Délmagyarország, 1951. április (7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-08 / 81. szám

VASAmVÁP, IMI. ÁPRILIS 8. A Szegedi Kenderíonógyár doJgozói párosversenyre hívták az Ujszegedi Kender- és Lenszövő Vállalat dolgozóit ' Ti Sregedt Kenderfonógyár dolgozói it röpgyüléseken beszélték meg a termeléssel kapcsolatos kéríWseket és elhatározták, hogy a többi nagyüzemek példáját követve, párosversenyre hívják ki az ujszegedi Kender, és Lenszövő Vállalat dolgozóit, A párosverseny felhívás •lövege a következő: 1. Tekintettel a kenderfonó Ipar. fa háruló fokozott feladatokra, vállaljak, hogy 1951. évi Ipart végleges tervünket 1951 december 15-re teljesítjük. Mégpedig olyképpen, hogy május l.ig A vagonnal, november 7-ig 17 vagonnal, december Jtl-lg bezárólag pedig összesen 20 va. gonnal több készárut termelünk, mint amennyi az előírás. Ezáltal a népgazdaság részére az előirányzottnál 3 millió forinttat több tcr. melésl értéket nyujtunk. Termelési tervünket olyképpen fogjuk teljesíteni, hogy export kö. telezettségeinket minőségi kifogás és határidőkésedclcm nélkül teljesít, jfik. Ezáltal nemcsak az exportunk világpiacon elismert hírnevét őrizzük meg csorbítatlanul, hanem a népgazdaságnak értékes devizákat takarítunk meg azáltal, hogy nem kell az árakból engedményt nyuj. tani. Belföldi vonatkozásban vállaljak, hogy azáltitdsajnkat a kötbér kifizetések teljes kiküszöbölése mellett teljeoitjnk. Ezáltal nemcsak a vállalat költségtételeit nem növeljük, hanem az átvevőnek is biztosítjuk, hogy tervüket a beütemezés szerint teljesítsék és hozzájárulunk a lervíegyelem megszilárdításához. Többtermelésünket, a minőség megőrzését és fokozását olyképpen érjük eL hogy üzemünkben tovább, fejlesztjük a Kovaljov. és Nazarova-mozgalmat. A Kovaljov.mozga. lom keretében jelenleg 153 dolgozó veszi át a fejlettebb munkamód, szert, ezt a szamot május l.ig 216. ra, november 7.tg 488_ra. december 31-ig pedig 5A6.ra emeljük fel. A Nazarova.mozgalom keretében először Is biztosítjuk termelő gépeinknek beütemezett generáljavitását és ennek folyamán májas 1-lg 51, november 7-ig 126, december Sl.lg összesen 163 munkavállalóval kötünk szerződést a gépek szocialista megőrzésére. 2. Vállaljuk, hogy az éves tervünk, ben megállapított 72.5 százalékos hozamot évi átlagban 73 százalékra javítjuk fel. Ezáltal évi nyersanyagmegtakarításunk 74.000 kg lesz, amelyből 55.000 kg készárut fognnk klfnnnl. Tekintettel a szénesata nép. gazdasági jelentőségére. vállaljuk, hogy 1950. évi átlag-felhasználáshoz viszonyítva felhasználásunkat 5 százalékkal csökken tjük. Ezáltal meny. nylségben 1310 mázsa szenet takarítunk meg. Vállaljuk, hogy az üzem állományi létszámához viszonyítva a dolgozók 80 százalékát hosszúié járató versenyszerződésbr beszervezzük. 3. Az Ifjúságnak a termelésben való fokozottabb részvétele érdekében elvállaljuk, hogy az év végéig: 10 ifjúmunkást kél gép kezelésére képezünk ki. 20 ifjúmunkást Ipari « kassá képezünk ál, 6 Ifjúmunkást fonónövé képezünk kl. A szakkáderek létszámának növelése érdekében Tátlaljnk, hogy 1951 szeptembertől 25 főből álló műve. zetőképzö tanfolyamot indítunk, amelyből legalább 20 fő női munkavállaló lesz. Tekintettel a technikai mlnlmn. mok elsajátításának jelentőségére, vállaljuk, hogy az év végéig 100 munkavállalónkat olyan tanfolya. mokra szervezzük be. melyek révén ezeket el fogják sajátítani. 4. Vállaljuk, hogv 1951. ért ter. vezeti önköltségünket 0.25 százalék, kai esökkentjük, ami 227.000 forint költségmegtakarítást jelent. A szegedi Kenderfonógyár dolgozói ezen versenykihívásukat eMö. sorban azoknak a szempontoknak a figyelembevételével teszik meg, amelyek ötéves tervünk második terTévében népgazdaságunk szempontjából súlyponti kérdések, nevezetesen a többtermelés, önköltségesük, kentés, anyagtakarékosság és a szakkáderképzés döntő jelentőségű mozgalmának fejlesztése. Ezzel eélunk ötéves tervünk időelőtti befejezése és a békefábor megerősítése, Pártunk és anuak ve. cetője, Rákosi elvtárs Iránymutatása mellett. Csikó* Istvánné üzemi pártbiz. titkár, Földi Mihály h. igazgató. Rozgonvl Sándorné ÜB-titkár h., Joszt István DISZ-titkár. A magyar külügyminisztérium újain válaszjegyzéke a jugoszláv provokáció ügyében INDULJANAK HARCBA A BÉKE KATONAI 1 , (F J.) „Mi nemcsak szavakkal fádjük a békét, mi fokozott termeié munkával segítjük a világ népeinek egységes békeharcát. Mi a békéért készek vagyunk harcolni és nem engedjük, hogy az amerikai agresszorok elvegyék boldogságunkat, szabadságunkat, az új gyárakat, az épülS vasművel, a Kossuth-hídal... Nem engedr jük . ,./ Nem .../" Csütörtökön a makói Téglagyár békegyűlésén jnondoita ezeket a szavakat Paliaga István békebizottsági tag. Milliók és milliók mondják ugyanez' és cselekednek e szavak szerint pzerte az országban. Milliók és milliók hirdetik: elszántan, keményen harcolunk a békéért, mert vam már mit megvédenünk. A Párt vezetésével hat esztendő alatt ragyogó eredményeket értünk el. Minden egyes géphez, minden egyes alkotásunkhoz a felszabadító szovjet katonák vére. a magyar dolgozó nép verejtéke tapad. Nem... Nem engedjük! Nem engedjük, hogy gyilkos kezek. az imperialista rablók martaléka legyen mindaz, arrrit a Szovjetunió segítségével, a Párt vezetésével áldozatkész harcok árán megteremtettünk, magunknak, a dolgozó millióknak. Vájjon engedné-e Jónás Sándor, a Textilkombinát dolgozója, hogy újra elnyomásban, sötétségben éljen? A múltban kifutó volt, most hamarosan szakmunkás lesz. Fia katonatisztnek készül, a másik mérnök, leánya a minisztériumban dolgozik. Nem, Jónás elvtárs nem engedi, hogy ismét a szolgaság, a nyomor, az ínség költözzék szobájuk falai közé. Vájjon megengedik-e a Szeged-baktói Felszabadudulás-fermelőcsoport tagjai, hogy vetéseiket az imperialisták és bérenceik ágyúinak golyói szántsák fel. Nem! A baktói Felszabadulástermel őcsoport tagjai nem véletlenül adták csoportjuknak a Felszabadulás nevet. Szabadon, boldogan akarnak élni. Tegnap írta Nagy Sándor a csoportból, hogy hamarosan anyasertéseket vesznek, fejlesztik a csoport állatállományát. Fejlődni, gazdagodni akarnak, építeni az új életet, a gazdagabbat, a boldogabbat-. Vájjon engedné-e Toldi István elvtárs, a Kossuth-díjas szegedi pedagógus, hogy Petőfi-telep gyermekei ismét az utca, a nyomor, a nincstelenség gyermekei legyenek? Pallagi Istvánnal a makói Téglagyár dolgozójával, Jónás Sándorral a bak tói Felszabadulás-tszcs dolgozóival, Toldi István Kossuth-díjas pedagógussal együtt millió és millió magyar dolgozó mondja: „Nem ... Nem engedjük!" És ugyanezt mondják a dolgozók a Szovjetunió-vezetle hatalmas béketábor országaiban, a népi demokráciákban és az imperialista elnyomás alatt élő országokban is. Ma ezer és ezer népnevelő indul tttnak Csongrád megyében is a városokiban, községekben. Zsebükben ott lesz a maguk készítette ív, ezzel a felírással: „1951. február SÓ-én a Béke Világlanács berlini tynágtkoxásán a világ népeinek képviselőt így határoztak: „A béke biztosítása és a nemzetköti biztonság érdekében követeljük, hogy az öt nagyhalalom, ae Amerikai Egyesült Államok, a. Szovjetunió,a Kínai Népköztársaság, Anglia és Franciaország kössön békeegyezmény t." Mi, magyar dolgozók, a béke hírei vagyunk és aláírásunkkal is bizonyítjuk, hogy csatlakozunk a Béke Világtanács berlini határozatához." Milliók szava ez. Több mint nyolcszázmillió emberé a világ minden tájáról. A szovjet szlahánovistáé, a magyar termelőcsoporttagé, a francia kikötömuokásoké, a spanyol diákoké... Milliók hangja, amely túlharsogja as ágyúk dörgését, a bombák robbanását, amely képes megfékezni a háborús gyújtogatok dühödt támadásait. „A béke fennmarad és tarlós lesz. ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig kitartanak mellette." Sztálin elvtárs mondotta ezeket a szavakat. Azóta e szavakat zengik a földkerekség minden táján és e szerint csekkednek a dolgozók. Ma ezren és ezren veszik kezükbe a békealáírásgyüj lő íveket. Maguk készítették azokat, szeretette!, odaadással. Népnevelőink úgy csekkedjenek, amint azt Szegeden a Felsőváros I. népnevelő értekezletén mondották: ,J5ok szeretelet vigyünk magunkkal, hogy minden házban, ahová bemegyünk, úgy állhassunk a dolgozók előtt, mint ti bélce Icalonái, akiknek fegyvere most a meggyőzés. Minden aláírás legyen egy-egy golyó, amely a háborús uszítók szívébe hatol. Népnevelőink, akkor, amikor elbeszélgetnek majd a dolgozókkal, nemcsak az aláírásgyűjtő ívet viszik magukkal, hanem ennél sokkalta többet is. Balla Júlia, a szegedi Ruhagyár dolgozója elmondja majd, hogy a békealáírásgyüjtés alkalmából felajánlotta: 120 százalékról 130 százalékra növeli teljesítményét. Kassai Tibor elvtárs, a Déíniagyarország Nyomda dolgozója így beszél majd: „Én nemcsak aláírom az ívet, hanem munkámmal is bizonyságot teszek, harcolok a békéért. Felajánlottam, hogy 20 százaléklcal emelem teljesítményem és megszerzem a sztahánovista oklevelet." Állítsák népnevelőink példaképül a dolgozók elé a szovjet embereket, akik lankadatlanul küzdenek a világ békéjéért. Hatalmas természetátalakító terveket hajtanak végre, amelyek a kommunizmust építő társadalom, a béke diadalát hirdetik. Békeőrségeik egy-egy hadállás a békeharcban. Jól mondotta Belföldi János, a szegedi Klapkatéri kisgyülésen: „A békeharcban a szovjet emberek példáját kell követnünk. Ugy kell szeretnünk hazánkat, mint a szovjet emberek, úgy kell harcolnunk a békéért, mint a szovjet dolgozók." Nem közömbös, hányan írják alá az öthatalimi békeegyezmény megkötését követelő békeíveket; de még kevésbbé közömbös az, hogy miért írják alá a dolgozók. Népnevelőink akikor végeznek jó munkát, ha minden dolgozóban nemcsak tudatod}* ják a békéért folyó h«w fontosságát, hanem meg is magyarázzák mindenkinek, a saját munkaterületei mit tehet a béke megvédése érdekében. Igy valóban igazak lesznek Varga József röszkei dolgozó paraszt szavai: „Ezek az ívek a sokszázmillió aláírással odakerülnek majd a tárgyalóasztalra és nagy súlyuk lesz a békeegyezmény megkötéséért vívott harcban." Az amerikai imperialisták napról-napra fokozzák háborús készülődéseiket. Emiberek millióinak életét akarják kioltani, hogy milliárdokat harácsoljanak össze. A világ dolgozóinak békeharca, a Szovjetunió ereje most tárgyalóasztalhoz kényszeritette őket. De amint a külügyminiszterhelyettesek párisi értekezlete bizonyítja: az imperialisták nem a megegyezésre törekednek, hiszen minduntalan visszautasítják a Szovjetunió javaslatait, amelyek a békét, a biztonságot szolgálják. -Az imperialista bérenc Tito-klikk fokozza provokációit a népi demokráciák ellen. A belgrádi ügyvivőnk elleni provokáció komoly figyelmeztetés számunkra: az imperialista Tito-klikk a legaljasabb eszközöktől sem riad vissza, ha a népi demokráciánk elleni támadásról van szó. Mindez parancsolóan írja elő számunkra, hogy egy pillanatra se«n szűnjünk meg teljes erőnk latbavetésével harcolni népünk és az egész világ dolgozóinak biztonságáért, békés életéért. Induljanak tehát harcba ma a béke katonái a meggyőzés fegyverével. Vigyük újabb és újabb győzelmekre a békéért folyó harcot, hogy a magyar dolgozó nép egységesen, töretlenül, szilárd elszántsággal sorakozzék fel a Szovjetunió-vezette béketáborban. Sztálin elvtárs február 16-án a Pravda munkatársának adott nyilatkozatában ezeket mondotta: ..Ami a Szovjetuniót illeti, a Szovjetunió továbbra is tántoríthatatlanul folytatja a háború elhárítására és a béke megőrzésére iránytűé politikáját." Ez a mi feladatunk is. A Szovjetunió segítsége. Pártunk vezetése, dolgozó népünk áldozatkészsége a biztosíték, hogy itt Magyarországon is a béke erődnek győzelmével fejezzük be ezt a kemény, küzdelmes csatát. * Párthirek 9-én, hétfőn délelőtt 12 órakor az instruktor elvtársak részére értekezletet tartunk Sztálin-sétány 10. szám alatt. Szervezési osztály. 9-én. hétfőn 12 órákor a politl. kai iskolák ellenőrei részére érte. kerzletet tartunk Sztálin-sétány 10. szám alatt. A középkáder egyéni- és magántanulói részére a 9-es számú anyag megérkezett, átvehető a Pártoktatás Házában* ?- Wk Hűli aarfftjA A magyar külügyminisztérium tájékoztatási főosztálya közli: A magyar külügyminisztérium április 3-án tiltakozó jegyzéket juttatott el Hrabee István belgrádi magyar ügyvivő ellen elkövetett merénylet ügyében a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság budapesti követségéhez. A budapesti jugoszláv követség április 4-én az alábbi jegyzékben válaszolt. „A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormánya felháborodva utasítja vissza a Magyar Népköztársaság külügyminisztériumának jegyzékét, úgy annak hangja, mint az incidens körüli tények teljes elferdítése miatt, melyet a magyar követség sofförje és Hrabee úr, a Magyar Népköztársaság belgrádi ügyvivője provokáltak kí. A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság illetékes szervei a lezajlott incidens után vizsgálatot indítottak az esetre vonatkozólag és a vizsgálat végleges eredményei szerint fognak megfelelő határozatot hozni. A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormánya megállapítja, hogy Hrabee úr még csak nem is reagált a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság külügyminisztériuma protooole-ja fel. szólítására, hogy a szükséges felvilágosításokat megadja és megmagyarázza, hogy mi okból avatkozott a verekedésbe, amelyet a magyar követség sofförje váltott ki, hanem elhagyta a Jugoszláv területet, kikerülve ezzel minden érintkezést a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság külügyminisztériuma szerveivel. A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormánya úgy tekinti, hogy a jegyzék hangja, valamint az a mód, ahogy a magyar kormány az incidenst elbírálja, újból világosan bizonyítja, hogy az incidens nem véletlenül történt, hanem szándékosan szervezték meg, hogy mesterséges indokokat teremtsenek a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság közötti viszony további megrontására. * A magyar külügyminisztérium a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság budapesti követsé. gének április 4-i válaszjegyzé[kére április 6-án a következő jegyzékben válaszolt: A Magyar Népköztársaság külügyminisztériumának a Belgrádban március 31-én a magyar ügyvivő ellen elkövetett provoká ciós támadása ügyében átadott jegyzéke ezt a merényletet olyan hangon tárgyalta, amilyet az a példátlan inzultus megérdemel, Ami a tényeket illeti, a bolgár külügyminisztérium által a bolgár szemtanúk nyilatkozatai alapján kiadott hivatalos közlemény teljes mértékben és kétségbevonhatatlanul megerősíti a magyar jegyzékben foglalt tényállást. A Magyar Népköztársaság kormánya megjegyzi, hogy a merénylet elkövetése óta egy hét telt el és ez alatt a jugoszláv kormánynak bőven lett volna ideje, hogv lefolytassa a jegyzékben kilátásba helyezett vizsgálatot. E helyett a jugoszláv kormány hivatalos tájékoztató szervei továbbra is a valóságot a legdúrvábban meghamisító koholmányokat terjesztik a merénylet lefolyásáról. A magyar kormány teljes mértékben helyesli Hrabee István magyar ügyvivő eljárását, aki kormánya felszólítására elhagyta azt az országot, amelynek hivatalos közegei vele szemben a legfelháborítóbb inzultust követték el és amelyben még a legszükségesebb orvosi segélyt sem tudta megkapni. A magyar kormánynak is az a véleménye, hogy nem „véletlen incidensről" van szó, hanem a jugoszláv hatóságok részéről előre elkészített, jól megszervezett akcióról. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy Hrabee István belgrádi magyar ügyvivő felesége, akinek kiutazást engedélye előzőleg lejárt és aki emiatt március 30_án reg. gel, tehát két nappal a merénylet előtt, a jugoszláv külügyminisztériumtól kiutazási vizu. niot kért, amit mint magyar állampolgárnak és diplomata útlevéllel rendelkező személynek a civilizált országok között érvényben lévő nemzetközi érintkezés szabályai szerint a legrövidebb időn belül meg kellett volna kapni, a vízumot sem a merénylet elkövetése előtt eltelt két nap alatt, sem azután nem kapta meg. Hrabee Istvánná emiatt nem tudta sebesült fér. jét a merénylet után követni Magyarországra. Többszöri sürgetés után április 6-án délben a jugoszláv külügyminisztérium egyenesen megtagadta a kiutazási enge. dély megadását és Hrabee Istvánná értésére adta, hogy mintegy túszként tartja vissza. Ez a diplomácia történetében példátlan eset mutatja, hogy a belgrádi magyar ügyvivő ellen elkövetett merényletet az UDB és a jugoszláv külügyminisztérium előre közösen előkészítették és annak végrehajtásában előre ki. dolgozott módon együttműködtek. Mindezek alapján a Magyar Népköztársaság kormánya a leghatározottabban visszautasítja a jugoszláv kormánynak a tényeket arcátlanul kiforgató és letagadó válás/jegyzékét és újból a leghatározottabban kö. veteli, hogy 1. A belgrádi magyar ügyvivő feleségének. Hrabee Istvánné. nak haladéktalanul adja meg a hazautazáshoz szükséges vízumot. 2. A belgrádi magyar ügyvivő ellen elkövetett merényletért a jugoszláv kormány megfelelő elégtételt adjon és a hűnősöket haladéktalanul és a legszigorúbban vonja felelősségre, A fenti jegyzékkel kapcsolatban a Magyar Távirati Iroda közli: Néthány hónappal ezelőtt, amikor a jugoszláv határőrök belgrádi utasításra nap-nap után határincidenseket provokáltak és magyar határőröket lőttek le, a Tito-banda hivatalos sajtóügynöksége olyasmiket állított, hogy a magyar kormány avégett, hogy a Jugoszláviával való viszonyt megrontsa, egyenesen rákényszeríti a jugoszláv határőröket, a magyar határszéli katonák legyilkolására. Ezúttal az UDB belgrádi március 31-i provokációs támadásával kapcsolatban a Tito-kormány hivatalos jegyzéke állít nem kevesebbett, mondván, hogy a belgrádi magyar ügyvivő azért verette be fejét az UDB ügynökeivel, hogy „tovább rontsa" a Magyar Népköztársaság és a Jugoszlávia közötti viszonyt. Hogy ezek a bárgyú állitások mennyire nem egyedül állóak, arra jellemző a belgrádi rádiónak az az április 3-i „szenzációs" közlése, hogy a „magyar követség gépkocsija a belgrádi Köztársaság-téren nem kevesebb, mint 40 kört írt le, ami összesen 20 kilométernek felel meg és ily módon akadályozta a köz. lekedést." Mióta a Tito.kormány válaszjegyzékét elküldte, megjelent a bolgár kormány tiltakozó jegyzéke, amely ugyancsak megerősíti. hogy a Tito-banda sportszerűen űzi a neki nem tetsző országok diplomatáinak autóösszeütközések formájában történő zaklatását és fenyegetését. Ez a Tito-banda „saját hozzájárulása" a nemzetközi diploma, ciai érintkezéshez. A magyar kormány éles jegyzéke nyomán a világ közvé'emé. nye meggyőződhet arról, hogy a Tito-banda, amely jelenleg Belgrádban az uralmat bitorolja, milyen aljas, a civilizált országok nemeztközi érintkezésében példátlan eszközökhöz folyamo* diit.