Délmagyarország, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-25 / 71. szám

I ü Ilin A tcrvktilcsönből mindannyian hatalmas nyereségre teszfink szert Dolgozó n6 levele a tcrvkölcsön-sorsolásról A tervkölcsön második húzását, amely március 2»-én kezdődik, nagy érdeklődéssel várják az ország dolgozói. Már az első sorsolással li bebizonyította Pártunk, hogy a szavát betartja. A dolgozók hisznek n Párt szavának és ezt bebl/onvitolták azzal, hogv ,11 Békekölcsönt néhány nap alatt túljegyezték, tudják, hogy a ' Népközíársaságnnknuk adott kölcsönt többszörösen 'visszakapják. Látják a dolgozók azokat az alkotásokat, új gyárakat, hidakat, kórházakat, metvek mind a tervkölcsön egy vésze. Tudják, hogy rzek mind az ö életük iobbú és .szebbélételéért épülnek. A húzással kapcsolatban a dolgozók széles rétegeitől beérkező levelek mind ezt bizonyítják. 'A Szegedi Kendergyár könyvelési osz'tálv dolgozója. Nógrádi Mária a következőket írja: 1949 októberiben kibocsátott ötércs tervkölcsönböl én is 800 forintul jegyeztem, mert tudtam, hogy nz ötéves terv a mi tervünk, amelylyvl a szocializmust és a bákénlcel építjük. 4; első sorsoláskor nem nyertem, de a dolgdzó társaim közül sokan nyerlek. Tudom, hogy a tervkölcsönböl mindannyian, aa egész magyar nép hatalmas nyereségre feli szeri. Uj hidak, gyárak, bekötö Utak, falvak villamosilásn, kárházak, hölcsödék. iskolák, kultúrtermek épüllek, és állandóan épülnek, amelyek mind a dolgozok életszínvonalát emelik, ilfoít megint nagy izgalommal várom a tervkölcsön sorsolásai. Neon tudom, hogy czalkalommal a nyerők között leszek-e. Mindenesetre nagyon örülnék, ha én is nyernék, de ha mégsem lennék a nyertesek között, akkor is nyugodtan várom a további sorsolásokat. Sokat gondolkodtam már azon. hogy mit vennék, ha nyernék n mostani húzáson. Mint fiatal dol- [ gozó nőnek, sok beszerezni valóm I PÁRTÉLET Két pártszervezet munkájának tanu'ságaí: volna. Gyermekkorom óta szereltem volna magamnak egy kerék' póri. Vennék ezenkívül sok könyvek hogy abból tanulhassák, meri tudásom, gyarapításával még jobbon kívánom segíteni Pártunkat a szocializmus építésében. Ezenkívül egy bizonyos összeget m-g is takarítanék, és azt az Országos Takarékpénztárban helyezném el azért, hogy az én kis belétem is risztvogyen a szocializmust építő nagy munkában. Mindezek icrmészeleeen esek elgondolások arra az esetre, ha nyernék, Mindenesetre a mi kie terveinkel mindig összeegyeztetjük Pár. tünk és népi demokráciánk nagy terveivel, mert az eddigi eredményekből láthatjuk, hogy azok mindannyiunk egyéni tervei is és általuk a mi kis lentink is n\~g Valósulnak, Ezért várom nyugodtan, de egy kis izgalommal a tervkölcsön második húzását. Nógrádi Mária • Szegedi Kendergyár könyvelési osztály dolgotója. Dolgozó parasztok és mezőgazdasági kutatók kftzfts tapasztalatcsere értekezlete Szegeden Az újszegedi Mezőgazdasági KiKérlcti Intézetben igen nagyjelentőségű tapasztalatcsere értekezlet zajlott le a kukoricatermesztésröl. Az érbekezlct bevezető előadását Irilei János vezető kutató tartotta meg ,,A kukorientermefrztés legjobb módszereiről" cimmel. Az értekezleten nemcsak Szeged, hanem Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megye legjobb szakemberei vettek részt. Az értekezletnek különösen az adta meg nagy jelentőségét, hogy azon tcmelöcsoporttagok, egyénileg dolgozó parasztok, agrorómusok, a gépállomások dolgozói és mezőgazdasági kutatók egyaránt résztvettek. Igy alkalom nyílt arra, hogy kölcsönösen kicseréljék tapasztalataikat a magasabb terméseredmények elérése érdekében. Különösen nagy segítséget nyújtottak a tapasztalatcsere sikeréhez az élenjáró szovjet tapasztalatok. Ma. ga az értekezlet is ennek jegyében végezte munkáját, hogy követhesse azt a kialakult gyakorlatot, amelyet a Szovjetunióban valóeitottak meg, ahol a kolhozok é« szovhozok [dolgozói szorosan együttműködnek l a tudománnyal. J Arait a technikai minimumról tudni kell „A technikai minimumok rendszerét ezévben kezdjük beve. zetnl. Ennek lényege az, hogy akt a szakmai Ismeretek bizonyos meghatározott minimumából vizsgát lesz, az jogot szerez a maga. sabb besorolásra, tehát u magasabb keresetre Is. Ilyen módon a segédmunkások és betanilott munkások bekerülhetnek tömegesen a szakmunkásuk kategóriájába, a szakmunkások pedig ar alaesonyabli kategóriákból a magasabb kategóriákba jnthatnak. A termelés, a gazdaság vezetőit kötelezni kell arra. hogy azoknak, akik a trrliniUal minimumból levizsgázlak, valóban magasabb kategó. rlájú munkál adjanak, meri ez népgazdaságunk érdeke és egyheti a vizsgát tettek egyént érdeke Is," (Gerő elvtárs kongresszusi beszámolójából.) kezett. Vasesztergályos átképzésen a Szegedi Kenderfonógyár 37 dolgozója vesz részt. A szakmai továbbképzésre jelentkezettek túlnyomó része uö. r Visak egy példa a Szegedi K.énderfonőgyár viszonylatában: ha va. laki segédmunkásként dolgozik és órabéralapja 2 forint 35 fillér, betanilott munkásként már 2 forint 85 fillért kereshet. A szákmunkás, képesítéshez szükséges technikai minimumok elsajátítása után órabére 3 forint W> fillérre emelkedik. A Texliikombinálbán a termelési problémák döntő részét az jelenti, hogy a dolgozók legnagyobb része fiatal, kezdő munkaerő, akik eddigi munkájukon keresztül még nem tud. Ink megszerezni azt a szükséges gyakorlati és elméleti tudást, ami a jó munka végzéséhez szükséges. ,,Üzemünk jelenlegi legnagyobb hiányossága — írja Soinoskövi István — a nem kielégítő minőségű fonalgyártás. Ok: a hiányos szaktudás. Dolgozóink jó része még nlnrs tisztában azzal, hogy mit hogyan és miért kell tenni. Igy számos olyan tényezőt hanyagolnak el, am| döntő befolyású a minőségi munkára." |Vrai varázsszer n technikai mi. nimumok rendszere, de az hí. ronyos, liogy ezeknek és ti hasonló hiányosságoknak jórészét kiküszöböli majd. Éppen ezért fontosságához mérten foglalkozni kell üzemeinkben ezzel a kérdéssel, meg kell magyarázni a dolgozóknak, mi. rütl van szó, oda kell hatni, hogy minden dolgozó megismerje a technikai minimumok rendszerének lényegét. Ezzel elősegítjük uzt. hogy az üzemekben mind több dolgozó elsajátítja majd a technikai minimumokat. szakképzett munkássá, felemelt ötéves tervünk még cselekvőbb harcosává vilik. A Szegedi Kenderfonógyárból három műszaki dolgozó, Ordögh András MEO vezető. Bérezi István mérnök és Bnrna József termelésfelelős közös levélben szóltak hozzá a technikái minimumok rendszerének kérdéséhez. A Textilkominálból pedig Somoskövi István, a norma, iroda vezelőjo Irt levelet lapunkhoz ugyanezzel a problémával kapcsolatban. Nemcsak fizikai dolgozóink közölt kellelt tehát hatalmas visszhangot a technikai minimumok rendszerének bevezetése, hanem üzemeink műszaki dolgozói is behatóan foglalkoznak ezzel a kérdéss'l. „Döntő súly a dolgozók képzésén ven — irja Somoskövi István. — Minél nagyobb technikát képesítési juttatunk n dolgozóknak, annál termelékenyebb lesz a munkánk és annál Inkább elmosódik a batár a fizikai és szcPrml munka közölt." 'A' Szegedi Kenderfonó műszaki dolgozói még közelebbről nézik ezt a fel. adatot: „Felelősséget ró a trehnlkal minimumok rendszerének bevezetése mind u vezetőkre, mind a dolgozók, ra, de egyben ösztönzési is jetent, mivel tudásuk állandó fejlesztésével nyitva áll dolgozóink előli a tovább. Iialuilás tehetősége, keresetük növelése és ezzel életszínvonaluk állandó emelése." A Szegedi Kenderfonógyárban már eddig is történlek olyan intézkedések, melyekben fellelhető az a törekvés, mely n tcehnikai minimumok rendszerének vezérelve. 1949ben 40, 1950-ben pedig 05 dolgozó végzett eredményesen szakmunkás, képző tanfolyamot, tnüvezetőképzö tanfolyamon pedig 23 dolgozó vizsgázott sikeresen. 1951-ben induló szakmunkásképző tanfolyamokra 28 dolgozó, adminisztratív tanfolyamra 27, művezetőképző tanfolyamra 23, ipari technikumra 11 dolgozó jrlrntRondszeres foglalkozás a pártonkívüli aktívákkal biztosítja a tag- és tag jetölt felvételi munka sikerét ,,Nc zárjuk szűk csigahéjba a Pártot sehol a tag- és tagjelölt felvétel tekintetében sem..," — mondotta Kádár elvlárs az Országos Pártkongresszuson a lag. és tag jelöli felvételi munkáról szóló beszámolójában. Ugyanakkor rámutatott arra, hogy: „...erősíteni kell a Párl sorait azokból, akik kérik a Pártba való fölvételüket, kifogás alá semmi tekintetben nem esnek, elfogadják a Párt politikáját, a,kik ennek a termelésben kiváló teljesítménnyel, az állammal szembeni véldás kötelességteljcsilésscl. a dolgozók közti felvilágosító munkával kifejezést adnak." E feladatok megvalósítása megköveteli párlsservezeleinktől, hogy állandó, tervszerű munkával foglalkozzanak azokkal a pártonkívüli dolgozókkal, akik. méltónak bizonyulnak majd arra, hogy kiérdemeljék a párttagságot. Különösképpen fontos, hogy falun és a városbun a páraszllakla'kerületekben nagy gondol fordítsanak az egyénileg gazdálkodó dolgozó purasztok felvételére, Rákosi elvtárs az elmúlt ev október 2~-én elmondott beszédében különös élességgel hivla fel pártszervezeteink figyelmét erre a feladatra. A Pelőft-telep 111. pártszervezetében megértésre talállak liákosi elvtárs útmutatásai, mert a be. széd óla lellendUlés következel} be a pártszervezet lag. és lagjelölffelvéte"! munkájában. Azóta 10 tagjelöltet vetlek fel, akik közül öl dolgozó paraszt, kettő ifjúmunkás, három pedig nő. Hogyan érlék el ezeket az eredményeket a Petőfi III. pártszervezetben? Mindenekelőtt a vezetőség ál. landóan napirenden tartja a lag. és tagjelöttfelvétell. Minden vezetőségi ülésen megvitatják az ezzel kap. roolato* feladatokai, vagy önálló napirendként, vagy összekapcsolják a lag- és tagjelültfelvétel fe'adatait a párfépilési munka egyéb területeivel. A lag. és lagjelöltfelvételi munkát csakis abban az esetben lehel sikerrel elvégezni, ha azt szorosan egybekötjük a napi féladatokkal. Ezen a téren sikerrel járt a párt. szervezet munkája. Februárban például kél egyénileg dolgozó parasztot vettek fel tagjelöltnek, Simon Feeene és Árendás Péter elvtársakat. Mindkettőjük. kel már igen régóta foglalkozott a pártszervezet. Árendás elvtárs példánl először a 40.es választások Idején tűnt ki jó munkájával. Jelenleg Is több pártonkívüli elvtárssal foglalkozik a pártszervezet, a titkár elvlárs egyénileg Is. Figyelik fejlődésüket, beosztják őket ronnkára. Gyovai 1 rrenrné pártonkívüli dolgozó például nagyon meg. szerelte a Pártcl. az agitációs munkák mert a párt. szervezet törődik vele. Az elmúlt vasárnap például jó munkát végzett a Szabad FiHd terjesztésével kap. rsolatos agtláeiós munkában. Antikor feltették neki a kérdést, hogy szeret-e eljárni a pártszervezetbe, ezl válaszolta: „Kánom; hogy nem jöHrm már hajnalabb is." I) Ikk Ferenc és Ifj. Deák György elvtársak, lagU jelöltek a DISz.ben. jó munkál végeztek. A párt. szervezet felfigyelt rájuk, munkába állította őket. Foga* Jánosné. Sommrr Pálné. Lakatos Etel elvlárs. nők Is nemrégen leltek a Párt tagjai. Dk a Békekül. esönjegyzés és tanácsválasztás ideje aialt tűntek kl jó munkájukkal. A Pártszervezet felfigyelt rájnk, nem engedte, hogy „elkallódjanak". A pártszervezet tervszerű és alapos munkál folytat, hogy biztosítsa és felkutassa azokat a becsületes pártnnki viliteket, akik a pártszervezet segítségével méltókká válhatnak a tagjelöltségre. Ezért a vrzetőség szoros és rendszeres kapcsolatot tart femi a tömegszervezetekkel. Minden egye* vezetőségi lag be. hatóan foglalkozik a gondjaira bizott tömegszerve, zettel. A titkár elvtárs például, aki különösképpen a DEFOSz.szal lartja fenn a kapcsolatot, nemcsak a vezetőségi ülésekre jár el, hanem a diilőfelelösl és mezőőri értekezletre Is. Ifi megismerkedik a dolgozó parasztokkal, de megismeri a munkához és a Párthoz való viszonyulni is. f

eni hanyagolja el a pártszervezet a tagjelöltekkel való foglalkozást sem. Beosztják őket egy fejlettebb elvtárs mellé, aki segít a tagjelölteknek, hogy eredményes munkát végezzenek. Mindjárt a felvétel ulán bekapcsolódnak a tagjelöltek a politikai Iskola munkájába is. De ezenkívül a vezetőség tag. j«l egyénenklnt Is foglalkoznak velük. Jelenleg is több pártonkívüli elvtárssal közöttük dolgozó parasztokkal Is foglalkozik a vezetőség. Se. gili. támogatja őket, hogy minél előbb kiérdemeljék a tagjeiüllséget. A pártszervezet vezetősége most nz,t a feladatot tűzte maga elé, hogy a jövőben még na. gvobb körültekintéssel és éberséggel foglalkozik a lágjrlöltf elvétel tel, liogy minél több becsületes do'_ gozó küzdjön Pártunk soraiban Páriánk célkitűzéseinek megvalósításáért. N' A Felsíváros II. pártszervezetében Rákosi elvtárs október 27-i beszéde óta sem mutatkozik fejlődés a tag- és tagjcíöllfalvctéli munkában. A pártszervezetben mindössze két dolgozó paraszt van, de ök is már régi tagok. Ugyanakkor a pártszervezet területén szá. mos oiyan dolgozó paraszt van, aki a terménybeadás túlteljesítésével, a mezőgazdasági munkák jól elvégzésével már bebizonyította a Párt és a dolgozó nép állama iránti szeretetét. Ezek közé tartozik például .Szélt Aulai középparaszt és Förgeteg Mihály kisparaszt. Mindketten rendszeresen eljárnak a szabad pártnapokra. De rajtuk kívül is számosan vannak még olyanok, akikre fel kellene figyelni a pártszervezet vezetőségének, nevelni kellene őket, hogy közelebb kerüljenek a Párthoz. A pártszervezet vezetősége azonban nem foglalko. zik tervszerűen és rendszeresen a tag- és tagjelöltfelvétel munkájával. Várják, hogy a dolgozó parasztok közeledjenek a Párt felé. Súlyosbítja a hibát sz is, hogy a gyenge népnevelő munka következtében nem is fejiődhétett ki szoros kapcsolat a pártszerve. ze< és a pártonkívüli tömegek között. Ezzel magyarázható, hogy egy év alatt egyetlen dolgozó parasztot vettek fel a pártszervezet tagjai sorába, pedig a dolgozó parasztok felvételének fontosságára Rákosi elvtárs beszédei és a Központi Vezetőség határozatai nem egyszer felhívták á figyelmet. A népnevelő munka gyengesége nagymértékben hozzájárul a tag- és tagjelöltfelvételi munka hiányosságaihoz. A népnevelök nagy része nincsen tisztában feladata fontosságával, nem látogatják rendszeresen * dolgozó parasztságot: amely így könnyen a kulákság befolyása alá kerül. 'A népnevelök nem egyszer néhány percnyi beszélgetés ulán továbbmennék azzal az indokkai. hogy „sok a dolgunk". Az clnuilt vasár, nap is a népnevelők nagyrésze nem jelent meg agi. láCiós munkára. A népnevelök közül többen már egy íéhVrn mutva visszaérkeztek azzal, hogy elvégezték munkájukat. Törteli József például egyáltalán nem végez népnevelő munkát. Az ilyen népnevelők példát vehetnének Pető I.ajosné, Ördögh József, Vásárhelyi Sándor. Sugár István. kórsuk Anna népnevelökről, akik mindenkor becsületesen hajtják végre feladatukat. Dé komoly hiányosság van a népnevelő felelősök munkájában. Vannak közöttük olyanok, akik csak' ritkán ellenőrzik a hozzájuk beosztott népnevelők munkáját. Viski Sándor elvtárs, népnevelőfelelős például a feleségét bízta meg az ellenőrzéssel, máskor fiával értesftetlc a népnevelőket. Nagymértékben megkönnyítené a pártszervezet tagés tagjelöítfelvétcli munkáját, ha a pártvezetőség szo. cos kapcsolatot tartana fenn a tömegszervezetekkel, figyelné a tömegszervezetekhen dolgozó aktfvák munkáját. Ezzel szemben az a helyzet, hogy a pártszervezet vezetősége a DÉFOSz-szal például egyáltalán nem tartja fenn a kapcsolatot és a többi tömegszervezetekbe is csak esetenkint látogatnak cl. Partunk Országos Kongresszusa komoly feladatokat jelöl} meg pártszervezeteink számára a tag. és tagjelöítfelvétcli munka piegjavításában is. A Felsőváros II, pártszervezet vezetőségének elsőrendű feladata, hogy Rákosi elvtárs és a kongresszus többi előadóinak beszédeit, valamint a kongresszus határozatát áttanulmányozva, tervszerű, rendszeres munkával biztosítsa a lag- és lagjelöltfelvételi munka megjavítását. Az agitációs munka hiányosságainak kiküszöböléséver, a tömegszervezetekkel való rendszeres foglalkozással és azzal, hogy a pártépítés minden egyes területét szorosan összekapcsolják a tag. és tagjelöltfelvétellel, máris nagy lépéseket tehetnek előre a pártszervezet és a pártonkívüli dolgozók kapcsolatának megszilárdításához, a pártszervezet sorai, nak megerősít éséhez. A felemelt ötéves terv a népnevelőkre is fokozott feladatokat ró DOLGOZÓ népünk életében hatalmas jelentőségű esemény volt Pártunk II. Országos Kongresszusa, amely meghatározta további fejada. Iáinkat szocialista jövőnk építésében. Nekünk, népnevelőknek most az a legfőbb feladatunk, hogy a pártkongresszus határozatait megmagyarázzuk a dolgozóknak és mozgósítsuk őket felemelt ötéves tervünk végrehajtására. .,Az elmélet a tömegekbe hatolva anyegl erővé válik", — mondotta Lenin elvtárs. A pártkongresszuson elhangzott útmutatások is alkotó energiává válnak, ha azokat megértik és magukévá teszik a dolgozók. Már a pártkongresszusra való Ué sziilödés napjaiban felismertem, t'oty a Párl mennyire szép, de ugyanakkor mennyire felelősségteljes feladatot hízott ránk, népnevelőkre, A hozzánk beosztott dolgotoknak megmagyaráztam a munkafelaiánlások jelentőségét. TÁRSAMMAL. Bozókiné elvlársnővel, hetenként többször felkerestük nappal a határidő előtt teljesítette s a kongresszusi műszakban 113 százalékot ért cl. Brigádjuk 1200 forint pénzjutalmat kapott. ÁTTANULMÁNYOZTAM Rákosi elvtárs kongresszusi beszámolóját, Gerő elvtárs beszédét s rájöttem arra, hogy nekem, népnevelőnek még többet kellett volna foglalkoznom a termelés kérdésével, hiszen a felemeít ötéves terv is megnövekc? dett feladatokat ró ránk. Vannak népnevelők, akik felületesen végzik munkájukat. Nem elég csupán beszélni a békéről, hanem meg kell mutatni minden egyes dolgozónak, hogy a saját munkaterületén hogyan járulhat hozzá a héko megvédéséhez. A népnevetőknek nem szabad általánosságban beszélniök és főként, személyes példamutatással kelt élenjúrniok. Nekünk, népnevelőknek különösképpen szem előtt kell tartanunk Rákosi elvtárs szavait: „Azon kell lennünk, hogy a lehetőségekkel jól éljünk dolgozó népiink javára. s ígv szolgáljuk a béke, a szocializmus ügyét". Slammrr József, a Belváros ÍII. pártszervezet népnevetője. A Nazarova-mozgalom bevezetése óta napi 80 pár cipővel termelnek többet a DÉMA Cipőgyárban A Détna Cipőgyárban egyre nagyobb méretekben bontakozik ki a Nazarova-mozgalom. A gépen dol. gőzök 92 százaiéira kötött mar szer. ződést és vertté át gépét szocialista megőrzésre 'A' gépkarbantartók azokat a dolgozókat, akik kongresz- kioktatták a dolgozókat, hogyan szusl munknfelaián'ásokat tettek, kell a kisebb-hibákat kijavítani. Ázsegftettünk nekik nemcsak nolíli- óta sokkal kevesebb hiba fordul kailac. de szakmailag is Nagyon elö. kevesebb a gépáilás. mert a leg. örültünk, amikor értesültünk, hogy több hibát muguk a dolgozók azoua hozzánk beosztott Császi István i nal kijavítják. elvtárs, a Magyar Kender faeszlergá- A Nazarova-mozgalom bevezetése lyosn kongresszusi felajánlását 4" ' nszty lendületet adott a termelésnek-: az üzemben napi 80 pár cipővel emelkedett a termelés és az úgynevezett átfutási idő (amfg a cipő minden üzemrészen végigmegy) öt napról négy napra csökkent. Baló Antalné felsőbőrszélező azóta, hogy /|ipét szocialista megőrzésre vette át. a gépá'lási idő csökkentésével 134 százalékról 152 százu'ákra emelté teljesítményét. A tűző üzemrész valamennyi dolgozója szocialista megőrzésre vette át a gépet és azóta 0 százalékkal emelkedett az üzem* rész termelése.