Délmagyarország, 1951. április (7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-01 / 76. szám

TASÁRNAP, IMI. ÁPRILIS 1 ' A kínai nép világtörténelmi jelentőségű győzelme a béketábor erősödésének és megszilárdulásának mutatója A kiniii nép győzi' nir „ti; tsipiiara iiicgválioz'attii « béke és szocializmus erőinek javára Ar.sában és — hozzátehetjük — vi­lágméretekben az erőviszonyok nl.." „Ez világtörténelmi je eiitösé­gü győzelem, mely az. emberi haladás legnagyobb lépd se az I i) 17 ­es Nagy Októberi Szoclul'sla Forradalom és a fasizmus szétverése óta." (Rákosi elvtárs beszámolójából az MDF II. kongresszusán.I A kínai nép sokezeréves története Utolsó száz esztendejét az. imperia­listák leigázási kísérletei elleni harc jellemzi. Miért irányult már oly régtől fogva nz. imperialista hatal­mak „érdeklődése" Kína felé? Mint vasat n mágnes, vonzotta az Imperialistákat Kfna mérhetetlen gazdagsága természeti kincsekben és nz olcsó munkaerő. Kína területi nagysága közvetlenül a Szovjetuniót követi: kél és félszer nagyobb, mini Európa összes kapitalista országai együttvéve, Kína lukóinak száma 475 millió, a föld lakosságának közel egyne­gyede, több mint nz összes euró. pat kapituMsta országok és nz Amerikai Egyesült Alantok lakos­sága együttvéve. Kína és Szovjet, unió lakossága együttesen az em­beriség egyharmadát lesz'k ki. Kína a világ energiaforrásainak majd egynegyedével rendelkezik. El­ső helyen áll a világon antimon- és wclfrnm.készlet tekintetéhen. Vas. szén, olaj. mangán, ón. cink: ó'.oni stli szintén bőségesen található gazdag földjében. Egyedül Kszak.Kfmibun és Man­drsürláhan (Kfna területének nem egészen egyharmada) akkora kő­szénmedenee van. amelynek kiter­jedése Erancltiország területével egyenlő. Kelel-Kfna területén soha sincs fő1, az éghajlat csapadékos, évente háromszor, délebbre négy­szer Is bő termést takarítanak he. A gazdag Kfna a mulSban az éhezés és a nyomot országa volt Az imperialista érdekcsoportok kezén volt a felszabadulásig a ki­nin iparba befektetett tőke 74 szá­zaléka, A gyárakban, ütemekben éhbérért, rabszolgasorban dolgoztat­ták a férfiakat, nőket és a serdület­len gyerekeket is. •Nem volt különb sorsa a kínai dolgozó parasztságunk sem. Az 1937.es stntisztikni adatok elárul­ják, bogv Kinn körülbelül 55 mil­lió parasztcsaládjának egyharmad része teljesen nincstelen volt. nem rendelkezett földdel. (Ebben a ki­mutatásban nem szerepel Mandzsú­ria és a Jchol nevű terület.) A parasztok 26 százalékának 07 hektárnál, 27 százalékának 2 hek­tárnál kisebb földje volt. (1 hck. túr 1.7.'i kai. hold.) A földesurak és kulákok kezén volt »z összes földek 08 százaléka. Mao Ce Tung elvtárs Irta nz el­nyomatás éveiben: ..Az imperializ­musnak... és a feudalizmus marad­ványainak kettős elnyomatása alatt a kínai nép, különösen pedig n pa­rasztság, nnpról napra szegényebb tesz és gyorsan közeledik a teljes összeomlás felé. Egyaránt szenved az éhségtől és n fagytól és minden po­litikai jogtól teljesen meg van foszt­va. A kfnai nép szörnyű szenvedé­seihez és elnyomatásához foghatót sehol másutt a világon nem talá­lunk." Kínában a szegényparnsztok és munkások soraiból majd minden évben milliószámra szedte áldozntait az éhínség. A .5(1 milliós Hónán tartományban 11142 rvnra és 1045 tavasza kö­zött 3 millió ember hall éhen. Két amerikai újságíró (Theodore H. While és Harison Tormán), aki eb­ben az időben Ilonnnban tnrtózko­dott, leírta, hogy az utakat holttes­tek és csúszú-mászó élő csontvázak lepték cl. Az út két oldalán a fák törzséről le volt bántva a kéreg, ad­dig a magasságig, míg emberkéz el­érhette. A fa kérgével táplálkoztak nz éhhalálra Ítélt milliók. íme egy „lecke" a sok közül, amelyet a kí­nai nép. az imperialistáktól és azo­kat kiszolgáló Kuomintang-rend­szertől kapott. Jól megértette belő­lük, hogy mit kell tennie. Pusztító harcra kelt a rabló hódítók és belső cselédeik ellen, kikergette őket or­szágából és soha löbbé nem engedi visszatérni, Kfna nemcsak a kizsákmányolás nagy lehetőségeivel vonzotta az im­perialistákat. Kina határos majd ininden ázsiai országgal ('A'fganisz. tán, India, Burma, Vietnám stb.) és széles tengerpartja, sok tengeri ki­kötője van. Az imperialisták Kína birtokában fokozott ellenőrzés alatt tarthatták gyarmataikat. A Szovjet­unió megszületése után a világ első szocialista államának bekerítését, megsemmisítését célzó terveikben az imperialisták mindig nagy szerepet szántak Kínának, mint felvonulási terepnek. Joggal mondhatjuk a kínai győze. lem után. hogy az ázsiai országok kapójának kulcsa a ml kezünkben, a béketábor kezében van, míg az. előtt nz imperialisták, a háborús gyujtogalók kezében volt. Kfna elvesztése kiheverhe'eileti csapást e en ett az imperialistáknak Nemcsak arról van szó, hogy to­vább szűkült az Imperialisták pia­ca, hogy újabb ország szakadt ki az imperializmus láncából. A Szov­jetunió vezette béketábor első sorai­ban menetelő, felszabadult kfnai nép sokkal nagyobb erőt képvisel a béke és a szocializmus tábora szá­mára, tninl amit a félgyarmati Ki­na jelenteit az imperialistáknak. Erről tanúskodnak a felszabadulás óta elért eredmények. 1950 júliusában akkura területen fejezték be a földreformot, amely, nrk paraszti lakossága körülbelül 150 millió. Két és fél, bárom év alatt befejezik az agrárrcformot az ország egész területén. Már a felszabadulást kő­vető első évben sikerült a nép kor­mányának elérnie azt, amit egy megelőző kormány sem tudott és nem is akart megvalósítani: bizto­sította a dolgozók kenyérellátását, megszüntette az éhínséget. Mandzsúriában például a gabona­termelés az 1047-es évi 6 millió tonnáról 1940-ben 14 millióra, lt)50.bcn pedig is millió tonnára emelkedett. Az 1050-rs termés, » háborús pusztítások el'enére ls, országos állagban 110 százuléka volt a húborúrlöttinek. A kínai népi demokrácia végei Vet nz ország szinte kizárólagos mező­gazdasági jellegének. Míg ma nz arány: 10 százulék Ipar A kínai forradalom győzelmében felmérhetetlen Jelentőségű volt a Szovjetunió léte, baráti támogatá­sa — Sztálin elvtárs lángeszű lít­mntatisa. Felmérhetetlen értékű a Szovjetunió támogatása Kina gazdaságának új­jáépítésében és fejlesztésében, a nemzetközi politikában. Kina érde­kében kifejlett tevékenységében, A szovjet-kínai barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény megpecsételte nzt a mély barátságot és szolidaritást, amely a ké[ népet összeköti és egyúttal újabb hatalmas erőforrása a világ többi népei harcának, a tartós vi­lágbékéért folyó küzdelemnek is. A kínai forradalom jelentősége nemcsak abban áll, hogy az imperia­lista rendszert megfosztotta legérté­kesebb ázsiai támaszpontjától, ha­nem abban is. bogv egész gyarmati uralmukul alapjaiban rendítette meg, IC győzelem ,,...olyan hatalmas lendületet hü a gyarmati feLszabaditö mozga­lomnak — mondotta Itákosi elv­társ kongresszusi beszámolójában —, melynek hatásul csak a jövőben fognak a maguk teljes je­tenlőségébeu mutatkozni. Az év­százados gyarmati uralom korsza­kának likvidálása megkezdődött." A népi demokratikus Kína sike­iv, hitei és reménységet öntenek az eluvomotlnk szivébe, erőt adnak fel­szabadulásukért, a békéért folyta­tó:; harcukhoz. Ázsia és a többi földrészek gyarmati, lé gyarmati el. nyomás alatt nyögő népei egyre vi­lágosabban látják, hogy illőit felsM­hadihásuk órája, ha egyesítik ere­jűk!" az imperiali. 'ók e leni harcra, ba Kina példáját kövelik. 'A gyár­imul országok iiépej tanultak a kí­nai nép példájából: l'el'ángolt a sza­badságért. békéért folyó harc Viet­námban, Burmában, k Fülöpzseige. tciren és a többi gyarmati országban is. A gyarmatok ma már nem élés­tárát;, nem mögöttes területek az imperialisták számára, hanem pus­kaporos hordók az elnyomók bába1 a'att. A felszabadult Kína újabb bizo­nyíték a békéért harcoló milliók szániára, hogy saját kezükben van sorsuk, jövendő életük — a béke nagy ügye. Kínában nemcsak egyszerűen 475 millió ember harcol a békéért, ha­nem 475 millió fcszabadult, saját hazáját építő nép. A szabadság birtokában a népek a l'árt vezetésével, a Szovjetunió ba­ráti támogatása nyomán, soha nem látott eredményeket érnek el. Azok a klnaink, akik néhány év­vel ezelőtt még az Imperialisták által elnyomott és lenézett „kii. lik", mérhetetlenül kiszipolyozott és éhhalálra ítélt emberek voltak, ina hatalmas lelkesedéssel építik várnsaiknt, üzemeiket, bányáikat, vasutalkat. Azok a kínaiak, akik évszázadokon keresztül idegen imperialisták és a hazai nagybirtokosok földjén robo­toltak, ma saját tulajdonukba ve­szik a földeket. Azok a kfnai hazn­fiak, akik hosszú éveken keresztül folytattak kemény harcot a hazáért az imperialisták és Cseng Kai Sek bandája ellen, ma önkéntes segítsé­get nyújtanak a közös nagy ügyért harcoló koreai népnek, megnöveke­dett erővel védelmezik hazájukat, keményen helytállnak a világ dolgo­zóinak a békéért folyó harcában. A kínai nép békeharca eleven pél­dája annak, hogy eg.vőzhetetlcn a I népek békeakarata. A kínai nép kezébe velte a béke ügyét és végig kitart mellette. Tudják ezt az amerikai imperialis­ták is és nem akarnak belenyugod­ni ebbe a háborús gyújtogató tervei­ket annyira gátló ténybe. Az ameri­kai imperialisták elfoglalták a Kí­nához tartozó Taivan szigetét, me­lyet az odamenekült Csang Kai Sek készségesen rendelkezésükre bocsá­tott. Kirobbantották a koreai hábo­rút, Bombázzák a Kínai Népköztár­saság városait, falvait. Szavazógépe, zetiik segítségével az Egyesült Nem­zetek Szervezetében agresszornak nyilvánították a népi Kínát. Mindez igazolja Kuo Mo Zso elvtársnak, a Béke Világtanács kínai tagjának a Béke Hívei Varsói Világkongresszu­sán mondott szavait: „Az amerikai imperialisták ma a japán Imperialisták útján halad­nak. Hogy leigázhassák Ázsiát, e'öbb Kínát akarják Igába hajtant. Hogy lelgázliassák Mandzsiiriát, előbb Koreát ukarják birtokukba venni, MarArthiir a japán szninu. rájuk álmait szeretné valóra vál­tani, de a korral nép ezt sohasem fogja megengedni, sohasem fogja megengedni a kínai nép sem." 'A kínai nép győzelmei aratóit, de liarea még korántsem fejeződött he. Kína népgazdasága helyreállításá­hoz, új alapon vn'ó felépítéséhez még csak most latot! hozzá. Egy azonban kéiséglclen: nincs olyan erő, amely a Szovjetunióval, n népi demokráciákkal szoros ba­rátságban dolgozó, a hékefroiithan harcoló kinnl népet letérítlictné arról az útról, amelyen elindult. ,.ICz a történelmi korszak — mon­dotta Mao C.p Tung elvtárs —, ami­kor a kapitalizmus nz egész világon a pusztulásba rohan, amikor a szo­cializmus és a demokrácia az egész világon a győzelem felé tör. Előt­tünk lángol n hajnal fénye. Vessük hál tatba minden erőnket " Mao Ce Tung, a kinai nép vesére A kommunista és munkáspártok a békeharc élén A z amerikai imperialisták egyre fokozódó háborús készülődé­seire és azokra nz aljas mesterke­désekre, amelyekkel meg akarják akadályozni a nagyhatalmak közötti megegyezést, a békeharc fokozásá­val felelnek a dolgozók a világ min. den táján. 'A' békéért folytatott harc vezetői a népi demokratikus orszá­gokban s a még imperialista elnyo­más alatt élő országokban is a kommunista és munkáspártok, ame­lyek egyre nagyobb sikerrel mozgó­sítják a dolgozókat a békeharcra. A békés alkotó munka sikerei kö­zepette ünnepelte a magyar dolgozó nép Pártunk II. Országos Kongresz­szusát, amelynek minden egyes mozzanata, határozatai Sztálin elv­társ szavait támasztották alá: a háború elkerülhető, ha a dolgozó milliók szcmbeszállnak az imperia­listák háborús uszításaival és lelep­lezik az agresszorokat. A békéért folyó harc jegyében tartotta meg kongresszusát a Belga és Svéd Kom­munista Párt is. A Szovjetunió iránti szeretet, szilárd, elszánt küzdelem a béke ügyéért — ez hatotta át mindkét kongresszus tanácskozását. A Belga Kommunista Párt X-ik kon­gresszusán Edgard Lamand elvtárs, a Párt főtitkára száz- és százezer belga dolgozó akaratát fejezte ki, amikor kijelentette: ha az imperia­listák megtámadják a Szovjetuniót, a belga munkásosztály a Szovjet­unió oldalán fog harcolni, IVapról napra nő a béke hívei, nck száma, napról napra erő­södnek a békeharcot vezető kommu­nista- és munkáspártok az imperia­lista országokban is, A Svéd Kom­munista Párt XV. kongresszusán Lagcl elvtárs, a Párt központi bi­zottságának titkára, beszámolójában elmondotta, hogy az alapszervezetek száma több mint 300-zal növekedett. Növekszik tehát a békéért szilárdan küzdő harcosok tábora, de ugyan­akkor növekednek a békéért folyó harc feladatai is. Ez a harc ina a kommunista pártok központi fel­adata. Ezért tűzte napirendre az Olasz Kommunista l'árt titkársága a párt április 3-án megnyíló VH. kongresszusának napirendjére az olasz nép békéért, munkáért és sza­badságáért folytatott harcának meg­tárgyalását, Ugyanilyen feladatokat tűztek ki a dolgozó milliók elé a svéd és a Belga Kommunista Pártok kongresz. szusai. Amint a Svéd Kommunista Párt kongresszusa megállapította. Svédországnak szakítania kell az angol-amerikai katonai tömbbel és minden eszközzel védelmeznie kell a nemzeti függetlenség elveit. Svéd­országnak támogatnia kell a fegy­verzet csökkentésére, az atomfegy­ver és más tönieggyilkoló eszközök alkalmazásának eltiltására vonatko­zó javaslatokat, el kell tiltania a háborús propganda minden formá­ját és minden erővel támogatnia kell a Béke Világtanács felhívását sokszázezer aláírás gyűjtésével is. Hasonló feladatokról tárgyalt a Belga Kommunista Párt kongresszu­sa is. A z elmúlt hónapban megalakult Vietnámi Munkapárt, amely nemrégen tartotta meg országos kongresszusát, közleményt adott ki, amely szerint a kongresszus részt­vevői a Béke Világtnnácshoz inté­zett üzenetükben Ígéretet tettek, hogy a vietnámi nép harcát győzelemre viszik, kiűzik a francia gyarmatosí­tókat és legyőzik az amerikai ag­resszorokat. „Mi ígéretet teszünk, hogy csatlakozunk a világ népeit egyesítő nemzetközi béketáborhoz. Bízunk n béke erejének győzelmé­ben." De nemcsak Svédországban, Belgiumban, Olaszországban, Viet­námban erősödik a kommunista pártok békéért folytatott harca, ha­nem mindenütt a világon. 'V kom­munista- és munkáspártok mögé egységesen sornkoznak fel a szabad országok dolgozóinak milliói, dc kö. vetik pé'dájukat az imperialista or_ szagok elnyomott dolgozói is. Nem kétséges, bogv ez a napról nspra erősödő és egyre elszúntabbá váló harc a Szovjetunió vezette béke tá­bor győzelméhez vezet. A Bolsevik Párt történeiének (A „Népnevelő," legtijabli hói.) számú ­XI -ik fejezetéből tartanak előadást ma délelőtt 9 órakor a Vörös Csil­j tag-moziban. A Bolsevik Párt lör. j ténetének ismerete vértez fc! ben­i niinket arra is. hogy megismerjük feladatainkat, amelyek hazánk szo­cialista mezőgazdaságának megváló­ul az aram: m szazaira u>»r __ ,, rr, » i_ ' I z - , ' • j I , • rr . és 90 százalék mezőgazdaság, ad. • Megjelent a ,, I artós bekeert, nepi demokraciaert" si.ésánál előttünk állnunk. De a mai feszüli nemzetközi viszonyok között tájékozódást is nvujt szá­munkra. hogy eligazodjunk a napi események között. Éppen ezért Szeged dolgozói nagy érdeklődéssel tekintenek a mai előadás elé. dlg 1960 -65-re nz arány így fest lék' mezőgazdaság. ! A „Tartós bókóért, népi demo­Ar iparosítás területén már eddig j kráciáért" legújabb szóiménak vezércikke a kapitalista orszá­u| szama mar is hatalmas eredményeket érlek el, különösen Mandzsúriában. Kina ipari központjában. Teljesen újjá­építették Mandzsúria vasúthálóza­tát és n felszabadulás óla elteit 11 hónap alatt 70 százalékkal növellek a teherszállítási, 'V széntermelés az 1947-es évnek csaknem négyszeresé­re nőtt. Nagyarányú a .fejlődés az ország többi részében is. A szélesen kibontakozó munkaverseny nyomán cgvre több szenet, vasal, aeélt. vit. lamosáramot, mezőgazdasági gépe­ket kap a kínai nép. írok dolgozóinak a háborús elő­késáiletek ellen vívott harcával foglalkozik. Közli Révai József elvárának, a Magyar Dolgozók Pártja Poli­tikai Bizottsága tagjának „A görög monarchófasiszták bal­káni háború ki robbantását szol­gáló előkészületeit. Szerke-sirtőségi cikk foglalko­zik a Sztálin-díjak odaítélésével, közlj John Willia.msonnak, az USA Kommunista Pártja orszá­gos bizottsága titkárának cik­két, valamint Wladjslaw Dwora­Magyar Dolgozók Pártjának fel. :kowskinak. a Lengyel Egyesült adatait az ideológiai munka te-!., , - • , ——.. ., . rén" című nagv cikkét. Munkáspárt Kozpont, B.zottsaga Közöl a lap egy Athénből kel- j tagnak c'kkét a pártcsopor­tezett levelet, amely leleplezi a. tok működéséről. Szeged dolgozó parasztjai ina ismét összejönnek, hogy megbeszéljék az előttük álló feladatokat Az eddigi szegedi parasztgyülések bebizonyították, hogy sokkal sike­resebben tudják folytatni Qnunkáju­kat, ha időközönkiiit összejönnek, megbeszélik egymás közölt a prob­lémákat és kicserélik tapasztala­taikat. Ma isméi több helyen tart gyű­lést Szeged dolgozó parasztsága. Ezeken a gyűléseken értékelik ki a tavaszi mezőgazdasági munkák ál­lását és megbeszélik u további ten­nivalókat. Délelőtt 10 órakor Újszegeden a DEFOSz-helyiségben, Rókiison, Mó. ravárosban, Felsővároson és Külső Buktában szintén a DÉFOSz-heiyi­ségben és Székhúton az iskota épü­letében tartanak dolgozó paraszt­jaink gyűléseket. ZÁRJUK BE A GALAMBO­KAT! A tavaszi vetési munkálatok ideje alatt minden galambtartó kö­teles galambjait zárva tartani. Aki' ennek a felhívásnak nem tesz ele^ get, az,zal szemben a városi tanácd végrehajtó bizottsága a legszigo­rúbb eljárást indítja meg, 1 • |

Next

/
Oldalképek
Tartalom