Délmagyarország, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-18 / 65. szám

tvt.Mnxir. ro.Tr. fcitfmírtw PÁRTÉLET Oktatással a kongresszusi határozatok megvalósításáért A falusi alapszervezetek meg­erősítését Pártunk egyik legfonto­sabb felad;* ként jelölte meg Rá­kosi elvtárs. A falusi alapszerveze­tek megerősítéséhez, munkájuk megjavításához elengedhetetlenül szükséges a Párt elméleti szinvo. nalának emelése a falun, vagyis: a pártpropaganda munkájának megjavítása. Nem kétséges, hogy x pártoktatás terén komoly ered­ményeink vannak, de az is biztos, hogy a feladatokhoz mérten pro­paganda munkánk, oktatási mun­kánk elmaradt a követelmények­től. A Szovjetunió felmérhetetlen értékű tapasztalatainak tsnu.má­nyozása hatalmas segítség szá­munkra. azonban megyénkben sem mennyiségileg, sem minőségileg még nem elegendő e tapasztalatok tanulmányozása és alkalmazása. Komolyan meg keli tehát szívlel, niink Révai elvtárs szavait ,,az elmélet terén is áll az. hogy a Szovjetunió tapasztalatai Sok mun­kát, fáradtságot és harcot megta­karítottak a mi számunkra. De ei nem szabad, hogy elméleti eliustu­lásra vezessen. Megyei pártok látásunkban csak­úgy. mint egyes elvtársak tanulá­sában felfedezhető ez az elméleti ellustulás, vagy más szóval a dog­matikus tanulás. Még mindig nagy számmai vannak olyan propagan. disták, oktatási pártkáderek, akik úgy tanulják a marxizmus-leniniz­mus klasszikusait, mintha bibliát olvasnának. A betűjét tanulják a marxizmusnak és nem a lényegét. Sokan nem azért tanulnak, hogy azt munkájukban felhasználhassák, hanem azért, hogy a konferencián „jól feleljenek". Ez a tanulás az önmagáért való tudás, torz gyakor­latát eredményezi. Ha nem változ­tatnánk gyorsan ezen a módsze­ren, úgy felemelt ötéves tervünk óriási feladatait képtelenek len­nénk megvalósítani. Megyénkben a mezőgazdaság elmaradottságának felszámolása, szocialista átszerve. zése megköveteli, hogy nagy­számmal legyenek olyan pártká­derek, nkik önállóan, minden kö­rülmények között alkalmazni tud­ják a mi megyénk, a saját falu­juk területén n Szovjetunió Kom­munista Pártjának tapasztalatait, a marxizmus.leninizmust. Az elmélet alkalmazásának ra­gyogó példája Pártunk II. kon­gresszusa. Itt a sztálini elmélet kincsestárát úgy dolgozták fel Pártunk vezetői, hogy az Szá­munkra vezérvonal, gyakorlati út­mutatás a cselekvéshez. Az ipar, a mezőgazdaság szocialista átszer­vezése alapjaiban mindenütt egy­formán megy végbe. Lényegében nem különbözhet egymástól, de for. májában, módszereiben nemcsak, hogy különbözhetik. hanem külön­bözni is kell a sajátságos, nem­zett adottságoknak megfelelően. Pártunk II. kongresszusa példa arra, hogy hogyan kell a marxiz­mus-leninizmust, a szocializmus építésének sztálini tapasztalatait felhasználni, alkalmazni Magyar­országon. A mi feladatunk most aj. hogy pártoktatásunkhan a kongresszus anyagát felhasználjuk. Tanulmá­nyozzuk n kongresszus anyagát, úgy, hogy megtanuljuk belőle "sa­ját megyénkre, saját falunkra al­kalmazni a marxizmust. Természe­tcsen ez a tanulmányozás nem tör­ténhet másképpen, mint az előt­tünk álló feladatok gyakorlati ta­nulmányozásával összekötve, nem történhet másképpen, mint a izmus.leninizmus klasszikusainak tanulmányozásával összekötve. Ta­nulmányozni és megoldani a gya­korlati feladatokat saját megyénk­ben — ez ma a feladat. A kon­gresszusi anyag szervesen belei,­leszkedik pártoktatásunk eddigi menetébe, azt attól nem szabad el­szakítani. hanem a tanulmányozott anyaggal kell összekötni. A kongresszusi anyag tanulmá­nyozása során ki kell küszöbö.ni pártoktatásunkhói az egyes elv­társaknál megmutatkozó közöm­bösséget az elmélettel szemben. Még mindig vannak olyan párt­funkcionáriusok, akik — ha sza­vakban nem is, de tetteikben — lebecsülik a* c.mélet jelentőségét, mert nem tanulnak. A Csongrád városi propagandista, Czene elv. lárs például éppen, liogy megkezdte a mezőgazdaság szocialista átszer­vezésének tanu'mányozását. Sz.en. tesen Szabó elvtárs, a városi párt­bizottság szervező titkára, ugyan­ebből az anyagból eddig még sem­mit sem tanu:t. Bála István elvtárs, a szentesi járási tanács titkára, még tanulókörökön sem vett eddig részt. A derekegyházi tanácstitkár egy sort sem jegyzetelt eddig eb­ből a fontos anyagból. Ezek az elvtársak elfelejtik: ahhoz, hogy egy hadsereg győzzön, nemcsak kiváló fegyverekre, nemcsak bá. tor és hű katonára, de mindenek­előtt képzett vezérkarra van szük­ség, Pártunk tagjainak, a párt­funkcionáriusoknak tehát köteles­ségük a tanulás, ami a Pálihoz és népünkhöz va!6 hűségüknek a fok. mérője, mert ennek az országnak a vezető ereje a Párt. Ami itt tör­ténik. jó, vagy rossz, azért mi va­gyunk a felelősek — kommunis­ták. Ebből következik az, hogy a tanulás — a Szocializmus épitésénék kérdése, mert a világ leghaladot­tabb elméletének, a marxizmus­leninizmusnak segítségével átfor­máljuk hazánk gazdaságát és for. radalmi változást idézünk elő az iparban és a mezőgazdaságban. A tanulás tehát harci kérdés, harci feladat az osztályharc katonái szá­mára. Mert a Párt az osztályharc olyan hadserege, amely abban kü­lönbözik a katonaságtól, hogy a hadseregeket még a harc előtt ké­pezik ki, a Párt viszont harc köz­ben képzi ki az osztályharc had­seregét. Tehát mennél több a mun­ka, a harc, annál többet kell tanul­ni, hogy jobban tudjunk dolgozni. A kongresszus anyaga jó és ala­pos tanulmányozásának elengedhe­tetlen feltétele tehát, hogy a párt­funkcionáriusok példát mutassanak a párttagok és páxtonkivtíliek felé. A példamutatáson kívül azonban az ellenőrzés és az irányítás is a párt­bizottságok feladata. Sajnos ezer. * téren komoly hiányosságok van­nak. amit sürgősen ki kell küszö­bölni. A szegedi járás területén az oktatást pl. annyira lebecsülik, hogy kampány feladatok idején elhanya. golják. nem ellenőrzik, nem irá­nyítják. A csongrádi járásban ja­nuár óta az oktatási bizottság még össze se ült a járás oktatási prob­lémái megvitatására, így tör­ténhetett meg, hogy a sövényházi gépállomás politikai felelőse, Szili Mihály elvtárs, egyszerűen leállí­totta a politikai iskolákat, mond­ván, hogy erre már nincs idő ® tavasz! munkák miatt. A járási, városi pártbizottságok, nak az eddiginél jóval több segít­séget kell adni a politikai iskolák vezetőinek; a propagandista sze­mináriumokat az eddiginél jobban kell megszervezni. A számos he­lyen megmutatkozó lemorzsolódás oka az előadókban keresendő és abban, hogy vannak olyan szemi­náriumvezetők, akik nem jámak propagandista szemináriumokra és ezt elnézik az egyes pártbizottsá­gok. Például Gémes Bálint, aki a tömörkényi Zója-tszcsben vezet szemináriumot, kétszer volt mind. össze propagandista szemináriu­mon, a 22 fővel induló szemináriu­ma 12-re csökkent. Ezzel szemben Gulyás János elvtárs, aki Cson­grádon vezet szemináriumot, 20 hallgatóval indult. A pártkongresz­szus tiszteletére 40-re emelte a hallgatók számát, holott 4—5 kilo. méterről járnak be hozzá a paraszt elvtársak. A pártszervezetek első feladata tehát, hogy ne tűrjék a szemináriumvezetők kcszületlensé­gét. Jó példa erre a makói párt­bizottság, ahol a politikai iskolák vezetőivel az oktatási felelős. Szűcs Imréné, elbeszélget problémáikról, közvetlen segítséget nyújt nekik, s ezért senki sem hiányzik a pro­pagandista szemináriumról és a po­litikai iskolákon nincs lemorzsoló­dás. Nem mondható ez el Vásár, helyről, ahol a városi pártbizott­ság eltűri, hogy olyan fontig. he­lyen, mint a Gyárépitő Vállatnál. vagy a külterületen egyáltalán nem folyik oktatás és eltűri, hogy a politikai iskolák vezetői készület­lenül álljanak hallgatóik elé. Ter­mészetes, hogy az ilyen előadó azt mondja, ami éppen eszébe jut, a Szeminárium vontatott, unalmas, sablonos lesz és a hallgatók le­morzsolódnak. Súlyos hufca az is, ha a pártoktatást a pártépités fel­adataitól elszakítják. Szegeden, a MAV.Fűtőházban például 45 új és régi, visszaminősített tagjelölt van. A visszaminősítések oka javarészt a politikai képzettlenség. Mégis csak 5 tagjelölt vesz részt a poli­tikai iskolákon. Nagy a valószínű­sége tehát annak, hogy a jövőben is képzettlenek maradnak a tagje­löltjeik. A pártoktatá&nak tehát szervezetileg is a Párt közvetlen gyakorlati feladatait kell szolgál­nia a pártépités területén is. A pártkongresszus határozatá­nak végrehajtására mozgósítanunk kel! megyénk egész dolgozó népét. Ez csak úgy lehetséges, ha a kon­gresszus határozatát, anyagát ala. posan ismerjük, tanulmányozzuk. Meg kell tehát szüntetni a politikai iskolákon a lemorzsolódást, sói mintegy 30—35 százalékkal nö­velni kell a hallgatók létszámát az alapfokú politikai iskolákon. Nem igaz az, hogy tavasszal törvény­szerű a lemorzsolódás. Példa erre a turkevei Vörös Csillag-tszcs, ahol tavaly esrész nyáron át folyt a po­litikai aktat ás. Későbbi eredmé­nyeik elérésében a politikai kép­zettségnek döntő szerepe volt. Já. rási, városi pártbizottságainknak tehát nágyon fontos feladatuk most, hogy a kongresszusi anyag alapos tanulmányozását megszer­vezzék, irányitsák és ellenőrizzék a pártoktatás minden területén, hogy a kongresszusi határozatokat anyagi erővé változtathassuk me­gyénk területén és meggyorsítsuk fejlődésünket, A kongresszusi ha­tározatokra is áll az, amit Marx mondott az elméletre az ei­mélet a tömegekbe hatolva anyagi erővé válik". Rajtunk, a jó pártok­tatási munkánkon áll elsősorban, hogy minél szélesebb tömegekbe, minél mélyebbre hatoljon Pártunk kongresszusának határozata. Forgó László, MDP csongrádmegyei pártbizott­ságának oktatási felelőse. Az április 15-re előirányzott tavaszí tervüket április 4-re teljesítik a pusztamérgesük A tavaszi munkák sikeréért eredményesen harcol a pártszf-rcezei T/idám tavaszi szelek fájják, suhogtatják a kinyitott szöllö­venyigéket a pusztamérgest homokon. Csak mostanában vidám a tavasz a faluban. Azelőtt böjti szelek évadjának nevezték ezt az időt, meri ilyenkor — tavasz-lájon — böjtöltek a mérged kisparasztok a legtöbbet. Akár katolikusok, akár reformátusok vol­'lak. Húsétel, amivel meg lehetett volna szegni a böjtöt, tavaszra már nem roll. — Két-háromszázon is áesorogtvnk ilyenkor a Lenti­ler-, meg a Sebelyén-birtokok kapujában. Lcstiik, hátha, felfogadnak bennünket munkába — emlékszik az Ínségre Téglás Mihály elvtárs, a vb. titkára. A falu népe a kuláksag ellen fordul Vasárnap. 18-án d. e. 9 órakor a Vörös Csillag-moziban a „Nem­zetközi kérdések" előadássorozat keretében a „Kinai forradalom győzelmének jelentősége" cimme: tartunk előadást. Felhívjuk a békefelelösök, a béke­titkárok. a népnevelőfelelősök fi­gyelmét, hogy az előadáson feltét, len jelenjenek meg. Ezenkivü, mindazok, akiknek az előadásra jegyük van. Agit. prop. osztály. Kedden délután 5 órakor össze­vont üzemi háromszögértekezleítet tartunk Kálvin-tér 6 szám alatt a nagyteremben. A meghívót min. denki vigye magával. Ipari termelési osztály. Amoszov szovjet gyors­ot vaszt ár Dunapentelén Vaszilij Amoszov szovjet gyors­olvasztár pénteken délután meglá­togatta a dunapentelei Dunai Vas­mű építkezésének dolgozóit. SZAKSZERVEZETI HÍREK A Pedagógus Szakszervezet báb­színháza bekapcsolódik a Magyar­Szovjet Barátsági Hónap kultur­megmozdulásaiba. József Attila­rakpart 6—7, sz. alatti helyiségé, ben. március 18-án délután 3 órai kezdettel bemutatja: „A csuka pa­rancsára" cimü orosz népmesét. Ez a darab az egyszerű orosz pa­rasztfiú őszinteségével és önbizal­mával tanítja meg a magyar gyer­mekeket a semmittevő, tétlenségtől fásult „burzsoá" élet megvetésére, a dolgos, munkás élet szépségeinek, örömeinek megbecsülésérc. Az Élelmezési Dolgozók Szak­szervezete értesiti a csoporthoz tar­tozó helyi és vidéki tagság figyel­mét, hogy tagkönyvcserére a köny­vüket hétfőn és szerdán a csoport pénztáránál adják le s a március havi tagdijakat is rendezzék. Pénz­táróra délután 5—8-ig1. Vídém, új élet kezdődött a felszabadulás után. Nem kí­nozza a tavaszi nincstelenség a falu népét. Nemcsak saját ma­guknak termeltek a pussia­mérgesiek, adtak a városnak is. Harmadikok a megye begyűjté­si versenyében. Az új élet, új harcokkal jár. A kulákok, ezek a homoki kis­királyok nem nyugodtak bele hatalmuk elvesztéséibe. Amíg a begyűjtés folyt, amit csak lehe­tett igyekeztek eldugni, elro­hasztani. A falu népe, a Párt vezetésével leleplezte őket. Pél­dául özv. Dáfcó Mihályné ku­lákasszonyt, aki 160 kg kenyér, gabonát dugott el a padláson, meg a pincéjében. Az MNDSZ. asszonyok jelentették fel Ju­hász Jusztina kupecasszonyt, akinél 4 mázsa lisztet, meg 762 kg kenyérgabonát, találtak. Tóth Szűcs György elvtárs, a pártit­kár maga vezette az elszámol, tatisi bizottságot. Amikor a falu népe megtudta az ered­ményt, úgy beszélt, a kulákok­röi: „Nem elég. hogy a múlt­ban még kásából sem adtak eleget, ha náluk arattunk, most is e| akarják lohasztani a nép élelmét. Aljasok." Nem sok be­csülete maradt hát a kulákok­nak Pusztamérgesen, mire meg­jött a tavasz. Nem Pintér Fe. renc 30 holdas kulákot, nem Se­bestyén Ármin 26 holdas ku­lákot követték, akik még meg se kezdték a tavaszi munkát földjükön, hanem a „Rákóczi­tsrest, ahol elsőnek nyitották a szőlőt és elsőnek vetették az árpát. A pártszervezet, meg a pusz­tamérgesiek megtanulták, hogy a győzelmekért keményen meg kell verekedni. A pártszervezet vezetősége felhasználta a be­gyűjtésben szerzett jó tapaszta­latokat, előazör is a Párt ve­zetőségi ülésén vitattak meg a tavaszi munkák ügyét. Illés Antal elvtárs ezen a vezetőségi ülésen javasolta, hogy a szán­tást, az árpavetést és a napra­forgó vetését még ebben a hó­napban fejezzék be. Illefalvi Pálné, a vezetőség másik tagja, azt javasolta, hogy már ápri­1 lis 4-ére végezzék el minda­zokat a mezőgazdasági munká. kat. melyeket eredetileg ápri­lis 15_re terveztek, mert az idő körben megjavult. Mondanunk sem kell, hogy a vezetőség elfogadta a javasla­tot. Szűcs .elvtárs, a párttitkár, már a begyűjtés tapasztalatai­ból tudta, hogy a jó tavaszi munkának jó agitáció az alap­ja. Ezért másnap már népne. velő értekezletet hívott össze, ahol mindenki megkapta a ha­tárnak azt a részét, ahol majd ő agitál. Nemcsak a pórt tagok, de a pártonkívüli tanácstagok, MNDSZ-ssszonyok. DÉFOSZ­tagok is nagy lelkesedéssel in. dúltak az agitációs munkára. II ia Verona pártonkívüli ta­nácstag a legjobb népnevelők közé küzdötte fel magát. Min­denütt, ahol megfordul elmond­ja: — A , .Rákóczi". tszc&ben már nemcsak 42 hold szőlőt nyitot­tak ki, hanem már földben van az árpa is és befejezéshez kö­zeledik a napraforgó vetése! A párttitkár elvtárs tudja Pusztamérgesen, hogy a tanács jó munkájától sok függ, ezért naponként megtárgyalják a ta­nács elnökével a tavaszi munka feladatait. így történt, hogy a vetési tervükkel késedelmeskedő kulákokat azonnal leleplezték és megbüntették. Ezt az egész falu helyeselte. • Pusztamérges messzire van Pu­napenlelétöl, mégis nagyon közel került az utóbbi időkben. SR-an dolgoznak a községből Pentclén és vasárnaponként az épülő új város csodáiról beszélnek a• „mérgesiek". A Dunai Vasmű épilői új szellemet hoztak a fa. luba: a szocialista munkauerseny szellemét. Tavaly a Rákóczi* tszcs, még hátid kullogott a mun­kában, de Kucska Vince, a tszcs, titkára most már arról beszél, hogy „nagy széayen lenne, ha le­maradnánk." Nemcsak a tszcs, de az egyénileg dolgozó parasz­tok is úgy gondolják, hogy kö­vetni kell a. Dunapentelén dolgo­zó falubeliek példáját, így szüle­tett meg április 4-i felajánlásul:, hogy a felszabadulás napjára, mi­re a rügyekel levéllé csókolja a ta­vaszi nap, a mérgesiek már be­fejezik az április 15-i tervükéi is. A HÉT KÖNYVEI SZIKRA" KÖNYVKIADÓ. Gott­wald K.: Válogatott cikkek és be­szédek 450 oldal, kötve 18 forint. Kim JrSzen, a koreai nép vezére 10 oldal, fűzve 80 fillér. A Bolsevik Párt a Nagy Honvé­dő Háborúban 202 oldal, fűzve 5.50 forint. A magyar munkásmozgalom tör­ténetének válogatott dokumenlii. mai. 632 oldal kötve 78 forint. SZÉPIRODALMI KÖNYVKI­ADÓ. Arany János: Válogatott köl­teményei, 284 oldal, fűzve 9 forint, kötve 14 forint 50 fillér, Benjámin László: Válogatott köl­temények (Szépirodalmi Kiskönyv­táv 11.1. 40 oldal, fűzve 2 forint. Palotás Imre: Állványok alatt (regény), 82 oldal, fűzve 7 forint. ŰJ MAGYAR KÖNYVKIADÓ. Gorkij: Elbeszélések (Szépirodalmi Kiskönyvtár 10.), 92 oldal, fűzve 3 forint. IFJÚSÁGI KÖNYVKIADÓ. — Ákos Miklós: Varga Annus (kis­regény), 64 oldal, fűzve 1 forint 50 fillér J. London: A mexicoi (elbeszé­lések). Fiatalok könyvtára. 64 ol­dal, fűzve 1 forint 50 fillér. MŰVELT NÉP KÖNYVKIADÓ. Schulier Ferenc: A gyapot és története. (Természettudományos kiskönyvtár 64.), 44 oldal, főzve 1 forint 20 fillér. Jermilov: A szovjet irodalom a béke harcosa. 124 oldal, fűzve 6 forint 50 fillér. 126 szegedi joghallgató 32 ezer forint ösztöndíjat kap havonta Veronika Petrovszkája zongoraestje Veronika Petrovszkája zongora­művésznő, a moszkvai állami film­harmonia szólistája pénteken este zongoraestet adott Budapesten a Váci.utcai Bartók Béla-zeneterem­ben- i Népi demokratikus kormányra. Inuk anyagi gondoktól mentes ta­nulási lehetőségeket biztosít a/, egyetemi hallgatók számára. A Sze­gedi Tudományegyetem jogi karén az elmúlt évben havonta 25 hallga­tó részesült összesen 3000 Ft ösztön­díjban. Az idén az ösztöndíjasok száma ötszörösére emelkedett. Az 1950—51-es tanévben 126 hallgató kap havonta rendszeresen ösztöndi. jat 32.000 forint összértékben. A félévi vizsgák lezárása után a leg­johb tanulmányi eredményt felron­tatók külön tanulmányi jutalom­ban részesültek. Amíg az clmult évben a jogi kar 20 hallgatója vette igénybe a diák. szállót, az idén 55-en luknak diák. szállóban, ahol 80 forintért lakást, fűtést, világítást és mosást kapnak, vagyis az étkezésen kívül, minden, nel ellátják az ifjúságot. 'Á hallga­tók nagyrésze az egyetemi menzán étkezik. A hallgatóknak közel öO százaléka veszi igénybe az olcsó, ízletes .menzai ellátást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom