Délmagyarország, 1951. április (7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-10 / 82. szám

oestvjekpártok Elktkból Az Olasz Komnuinisfa Párt legfontosabb leiadatait tárgyalta a római kongre B!DP, t,99t. IWttlI W' Az Olasz Kommunista Párt VII, Kongresszusának első napi ülésen • Luigi Longo elvtárs, az Olasz •i'bm­munista Párt főtilkárhetfettese pzokkal a vívmányokkal foglalko­zott, amelyeket az olasz munkás­psztály egységének eredményekép­pen elért; az elbocsátások tilalma, a moz­gó bérskála, fFidesuri földek átadása haszfinélvecetre a pa­rasztoknak az ország több te­rületén, — A keresztény demokraia kor. piány politikája — mondotta Lon­f6 ­nviitan megtagadja a dolgo­zók alkotmányos jogainak el­ismerését éa a mozgalmak résztvevői ellen a reakció vé­res megtorlásokat alkalmaz. _ A Kommunista Párt VII. Kon. giesszusa — mondotta befejezésül Longo elvtárs — felhiv minden kommunistát, minden olaszt, hogy dolgozzék szoros egységben a de­mokratikus és hazafias programnak megvalósítása érdekében, hogy megakadályozhassák Olasz­szág beleSodráaát egy új hábo. tűs katasztrófába. Nagy figyelemmel hallgatták a kongresszusi küldöttek Palmtró Togliatti eh társ, az Olasz Kom­munista Párt főtitkárának beszá­molóját amelyet „Az 'olasz nép Iiarca a békéért, a munkáért és a szabadságért" cimmel tartott meg. Ebben kiemelte, hogy a Párt nem­csak számszerűen gyarapodott, ha­nem politikai ereje és tekintélye is megnevekedett. Rámutatott az imperialisták ál­tal feltámasztott fasizmus veszé­lyére, amely háborúra tör. Ezért került előtérbe a béke kérdése, mint legfőbb feladat, amit meg kell ol­dani, ezzel kapcsolatban kiemelte annak fontosságát, hogy Olaszor­szág kilépjen a támadó jellegű Észak Allanti Szövetségből. Szerdán Togliatti és Longó elv. társ beszámolóját vitatták meg. A testvéri kommunista pártok üdvözlő táviratainak felolvasása után Kovács István elviárs, a Magyar Dolgozók Pártja és annák vezetője. Rákosi Mátyás elv­társ nevében köszöntötte a kon­gresszust. — A magyar dolgozó nép — mondotta — s köztük a magyar kommunisták is nagy figyelemmel követik »z olasz munkásosztály és élcsapa­ta, az Olasz Kommunista Párt hősies küzdelmét a békéért, a munkáért és a szabadságért. A csütörtök délelőtti ülésen Piet­ro Seechia elvtárs, főtiUcárhelyet. tes sióialt fel. Secchia megállapította a Pártnak a néptömegek egységéért, n béke, a munka és a szabadság védelmé­ben elért sikereit, de ugyanakkor rámutatott ezeknjk a sikereknek elégtelen voltára. A Kommunista Párt nem elégedhet meg azzal, hogy az ország legnagyobb szer­vezett ereje, hanem minden lánc. szemében ki kell tudnia használni ezt a szervezett eröt. Előtte áll a főfeladal. hogy meghódítsa a parasztságot, kis vállalkozókat és a középrétege ket. melyeket a fegyverkezési verseny politikája és a kor­mány egész „atlanti" politiká­ja, valamint a keresztény de­mokraták monopolista politiká­ja miatt borzalmas veszély fe­nyeget. A kongresszus péntek esti ülé. sén Guiseppc di Vittorio elvtárs, az Olasz Kommunista PáTt vezető­ségének tagja, a CGIL, az olasz szakszervezetek főtitkára hangsú­lyozta: a Párt a nemzet többségének érdekeit és követeléseit fejezi kl éa képes arra, hogy megvédel­mezze ezeket az érdekeket és megvalósítsa a követeléseket. Di Vittorio ismét megerfisitette, hogy az olasz dolgozók nem fog­nak fegyvert a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen. Dí Vittorio hangsúlyozta, hogy a CGIL Olaszország valamennyi dolgozójának egységes szervezete e&szus olasz dolgozók reálbérének léséért nove. marad és továbbra is harcol az názza. TOGLI ATTI RLVTÁRS, Titóék véres trieszti terrorja Pénteken a trieszti állapotokról is tárgyalt a kongresszus. Vittorio Vidali elvtárs, Trieszt szabad-terület Kommunista Púrtjánk főtitkára be­jelentette, hogy Titóék megszállása alatt álló trieszti „B"-övezetben az 1949. márciusától 1950. márciusáig eltelt esztendő alatt nem teljes ada­tok szerint 1373 lakost kegyetlenül bán­talmaztak. hétszázat elbocsá­tottak munkahelyéről, 1400.at Tilo csendőrei elhurcoltak, több mint 1700-at kényszermunkára ítéltek, 27-et orvul megöltek. Ugyanezen idő alatt 556 gyúj­togatás és vérengzés történt. Vidali Trieszt és Olaszország va_ lamennyi kommunistája nevében kifejezte azt a meggyőződését, hogy nincs messze a nap, midőn a jugo­szláv hazafiakrak a Tito-rendszer ellen vívott harcát győzetem koro. A HÉT KÖNYVEI A Szovjetunió és Sztálin elvtárs példakép és fáklya minden békés nép számára * Párthirek A középkáder egyéni és magán­tanulói részére a 9-es számú anyag megérkezett átvehető a Pártokta­tás Házában, Ma, kedden délután 6 órakor az összes kerületi MSZT-szeryezetek­ben a tömegszervezell aktívák, a békebizottságok tagjai és a népne­velők részére összevont népnevelő értekezletet tartunk. Ezeken a nép­nevelő értekezleteken jelenjenek meg az üzemi és hivatali elvtársak Is. * Középkáder, középfokú önálló tanulók részérc konferencia i4.étn szombaton délután 2 órakor a Pált. oktatás Házában „A mezőgazda­ság szocialista átszervezése" cimű témáiból. Agit. prop. oszt^).v. Április 8 án végelért az Olasz Kommunista Párt VII. kongresszu­sa. A Togliatti és Longo elvtársak beszámolója feletti vitában felszó­laló küldöttek után Celsoghinl, a mandátum bizottság jelentését kp. zölte. A kongresszus Togliatti elvtárs javaslatára egyhangúlag elfogad, la a határozatot. Ezután tudomásul vette BinaPic. colato bejelentését s kongresszus nöbizottságának határozatairól. A kongresszus politikai bizottsá­ga által kidolgozott határozatokról Gian Carlo Pajetta tartott beszá­malót. A határozat a Párt és az egész ország figyelmének központjába állítja Togliatti elviárs javasls­tál a „béke kormányáért", kül­földi Imperializmus beavatko­zása és halalmon lévű olasz la­kájai szűkkörű csoportja ellen folytatandó harcról. A kongresszus nagy lelkese­déssel üdvözülte a békéért, de-, mokráeiáérl és szocializmusért harcoló erőket — Korea és Ki. na hős népéi — és a világ min. den országának testvérpártjatt. Klfejrzle az Olasz Kommunista Párt rendíthetetlen bizalmát a Szovjetunió iráni, amelv a béke bástyája. példakép és fáklya minden nép számára és annak vrzére Sztálin elvtárs Iránt. A kongresszus egyhangúlag meg­választotta az új központi bizottsá­got, élén Togliattival, Longoval, Secchiával és a Párt más vezetői­vel. Palmiro Togliatti kongresszusi zárszavában kijelentette, hogy — a kongresszus megsemmisítő csapást mért az ellenség rágalomhadjáratá­ra, amely azt állítja, hogy a Kom­munista Párt válságon megy keresz. liil és „ötödik hadoszlop" Moszkva szolgálatában. — A kongresszus központjában az a javaslat álit — folytatta —, hogy olyan kormány kerüljön hata­lomra. amrly megmentheti az olasz nép békéjét, üvökeresen megváltoztatva a jelen­legi kereszténydemokrata kormány által folytatott külpolitikát. Ez azt jelenti, hogy a Kommun'sta l'árt riadójelet ad az rgész világot fenyegető veszély láttán. Az egész olasz néphez, az egész országhoz fordulunk, mindenkihez, aki meg tudja érteni riadójelünk komolyságát Felhívjuk az rgész olasz népet, fogjon össze, hogy elkerülhessük a há­borút. Nemcsak a munkásosztály és nemesak a dolgozó tömegek, de a vállalkozók sem hunyhatnak szemet a valóság elött és hagyhatják fi­gyelmen kívül vészjelünk komolysá­gát. Az olasz munkásosztályhoz, for­dulunk és felhívjuk, hogy teljesítse feladatát, mint a nemzet okos, a dolgok mély megértésétől áthatott vezetője. A városok és falvak dolgozó tömegeihez fordulunk, a közép­rétegekhez, a megfontolt értel­miséghez, az ifjúsághoz és a nőkhöz, akiket a legsúlyosab­ban fenyeget a háború. Nem. csak vészjelel adunk nekik, de mély bírálattal feltárjuk előttük a külpolitikai, belpolitikai, gaz­dasági és szociális helyzetet, amelybe az ország jelenlegi ve­zetőinek bűnéből került. — Mivel meg akarjuk előzni a háborút — mondotta a továbbiak­ban Togliatti elvtárs —, új társa­dalmi és politikai helyzetet akarunk teremteni Olaszországban. Ne tápláljanak Illúziókat a je. lenlegi politikai vezetők: Olasz­ország már tragikus tapaszlala­tokon ment keresztül és Olasz, ország nem követi őket az álta­luk választott úton. Az olasz nép megtagadja, hogy az agresszív amerikai imperializmus szolgálatában a Szovjetúnió és a népi demokratikus országok ellen és a haladás ellen háborút viseljen! —• Emlékezzenek a jelenlegi veze­tők arra, hogy mi történt t!Ml— 43-ban: a rendszer, amely mindenha ló. nak látszott, rombadőlt. a nép dIllír elsöpörte még előbb, mint a fegyverek ereje. Ma más a helyzet: egy tragikus ta­pasztalat már mögöttünk van és összehasonlíthatatlanul erősebbek a nép szolgálatában álló szervezett erők. Nem fenyegetünk senkit, de a békét nem alamizsnaként kérjük az uralkodó osztálytól: harcolunk a békéért I Az országban fokozódik a politi­kai nyugtalanság és elégedetlenség. Ez az oka a saragatisták és a kor­mánvzó csoportok körében megfi. gye'h"'<> zűrzavarnak. A kommunisták feladata dolgoz, ni és harcolni azért, hogy gvőze­dclmeskedjék az olasz nép béke­akarata. A kongresszus sz Internacionálé eléheklésével ért réget. Szikra Könyvkiadó. Sztálin mű­vei 5. 484 oldal, kötve 15 ft, Marx: Bevezetés a politikai gazdaságtan bírálatához (Marxizmus-leninizmus kiskönyvtára. 78. sz.) 46 oldal, fűzve 1 ft. A japán háborús bű­nösök baktériumpere. 438 oldal, kötve 22 ft. A szovjet nép átala­kítja a természetet, 114 oldal, fűz­ve 3.50 ft. A Szovjetunió és a né­pi demokratikus országok tervtel­jesítése, 84 oldal, fűzve 2.50 ft. Harc a német egységért (Nemzet­közi kérdések. 53. sz.) 84 oldal, fűzve 2.50 ft. Poering: A békéért és szabadságéit, 86 oldal, fűzve 3 ft. Teherán, Jalta, Potsdam 1943— 1945. (Hivatalos közlemények.) (Nemzetközi kérdések, 54.) 36 ol­dal, fűzve 1 ft. Szépirodalmi Könyvkiadó. Jókai Mór: Csataképek (Szépirodalmi kiskönyvtár 12—13), 112 oldal, fűzve 3 ft. Jókai Mór: A kőszívű ember fiai' (regény), 478 oldal, fűzve 20.50 ft, kötve 26.50 ft. Ma­darász Emil: Halvan dollár (el­beszélések), 88 oldal, fűzve 6.50 ft. Tolnai Lajos: A nemes vér (re­gény), 124 oldal, fűzve 8 ft. Dickens: Dombey és fia 1—2 (re­gény), 480 oldal, fűzve 49 ft, köt­ve 61 ft. Moliere: Tartuffe, 116 oldal. fűzve 9 ft. Shakespeare: Szentivánéji álom, 124 oldal, fűz­ve 5.50 ft. Uj Magyar Könyvkiadó. Herzon: Ki a bűnös (regény), 240 oldal, fűzve 11 ft. Holopov: Tüzek az öbölben (regény). 220 oldal, fűzve 9.50 ft, kötve 14.50 ft. Kcrvpak: A brjanszki erdőtől a Kárpátokig. 156 oldal, fűzve 8 ft, kötve 18 ft. Turgenyev: Füst, 176 oldal, ff!í« ve 8 ft, kötve 13 ft. A Volgától a Dunáig. Szovjet költők a magya­rokról (versek), 78 oldal, fűzve 4.50 ft. Ifjúsági Könyvkiadó. Aranyoesi Magda: Hajnal (regény). (Úttörő kiskönyvtár), 64 oldal, fűzve 1.50 ft. Koezogh Ákos: Cimkevédő bri­gád (Nézzetek körül, 5.) 32 oldal, fűzve 3,50 ft. Székely Katalin: Czinege (regény), (Úttörő kis­könyvtár), 62 oldal, fűzve 1.50 ft. Sztrókay Kálmán: Kísérletező könyv, 256 oldal, kötve 21.50 ft. Korolyejev—Levkin: Sztálingrádi komszomolisták, 120 oldal, fűzve 4 forint. Müveit Nép Könyvkiadó. Fekete Sándor: Vasvári Pál 1826—1849, 80 oldal, fűzve 3.50 ft. Gazda Ist­ván: A százarcú szén (Természet­tudományos kiskönyvtár, 69), 68 oldal, fűzve 2.90 ft. Műsorfüzet a városi és falusi kultúrcsoportok részére 1951 (4), 176 oldal, fűzve 6 ft. A filmművészet kérdései. Szeris. I). I Jerjomin, 262 oldal, kötve 22.50 ft. Kolmakov: A mes­terséges hideg (Természettudomá­nyos kiskönyvtár, 67), 40 oldal, fűzve 1.30 ft. Kolmakov: A kur­szki mágneses rendellenesség (Természettudományos kiskönyv­tár, 68), 18 oldal, fűzve 1.40 ft. Petyerburgszkij: A talaj alapvető tulajdonságai (Természet tudomá­nyos kiskönyvtár, 66), 46 oldal, fűzve 1.30 ft. A szovjet zene fej­lődésének útja. Szerk.: Ravergyan, 100 oldal, fűzve 7 ft. Voroncov—• Veljaminov: A világmindenség (Ember és világ), 388 oldal, kötva 24.50 forint. Békemunkájukért kitüntetett katolikus lelkészek (Szolnok), Máté János plébánosnak (Hetényegyháza) és Szécsy Antal plébános, vikáriushelycttesnek (Bu­dapest) a Magyar Népkörztársasági Érdemérem arany fokozatát. Nagy Béla plébánosnak (Nyirlu­gos), és Láng Alán plébánosnak A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a magyar békemozgalomban kifej­tett munkásságukért: Horváth Richárd lelkész-tanárnak (Budapest), Bercsztóczy Miklós pre­látus, esztergomi kanonoknak (Esz­tergom) és Balogh István rk. papnak (Budapest) a Magyar Népköztársa- I (Novajidrány) a Magyar Népköztár ií_j j \r í-i 1 sasági Érdemérem eziist fokozatát sági Érdemrend V. fokozatát, Csömöz Gáspár plébánosnak ' adományozza. 18 éven aluli lányok, fiúk! Jelenthessetek építőipari tanulónak! A néphadsereg fontos ipari központokat szabadított fol Vietnámban Peking (llj Kina). A Vietnámi Hírügynökség jelenti, hogy öt nap alatt a néphadsereg a 18-as számú út mentén 14 francia őrhelyet sem­misített meg 20 kilométerrel Hai­fongtól északra. A felszabadított helységek között van Trangbah és Uongbi fontos ipa. ri központ is. öívSíd-" . dfx Társadalmi Szemlo f minden izómóí. » 'Elméleti fejlődésedet segíti elól CÁFOLAT Az MTI közli: A titóista hivatalos sajtóügynökség szombatról, vasárnapra virradó éjtszaka azt a hirt kürtölte világgá, hogy április 5-én a magyar-jugoszláv határon összeütközés történt, amelynek so. ráII a magyar határőrök állítólag megsebesítettek egy jugoszláv ha. tárőrt. Illetékes hely felhatalmazta a Magyar Távirat) Irodái annak közlésére, hogy a titóista sajtóügynökségnek ez a közleménye az első betűtől az utolsóig szemenszedett hazugság. Április 3 én a magyar­jagesaláv határon semmiféle összetűzés nem történt. Felemelt ötéves tervünk nehéz­iparunk mellett az építőipai- hatal­mas fejlődését irányozza elő. Uj üzemek, iskolák épülnek, a lakások ezreinek építését írja elő tervünk. Ezeket a hatalmas feladatokat azonban csak úgy tudjuk megolda­ni, ha elegendő szakmunkással rendelkezünk. Éppen ezért határoz­ta el kormányzatunk az építőipar területén a tanulók sokkal nagyobb számban történő felvételét. Szegeden is igen sok építőipari tanulóra lesz szükség s máris meg­kezdődött a tanulók felvétele. Az építőipari tanulónak szándékozó fiatalok jelentkezzenek a Marx­tér 20. szám alatt, a Munkaerőtar­talékok Hivatalánál. A jelentkezés az építőipar minden ágára, de kü­lönösen a kőműves- és ács-szak­mákra történik. A felvétel kor­határhoz van kötve: csak 18 éven aluliak jelentkezzenek! A jelentke­zésnél a leányok természelesen a fiúkkal egyenlő elbírálásban ré­szesülnek és amennyiben a felvé­tel megtörtént, megkötötték a ta­r,ulőszei-ződé8t, azonnal munkába is állhatnak szegedi vállalatnál. A vidéki fiatalok tanulóotthonban nyerhetnek elhelyezést teljes ellá­tással. A tanulók a munka tör­A Munkaerőtartalékok Hivatala MŰSOROS ESTJE A Munkaerőtartalékok Hivatala 223. iparostanulóiskolája műsoros estet rendezett. A tanuló ifjúságon kivül megjelentek a szülök és az iskola tanárai is. Ez még szorosab­bá tette a kapcsolatot az otthon és az iskola között, hisz ludjuk, hogy ma már az iskola a (anulók máso­dik otthona. A műsort a Petőfi és a Vörös Csillag tanulóotthon nö­vendékei adták. A műsorból ki­emelkedett a tanulóotthon énekka­rának szereplése. A műsort tánc követte, ahol a hangulat hűen tük_ rözte vissza a mai szabad ifjúság lelkes, építeni akaró életét. Ezen az esten önkéntelenül eszükbe jutnak azok az idők — mondják az ifjúmunkások —..ami­kor elődeink mint inasok valóságos rabszolgaságban éltek. Nem volt meg nekik a tanuláshoz és a kul­túrához való joguk. Mi hálával gondolunk a Pártra, amely lehető­vé tette számunkra a tanulást, a komoly szakmai kiképzést és meg­nyitotta számunkra szabad ország­ban a jobb ág szebb jövőnk épité. •ét. vényében előírt fizetés mellett messzemenő szociális juttatásokban részesülnek. Tanulóidő a válasz­tott szakmától függően: 1—2 év. FILMEKRŐL CSAPDA Ez a film az 1950-cs nemzetközi fllmversenycn díjat nyeri. Bemutat, ja a csehszlovák vasutasok küzdel­mét a német megszállókkal szem­beu. 1942-ben a csehszlovák nuin. kúsoszlály fii dalatti forradalmi har. eot folytatott a gyítlöll náci meg­szállók ellen. Ezt a harcot — mint a világon mindenütt — a kommu­nisták vezették. A „Csapda" című film megmutat, ja a német fasizmust, mely csapdát állít a komnnlslo hazafiak részére. Dc megmutatja azt Is, hogy ebbe a csapdába végül Is a fasiszták es­nek bele. A filmet a Csehszlovák Filmhét alkalmából szombaton mulatja be a Vörös Gsl lug.filmszínház és egy hétig tartja műsoron. GAZDAG MENYASSZONY A kolhozban aratnak. Munka után friss dalok váltakoznak _ a pattogó ütemű szovjet tánczenére. Így kezdődik a „Gazdag menyasz• szony" című szovjet zenés filmvíg­játék. A kolhozok dolgozóinál a meny­asszony gazdagságának nem az a fokmérője, hogy milyen díszes ke­lengyét, földet, vagy vagyont hoz a házassággal, hanem hogy milyen derekasan veszi ki a részét a kö­zös munkából. Ehhez hasonló törté, nik a filmen is. A kolhoz könyve­lője szerelmes a szép szűke Mari­nába, Zgeronak, a legjobb trak­torvezetőnek a menyasszonyába és féltékenységében befeketíti egy­más előtt a fiatalokat. Szórakoztató jelenetekben ismer­kedünk meg a kolhozok kedves alakjaival. Sok vidám percei sze­rez a nézőnek a szerelmes köny­velő is. aki, mivel belátja szerelme reménytelenségét, váratlan fordu­lattal ismét egymás felé fordítja a szerelmesek szívét, Ez a film ismét bizonyítékát adja annak, hogy a közösségben végzett munka, milyen egészséges erkölcsi felfo­gást alakít ki. Pirjev, a „Szibériai rapszódia" rendezője készítette a filmet, ame­lyet ma kedden mutat be a Fák­lya-filmszínház és csütörtökig tartja műsorán. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom