Délmagyarország, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-25 / 71. szám

4 VASÁRNAP, 1951. MÁRCIUS 25. Ne „beszéljük át« a kérdést! „Miután az elvtársak így jól kihozták a kérdést, szükséges, hogy a kampány beindítása előtt meg új. bál átbeszéljék, de csak akkor láthatják világosan. hogy hogyan néz ki a kérdés, ha nagy súlyt helyeznek a marxizmus-leninizmusra, meri ez segíti hozzá az elvtársakat ahhoz, hogy nemcsak igy a kampányt, hanem igy egy-egy értekezletet is jól levezessenek." Hányszor és hányszor hallhatunk ilyen borzalmas mondatokat, sokszor nagyon is fontos értekezleten és sajnos, nem egyszer pártfunkcionáriusok szájából is. Ha nem velünk gátat oléhe, akkor mindjobban ellia. rapúdzik cz a veszélyes jelenség, amelyről Révai elvtárs igy beszélt Pártunk íl. Kongresszusán: .,,Sokszor valamiféle kUlönlegr.s kiagyal és elrontott nyelven beszé ilnk a néppel. Kialakulóban van nálunk sajnos, valami különleges „pártnyelv", helyeseb. ben valamiféle: bürokratikus tolvajnyelv. ami színtelen és szagtalan, nyakatekert éa élettelen, , . és nmi rllaszflju tőlünk a törne, geket". • Egész sorát lehetne megemlíteni ennek a „különleges pártnvelv" szavainak, amelyről Révai elviárs beszélt, — de nézzük csupán azt az egyetlen mondatot, amellyel ez s CÍJrk kezdődik. Ilyen felesleges és értelmetlen szószaporítás az „így" szócska gyakori, legtöbbször teljesen felesleges használata. A szükségtelenül sok „így" alszórása a mondatban, gondolát szegénységre vall és csak azért használja a felszólaló, meri hirtelen nem akad más mondanivalója. Fordítsunk tehát nagy gondot ennek a helytelen szóhasználatnak a megszüntetésére és tulajdonítsunk nagy jelentőséget neki, tartsuk minél fonioeabbnak. De a világért se helyezzünk nagy 'súlyt rá, atmint azl cz idézet l mondatunk elkövetője ajánlaná, éppen a marxizmrjs-lenirizmussal kapcsolatban. Legalább is úgy képzelnénk azt, aki nag: súlyt helyez a nrijt* ; izmus-leninizmusra, amin! képünk mutatja. Mi inkább o helyeit nagy gondot fordítunk a marxizmus-leninizmus tanulmányozására. Ugyancsak ebbe a csoporti*., az igekölővel feleslegesen nyomósítolt igék csoportjába tartozik az első 1952-hcn Tápé. 1954-be 11 pedig Szőreg kap villamost A villamosvasút dolgozói úterez;ve feladatuk fontosságát, állandóan mondatunkban idézett kampány be- fejlesztik, javítják a közlekedési indítása is. Autót, motort, szoktunk eszközöket _ és vonalakat. Megépiesetleig beindítani, de még ebben az tették az újszegedi és a dorozsmai vonalat, mély sok fáradságtól és az esetben is sokbal helyesebb a meg- <id5járás viszonytagságaitól' mentetmdüam, elindítani vagy csak egy- te. meg a környékről Szegedre járó szerűen cz indítani kifejezés. ] dolgozókat. Az ötéves terv második évében (1951.ben) kiépítik, illetve meghosszabbítják a város második legforgalmasabb vonalának — Petőfi telep—Vágóhíd '— végállomását, .ogy lehetőség nyíljon a pótkocsik endszeres beállításira. Érre azért van szükség, mert a reggeli és az esti órákban, amikor a dolgozók mennek a munkába, vagy onnan haza,, egymotoros kocsi nem tudja őket zavartalanul otthonukba szél. litani. Az ötéves tervünk következő A vonalak meghosszabbítása arányában építik ki a kocsiparkot is. A beruházási tervükben szerepel a vállalat dolgozóinak éidekét szolgáló öltöző építése is, melyet 1952ben építenek meg. Nagyban elősegíti a villamos forgalmában még fennálló zökkenők kiküszöbölését a villamosvasút dol. gozóinak április 4-re tett munkafelajánlása, illetve azok végrehajtása. A Dl SZ-tegok felajánlották az április 4-i forgalom ellátását. A jegykezelők között megindult a százczerfoiintos mozgatom. Varga Sándor esztergályos vállalta két komplett kocsitengely elkészítését., mely lehetővé teszi, hogy az eddig három hétig tartó futójavitásokat ezentúl négy nap alatt lehessen el. végezni. Sata András kovács tia hordrugót készít. Igy lehetővé váéveiben pedig újabb közrégeket t lik _ a hordrugóhiba azonnali kija Ugyanilyen csúnya, magyartalan és helytelen a hasonlóképpen idetartozó „átbeszélni", „lápolilizálni a kérdési" használata is. Valami falon, kerítésen, vagy ablakon lőhet átbeszélni, de kérdést átbeszélni csak akkor lehelne, ha valami ilyen falra írnánk fel a kérdés szót. Ki kapcsolnak be a város közúti for ga imába. 1952-ben Tápét. 1953-ban az alsóvárosi vonalat építik ki a Sárkány-utca végéig, 1954-ben pedig az újszegéül vonatat kötik össze Szőreggel. vitása. Bánkuti Albin élmunkás egy motorforgórész tekercselését,. Radványi József nyolc csapágy készítését vállalta. Szikor János egy véltókeresztezést készít. Ezeken kivül még sok értékes felajánlást tettek a vasút dolgozói. Nccn kévést hé vétenek nyelvünk el . n azok som. akik levezetnek egy- ' politizálni viszont egyáltalán nem egy értekezletei. Más vonatkozas-1 , Különösen sokszor hallani ezt a kifcjezéel, hogy „jól kihozták az elvtársak a kérdést", vagy még borzasztóbban: „majd ki lesz hozva ez a kérdés", Az ember, amikor ezt a mondatot hallja, önkéntelenül is arra gondol, hogy valamiféle nagy táblára kiírták esi a szót: „kérdés" és ezt az elvtársak kihozzák, kicipelik valahová. Pedig egyáltalán nem erről van szó, hanem az előadó azt charta ezzel kifejezni, hogy jól megmagyarázták ezt a kérdést az elvtársaJc, vagypedig jól ismeitették. A „ki lesz hozva" kifejezés a ném?l „es wird ausgebraekl" szolgai fordílása, aminek semmi helye sincs a magyar nyelvben. ban is veszadelmeisen terjednek az igekölővel feleslegesen nyomósítotl igék, mint például leutánoz, leszerződik, fccsökki.nti a selejtet, le közli u c.kkel, leegyszerűsíti a munkafolyamatot. Mennyivel szebb cs tömörebb nyelvünk az ilyen felesle| gesen használ! „le" iigeköíölc nélkül, arról nem is beszélve, hogy például az igen gyakran használt „levezeti az értekezletei", újból csak egészen furcsa ösztönözhet. elkénzc' rére Nézzük meg mindjárt a másik „kérdési" is. Ugyancsak igen sokszor halljuk a legkülönbözőbb helyeken, amint uz idézett mondatban is ezerepei: „Hogyan néz ki a kér. dén". A gyanútlan halgaló legjobb cselben is arra gondolhat, hogy talán valami Kérdés novü elvtársról van szó. aki éppen kinéz az ablakon. Ezzel szemben sző sincs ilyesmiről, hanem azt akarta nyelvünknek cz a megrontója kifejezni, hogy vizsgáljuk meg „milyen ez a kérdés", Igy nemcsak magyarosabb, hanem a felesleges rzósfcuporílást is elkerüljük, mert három szó helyett (hogyan néz ki) —csak egy szót használunk (milyen). Ha már ilt tartunk, akkor érdemes megjegyeznünk azl as, hegy általában minden téren küzdünk a felesleges szavak, a szószaporítás elten. Fogadjuk meg Gorkij, a nagy szovjet író tanácsát: „A felesleges szavakat irtani kell, mint a letvetl" | leheli Egy csokorra való példát nyújtóit egyetlen, ha nenj is éppen rövid mondat, de kötelességünk, hogv ne csak ezeket, hanem hasonló társait is gyökerestől kiirtsuk. Nyelvünk annyira gazdag a szép és szemléltető szóképekben, hogy kár tenne azokat ilyen nyakatekert, nevetségesen értelmetlen fogalmakkal helyettesíteni. Nem véletlen, hogy Révai elvtárs foglalkozott ezzel a kérdéssel, hiszen a nyelv az agitáció, a népnevelés egyik fontos eszköze, 'A' nemzetközi helyzet feszültsége idején sem szoríthatjuk háttér, be, mint ahogyan nagy példaképünk és taijílónk, Sztálin elviárs is éppen az elmúlt esztendőben szakított időt arra, hi*gy irányimutasson nyelvtudományi cikkeivel nemcsak a nyelvtudomány művelőinek, de minden dolgozónak. A nyelv a békeharo fegyvere is. Csillogjon fényesen, vágjon clesen, bizlosan cz a fegyver! (lőkös) A Szovjetunió szocialista iparosításával lógtál kőzik a „Bolsevik Párt útja" mozielőadása Ma. vasárnap délelőtt 9 órakoT tartják meg a Vörös Csillag-moziban a ..Bolsevik Párt útja" című előadássorozat heledik előadását. A szegedi dolgozók nagy érdek'ő. déssél tekintenek ez elé az előadás elé is, mert a'z ott hallottakat a gyakorlatban felhasználva, járulnak hozzá a Nagy Boljevije Pari tapasztalata alapján szocialista építésünkhöz. 'A'z előadás részletesen foglalkozik a Szovjetúnió szocialista iparának megteremtésével és fejlődésére!. Megmutatja azokat a módszereket, lörlénctembcn soha nem ismert eredményeket ért el az iparosítás terén. A szovjet iparosítás történetétől elválaszthatatlanok az ötéves lervek, amelyek biztosították az épí. tés, az iparosítás rendkívül gyors illeméi. Ez az előadás az első öléves lerv részletes elemzésével foglalkozik, párhuzamosan azzal a harccal, amelyet a Bolsevik Párt vívót) a szocializmus árulói és ellenségei, Trocklj és Bucharin ellen. Ez az előadás is hozzásegít bennünket ötéves tervünk végrehajtásához, n szocializmus sikeres épíA szegedi Egyetemi Könyvtár szoros kapcsolatot tart as üzemek dolgozóival amelyekkel a szovjet nép a világ- léséhez hazánkban. Ma kezdődnek a városi kultúrversenyek elődöntői Szegeden Délelőtt térzenék a városban A 310.000 köteles szegedi Egyetemi Könyviárat főleg az egyetemi és középiskolás ifjúság látogatja. A könyvtár gazdag anyaga azonban az üzemi dolgozók legszélesebb körű kulturális igényeinjk kielégítéséi is lehelövé teszi. 17 szegedi üzemmel építettek ki szoros kapcsolatot a könyvtár dolgozói az üzemi könyvláro-sokon keresztül. Az iizemi könyvtárosok megkérdezik a dolgozóktól, hogy milyen könyveket szeretnének olvasni, amelyek az üzem könyvtárában nemi találhatók meig. Ezeket a könyveket az Egyetemi Könyvtárból kikölcsönzik és ugyanakkor felhívják a dolgozók figyelmét, hogy milyen könyveket olvassanak. A Szegedi Kendergyár és a Szegedi Textilkombinát dolgozói közül többen vannak, akik c kapcsolat révén rendszeres látogatói leltek az Egyetemi Könyvtárnál;. Az üzemi dolgozók elsősorban a tudományos irodalmat forgatják. Azokat n műveket, melyek munkájukban segítségükre vannak: főleg szovjet és magyar technikai könyveket, folyóiratokat. Egyforintos mozi Vasárnap és hétfőn Szaged ifjúsága két igen értékes és szórakoztató filmet tekinthet mog rendikívül kedvezményes áron. Ma, vasárnap délelőtt 9 és 11 órai kezdettel a Fáklya Mozi a „Csendháborító" cimü derűsen tanító filmet mutatja he Naszredinről, ^ híres népi hősről. A Szabadság Mozi vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel a hős fiatalokról szóló „Ifjú Gárda" című filmet mutatja be, Fagyejev világhírű regényének filmváltozatát. Ezt a filmet hétfőn délelőtt is 10- órai kezdettel megtekintheti az ifjúság, de a felnőtt dolgozók is. Az eredeti tervtől eltérően azonban hétfőn délelőtt n«m a Szabadság, hanem a Vörös Csillag moziban játszák. Mind a négy előadáson a belépődíj egységesen egy forint A tanácstagok fogadóórái Kecskéstelepi ált. isk. vasárnap, 25-cn d. e. 8—10-ig Bodor Józsefné, Haltyastelepi áll. isk. vasárnap, 25-én d. e. 8—10-ig Hozúki József. Béketelepi ált. isk. péntek, 30-án d. u. 5—7_ig Reszla Miklós. Radnótigimnázium péntek. 30-án d. u. 5— 7-ig. Gallé László, Koós Olga. Rókusi ált. isk. szerda, 28-án d. u, 5—7-ig Orlovszky Józsefné, Csongrádi-sugárúti áll. isk. vasárnap. 2o-én d. e 10—12-ig Ilallósi Miklós, Bcdnár Károlyné. Köldmüves-utcai ált. isk. vasárnap, 25-én d. e. 10—12-ig Ipovitz András, Vajas Ferenc, Újszeged. Alsókikötősori ált. isk. péntek, 30-án d. u. 0—8_ig Bossányi György. Temesvári-körúti ált. isk. szerda, 28-ún d. u. 7—8-ig Sziráki Klára. Szilléri-SUgárúti ált. isk. szerda, 28-án d. u. 6—8-ig Pozsár József, Zsákai Béla, Ó-Pctőfitelepi ált. isk. vasárnap, 25-én d. 11. 2—4 óráig Csűri Mihály. Uj-Petőfitelepi ált isk. vasárnap, d. c. 10—12-ig Széli Ferenc, Tomhácz Ferenc. Felsővárosi ff, 151 vasárnap. 25-én d. e. 10—12-ig Szegi István, Simon György né. Jelentős kulluresemény színhelye lesz ma és holnap az alsóvárosi, a móravárosi kulturház és a felsővárosi Postás Otthon. Ma kezdődnek meg ugyanis a városi kultúrversenyek elődöntői Szegeden. A színjátszók, népi táncosok, szavalók és az énekkarok nagy szorgalommal készülnek fel az elődöntőkre, hogy mállóknak bizonyulhassanak a döntőbe való bejulásra. Ma, vasárnap reggel 8 órakor az alsóvárosi és a m óra városi kultúrházban, valamint a Postás Otthonban, holnap, hétfőn reggel 9 órától pedig az alsóvárosi és a móravárosí kullurházban rendelik meg az elődöntő versenyekel. Mindegyik helyen minden érdeklődőt szívesen látnak. Ma reggel fél 8-tól a kultúrversenyek elődöntői alkalmából alsó. városon a MÁV-zenekar. Móraváro. son a rendőrzenekar. Felsővároson pedig az újszegcdi Kenderszövő zenekara térzenével és zenés felvonulással szórakoztatja a dolgozókat. Délelőtt 11 órától 1 óráig a .Széchenyi-téren ad külön térzenét változatos műsorral a szegedi rendörzenekar. Szegeden megnőtt az érdeklődés a gépészeti technikum ós az általános gimnázium iránt Alapos felvilágosító munkát kell végezniük az iskolabizottságoknak a helyes beiskolázás érdekében A középiskolákba való beiskolázás Szeged va'amennyi általános iskolájában tervszerűen folyik. Ezt a munkát a városi tanács végre hajtó bizottságának oktatási osztálya és az egyes iskolabizottságok alapos felvilágrositással kezd ték meg. A tanulókat és szülőket részletesen tájékoztatták az egyes középiskolai típusok feladatúiét, célkitűzéseiről és az ott nyerhető képesítésről. Ezzel tz előkészítő munkával kiküszöbölik azokat a hibákat, amelyeket az előző években gyakran csak mechanikus átirányítással tehetett megoldani. A középiskolákba való jelentkezések befejezés előtt állanak, az egyes iskolákban működő iskolabizottságok most végzik a jelentkezések felülvizsgá'ását és véleményezését. A város általános iskoláinak 877 VII. osztályos tanulójából összesen 66G jelentkezett a középiskolákba. A jelentkezésekről bekéri előzetes jelentésekből kitűnik, hagy különösen uz általános gimnáziumok és a gépészeli technikum iránt nagy a tanulók érdeklődése. Kevesebb érdeklődést tanúsítanak a közgazdasági középiskolák és a textilipari technikum iránt. Ezen a téren igen fontos feladat hárul az iskolabizottságokra, a szülői munkaközösségekre és a tanácstagokra. Felvilágosító mutatójukkal el kell érniök azt, hogy a középiskolára jelentkezett tanulók bizonyos részét átállítsák a közgazdasági középiskolák és a textilipari technikum felé. Kitűnt a jelentésből az is. hogy s. dolgozó parasztezávmazású tanulók részére fenntartott középisko. lai helyeket még csak 75 százalékban töltöttél; be a jelentkezők. Itt is szükség van nz igen hatékóny felvilágosító munkára, hogy dolgozó parasztságunkkal megértessük azt, hogy népi demokráciánknak, a dolgozó nép államának igen nagy szüksége van a dolgozó parasztságból kikerülő szakemberekre és értelmiségekre. A részükre fenntartott középiskolai helyeket tehát igyekezzenek belöltenj, merlhiszen a magyar nép állama megad minden tehetőségei a dolgozó parnMiszármazású gyermekeknek a 1-múláshoz, az érvényesülésihez. A következő .iskolai évre népi demokráciánk kormánya lényegesen felemelte a szociális juttatások öszszegét. A kollégiumokra felvett tanulók 50 százaléka teljesen ingyenes ellátásban részesül, 25 százaléka fizet 50 forintot, 15 százaléka 100 forintot és 10 százaléka fizel 150 forintot. természetesen a szülők anyagi helyzetének tekintetbe vételé vei. A környékről bejáró tanulók útiköltségük megtérítésére az iskolai év folyamán öt alkalommal kapnak 50 forintos ösztöndíjaI. 'A' tanulószoba és menza-jultalásban részesülők 40 százaléka teljesen ingyenes, a további 60 százalék 30—50 forintot fizet, Ezenkívül a jó tanulmányt eredményt elérő tanulók tankönyvsegély) kapnak, de egy-egy tanuló ráutaltságának megfelelően többféle juttatásban is részesülhet egyszerre.