Délmagyarország, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-04 / 53. szám

4 VASÁRNAP, 1951. MÁRCIUS 4. Az Anyag- és Adatszolgáltatás februári számának tartalmából fz alábbi cikkek emelkednek ki: Bztálin elvtárs válaszai n Pravda munkatársának kérdéseire. G. Goli­kov: A Szovjet Hadsereg erejének forrásai (A Vörös Hadsereg meg­alakulásának 38. évfordulójára). "A' békeszerető népek akarata. N. Oszi­ponko: Az imperializmus lenini elemzése és a jelenkor. B. Bierut: A munkás-paraszt szövetség új tar­talma. R. Zambrowskl: A termelő­szövetkezeti mozgalom fejlődéséért folyó harc új szakasza a lcngyt falvakban. K. Kuznvecov: Leni műveinek 32. kötete. Á pártszerve zetek munkája nők körében. \ Vanszlov: A valóság tükröződése zenében. E kiemelkedő cikkek me lett még több más időszerű probli mával foglalkozó cikket és könyv­ismertetést közöl a Központi Veze­tőség agit. prop. osztálya folyóira­tának legújabb száma. Opera- és operetthangverseny a Szegedi Állami Nemzeti Színházban A magyar operaszinpad négy kiváló énekművészét, hallottuk a vasárnap délelőtt nagy sikerrel le­zajlott opera, ás operetbmüsor ke­retében. Az előadás ügy a müsor­saáinokiit, snint> az énekművészek teljesítményét nénve a legmagasabb sainvonalon mozgott. Szeged zenei közönsége sok tapssal jutalmazta a szereplők kiváló teljesítményét, akik felejthetetlen élményként szó­laltatták meg az operairodalom klasszikus éa modern műveit. Nagy szeretettel fogadta a közönség a pár évvel ezelőtt Szegedről elke­rült, felfelé ívelő pályát futó Lő­rinc Zsuzsát és Simánrii Józsefet, de nem kisebb tetszéssel fogadta Fáy Erzsébet csillogó technikájú ég finom koloratur szopránját, va­lamint Jámbor László meleg, ter­jedelmes baritonját. Lőrincz Zsuzsa drámai altja Musszorgszkij: Már. fa-áriájával, Verdi: Azuccnw-ári­ájávai és Kodály-dallamokkal aján­dékozta meg hallgatóit. Fáy Er­zsébet Mozart: ,(Sj leirAli/nő jé*". Delibes: „Cseng etyű-áriáját" és „Cadixi lányok".at szólaltatta meg brilliáng technikával, Simándi Jó­zsef Bizet.- Carmenjából a „Virág"­ária, a Bánk bánból a Hazám, ha­zám.., Scserbasov: JSsabadság­dala" előadásával tette felejthetet­lenné sengő tenorját. Jámbor László molegzertgésű baritonján Gernwnl-áriája, a Torreádor-da­la, Musszorgkszkij Saklovity bo­jár áriája, Kodály: Toborzó ja és Kacsoh: János vitéz részlete ma­gasztos zenei illúzió forrásává vált minden hallgató számára. Külöp ki keli emelnünk Verdi: DonCar­los .(Szabadság-kettősét", impo­záns Rigolstto yvarUttjgt, amelyet méltó befejezésként, tökéletes mű­vészi harmóniával szólaltattak meg az énekművészek. Sajnos, a befejező számnál a közönség régi fegyelmezetlensége hangnlataantó sietsége kellemetle­nül érintetve a vendégművészeket (Mj Megjelent a „Művelt nép" márciusi száma A „Művelt nép" márciusi száma „Kulturális forradalmunk kérdései a Magyar Dolgozók Pártja II. kon­gresszusán" címmel részleteket kő­ről Rákosi Mátyás és Gerő Ernő beszámolójából. Cikkeket közöl a lap a szovjet művészet szerepéről a hékebarcban. Másik cikkében az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság kultúrpolitikájával foglalkozik. Ké­pes riportokban számol be az orszá­gos kulturverseny üzemi előkészü­leteiről és a falusi kulturverseny megyei bemutalóiról. Sándor András a dunapentelei kullurmnnkáról szá­mol be. A lap szines műmeliéklete a kinai kiállítás egyik legnagyobb sikerű metszetének, az „Elő híd"­nak reprodukciója. A szokásos kri­tikai rovat, számos vers, levél és híranyag egészíti ki a kulturális tö­megmozgalom képes folyóiratának a havi számát. Magyar-német rád i ó műsor-egyezmény Szombaton délben aláírták a magyar-német rádióműsor egyez­ményt a népművelési minisztérium, ban. Az egyezmény értelmében a ma­gyar rádió és a Német Demokra­tikus Köztársaság rádiója havon­ta egy reprezentatív hangversenyt közvetít a másik ország hallgatói számára, kicserélik zenei anyagai, kat tanulmányozzák egymás mun­káját kölcsönösen szerepeltetnek vendégművészeket, riportokban szá­molnak be a másik ország életéről és munkájáról, kicserélik tapaszta­lataikat s a legfontosabb prózai műsorok szövegét, valamint a fon. tosabb folyóiratokat, szépirodalmi, tudományos cs rádióműszaki köny­vekeft megküldik egymásnak. A fegyvertartási engedélyek kicserélése A Magyar Közlöny 1961 március 2-án megjelent száma közli a bel­ügyminiszter 109.C60—1951. B. M. sz- rendeletét a fegyvertartási enge­délyek kicseréléséről. A rendelet ki­mondja, hogy az eddig kiadott fegyvertartási engedélyeket a ren­delettel rendszeresített új mintájú fegyvertartási engedélyre kell kicse­rélni, mert azok július 1 után érvé­nyüket veszftik. 'A' rendelet megsze­gése és kijátszása büntetőeljárást von maga után. Az új fegyvertartási engedély ki­cserélésére vonatkozó bejelentést a lakóhely szerint illetékes rendőrőr­sön kell teljesíteni. Egyidejűleg egy darab négyszer négy centiméterei fényképet is be kell nyújtani. Erősítsük a megye szabadságharcos szervezeteit lövünk a hnlladékannyagokéri, gvQjtds össze A VASAT, RONGYOT, PAPÍRT, ÜVEGET Az Ifjú Gárda ál.ami fiúetthon báróul legjobb telepese is őrömmel nézte a telep kongresszusi verse­nyének kiértékelését. Molnár Imre pajtás, aki a telep ifjúsági titkára, nemcsak a tanulásban ért el kitűnő eredményt, hanem a társadalmi munkában is. Vállalta, hogy febru­ár 24-rc két telepest nevel ki a pajtások közül. Tervét valóra is váltotta: Rodan János pajtás, a kongresszusig 3 tizeddel javította tanulmányi eredményét s a társa­dellni munkában is az élenjárók kö­zé került, Agyngásl István pajtás iaunlmányi eredményét a félévihez viszonyítva 2 egésszel javította. Molnár Imre pajtás a szombati te­lepes avató ünnepélyen boldogan számolt be társainak eddig végzett munkájáról s örömmel nézte, hogy teszi le az esküt Rodan és Agyagúsi pajtás. ö reganyam HajloH a fa, nincs gyümölcse, fűrész les felé. Öreganyám is ilyen fa: Id nem értené. Foga nincsen. Melle dombja bordáján lapul, régen, h.ollószinü haja hullik konokul. ... Oh be sokszor dűlt el sírva ott az ól mögütt. árvereztek. Jajszavára a csendőr köpött. Szive alatt fiát hordva, hány holdat kapált! De sokszor vajúdott vérben szederjés halált. Nézd anyókám., unokáid élete már szebb, szabadulást hozott nekünk a Vörös sereg. Te csak álmodban arattál, nagyapám után. — Sajátunkat vetjük együtt egész nép — úgy ám! Neked, foltos rokolyád volt, semmi egyebed. — Nekiink földek, gépek ontnak puha szövetet. Lásd anyókám, tudom nehé rossz is a szemed, de azért csak nézz jól széjjel: nincs éhes gyerek. Hátad most is gondba görbv" mint a venyige. Tanulj virtust unokádtól bátor a szive. Őszök, nyarak gyorsan szállnak, élned kell anyó! Tanulj látni, élni újra. legyen víg a szó. Nem volt miért élned eddig, van már értelem! Dobd el botod, tedd a suttba: itt van a kezem. Fűrész foga les a fára. ha nem hoz rügyet. Anyó nézd, nézd gyárban, földön nő a lendület. László Ibolya. A i igaz hazafiságra való neve. lés, a béke védelme szem­pontjából rendkívül nagy jelentő­sége van a Szabdaságharcos Szö­vetségnek. Azonban megállapíthat­juk, hogy a szövetségbe még nem minden do'gozó réteget vontunk be ée különösképpen elhanyagol, tuk a mezőgazdaság szocialista szektorait és a kisüzemek dolgo­zóit, ezeken a helyeken nem igye­keztünk alapszervezeteket létesíte­ni. Pedig számos eset bizonyítja, hogy a dolgozók milyen lelkesen vesznek részt a Szabadságharcos Szövetség munkájában. A nemrég alakult tszcs és állami gazdasági szabadságharcos szervezetek azt mutatják, hogy a dolgozók készek kapott szabadságunkat, békénket és szocialista építésünket, ha kel., fegyverrel a kézben is megvédeni. Bizonyíték erre, hogy Hódmező. vásárhelyen a Dózsa-tszcs dolgo­zói még a megalakul ási jegyzö­könyvet sem írták meg, mári9 lö­vészkörökbe csoportosultak és be. jelentették, hogy foginlkozni sze­retnének a technnikának azzal a I részéve:, amely felkésziti őket egy [esetleges imperialista támadás ese­tén. hogy jó hazafiakhoz méltóan állják meg helyüket. Ugyanez a lekesedés mutatkozik a nagymágo­csi állami gazdaság dolgozói — és különösen a DISZ-fiatal ok között. Az a feladatunk, hogy a Sza­badságharcos Szövetségben a dolgozók széles rétegét fogjuk egy­be és a szervezetekben pezsgő éle­tet alakítsunk ki. olyat, amelyet n dolgozók szeretnek, de amelytói regeket az ellenség. Feladatunk, hogy minél több dolgozótársunk [kötelezze magát a céllövészet meg. ismerésére, a rádió helyes kezelé­sére és egyéb technika elsajátítá­sára. A székkutasá dolgozók már megkezdték, ezt * munkát s már ott tartanak, hogy a motorkerék­párok helyes kezelését, vezetését, kisebb javításait önállóan el tud­j ják végezni. Ilyen lelkesen vesznek részt a I szövetség munkájában az üzemek ! dolgozói is. Az Újszegedi Kender­gyár pártszervezete éa a vállalat­vezető minden támogatást megad a mozgalom kiszélesítésére. A Sze­gedi Késárugyár dolgozót — akik­nek 70 százaléka fiatal _ szintén méltók akarnak lenni a Komszo. mólhoz és el is követnek mindent hogy elsajátítsák az ehhez szüksé­ges anyagok helyes kezelését és karbantartását. TVagy eredményeket ért el ed. ' digi működése során a Sza­badságharcos Szövetség.. A meglévő hibák kijavítása és a szövetség előtt álló mcguövekedett feladatok szük­ségessé telték, hogy egybehívják a Szabadságharcos Szövetség II. kon­gresszusát Ennek sikeréért a me­gyében is minden Szabadságharcos Szövetség, munkába lendült, a szö­vetség népszerűsítéséért, a szövetség fontosságúnak tudatosításáért, az új tagok beszervezéséért. Ennek a munkának fő iránya a dolgozó pa­rasztság, a mezőgazdaság szocialis­ta szektorai és a kisüzemek dolgo­zói felé fordulás. A Magyar Szabadságharcos Szö­vetség II. kongresszusát március vé­gén tartják, amelyre Csongrád me­gye szabadságharcosai is szép szám­mal választanak küldötteket. Az elő­készítés munkájában rendkívül fon­tos, hogy elősegítsük, hogy a me­zőgazdasági szocialista szektoraiban minél több új szervezet létesüljön. Ebben a munkában elsősorban azokra húrul nagy feladat, akik sza­badságharcos iskolát végeztek, va­lamint a tartalékos tiszt bajtársak­ra. Derekegyházún, Sövényházán, Pusztaszeren- — ahol a dolgozók már kérlék a szervezet megalakítá­sát — különösen hamarosan kell új szervezeteket létesíteni. ÍV! eg kell említeni, hogy sok esetben az ellenség jobban felismerte szövetségünk jelentősé­gét, mint a különböző helyeken dol­gozó, kisebb-nagyobb funkcióval megbízott elvtársaink és bajtársa­ink. 'A'z ellenség főleg szövetségünk feladatát igyekszik elferdíteni, amit minden esetben keményen vissza kell vernünk- Mi nem titkoljuk, sőt büszkék vagyunk arra, hogy a Nép­hadsereg tartaléka vagyunk és szö. vétségünk arra hivatott, hogy elő­készítse a dolgozó ifjakat és nőket egyaránt a hadsereg kötelékébe va­ló belépésre. l~ko a szövetség feladata az is, hogy minden becsületes dol­gozót igaz hazafiságra neveljen, az ellenség iránti gyűlöletre, a Szovjet­unió iránti forró szeretetre. De az is feladata szövetségünknek, hogy felkészítse a dolgozókat hazánk, eredményeink, békénk védelmére, hogy ezzel a felkészüléssel eleve visszariasszunk minden ellenséget az esetleges támadástól. A Magyar Szabadságharcos Szö­vetség IL kongresszuséra Csongrád megye dolgozói úgy készülhetnek fel méltóan, ha soraik közül minél többen teszik magukévá a szövet­ség célkitűzéseit és a szövetség tag­jaiként résztvállalnak a béke védel­méből. Kónva Imre. A zenekonzervatóriumi hallgatók szerzői estje Hacsek József, a Dl.MA Cipő­gyár művezetője kongresszusi fel­ajánlásiként vállalta, hogy rend­szeresen foglalkozik a dolgozókkal, különös tekintettel a 100 százalékon alul bel jesi tőkkel. Felajánlotta, hogry a tűzőben — ahol a dolgo­zok 65 százaléka van lemaradva —. számukat 30 százalókra csökkenti le. Odaadó, gondos munkával el­érte, hogy u tűző dolgozóinak ma már esak 22 százaléka termel 100 száza'ékon alul. A képen látható Pálfi Erzsébet elvtársinó is azok közé tartozik, akik a kongresszusi verseny elindu'áeakor, csak a hat­van százaléknál tartottak. Szorgal­mas tanulással a Kongresszusi Hét első napján 88, második napján pe­dig 115 százalékra teljesítette nor­ma,ját. A Zenekonzervntóriium növendé­kei az MDP IL kongresszusira szer­zői est előkészítését ajánlották fel, melyen saját alkotásaikat mutatták be. A szerzői est feltétlenül érté­kes, pozitív jelenség volt. A kibon­takozó, fejlődő szocialista magyar kultura jelenlegi szakaszában (ahogy Révai elvtárs az MDP II. kongresz­szusún rámutatott) a zene eléggé el­maradt a fejlődésben, bár vannak biztató jelenségek. Ilyen „biztató jelenség" szegcdi viszonylatban a szerzői est. Fiatal zenei szakkáde. rcink helyesen teszik, ha már ta­nulmányaik közken foglalkoznak zeneszerzéssel, ha müvelozt alkot­nak. Ezzel hézagpótló munkát vé­geznek, mert dolgozó népünknek sok optimisztikus, derűs dallam kell, amely a szocializmus építésé­re, a béke megvédésére lelkesít. Megbecsüljük a régi zene realista, klasszikus alkotásait is, de emellett nagy az igény a mai élettel, fcjlö­désünkkcl,- munkánkkal kapesotatos zeneművekre. Ezért jelentős, ha fia­tal zenei szakkádereink alkotnak és emiatt a jelentőség miatt kell részletesebben, iránytmulató kriti­kával foglalkozni a bemutatott mű­vekkel. 'A' műsor néhány műve feltétlenül jó úton jár. Becski Balázs ügyes és művészileg is értékes népdalfel­dolgozásai tisztán szóltak. „Sztálin­köször.tője" azt a műfajt képviseli, amelyre ma legnagyobb szükség van: a könnyen énekelhető, dalla­mos, vidám tömegdalt, amelynek tartalma is nevelő hatású. Jó úton jár Kovács Mátyás iá, aki zongora­és hegedííművelben apró. szfnes népda okat, népi tánctémákat dol­gozott fel, „Kis szvitje", „Bölcsőda­la" ériékes alkotások. Kovács Má­tyás elindult n zenei realizmus út­ján. de törekedjék arra, hogy nép­dalfeldolgozásait, kíséreteit minél nagyobb szakmabeli tudással alkos­sa. Szaniszló János fuvós-szerenád tétele nem mentes ugyan minden zökkenőtöl, de ügyes a szólamveze­tése, értéke, hogy klasszikus zenei hagyományra épített. Goldmann Jó­zsef tehetséges és fejlődőképes, de bemutatott műveiből hiányzik a me. legség cs a dallam, enélkül pedig nem lesz népszerű széles rétegekben. Dobó László eredeti és tehetségre valló műveket mutatott be, de hely­telen úton jár. „Az anya látomá­sa" cimü dala a beteges paroxiz­mus határát súrolja, ellentétben van a zenei realizmussal. Helytelen úton jár Jónás Ernő is, akinek egyéb­ként jó szin. és harmóniaérzéke ko­moly tehetséget mutat, de alkotó ké­pessége nem találta még meg a leg­termékenyebb zenei stílust, a dalla­mos, optimisztikus realizmust. „Vad madár" dala modoros és formalista, vonósnégyese jó lisrmonizálúsú, de dallamszegény. „Este a falun" cimü népdalszvitje sikeres alkotás lenne, ha nem torzította volna el a benne lévő népi dallamokat. Jónás Ernő komoly erő, aki igen széleskörű ze­nealkotó lehet, de stilus tekinteté­ben sokat kell tanulnia nagy rea­lista szerzőktől. Nem szégyen, ha egy fiatal zeneszerzőnek a müvein Bartók és Kodály hatása látszik, mint pl. Kovácsén és Becskién. In­kább legyenek jó Bartók- és Ko­dály-követők, mint rossz, formalis­ta „egyéniek"! Zenésítsék meg a szocialista lirs mtnél több. jó alko­tását, mint ahogy Becski és Jónás feldolgozták József Attila és Kónya Lajos verseit, fgy legyenek tovább­ra is „po'itikailag is élesfülűek". (Zsdúnov). Ne feledjék a fiatal kon­zervatóriumi szerzők: műsoruk min­denképpen helyes és értékes kezde­ményezés volt. de még jobban ve­gyenek irányt a lömegda! és a zenei realizmus felé Ekkor valóban el­mondhatjuk, hogy Szegeden is „van­nak biztató Ígéretek" (Révai elvtárs szavai a kongresszuson). Király József.

Next

/
Oldalképek
Tartalom