Délmagyarország, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-18 / 65. szám

."fSinWAP. ItBÍ. MÁRCTC S 1*. Kutató munkánk eredményét megosztottam a magyar elvtársakkal — mondotta Nyikityin elvtárs az MSzT budapesti nagyaktíva ülésén T Saambatoo. este Budapesten a JáEMOSZ-széMiáa kongresszusi termében gyűlt össae ez MSZT budapesti szervezetének nagyak, ttvéja, hogy meghallgassák a Magyar-Szovjet Barátság Hónapjára érkezett szovjet küldöttek beszámolóját A nagyaktíva résztvevői hoszazantartó lelkes tapssal üdvözöl ték a. szovjet vendégeket. Kövi Béla elvtárs megnyitó szavai után V. P. Nyikityin elvtárs akadémikus lépett a mikro, fon elé. A szovjet tudományról gixSlva kiemelte annak fő sajátosságát: az élettel, a gyakorlattal való elszakíthatatlan kapcsolatát. i — Kutató munkánk eredméI nyeit — mondotta a továbbiakban — a budapesti elektrotechnikai gyárakban tett látogatásaim során megosz. tottaim magyar elvtársaimmal. Ma, a kohó- és gépipari miniszterrel folytatott megbeszélésem során nagy örömmel vettem tudomásul, hogy az általam szerkesztett hegesztőgépet a budapesti gyárakban is alkalmazni fogják. Ez barátságunk egyik jelképe is lesz. Alekszandra Balasova elvtársnő, a szovjet nők üdvözletét tolmácsolta az ünnepség résztvevőinek. Hangsúlyozta* hogy a sízovjet nők, akik a Nagy Honvédő Háború nehéz éveiben példát mutattak 3 hősies munka és a katonai dicsőség terén, ma a kommunizmus nagy építkezéseinek munkáiban való résztvétellel mutatnak példát. Balasova elv társnő után Makszim Tank elvtárs emelkedett szólásra. — A szabad népek sztálini barátsága a béke biztos támasza — ez a barátság verőfényes messzeségeket, széles távlatokat nyit meg. Boldogok vagyunk, hogy a Magyar-Szovjet Barát ság Hónapjának felejthetetlen napjaiban ellátogathattunk a testvéri magyar nép hazájába — mondotta többek között Az aktíván felszólalt még Pave] Baránov elvtárs, a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja. te Szörnyű nyomorról beszélnek a Jugoszláviából érkező levelek U eílOÍe Orit O&JCrrxIrCL crruyrx^ tr^cfr^Zt V fwtrij+xJ? 66 tZtjeUrrm &uoLusyxJC tfT} tsrriM fr-tZ^. "mutrUrtU^^Í ; A-^Okrt-^eíÁ. /eZt^yxA. ŰLK, cryXwYn^ífJtA^k 'vu&m, ce^a^x, . UJ <Ot» y&yajJj&A^grt 4e cuaLArcck POLITIKAI ISKOLÁN .4gjac Nagy körültekintéssel készültem politikai iskolám első foglalkozásainak megtartására. A foglalkozások mégsem úgy folytak le. ahogy szerettem volna, Dzidra Lapsza, Velta Szproge, Miervaldisz Magon sz, Mirdza és Janisz Tanbo következetesen hallgatlak. Mindössze három hallgató felelgetett a kérdésekre. Egyesek szemmelláthatóan régen nem olvastak már semmiféle könyvet, mások pedig szégycllek társai előtt beszórni. Elhatároztam, hogy közelebbről is megismerkedem haliga tóimmal. Felkerestem őket otthonaikban, elbeszélgettem szüleikkel s a kolhoz elnökével. így sokmindent megtudtam, kiderült, hogy Dzidra Lapsza szereti a verseket, Miervaldisz Magonsz szorgalmas újságolvasó, Velta Szproge már az iskolában rajongott a földrajzért. Janisz Taube viszont tehetséges rajzoló s húga, Mirdza sokat olvas. ISMERETSÉGET KÖTÖTTEM HALLGATÓIMMAL Egyízben midőn foglalkozásunkon a cári Oroszország s a burzsoá Lettország parasztságának életéről volt szó, megkértem Dzidra Lapszát, hogy olvasson fel egy ilvcn tárgyú költeményt. 'A' kisleány nagy átérzéssel szavalta el Rainisz „A zsellér birtoka" című versét. Azután megkértem Dzidrát, tanuljon meg egy verset, mely a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról szól. Később a kisleány már magától készült a foglalkozásokra aktuális tárgyú versekkel. Rendszeresen jegyzeteli s buzgón olvasta a javasolt irodalmat. Azzal, liogy ismeretséget kötöttem hallgatóimmal, megtaláltam a hozzájuk való közeledés útját. Miervaldisz Magonszt megbíztam azzal, hogy minden politikai kör előtt számoljon be röviden a nemzetközi helyzetről. Hallgatóim (gy megszokták a rendszeres újságolvasást, Mirvaldisz pedig hozzászokott a nyilvánosság előtti fellépéshez. Valamennyiüknek nagy segítségére voltak Velta Szproge földrajzi ismeretei, aki megtanította társait a térképen való tájékozódásra. Janisz Taube grafikonokat rajzot a politikai iskola számára a szovjet ipar és mezőgazdaság fejlődéséről. t*Avrr- f^t'jyJ o^cícoCnJUxÁ Szenvedéstől, éhezéstől reszkető kézzel írják azokat a leveleket,melyeket a fasiszta Tito Jugoszláviájából írnak a dolgozók magyarországi rokonaiknak. Elmondják ezek a levelek, hogy a jugoszláv népnek nincs meg a legszűkösebb mindennapi betevő falatja, hogy tündérmeseként tűnik batáron túli dolgozó testvéreinknek, hogy nálunk egy munkásnak módja van motorkerékpárt vásárolni, gyermekét bőségben, boldogságban felnevelnie. Tündérmesének tűnik a jugoszláv dolgozók szemében azért, mert náluk még tűt, papírt sem kapni, mert nincs cukor, liszt, a dolgozók semmit sem vásárolhatnak az ürességtől kongó üzletekben. Tito, a jugoszláv nép hóhéra, annál jobban él. Vele dőzsöl az udbások, a vezető helyekre állított fasiszták, háborús bűnösök véreskezű csapata. Telik, van miből. A dolgozó nép éhező' szája elől ellopott és az imperialistáknak, Jugoszlávia tényleges urainak kiszállított élelmiszerekért, nyersanyagokért kapott pénzből még egyelőrefutja. Egy azonban biztos: a jugoszláv dolgozók türelme már fogytán van. MUNKÁBAN AZ IFJÚ KOMSZOMOLISTÁK A fiatalok nagyol fejlődtek a politikai iskola foglalkozásai alatt. Öntudatosabbak lettek, megnövekedett kölclességérzelük hazájukkal szemben és tovább javult a munkához való szocialista viszonyuk. A negyedik szántóföldi brigád, ahol Dzidra Lapsza dolgozik, roszszul' szervezte meg a munkáját. Dzidra Lapsza javaslatára a Komszomol-tagok a kolhozelnök és vezetőségi tagok jelenlétében meghallgatták Janisz Ozolin brigádvezető beszámolóját és megtették az intézkedéseket a fogyatékosságok felszámolására Az ifjú kolhozisták egyízben ellenőrző körúton vizsgálták meg, hogy . kellően előkészftetlék-e a gépeket a tavaszi vetéshez, Janisz Taube, Mirvaldisz Magonsz és Velta Szproge megállapították, a javítási munkákat a kovácsműhely rossz szénellátása akadályozza. 'A' vezetőség meghallgatta az ifjú komszomo, Iisták jelentését s azonnal intézke-, dett. FELLENDÜLT A KULTURÁLIS TÖMEGMUNKA A politikai iskolán folyó oktató munka elősegíti a Komszomol-szcrvezet fejlődését is. Mirdza Taube, Alexander Naumov, Auszma Ozolinva cs Arvid Millersz beléptek a Komszomolha. Ma már valamennyi hallgatóm Komszomol-tag. Dzidra Lapsza, Vella Szproge és Janisz Taube, népnevelők lettek. Elmondják a kolhoztagoknak, liogy milyen boldogságot hozott a szovjet hatalom a lett földre s beszélnek a dolgozóknak a Sztálini Alkotmány-, ban lefektetett jogairól. A Komszomolok szem elölt tartják a Koniszomol Központi Bizoltságának IV. teljes ülésén hozott határozatokat s nagy figyelmet fordítanak a kultúrális tömegmunkára. Vörös sarkot rendeztek be, szín játszókört, ének. és táncegyüttest alakítottak. 'A művészi együttes résztvevői már többízben sikeresen szerepellek az igényes nézőközönség elölt. V. Roskovasz, (Lelt SzSzK „Szinya"-koíhoz.j Március 23-án kezdődik Berlinben a Nyugat-Németország remilitarizálása elleni európai munkásériekeziet A Hunyadiak korából való falu maradványait tárták fel a nyársapáti ásatások Régészeink a múltban a középkori magyar parasztság és jobbágyság történetével nem sokat törődtek, pedig ez a társadalmi osztály alkotta abban az időben a lakosság zömét. A felszabadulás óta megindult ásatások sok olyan régészeti leletet hoztak napvilágra, amelyek a középkori dolgozó parasztság történetével kapcsolatosak. 1948-ban Bálint Lajosnak, a szegedi Múzeum igazgatójának vezetésével Nagykörös határában. Nyársapáton nagyszabású ásatások kezdődtek. A HÁROM ÉVIG TARTÓ ÁSATÁSOK a törökök által elpusztított egyik falu feltárásához vezettek. 'A'z egykori magyar falu 10 házának alapjait sikerült feltárni. A házak tapasztott, illetve vertfalúak voltak, de akadt terméskőalapú is. A fat alapját mindenkor megásták. A házak belül két-háromosztásúak. A házba a konyhán ke-resztül lehetett belépni, ahonnan egy ajtó a szobába vezetett. A harmadik helyiség gazdasági rendeltetésű volt, rendszerint külső bejárattal. Az egyes helyiségek 4x5 méteres nagyságúak. 'A' kemencét A HÁZON BELÜL ÉPÍTETTÉK, úgyhogy a konyhából fűtötték a Mohái. <"** ^ Minden háznál szelemengercnda tartotta a ház tetőszerkezetét, erre szarufákat helyeztek, amelyek a tetőt tartották. A bezuhant és megszenesedett szarufák egymástól 120 cm távolságra feküdtek. Ebből arra következtethetünk, hogy a Hunyadikorabeli áesmesterség apáról-fiúra örökölt tudománya a mult század végéig nem sokai fejlődött.Az ásalások során sok GAZDASÁGI ESZKÖZT IS TALÁLTAK. Kapát, sarlót, kaszát, stb. A felszínre került zománcozott edények agyagból korongon készültek. A házakkal egyidejűleg elpusztult falu temetőjének sírjait is feltárták. Mintegy 140 sfrt bontottak fel. A sírokból előkerült pénzek Zsigmondtól Mátyás-korig, általában a Hunyadiak korából valók. Ezek az ásatások azért nagyjelentöségűek mert az. előkerült gazdasági felszerelésekből, építkezési módszerekből meg lehet állapítani, hogy a dolgozó parasztág fejlődésében évszázadokig nem történt változás. A Hunyadiak jobbágyai és a Horthy-rendszer szegényparaszlsá. gának életfeltételei közölt nem sok különbség volt. A napvilágra kerül) régészeti leleteket múzeumokban helyerik el, 134 hold új csemetekert Csongrád megyében Erdőgazdaságunk további fejlesztésére Csongrád megye területén tavasszal 3.5 millió, ősszel pedig 8 millió facsemetét ültetnek ki. Az állami gazdaságokban, termelőszövetkezeti csoportokban és a közterületeken is nagyarányú fásítást hajlunk végre. Ezek a fasziikséglet biztosításán kívül a mezőgazdaság termelékenységének emelését is elősegítik, a dolgozók egészségét védik. Közútfásítás a megye területén 9 helyen 24.5 km hosszúságban tör. ténik. Ide 5000 akác és nyár suhángot ültetnek ki. Ezek 3—5 éves fák. Legelső fásításra 63 ezer csemetét használunk fel. Tizenöt termelőszövetkezeti cso. portnál 23 hektárnyi területet fásítanak be. A csorvai Kiss Imre 2t ezer akáccsemetévet összefüggő erdőterületet létesít. A csongrádi „Pe_ tőfi"-tszcs. 12 ezer akáctölgycsemetét és 1300 suhángot ültet ki. Egy brigád 2 munkacsapattal végzi a fásítást. Közel 5 ezer hektár területet felszántották, az ültetőgödröket már elkészítették. A termelőszövetkezeti csoportok 67 ezer, az állami gazdaságok 71 ezer facsemetét ültetnek ki. 'Á munkálatokat április közepéig mindenütt bevégzik. A szükséglet biztosítására a Tiszamenti Állami Erdőgazdaság 96 hold, a Szegedi Erdőgazdaság pedig 40 hold űj csemetekertet Iéteiftrtt, Az európai országok dolgozóinak március 23-ra Berlinbe összehi. vott értekezlete az európai dolgozók Németország remilitarizálása ellen folytatott küzdelméről tárgyal. A Német Demokratikus Köztársaság dolgozói már megkezdték a küldöttek megválasztását. Az értekezlet tiszteletére munkafelajánlásokat tesznek. Az értekezlet hire Nyugat-Németország dolgozói között is egyre erősödő visszhangot váltott ki. Legutóbb .59 rajna- és ruhrvidéki bányaüzemi tanács elnöke üdvözölte a nyugatnémet munkássághoz intézett felhívásában a Berlinben tartandó értekezletet. A francia gyárak, bányák és üzemek dolgozói már bejelentették részvételüket az értekezletre. A munkásság tömeggyűléseken vitatja meg, hogy a küldöttek szempontokkal támasszák majd alá a francia dolgozók tiltakozását Nyugat.Németország remii itarizálásának terve ellen. Az Olasz Altalános Munkaszövetség is felhívta a dolgozókat, hogy válasszák meg küldötteiket az értekezletre. Csatlakozást bejelentő levelek érkeztek Angliából, Bel-. giumból, Hollandiából, Luxemburgból és Nyugat-Európa más orszá. gaiból is. Lengyelország nagyüzemeiben is megkezdődött már a küldöttek választása. . A csehszlovák dolgozók [ 30 tagú delegációt küldenek Berlinbe. Csongrád megyében 16 községben keskenyfilm-, 43 községben diapozitívvetítőgép működik Csongrád megye területén már 16 községben van keskenyfilmvetitőgép. Dolgozó parasztságunk igen nagy érdeklődéssel keresi fel az előadásokat. A hetenkint változó műsoron a filmszínházakkal azonos darabokat mutatnak be. Sándorfalván a 240 férghelyes mozi naponta zsúfolásig megtelik. Ebben az évben a megyében még 9 község kap keskenyfilm.gépet. A vándorfilmszolgálat január és február hónapban több mint 100 előadást tartott, A „Van hazájuk" cimű szovjet filmet 32 községben állandóan telt ház elölt forgatták. Mórahalmon megtartott 2 előadáson több mint 800 dolgozó paraszt vett részt. Sok helyen kéri a lakosság a műsor megismétlését. A Magyar-Szovjet Barátság Hónapja alatt a vándormozik a „Vörös nyakkendő" cimű filmet mutatják be. A Szabad Föld Téli Estéket vetitettképes előadásokkal kötik öszsze. A mórahalmi községi tanács külön előadásokat rendez a szülői munkaközösség. tömegszervezetek tagsága részére. Havonta 12—15 előadást tartanak. Az általános iskolák tanulóifjúsága nagy érdek, lődéssel keresi fel az „Arany kakas" és a „Cár és madár" cimű meseképsorozatot. Azokban a községekben, ahol nincs vilianyvillágitás, petrógázzál vetítenek. A megyében 43 községnek van diapozitív vetítő berendezése. Fejlesztik, korszerűsítik a Ruhagyár napközi otthonát A Ruhagyár bölcsödéjében és napközi otthonában a doigozók számának növekedésével párhuzamosan egyre több gyermeket akar a vállalat vezetősége el. helyezni. A bölcsödében igy újabb 10 heverőt, matraccal, 10 gyapjútakarót, nagyobb. meny•nyiségű viaszosvászonból készült gyermekjátékot és kockát, 20 pár teveszörtalpú házicipőt, öt babukeiegyét és öt összecsukható ketrecet vásárolt a napközi részére. Az üzem vezetősége tervbevette, hogy a közeljövőben átfestik a bö'csödét, s az iskolás gyermekek részére kibővítik a tanulószobákat, hogy minél több 6 éven felüli gyer. mek tanulásában, nevelésében lehessenek a doigozók wgitségóre, j