Délmagyarország, 1951. április (7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-01 / 76. szám

EfiY ÉYYET. AZ 1950 FEBRUÁR 10.1 HATÁROZAT UTÁN MINDSZENTEN üYORSLISTÁ AZ ÖTÉVES TERVKÖLCSÖN II. NVE. REMÉNYSORSOLÁ SÁNAK HARMADIK N'APJÁN, SZOMBATON KIHÚZOTT NYEREMÉNYEKRŐL. MAGYAR ÍRÓK ÉS MŰVÉSZEK BÉKEGYÜLÉSE VIII. ÉVF. 76. SZÁM. ÁRA 50 FILLÉR. VASÁRNAP, 1951. ÁPRILIS 1. A VERSENY ÜJ SZAKASZA (sz. j.) Naponta olvashatunk Pár. tunk központi lapjában, a Szabad Népben arról, hogy üzemek párosversenyre hívják ki egymást. A versenykihívásokban lerögzítik. mit akarnak tenni a szocializmus építé. se érdekében az egész esztendő folyamán, hogyan akarják teljesíteni, illetve túlteljesíteni a felemelt ter. vetj Hosszúlejáratú' (verseny-szerződések ezek a kihívások, felölelik eg>"eSy üzemben azokat a tennivalókat, melyeket a dolgozók elvállaltak. Mi az alapja ezeknek az üzemek közötti párosversenyeknek? 'Az, hogy munkaversenynnragalmnnk leg. gyümölcsözőbb szakasza, a kongresszusi verseny során lényegében sikerült felszámolni üzemeinkben a tnunkavcrseriy legnagyobb hiányosságát: a kampányszerüséget. Dolgozóink a kongresszusi verseny során tettekkel bizonyították be, meg. értették Sztálin elvtárs tanítását, azt, hogy a munkaverseny a szocializmus építésének kommunista módszere. A munkaverseny tehát fegyvere a szocializmust építő dolgozóknak, amit nem lehet időnkint nyugdíjba lenni, hanem állandóan forgatni kell, A legtöbb üzemben sikerült megtartani, sőt fokozni azt a versenylendületet, ami a kongresszusi verseny során megmutatsozott. Ilyen módon lehetőség nyílik, hogy hosszabb időre kidolgozzák azoknak a tennivalóknak tervét, amelyekkel elősegítik a szocializmus építésének meggyorsítását, még eredményesebbé teszik a békéért folytatott harcot. Az a tény, hogy eddig nem tudtunk eredményesen küzdeni a verseny kampányszerüségo ellen, azt bizonyította: dolgozóink nem ismerek fel kellőképpen, mi a különbség i kapitalista rendszerben és a szo. öalista rendszerben folyó verseny között. Nagy tanítóink: Lenin, Szfáin, így határozták meg a kapitalista versenyt: „A lakosság tömegeitek óriási többsége, a dolgozók 99 százaléka számára azt jelenti, hogy a vállalkozó szellemet, energiát, nerész kezdeményezést brutálisan űnyomják, azt jelenti, hogy a ver. senyt a pénzügyi szélhámosság, zsarnokság, a társadalmi lajtorja legtetején állók alázatos kiszolgálód sa váltotta fel." Mi a szocialista verseny? A munkálok, a dolgozó tömegek versenyeznek a magasabb termelékenységért, a nagyobb jólétért, az egész társadalom felemeléséért. Alapvető különbség van a két verseny elve köött is. A kapitalista verseny elve: az egyiknek vereség és halál, a másiknak győzelem és uralkodás. A szocialista verseny elve: elvtársi se. :)ítség az elmaradottaknak az élen. járók részéről, hogy ezzel általános emelkedést érjünk el. Nem véletlen, hogy ennek a felismerése a dolgozó tömegek legszélesebb rétegeiben akkor tudatosodott, amikor a Párt iránti szeretet iize úgy összeforrasztotta dolgozó népünket, mint eddig még soha. 'A kongresszusra való készülődés során zületett nagyszerű eredmények Sze_ .eden és az egész megyében erről beszéltek. A Párt vezetésével elért • redményeink fénye világította meg • t utat ehhez a felismeréshez. És most, amikor a Párt új célt tűzött dolgozó népünk elé, a jövőnek olyan ávlatá't csillantotta meg, amilyenről pár évvel ezelőtt még álmodni s alig mertünk, az állandósított viunkaverseny-mozgalom szilárd alapján állva hozzáfoghattak az üzemek az olyan hosszúlejáratú ver-enyszerzödések elkészítéséhez, mint milyenek a mostani párosverseny, ihivások. Éppen a kongresszusi verseny taasztalatain okulva szükséges, hogy z üzemek akkor, amikor elkészítik zeket a hosszabb időtartamra szóló állalásokat, első és döntő szemontnak tekintsék a vállalások reáis és kiértékelhető voltát. Ez termézetesen nem jelenti azt, hogy fiyelmen kívül hagyják a már felirt tartalékokat, laza, „könnyen túleljesíthető" vállalásokkal törjék neg a verseny lendületét. A vállaások a feszíteti terveknek megfelelően legyenek szorosak, számoljanak a még feltárásra kerülő tar. lalé kokkal, különben elmaradnak a dolgozó tömegek egyre felfelé ívelő lendülete mögött. Ilyen versenytervezetet csak úgy lehet készíteni, ha belevonják a dolgozókat, támaszkodnak a műszakiak tapasztalataira figyelembe veszik azokat az clten. terveket, melyeket a dolgozók készítenek a vállalat tervével szem ben. Jöhetne az ellenvetés: hol vannak ezek az ellentervek, hogyan lehel feltárni a műszakiak tapasztalatai! miképpen tudunk minden dolgozó; aktívan belevonni a verseny tervezel elkészítésébe? — Ugy, hogy tovább fokozzuk a felvilágosító munkát nem hagyjuk egy pillanatra sem ellankadni a versennyel kapcsolatos agitációt. Eredményeink eddig sem hullottak égi mannaként az ölünk be. Ellenségeinkkel szembeni kérlel hetetlen harc közepette születtek abban a harcban, amit e mellett folytattunk a múltból hozott maradványok ellen. Lenin elvtárs így jellemzi ezt a harcot: .JVehezebb, mélyrehatóbb, alaposabb, döntőbb jelen, tőségű, mint a burzsoázia megdöntése, mert ez a magunk renyhesége fegyelmezetlensége, kispolgári önzése feletti győzelmet jelenti, győzelmet azokon a szokásokon, melyeket az átkozott kapitalizmus ha gyolt örökségül a munkásnak és ]xirasztnak." Ha tehát egy pillana. tig is lemondunk a felvilágosító munkáról, ha úgy gondoljuk, hogy most már elég az, ha az elért ered ményeink beszélnek helyettünk, akkor ezt a nehéz harcot sohasem tudjuk győzelemre vinni. A munka most már sokkal könnyebb, mini pár évvel ezelőtt, amikor még csak jövőről beszélhettünk. A jövő mos! még tágasabbra nvilt meg előttünk s felszabadulásunk óta elért sikereinkre támaszkodva mérhetjük fel jelenünket. A párosversenyek sikerének első és legdöntőbb előfeltétele tehát az állandó, lankadatlan felvilágosító munka. Mi a második előfeltétel? A verseny nyilvánosságának biztosítása A -nyilvánosság a verseny éltető eleme s legváltozatosabb és legszemlélletőbb módokat kelt megtalálnunk a nyilvánosság biztosítására Megmutatkozott a kongresszusi verseny során, hogy a dolgozók sokká! nagyobb eredményeket érnek el, h állandóan nyomon tudják követni munkájuk ütemét. Most még nagyobb feladatról van szó. Arról hogy az egymással páros versenyben dolgozó üzemek dolgozói egészében is nyomon tudják követni úgy a saját üzemük, mint a verseny társ-üzem munkáját, eredményeit. Csak így tudják az elmaradást időben behozni, így tudják menetközben kiküszöbölni az elkövetett hibákat. 'Az üzemek közötti párosversem kifejlesztésével versenymozgalmunk új szakasza kezdődik. Szakmánkint egyenlő esélyekkel és sokkal szervezettebben indul meg a nemes vetélkedés ötéves tervünk teljesítésé ért, illetve túlteljesítéséért. Eltűnik a „nagyüzem"-, „kisüzem"-probléma. a különböző technikai körül menyekbe és „adottságokba" burkol versenybürokrácia. Nem fogadhatjr többé egyetlen üzem sem kételkedve a másik üzem eredményeit, hiszen a. párosversenyben dolgozó üzemel.kölcsönösen értékelik k-i egymás eredményeit, ami egyúttal alkalmat ad egymás tapasztalatainak kicserélésére is. Az elvtársi segítségnyújtás így fokozottabban kidomborodhat s minden zavaró körülmény nélkül vállvetve küzdhetnek a nagy. közös célért: a szocializmus felépítéséért. A párosversenyek sikerének biztosítéka az, hogy felmerülő problémáink megoldásában segítsége' nyújt a szovjet ipar tapasztalatainak gazdag tárháza. Biztosítéka, hogy a magyar dolgozókat a versenymozgalom fejlesztésében a Párt, Rákos elvtárs irányítja — a Párt, amely Leninnek és Sztálinnak a versenyről szóló tanításait alkalmazza ma. gyar viszonyokra. Biztosíték végű az, hogy a magyar dolgozók tudják: minden eredmény, amit szocializmusunk építése során elérünk, a béketábort erősíti. Minél nagyobb eredményeket érünk el. annál jobban visszarettentjük a háború gyújtogatod, távolabb űzzük a háború rémét. A versenyben elért sikerek nyomán tudjuk lemérni, mennyire vettük kezünkbe a béke ügyét és a szocializmus építésében elért győzelmekkel bizonyítjuk, hogy végig ki Is akarunk mellette tartani. ü három hatalom célja szabad kezet nyerni Parisban a fegyverkezési versenyhez — mondotta Gromiko elvtárs a külügyminiszter helyettesek szombati ülésén így nyilatkoPáris (TA.SZSZ). A négy hatalom külügyminiszter-helyetteseinek előzetes értekezlete március 30-án tartotta huszadik ülését. Mint ismeretes, a szovjet küldöttség meg akarta könnyíteni, hogy a napirend kérdésében egyezményes határozat jöjjön létre és ezért március 28-án újabb javaslatot nyújtott be. • A március 30-i ülésen —, bár két nap telt el azóta, hogy a szovjet küldöttség benyújtotta új javaslatát — az USA, Nagj britannia é-s Franciaország képviselői igyekeztek kibújni az alól, hogy világosan és határozottan leszögezzék álláspontjukat a konkrét szovjet javaslattal szemben. Jessup azt állította, hogy a maga részéről „a közösen egybehangolt napirend" elfogadása mellett van. Egyben azonban ködös fejtegetésekibe bocsátkozott arról, hogy hozzá kell kezdeni javaslat formiulázásának megtárgyalásához. Davies mondvacsinált „kétségét" fejezte ki a szovjet javaslat több kitételével kapcsolatban. Parodi, Franciaország képviselője szintén Jessup és Davies nyomdokain haladt. Az elhangzott felszólalásokra válaszolva Gromiko elvtárs, a Szovjetunió képviselője kijelentette: A szovjet küldöttség szerette volna megtudni, hogy az USA, Nagybritannia és Franciaország küldöttségei milyen álláspontra helyezkednek a szovjet javaslatokkal kapcsolatban, azonban kérdéseken kívül ezen az ülésen egyelőre semmit sem hallunk. A három hatalom képviselői mjndezideig azért bírálták a szovjet javaslatot, mert mi ragaszkodtunk ahhoz, hogy a napirendre önálló pontként vegyék fel Németország demilitarizálásának -kérdését. Noha nekünk most is az a véleményünk, hogy nincs semmi alap arra. hogy kifogásolják a kérdések önálló napirendi pontként való felvételét, a szovjet küldöttség — igyekezvén alapot találni a napirend számára új javaslatába- egy egységes pont, egységes formulázásának alkatrészeként vette fel ezt a kérdést. — Mindezideig azt mondták nekünk, hogy Németország demilitarizálásának kérdését neon lehet elválasztani az európai nemzetközi feszültség okainak kérdésétől és, hogy mindezt közös napirendi pontba kell felvenni. Uj javaslatunk szerint Németország demi I i tari zál ásánaik kérdését a nemzetközi feszültség okai kérdésével kapcsolatban kell megvizsgálni. Ug-y véljük, hogy ezzel elesik az előbbeni kifogás. — A három hatalom küldöttségéi — folytatta Gromiko elvárs — a négy hatalom fegyveres erőinek csökkentésére vonatkozó szovjet javaslattal kapcsolatba" korábban elégedetlenségüknek adtak kifejezést, mert ezt g, javaslatot önálló napirendi pontként terjesztettük elő. * hozzájárultunk ahhoz, hogy • T'dést az európai nemzetköri feszültség okairól szóló >ont alkatrészeként vegyék fel. Ezután az újabb szovjet javaslat ellen kezdtek kifogásokat emelni, mert nem volt benne szó a fegyverkezés színvonaláról. A legutóbbi szovjet javaslat azonban a fegyverkezés színvonaláról is beszélt. Ennélfogva a szovjet javaslat e része ellen emelt kifogásnak is el kell esnie. Gromiko elvtárs ezután, felhívta a három hatalom képviselőit,, hogy a szovjet küldöttség világos nyilatkozatot óhajt a három hatalom képviselőinek a március 28-án előterjesztett szovjet javaslattal kapcsolatos álláspontjáról. A további felszólalásokban Parodi és Davies alaptalan énekkel hozakodtak elő. hogy szembehelyezkedhessenek az új szovjet javaslattal. Ujabb felszólalásában Gromiko elvtárs megemlítette, hogy a három hatalom javaslatának az a célja, hogy szabad kezet biztosítson a három hatalomnak a még fokozottabb fegyverkezési verseny végrehajtása érdebében. A négy hatalom külügyminiszteri tanácsának összehívását azonban nem azért javasolták — mondotta Gromiko elvtárs —. hogy bárkinek szabad kekezet biztosítsanak új háború előkészítésével kapcsolatos intézkedések végrehajtása érdekében. Davies arról igyekezett meggyőzni bennünket, mintha a három hatalom nyugat-német, országi intéfkedései a keleteurópai országok — beleértve a Szovjetunió — fegyveres erői színvonalának" következményei lennének. A szovjet küldöttség azonban már többször rámutatott az ilyen állítások képtelenségére. Jessup arról szóit nyilatkozatával kapcsolatban, hogy a három hatalom küldöttségei által március 27-én előterjesztett javaslatot — amely a Bulgáriával, Romámiával és Magyarországgal kötött békeszerződés Gromiko elvtárs zott: A szovjet küldöttség már kiemelte, hogy ez a javaslat csupán bonyolultabb^ teszi a napirenddel kapcsolatos megbeszéléseinket. Mégis a szovjet küldöttség szükségesnek tartja, hogy előterjessze a következő javaslatot: „Az Olaszországgal, Romániával. Bulgáriával és Magyarországgal kötött békeszerződések, beleértve e szerződések rendel-' kezeseit az emberi jogokról, a katonai rendelkezéseket és a viszályok megoldásáról szóló zárórendelkezéseket. a Németországra és Ausztriára vonatkozó négyhatalmi egyezmények, beleértve a nácitlanítás és a demokratizálás kérdését, valamint a háborús bűnösökről szóló kérdést." Gromiko elvtárs javaslatának indoklásánál rámutatott, hogy helytelen és alaptalan volna, ha a miniszterek tanácsa csupán három országgal, a Bulgáriával, Magyarországgal és Romániával kötött békeszerződések kérdését, tárgyalná meg. és nem beszélne az Olaszországgal kötött békeszerződésről, valamint a Németországra és Ausztriára vonatkozó egyezményekről. Gromiko elvtárs a továbbiakban közölte, hogy a szovjet küldöttség a kővetkező új pont napirendretüzését javasolja: „Az atlanti egyezmény és amerikai katonai támaszpontok létesítése Angliáiban, Norvégiában, Izland-szigetén és Európa más országaiban, valamint a Közel-Keleten." Nem lehet semmiféle meggyőző érvet felhozni az új szovjet javaslattal szemben — mondotta —, mert abban olyan problémák merülnek fel. amelyek közvetlen összefüggésben vannak a Szovjetunió és a nyugati hatalmak közötti kapcsolatok megjavításáról szóló kérdéssel. A Szovjetunió képviselőjének napirendre tűzését indítványoz- [ felszólalása után az elnöklő za — továbbra is fenntartja.1 Jessup berekesztette az ülést. A SZOT elnökségének felhívása a szakszervezeti funkcionáriusokhoz és a dolgozókhoz a békealáírásgrű jtési mozgalommal kapcsolatos feladatokról A Szakszervezetek Országos Ta-1 kért folyó harcban é-, a soronko• - , , . + Ivatkezö békeatáirásgvü jtési mozganacsanak elnoksege ulest tartott, ,, ,..,. ..:,. ,. lomban. Az elnoksegi ülés felnivast amelyen megtárgyalta a magyar( b,)Csátott ki> amely többek között szervezett dolgozók feladatait a bé- a következőket mondja: Az elkövetkezendő hetekben minden öntudatos Szervezett dolgozó elsőrangú feladata az aláírásgyűjtő mozgalom erőteljes támogatása, Erre szólít fel bennünket a Magyar Dolgozók Pártja II. kongresszusának nagyjelentőségű határozata is. Elvtársak! Szakszervezeti vezetök! Üzemi Bizottságok! Javítsátok meg minden téren a munkátokat. Járjatok éten a termelésben, emeljétek mind magasabb fokra a dolgozók munkaverseny- és Sztahánov-mozgalmát, szervezzétek széles körben a május l-S versenyvállalásokat. Segítsétek a dolgozókat élet- és niunkakörülmé. nyeik javításában, műveltségi Színvonaluk emelésében. Erősítsétek a szakszervezetek nemzetközi kapcsolatait, fokozzátok a nemzetközi proletárszolidaritás érzését dolgozóinkban. Minden erővel szélesítsétek és erősítsétek Pártunk befolyását az összes dolgozók között. Az aláírások gyűjtését használjátok fel arra is, hogy megjavítsátok szervező és felvilágosító munkátokat a termelésbe újonnan bekerült dolgozók között. Kapcsolódjatok be személy szerint és közvetlenül is a békeagitációs munkába. Ugyanakkor keressétek és szilárdítsátok meg a kapcsolatot a békebizottságokkal. Erősítsétek az üzemi békebizotfságokat, nyújtsatok nekik közvetlen segítséget az aláírásgyűjtés, kisgyülések, faliújságok, kiállítások szervezéséhen. Segítsétek őket káderekkel, anyagi és technikai eszközökkel egyaránt. Követeljétek aláírásotokkal az öt nagyhatalom, az Amerikai Egyesült Államok, a Szovjetunió, Kínai Népköztársaság, Nagybritannia és Franciaország közötti békeegyezmény megkötését — fejeződik be a SZOT felhívása.