Délmagyarország, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-20 / 66. szám

KEDD, 1951. MÁRCIUS '20. Rendelet jelent meg az 1951—52. évi állami begyűjtésről A Magyar Közlöny a Népköztársaság Elnöki Tanácsának rendeleiét közli az 1951—52. évi állami begyűjtésről, A rendelet értelmében az 19át — 52. gazdasági évben népgazdaságunk mezőgazdasági termény, élőállat és állati lerínék szükségletét a következőképpen kell biztosítani: állami gazdaságok termésbeadásával, terület utáni beadással, termelési szerződésekkel, ipari keresmények (cséplőgép üzembentarlók géprészének, malmok, darálók és bántolók vámkeresetének) természetbeni beadásával, állami gépállomások természetbeni keresményének beadásával. szabadforgalomban való állami felvásárlással. A mezőgazdasági termelők terület utáni beadási kötelezettsége három részből áll: lermény. és állatbeadási, baromfi, és tojásbeadási. valamint tejbeadási kötelezettségekből. A termelőszövetkezetek tagjainak és a III. tipnsű termelő, szövetkezeti csoportok tagjainak háztáji gazdasághoz tartozó területek, továbbá az egy holdnál kisebb területű gazdaságok, a termény, és állalbeadási kötelezettség alól mentesek, de a nyolcszáz négyszögölet elérő területek után a baromfi- és tojásbeadási kötelezettséget teljesíteni kell. Tejbeadásra minden tehéntartó köteles. Mentesek a termény, és állatbeadási kötelezettség alól azonkívül a városi és községi legeltetés.i bizottságok egységes kezelésébe vont legelöleriiletek. A kulákok a termény, és állatbeadást kötelezettségen kivül külön sertésbeadást és borhe. adást 's kötelesek teljesíteni, amelyet azonban a termény, és állatbeadási kötelezettségbe be kell számítani. A levágott sertések után kötelező zsirbeadásra és a gyapjukészletek kötelező beadására vonatkozó kiilönrendelkezések vállozatla. nul érvényben maradnak, de a beadott zsírt és gyapjút a beadási kötelezettségbe be kell számítani. Az Jpari keresményeket az állami begyűjtés céljára be kell adni. A termelő kenyérgabonával a háztartási és gazdasági szükséglet biztosítása után fennma. radó mennyiségből teljesíti" a beadási kötelezettséget. A' többi terményből, állatból és az állati termékből elsősorban a beadási kötelezettséget kell teljesíteni. A beadási kötelezettség teljesítése és a következő évi vetéstervének megfelelő vetőmag tartalékolása ulán fennmaradó terményekkel, élő. állatokkal és állaii termékekkel a termelő szabadon rendelkezik. Ezt az árufeleslegét szabad forgalomban a/ állami begyűjtő szerveknek is eladhatja s az ilymódon felajánlott terményekért a begyűjtési árnál magasabb árat kell fizetni. Az önálló termelőszövetkezet és a III. típusú termelőszövefke. zetl csoport termény, és állatbeudási kötelezettsége, ha a közös művelés alatt álló együttes terület egy holdjára eső átlagos kataszteri tiszla jövedelem 11 aranykoronánál kisebb, holdanként 120, 11—17 aranykorona között 150, 17 aranykoronánál több jövedelem esetén 180 buzakilogram. A kenyérgabonabeadás az összes kötelezettség 30, az állati és zsírbeadás 60, a burgonvabeadás 10 százaléka. Az I. és II. tipusú termelőszövetkezeti csoportok tagjainak beadási kötelezettségét a dolgozó parasztokra vonatkozó szabályok szerint kell mególlapilani, de Ic kell vonni termelőszövetkezeti kedvezmény címén I. tipusú csoport tagjainál a csoport közös művelésébe bevitt terület beadási kötelezettségének 10 százalékát, a II. típusba tartozónál a közös művelésbe bevitt terület beadási kötelezettségének 15 százalékát. A dolgozó parasztok letmény- és állalbeadási kötelezettsége a gazdasághoz iarlozó szántó, kert (gyümölcsös), rét, szőlő és legelő együttes területérnek nagysága és kataszteri tiszta jövedelme szerint a következő: Terület Kötelezettség' aranykoronánként T—3 kat. hold 6 búzakg'. 3—5 kat. hold 10 búzaleg. 5—8, kat. hold 15 búzakg. 8—10 kat. hold 20 búzakg. 10—15 kat. hold 25 búzakg. 15—20 kat. hold 31 búzakg, 2Ű—35. kat. hold 37 búzakg. A beadási kötelezettség kiszámításánál kat, holdanként 20 aranykorona átlagos kataszteri tiszta jövedelem vehető figyelembe, a 20 aranykoronát meghaladó holdankénti jövedelemrészt figyelmen kivül kell hagyni. Az átlagos kataszteri jövedelem kiszámításánál a kertet, gyümölcsöst és szőlőt egyszeres területként kell számításba venni. A dolgozó parasztok a termény- és állatbeadási kötelezettséget a kővetkező négy csoportra osztva kötelesek tel. jesíteni: a kenyérgabonabeadás a beadási kötelezettségnek 33, a takarmánybeadás 15, az állal- és zsírbeadás 40, a burgonyabeadás 12 százaléka. Kulákoknál a beadási kötelezettség aranykoronánként 48 búzakilógram. A teljesítési előírás annyiban módosul. hogy a kenyórgabonabeadás a kötelezettség 25, az állat- és zsírbeadás 48 százalék. Részletesen meghatározza a rendelet, hogy kikre vonatkozik a kulákokra előírt kötelezettség. A ken.vérgabonabeadást a termelő elsősorban a háztartási és gazdasági szükségletén feliili kenyérgabona feleslegéből köteles teljesíteni. Ha a felesleg a teljesíiésre nem elegendő, a hiányzó részt 'szabad választás szerint napraforgómaggal, vagy a takarmánybeadási kötelezettség teljesítése ulán fennmaradó árpával, zabbal és kukoricával teljesíthetik. A termelési szerződés alapján átadott napraforgómag a kenyérgabonabeadás teljesítésébe beszámít. Ha a termelő többféle kenyérgabonát termel, tényleges terméseredménye arányában köteles búzát, rozsot és kétszerest beadni. A takarmánybeadús teljesítésére a termelő az araló- és cséplőrész levonása nélkül számított árpatermésének és zabtermésének legalább tizenöt, a kukoricatermésének tíz százalékát köteles beadni. A fennmaradó részt kukoricával, zsírral, illetve szálastakarmánnyal köteles teljesíteni, utóbbival azonban a takarmánybeadás legfeljebb 20 százaléka teljesíthető. Az állat, és zsírbeadást a ter. melő az ebbe a csoportba tartozó beadásra alkalmas cikkekkel szabad választása szerint teljesítheti. A baromfi és tojás az állal- és zsírbeadásba csak a baromfi- és tojásbeadási kötelezettség teljesítésén felül adható be. Baromfival és tojással az állal- és zsírbeadás legfeljebb 10 százaléka teljesíthető. A termelési szerződés alapján átadott napraforgómag, továbbá a tenyésztési, illetve hízlalási szerződés alapján átadott hízottserlés és borjú az állati zsírbeadás teljesítésébe beszámít. Az állal- és zsírbeadás teljesíthető a lakarmánybeadás ulán fennmaradó árpa. zab és kukorica beadásával is. A kulákok az állat- és zsírbeadás teljesítésére vágómarhát és csikót is beadhatnak, ha a beadás teljesítésére más cikkel nem rendelkeznek. A burgonyabeadás teljesítésére a termelő burgonyatermésének legalább 10 százalékát köteles beadni, a beadás többi részét akár további burgonyabeadással, akár bármilyen beadásra alkalmas cikkel szabad választása szerint teljesítheti. A szántóterülettel nem rendelkező termelő a kenyérgabona, takarmány, és burgonyabcadást teljes egészében a gazdasághoz tartozó művelési ág beadásra al. kalmas terményeivel teljesítheti. A beadás teljesítéséhez szükséges terményeket a cséplés (töréstől, szedéstől) számított nyolc napon belül kell beadni. Az állatok, a zsír. gyapjú, bor és egyéb mezőgazdasági termékek beadásának határidejét az élelmezési miniszter a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben állapítja meg. A baromfi- és tojásbeadási kötelezettség kat. hoidankint az önálló termelőszövetkezeteknél és a III. tipusu termelőszövetkezeti csoportoknál 1 kiló baromfi és 15 tojás, az 1951ben alakult III. tipusu termelőszövetkezeti csoportoknál 80 deka baromfi és 10 tojás, a háztáji gazdálkodás céljára szolgáló terület után — ha az a 800 négyszögölet eléri — 2 kiló baromfi és 27 tojás, a táblás (I. tipusu) termelőszövetkezeti csoportban a közös müvelésbe bevitt terület után hoidankint 2.15 kiló baromfi és 28 tojás, az átlagelosztású (II. tipusu) termelőcsoportokban a közös művelésbe bevitt terület után hoidankint 2 kiló baromfi és 27 tojás, az egyéni termelőknél hoidankint 2.25 kiló baromfi és 30 tojás. A baromfibeadási kötelezettség legalább 10, a tojásbeadási kötelezettség legalább 70 százalékát április 1 és július 1, — 20 illetve 15 százalékát július 1 és október 1, a többit október 1 és december 31 között kell teljesíteni. A kötelezettség teljesítésére szükséges baromfi 60 százalékát sovány, 40 százalékát hizott baromfival kell teljesíteni. A baromfi- és tojásbeadási kötelezettséget ezek hiányában zsír. ral is lehet teljesíteni. Kimondja a rendelet, hogy az országos begyűjtési terveket megyékre, járásokra, varosokra és községekre kell felbontani. A beadási kötelezettséget és a begyűjtési tervet pontosan teljesítő. illetve túlteljesítő községeket és városokat küiön iparcikkellátásban kell részesíteni. A mezőgazdasági termelők számára jelentős iparcikkekből, a falusi áruellátás céljára rendelkezési* álló árumennyiségnek 30 százalékát erre a célra kell fordítani és ezt a legjobban teljesítő községek és városok között szétosztani. A begyűjtési tervek teljesítésének jutalmazására szolgáló árumennyiségből a termelőszövetkezetek, a III. tipusu termelőszövetkezeti csoportok, továbbá a termelőszövetkezeti városok és községek részére külön keretet kell biztosítani. Azok a dolgozó parasztok, akik beadási kötelezettségüket pontosan teljesítik, az őstermelői fejadagon felül külön vamörlési engedélyt kapnak. A rendelet változatlanul megadja az úgynevezett C őrlési jogot és a családi ünnepekre engedélye, zett többletőrlést. Ezen túlmenően a jövő gazdasági évben a beadási kötelezettséget teljesítőknek nagyobb nemzeti ünnepek alkalmával, további, fejadagon felüli őrlést bitzosit. Külön kezdvezményt jelent a termelőszövetkezeteknek és termeló'esoportoknak, hogy a beadás teljesítését követően maga a szövetkezet, vagy csoport is kaphat C őrlési jogot. Az a termelő, aki a gabonát, kukoricát, szálastakarmányl a rendeletben megjelölt határidőkön belül adja be, külön gyorsbeadási jutalomban részesül. Á jutalom összege az 1951. augusztus húszig kötelezettségen felül beadott búza, rozs, kétszeres, árpa és zab után mázsánként négy, oklóber l-ig teljesített beadás esetén két forint. A' november l-ig kötelezettségen felül beadott kukorica után mázsánként öt, 1952. január l.e előtt beadott kukorica ulán három forint, a szeptember 15-ig kötelezettségen felül beadott szálastakarmány után mázsánként kettő, az október 15-ig beadott után q-ként egy forint. Az állami begyűjtésben és a be. adási kötelezettség teljesítésében lrgjritb eredményt elért öl megyét, száz, községet és várost, kétszáz íöidművesszövelkezelet, halszáz termelőszövetkezetet és termelőcsoportot, továbbá háromezer dolgozó parasztot külön pénzjutalommá', elismerő oklevéllel és vándorzászlóval keli kitüntetni. A begyűjtési verseny jutalmazására három millió forintot kell fordítani. A rendelet megállapítja a begyűjtési árakat is. Azt a termelöt, aki beadási kötelezettségének az előírt határidőben nem tfs-z eleget, beadási kötelezettségének felemelésével vagv kártérítés fizetésérc kötelezéssel kell sújtani. Az a termelő, aki beadási kötelezettségét szándékosan, saját hibájából nem teljesíti, a közellátás érdekét veszélyeztető bűncselekményt követ el és a gazdasági rend büntetőjogi védelméről szóló ' rendelet értelmében 5 évig terjedhető börtönnel büntetendő. A Mongol Népköztársaság kormánya üdvözlö táviratot intézett Sztálin elvtárshoz A mongol nép március 18_án ünnepelte Népi Forradalmi Hadserege megalakulásának 30. évforduló, ját. Március 17-én este Ulan-Ba. torban ünnepi ülést tartott a népköztársaság kormánya. A jelenlevők viharos és hosszantartó tapssal fogadták el az I. V. Sztálinhoz, az. egész világ dolgo. zói nagy vezéréhez és tanítójához intézett üdvözlö táviratot. Baranov elvtárstól tanultak vasárnap a szegedi növénybiológusok A Magyar-Szovjet Barátsági Hónap alkalmából Magyarországon tartózkodó Pavel Baránov elvtárs, a Szovjetunió Tudományos Akadé. miájának levelező tagja vasárnap a szegedi Egyetem Növénytani Intézetét látogatta meg. A szovjet tudóst az egyetemi pártbizottság nevében dr. Fodor Gábor elvtárs. Kossuth-díjas professzor, dr. Kalmár László rektor és dr. Koch Sándor, a természettudományi kar MSZT-szervezetének elnöke üdvözölte. P. Baránov az üdvözlésekre válaszolva elmondotta, hogy a szegedi egyetem növénytani intézet és vezetője. Greguss Pál professzor munkáját a Szovjetunió tudományos köreiben is ismerik. Ezután Baránov elvtárs megtekintette a növénytani intézetet, majd az intézet füvészkertjébe látogatott el. A füvészkert megtekintése után kijelentette, hogy fokozott gondot kell fordítani a tudománynak a gyakorlati élettel való összekapcsolására. A délutáni órákban az intézet munkatársai jelenlétében P, Baránov elvtárs konzultációt tartott, amelyen a hozzá intézett kérdésekre részletesen válaSiOlt. Különösen értékes tanácsokat adott a gyapot magyarországi meghonosításával kapcsolatban. Elmondotta: helytelen lenne azt mondani. hogy a Szovjetunióban bevezetett módszerek minden változtatás nélkül Magyarorazágos is alkalmazhatók. A gyapotnak szi. kes területen való meghonosításával kapcsolatban elmondotta, hogy a Szóvjetunióban a szikest úgy teszik alkalmassá gyapottermesztéare, hogy előtte lucernát termelnek. Részletes felvilágosításokat adott a gyapot magyarországi termesztésére Szkoblikov, a Szovjetunió gyapotnemesitője. aki jelenleg a székkutasi gyapotkisérleti állomáson tartózkodik. Feladatul tűzte ki a terméshozam emelését, a kártevők elleni védekezést, a tok nagyságának és a fonal hosszúságának fokozását, valamint a fonal menynyiségének emelését, a szülőpárok kiválasztásával. A megbeszélés után, amely a késő esti órákban ért véget — Greguss Pál, az intézet igazgatója megköszönte Baránov elvtárs értékes tanácsait. Megnyílt Szegeden az ország első vidéki fejlődéstörténeti állandó kiállítása Vasárnap délelőtt igen nagy érdeklődés mellett nyift meg a szegedi múzeumban az ország első vidéki fejlődéstörténeti kiállítása. Az ünnepélyes megnyitáson dr. Bálint 'Alajos múzeumigazgató hangoztatta, hogy a kapitalista rendszer múzeumainak osztály-jellegével szemben a szocialista múzeumok célja a dolgozók felvilágosítása, szocialista nevelése. Népi demokráciánk kormányzata hatalmas összegeket fordít erre a célra, amit bizonyít itt Szegeden is a múzeum újjáalakítása, korszerűen ujjárendezett képtára és most megnyíló fejlődéstörténeti állandó kiállítása. A megnyitó ünnepi beszédet dr. Kretzói Miklós elvtárs, egyetemi magántanár mondotta a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja és a Tudományos Akadémia nevében. Rámutatott arra, hogy a múlt rendszerben különösen elhanyagolták a természettudományok megismertetését, inert féltek attól, hogyha az elnyomott dolgozók a világot a maga valóságában megismerik. akkor nem lehet őket továbbra is kizsákmányolni, nem lehet elhitetni velük, hogy az uralkodó osztályok hatalmát isteni törvények biztosítják éppenúgy, mini a világ állandóságát. A haladó tudomány ezzel szemben már régen megállapította, hogy a világ, a természet nem változatlan. hanem örökös mozgásban, átalakulásban, fejlődésben van. Marx—Engels, Darwin taI ni tása a fejlődésről Lenin -lángesze révén vált élő valósággá. Lehetővé tették számunkra is kultúránk forradalmi megváltozását, amiután Sztálin hős katonái nekünk is meghozták a felszabadulást, A fejlődéstörténeti kiállítás is ennek a kulturális forradalomnak újabb jelentős állomása. Biztos alapot ad ideológiai fejlődésünknek. Megismerhetjük ezen a kiállításon az élet keletkezését, az. ember kiemelkedését az állalvilágból, azét az emberét, aki a természetet, sőt magát az, embert is formálja azzá az embertípussá, amely tudatosan, előítéletektől, babonáktól mentesen építi fel a jövő társadalmat, 'A'z ünnepi megnyitó beszéd után Tombácz Imre elvtárs, a szegedi pártbizottság és a városi tanács nevében megigérle. minden 'ámogalást megadnak a múzeumnak felvilágosító münkája minél eredményesebbé tételére és igy hozzájárulhasson ahhoz, hogy Rákosi elvtárs vezetésével kulturális forradalmunk egyre újabb győzelmeket arathasson. Végül dr. Ilazslinszky Bertalan egyetemi magántanár a fejlődéstörténeti kiállítás rendező- és szövegkönyvének elkészítője vezette végig a megjelenteket a gazdag anyagú kiállításon. Valamennyien nagy figyelemmel nézték végig az ériékes kiállítást, amely hatalmas fegyver lesz a reakciós ködösítés, a maradiság és a háborús uszílás ellen vívott harc. ban. fl spanyol nép barce'onai megmozdulása súlyos csapás Franco fasiszta rendszerére Nyugati hírügynökségek jelentése szerint a barcelonai helyzet újabb kiéleződésével lehet számolni. A város sokezer dolgozója továbbra is folytatja a sztrájkot. A Francokormány, kénytelen volt részben visszavonni azt a rendeletét, ameiylyel megtiltotta a sztrájknapokra járó munkabérek kifizetését. Gyementyev. a Trúdban megjelent cikkében beszámolt azokról a kölcsönökről, amelyeket az amerikai bankok nyújtanak Franco fasiszta Spanyolországának. A fasiszta diktátor ezért a „támogatásért" bocsátja áruba a spanyol népet. A Barcelonában megindult hatalmas tiltakozó mozgalom azon|ban pusztitó csapás Franco fasiszta rendszerére — állapítja meg Gyementyev. Az összkinai Szakszervezeti Szövetség, valamint a Csehszlovák Szakszervezetek Központi Tanácsa nyilatkozataikban biztosítják együttérzésükről a spanyol munkásokat. Az olaszországi Olivetti műszergyár dolgozói sztrájkot indítottak a barcelonai Hispano Olivetti gyár 200 munkásának elbocsátása miatt. Az oslói villamosalkalmazottak határozatban követelik, hogy a norvég kormány tiltakozzék Franco brutális megtorló intézkedései ej> len, ,