Délmagyarország, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-09 / 57. szám

A szegedi járási és Szeged városi termelőszövetkezetek vezetőinek értekezlete VIII. EVE. 57. SZÁM. ARA 59 KI1AER PÉNTEK, 1951. MÁRCIUS 9. Arszenyij Zverjev elvtárs, a Szovjetunió pénzügyminisztere beszámolója a Szovjetunió Legfelső' Tanácsa második ülésszakán a Szovjetunió 1951. évi állami költségvetéséről A Szovjetunió állami költség­vetésnek tervezete, melyet meg­tárgyalás és jóváhagyás céljá­ból a Szovjetunió Legfelső Ta­íícsa elé terjesztettek, megfelel a népgazdaság fej'esztése 1951­évi állami tervének és hivatott arra, hogy péroztlgyi forrásokkal biztosítsa a szoc'alista gazdaság további fejlődését, a dolgozók jólétének é3 kultúrájának emel­kedését. Az 1951. évi állami költségvetés és a mu'tévi költ­ségvetés végrehajtásának ered­ményei visszatükrözik azokat a sikereket, amelyeket a szovjet nép Lenin—Sztálin pártjának vezetése alatt a kommunista tár­sadalom építésében és a szovjet haza hatalmának megerősítésé­ben ért el. A Saovjetun'ó dol­gozói sikeresen teljesítették a háború utáni sztálini ötéves terv feladatait. Az ötéves terv az ipari termelés növekedését 1950-re negyvennyolc százalék­ban irányozta elő az 1940- évihez viszonyítva. Ezt a feladatot jelentősen túlteljesítettük. Az ipar össz­termelése az ötéves terv utolsó évében 78 százalék­kal haladta túl az 1940-es év színvonalát. Az ipari ter­melés tervét 1950-ben 102 százalékra teljesítettük. A?: ipar össztermelése 1949-hez viszonyítva az elmúlt évben 23 százalékkal növekedett­Nagy sikereket ért el a szo­cialista mezőgazdaság is. A mezőgazdaság összterme­lése túlhaladta a háborúelőt­ti színvonalat. Á dolgozó tömegek anyagi és kulturális életszínvonala a há­borúelőtti időszakhoz képest je­lentősen emelkedett, ez legv lú­gosabban a Szovjetunió nemzeti jövedelmének növekedésében jut kifejezésre. A nemzeti jövedelem 1950­ben 64 százalékkal haladta túl az 1940. évit, míg az ötéves terv csupán 38 százalékos növekedést irányzott elő. A nemzeti jövedelem növe­kedése és a közszükségleti cik­kek forgalmának széleskörű ki­bővülése alapján az utóbbi évek során rendszeresen csökkentett árakon, — a lakosság reálbére jelentő­sen túlhaladta a háborúelőt­ti színvonalat. Az élelmiszerek és iparcikkek ál'ami kiskereskedelmi árának 1951. március 1-én negyedízben történt leszállítása eredménye­képpen — mondotta Zverjev elv­társ — a Szovjetunió lakossága az év során 34 és félmilliárd rubelt takarít meg. Á továbbiakban megjegyezte, hogy a szovjet pénzügyek sz ­lárdaágának egyik legfontosabb mutatószáma az állami költség­vetés bevételeinek növekedése, melynek alapja a szocialista gazdaság akkumulációja. Az állami költségvetés bevé­telei a háborúutáni ötéves terv esztendei alatt az 1945. évi 302 milliárd rubelről 1950-ben 422.1 milliárdra emelkedtek. A Szovjetunió állami költségvetésének ki­adásai ugyanezen idő alatt az 1945. évi 298.6 milliárd rrselről 1950 'g 412.7 mil­liárd rubelre emelkedtek. A háborúutáni ötéves terv min­den évében, miként a megelőző években is. a költségvetést úgy teljesítették, hogy a bevételek jelentékenyen fe­lülmúlták a kiadásokat. Az állami költségvetésnek a nép­gazdaság fejlesztésére fordított kiadásai az 1945. évi 74.4 mil­lard rubelről 1950-ben 157.3 milliárd rubelre emelkedtek és az ötéves terv alatt összesen 708.1 milliárd rubelre rúgtak. A fenti összegből ezer3zámra állí­tottak helyre éa építettek új ál­lami üzemeket, több tizmillió négyzetméter lakóteret adtak át rendeltetésének, ugyancsak a fenti összegből valósit ják meg a természet átalakításának és a termelőerők hatalmas fejleszté­sének nagyszabású terveit. Szociál's és kulturális cé­lokra az elmúlt 5 esztendő alatt az állam 524.5 milliárd rubelt fordított. Ezek a számok világosan tanús­kodnak arról a rendkívül nagy figyelemről és gondoskodásról, amelyet a Kommunista Párt, a szovjetállam és maga Sztá'-in elvtárs a szocialista kultúra fej­lesztése iránt tanúsít. A szovjetállam kiemelkedő eredményei, a népgazdaság fejlesztése és a pénzügyek további megszilárdítása te­rén szemléltetően megmutat­ják a szocialista gazdasági rendszer óriási fölényét, az önmagát túlélt kapitalista gazdasági rendszerrel szem­ben. A kapitalista országok gaz­dasági és pénzügyi helyzete mindinkább romlik, különösen az imperialisták agresszív po­litikájának eredményeként. Zverjev elvtárs a továbbiak­ban rámutat arra, hogy az a fegyverkezési verseny, amely az imperialisták számára nagy hasznot hajt, maga után vonja egész gazdaságuk átállítását háborús vágányokra. Ez maga után. vonja a közszükségleti cikkek termelésének csökkenté. sét és a dölgozó tömegek to­vábbi elnyomorodását. Egészen más a helyzet a szo­cializmus építésének útján a haladó népi demokratikus or­szágokban. A népi demokratikus országok, hála a néptömegek munkalendületének, valamint a Szovjetunió állandóan meg­nyilvánuló támogatásának, nagy eredményeket értek el a szocialista gazdaság építése és pénzügyeik meg­szilárdítása terén. Ezekben az országokban az ál­lami költségvetések egyre emel­kednek és végrehajtásuk so­rán a bevételek túlszárnyal­ják a kiadásokat. Jelentékeny eredményeket ért el a gazdasági és pénz­ügyi fejlődés terén a Kínai Népköztársaság és biztosan halad a demokratikus át­alakulás útján a Német Demokratikus Köztársaság is. A pénzügyminiszter áttérve a Szovjetunió 1951. évi állami költségvetésének jellemzésére, hangoztatta, hogy az 195.1. évre a Párt és a szovjetkormány nagy feladatokat tűzött ki a Szovjetunió népgazdasága to­vábbi fejlesztése terén. A meg­lévő gazdasági tartalékok maxi­mális kihasználása alapján biz­tosítani kell a népgazdaság va­lamennyi ágának új, hatalmas fellendülését. A folyó évben fokozódik a befektetések összege az iparban és a népgazdaság más ágaiban. Nagyszabású munkák indulnak meg a kommunizmus hatalmas építményein. A jóváhagyásra előterjesz­tett 1951. évi állami költ­ségvetés bevételi oldala 457 milliárd 992 millió rubel és kiadási oldala 451 milliárd 503 millió rubel. A bevéte­lek 6 milliárd 498 millió rubellel haladják meg a ki­adásokat. Az állami költségvetés bevé­teleinek növekedése 1951-ben főképpen a szocialista gazda-* ságból származó bevételek növekedése útján történik, amelynek alapja a termelés to­vábbi kiszélesítése és a ter­mékek önköltségének csökken, tése. A költségvetés kiadási oldalá­val foglalkozva, Arszenyij Zver­jev elvtárs megállapította, hogy a pénzügyi forrásokat a szocia­lista üzemek állandó és forgó alapjának kibővítésére, a szo­ciális feladatok és a kultúrfej­lesztés széleskörű programjának megvalósításéra. valamint a szovjethaza védelmi képességé­nek további megerősítésére fordítják. A népgazdaság pénzügyi szük­ségleteinek fedezésére előirány­zott összegek az előző évekhez hasonlóan a szovjetköltségvetés kiadási oldalának legfontosabb tételeit alkotják. 1951-re ezeket a kiadásokat. 178.5 milliárd ru­belben irányozták elő. A kommunizmus anyagi alap­jainak megteremtésére irányuló hatalmas sztálini program a be­fektetések további növelését és e befektetések hatékonysá­gának fokozását követelik meg- A befektetésekre 1951­ben 132 milliárd rubelt irá­nyoztak elő. A mezőgazdaság és erdőgaz­daság pénzügyi szükségleteire előirányzott összeg 1951-ben 39 milliárd rubel, 4.8 milliárd rubellel több, mint 1950-ben. Az állami költségvetés biztosít­ja az anyagi alapot a mezőgaz­daság gépesítésének további fej­lesztésére és a mezőgazdasági kultúra emelésére. A dolgozók jólétének és kul­turális színvonalának emelé­sére irányuló gondoskodás a Szovjetunióban elsőrendű ál­lami fontosságú ügy. 1950-ben a főiskolákon (bele­értve a levelező hallgatókat is) 1.247-000 dák tanult. Az 1949. évi adatokkal összehasonlítva a diákok száma 115 ezerrel emel­kedett. 1951-ben a szociális és kul­turális intézkedésekre elő­irányzott összeg 120.8 mil­liárd rubel, azaz az állami költségvetés összes kiadásai­nak 26.8 százaléka. A szocális és kulturális in­tézkedéseikre e'őirányzott kiadá­si összegből közoktatásra 59 milliárd rubelt, közegészségügy­re és testnevelésre 21.9 milliárd rubelt, a társadalombiztosításra 22-3 milliárd rubelt, sokgyerme­kes és egyedü'álló anyák állami segélyezésére 4.1 milTárd rubelt fordítanak. Az állam 1951-ben a tudo­mány fejlesztésére 8 mil­liárd rubelt fordít. Egészen más a helyzet — mondotta a pénzügyminiszter — a kapitalista országokban. Ugyanakkor, amikor a kapitalista országok óriási összegeket fordítanak kato­nai célokra, kulturális kiadásokra semmit­mondó összegeket irányoznak elő. A miniszter a továbbiakban az ország védelmére előirányzott összegekről beszélt- A szovjet­kormány, miközben nagyszabású gazdasági — szervező és kul­turális nevelő munkát végez — napról-napra gondoskodik szo­c'aüsta hazánk védelmi képessé­gének további erősítéséről. Szo­cialista hazánk áll annak az igazságos küzdelemnek az élén, amelyet valamennyi ország dol­gozói folytatnak a tartós béké­ért és a népek együttműködésé­ért. Az Egyesült Államok 1951— 52. évi költségvetésében — mu­tatott rá a miniszter — katonai célokra több mint 50 millórd dollárt irányoztak elő. Ez az összeg majdnem öt­venszerese az Egyesült Ál­lamok háborúelőtti katonai kiadásainak. Anglia és Franciaország szin­tén óriási arányokban felemelte katonai költségvetését­Ugyanakkor a Szovjetunió éberen őrködik határainak védelme felett és intézkedéseket tesz a szocia­lista állam védelmének további erősítésére. Az ülésszak elé ter­jesztett 1951. évi állami költség­vetés a Szovjetunió fegyveres erőinek fenntartására 96.4 mil­l árd rubelt irányoz elő. Az ország védelmére előirány­zott összeg az állami Kö'tségve­tés összkiadásainak 21.3 száza­léka- Ezzel szemben a háború­előtti 1940-es évben ez aa arány 32.5 százalék volt. A szovjet költségvetés kiadásainak túlnyomó részét — mint fentebb rámutattam — a népgazdaság fejlesztésére és a szociális és kulturális intézkedésekre fordít­juk. Beszéde végén Zverjev elvtárs a következőket jelentette k;: A Szovjetunió 1951. évi költ­ségvetése, amelyet megerősítés végett a Legfelső Tanács elé terjesztettünk, a szükséges anyagi eszközökkel biztosítja a szovjetállam szocialista gazdaságának to­vábbi fejlődését, a dolgozók anyagi és kulturális színvo­nalának további emelkedését és a szovjetállam védelmi képességének további erősíté­sét. — Egyáltalán nem kétséges, hogy 1951-ben a szovjet nép, 'é-csapata, a Bolsevik Párt köré j tömörülve, új, nagy sikereket ér el a gazdasági és kulturális építés terén, a nagy vezér és tanító, I. V. Sztálin vezetésével a kommunizmus felé biztosan haladó hazánk hatalmának erő­sítése terén. A Pravda és az lzveszti]a a Szovjetunió új költségvetéséről A Pravda vezércikke „A szo­cialista állam költségvetése" címmel a többi között ezeket írja: A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa elé terjesztett szovjet­állami költségvetés a népgaz­daság fejlesztésére irányuló 1951. évi állami tervvel teljes öszhangban állították össze. A Pravda hangsúlyozza, hogy a szovjetállam költségvetése a békeszerető szocialista állam költségvetése. Pravda ezután rámutat arra. hogy a szovjet költségvetéssel homlokegyenest ellenkező képet nyújtanak az Egyesült Államok, Anglia é3 a többi kapitalista or­szág költségvetései. Ezek tel­jesen háborús költségvetések, agresszív lényegüek, teljesen leleplezve áll a világ előtt. Lenin és Sztálin pártjának ve­zetésével írja befejezésül a Pravda — a szovjet nép ön. feláldozóan küzd az 1951. évi népgazdasági terv sikeres meg­valósításáért. — Ez biztosítja a Szovjetunió termelő erőinek további fejlődését és elősegíti országunkban a kommunizmus' felépítését. Az Izvesztija vezércikke hang­súlyozza. hogy a költségvetés számadatai mögött megelevene­dik a szovjet nép hősi mun­kája által újjáépített Donyec­medence és a déli vidékek ko­hászati ipara, az Ukrán, Bjoío­ruasz és más, az ellenséges meg­szállástól szenvedett területek újravirágzó mezőgazdasága, a romokból újjáépült városok és falvaik, a helyreállított, éo úion­nan felépített állami iparüze­mek ezrei, a lakásterületek tíz­millió négyzetméterei, a ter­mészetátalakító sztálini terv megvalósítása során végzett óriási munkálatok. A Szovjetunió állami költség, vetés — írja befejezésül az Izvesztija — hatalmas hajtóerő békés terveink, nagyszabású el­gondolásaink megvalósítása szempontjából. Makszim Tank látogatása az írószövetségben Makszim Tank, Sztálin-díjas bje­lorussz költő, szerdán délelőtt lá­togatást tett a Magyar Írók Szövet, sége Vilma királynő-úti székházá­ban. Az egybegyűlt frók nevében De­vecseri Gábor, az írószövetség tit­kára köszöntötte meleg szeretettel a bjelorussz költőt. Makszim Tank a szövet írók üd­vözletét tolmácsolta és köszönetet mondott a meleg fogadtatáséri, Devecserj Gábor átadta Makszim Tank-nak a magyar írók ajándé­kát, az MDP JI. kongresszusára felajánlásképpen elkészült ..Szabad, ság" antológiát. Kormányalakítás Albániában Az Albán Népköztársaság nem. zetgyűlése március 6-i ülésén a mi­niszterelnök javaslatára a kormány összetételében a következő változ­tatásokat fogadia el: 1. Spiro Panot más fontos ha­táskörbe történt beosztása miatt felmentik a helyettes miniszterel­nöki tisztségtől. 2. Rita Markot ugyancsak más fontos beosztása miatt felmentik az iparügyi miniszter tisztétől. Iparügyi miniszterré 'Adil Csar­csanit nevezték ki. MNDSz- és MSzT-kiállítás A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége és a Magyar-Szovjet Társaság a Magyar.Szovjet Ba­rátsági Hónap keretében „Szov­jet. nő a békéért" címmel ki­állítást rendez Budapesten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom