Délmagyarország, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-13 / 60. szám

KEDD, 1931. MARCTTTS tü. párnáztok számarányát Pártunk ban, amely — mint mondotta — riezonylag alacsony, Ebből is láthatjuk, hogy pártszervezeteink és maga a megyebizottság sem értette meg eléggé Rákosi elvtára október 27-i beszédét, amely szerint ismét előtérbe kell állítani falun n tag- és tagjelöltfelvételt, különös tekintettel a középparasztságra. A középparasctsúghoz való helytelen vtwonyunk eredménye az, hogy nelieffiön tudjuk áttörni a frontot a körópparaszteágnál. Nem egy helyréi kapjuk a középparasztokról azt, hogy 1949-ben aok egyéni dolgozó parasztot kizárlak azért, mert még egyénileg gazdálkodók és most ezek a középparaaztok, akik lényegében J'ártunk politikáját magukéivá tettet 6* helyeslik, nem mernek belépni a pártszervezetbe tagjelöltnek, mert attól tartanak, hogy úgy fograk Járni, mint azok, akiket véleményünk éa véleményük wzerint igazságtalanul zártak kl a Pártból. Feladatunk, hogy a Párt kongresszusának határozata értelmében megjavítsuk a tag- éa tngjolffltfelvéieli munkát és azokat az egyéneiket, alak a dolgozó párnáztok közül a* állammal szemben kötelezettségeiknek eleget tettek, szeretik a mi Pártunkat, elfogadják annak irányítását, felvegyük Pártunkba tag- éa tagjelölteknek. Erősítsük meg falusi szervezeteinket, melyeknek Jórésze átmenetileg meggyengült .. . Párttagjainkat fegyelemre, pél. damutatásra és áldozatvállalásra kell nevelni. Párttagjaink zximt élenjár a termelésben és a beszolgáltatásban, az állami fegyelem és kötelcsségleljesí lésnél. Vannak párttagok azonban, akik úgy gondolkoznak, hogy a dolgok úgyis jól mennek, minek ide külön megfeszítés, áldozatvállalás, éberség az osztályollonséggel szemben. F.z a hang veszedelmes és különös élességgel mutatkozott meg most, a terménybegyűjtésnek az idején, amikor nem egy esetben art lapasztalluk, hogy községi párt titkáraink is és tanácselnökeink is azt a nótát fújták, hogy a rájuk kivetett terménymennyiségnek a teljesítése lehetetlen. Beszéde további részében Jegyinák elvtárs arról beszélt, hogy az élesedő oszlályhareban és az egyre bonyolultabbá vélő nemzetközi helyzetben a legkisebb lazulást, hanyagságot sem szabad megtűrni a párttagoknál és élesen kell fellépni azokkal szemben, akik a példamutatás és az áldozatvállalás helyett a könnyebb végét fogják a dolognak, aldk vizet prédikálnak és bort Isznak. Aki most, a nyugodt, biztos fejlődés mellett már tétovázik, lelemét úgy tudjuk sikerrel növelni, ják, hogy most ez a főfeladat, most ha bőven alkalmazzuk a kritika és! az a főfeladat, de hogy hogyan kell önkritika bolsevik fegyveréi, ha ; 3zt végrehajtani, azt már nem n 1 1»/VJ-\4 , rvli f ii-ri \r n ki'.oobwoíÁb /•• 11— I __ . . ..... harcot indítunk n bürokraták cl'.en és a pártdemokrácia megsértése ellen. Összefoglalójában Jegyinák elv. társ hangsúlyozta, hogy a magyar népi demokrácia állama az ellenség minden éskálódúsa ellenére megszilárdult és a felszabadult nép most új, nagy feladatok megoldásának gyürkőzik neki. Pártunk vezetésével. Erre biztosíték az az egység, amely Pártunk II. kongresszusán megnyilvánult Pártunk ée forrón szeretett vezére, a mi bölcs tanítónk, Rákosi elvtárs felé. Biztosíték továbbá az, hogy mellettünk van nagy felszabadítónk, a Szovjetunió, a népi demokráciák, akik baráti segítőink és támogatóink az elöltünk álló nagy feladatok megoldásában. Pártunk II, kongresszu. sa újabb történelmi jelentőségű lépés a magyar dolgozó nép éleiében, határozatai és azok végrehajtása az egész magyar dolgozó népünknek és a béketájbornak az ügyét szolgálják. Annak a béketábornak, amelynek élén ott halad nagy felszabadítónk, az egész haladó emberiségnek bölcs vezére, a nagy Sztálin — fejezte be beszédét Jegyinák elvmarnd, az ellenség uszályéba kerül, társ. az kritikus helywetbep még ke- J A pártaktíva tagjai felállva, hoszvésbfoé fogja niGgAlTn.1 Helyet, ssan éltették a r<agy Sztálin, Rádöt fog mondaná. A helytállás wM- • kosi elvtársat és Tártunkat. Epfitő bírálat ém ftnMrálat a hozzászólásokban Jegyinák Metán referátuma után néhány pero szünet következett, majd megkezdődtek a hozzászólások, ábrahám Antal elvtárs, a «akazervezetek megyei titkára felszólalásában a munka verse ny mozgalom fejlődéséről és • kongresszusi verseny nagy eredményeiről számolt he. Felszólalásában kifejtett*, hogy a kongresszusi verseny során elért jó rradményeket tovább kell fokozni, mint mondotta, márts arról azámolhatnnk be, hogy áj, felemelt tervünket Január-február hónapban máris túlteljesítettük. Ahhot, hogy új, ötéves tervünket győzelemre vigyük, pártszervezeteinknek at sddiginéi is többet kell foglalkozni a munkaverseny kérdésével *» nagyobb ellenőrző munkát kell ktfejtaniök. Utána Kért Antal elvtára azólalt fel Szöregről. Felszólalásában hangsúlyozta « tszcs-fejlesztés terén a kommunista példamutatás szükségességét. Amikor a pártvezetöség és i tömegszervezetek vezetői beléptek a tszcshe, döntően megváltozott Szőregen a hangulat. „F.gy nap alntt 120 dolgozó paraszt állt mőgfnk" — mondotta. Szarka Sándor elvtárs (Nagymágocs) » pártépités és a pártkáderekkel való foglalkozás kérdéseiről beszélt. Sokan vannak a pártszervezetben olyanok, akiket 1049-ben visszaminősítettek tagjelöltnek és még mindig tagjelöltek. Hollóst Gyula elvtárs után Klein Sándor elvtárs, a Teitilkomblnát p&rttitkára a kongresszusi versenyben elért eredményeikről számolt be. Kabók elvtárs felszólalása után Rapi János, az állami gazdaságok párttltkira szólalt fel. Felszólaláséban klhangsúlyorta, hogy az eddigi hibák az állami gazdaságokban azért fordullak elő, mert a pártszervezet gyenge volt és nem ellenőrizte a munkát. Utána Lökös Zoltán elvtárs beszélt arról, hogy a kongresszus! feladatok végrehajtásában a megyei pártsajtó nagy segítséget tud nyujtant a pártszervezeteknek, ha a pártfunkcionáriusok Is támogatják írásaikkal a pártlapot abban, hogy kollektív szervező, agL tátor és propagandista szerepét betölthesse. Hetényt Józsefné makói párttitkár felszólalásában elmondottat — Vannak olyan kerületeink, amelyekben nincsen dolgozó paraszt párttag, pedig ml parasztvárou ve. gyünk. 'A' pártépités terén nt a hiányosságunkat sürgősen pótolnunk kelt Pártunk parasztpolitikája terén néhány komoly hibát követtünk el Makón. Nem tartót, tnk be a fokozatosság elvét a tazos-fejlesztésnél. Másrészről a pártépttáa terén a parasztság elhanyagolása most úgy Jelentkezik, hogy az újonnan megalakult tszcsInkhen egyáltalán nincs párttag. A középparasztságot elidegenítették egyes ellenséges elemek azzal, hogy a kuléklistán középparasztokat sze_ repeltettek, mlg kulákokat kihagytak a listából. Igy például Szirmai József kulák ügyvédet középpa. rasztnak vették fel. A tszcs pártszervezetek felerősítése legfontosabb feladatunk — mondotta Heténytné elvtársnő. A tanácsok helyzetét Ismertetve megbírálta a járást tanácsot, ahol B. Szűcs kulák fia a statisztikai csoport vezetője. Amikor ezt közölte A Járási tanáccsal,art* választ kapta rá, „hát adjatok nála jobbat". Csikós Jánosné Mvtársnö, az újszegedl Kenderfonó párttitkára, többek között arról beszélt, hogy pártszervezetük fokozottabban iránytvesz az új, fiatal káderek bevonására a pártmunkába, mert üzemükben az elöregedés veszélye mutatkozik pártvonalon. Jámbor Ferenc elvtárs, a megyei békeiroda vezetője felszólalásábnh a béke harcos megőrzésére hívta fel a figyelmet. (Annsrád megyében In megvannak a febrnár 10-1 és a kongee!Mzu*i hatérozalok jó végrehajtásának előfeltételei Erulán Kristóf István elvtárs, • Központi Vezetőség tagja szólalt fel a vitában. Felszólalásában birálatot gyakorolt az értekezletről. — Ugy érzem a felszólalásokból, — mondotta többek között, — hogy itt míg nem eléggé mélyüli el u 71. kongresszus jelentősége, az, hogy ez a kongresszus határkő volt nemzetünk életében, hogy a feladatok nogy kötelességet is jelentenek. Itt többen vannak olyanok, akiket az a megtiszteltetés ért, hogy résztvehettek Pártunk országos kongreszazesán, de felszólalásaikban nem mondták el élményeiket. Ugy látom, hogy a* 1050 február 10-i határozatot sem hajtották következetesen végre ebben n megyében. Pedig ez a határozat főként erre a megyére vonatkozik. Csongrád inegyéra. Itt hullom a felszólalásokból, hogy a pártépités során elkövetett hibák n parasztsággal szemben most azt eredményezik, hogy egyes tszcsk pártszervezetek nélkül maradnak. Felszólalása további részéhen kifejtette, hogy a legfontosabb feladat most a február 10-1 és a kongresszust határozatok Jó végrehajtása. Közvetlenül előttünk áll — mondotta —, hogy a kongresza/uM héten elért eredményeinket továbbfejlesszük. Leszögezte, hogy hiúidon előfeltétele megvan « hatágnntok tikon* vágrMtajtMunk. — Hibája ennek az értekezletnek, — mondotta —, hogy nem merült fel a pértvezelóségek kérdése. Erről egy azól se hallottunk, pedig ez fő kérdés. Itt vannak a járási titkár elvtársak és nem szóltak hozzá ehhez a problémához. Kifejtette Kristóf elvtárs, hogy ebben a megyében különösen nagy kozottabb beszervezésére a Pártba. Ismételten emlékeztette az értekezletet a febrnár 10-t határozatra, ahol Rákosi elvtárs felhívta figyelmünket az elöregedés veszélyére. Nekünk szükségünk van — mondotta — olyan erős, új káderekre, akik majd felválthatnak bennünket a munkában. Ezeket az új kódereket nekünk kell kinevelni. A tag- és tagjelöltfelvétel kérdésében — bár ez a megye parasztmegye, — az egész országban a legutolsó helyen állunk. Azt jelenti ez, hogy nem kielégítően foglalkoznak az "elvtársak az egyénileg dolgozó parasztokkal. Nagyobb mértékben fordulnak ma egyénileg dolgozó parasztok a pártszervezetek felé, mint ahogy a pártszervezetek fordulnak az egyénileg dolgozó parasztok felé. El kell érnlök az elvtársaknak, hogy a dolgozó parasztok érerzék azt a hatalmaz erőt az egyes pártszervezetekben, amit éreznek Pártunk Központi Vezetőségében. Egyes pártszervezetek cibbe-n a megyében a meggyőzés helyett diktálni kezdtek, felütötte fejét a bü_ rokratizmus, & szektaszellem, hát lehet ezeket a pártszervezeteket szeretni? Nem, ilyen pártszervezeteket nem lehet szeretni. Az önkritika kérdéséről kifejtette: az önkritikának csak akkor van értéke, ha mély, ha alapos és ha komoly változást Idéz elő annál, aki gyakorolja. Sokan úgy alkalmazzák az önkritikát, hogy beismerik hibáikat, hogy axtán két hónapra újból nyugodtam hibázzanak. Akkor újból önkritikát gyakorolnak és ezzel a következő két hónapra megint mentesülnek a következmények alól. Az önkritikának egy-egy elv. társ életében komoly változást kerl előidézni és annak az elkövetett hibák kiküszöbölésében kell kifejezésre jutni. Végül keveset hallottam arról — folytatta —. hogy ez a megye Tito Jugoszláviája mellett fekszik, vagyis a kötelező éberségről. Elég szilárdak éa biztosak vagyunk-e itt, a Tito-határ mellett, hogy békénket és szabadságunkat megvédjük? Az itteni felszólalásokból én úgy látom, hogy a feltételek megvan, nak arra, hogy az elkövetett hibákat gyorsan kijavítsuk és Pártunk kongresszusának határozatait megvalósítsuk. Ehhez kívánok további gondot kell fordítani az Ifjúság fo- jó munkát az elvtársaknak. Ismrrfessftk meg a Párt és az állam határozatait népnevelőinkkel Kardos I Asz ló elvtárs, a makói járást agit, prop. titkára szólaltfel. Már szeptemberben határozatot hoztunk öt rosszul dolgozó falusi párttitkár leváltására — mon. dotta. Ez a határozat azóta is határozat maradt. Se le nem váltottuk ezeket a titkár elvtársakat, se meg nem javítottuk munkájukat. Nagy hiba járásunk területén, hogy a párttitkár elvtársak keveset tanulnak. A járási pártbizottságnál pedig az a hiba, hogy sokszor a saját határozatunkat se hajtjuk végre. Meg kell mondanom, a Párt megyebizottsága felé, hogy a megyebizottság serm nagyon segítette elő nz önállóságunkat. Nem kapunk elég módszert a megyelbizottsúg politikai munkatársaitól, sokszor " ctiantttfk mohát * feladató. kat, melyeket amugyis tudunk. Például a begyűjtés kérdésében, mi is tudjuk, hogy vinni kell a begyűjtést, de mi szeretnénk tudni, hogy másutt, ahol jól megy, hogy csinálják. Beszéde további részében saját munkájáról gyakorolt önkritikát, kifejtve, hogy a népnevelő csoportok átszervezése bürokratikus volt. A járás több pártszervezetében, igy nem tudják ma sem, hogy kik a népnevelök. Vannak — mondotta — olyan falusi párttitkárok, akik nem látják kellőképpen, hogy ml az agitáció. Két falusi párttitkár a járás területén azt sem tudta, hogy hány népnevelője tanul. A párttitkár elvtársak viszont a népnevelő, értekezleteken nem adnak módszert « népnevelőknek. Csak rzt mondmondják meg. Két párttitkártól megkérdeztem, hogy tudnak-e olyan kulákokat. akiket régóta ismernek, mit csinált a múltban és mit csinál a jelenben. Nc-m tudtak ilyen kulákot mondani a saját falujukból. A pártépités területén mi, a já. rási pártbizottság is súlyos hibákat követtünk el. A Központi Vezetőség határozata kimondja, hogy három hét alatt dönteni kell a tagfelvételi ügyekbe ti. Nálunk még ja. nuári felvételi kérelmek fekszenek elintézetlenül. Az alacsony elméleti színvonal miatt Pártunk parasztpolitikájának megsértése jónéhányszor előfordult. Az egyik DÉFOSZ titkár például „félkulákról" be. szélt. Amikor megkérdeztem, hogy mi az a „félkulák", a legnagyobb megdöbbenésemre azt válaszolta, hogy az a középparaszt. A Párt és a kormány egyes ha. tározatalt sem ismerik eléggé a népnevelők. Csanádpalotán példának okáért megkérdeztem egy népnevelőtől, hogy hogyan agitál a felemelt ötéves tervért. Azt válaszolta. hogy erről még nem be. szél tek, tehát erről még nem agitál, A felfejleazbés talán nálunk a leggyöngébb. Lebecsülik a dolgozó parasztokat a tszcs-tagok. Megvizsgáltuk az óföldeákl AMG munkáját. A legnagyobb elszigetelődést találtuk a dolgozó parasztoktól. Ugyanilyen elszigetelődéssel találkoztunk a mi állami gazdaságainknál is. Kardos elvtárs beszéde további részébon rámutatott, hogy ezeket a hibákat úgy tudják kijavítani, ha a Párt megyebizottsága az eddiginél nagyobb segítséget ad, a járási pártbizottság pedig megjavítja munkáját. „ Pálinkó Jánosné Mvtársnö, a szentesi járási párttitkára felszólalásában többek körött kihangsúlyozta, hogy amikor a fokozatosság kérdésében felszámolták az eddigi helytelen álláspontjukat ée rátértek az I. típusú tszcs megismertetésére, két hét alatt öt I. típusú tszcs-1 alakítottak. Most főfeladanak tekintik a tag- és tagjelöltfelvétel megjavítását aa alapszervezeteknél. Kovács Imre megyét DÉFOSZtitkár arról beszélt többek körött, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani állami vállalatainknak, mint a MEZŐKERT-nek a szerződéses termelésben lekötött imagvak szállítására. Példákat hozott fel arra, hogy egyes állami vállalatok nem teljesítik szerződésben kötött vállalásai, kat. Pctróczki István elvtárs felszólalásában a kongresszusi verseny eredményeivel és hiányosságaival foglalkozott. Holik János elvtárs, a Párt megyebizottságának tagja szólalt fel ezután. Felszólalásában arról beszélt többek között, hogy már csak 1—2 nap van hátra ahhoz, hogy a begyűjtés kérdésében minden tőlünk telhetőt megtegyünk. Most az utolsók vagyunk a megyék között, de jó munkával ezen még sokat segíthetünk. Felszólalása további részében a kommunista példamutatás szükségességére hívta fel a figyelmet. Majd arról beszélt, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkák időben való elvégzése harci kérdés, amelyre falusi pártszervezeteink nagy gondot fordítsanak. Végezetül különös nyomatékkal hfvta fel a fi. gyeimet arra, hogy fokozottan kell segíteni, támogatni a most megalakult új tszesket. Majd Lövő Ferenc elvtárs kezdte meg felszólalását. Megállapította, hogi nem megfelelően hajtottuk végre még a február 10-i határozatot, ilielőleg a vezetőségek újraválasztása során elért eredményeinket nem tudluk . tartant. Egyes alnpszervezeleknél például egyáltalán nincsen titkár. Felhívta a figyelmet a Párt szociális összetételének megjavítására. Példaként hozta fel Mórahalom községet, ahol hét új párttagot vettek fel az elmúlt évben, 'ezzel szemben 39-cel csökkent a Párt tagsága. Végül Kovács Mihály elviárs, a Viharsarok szerkesztőségének vezetője szólalt fel, rámutatva, hogy fokozni kell a pártsajtó kapcsoialát a tömegekkel. A felszólalásokra Jegyinák János elviárs válaszolt. Záróbeszédében többek között kijelentette, hogy most a legfontosabb feladatunk az alapszervezetek megerősítése, enéLkül nagyon nehéz lenne a dolgunk, A nemzetközi helyzet egyre' fokozódó feszültsége főkérdéssé emeli» béko megvédésének ügyét. Legyenek tudatában a párttagok aninti^ hogy a béke megvédése is, meg új ötéves tervünk végrehajtása is áltól függ, hogy milyen erősek pártszervezeteink. Harmadik főkérdésként jelölte meg az eredmények tovább fokozását, felemlítette, hogy voltak olyan helyek, ahol a kongresszusi versenyben elért jó eredmények ulán megálllak. Majd a tavaszi mezőgazdasági munkák kérdéséről szólott. Felhívta a figyelmét a Párt vezetőinek arra, hogy a mezőgazdasági munkák jó elvégzése mindig az osztályharc kérdése. Az ellenség máris igyekszik rémhírekkel zavart kelteni, például a napraforgó elvetése körül. Utolsók vagyunk a begyűjtésiben, sereghajtók az egész országban. De mi nem akarunk örökös sereghajtók maradni a ha jól előkészítjük munkánkat, akkor a tavaszi munkák kérdésében már az elsők között lehelünk a megyék versenyében Az új iszcs kérdésében főfeladatként jelölte meg a pártszervezetek megalakítását és megerősítését. Ahol nincs elegendő párttag, ott pártmegbízottal kell beállítani, A tag- és tagJelöltfelvétellM kapcsolatosan azt mondotta, hogy ezzel a feladattal Jtést! foglalkozunk eleget. Néha nem is vetjük fel a kérdést a középparasztok felé, mintha félnénk feléjük közeledni. Egyes helyeiken, amikor például gazdasági segítséget kellett volna nyujlani a középparasztoknak, akkor azt kezdiik kutatni, hogy ez kisgazda volt, amaz meg nemzeti parasztpárti. Ezt meg kell szüntetni, mert ez helytelen, ez káros, ez az oka, hogy egyes pártszervezetek egy hónap alatt sem vesznek fel dolgozó parasztot párttagnak. Az értekezlet hiányosságáról szólva kijelentette, hogy az a legfőbb hiányosság, hogy nem bírálla az értekezlet eléggé a megyebizottságot. — Teljes egészében egyeiértek Kardos elviárs felszólalásával — mondotta beszéde végén Jegyinák elvtárs. — Valóban a megyebizottság tagjainak cs politikai munkatársainak többet kell kintlarlózkodm a területen. És nem elég csak a feladatokat megszabni, de meg kell múlani, hogy hogyan hajtsunk végre egyes feladatot. A megyebizoltság elkövetkezendő munkájában nagy gondot kell fordítani a „hogyan" kérdésére. Mindezt összegezve, ez az értekezlet nagyon sok pozitívumot adott és elősegít bennünket munkánk megjavíiásához és a kongresszusi határozatok jó és eredményes végrehajtásához. Szovjet tudományos ívhegesztési eljárás Vaszilij Petrovics Nyikityin akadémikus szombaton látogatást tett a Ganz kapcsolók és készülékek gyárában. Elmondotta, hogy tudományos munkája során új elektromos ívhegeszlési eljárást dolgozott ki. Az új eljárás szerint külön előmelegítést végeznek elektromos ívvel, gázlánggal, vaigy egyéb módon. utána pedig a varrat helyére folyékony sugárban rávezetik a megolvasztott hegesztőanyagot. Ezzel a módszerrel a régi eljárással szokásos óránkénti 60 méter sebesség helyett a Szovjetunióban 200—300, sőt 500 méteres óránkénti sebességgel is hegesztenek az elektromos hegesztők. A VILÁG DOLGOZÓI A BÉKE MELLETT Berlin. A német bckevédelmi bizottság szombaton Berlinben teljes ülést tartott, amelyen megvitatták a Béke Világtanács határozatainak megvalósításáról és a VIT előkészületeinek támogatásáról szóló határozatot. Paris. A CGT vezetősége leg. utóbbi ülésén üdvözölte a Béke Világtanács határozatait és felhivta a dolgozókat: hozzák a külügyminiszterek értekezletének tudomására kívánságukat, hogy minél előbb tárgyalják le Németország leszerelésének problémáját. Osló. A norvég békebizottságok, szakszervezetek, valamint a haladó amelyeken megv itatják a Béke VIlégtanács első ülésszakának határozz tr.it. Koppenhága. A Demokratikus Nők Nemzetközi Szövetségének dán tagozata március 10-én nagyszabású tüntetést rendezett. A tüntetés után gyűlést tartottak, melyen egyhangúlag határozatot fogadtak el: „Gyermekeink számára kenyeret akarunk és nem ágyúkat, iskolákat és nem kaszárnyákat, lakóházakat éa nem temetőt. New_York. A szakszervezeti békevédelmi értekezlet közölte, hogy a munkások túlnyomó többsége könő- és ifjúsági szervezetek ország, iveteli: vonják ki az amerikai csaezerte nagygyűléseket szerveznek, Ipatokat KoreákS,