Délmagyarország, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-15 / 62. szám

4 CSÜTÖRTÖK, 1951. MÁRCIUS 156% Kat is. Ilyen hiányosság volt, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fej­lesztésében nem vettük figyelembe a fokozatosság elvéi. Nem alakilolliiuk l-es és II.-es llpiisú csoportokat, hamm n legmagasabb fnkii III. tipnsra helyeztük a súlyt. Fz kétségkívül számos, még erősen ingadozó dolgozó parasztot tartóit távol a közös gazdálkodástól. Gyakran lapasztaliuk azl csoport­jainknál, hogy nincsenek teljesen tudatában fontos feladatuknak, nem tudják és nem látják azl. hogy a esopnrton kívül álló dol­gozó parasztok szeme rajtuk van, figyelik eredményeiket, figyelik ho­gyan javítják ki hibáikat. Termé­szetes. a hanyag termclőcsoport ga­zos földekkel, gondozatlan állatok­kal nem vonzó, — sőt elrettentőin hat. Ilyen rossz csoportunk volt ne­künk az újszegedi „Haladás". De ez csak az egyik oldala annak a hibának, liogy a csoportok nem törődnek a kívülálló dolgozó p»­raszlokkal. A másik oldala pedig • /. amit igen hosszú ideig a bak­tói „l*elscabaduiás"-esoportnil (a­pn ztallunk. Itt az történt, liogy a tagok egyenesen lenézték a kívülállókat, nem akarlak fel­venni új belépőket. Ez sovinizmus, ez szektaság. amaz pedig, — B Haladásnál — hanyag­ság, nemtörődömség. Hogy melyik a nagyobb hiba? Ugy áll ez a kér­dés, Ahogyan Sztálin elvtárs mond. ta: ,,Az a nagyobb hiba, amelyik el. len nem harcolunk kellőképpen". Tehát nekünk most, itt. Szegeden is az az egyik legdöntőbb felada­tunk mezőgazdaságunk fejlesztése terén, hogv kutassuk fel. küszöböljük kt a Irnnrlörsoportokbaii mutatkozó legkisebb hiányosságot ls, hogy a tavaszi mezőgazdasági mun­kák végzésével éppen úgy, mint a munka megszervezésével, a munkafegyelem megszilárdítá­sával, a muiikaverseny. megszer­vezésével elérjUk. hogy terme, lőesoportjaink valóban kivétel nrlklll példaként álljanak egyr. nilrg dolgozó parasztságunk elölt. Természetesen nem szabad megfe­ledkeznünk arról, hogy termelőszö­vetkezeti mozgalmunk felé nemcsak a becsületes dolgozó parasztok te­kintenek nagy figyelemmel, hanem rajla tartja szemet az ellenség is. I rpIrTzfi L le éa tény ők ártalmatlanná a Itulákot A kulákság minden eszközt igény­be vett már eddig is és még foko­zottabban vesz igénybe ezután, liogy a dolgozó parasztságot visszatartsa a termelőszövetkezeti mozgalomtói. Pártszervezeteinknek ezen a téren is igen nagy feladatuk van. I.e kell leplezni ezeket a ku­lák-kártevéseket a dolgozó pa­rasztság előli és velük együtt kell ártalmatlanná lenni a ku­lákokat. A sárnál tanácsnak fontoa feladatai vannak Zombori elvtárs beszélt ezután a tanácsok szerepéről is mezőgazda­ságunk szocialista fejlesztésében. Rákosi elvtárs a pártkongresszuson kihangsúlyozta, hogy „a tanácsokat a falun, a járás, ban, a megyében, de még Bu­dapesten Is száz szál főzi a mezőgazdasághoz, benne a fej­lődő termelőszövetkezetekhez, állami gazdasagokhoz, gépállo­másokhoz" A szegedi városi tanácsnak is igen fontos feladatai vannak terme­lőszövetkezeti mozgalmunk fejlesz­tésében, amihez — mivel a tanács fiatal szerv — a Szegedi Párt­bizottság az eddiginél is fokozot­tabb támogatást kell, hogy nyújt­son. funkcionáriusoknak nemcsak szak­mai nyelven kell megmagyarázniok a felmerült hibák kijavításának módját, hanem meg kell mondani­uk azl is. milyen nagy kárt okoz­nak népgazdaságunknak a gyón­tatásunk, fejlődőit pártszerveze­teinkben a belső demokrácia, fejlő­dött a bírálat és önbírálat alkalma­zása. A hiányosságok, amelyek mindennapi pártmunkánkban fel­lelhetők, most minél hamarabb ki­küszöbölé várnak. Ilyen hiányos.] ^^B ^^B ságok elsősorban a tag- és tagjelölt- ! Harcoljunk a mezőgazdaság elmaradottsága ellen felvétel körül mutatkoznak. Igen I „ „., , ,. elenyésző azoknak a dolgaié pa- I BulBcla *lv,ars:, a )L1',0SZ Vi" raszt oknak a száma, akiket kerületi "S' l'i;'ra '"angsulyozta, hogy a ' 1)1.1' Ob/-szervezetcknek a kon­gón. hanyagul végzett munkával. Kifejtette, hogy többet kell támasz­kodnunk az alulról jövő kezdemé­nyezésekre, fokozottabb mértékben kell előtérbe állítani a békeharc feladataival való foglalkozást,^ Pártszervezeteink tennivalói Végül Zombori elvtárs szegedi pártszervezeteink kérdéseiről be. szélt. Kétségkívül értünk el eredmé­nyeivel a párlépítés terén itt Szege­den is az elmúlI két és fél év alatt. Túlnyomórészt megtisztítottuk párt­szervezeteinket a befurakodott el­lenségtől, a felülvizsgálat eredmé­nyeképpen Pártunk megerősödött, egységesebb leli, a munkásosztály számi és súlya növekedett párt­szervezeteinkben. Fejlődölt pártok. párlszcrvczeleink felvesznek a Párt soraiba. De mulalkozik hiányosság az agitáció terén is. amennyiben agitátoraink *— de még számos párlfunkcionáriusaink sem is­merik a Párl és a minisztertanács határozatait kellő alapossággal — még mindig túlságosan általános és ennek következtében igen sok eset­ben sablonos, semmitmondó az agi­tációnk. Mutatkozik még fogyaté­kosság parasztpolitikánk ismereté­nél is. Még mindig sok esetben — mint Alsóvároson is — elvtársa­ink összekeverik a középparasztol a kulákkal és ahogy Rákosi elvtárs mondotta, a kulálcra mért csapásaik a középparaszton csattannak. Bár február 10 óta mérföldes utal tet­tünk meg a bírálat és önbírálat, a belső pártdemokrácia gyakorlása terén, még akadnak — éá szép számmal akadnak — ezen a téren is fogyatékosságok. Ili megemlítet­te Zombori elvtárs a MÁV rókusi alapszervezet esetét a többi között, ahol vezetőségi tagokai állítottak munkába a tagság megkérdezése és hozzájárulása nélkül. Pártmunkánkat nekünk tovább és állandóan javítanunk kell, párttag­jainkat, a szegedi kommunistákat pártszeriiségre. fokozott áldozat, készségre, a Párt iránti és a haza iránti fokozottabb szeretetre, ra­gaszkodásra kell nevelnünk. Az ország dolgozó népe új fel­adatok végrehajtásához gyürközik. Nem kétséges az. hogy ugyanúgy, mint ahogy az eddigi feladatokat a felszabadulás óla sikeresen és eredményiben végrehaj tol tu,k — az új feladatokat, amelyek előttünk ál­lanak, a szocialista iparosítás, va­lamint a mezőgazdság szocialista átszervezését Pártunk, Rákosa elv­társ vezetésével sikeresen végre­hajtja — fejezte be referátumát Zombori elvtárs. Széleskörű, értékes felszólalások Zombori elvlárs beszámolóját nagy lelke odéssel fogadiák az ak­livaértekczlet résztvevői; lelkes tapssal éltették , a Szovjetuniói, Sztálin elvtársat, a Magyar Dolgo­zók Partjai, vezérét, Rákosi elvtár­sai. Jfr Párthirek A 1.1-ára hirdetett előadást az égit. prop. felelősök, 10-es csoport­vezetők. népnevelők és népnevelő­felelősök. valamint a tömegszerve­zeti funkcionáriusok részére „Moszkvai üzemi agitátorok tapasz­talatai" címmel csütörtökön, 15-én délulán fél 0 órakor tartjuk a Párt­oktatás Házában. A titkár elvtársak gondoskodja­nak az elvtársak értesítéséről cs pontos megjelenéséről. Pénteken, 16-án népnevelő érte­kezlet üzemekben, hivatalokban és kerületekben. Az iízcnirkben dol­gozó népnevelök az üzemben vesz­nek részt a népnevelő értekezleten. A titkár elvtársak jól készítsék elő az értekezleteket. Azok az alapszervezetek, ahol a {öniegpropaganda előadások látoga. tását még nem szervezték meg, a kiadott szempontok nlapján jelölje­nek ki felelősöket és azokat pénte­ken délután 6 órára feltétlen küld­jék be a Pártoktatás Házába érte­kezletre. Az értekezleten az összes alapszervezetektűl jelenjenek meg a lele'.ösök. Agil. prop. oszlály. Az Instruktor elvtársak részére 16-án. pénteken délelőtt 10 órakor rendkívüli értekezlet a párlblzotl. ság szervezési osztályén. Szervezési osztály. Március 15-én, csütörtökön dél­után 8 órakor a Kálvin-tér 6. sz. alatt az üzemi műszaki dolgozók részére értekezlet. Meghívóját min. denki vigye magával. Ipari termelési osztály. A politikai iskolavezetők részére a szeminárium nem pénteken, ha­nem szombaton lesz 6 órai kezdet, tel. Az alapfoknak részére a Rad­nóti.gimnáziumban (volt Klauzál), a középfokunk részére „ Pártokta­tás Házában. A középkáder színvonalon ta­nulóknak a soronlévő témakörhöz feldolgozandó kongresszusi anyag útmutatója megérkezett. Átvehető minden nap 10 órától este 8 óráig a Pártoktatás Házában. Agit. prop, osztály, A beszámolót követő vitában igen sokan szólottak fel és a felszólalók valamennyien rámutattak, milyen feladatokat kell megoldaniok mun­katerületükön az országos pártkon­gresszus határozatai nyomán. Először Eiler Márton elvtárs szólalt fel. Elmondotta, hogyan tá­mogatja a Petőfi-telep II. párlszer. vezete a DÉFOSZ.t és a terüle­tükön lévő termelőcsoportokat. Lu­kács Sándorné elvtársnö, a Magyar Kender II. aJapszervezetének tit­kára elmondotta, hogy a kongresz­szus óta a fiatalokat és a műsza­kiakat bevonták az oktatási mun­kába, szoros kapcsolatot teremtet­tek a politikai iskolák vezetői és az alapszervezetek vezetősége kö­zött. Makra Mihály elvtárs, a szege­di pártbizottság mezőgazdasági osz­tályának politikai munkatársa a mezőgazdaság terén előttünk álló feladatokat ismertette. Rámutatott arra: ahhoz, hogy termelőcsoport ja­ink megerősödjenek, elsősorban meg kell erősíteni a .tszcs, párt­szervezeteket. A párttagoknak pél­dát kell mutalniok a tavaszi me­zőgazdasági munkák elvégzésében. Nagy gondol kell fordítani a cso­porton belüli népnevelő munkára, tudatosítani kell, hogy a tszcs va­gyona az egész csoport vagyona. Ezután a parasztlakla területeink pártszervezeteinek feladatairól be­szélt. Katona Antal elvtárs, a Tán­csics-tcrmelőcsoport párttitkára a csoport eredményeiről és feladatai­ról számolt be. Kovács György elvlárs, az Újszegedi Kondér- és Lenszövő párttitkára elmondotta, milyen nagymértékben előrelendí­tette üzemükben a kongresszusi versenyt a kommunisták. példamu­tatása. Elmondotta, hogy amíg ez­előtt a mozgalmi munkát és gaz­dasági munkát elválasztották egy­mástól. most üzemükben ez a mun­ka teljesen egybekapcsolódik. A népnevelő munkáról elmondotta, a népnevelők még mindig nem isme­rik kellőképpen a konkrét agitáci­ós érveket, nem folytatnak réleg­agitációt. Rendszeres népnevelő-munkát! Straswinszki elvtárs, a DÉMA Cipőgyár pirttitkára rámutatott arra, hogy a kongresszus után is­merték feJ. mennyire elhanyagol­ták n népnevelőkkel való foglalko­zást, valamint á tag- és tagjelölt­felvételt. Levendel László elvtárs az egyetem problémáival foglalko­zott, majd rámutatott a középisko­lai tanulmányi fegyelem megszilár­dítása és a beiskolázás feladataira. Elmondotta, hogy kerületi párt­szervezeteink titkárainak rendszere­sen foglalkozniok kell a területü­kön lévő iskolákkal. Végül kifej­tette. hogy Szeged a kulturális tö­megmozgalom fejlesztése terén le­maradt. A hiányosságok pótlása el­sősorban a tanács feladata. Lengyel elvtárs, a MÁV politi­kai osztály dolgozója a békebizotl­ságok feladataival cs a népnevelő munka kérdésével foglalkozott a vasút területén, majd elmondotta, hogy a vasút úgy tudja a módosí­tott ötéves terv feladatait végre­hajtani, ha még hathatósabban tá­maszkodik a szovjet tapasztala­tokra. Strack Sándor elvlárs. az Erdő­gazdarégi Vállalat pártszervezeté­nek titkára propaganda munkánk eredményeivel és hiányosságaival foglalkozott. Hangsúlyozta. hogy a módosított ötéves terv fokozott követelményeket, nagyobb fegyel­met és példamutatást követel meg propagandistáinktól és az oktatás, ban résztvevő elvtársaktól, Dénes Leó elvtárs, a városi tanács vb. el­nöke vázolta, milyen feladatok ál­lanak a városi tanácsok előtt a kongresszus útmutatásai nyomán. Foglalkozott a begyűjtés fontossá­gával, a munkaerőtoborzás kérdé­sével. Rámutatott arra, hogy a ta­nácsok kulturális munkájában még igen sok hiányosság van. A taná­csoknak a jövőben nagyobb gondot kell fordftaniok a dolgozó paraszt­ság széles tömegeinek meggyőzésé­re, mozgósítására, az időszerű fel­adatok végrehajtására. Nem szabad megállnunk a kongresszusi eredményeknél Sárvári Mihály elvtárs, a Rókus II. pártszervezet titkára elmondot­ta, hogyan javították meg a népne­velő munkát a Politikai Bizottság mu'.t évi határozata óta. Hiczó György elvtára, a szegedi pártbizott. ság termelési osztályának politikai munkatársa ismertette a szegedi üzemek Kongresszusi Héten elért eredményeit és a Kongresszusi Hét tanulságait. Felhívta a figyelmet, hogy a kongresszusi eredményeket meg kell tartani, sőt tovább kell fokozni. A kongresszusi munkaver­seny tapasztalatai alapján még na­gyobb gondot kell fordítanunk a műszaki értelmiségi dolgozókra. Tovább kell fejlesztenünk a munka területén elért eredményeket is. Klein Sándor elvtárs, a Texlilkom­binát pártszervezetének titkára rá­mutatott arra, hogy a gazdasági a gresszus tanulságai alapján meg kell javitaniok a munkájukat, foko­zottabb mértékben kell támaszkod­niok a pártszervezetek segítségére. Elmondotta, hogyan javította meg a kongresszusra való felkészülés a DEFOSZ-szervczetek munkáját. Be­szélt a munkában élenjáró dolgozó parasztok népszerűsítésének fon­tosságáról. Ezután Molnár Lajosné elvtárső, a tanács mezőgazdasági osztályának vezelöje elmondotta, hogy a mezőgazdasági osztály nem adott kellő szakmai irányítást a terme.löcsoporloknak. Ebben nagy szerepet játszott a befurakodott el­lenség. Hangsúlyozta, hogy mező­gazdaságunk elmaradottságát a nagyüzemi gazdálkodásra való ál­téréssel. kétéves növénytermelési és állattenyésztési lervünk jó végre­hajtásával tudjuk felszámolni. Csi­kós Mihályné, a szegedi Kender pártbizottságának titkára arról be­szélt, hogyan gátolta meg az üze­met a népnevelő munka kampány­szerűsége, a politikai és szervezési munka nem megfelelő egybekapcso­lása a kongresszusi munka verseny eredményeinek fokozásában. A fel­emelt terv végrehajtása érdekélien felszámolják az agitációs munka kampány-szerűséget. Biztosítják a napi kiértékelést, a műszakiakkal való fokozottabb foglalkozást. Törköly Péter elvtárs, az egyete­mi klinika I. alapszervezetének tit­kára az egyetemi békebizottságok munkájával foglalkozott. Rámula­tott arra. hogy bár a Szabad Nép­kampányban jó eredményeket érlek el, a dolgozók nem foglalkoznak kellőképpen a napi sajtóval. Pártszervezeteink fontos feladata a DISz támogatása Reszta Miklós elvtárs, DiSZ-bizotlság tilkára a városi fiatalok kongresszusi miuikaversenybcn el­ért eredményeit ismertette. Elmon­dotta, a kongresszusi előkészítő munka hiányossága az volt. hogv nem tudták kellőképpen összekap­csolni a termelés és a politikai munka feladatait, inert a politikai iskolák működése ínég nem kielé­gítő. Ezután a paraszti kerületek­ben lévő DISZ-szervezctck felada­taival foglalkozott, majd rámuta­tott arra,, liogy DlSZ-szervezeteink munkájának megjavításában nagv szükség van pártszervezeteink se­gítségére. Sajó Gvuia elvlárs újí­tásfelelős, újítómozgalmunk felada­taival foglalkozott. Zsurkán János elvtárs, a szege, di pártbizottság szervezési osztá­lyának politikai munkatársa a Szer­vezeti Szabályzat módosításával kapcsolatos feladatokat ismertette, majd rámulatott arra, hogy a kon­gresszus előkészítő munkája nagy­mértékben megjavította alapszerve­zeteink tag- és tagjelöltfelvételi munkáját. Hangsúlyozla, hogy párt­szervezeteinknek nemcsak a DISZ­szel, hanem a többi lömegszerve­zetlel is behatóan kell foglalkoz­niok. Herédi Kálmán elvtárs a Szegedi Kisipari Termelőszövetke­zetek kérdéseivel foglalkozott. Áb­rahám Jánosné elvtársnö, az egye­tem gazdasági hivatalának tilkár­helyettese konkrét példával muta­tott rá, mennyire fontos munkánk­ban az éberség szem előtt tartása. Makra György elvtárs, a szegedi pártbizottság káderosztályának po­litikai munkatársa elmondotta, hogy kádermunkánkat ki kell emel­nünk reformjellegéből.' Fokozni kell az éberséget a kádermunka terüle­tén a. tag- és lagjelöltfelvétolnél. Küzdjünk az chnclct lebecsülése ellen Végül Simon Béla elvtára, a azegedi pártbizottság oktatási osz­tálya részéről szólalI lel. Elmon­dotta. meg mindig vannak olyan elvtársak, akik lebecsülik az elmé­let fontosságát. Nem járnak el rendszeresen a politikai iskolákra, konferenciákra, a lömegpropagan­daelőadásokra. Fel kell vennünk a harcot az elmélet lebecsülése ellen, nem szabad, hogy a kampánymun­ka háttérbe szorítsa a propaganda­munkát. Pártszervezeteinknek fo­kozottabb mértékben kell ellenőriz­niük a propagandamunkát, biztosí­tani kell az elmélet cs gyakorlat összekapcsolásának egységét. A felszólalások után Zombori János elvtárs foglalta össze az aktivaér­tekezlet legfontosabb tanulságait, majd Bite Vince elvtárs zárószavai után lelkes hangulatban fejeződött be az aklivaértekezlet ün nepi népneve!ő-értel<ezlefekel­tartanak pénteken délután min­den szegedi alapszervezetben. Pártunk II. Országos Kongresz­szusa után a megnövekedett fel­adatok megbeszélésére gyűlnek össze népnevelőink, abban a tu­(latban, hegy módosított ötéves tervünk, a békeharc növekvő fel­adatainak megoldása elképzelhe­tetlen a tömegek politikai felvi­lágosítása, agitátoraink jó mun. kaja nélkül. A népnevelő-érte­kezletek ünnepi hangulata is ki­fejezésre juttatja, hogy nem mindennapi népnevelő értekezlet­ről van szó. A pártkongresszuson elhangzott beszámolókat, a kon­gresszusi határozatokat népne­velőinknek a saját munkaterüle­tükre alkalmazva kell megvitat, niok, hogy konkrét, hatékony, meggyőző agitációs munkát tud­janak végezni a kongresszusi hu. tározatok megvalósítása érdeké­ben. Külsőségeiben ls ünnepélyesek lesznek a pénteki népnevelő ér. tekezletek. Kifejezésre juttatják ezt a diszitések, az hogy a nép­nevelő értekezleten elnökséget is választanak. De valójában akkor lesznek ünnepélyesek népnevelő értekezleteink, akkor húzzák alá az országos pártkongresszus je­lentőségét, ha alapszervezeteink szervezetileg és politikailag is alaposan készítik elő az értekez­leteket. Pártszervezeteinknek el kell érniök, hogy a népnevelők teljes létszámban jelenjenek meg az értekezleten, de vegyenek részt azokon a tömegszervezetek vezetői gazdasági vezetők is és vegyen részt mindenekelőtt a pártszervezet vezetősége teljes létszá m ban. Pártszervezeteink titkárai alaposan készüljenek fe! az értekezletekre. Népnevelőink a hátralévő időt használják fel arra. hogy alaposan áttanulmá­nyozzák az országos pártkon­gresszus beszámolóit, határoza­tait. hogy azok ismeretében akti­van résztvehessenek a problémák megvitatásában és elősegíthessék az értekezlet sikerét. Népnevelőink újabb, kemény harcra indulnak. Feludatuk, tet. tekké változtatni „ dolgozók szé­les tömegeiben a kongresszusi határozatokat, a módosított öt­éves terv és a békeharc megnö­vekedett célkitűzéseit. E szép és felelősségteljes feladatok megol­dásában komoly segítséget nyúj­tanak agitátorainknak a pénteki ünnepi népnevelő értekezletek. a szegedi Kenn'erfonógyárban a művezetők is csatlakoznak az április negyediki felajánlásokhoz A Szegedi ICenderíonögyárban április negyedike tiszteletére ed­dig több mint 700 dolgozó tett fel­ajánlást. Az üzem műszaki veze­tői felajánlásukban vállalták, hogy megteremtik a műszaki előfeltéte. leket ahhoz, hogy a dolgozók telje­síteni tudják vállalásaikat. Hódi Mihály, a gépi kötélverő üzemrész művezetője vállalta, hogy munka helyes megszervezésével azt a munkát, amit az üzemrész­nek április négyig kellene elvégez­ni. 7 nappal a kitűzött határidő előtt leszállítja. Szabados András, a műhely mű­vezetője vállalta, hogy a második negyedévben kijavításra kerülő 8 fonógépnek többszáz csévetartó pál­cáját hulladékanyagból készítik el. Oltványi Piroska ifjúmunkás, aki a munkamódszerátadás eredmé­nyeként 60 százalékról 96 száza­lékra emelte teljesítményét, vál­lalta, hogy április négyig eléri a 106 százalékot. Jelenleg már 103 százaléknál tart. Detári Istvánná, a szárazfonó fonónője, aki tervteljesitésben má­jus közepénél tart, vállalta, hogy április négyig befejezi második ne­gyedévi tervét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom