Délmagyarország, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)
1951-03-02 / 51. szám
2 PÉNTEK. IMI. MÁRCIUS i. a magasabb teljesítményekre való törekvés egyben ne jelentse a normák fellazulását, a túlórák számának növekedését, lie következzen be az, hogy a bérek kiugranak, a teljesítmény pe. dig lemarad. Szeretnék röviden egy-két atyán hibával foglalkozni, amely aa utóbbi időben kezd elburjánozni. Meg lehet állapitani, hogy a munkásosztály egészéhez képesít még mindig nagyon alacsony a ssstahánovisiták száma. A Sztahánov-moz. galom kiszélesítése most az egyik alapvető feladat. Tízezer sztahánovistára még nem mondhatjuk, hogy ez már tömegmozgalom. Akadályozza a Sztahánov-mozgalom fejlődését a minisztériumok és szakszervezetek munkájában mutatkozó lélektelen bürokratizmus is. Ex mutatkozik egyrészt abban, hogy nem foglalkoznak a sztahanovistákkal, nem ismerik őket. munkájukhoz, fejlődésükhöz nem adnak megfelelő támogatást, mint •hogy azt a bánya- és energiaügyi minisztériumnál látjuk, hogy a vegyi-iparban 149 felterjesztett dolgozó volt, 45.nek adták meg az oklevelet, bár a felterjesztett dolgozók is megérdemelték, elérték a sztahánovista szintet, vagy mint a vasútnál, ahol a felterjesztett sztahánovisták névsora az 1/c osztályon eltűnt, a jól dolgozó vasutasok nem kapták meg a sztahánovista oklevelet. Leívt az üzemekben az ellenség már kevésbbé tudja megakadályozni a Sztahánov-mozgalom fejlődését, mert a dolgozók aktivitása, a Párt iránti szeretet, á'dozatkészsége oly nagy, hogy elsöpri a bü. rokratákat. Ezekért a hibákért természetesen felelős a Szaktanács is. Mi láttuk a hibákat, de megelégedtünk levéibeni, vagy szóbeli figyelmeztető, sekkel és nem léptünk fel erélyesen a Sztahánov-mozgalom érdekében a szakszervezetek és a minisztériumok súlyos hibáival szemben. Nem kttvetkezett be gyökeres fordulat a Szaktanács és a szak szerrezetek munkájában Apró elvtárs ezután számos pél. dával alátámasztva világította meg a munkafegyelem terén mutatkozó hibákat, majd rámutatott arra. hogy a munkafegyelem állandó szi. lárditása különösen most, a módosított ötéves népgazdasági terven belül még nagyobb jelentőségű lesz. Ezután a szakszervezetek fejlődéséről és feladatairól beszélt. A kongresszusi versenyben és azt megelőzően is a normarendezés, a béke.kölcsönjegyzés során és a dolgozókról való gondoskodás, a nevelés, a kulturális és sportmunka terén mutatkozott a szakszervezetek munkájában javulás. Ez összefüggésben van azzal a mérhetetlen nagy segítséggel, melyet Pártunk és Rákosi elvtárs adott és ad a szakszervezeteknek feladataik elvégzéséhez. A Politikai Bizottság július 24-i határozata óta már van javulás, de nem következett be gyökeres fordulat a szaktanács és szakszervezetek munkájában, holott ennek minden előfelételc adva van. Az e'mult két év során a Szovjet szakszervezetek példáját követve végrehajtottuk az iparági szervezkedésre való áttérést, ezáltal a szétforgácsolt, szük szakmai keretekkel rondetkező, több mint ötven szakszervezetből 19 nagyipari szervezetet hoztunk létre. Kiépítettük a szakszervezetek üzemi szervezeteit, a szakszerve, zetek megyei tanácsait és területi bizottságait, lényegesen kiszélesítettük a bizalmi-hálózatot. Ma a szakszervezeteknek a mezőgazdasági munkások nélkül több mint 1,430.000 tagja, 6100 alapszervezete, 2700 mühelybizottsága és 65 ezer bizalmija van. A szakszervezeti funkcionáriusok száma orszá. gos viszonylatban közel 220.000. Pártunk és a kormányzat a szakszervezetekre bizta a társadalombiztosítás, az üdülés és a munkavédelem ellátásának feladatát és ez újabb lehetőségeit ad a dolgozóknak a szocializmus építésében való aktivitásuk növelésére, a szakszervezeti munka további ja vitása, ra, kiszélesötésére. A szakszervezetek széleskörű kulturális és sporttevékenysége is most van kifejlődőben és ezen keresztül újabb lehetőség nyílik a szakszervezetek számára a tömegek között politikai cs kulturális munka további javítására. A szervezeti átalakítást nem követte mélyreható politikai felvilágosító munka, nem erősödött megfelelően a szakszervezetek kapcsolata a dolgozókkal, nem fej. lődött, nem mélyült el a szakszervezeti demokrácia, igy a szociáldemokrata hagyományok és munkamódszerek ellen még nem folyt következetes harc, A dolgozókkal való kapcsolat megerősitéset gátolja az is, hogy még nagy a bürokrácia, magas a fizetett funkcionáriusok száma. Számos üzemben az ÜB tagjai nem vesznek részt a terme'ő munkában, az UB-tagokat gyakran olyan névleges munkakörbe helyezik be, amely mellett, mint ahogy mond. ják, szakszervezeti munkát is tudjanak végezni. A tömegekkel való kapcsolat megerősítése, a szakszervezeti demokrácia továbbfejlesztése érdekében rövidesen megtartjuk a szakszervezeti választásokat az új alapszabályoknak megfelelően. A választásoknál biztosítani kell, hogy a szakszervezeti munka minden területén a Párthoz és a Szov. jetunióhoz hű, becsületes, nagyüzemi munkások és alkalmazottak kerüljenek a vezetésbe, ugyanakkor gondoskodni kell a pártonkívüli dolgozóknak a vezetőszervekbe való széleskörű bevonásáról. A magyar szakszervezetek munkájukat, országuk irányító ereje, győzelmeink szervezője, a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével kell, hogy végezzék, ezért nekünk, szakszervezetekben dolgozó kommunistáknak a legfontosabb feladatunk biztosítani a Párt politikájú, nak végrehajtását. Népköztársaságunk állandó erősítőjéért. 'Á Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága testvéri üdvözletét Bnsarlni Hlrrbdln elvtárs hoz. t-a el. A többi között ezeket mondta: A mongol nép üdvözlete — A Mongol Népköztársaság dolgozói, akik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének eredményeként felszabadultak az évszázados súlyos elnyomás alól és nagy és hű barátunk a Szovjetunió, teljes mértékű segítségével, a Népi Forradalmi Párt vezetésével hatalmas sikereket vívtak ki országunk gazdasági és kulturális építése terén, örömüket fejezik ki a baráti Magyar Népköztársaság ragyogó sikerei láttán, melyeket a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével ért cl. A Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága szívből további sikereket kíván a Magyar Dolgozók Pártjának a szocializmus győzelmé. ért folytatott harcban s abban a küzdelemben, amit a világbékéért és a világdemokráciáért, valamint a nagy Szovjetúnió vezette demokratikus országok közötti barátság és testvériség további megszilárdításáért folytat. Beszéde végén magyar nyelven üdvözölte Rákosi elvtársat. Meleg szeretettel ünnepelték a küldöttek a mongol nép vezérét, Csoj-Bal-Szcn marshallt. További jó inunkát fogadott a bányászok cs a Dunai Yasmíí építőinek küldötte Rövid szünet ulán Horváth Ede elvtárs vette ál nz elnöklést. 'A' széncsata eredményeiről számolt be Károly József, munkaérdemrendcs sztahánovista bányász. Rámutatott: a sztahanovisták fejlettebb munkamódszerekkel harcolnak azért, hogy megszüntessék az olyan szavakat a bányászatban, mint „géphiba", ,.iires hiány", vagy ehhez hasonló, ami minden esetbon időveszteséget, tehát kevesebb szenet jelent. Rákosi elvtárs látogatása Várpalotán, döntő fordulatot hozott — mondotta ezután Munkánkat poli. tikai téren épp úgy megváltoztattuk. mint a teljesítmény terén. Nagy ürömmel jelenthetem Rákost' elvtársnak: trrvünket 102.3 százalékra teljesítettük. Megkezdődött üzemünknél a rendszeres munkamódszerútadás is. Januárban elmentem egy frontfejtésbe, ahol 18 munkatárs dolgozott. Közülük csak egy teljesttette száz százalék felett a tervét. Vállaltam, kongresszusi felajánlásnak, hogy a kongresszusig ez a brigád el fogja érni a száz százalékot. Elértein, hogy a Kongresszusi Hétig teljesítettük a száz száza'ékot, a Kongresszusi Hét folyamán pedig átlagosan 130—140 százalékra (eljesíteitek. Hogy a tervet meg tudjuk valósítani, le kell szerelnünk az olyan féket, amilyen például nálunk. Várpalotán volt Szeleczky Zita sógora, aki. mint vállalatvezető helyettes, vagy Mindsz.enty unokaöccse, aki mint füttyös kalauz végezte romboló munkáját a bányászok között. Leisztingcr Ferenc elvtárs, a Dunai Vasmű pártbizottságának titkára épülő szocialista városunk dolgozóinak üdvözletét tolmácsolta: — Népgazdasági tervünk nem kisebb fe'adato' tűzött elénk, mint azt. hogy négymilliárd forint beruházással 1953-ra felépítsük a Dunai Vasművet és hazánk első szocialista városát — mondotta. — A tavalyi évben súlyos lemaradások voltak a terv teljesítésében a mély. építőknél és magasépítőknél egyaránt A hibák alapja a gyenge politikai és műszaki munka volt. A kongresszusi verseny során a lemaradást behoztuk. Ezután elmondotta, hogy a Dunai Vasmű és pártbizottsága egyik legfontosabb problémája a munkaerő kérdése. Az épí'kezesre sok falusi dolgozó kerül. A legfontosabb feladat ezdkkel a dolgozókkal megismertetni a Párt politikáját, megmagyarázni helyességét, öntuda'os dolgozókat nevelni belőlük. Ezért a pártbizottság már a felvételtől kezdve a brigádokban. a népnevelőkön és pártbrzulm iákon keresztül szívós, kitartó munkával foglal, kőzik velük, hogy ezek a dolgozók megszeressék Pártunkat. Leisztinger elvtárs ezután elmondotta, hogy a jól dolgozó munkásokat hogyan buzdítják még jobb munkára. Legu'óbb a partizán-brigádot dicsérte meg a pártbizottság és a DISz a sajtóban és a falujuk tanácsához küldött levélben. Párt hé:,re rá, mikor hazamentek Tótszerdahelyre. az egész község zászlóval fogadta őket. Azóta Tótezerda. helyről még 30 fiatal jött a Dunai Vasműhöz. Most készül eljönni egy leánycsoport. amely azt mondja, hogy ,,a községből minden becsületes völegénynek-való l>unapen1clén dolgozik." Az eredményekkel azonban nem szabad megelégedni Tovább kell javítani az agitációs munkát és fel kell venni a harcot n lakóbarakokban folyó ellenséges, suttogó propaganda ellen, mely az újonnan érkezők kedvét akarja elvenni a munkától. Végül Leisztinger elvtárs a műszaki értelmiség nevelésével kapcsolatban vetett fel néhány problémát. A pártbizottságnak eleinte kevés gyakorlata volt abban, nem támogatták őket eléggé, azok pedig nem fordultak a pártbizottsághoz problémáikkal. A központ bírálatára változtattak módszereiken. Igy egy hónapja a pártbizottsági ülésen megtárgyalták az egyik főépftésveze'ö munkáját. Ennek eredmenyeként ez a főépítési csoport 110-ről 152 százalékra emelte átlagteljesítményét és első helyre került a versenyben. Feladatunk most az — mondotta végül —, hogy tovább haladjunk azon az úton, melyen a kongresszusi versennyel elindultunk, hogy kiérdemeljük egész dolgozó népünk. Pártunk és szeretett bölcs vezérünk, Rákosi elvtárs szerete'ét. A Svájci Munkáspárt hurcol a békéért Ezután a Svájci Munkáspárt lestvéri üdvözletét Leon Nicole tolmácsolta : — A Svájci Munkáspárt szilárd meggyőződése — mondotta —, hogy az egyetlen kivezető út, amely által elkerülhetővé válik egy új háborús katasztrófa kitörése, a prole. tárnemzetköziség útja. Erre mutatott rá a logutóbb a nagy Sztálin a Pravdának adott nyilatkozatában. A svájci burzsoázia és az amerikai imperializmus országunkban lévő ügynökeinek minden arra irányuló erőfeszítése ellenére, hogy minké! eltérítsen kötelességünktől, mi, a Svájci Munkáspárt tag. jai el vagyunk tökélve, hogy kötelességünket maradéktalanul teljesítjük. minden körülmények közöt'. Úttörők üdvözlik a kongresszust Amikor az elnöklő Horváth Ede bejelenti, hogy úttörő küldöttség jött köszönteni a kongresszust, a küldiftek meleg tapssal köszöntik őket. Az ünneplésen is keresztülcseng 12 kürt hangja. Ez vezeti be a küldöttséget, A Péirtot üdvözlik, a Pártról dalolnak, a munkások, a dolgozó parasztok, haladó értelmiségiek gyermekei. Az últörök felsorakoztak már a teremben, valamennyien egyfelé tekintenek: az emelvény felé, ahol ott ül fényes jövőnk kovácsa, Rákosi Mátyás. Az éneknek vége. A küldöttek még mindig állva tap. sóinak, amikor 100,000 magyar úttörő nevében Galamb Éva beszélni kezd: — Százezer út'örő pajtás forró szeretetét tolmácsolom a kongreszszusnak és a mi nagyon szeretett tanítónknak, Rákosi pajtásnak. — A magyar úttörők megbízásából szeretném jelenteni, hogy mi, úttörők, nagyon készülünk dolgozó népünknek erre a nagy ünnepére. Ugy találjuk, hogy hazafias kötelességünket akkor teljesítjük legjobban, ha harcot indítunk A jobb tanulmányi eredményekért, ac egyesek és kettesek ellen, a fegyelmezett magatartásért. Sok még a hiba a tanulás, de különösen a fegyelem terén. Pajtásaim nevében ígérem, hogy kijavitjuk hibáinkat, hogy aa Iskolai év végére büszkén Jelenthessük Rákosi pajtásnak: teljsitettük, amit a kongreezszuson vállaltunk. — Köszönjük a Pártnak, Rákosi elvtársak boldog, indám gyermekkorunkat, az iskolákat, az úttörő vasutat, a sok szép tábort. ígérjük. ha felnövünk, minden tudásunkkal. erönkket azon az után fogunk haladni, amelyet a Párt számunkra megjelölt. A dolgozó népért, a hazáért, Rákosival előre, hurrá! Csengőn és bátran szól Galamb Éva hangja. Az úttörőküldöttség vei együtt harsogja: „Rákosival előre! Hurrá! A koreai „Rákosi" hadikórház dolgozói táviratban üdvözlik a kongresszust A kongresszus ötödik napi tanácskozásait csütörtökön reggel fél 9 órakor nyitotta meg Szabó István elvtárs, vezérőrnagy. Bejelentette, hogy a kongresszus elnökségéhez továbbra is százával érkeznek na_ pont a a táviratok. Eddig 4084 távirat érkezett az ország minden részéből, de külföldről is, sokezer kilométer távolságból: A koreai Rákosi hadikórház dolgozói az alábbi táviratot küldték: „Harcos elvtársi üdvözlettel köszöntjük a pártkongresszust. Otthoniakkal együtt mi is munkafclajánlásokkal ünnepeljük. Tudjuk, hogy a kongresszus munkája a béketábor újabb hatalmas győzelmei" A MÁVAG dolgozói táviratukban jelentik, hogy az összes kongreszszusi vállalásaikat 146 százalékra teljesítették. A várpalotai bányaüzem pártbizottsága jelenti, hogv kongresszusi felajánlásukat február 23-án 102 százalékra teljesítették, február 24én 141.4 százalékot értek el. Hiányosságok a nők bátor előléptetése terén A táviratok ismertetése után NagyMária, az MDP Budapesti Pártbizottságának másodtitkára szólalt fel. ötéves tervünk idöelötti lefejezése, a terv ilyen nagyarányú növekedése szükségessé teszi számunkra, hogy a régi és az új műszaki értelmiséggel sokkal többet törődjünk. Műzaki vezetőink továbbfejlődésében jelentős akadály, hogy bár Budapesten a műszaki vezetők 82 százaléka tagja Pártunknak, a politikai oktatásban és a pártmunkában igen csekély mértékben veszik ki részüket. Nem kielégítő műszaki vezetőink fejlődése, továbbképzése a szakmai ismeretek magasabb színvonalú elsajátítása terén sem. Hiba az is, hogy pártszervezetcink és vállalatvezetőink a termelésben kiválóan dolgozó műszaki vezetőket és csoportvezetőket nem ösztönzik eléggé, fukarkodnak jó munkájuk nyilvános elismerésével, a dicsérettel. Rákosi elvtárs állandóan arra figyelmeztet bennünket, hogy bátran vonjuk bo a nőket a termelő munkába, gazdasági vezető funkciókba. 'A' tapasztalat azt bizonyttja, hogy ahol megfogadták Rákosi elvtárs szavait, ott számtalan kiváló kádert nyertek gazdasági és politikai munkára. Üzemeink többségében azonban még mindig sok hiányosság van a nők bátor előléptetése terén. Különösen vonatkozik ez a könnyűipari üzemekre, ezen belül is a textiliparra. Ebben az iparágban a női munkaerők száma eléri a 80—85 százalékot, ennek ellenére a női művezetők és csoportvezetők alig tesznek ki 13 százalékot. Súlyos hibák mutatkoztak meg a sztahánovista nők kijelölése területén is. A vasiparban 231 oklevélre felterjesztett sztahánovistából összesen 17 volt a nők száma. Az építőiparban, ahol mind nagyobb számban alkalmaznak nőj munka, erőt és az építő munkásnők elérnek jó eredményeket, az egész iparban összesen 24-et tüntettek ki sztahánovista oklevéllel. Valamennyi budapesti kommunista és dolgozó nevében igérjiik a Pártnak, Ígérjük Sztálin elvtárs legjobb magyar tanítványának Rákosi elvtársnak, hogy minden helyzetben, minden körülmények között becsülettel, helyt fogunk állni a jövőben la — fejezte be szavaik Ezután Juhász József, a sajóbábonyi építkezés sztabánovistája, a szakma legjobb vasszerkezetszerelője szólalt fel. Juhász József elvtárs felszólalásában elmondotta, hogy például a sajóbábonyi építkezés a kormány segítségével számos gépet kapott. De a gépek gyakran kihasználatlanul állnak s a géphiba, a tartalék alkatrészek hiánya sokszor kieséseket okoz. A Kongresszusi Héten •— mondotta — nekem is 16 órás kiesésem volt a tarfalék-alkatrész hiánya miatt. Nagy akadálya többtermelésünknek, hogy a tervező intézetek nem c)éggé pontosan készítik el tervüket, illetve ha óvatosan nem csinálunk utánszáinítást, — ami sok időt rabol el munkánkból, — akkor sokszor kétszer kellene legyártani egyes dolgokat. Nagy Imre elvlárs felszólalása A népi demokratikus államhatalom és helyi szerveinek, a tanácsoknak a létrehozása hatalmas, történelmi jelentőségű lépés volt a magyar munkásosztály államszervező munkája terén — kezdte szavait. A tanácsok alapvető feladata megszilárdítani államiságunk alapját, a munkás- és parasztszövetséget, és továbbfejleszteni a város és a falu, a munkásság és a dolgozó parasztság politikai és gazdasági együttműködését. Ennek az együttműködésnek a jelenlegi fejlődési szakaszon két alapvető döntő kérdése van. Az egyik a mezőgazdaság szocialista átszervezése, tehát a termelésnek társas, szövetkezeti, nagyüzemi alapokra való helyezése. a másik a terménybegyüjtés és annak sikeres teljesítése. A helyi tanácsok megalakulásától eltelt négy hónap munkájának egyik legnagyobb tanulsága, hogy a demokratikus néphatulom he. tyi szerveinek megteremtése: az osztályharc kiéleződésének, egyre fokozódó éledésének viszonyai között megy végbe. Pártszervezeteink ezt gyakran szem elől tévesztették, azt hitték, hogy ha már a tanácsok létrejöttek, az ellenséget ezzel véglegesen megvertük és kiszorítottuk az államgépezetből, Nem vették észre idejében, hogy bár nagybirtokosok, tőkések és kulákok nincsenek a helyi tanácsokban, ügynökeik fontos kulcspozíciókat töltenek be. Feladataink a helyi tanácsok megszilárdít Aaá ban Ha emellett figyelembe vesszük, hogy a végrehajtó bizottságok tagjainak több mint 70 százaléka a dolgozó nép soraiból, olyanok közül való, akik az államigazgatás területén semmiféle jártassággal nem bírnak és munkájukban — akarva, nem akarva — a régi, úgynevezett „szakemberekre" támaszkodnak, akkor értjük meg. hogy milyen veszélyeket rejt magában az, hogy fontos kulcspozíciókban a régi rendszer emberei ülnek. Helyi tanácsaink megszilárdítása érdekében pártszervezeteink és központi állami szerveink 'egsürgősebb feladata a tanácsok megtisztítása a befnrakndoit ellenségtőlAz elvtársak közül hozzászólásaik során többen beszéltek a lerménybegyüjtésről, államunk egyik legjelentősebb gazdasági intézkedéséről. Sajnos az elvtársak keveset beszéltek az e téren mutatkozó hiányosságokról, fogyatékosságokról, a lemaradásról, ami pedig igen komoly. 'A'z elvtársak legalább olyan jól tudják mint én, hogy a helyi tanácsok a megyei tanácsoktól a községi tanácsokig a begyűjtés terén nem tűntek ki jó munkájukkal. (Rákosi elvtárs közbeszól: enyhén szólva). (Derültség).