Délmagyarország, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-07 / 55. szám

2 i SZERDA. 1951. MÁRCIUS 7. I i- 'i' A micsurini agrobiológia segítségével az egész' Szovjetunió­ban állandóan hatalmas eredményeket érnek el a növérryneme­pitós terén. A képen a gorki-l Lenin-kolhos? laboratóriumában éppen a kolhozban termesztett ágas-bú/.aka!á,sz egyetlen kalá­szát mérik le. amely egymagában többet nyom. mint az eddig jnegszokott fajtából termesztett 5 búzakalász. Az 1951—52. tanévi beiskolázás sikeréért A jövő tanév beiskolázási niun­kálaini, mind uz általános Iskolából n középiskolába, mind :i középiskolából az egyetemek és fő­iskolák felé megkezdődtek. Megala­kult a megyei iskolabizottság, a já­rási és városi tanácsok mellett pe­dig a járási és városi iskolabizott­ságok. Az iskolák melleit működő Iskolabizottságok alaposan felké­szülnek arra, liogy a beiskolázást niinél tökéletesebben, minél na­gyobb sikerrel végrehajtsák. Pártunk II. kongresszusa megmu­tatta a dolgozó népünk előtt álló fel­adatokat. A megemelt ötéves terv, pietynek teljesítését hatalmas lelke, pedé'sel fogadja dolgozó népünk, szocializmusunk építésének újabb liagy eredményét, gyorsított ütem­ben való teljesítését jelenti. 'Á beiskolázás ötéves tervünknek szerves része, melynek valóságos eredményei még távolabbi perspek­tívát mutatnak. Rendkívül felelős, ségtcljes tehát iskolabizottságaink munkája, amikor az új, szocialista társadalom új értelmiségének ki­alakítását munkálják- Az iskolák piollotl működő iskolabizottságok n szocialista társadalom építésének műhelyében, élvonalban dolgoznak. Kz szabja meg munkájuk súlyát, ez vezeti tevékenységük irányát, ezt kell, hogy megértsék, álérezzék az I kolubizotlságok tagjai. A beiskolázás harci feladat, * mint a szocializmus építésé­nek minden mozzanata. A reakció a/ élesedő osztályharcban, a kiéle. zödölt nemzetközi helyzetben az is­kola területén, a beiskolázás vona­lán is gyengíteni igyekszik épftö munkánk erejét és lendületét. A klerikális reakció az elmúlt évben n beiskolázás alkalmával minden mesterkedéssel, hazug hírveréssel igyekezett távoltartani az iskolától n dolgozó nép gyermekeit és külö­nösen parasztsúgunk, tanyai lakos­ságunk körében fejtelt ki é'énk te­vékenységet. Í zt a most induló, jö­vő évi beiskolázási munkánk során számba kell vennünk és iskolabi­zottságainknak éberen fel kell fi­gyelniük minden ellenséges meg­mozdulásra, amellyel szérnöen a szí­vós harcol pillanatra sem mellőz­hetik, ha jó munkát akarunk vé­gezni. I.e koll leplpzni a reakciót, amely éppen kulturális téren követ­te el népünk ellen a legaljasabb bűnt: távol tartotta a munkások és parasztok, dolgozó kisemberek gyer­mekeinek túlnyomó nagy zömét a korszerű műveltség elsajátításának lehetőségétől és most is ezt tartja egyik fő harci területének. skolúinkban tovább kell javí­tanunk a munkás- és paraszt származású tanulók létszámának arányát. A folyó tanévben ezen a téren is lényeges javulást értünk el, a jövő tanévi beiskolázásnál ezt az eredményt tovább kell fokoz­nunk. Az Í9öt—52. tanévben me­gyénk területén 1887 középiskolai I osztályos tanulót iskolázunk be. E létszámból 1558 a munkás és pa­raszt tanulók száma. Az egyetemre irányítandó 498 hallgató közölt pc. riig 281 a munkás és paraszt szár­mazásúnk létszáma, amely szám » megemelt ötéves terv folytán bizo­nyára még emelkedni is fog. 'A'z is­kolabizottságok feladata, liogy a leg­Különleges emlékbélyegek n Magyar-Szovjet Barátság Hó­napja alkalmával, március 7-töl kezdődően Budapest főposta, Buda­pest Filatélia, Budapest 62, Buda­pest 72 ós Budapest U4.es posta­hivatalok „Magyar-Szovjet Barát­ság Hónapja 1951. március" szö­vegű, a Magyar-Szovjet Társaság jelvényét ábrázoló, a helynevet és napi keltet feltüntető különleges keletbélyegzőt használnak. I t jobli tanulmányi eredményt felmu­tató munkás és paraszt tanulókat, a dolgozó kisemberek, haladó értel­miségiek legkiválóbb gyermekeit küldjék középiskolákba és az egye­temekre. Az iskolabizottságok fel­adata, hogy megérttessék munkás és paraszt származású fiataljainkkal, liogv Alkotmányunk által biztosított joguk a tanuláshoz nemcsak jog, hanem hazafias kötelesség is. /Csodálatosan nagyszerű jövő áll ^ ifjúságunk előtt. Munkások és dolgozó parasztok elölt sohasem lá­tott perspektíva nyilik: korszerű, magas műveltséggel rendelkező szak­képzelt emberekké válhatnak, akik a szocialista társadalom legmegbe­csültebb káderei. Ifjúságunk megér­ti, hogy milyen feladatok hárulnak reá a szocializmus építésében, a liéko védelmében. A mi ifjúságunk u lenini Komszornol harcos példája nyomán megszívleli az ifjúság nagy példamutatójának, a bölcs Sztálin elvtársnak szavait, melyeket a Kom­szornol VIII. kongresszusán intézett az ifjúsághoz. „Erőddel állunk szemben. Ennek az erődnek neve: tudomány. Ezt az erődöt be kell vennünk bármi áron is. Ezt az erő­döt az ifjúságnak be kell vennie, hn a régi gárda méltó utóda akar lenni." Ifjúságunk ennek szellemében ön­tudatos gyüzniakarással, a munka örömével indul a középiskolák és az egyetemek felé, liogv bevegye a tudomány várát és teljesítse törté­nelmi feladatát. A nagy Bolsevik Párt zseniális megteremtőinek, elsö. sorban Lenin és Sztálin elvtársak­nak utolérhetetlen példái mellett a magyar kommunisták pártjának, a mi pártunknak élharcosai, minde­nekelölt a mi forrón szeretett Rá­kosi elvtársunk életének példája mutatja ifjúságunknak a harcos élet, a szakadatlan munka és ta­nulás, önképzés útját. Ifjúságunk­nak a „régi gárda" nyomdokain ha­ladva tudnia kell, hogy számára a sokkul kedvezőbb körülmények azt jelentik, liogy még nagyobb fele­lősséget érezzenek: ők a jövő kom­munista társadalmának építői, sza­kadatlan munkával, harccal,, tanu­lással lehelnek csak méltók a nagy c'ödökhöz. - ftJrm kisebb szerepük van a be­iskolázás menetében a szü­lőknek: munkásoknak, dolgozó pa­rasztoknak. ök azok, akikben szi­lárd meggyőződésként, élménykéntél annak tudata, hogy a Szovjetúnió dicsőséges Hadseregének felszabadí­tó háborúja, amely számunkra el­hozta a felszabadulást, olyan lehe­tőséget nvujt a mai ifjúság számá­ru. amely a szülőknek ifjúkorukban nem volt biztosítva. Nekik, akik a maguk nyomorúságos ifjúságának szenvedésein, a maguk bőrén ta­pasztalták a burzsoá társadalom át­kát, a kiváltságosok műveltségi mo­nopóliumának terhét, nekik kell a legélesebben és a leglelkesebben ki­állniok a beiskolázás sikere mellett, hogy gyermekeiket minden áldozat vállalásával is elküldjék a középis­kolákba, egyetemekre és felszámol­juk az átkos inult minden bűnös maradványát. "Iskolabizottságok, nevelőtestü. letek, szülők és tanulók, me­gyénk egész dolgozó népe fogjon hozzá és együttes erőfeszítéssel vi­gviik sikerre a jövő évi beiskolázás munkáját azon az úton. amelyet nagy Pártunk a dolgozó nép elé tű­zött ős amely útnak döntő állomá­sa a most befejeződött pártkon. gresszus. A Viharsarok dolgozó né­pe harcos múltjához méltóan vívja meg a beiskolázás harcát. Mutassuk meg, hogy az iskola szilárdan a dolgozó népé. Szolgálja a beiskolá­zás sikere is a Szovjctúnió-vezetle béketábor megerősödését és győzel­mét, az imperialista háborús gyúj­togatok vereségét. Fábián Miklós. ,. yit PÁRTÉLET Az ellenőrzés munkáiána i megjavításával biztosítjuk a kongresszusi határozatok végrehajtását A Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusa újabb szép és nagy feladatokat tűzött ki célul Pártunk és a magyar dolgozó nép elé. Ezeknek a feladatoknak a vég­rehajtásában pártszervezeteink és párttagjaink elsőrendű feladata a példamutatás, az áldozatvállalás, az irányítás és az ezzel együlljáró ellenőrzés. Rákosi elvtárs beszámo­lójában pontosan meghatározta fel­adatainkat, amelyek szorosan üsz­szefüggenek azokkal a célkitűzések­kel, amelyekot Gerő elvtárs a mó­dosított öléves népgazdasági terv végrehajtásával kapcsolatban fel­vetett. Üzemünk pártszervezete is meg­kezdte a kongresszus határozatai­nak feldolgozását, hogy az ötéves tervből az üzemünkre háruló fel­adatokat azok útmutatásai "álapján végrehajtsuk. A legutóbbi vezető­ségi ülésen n vállalatvezető-réggel együtt megbeszéltük eredményein­ket, hiányosságainkat és azt a fel­adatot, amelyre ma már az új, mó­dosított Szervezeti Szabályzat kö­telez, hogy ,,A termelő üzemek (közlük az állami gazdaságok, gépállomások, termelőszövekezetek) alapszervezeteit megilleti az a jog, hogy az üzem gazdasági igazgató­ságának tevékenységét ellenőrizze." Gerő elvtárs beszéde alapján megállapítottuk, hogy üzemünk eredményes munkát végzett, hiszen az 1950-es év negyedik negyedének eredményei alapján a textiliparban elnyertük az élüzem-címet, hogy termelékenységünk január hónap­ban az 1950-es évhez viszonyítva 85.4 százalékkal emelkedett. Febru­árban, a kongresszusi verseny alatt a r.yersanyagtakarekosság ierén például a felajánlást 220 százalék­ra teljesítettük. Eredményeinkül nagyrészl annak köszönhetjük, hogy, amit Gerő elvtárs beszédében felvetett, „Pártszervezeteink az cl. múlt évben igen nagy segítséget adtak a termelésnek." Üzemünk dolgozói nem egyszer kezdeményezőként léptek fel a vál­lalatvezetőség felé. Az elmúlt év harmadik negyedében például Sze­keres Jánosné és Gábor Margit kérték, hogy a gyürűsfonódát szer. vezzék át és a 3 oldalról 4 oldalra térjenek ál dolgozóink. Ez meg is történt. Azonban nem elegendő csupán a pártszervezet segítsége és a dolgozók kezdeményezése, hanem a kiadott munkát ellenőrizni is kell. A helyes vezetéshez hozzátartozik a helyes ellenőrzés is. „Vezetni, ez korántsem azt jelenti — mondja Sztálin elvtárs —. hogy határoza­tokat írunk és utasításokat kül­dünk szét. Vezetni, cz azl jelenti, hagy ellenőrizzük az utasítások végrehajtásúi, de nemcsak az uta­sítások végrehajtását, hanem ma­gukat az utasításokai is, hogy az eleven, gyakorlati munka szem­pontjából helyesek-e, vagy hibá­sak." Sztálin elvtárs kifejtette, hogy a funkcionáriusoknak maguk, n&k az utasításoknak a helyességét is ellenőrizniük kell. A végrehajtás ellenőrzése leién mutatkozó hiá­nyosságok az egész vezetőség mun­kájának a hiányosságai is. Tüzemünkben már ikomoly cred­^ menyeke! ériünk el és ellen­őrző munkát is folytalunk. Meg kell állapítanunk, hogy az ellenőr­zés bem egyszer formális, rend­szerleien, cselenként túl szigorú, máskor pedig a liberalizmus és op­portunizmus végletébe csap át. Az ellenőrzés hiánya megmutatkozik a pártmunka különböző területein. Nem ellenőrizzük rendszeresen a párlcsoportvezetők. népnevelők munkáját. Csak a már jó munká. jukról ismert népnevelők munká­ját ellenőrizzük és dicsérjük meg őket, ugyanakkor nem törődünk a kevésbbé ismert népnevelőkkel, pe­dig közöltük is vannak olyanok, akik eredményes munkát végeznek, de olyanok is, akikot tanítani kell. A Kongreszusi Héten például nem­csak a már vezetőség által ismert és munkájukat sűrűn ellenőrzői! népnevelök, párlcsoportvezetők tűn­tek ki jó agitációs módszereikkel, vagy kimagasló termelési eredmé­nyeikkel, hanem olyanok is, mint például Baka ily Vera. aki ma már üzemünk egyik legjobb népnevelő­je. de egyben legjobb termelője is, vagy clyanok. mint Bankovics Eri­ka. Pásztor Katalin, akik ugyan­csak kitűniek a Kongresszusi Hé­ten végzett jó munkájukkal. De ugyanakkor az ellenőrzés során vettük észre, hogy például van olyan is. akit ezideig a legjobb népnevelőnek tartottunk, azonban mindez csak látszat volt, mert sza­vait nem váltotta tettekre s ő volt az. aki a munkából igazblallanul távolmaradt s a Kongressgjsi Hé­tén késett. A z ellenőrzés hiányossága meg­J mutatkozik a gazdasági munkában is. Üzemi pártszerveze­tünk. bár rendszeresen segíti a gazdaságvezelők munkáját, azonban nem ellenőrzi kellőképpen a fel­adat végrehajtását. Ezt bizonyít­ja, hogy műszr'd középkádereink nem egyszer diktatórikusán, vagy részben hajtják végre feladataikat. Nem egyszer a rendszertelen ellen­őrzés következtében szétválasztják a politikai és gazdasági munkát. Hiányzik az ellenőrzés a nani ter­melési eredmények kiértékelésénél is. Pártszervezetünk csak a kon­gresszusi verseny, alatt és most. a kongresszusi verseny óta foglalko­zik naponta eszel a kérdéssel, el­lenőrizve, hogy a napi tervelőirány­zatot teljesítettük-e. Ha hiányossá­gokat tapasztalunk, azonnal javas­latokat teszünk a hibák kiküszöbŐT lésére. A kongresszusi verseny előtt csak esetenként, legfeljebb he­tenként, vagy tíznaponként elien­örizlük a tervleljesítésl. Ez ko­moly következményekkel is járha­tott volna, mert hiszen, ha például hosszabb ideig nem teljesítettük volna a le.rvct, ezt az ellenőrzés hi. ánya miatt későn vettük volna észre. Az ellenőrzés hiánya mutatkozik meg a gépek karbantartásánál is. A segédmesterek és a tisztítócso­port tagjai nem egyszer csak a gyorsaságot tartják szem elölt és elfeledkeznek a minőségi munká­ról. Néhány nap múlva az üzem összes dolgozóival szocialista szer­ződést kötünk a gépek karbantar­tására s így nemcsak a vezetők, hanem maguk a dolgozók is be­kapcsolódnak az ellenőrzés munká­jába. U Uenőrző munkánk hiányossá ­ga az is, hogy a dolgozókai nem vonluk be megfelelő mérték­ben ebbe a munkába. Dolgozóink csak az utóbbi időben kezdenek be­szélni a taggyűlésen, de főként a népnevelő értekezleteken az ellenőr­zés közben felvetett hibákról, hiá­nyosságokról. Ez azt jelenti, hogy üzemünkben az eddiginél még in­kább tudatosítani kell, hogy „mi­énk az ország, magunkvak épít­jük", hogy ebben a munkában nemcsak minden dolgozónak részt kell vennie, hanem ellenőriznie is keli. Az, hogy dolgozóink még nem vesznek részt kellőképpen az ellen­őrzési munkában, ennek oka nem kis mértékben az, hogy a dolgozó­ink által felvetett hibák és hiá­nyosságok megszüntetéséről nem ér. festtettük a dolgozókat, esetleg köz­vetett úton értesüllek ezekről, da legtöbbször nem. Dolgozóink egy része többé nem is vetette fel ar, ellenőrzés közben felmerült hiá­nyosságokat. Nyilvánvaló, hogyha üzemi pártszervezetünk kellőképpen foglalkozik az ellenőrzés munkájá­val, a kongresszusi versenyben is még jobb eredményeket érhettünk volna el, mert idejében rámutat­hattunk volna a menetközben fel­m--ü]t hibákra és hiányosságokra. T? ákosi elvtárs beszéde és a kongresszus határozatainak tanulságai alapján a jövőben úgy végezzük munkánkat, hogy a szer­vezés mellett az ellenőrzésre is ele­gendő időnk jusson. Pártszerveze­tünk, üzemünk kommunistái az el­lenőrzés munkájának hiányossá, gait kijavítva kezdenek hozzá a koneresszus határozatainak végre­hajtásához és hazánk felszabadítá­sának hatodik évfordulójára lett munkafelajánlásaikkal is igyekez­nek győzelemre vinni Rákosi elv­társ útmutatásait. KLEIN SÁNDOR, a Textilkombinát párttitkára. A röszke' általános iskola és a csongrádi gimnázium nyerte el a megyei tanács oktatási osztályának kongresszusi vándorzászlóit A Magyar Dolg-oaók Pártja H. Kongresszusának tiszteletére a megyei tanács oktatási osztá­lya mumkaversenyt kezdeménye­zett. A munkaversenyben a megye minden általános és kö­zépiskolája eddig soha nem ta­pasztalt lelkesedéssel vett részt. A vállalt feladatok teljesítésé­ben különösen kiemelkedtek a röszkei általános iskola és a csongrádi gimnázium nevelői és t anu I ó i f j ú sága. Fel a j án I ás-uk a t még túl is teljesítették. A verseny során 12 túlkoros tanulót iskoláztak be, hogy azok is megszerezhessék a VIII. osztály elvégzésével a kellő műveltség és a szocia­lista kultúra alapjait. Ezekr.ek a tanulóknak az isko­lában való megtartására a ne. velők „Kongresszusi Örséget" tartanak. Az iskola különben a szegedi járás 11 községét hívta ki versenyre a ta­nulmányi eredmény emelése és a fegyelem megszilár­dítása érdekében. A kongresszus tiszteletére az iskola tantermeit kimeszelték, felolajozták. Valamennyi tanuló­csoport tisztasági versenyt kez­deményezett egymással. Az épü­let külső homlokzatára világító vörös csillagot készítettek. A tantermekben a Vorosin-mozga­lom keretében átlag 8—10 cse­repes virágot ápolnak a tanulók. Az iskolában fegyelmi ver­senytábla van, melyen a legjobb magatartású ta­nulók vörös zászlócskát kap. nak. a nevük mellé. Ennek a zász­lónak a megtartása- a legna­gyobb dicsőséget és kitüntetést jelenti. A tanulmányi eredmény javítása vonalán a selejtmentes napok bevezetésével az iskola a megye általános is­koláinak a legirbbjai közé fejlődött. Az oktatási osz'ályok másik vándorzászlaját a csongrádi ál­talános gimnázium érdemelte ki. Ennél az iskolánál a munkaverseny középpont­jában az iskolai és a munka­fegyelem megszilárdítása áll. A fegyelem megszilárdítását bizonyítja az, hogy az iskolában már teljesen kiküszöbölték a késéseket és az indokolatlan mulasztásokat. Az eredménv el­érésében nagy szierepe volt a látogató brigádoknak, melyek nvomban felkeresték a mulasz­tókat hogv meggyőződjenek hi­ányzásuk igazi okáról. Az iskolai munkafegyelem és a tanulmányi színvonal megja­vítása érdekében az iskola DISZ-szervezete szintén jő munkát végzett. A zászlónyertes két iskola mellett hasonló jó eredményei­kért dicséretet érdemelnek és a városi tanácsok által alapított vándorzászlók elnyerésére mél­tók a következő iskolák: Szeged járásban: Algyő, a makói já­rásban: Csanádfalva, a szentesi járásban: a Szentes-Kos=uth­téri általános iskola. Szeged vá­rosban: a rókusi, Hódmezővá­sárhelyen: a Petőfi-utcai, a cson­grádi járásban: a felgyői álta. lános iskola. Dicséretet érdemelnek még a kongresszusi versenyben felmu­tatott jó munkájukért a deszki, a szőrért, a canádpa'otai, a szegvári. « fáhtó-sehes+réni, n Szerei Madách .uterí, a t-7,»r*»™ihá1yte,«vki és a Petőfi­telen kö-nonti a H'-imezö­vásárhe1" űiváresi. konéucsi és » kistővnfgyí. a Cson­grád Sz-baiság-téri és a Csongrái-köznnnH általá­nos iskolák. A Magyar Dolgozók Pártja n. Kongresszusa tiszteletére kez­deményezett szocialista munka, veronv a m^gye iskoláiban to­vább tart és a második szakasz kiértéke­lése május 1-én lesz. Azok az iskolák nedig. me. lyck a verseny elsö szakaszá­ban elmaradtak, igyekezzenek felzárkózni az élenjárók mellé,

Next

/
Oldalképek
Tartalom