Délmagyarország, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-04 / 53. szám

VASARNAP, 1951. MÁRCIUS 4. 9 Felhívás a Szabad Nép és a Délmagyarország előfizetőihez! Pártunk lapjainak posta útján való terjesztése folytán az első napokban kisebb hibák történtek a kikézbesítés körül. Felkérünk minden Szabad Nép és • Délmagyarország e.őfizetőt, akinek bármely reklamációja, panasza van. forduljon azonnal a Szegedi Posta Hirlap Irodáhaz (Szeged, Főposta földszint balra), vagy a Délma. gyarország kiadóhivatalához, Lenin-utca 6. szám alá. Mind a két szerv intézkedik, hogy minden hiba azonnal kiküszöbölődjék és Pár. tunk napilapjait mindenki azonnal és pontosan megkapja. Délmagyarország kiadóhivatala, Sieged város Posla Hirlapirodája. A múzeumi vasárnapok előadássorozatban ma délután 6 órai kezdettel a múzeum nagytér, mében rendezik meg a VII. előadást, Dr. Bálint Alajos ..Szeged alapításától a törökök kiűzéséig" címmel tart előadást, majd ezután dr, Péceli Attila előadása következik: „Zenei képek a XVIII. századig" címmel. Közreműködnek: Tun Etelka. Jarolin Éva és Dobó László, a Zenekonzervatórium ha!;, gatói. Az előadásra a belépés díjtalan. A színjátszó munka fegyver a békeharcban A Szegedi Poslás Szakszervezet jPetőfi kultúresoportja 1951 március 4-én délelőtt 11 órakor az MSZT nagytermében „Délelőtti Muzsikát" rendez. Műsoron: Bizet, Csajkovszkij, Dunajevszkij, Hacsaturján, Kodály, Puccini, Strausz és Verdi műveiből. Közreműködnek: Iván Margit a Szegedi Nemraeti Színűláz tagja. Fodor Kamilla, a MagyarSzovjet Társaság kórusa és a Szegedi Postás zenekar. Vesé. nyel: Kerny Kálmán. Az MSZTkórusát dr. Endrődi Ferenc ve. zényli. A tanácstagok fogadóórái A vasárnapi fogadóórák a nagygyűlésre való tekintettel elmaradnak. Béke lp. ált. isk. péntek (márc. 9) délután 5—7-ig. Reszta Miklós. Radnóti gimnázium, péntek (márc. 9) délután 5—7-ig- Dr. Lóránt László, Koós Olga. Móra városi ált. isk., szerda (márc. 7) délután 5—7ig. Kövesdi Pál. Hajas László. Rókusi ált. isk szerda (márc. 7) délután 5—7-ig. Benedek Károly. Simovics Mihály. Újszeged, Alsókikötősori ált. isk. péntek (márc, 9) délután 6—8-ig. Czalbert Ferencné. Temesvári-körúti ált. isk. szerda ítnárc. 71 délután 6—8-ig. ifj. Fodor István. Szilléri-sugArúti ált. isk. szerda (márc. 71 délután 6—8ig.Pozsúr József, Zsákai Béla. 0 szeged-róhusi általános iskola nevelőtestülete versenyszerződést kötött a Madách-ulcai általános iskola nevelőtestületével, amelyben a kongresszusi felajánlások eredményeinek megtartását és továbbvitelét határozták el, A versenyszerzödés súlypontja az iskolák munkafegyelmének megszilárdításán kívül Révai elviárs legutóbbi bc&zéde alapján a tanulmányi színvonal fokozott emelése, a késések, mulasztások elleni harc, a nevelök szakmai és ideológiai továbbképzése, továbbá a Vorosin-mozga'om kiszélesítése. Mindkét iskola nevelőtestülete komoly munkával látott hozzá a verzenyszerződésben foglaltak megvalósításához. Ma délután négy kuitúresoport szerepel a szegedi kultúrházakban A legjobb szegedi kulturcsoporfok ma, vasárnap délután, az eddigi vasárnapokhoz hasonlóan újabb kulture'.őadásokat rendeznek a város több kultúrtermében, délután öt órai kezdettel. Az alsóvárosi kultúrházban a rendőrség, a felsővárosi Postásotthonban a póstások műszaki csoportja, a móravárosi kullurházban a Ruházati Bolt. Petőfi III. telepen pedig az iskola helyiségében a Késáru gyir kulturcsoportja szerepel. A szinpad szószék — mon. ^ doíta Sztániszlávszkij, a modern színjátszás nagy forradalmasítója. A színpadi művek a nézőközönség előtt közvetlenül lejátszó, dó élű cselekménnyel tárják fel hőseik indulatait és gondolatait, a leghatározottabb részvételt követelik a közönségtől — ez a színpad hatásának a titka. A' színpadnak ez az aktív jellege határozza meg hatalmas politikai jelentőségét is, S amióta végigkísérhetjük a szinpadi játékoknak a történetét, mindenhol megtalálhatjuk a színpadnak ezt a politikai jellegét, persze a kor és a színpad haladó vagy haladás-ellenes szellemiségének megfelelően. De mégis Sztániszlavszkij volt az első, aki következelesen megvalósította dramaturgiai és rendezői gyakorlatában a politizáló színházat, akiszószéknek tekintette a színházat, ahonnan a szocializmus nagy ügyéért lehet harcolni és harcbahívni. Természetesen, hogy ezt következetesen meg tudja valósítani, ehhez a Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörténelmi jelentőségű győzelme kellett, amely gyökerestől megváltoztatta a színházak helyzetét, munkafellételeit, megszabadította az anyagi függőségtől és „meg. nyitotta az utat az igazi nép felé". A szinház és a szocializmust építő nmnkásoszlély találkozása teremtette meg a színművészetben eddig soha nem remélt, hatalmas perspektívákat megnyitott, a marxizmusleninizmus alapán álló szocialistarealista színjátszást. TA e ugyanakkor a munkásszín^ játszás is hatalmas lendületet vett. Az üzemi klubok keretein belül alakult színjátszó munka kettős eredményeket ért el: egyrészt új, nagytehetségű munkás színjátszó kádereket hozott felszínre s ezzel a szovjet színjátszást gazdagította, másrészt a munkások széles tömegei közelebb kerültek a színházhoz, de n helyesen kiválogatott színdarabok betanulása, próbái közben felvetődött problémák megoldásával, maguk is művelődtek, kulturáltabbá, öntudatosubbakká lettek. Körülbelül ugyanez a folyamat játszódott le nagy vonalakban a felszabadulás óta hazánkban is, persze részleteiben színjátszásunknak egy egész sor sajátos problémáját megoldva. És hivatásos színjátszásunk hatalmas eredményei melleit, a szabad színjátszó mozgalom is egyre nagyobb méreteket ölt. Ma már csaknem minden üzemben, faluban van önálló színjátszó csoport s legtöbbjük igen komoly minőségi eredményeket is fel tud mutatni. A színjátszó munka ma nrár tömegmozgalommá vált, ezt bizonyítja a Téli Falusi Kulturverseny hatalmas sikere is. S a minőségi eredményeket bárki lemérheti a kulturverseny csongrádtncgyci döntőjén Hódmezővásárhelyen, a Béke-szálló színháztermében. \1 i a döntő jelentősége ennek az egyre szélesedő szintjátszó tömegmozgalomnak? Az, hogy helyes darabválasztással segíti a minél eredményesebb szakmai munkál. akár a termelés, akár a tudomány, akár a tanulás, akár a honvédség területét tekintjük. S itt nagy jelentősége és felelőssége van a szinjátszócsoportók vezetőinek, akik a darabokat kiválasztják és a próbákat vezetik. Olyan színművel célszerű kiválasztani, amely problematikájában olyan kérdéseket vet fel és old meg, amely elősegíti, eredményesebbé teszi a szakmai munkát. Például: az egyik vasutas színjátszócsoport Szurkov: „Szabad a pálya" cimü színmüvét tanulja és Szibirjákov mozdonyvezető, a darab hősének harca már próba közben is sok minden, a vasúti dolgozók életében konkrét problémát tisztázott. A székkutasi DISZ-esek a „Mélyszántást" próbálják s ez nagymértékben elősegíti a szereplők gondolkodásában a faluban a szocializmus építésének és a kulákság elleni harc jelentőségét. Az egyetemi vonalon az orvoskaron Pavlov életéből választolt dramaturgizált jelenetet adnak majd elő, a természettudományi karon Szimonov: „Idegen árnyék"-ából adnak elő részleteket, s ez erősíti a hallgatókban a kozmopolitizmus elleni aktív harc fontosságát. A bölcsészkaron „Kocsonya Mi. hály házasságát' és a „Debreceni disputá"-t tanulják — ez nemcsak történeti és irodalmi laZENG A VÖLGY A román filmgyártás a háború óta csak doícumectfilmeket gyártott- A „Zeng & völgy" az első játékfilm, amely csaknem teljes egészében az ifjúságnak az ország demokratikus átépítésében elfoglalt helyét világítja meg. Egy vasút építkezéséhez az HHHHHHHpHH omág minden részéből érktttkot az ujszentivani „Beke kul-, fjataIok> hogy kivegyék réturotthon „Megváltoztunk cimfi , , aJ A - -- • "^m . . izüket a hatalmas munkából. A nulmányaikban segili elő a tanárjelölteket, hanem esztétikai, művészi hajlamaikat is neveli, de a klerikalizmus elleni harc szükségességére is figyelmeztet a pedagógiai gya. korlatban. 'A Téli Falusi Kulturver. seny megyei döntőjén nz algyői „Ady F.ndre" kultúrotthon a „Gazdag mennyasszony" című vígjálérímfi ! darabbal szerepelt. Az előbbi a kolhozparasztság boldog életét tükrözi, a másik nzt mutatja be, hogy szocializmusunk eredményei következtében mennyire más lelt, emberibb letl falusi dolgozóink élete. Mindkettő erősen tudatosítja * társasgazdálkodás előnyeit. Párlunk falusi politikájának helyességét a közönségben és színjátszóban egyaránt. De nem elégedhetünk meg a darabok helyes kiválasztásával, a kulturotthonok színjátszó felelőseinek, rendezőjének nagy súlyt kell helyeznie arra, hogy a darabokat alaposan átpolitizálják, ideológiai problémáit feltárják és megoldják, tanulságait a saját életükre alkalmazzák, Ezekből adódik, hogy a színjátszó munka politikai felvilágosító munka, a politikai agitáció igen eredményes, fontos része. A színjátszó munkát így kell felfogni, j pártmunkának kell tekinteni, fegyvernek az imperialislák elleni, a békéért, a szocializmus, a kommunizmus győzelméért folytatott harcban. Osváth Béla' közös munka a legkülönbözőbb környezetből kikerülő fiatalokat eggyéikovácsolja és nagyszerű eredmények elérésére teszi őket képessé. A flmet ma, awmbaton mutatja be a Vörös CsÜlag filmszínház és egy hétig tartja műsoron. A rádió alapfokú politikai iskoláinak műsora 'Alapfokú politikai iskola. Üzemi. Március 8. Kossuth 16.25—17. Népköztársaságunk Alkotmánya. III. rész. Alapfokú politikai iskola. Területi és falusi. Március 9. Kossuth 18—18 40. Termelőszövetkezeti mozgalmunk időszerű kérdései. II. rész. Anyagtakarékossági kiállítás Csongrád megye első lett a Szovjet Filmhét versenyében A MOKÉP jelentése szerint Csongrád megye első lett a Szovjet Filmhéten. A megyében 112.049 dolgozó nézte meg a legjobb szovjet fi'meket. A MOKÉP megyei kirendeltsége oklevelet, a megye legjobb mozija, a makói Vörös Csillag Filmszínház vándorzászlót kapott. A makói Vörös Csillag Mo. zi 8180 e'öirányzott látogató helyett 8536 dolgozót sezrvezett be a film megtekintésére. Jő eredményeket értek el: Deszk. a szegedi Szabadság, a csongrádi Szabadság, a földeáki, kiszombori, kisteleki, szegvári és algyői filmszínházak. A Szovjet Filmhét alatt elért eredmények után a megye filmszínházai lekesen kapcsolódtak be a Magyar-Szovjet Barátsági Hó. napjának megrendezésébe. Januárban 249.360 látogatója volt a megye filmszínházainak a barátság hónapjára pedig 259.400 néző beszervezését vállalták a filmprops. gandisták. Szimfonikus hangverseny a kolhozban A tomszki terület filharmonikus zenekara széles körben terjeszti a zenekultúrát. Rendszeresen ad előadásokat a gyárakban, üzemekben, klubokban, főiskolákon, fat. vakban és a kolhozokban. (Tudósítónktól). A Magyar Dolgozók Pártja II. kongresszusának tiszteletéro február 20-án nyitottuk bölcsészhallgató I mc8 Budapesten a helyi ipari igaz' gatóság rendezésében a hulladékanyagokból gyártott cikkek kiállítását. Ezen az anyagtakarékosság szempontjából nagy jelentőségű kiállításon résztvesz az ország valamennyi kisipari termelőszövetkezete. s kisiparosa, A csongádmegyei kisipari termelőszövetkezetek közül a hódmezővá. sárhelyi szabószöretkezet 16, anyagipari szövetkezet 61, makói cipöés csizmaipari 8. a szentesi szabószövetkezel 8, kiskundorozsmai szőnyegszövő 5, a szegedi Nivó játékés vegyi szövetkezet 52, vasas 40. kovács-bognár 10, cipész 27, női szabó 17, férfiszabó szövetkezet 4 darab hulladékból készített használati' tárggyal járult az anyagtakarékossági kiállítás sikeréhez. Gnesó Lajos, Cipész Kisipari Szövetkezet. A közelmúltban ünnepeltük a 1 magyar drámairodalom legnagyobb jának, Katona, József Bánk bán-jának száxharmincévea megjeb nési évfordulóját. Ez a ragyogó mű az irodalmi alapja Erkel Ferenc fánk bán." operájának, amely a magyar nemzeti zene klasszikus alkotása, zenekultúránk jelentős haladó hagyománya. Katona József müve méltó eszmei alap Erkel operájához, a Bánk bán a magyar irodalom egyik legeredetibb, legértékesebb alkotása, amely a magyar nép problémáit korában drámai erővel szólaltatta meg Nem véletlen az, hogy a Horthy-korszakban megmásítva, átdolgozva, a személyes vonatkozásokat aláhúzva já'szották, a formális dramaturgia fogásaival lélektani síkra terelték a mű mondanivalóját. Bánk bár egyéni tragédiájaként gigyekeztek beállítani a mű tulajdonképpeni drámai magvát: a nyomorban élő jobbágyság elnyomott helyzetét és németgyűlöletét. De az sem véletlen, hogy Erkel Icgtökélett sebb operá jának szöveg, könyvéiil ilyen haladó, forradalmi hangot tartalmazó irodaimi művet választott, A haladó, népével együtt érző Erkel minden műve politikus mii, amelyek tudatosan tar. talinazták korának, népének problémáit. A ,,Hunyadi László" operájának tartalma, is félreér'hetetlen politikai célzás volt. a Habsburgok ellen, de forradalmi hang volt korában Dózsa Györgyről szóló dalmüw is, (amelynek felújításán most. az Áll. Operaházban munka, közösség dolgozik). Igy érthető, hogy Erkel müveit kora (és a Horihy-kor is) agyonhallgatta, forradalmi művei nem voltak ínyére a kiegyezésutáni idők mágnás urainak, Jellemző, hogy az 1884-ben megnyíló „Magyar Királyi Opera" egyik vezetője, báró Podmaniczky Frigyes így nyilatkozott Erkelről: „Csodálatos, hogy e zeneszerző annyi dalmüve között egy sincs, amelyet valamely ünnepélyes alkalommal elő lehelne adni. Király, vagy királynégyilkolás, az arisztokrácia elleni zendülés, vagy forron. A Bánk bán a Gördülő Opera műsorán gás nélkül nem lehetett egy műve sem". J? ricel 1840 körül került Pestre, a reformkor mindjobban eszmélödö fővárosába. A magyar függetlenségi mozgalom nevelt belőle nemzeti zeneszerzőt. Az 1848-as forradalomban, Hunyadi operájár nak kórusával tüntettek Metternich és a Habsburgok ellen: „Mtghalt a cselszövő .,." A szabadságharc bukása után pedig a „Bánk bán" operában Tiborc alakja tolmácsolta a nemzet, a nép fájdalmát. ,,Miattuk sír az ország és a nép" halljuk az egyik áriában s ez a panasz nemcsak a merániaiakra, hanem első. sorban a német elnyomóiéra vonatkozott. Erkel nagy érdeme, hogy nemcsak műveinek táinaválasZtásnival. hanem zenéjével is a magyar nép felé fordult, a népi forrásból táplálkozó, a 18, század folyamán kialakult magyar verbunkoshoz. Mielőtt a zenetudomány megállapította volna a verbunkos magyar eredetét, Erkel megérezte ennek magyar sajátságait. A „Bánk bán." tetőpontja Erkel alkotó művészetének. Szövegírója, Egressy Béni, a népszínműíró.zeneszerző változtatott az eredeti Ka. tona József.féle dráma szerkezetén és drámai végkifejletén is. Egressy átdolgozása. Bánk és Melinda egyéni tragédiáját emelte ki.de Erkel túljutott Egressy fogyatékosságain és tudatosan ábrázolta a magyar függetlenségi törekvéseket s a szinte rabszolgasorsban senyvedő jobbágy, Tiboré panaszában az elnyomott nép kesergő, lázadó hangját szólaltatta meg. Az opera zenéje is sok értéket hord magában, Áradóbb dallamos, ságú, erőteljesebb népi ritmilcájú, jobban merít a népi forrásokból, mint előző müveiben. S ha az operán fel is fedezhetők az olasz nagy. opera-stilus hatásai, ez mit sem von le a dalmű nemzeti jellegéből, sőt klasszikus patináját t^sak fokozza. Nagyszerű szólamvezo'ést remek, kifejező zenekari színekei tartalmaz a „Bánk bán", A korabeli zene hatására pedig Erkel gazdagon al. halmaz virtuóz hangszerszólóka': hárfát, sejtemes-fájdalmas angolkürt.szólót és a magyar műzenében először cimbalmot, (Melinda és Bánk jelenete, II. felvonás). Mindezeknél a tariahni és zenei értékeknél fogva megbecsidjük a „Bánlc bánt", mint zenei közkincsünk értékes zenei hagyományát. De megbecsüli a szovjet kultúra is: a moszkvai operában most folynak az előkészületek a ,J)ánk bán" bemutatására. * A Gördülő Opera szegedi Bánk • -* bán előadásának nagy érdeme, hogy az eredeti, u. n. „tenor" Bánk bánt mutatta, be. Erkel müvét ugyanis a, Horthy-korszakban zeneileg átalakították, az eredeti tenor címszerepet baritonra Írták át. A méltatlan változtatás természetesen meghamisította, a mii eredeti jellegét. Az Operaház a közelmúltban visszaállította a müvet eredeti formájába, felfrissített- egyes meghúzásokat (pl. az utolsó felvonás előtti verbunkos közjátékot) és először Ózdon, majd most Szegeden mutatta be az eredeti tenor Bútik bánt. Ez a felújítás azonban inliább zenei vonatkozású, a dalmű dmmaturgiailag még nincs eléggé felfrissítve. Rendezésében még uralkodik a riijugati formalisztikus dramaturgiai elv, a „lélektani konfliktus" ínég mindig erősebb, mint a társadalmi, pedig Erkelnek félreérthetetlenül tudatos a társadalmi mondanivalója. Ha a mű természetébon rejlő fogyatékosságok folytán nem is kap a nép annyi szerepe*, mint az orosz operák színpadain, mint Musszorszkij népdrálmáiban, ezt a hiányt friss és korszerű dramaturgiával pótolni lehet. Minden esetre a rendezés igy is so. kat tett, főképp Tiborc beállításában. Tiboreot ugyanis a Horthykorszak színpada, mint szánalmas, atamizsnal:érö. alá-alos koldust állította be, a Gördülő Opera Tiborcbeállítása (Rodnai János kitűnő játéka és kifogástalan éneke) megmutatta a nép erejét, még ha- egymagában állt is színpadon, mint az elnyomott nép képviselője, típusa. A címszerepet éneklő Joviczky József friss és üde tenorja lerulületesen birkózott meg a közismerten nehéz, magas tenorszólammal (ennek a. szólamnak a nehézsége volt többek között oka, hogy baritonra írták út az egész operát n múltban). Finoman szárnyaló, színes hangja azonban még nem elég. gé erőteljes a drámai jelenetekhez (pl. II. felvonás vége, Gertrúd és Bánk jelenete). Joviezkyröl tudni kell, hogy rohamosan fejlődött, üzemi munkás volt, a felszabadulás után lett nz Operaház tagja. Tóth Istjo* jól alakította Petur bán1, bár bordalának tempója kissé elnyúlt. Faragó András (Biberaeh) kifogástalan volt, Delly Rózsi a Gertrud-szcrepben inkább a jó színészt mutatta. Szeesődy Irén más szerepekben nagyobb sikert ért el, mintha Melinda, alakítását, nem érezt-e volna eléggé szívügyének, a. III. felvonás elején a tiszaparii jelenete kevéssé sikerült. A dalmű eredeti formáját betanító karmester, Kórody András keze alatt igen szépen szólalt meg az Erkel-zene. A MÁV zenekarból kiemelkedett néhány szép hangszín, (pl. az angolkürt), a rézfúvók azonban néha feleslegesen hangoskodtak. A szegedi Bánk bán bemutató sikerét jelentékenyen elősegítette Oláh Gusztáv Ízléses, stílusos disz. létezése, amely néhány apróbb világítástechnikai hiba ellenére is szép és korhű keretet adott a klasszikus magyar nemzeti dalmű cselekményének. Király Józsek