Délmagyarország, 1951. április (7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-07 / 80. szám

SZOMBAT, ÍWT. Vn/BM HATALMAS ERÖ • -V • > i • y . ' Itt; lavrov professzor (Borisz Bébocskin) és munkatársai a „Hatalmas erő" cimű filmben. A Bzovjet színpadon nftffy fti­" kert aratott Romasov: „Ha. talma.s erő" cimű színdarabja. A Bzovjet színpadi alkotáüok közül ez volt egyike a legelsőknek, ame­lyek megelevenítik a szovjet em­bernek a nyugati tudomány előtt való térdreborulás, a kozmopolitiz­mus elleni harcot. A nagysikerű színdarab után irta és rendezte Ermler « „Haltalma. erő" cimű fii. met. A film bemutatja a szovjet ha­zafiasság erejét a tudomány terü. létén. Központjában Lavrov, a le­ningrádi Tudományos Kutató In­tézett professzora áll. Lavrov egyike azoknak a szov­jet tudósoknak, akik Micsurin for­radalmi szellemében alakítják át a természetet. Munkatársaival együtt mar hoaszabb ideje nagyjelentősé­gű kísérlettel foglalkozik. Mivel az eddigi baromfifajta nem felel meg a szocialista gazdaság követelmé­nyeinek, új, jobbfajta tyúkot akar­nak kitenyészteni, amelynek súlya és tojáshozama jóval nagyobb. Az „Előre".kolhoaban van a kisérteti telep, ahol a kolhozparasztok szív­vel-lélekkel résztvesznek » műnké, ban. pjem nézi azonban jó szemmel Lavrov kísérletezéseit Milja­gin, a kutatóintézet igazgatója, aki munkatársaival. Rublejewel, Me­dlnnével és még többekkel egy tá. borban van: mint a materialista tu­domány ellenségei, egyben ellensé­gei a szovjet hazának is, mert gá­tolják a nép jobb életéért küzdő Rzovjet tudomány haladását. Milja. gin hűséges kiszolgálója a burzsoá tudománynak, hasoncsúszik az ame­rikai tekintélyek előtt. Azt vallja, hogy amit Amerikában nem tud. tak megvalósítani, azzal hiába pró­bálkoznak a Szovjetunióban. Mil­jagin teljesen kozmopolita lett, aki. nek csak az a vágya, hogy kényel­mes elpuhuits-ágban élhesse le éveit. A Kutató Intézet pártszervezete élénk figyelemmel kíséri a történ­teket és kemény kritikát gyakorol Miljagin felett. A harc mégis any. uyira kiéleződik, hogy Lavrov a Párthoz akar fordulni segítségért, de Miljagin megelőzi és vizsgála­tot kér ellene. A Központi Bizott­ságtól megérkezik Osztroumov küldött, aki teljes mértékben he­lyesli Lavrov álláspontját és a Párt támogatását biztosítja a nagyjelentőségű kezdeményezés si­kerroviteléhez. XT őzben a kísérletek a kolhoz­ban eredményre vezetnek: kikelnek az e'ső, már újfajta csir. kék. Tehát Micsurin tanításai az állatvilágban is érvényesültek. A saárnyas teste alapvetően megvál­tozott. Osztroumov, Lavrov mun­kásságának méltatásával kapcso­latban megvilágítja annak a sike­res harcnak egy szakaszát, amelyet a szovjet tudósok és a kolhozpa­rapztság köréből kinevelt _ ,.mi. ' hét szerdáig tartja műsorán. a termések Miljaginnal. csurin-hadsereg" viv átalakításáért. Hogy mi történik Osztroumov zárószavai erre is meg­adják a választ, „Megtűrhetünk.e magunk között olyan embereket, akik. térdet hajtanak a nyugat előtt, akikben egy szikrája sincs a nem­zeti büszkeségnek, a hazaszeretet­nek? Nem! Lehet, hogy ezt a tör. vény nem bünteti, de megbocsájta­na nem lehet." Miljagínt és a hozzá hasonlókat legyőzik és kiközösítik maguk kö­zül a bolsevikok, akik az emberi, ség legmerészebb álmait váltják valóra. J^ filmen megismerjük azoknak a szovjet tudósoknak a si­keres munkáját akik szoros kap­csolatban a néppel, a Párt állandó tevékeny támogatása és irányítása mellett céltudatosan dolgoznak az. ért hogy a Szovjetunió gazdasá­gát megsokszorozzák. Megtanuljuk a filmből azt is. hogy ez a munka egyúttal elszánt harcot jelent a kozmopolita áltudósok ellen, akik az amerikai imnerializmuí befolyá­sa alatt állanak. A filmet csütörtökön mutatta be a Szabadság-filmszínház és a jövő Jelenet a „Hatalmas erő" elnifi filmből. Megjelent Sztálin elvtárs összegyűjtött műveinak 5. kötete A Szikra kiadásában megjelent magyar nyelven I. V. Sztálin 16 kötetű, összegyűjtött művednek 5. kötete. Ez a kötet azokat a műve­ket foglalja magában, amelyeket Sztálin elvtárs 1921—1923-ban a népgazdaság helyreállításának bé­kés munkájára való áttérés idő­szakéban írt. Ebben az időszakban hajtotta végre a Bolsevik Párt a fordulatot a hadikommunizmus po. h'fikájárél az „új gazdasági politi­káráS, a Nep-re. Ma és holnap lesznek a kultűrversenyek kttrzeti dttntői Ma a kultúrversenyek körzeti döntőit a Szegedi Kenderfonó Ri­gó-utcai kultúrtermében tartják délután fél 5 órától kezdve. Itt, számos kultúresoport — köztük a Pedagógiai Főiskola, a Gyógyáru NV, a MAV forgalmi és még több csoport méri össze erejét. 8.án, vasárnap reggel folytatód n«ik a körzeti döntők. A Szegedi Kenderfonó kultúrtermén kívül ezen a napon még az alsóvárosi kultúrházban iis szerepel számos csoport. A MUNKA MINDANNYIUNK BOLDOGULÁSÁT SEGÍTI ELŐ Levél a baktói „Felszabadulás" tszcsből Mi, a szeged-baktói „Felszubadu. lás"-terinelöcsoport dolgozó paraszt­jai munkafelajánlásaink teljesítésé­vel ünnepeltük felszabadulásunk 6. évfordulóját. A konyhakertészetben 800 négyszögöl karaláb palántát ül­tettünk el. Mészáros és Varga Jő. zsefné csoporttagok az ágyalásnál 120 százalékos teljesítményt értek el. Varga Sándor és Tandari József 200 százalékos teljesítménnyel ün­nepelték felszabadulásunk hatodik évfordulóját. A csoport bózavetéso elsőrendű. Kikelt már a tavaszi ár­pa, a napraforgó. Mindezt annak köszönhetjük, Vgy a vetést határ­idő elölt elvégeztük. A tengeri föl­det is megtárcsáztuk már s e héten meg is kezdtük a vetési munkálato. kat. Április 4-én az első brigád ki­hívta versenyre a második brigá­dot. Az állatok gondos nevelése, takar­mányozása is jó eredményeket ho­zott. Amig a csoporttagok által be­vitt tehenek a behozatalkor négy-öt liter tejet adtak, ma már a helyes gondozás és a silótakarmány eteté­se mellett 10—12 liter tejet adnak, ft"j. Szabó Ferenc megigérle. hogy még nagyobb eredményeket ér el a tejhozam emelésében. öt darab anyasertést és 18 süldői vettünk. Ma már 43 malacunk van. Igen szépen fejlődnek. 'A 18 süldőt hiz­laljuk és nz értük kapott pénzen újra anyaserléseket veszünk azért is, mert fejleszteni akarjujs a cso­port állatállományát. Ezért növel­jük a here vetésünket is. Munkánk mellett rendszeresen tanulunk, az alapfokú rádiószemi­náriumot hallgatjuk. Minden nap az ebédidő alatt sujlóértekezlclet tartunk, Eredményeink mellett hi­bák is vannak a csoportban. Van­nak olyan csoporttagok, ukik nem akarják megérteni, hogy a munka mindnyájunk boldogulását segíti elő. Ök még most sem akarnak munkába jönni, pedig a többiek már teljes erővel dolgoznak. Van­nak olyanok is, akiknek napi tel­jesítménye még átlagon aluli. Eze­ket a dolgozókat iparkodunk meg­győzni. felvilágosítani. Megmagya­rázzuk, hogy az, aki a csoportmun­káját hátráltatja, az saját magának is kárt okoz. Az elmúlt héten egv e*alád négy taggal belépett a lermclöceoportba. Ez Is azt bizonyltja, hogy fejlődé­sünket, erősödésünket látják a még kívülálló dolgozó parasztok Nagy Sándor szeged .bak tói .. Felszabadó hí s"-lszc* sajlófelelöse FÉL NAP SZATYMAZON — BÉKEHARCOS MŰVÉSZEKKEL Csehszlovák Filmhét X népi demokratikus országok közötti kulturális kapcsolatok elmé. lyltése hozzájárul ahhoz, hogy a baráti országok megismerjék és megszeressék egymás kulturális ér­tékeit és ezzel is közelebb kerülje­nek egymáshoz. Ebben fontos sze­rrpet játszanak a kölcsönösen meg­rendezett filmhetek. Nálunk clsöiz. ben április 7-től 14-ig rendezik meg n Csehszlovák Filmhetet, amely­nek alkalmából az ország több film­színházában csehszlovák filmet mu­tatnak be. Szegeden szombaton a „Csapda" cimű csehszlovák filmet mutat ja he a Filmhét keretében a Vörös Csillag Filmszínház, A film cselekménye a náci megszállás legsötétebb éveiben játszódik le Csehszlovákiában és a kommunista sejt ellenállási moz­galmát tárja elénk. Nagy dobozhoz ha-1 sonló, csinosra fénye­zett autó szalad a szatyinazi országúton.i Tetején mngasra hal, i mozúdik a ponyvával letakart útipoggyász és a kocsiban iilők is kisebb-nagyobb csomagok, a legkülönfélébb ruhadarabok között elhelyezkedve váltják vidáman a szót. Az autó oldalán Népköztársa­ságunk vörös csillagos elmerét nagy betűk veszik körül: „A NÉPMŰVE­LÉSI MINISZTÉRIUM 7. SZÁMÚ KULTURAUTÓJA", Tizenegy iiven autó jár az ország­ban. Kultúrát, szocialista-realista művészetet visznek a falvak dolgo­zóinak. Minden este másutt játsza­nak, minden este másutt mélyítik cl művészetükkel a Pártunk, népi de­mokráciánk iránti szeretetet. Álla­tában barom hétig tartózkodnak egy­egy járás területén, mint például most a szegedi járásban is. Szóra­koztatnak. de főként tanítanak, es­ténkint pedig az előadás után közö­sen kiértékelik aznapi munkájukat, hogy legközelebb még jobbat, még tökéletesebbel nyújthassanak. — Ezek szerint alig utazhatnak haza családjukhoz — vetődött fel önkéntelenül is a kérdés, amikor mindezt Kulcsár látván elvtárs, a csoport politikai vezetője elmondta' A válasz szinte megszégyenítő ma­gabiztosan hangzott: — Elvtárs! Ez pártmunka. • Az együttes minden tagját ez a gondolat lelkesíti. Ez tükröződött ab­ból a derűs magatartásból is, .amely, lyel Szatymazra érkeztek. Nagy mag­tár lehetett valamikor az a cemen­tes terem, amely most a kultúra cél­jait szolgálja. Itt fogtak hozzá a színpad összeállításához. A kis szin. társulat minden tagja doiogtioz lá. tott. Ide valami függönyfélét, oda egv asztalt, emitt elhelyezzük a kel­tékeket, a „kulisszák" mögött néhány szeget a falba a jelmezek számára, a nézőtér felől pedig igazítsuk meg egy kicsit Sztálin és Rákosi elvtár­sak arcképét, — serénykedtek szor­galmasan és alig egy óra alatt ké­szen is állt minden, jöhetett a kö­zönség. Gyűltek is szép számmal. Már sö­tétedett odakint. A bejáratnál pet­róleumlámpa fénye világított hívoga­tón. Villany még nincs, de a mull sok bűnös mulasztásá­nak pótlása során az ötéves terv kereté­ben azt is megkapják Szatymaz dol. gozói, A fény. a kultúra fénye azon. ban így is mindjobban terjed. A lámpa világossága a könyvekkel megrakott asztalra esett. Szovjet és magyar frúk legkiválóbb munkái sorakoztak ott, hogy olcsó áron megismerhessék belőlük a szaty­niaziak is az igazi irodalmat, a tu­dományt. Forgatták, nézegették, la­pozgatták az egymásután érkezők. Ki ezt, ki azt vélte jobbnak. Far­kas Lajos a Komszoniolrúl szóló munkát vette meg. felesége pedig Nviknlszkij: „A vallás keletkezé­se" cfmü müvet szemelte ki magá­nak. — Jó lesz majd erről beszélgetni az MNDSz-ben. Minden asszonynak tisztában kell lennie ezzel a kérdés­sel — mondta vásárlás közben. Róvó Mária, a DISz agitációs fele­lőse is természettudományos müvet választott, mégpedig Rogorov „Élet a tengeren" című ismertetését. Kitágult a világ Szatymaz körül is. messze ketl és messze lehet ma már tekinteni! * A teremben ezalatt elhelyezkedett a közönség. A gyerekek elörckiván­rsislcodtak egészen a függönyig s nagy lelt a méltatlankodás, ha vala­melyik hátrább szorította a másikat. A várakozás zaját csak a széthúzódó függöny látványa tudta megtörni. Harmonika, és énekszó csendült fel a színpadról bevezetőképpen. Az együttes minden tagja liiktctö erő­vel énekelte: „Mindenhol elszántan harcol a nép Békéért, munkáért, jobb életért" . •. Aztán Kulcsár elvtárs beszélt az urak szemfényvesztő kultúrpolitiká­járól, amely legjobb esetben is csak erkölcstelenségeket, művészietlen giccseket vitt a falura, ha egyálta­lán vitt valamit, de népi demokrá­ciánk a dolgozók napi életét, örö. niét, vidámságát, problémáit viszi színpadra, szólaltatja meg a falvak sokaságában is. Rákosi, a Párl kiildi ezt az igazi kultúrát. Több mint két óra változatos, színes műsora mindennél jobban bizonyította ezeknek a szavaknak igazát. Sorra következtek a jelene­tek, szovjet és magyar né|>dalok, költemények s minduntalan végig­futott a felszabadult nevetés, ami­kor az ötletes keretben előadott oaszluskákra került a sor. Megéne­kelték benne a fatn legjobbjait, mint Kónya Györgyöt, Kormányos Mihályt, Farkas Lajosnét, n ter­ménybcgyüjtés, a tanácsban végzett munka és a népnevelés élenjáróit, akikről mindezeket még az előadás előtt, a délután folyamán tudták meg a községben, öket dicséret il­lette, de annál inkább megvetéssel szóltak a Szegedi Ottó-féle szöllő­birtokos kul'ákokról, akik Truman, a háborús uszítók szekerét tolják a nép ellen. Rendszeres tapasztalatcserével fejlődik a szegedi közalkalmazottak kultúresoportja A szegedi közalkalmazottal: kul­túresoport ja legutóbb igen nagy si­kerrel szerepelt a kultúrversenyek elődöntőjében és bekerült a most folyó körzeti döntőbe is. Az elő­döntő műsorszámait úgy válogat­ták össze, hogy egyben a felszaba­dulási ünnep megemlékezéséi jut. tatiák kifejezésre. A közalkalmazott kultúresoport jó munkája különösen abban nyi­latkozott meg. hogy eddigi szerep­léseik mellett több alkalommal jár­tak Alsóvároson is Szentmihálytel. ken népi táncgyüjtésre, ezenkívül állandó laixtsstalatcsert kapcsola­tot tartanak az országos falusi versenyben Budapesten kitűnt tá­péi népi tánccsoporttal. Most a csoport újabb tapaszta­latcserére készül. A pécsi közal­kalmazottaktól kaptak meghívást és előreláthatóan májusban lá!o. gátnak majd el hozzájuk, hogy megbeszéljék kulturmunlcAjuk közös kérdéseit, kicseréljék egymás hasz­nos tapas-.lalalait. Az igen nagy lelkiismeretességgel előadott jelenetek gondos művészi munkáról tanúskodtak. 'A szovjet kolhozparusztok példamutató életét, a szovjet ember áldozatvállalását, a felszabadult magyar parasztsúg út­ját, u termelflcsoporlok biztos jövő­jét s a Tilo-politiku csődjét tárták fel. Derűt fakasztottak és elgondol­kodtattak. A felcsattanó tapsok is azt jelezték: az együttes jó munkát végzett. Megszerették mindannyiu­kat: Miklósi Lászlót. Király Zol­tánt, Jánosi Zitát, Mácsai Emmivcl, a Szegedi Nemzeti Színház vendég­ként fellépő művésznőjével együtt, akik a jelenetekben játszolluk, de ugyanúgy Sándor Annál énekeiért és Urbán Vidort harmonikaszámai, ért. Általuk pedig még jobban meg­szerették a Pártol, amely lehetővé telte műsorukat. Ezt fejezte ki az előadás után mondott köszönetében Börcsök József elvtárs, Szatymaz párttitkára is, aki hálás szavaival' a közönség minden tagjának gon­dolatát fejezte ki. „Fújd a harsonát, bérceit, völ­gyön út" — énekelték befejezésül erőteljes vidámsággal a békefront indulóját. S amikor elhangzott az ének. Kulcsár elvtárs fordult a kö­zönség felé: — Milyen szép lenne, hu vala­mennyien együit énekelnénk czl. Nagy táblák kerültek elő a színészek kezéből, rujta nz induló szövege harmonikaszóra ineg­ezdődött a tanulás­Sorról sorra, mondatról mondatra haladlak, előbb csuk zümmögve szállt a dal vígig a teremben, ma jd mind jobban meg­erősödött, megizmosodott s végül biztos erővel zúgott. — Békefront. Száz nép ezt zengi: Légy erős s nem győz 1c senki... Öregek és fiatalok, férfiak és asz­szonyok egyaránt szívből énekelték. Hogyne énekelték volna, hiszen a béke megvédése mindannyiunk kö­zös ügye s még elszántabban igyek­szik az ember ezt a békés életet megvédeni ilyen szép előadás utón. Ez motoszkálhatott a fejeklzcn a látottakkal, hallottakkal együtt, amint ballagtak hazafelé a csendes tavaszi éjtszakában s az idősebbek dúdolták, a fiatalabbak pedig hali. gosan énekelték: „Minden nép kiáll: Háborút mi már Meg nem engedünk" ... (tökös]

Next

/
Oldalképek
Tartalom