Délmagyarország, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-24 / 70. szám

SZOMBAT, 1*61. MÁRCIUS M. BOLDOG SZOVHOZ-ÉLET /'ÁRTÉLET Jó politikai munkával támasszuk alá a tavaszi mezőgazdasági munkák végrehajtását Elhanyagolták a pártépitést a deaxki nKo*»uthu-i»%ei-hen Rákosi elvtárs az országos párt­kongresszuson elmondott beszédé­ben mezőgazdaságunk szocialista fejlődésével kapcsolatban kihang­súlyozta: első és legfontosabb feladatunk megerősíteni a már meglévő termelőszövetkezeteket és gondoskodni róla. hogy ezek a szii­zetősége megjavítja a pártmunka visszaesett az oktatási munka Is, minden egyes területét. Az alapfokú politikai iskolán, ame­A tavaszi munkák és az utána (yen kezdetben 25-en vettek részt, következő feladatok jó végrehajtá­sához nagymértékben szükséges a jó népnevelő, agitációs munka. A 160 tagú csoportnak mindössze 10 A Szovjetunióban minden a dolgozók kényelmét, jobb, gondla. Iaiuibb életét szolgálja. A földművelés és az állattenyésztés terén is a legfejlettebb technika segítségét használják fel. A kosztromói szov­fioxban éppenúgy, mint a többi szorhozokban már régen el út felej­tetlék a kézi fejést. Képünkön a szovhoz háromütemü, modern villa­piosftjögépcit láthatjnle, A kosztromói szovhox gyönyörű napköziotthonnal is rendelke­zik, hogy amig a szülök munkájukat végzik, addig a gyermekek gon­dos felügyelet alatt lehessenek. Felvételünk étkezés közben készüli a yiapközxotthon apróságrfiról, amint jóízűen fogyasztják az ízletes ebédet. telt idővel. Imn*m a meglelt álla! mérik. Vannak olyan idők a népek ciciében, amikor egy év olatt annyit lesznek meg, mint más­kor századok alatt, Ilyn időszak volt a lett parasztság számára az J959-SS év — a nagy áttörés éve, amikor a lett parasztok ráléplek a tömeges kollektivizálás ú'jám. 1956 nyarán az akkori peszi ke­vitlct egyik községének parasztjai megkértek, hogy meséljek nekik ár­jái, mi újság a városban és a nagy­világban. Azután egymásután tet­ték fel a kérdéseket a Kollektív gazdaság megszervezésének mód­jairól, Az emberek szeme előtt a szovjet köztársaság parasztságéinak meggyőző tapasztalatai lebegtek. Ezek a tapasztalatok hívták őket az új élei felé. A régi azonban, amely századokon át gyökeret vert tudatukban, még kétségekkel töl­tötte el ölet. Igen nehéz volt az el­ső, döntő lépés az új élet felé. Az első kolhoz 19.pt őszén ala­kult m-g « jtlguvi kerület Slcib Községében. A fiatal kolhoztagok ,Jövö"-ncl; nevezték el a kolhozu­kul és ezzel is kifejezték azt a hi­tel, hogy a kollektív, szocialista munka lesz Lettország egész pa­raazlságánah boldog jövője. 1957-ben az őszi szántás elölt júrlam egy írácsoporttal ebben a kolhozban. Sztaniszlav Leitan, a kolhoz elnöke büszkén mutogatta A kollektív munka győzelme Irta: Vlzbul Bcrce, lett író. MULTAT nem csupán, az cl- jelentette. S mekkora utal tellek meg ezalatt a rövid időszak alatt JA ÉLD A ERRE Leltország egyik legfélreesőbb körzeté­ben, tt valmieri körzetben elterülő ..Lenin"-kolhoz. Az állam 2 ezer hektár földet adott a kolhoz tagjai­nak örökös és ingyenes használat, ra, akik ezen a hatalmas területen Lettországban még soha nem lá­tott magas terméseredményeket ér­tei; cl. A kitűnő isiállókban .860 tehenet. 167 lovat, juhot, sértési s tvtu. rivu u #v tx sav , .... .. - , , _ vetkezetek jó példáikkal, jó ered-[ nepneveloje van. ped.g a parttag­mem,cikkel vonzzák a. dolgozó prr- is felüljár az ötvenen.! rasztságot." Termelöcsoportjaink |súlyosabb luba a2, hogy a fejlesztésének alapja falusi pár!- 'népnevelők küzül mindössze 3—4 elv. szervezeteink megerősítése. Rákosi [társ végez aktiv népnevelő mun­elvtárs beszédében nem egy helyen kát, a többiek még a népnevelő ér­felvelette és az országos kongresz- tekezletekre sem járnak el r&uds/e­szus határozata is megállapította: resen Különösképpen visszaesett, a ..Meg kell erősíteni a pártszerveze- („épnevelo munka az utóbbi hetek­teket• és meg kell javítani a. párt munkát mindenütt, de elsősorban és döntően falun ..." Termelöcsoportjaink ós községi pártszervezeteink egyik legfőbb feladata most. hogy jó politikai és felvilágosító munkával támasszák alá a tavaszi munkák elvégzését. Vájjon a tavaszi munkák lendülete visszavetheti-e pártszervezeteinkben a pártmunkát, a pártépitést ? El­lenkezőleg, a tavaszi munkákkal kapcsolatos feladatokat szorosan egybe kell kapcsolni a pártépités munkájával. Nem ezt tapasztaljuk azonban a deszki Kossuth.termclő­csoport pártszervezetében. A népnevelő munka hiányosságai A termelőcsoport nemrégen jött létre a Táncsics- és Kosauth-tszcs egyesüléséből. A csoport tagsága kielégítő eredményeket ért e! a ta­vaszi mezőgazdasági munkákban. Már elvetették a zabot, borsót, má. kot, a lent, mindössze a cukorrépa elültetése van még hátra. Nyilván­való az-onban, hogy a termelöcso­port fejlesztése és további erősíté­se terén megszabott feladatokat csakis úgy tudják maradéktalanul megoldani, ha a pártszervezet ve. ben. Tőbh mint SO Ing — egy párlbiaalmi A népnevelőknek követniök kell Battancs elvtárs? példáját, aki fá­radhatatlanul dolgozik — most legutóbb az öntözöcsatorna építésé­nél végzett kiváló munkát —. s aki szorgalmasan, lelkiismeretesen lát­ja el népnevelő munkáját is. A meggyőző, felvilágosító műnk.* liiá. nyát mutatja, hogy a csoportban mindezideig nem fizetett elő egyet­len csoporttag sem a Szabad Főid­re. pedig a 160 tag közül rnindösz­sze 4—-5-tn járatják a lapot. A párttagság körében végzett ne. velő munkát, a tagok aktivizálását nagyban megnehezíti, Izogy a párt­szervezetben mindössze egy tizes­csoportvezeiő van. Lázár Anial elv­társ pártbizalmi és Bóka János elv­társ, a párttitkár nem tud foglal, kőzni mind az ötven taggal, akik között szép számban vannak tag­jelöltek, hiszen most legutóbb, a kongresszusi niunkaveriteiiy'bfcn vég­zett jó munkájukért négy dolgozó parasztot vettek fel tagjelöltnek. A reaetnség elhanyagol Ja. m pártépitést riost a két legutóbbi előadáson mindössze 5—6.an jelentek meg. Nyilvánvaló, hogy a pártszervezet tagjai igy politikai fejlődésükben messze elmaradnak majd feladataik mögött ® a legnagyobb igyekezet­tel sem tudják megoldani azokat* A csoport pártszervezetének sür­gősen ki kel] javítania a hibákat. Nem szabad megengedni, hogy ilyen visszaesés mutatkozzék a pártmun­kában, ellenkezőleg, éppen most kell erősíteni az agitációs munkát, meg kell javítani a politikai isko­lák munkáját és mozgósítani kelt a tagságot a feladatok végrehajtá­sára. Természetesen ehhez az szük­séges. hogy a pártszervezet felis­merje és napirendre tűzze a párt­munka megjavításának feladatait. Ne úgy. mint a legutóbbi vezető­ségi ülésen, ahol foglalkoztak ugyan a tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzésével, de nem vi­tatták meg a pártépités muwkájá. nak egyetlen problémáját sem. Helytállásra, kommunista példa, mutatásra kell nevelni a csoport kommunistáit. Igy nem történhet meg az sem, hogy eg.ves csoport­tagok nem jelennek meg munka­helyükön. A kommunisták példa­mutatás* kell. hogy előre lendítse a csoport munkáját, éppúgy, mint­ahogyan eddig is a kommunisták voltak azok. akiknek fáradhatatlan munkájával és példamutatásával a deszki dolgozó prasztok is rálép, hettek * boldogulás útjára, tr ma már mint szövetkezeti község építik a dolgozó parasztság új és gazda ­Az utóbbi időben nagymértékben gabb életéi. Állandóan erősítsék pártszervezeteink a helyi tanácsokat igen sok szárnyast, tartanak, Gyü- I len" ... „Űj ötéves tervünk végrehajtá­sában, de különösen a termelőszö­vetkezeti mozgalom fejlesztésében óriási feladat hárul az államappa­rátusra, Elsősorban a községi, já rási és megyei tanácsokra. Ezért minden módon erősíteni kell az ál­lamapparátust, fokozni kell fegyel­mét. szaktudását, fokozni kell az éberségei, az ellenőrzést, a harcot az államgépezetben Megbúvó ellett ség. a bürokrácia, a szabotázs el­mölesöskriijc is van a kolhoznak és mosl kezdik meg az czü.ilróka­lenyészeiet. És mennyire megköny­nyitette a kollektív gazdálkodás a parasztok nehéz munkáját, A leg­nehezebb munkákat gépek' segítsé­gével végzik, .4 kolhoz csupán ker­tészetéből és állattenyésztéséből több mint félmillió rubel jövedelemre lett szert az 1950-es évben, nem is beszélve a többi gazdasági ágról. A kolhoztagok jóléte elválaszthatatla­nul összefügg az egész kolhoz silce­révet. Hogy némi fogalmat alkot­hassunk a kolhozlagok jövedelmé­ről, elég megemlíteni Skrodelis kolhoztagot, akinek négy munkaké­pes tagból álló családja van. A család csak gabonából 7 lerínál ka­pott. A „Lenin"-kolhoz pedig kö­zepes kolhoznak számit a köztársa­ságban. "FEJEZÉSVL visszatérek a lett kolhoz-mozgalom elsőssü­... lőttére, a „Jövő"-kolhozra, Ntmri­'rei'ünk' n "/.••'« lólícMv ga'::!aságö't i 1 ism£l látogatást tettem olt. .1 kolhoz-mozgalom em- élíöröi A kolhozelet a legutolsó latogctta­som ota hihetetlenül feUendult, Csu. pán a kolhoz állattenyésztő gazda­ságai a legutóbbi érben több mint B kezdték meg a vetést a kerületben elsőnek szántották fel a Iöklel cs vetették cl bele az rlsö magvakat. A KÖRNYÉKBELI parasztok ^ élesen figyelték, mi történik n kolhozban. De nemesek a kör­nyékbeliek, liancm a távolabbi ke­rületekből is jöttek a parasstkiil­döttségek. Az első kolhoz tagjui megszokták a látogatásokat és örömmel udtak mindenkinek felvi­lágosítást. Emlékszem, mikor a Jövö"-kol. hoz tagjainak a szeméből öröm­. köv.vvl: huW.uk, meri kollektív gaz­da-ágba fektetett mániájuk meg­hozta első gyümölcséi. .4 valóság legmerészebb álmait is túlszárnyal­ta. Minden egyes kolhoztag leg­alább 2—S lonrui gabonát, sok más terményt és 2—3 ezer rubelt l;a­polt. ,4c azóta cllelt idő óta Lettor­szág parasztságának !>ö százalékú ,itár kollektív gazdaságokban doigo. Az 1950-es év a többség szú­inára már a- második kolhoz-évet 1 millió rubel jövedelmei hozlak, A kolhozfalu napról-napra nő. Gom­ba-lódra szaporodnak a vízvezeték­kel, villanyvilágítással, telefonnal és rádióval ellátót}, kényelmesen berendezett házak. A munkaegysé­gek elszámolása külön ünnep volt a kolhozban, Gabonával cs burgonyá­val megrakott gépkocsik roboglak, az utakon, amelyek a kolhoztagok munkaegységeik után kapott ter­ményeit szállították. Egy-egy hű­li ózta g a sokezer rubeles részesedé­se 'mellett átlag legalább 5 tonna gabonát, ugyanannyi burgonyát, stb. kapott, Ilyen jövede' ni •mellett nem lehel csodálkozni azon. hogy számos egyszerű kolhoz'ag személy­autót, vagy mo'orkcréknárt vett és drága bútorokat szerzett be. A kollektív nvnka ragyogó győ­zelmet aratott. Az új élet meghoz, ta a lett parasztoknak azt a bol­dogságot. amelyről évszázn lókon át hiába ábrándozlak apáil; és nagy­apáik, — mondotta Rákosi elv­társ :i Párt kongresszusán. A mi­nisztertanács legutóbbi határozata, amely a helyi tanácsok munkájá­nak megerősítéséről szólott, már ezt a szellemet tükrözi. Nálunk, Csongrád megyében csakúgy, mint az ország többi részén, egyik leg­fontosabb feladatunk, hogy megérő, sítsiik fiatal tanácsainkat. A helyi tanácsok megerősítéséhez nagy se­gítséget nyújt a minisztertanács határozata. Ez a határozat ki­mondja, hogy a tanácsok kötelesek munkaterv alapján dolgozni, me­lyet negyedévre előre készítenek és a VB által jóváhagyott munkaterv­től tilos eltérni. Általában szükséges a fanácsok munkájának rendszeresebbé tétele. Megyénkben sűrűn előforduló eset. hogy a végrehajtó bizottság egyes osztályai nem eléggé működnek össze. Igy történt nteg. hogy négy .héttel ezelőtt a csongrádi járás székhelye elöli C gépkocsi állott, valamennyien a megyei tanács kü­lönböző osztályairól. A tanácselnök tehát sorban fogadta a különböző osztályok kiküldötteit, de dolgozni nem tudott. Nemcsak a miniszté­riumra, de a megyei tanács mun­kájára is áll az, hogy szervezet­tebbé kell tenni és fokozni az együttműködést a különböző osztá­lyok között. A tanács tömagszervezeti jellegé, nek biztosítása az állandó bizott­ságok úlján az egyik legfontosabb feladatunk. Nemcsak azért, mert a minisztertanács rendelete ezt elő­írja, hanem azért is. mert a szov­jclek példája azt bizonyítja, hogy enélkül jó munkát nem lehet végez­ni. De saját gyakorlatunk is sok példát szolgáltat erre. Az apálfnl­vi tanács.mellett működő pénzügyi bizottság vezetője, mig le nem tar­'ózatták. Hargitai, volt horthysta főhadnagy volt. A pénzügyi bizott­ság kéthetenként erek 47 00(1 forint adótartozást hajtott be. A bizott­ság ctak peoiren működött abban az időben. Most, február 26-tól tatja, hogy esak az állandó bízott-' ság tudja megteremteni azt az el­engedheiellenül szükségei; népi fe­gyelmet, ami tervünk végrehajtásá­hoz szükséges, A minisztertanács rendeletéből itt különösen fontot számunkra az, hogy a mezőgazda­sági osztályok mellett működő ál­landó bizottságokat a legsürgőseb­ben munkába állit euk. Sajnos, ezeknek a bizottságoknak jórésze csak papíron működik, pedig a tavaszi munkák jó elvégzésének oroszlánrészéi a mezőgazdasági ál­landó bizottságnak kell irányítania. Sok falusi tanácsunkban még kí­sért a mull közigazgatásának szel­leme. hogy mindent saját maga végezzen él. Pékla eiTC a földeáki tanács vb-titkára. Szél elvtárs, aki egymaga 20 kulúkot akart elszá­moltatni egy nap alatt az irodájá­ban. Da ugyanakkor nem vette észre, hogy a tanácstagok egyrésze nem volt hajlandó kimenni a J;u­lákokhoz helyseini elszámoltatást végezni. <i A falusi tanácsok jó működésé­hez szükséges a minisztertanács határozata ama részének végrehaj­tása, mely szerint a megyei, járási tanácsok kötelesek munkájukban segíteni, tanítani az alsóbb ta­nácssxerveket. Ezen a téren is több hiányosságot kell leküzde­nünk. A megyei tanács mezőgazda­sági osztályáról Dancs és Tóth elv­társ Sövényházán a tszcs-felfejlesz­tés idején 30 percet töltött, majd utána visszafordultak, nehogy rá­juk esteledjék. Az ilyen „tisztesség ne essék szólva" támogatás a sem­minél is rosszabb, mert csak a benzinszámlát növeli, de nem se­gít a helyi tanácsokon. Az egyes osztályok dolgozói tehát ne tava­szi kirándulásokra menjenek ki 30-—40 percre egy-egy tszcsbe, ha­nem a munka alapos megvizsgálá­sára. konkrét segítségnyújtásra. Tanácsszervezeteinkben a fiatal, a munkásosztályból és parasztság­ból kikerült új "ezelök túlsúlyban vannak. Az elmúlt 3—4 hónap azt a tapasztalatot hozta, hogy ertek­nek az új vezetőknek gyakorlatlan­ságát az ellenség kihasználja. Ez­ért a minisztertanács a szakmai tanulást főleg a falusi ée járási tanácsok dolgozói számára a leg­fontosabb fclada"-é„i jelölte meg. Megyénk ~ ' -rs rossz':! áll. A szege ; ' :- > Vér De­zső elvié a '•• elnök- rnm tanul. Egy cr ügyzete gipes még. Járásából hét községet ellénőm­március 10-ig 111.590 forintot tek, egyetlen vb-elnök sem tanulta hajtott be az aktivan működő bi-j meg a belügyminisztérium által zottoág. Éz az egyetlen példa mu-1 kötelezően előirt tananyagot. Bába János elvtárs, a szenteli járás el. nftkhelyettese som páni-, som ál­lami vonalon nem tanult. A mi­nisztertanács határozatával kapcso­latban azt kell tudnunk, hogy mind­addig, mig nem válunk jó köz­igazgatási szakemberekké, addig táját tudatlanságunk az osztály­ellenségnek leghűbb szövetségese lesz. A tanulás kérdése tehát be­csület kérdése azok számára, aki­ket a nép bizalmával ajándékozott nteg. Legyenek az új tanácselnö­kök a legjobb szakemberek. Az állami fegyelem megszilárdí­tása. melyet a minisztertanács ha­tározata előír, éles fegyver ke­zünkben az ellenség ellen, Mégis tapasztalható, hogy nem egy he­lyen gyakran megszegik az állami fegyelmet. Például március l-ig a kulákokitak tavaszi vetéstervüket be kellet! volna adni. Csongrád városban még a mull héten állítot­ták ezt össze. Ez a fegyelmezetlen­ség módot adott a csongrádi kulá­i koknak arra. hogy fontos ipari nö­' vényeiket a legrosszabb földjükbe veasék bele. A fegyelmezetlenség így segíti az ellenséget. Csanytele­ken egyszerűen „elkallódott" a ku­lákok tavaszi vetésterve. Vájjon eb­ben az „elkallódásban" nines-e ben­ne az ellenség keze? Az állami fe­gyelem megszilárdítása és az éber­ség fokozása egymástól elválaszt, hatatlan. A helyi pártszervezet a minisztei'­tanács határozatának végrehajtá­sában legyen az állami érdekek legfőbb őre. Balástya példája mu­tatja, ahol Balogh Sándor elvtárs, a párttitkár, állandóan segítette a tanácsot, ott 69 százalékra teljesí­tették a begyűjtési tervet. Ahol a Párt szeme a tanácson van. ott jól halad a munka. A tavaszi mun­kák jó elvégzése többek között at­tól függ. hogy a helyi tanácsoké* ezen belül a mezőgazdasági állan­dó bizottságok mennyire tudják mozgósítani a falu népét. Nem az időjárás a döntő, hanem as, hogy u helyi tanácsok l:i tudják-e hasz­nálni a rendelkezésre álló jó időt helyes munka-megszervezéssel. A jó termelőszövetkezeti fejlődés alapja a mostani jó tavaszi munka. Mind­ez jó helyi tanácsok nélkül lehetet­len. A tanácsok megerősödése, a minisztertanács hstáro-v'nak vég­rehajtása pedig nemcsak a megyei tanács, de nagyrészt a helyi párU szervezetek jó munkájától függ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom