Délmagyarország, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-01 / 26. szám

CSÜTÖRTÖK, 1951. FEBRUÁR 1. 3 1946 FEBRUÁR 1. Ma 81 éve, 1946 február elsején kiáltották ki Magyarországon a Köztársaságot. Az elnyomástól és szolgasorsból végleg felszabadított magyar dolgozók az öt év alatti jó munkájukkal, politikai fejlődésükkel bebizonyították ország-világ előtt, hogy tudtak élni azzal a szabadsággal, amelyet a Szovjetúnió népe, a világ dolgozóinak nagy vezére, Sztálin adott kezükbe. Öt év alatt megtanultak munkásaink, parasztjaink és értelmiségi dolgozóink legjobbjai szovjet módom, bolsevik módon dolgozni és gondolkozni. A Párt tagjai a dolgozó nép élén járva magukkal vitték az ezer évig úriszékek, dézsmák és botok hatalmaskodása alatt sinylődött magyar népet a szocialista társadalmat alakító, épitő, hatalmas munkára és harcra. Ennek a munkának minden mozzanata, a harcnak minden győztes csatája új és új eredményeket hozott, — a dolgozó magyar nép életének, új és új értelmet adott. Megnyitotta ez a harcos munka a szocialista társadalomhoz vetető utat számunkra. De megnyitotta a további nagyszerű távlatokat ii — kommunista társadalom távlatait. Matryarország történetében a népköztársasággá nőtt köztársatág öt éve többet jelent a fejlődés szempontjából, mint az előző ötven, száz évek. Az öt év alatt megtett út jelentősége pedig egyáltalában össze sem hasonlítható az előző korokéival. Mert ez alatt az öt év alatt nemcsak annyi történt, hogy megszűnt az elnyomás, hanem az Is, hogy megszüntettük az elnyomás lehetőségét is. Megsemmisítettük és visszaszorítottuk az elnyomás burzsoá erőit és — Pártunk szavára hallgatva — éberen őrködünk, hogy ezek soha fel ne támadjanak. Ha köztársaságról, népköztársaságról, a magyar dolgozók szabadságáról és új, felmérhetetlen lehetőségeiről beszélünk. elsősorban .Sztálinra, a szovjet népre gondolunk határtalan szeretettel és hálával, — aki lehetővé tette, hogy itt, Magyarországon is valóban emberré, felszabadult, életvidám emberré válhatott minden dolgozó ember. F.s gondolunk nagy odaadással a mi nagy Pártunkra, gondolunk a mi drága Rákosi elvtársunkra, aki a magyar népet a békét és szabadságot szerető népek nagy és széttéphcletlen szövetségébe vezette. Sztálin éa Kákoai elvtársakkal az élen a Magyar Népköztársaság dolgozóinak milliói bátran és tántoríthatatlanul harcolnak a népük és a népek békéjéért, a magyar dolgozók ragyogó jövőjéért, a szocialista társadalom felépítéséért. Az önköltségcsökkentés adatai — és ami az adatok mögött van Előadás Szegeden a Szovjetunióban járt magyar íróküldöttség tapasztalatairól Nemrég tért vissza a Szovjelúnióból a magyar íróküldöltség, amelynek látogatása és a Szovjetúnióban szerzett tapasztalatainak felhasználása felmérhetetlen segítséget nyújt irodalmi és művészeti életünk továbbfejlődésében. Az íróküldöttség tagjai Budapesten már beszámoltak útjuk eredményeiről, most pedig ellátogatnak az ország több városába, hogy a vidék dolgozóit is megismertessék a Szovjetúnió irodalmi és kulturális életével. Szegeden február 7-én, szerdán délután fél 6 órakor Darvas József vallás- és közoktatásügyi miniszter tart előadást az Ady-téri egyetem nagytermében, a Szovjetúnióban szerzett élményeiről és tapasztalatairól, Szeged dolgozói részére igen értékes lesz ez az előadás, hiszen hozzásegít bennünket a Szovjetúnió szocialista kultúrájának megismeréséhez és példájának követéséhez. Újabb üzemek csatlakoztak a kongresszusi versenyhez Már egyre nagyobb eredményeket érnek el dolgozóink & kongresszusi felajánlások teljesítésében, még egyre tart az üzemek lelkes csatlakozása a Hofherr-gyári dolgozók kezdeményezéséhez. Leg. újabban * Délmagyarországi Közraktárak, a Szegedi Kiskereskedelmi és a Csongrádmegyei Népbolt Központ Állami Vállalat, valamint n TÜZÉP NV. és a Szegedi Erdőgazdalság jelentette be a versenyhez való csatlakozását, A Oélmagyarorsaágt Közraktárak dolgozói vállalták, hogy február 24-ig teljesítményüket annyira fokozzák, hogy egyetlen dolgozó sem lesz, aki százszázalékon alul teljesítene. Az üzemgazdasági osz. tály a telepeken lévő ócskavasat február 24.ig összegyűjti és odahat, hogy az újítási mozgalom minél nagyobb mértékben kibontakozzék. Az ellenőrzési, számlázási csoport a darabbérnormák helyes alkalmazása érdekében tájékoztatót szerkeszt a bérelszámolással foglalkozó dolgozók részére. Vállall ták a számlázás további leegyszerűsítését, valamint azt, hogy az ellenőrzési csoportba mindenki állandó olvasójává váliik a Szabad Népnek. A könyvelés dolgozói az évi mérleget 24_re elkészítik, magukévá teszik az új rendszerű könyveléist és helyrehozzák az 1949. ben téves könyvelésbőt előadó, dott hibákat. A Szegedi Klaherezkedelml és Csongrádmegyei Népbolt Központ Állami Vállalat dolgozói Rákosi elvtárshoz írt levelükben fogadtak több, jobb munkát. Tervezetük szerint 227 dolgozó fel. ajánlása nyomán 28.307 forint megtakarítást érnek el. Ennek érdekében a szegedi hentes-árudák lromplex.brigádot alakítottak. Az árudák dolgozói raktárkészletük bői 30.000 forint forgóeszközt sza. badítanak fel. Az egyéni felajánlások közül különösen kiemelkedik Józ&a János, a 30-as számú áruda dol. gozója, aki 200 kg vas- és fém. hulladék összegyűjtését vállalta. Vállalását a mai napig már 250 százalékra teljesítette, mivel 500 kg vas. és fémhulladékot sikerült összegyűjtenie, jó felvilágosító munkával, az árudában vásárló dolgozóktól. , i"..„. Á A vásározó részleg vásárokra ezután 3 gépkocsi helyett 2 gépkocsival jár, ezt úgy éri el. hogy a rakterületet jobban kihasználja, A Tilzép NV dolgozói fokozott takarékosságot vállaltak. Az árukiadók például azt ajánlották fel, hogy minőségi munkával, a legpontosabb méréssel az eddigi 2 százalékos elmérési hiányt 1 százalékra csökkentik, ami egy év alatt tűzifánál és szénnél, több, mint 12.000 forint megtakarítást eredményez. A dolgozók az elindított energia, és tüzelőanyag takarékossági versenyt még jobban fokozzák és az energia megtaka. rítási százalékot 25-re. a tüzelő, anyng megtakarítási száslékot pedig 20 százalékra emelik. Ezzel több, mint 8000 forint megtakarítást érnek el. Helyes munkaerőgazdálkodással további 10.000 forintot takarítanak meg. Belekap, csolódnak a hulladékanyagok, öcs. kavas, papír stb. gyűjtésébe, valamint kiválogatják az iparban felhasználható fát, odahatnak, hogy ez az értékes nyersanyag ne tüzelődjék el, A Szegedi Állami Erdőgazdaság dolgozói februári tervüket február 24-re befejezik főt ezt a tervet 10 százalékkal túlteljesítik. A január és február hónapra elő. irányzott ipari fakihozatalt 8 szá. zalékkal emelik, hogy ezzel is elő. segítsék a bánya- és építőiparunk tervteljesítését. A vállalat egyik dolgozója. Sípos István február 24-re elkészíti az ötsoros kapálóé boronáló kultivátor újítását, ami évente többezer forint megtakarítást eredményez. A Városi Gőzfürdő dolgozói legutóbbi termelési értekezletükön munkafelajánlásokat tettek a Pártkongresszus méltó megünneplésére. A mosodai részleg dolgozói Zilálták, hogy az eddig három műszakban végzett munkát, jobb munkamegszervezéssel s a munkaidő százszázalékos kihasználásával két műszakbar^végzik el. A műszaki munkások pedig felajánlották, hogy a napi munka mellett az összes csőhálózatot 90 százalék, ban használt anyagból kijavítják. Az üzem valamennyi dolgozója ezenkívül vállalta, hogy az üzem területén lévő ócskavashuUadékot öszszegyüjtik és eljuttatják a Vashulladékgyüjtö Vállalathoz, Egy hét telt el a Központi Statisztikai Hivatal jelentése óta. Ez alatt az idő alatt a legtöbb üzem megvizsgálta a jelentés szempontjai alapján, hogyan járult hozzá ennek az eredménynek a kivívásához. Megvizsgálta elsősorban azt, hogyan teljesítette a tervet, hogyan alakult aiz önköltségcsökkentés, kihasználta-e az üzem a rendelkezésre álló lehetőségeket, az újítási mozgalmat, Sztahánov-mozgalmat, a munkamódszerátadás t. Megnézték, milyen beruházásokkal gazdagodott az üzem az első tervév során és megvizsgáltak ezernyi szempontot, melyet a Statisztikai Hivatal jelentése vetett fel. A tervteljesítés voronfán a szegedi üzemek általaiban jó eredményeket értek el, ig'en nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar gyáripar az első évi tervet 109:6 százalékra teljesíthette. Egyes üzemeknél történtek lemaradások, melyeknek okát részint, objektív körülményekben, résint pedig a kellő politikai munka hiányában kell keresnünk. A szegedi üzemek döntő többsége azonban becsülettel teljesítette a tervet, úgy viszonyult a tervhez, mint ahogy törvényhez viszonyulni kell. Igen értékem tapasztalatokra bukkanhatunk azonban, lia a tervteljeeité® mellett aprólékosan megvizsgáljuk szegedi viszonylatban a Statisztikai Hivatal jelentése által felvetett különböző szempontokat. Ilyen például az önköltség százalékának alakulása. A Szegedi Kenderfonógyárban 1949-ben még csak 91.9 százalékra tudták az önköltséget leszorítani. Ez a szám az ötéves terv első esztendejében állandóan javuló tendenciát mutat. Az első tervnegyedévben már 90.7 százalékos önköltségcsökkentést értek el, a második negyedben ez a szám még lentebb, 90.4 százalékra szorult, a harmadik negyedévben pedig további S tized százalékos javulás mutatkozik, míg a negyedik tervnegyedévben az önköltség csökkentéséért folytatott harc ugrásszerű eredményt hozott. 1950 utolsó negyedében az önköltség százaléka: 85.1 százalék. Ezek mögött a számok mögött azt kell meglátni, hogy a Szegedi Kenderfonógyár dolgozói az önköltség csökkentésével sokezer forintot juttattak államunknak, sokezer forintal járultak hozzá ahhoz, hogy a békefront magyarországi szakasza még erosebb legyen. Ugyanez mutatkozik meg a többi üzemek ömköItségosSkkentési kimutatásában is. Az Újszegedi Ládagyár dolgozói például a tervben előirányzott önköltségcsökkentést is jóval túlteljesítették. A harmadik tervnegyedévben például majdnem 10 százalékkal. Hatalmas összeget, 500 ezer forintot kapott dolgozó népünk a Ládagyár dolgozóitól akkor, amikor az anyagköltséget 4.5 százalékkal csökkentették. Dolgozóink körültekintéséből, a szovjet tapasztalatok alkalmazásából hatalmas eredmények születtek meg. A Fűtőház dolgozóinak példája bizonyítja ezt legjobban. A tehervonatok zömét az elmúlt tervév során felemelt sebességgel ée túlterheléssel továbbították, a fűtők áttértek az ,.egylapátos-tüzelós"-re. Az eredmény 11 ezer 858 tonna szén megtakarítása, ami forintértékben 1,442.930, tehát közel másfélmillió forint. Oldalaikon keresztül lehetne sorolni a számokat, százalékokat, melyek bizonyítják, hogy a szegedi üzemek dolgozói alaposan kivették részüket az önköltség csökkentésért, az anyagmegtakarításért folytatott harcból. Érdemes azonban ezzel párhuzamosan azt is megnézni, mi lett ezeknek a megtakarított forintoknak a sorsa, mire költötte el államunk azokat a forintokat, melyek a mult rendszerben azt segítették -olna elő, hogy a tőkés új villát vásárolhasson magának, esetleg a felesége nyakára új, százezreket érő gyöngysort, lehetővé tett volna esetleg még pompásabb nyaralást a Lidón, vagy hirhedtebb kártyacsatát a Monté Carlo-i kaszinóban. Aa üzemek a dolgozóké lettek és minden fillért a dolgozók saját maguknak takarítottak és takarítanak meg. Nézzük meg, hogyan áll ez a kérdés például a Magyar Kenderben? Két kazánt korszerűsítettek, bővítették az előkészítő üzemrészt, korszerűvé, egészségessé, biztonságossá tették a szövődét azáltal, hogy hatalmas összeggel profilirozási munkát hajtottak végre. Nincs már többé szíjtenger a gépek felett, korszerű alsó meghajtást kaptak a gépek. Korszerű mosdó, tusoló és öltöző helységet építettek, 500 főt kiszolgáló étkeztető felszerelést vásárolták, röplabda- és teniszpályát építettek a dolgozók számára. — A Szegedi Cipőgyárban 131.000 forintot fordítottak villamosgépek, munkaeszközök, tűzvédelmi berendezések beszerzésére. — A Szegedi Fűtőházban az első tervévben üzemi konyhát létesítettek, a 'Pic-k Szalámigyárban a beruházásokkal kiküszöbölték az üzem szezonjellegét és az egész üzemet átalakították olymódon, hogy hűteni tudják a raktár é3 füstölő helyiségeket is, ami lehetővé teszi, hogy a szalámit az év legnagyobb részében gyárthatjákUgyanebben az üzemben emellett 150 főt befogadó kultúrtermet létesítettek, hideg-meleg vízzel ellátott munkásfürdőt, orvosi rendelőt építettek. A Víz műtelepen is az önköltségcsökkentés eredményei tették lehetővé, hogy 500 kötetes könyv tárat rendezzenek be s az önköltségcsökkentési mozgalom sikere volt az alapja annak is, hogy a Vízépítő Vállalat dolgozói részére modern, kényelmes munkásszállót rendezhettek be, megszüntetve az építőiparosok szinte tradic'óvá vált .,no mád életét". Ebben a szállóban központi fűtés, fürdőszobák, olvasótermek, rádió, sportfelszerelések szolgálják a dolgozók kényelmét és teszik lehetővé a fáradtságos munka utáni pihenést. Sok szegedi üzem kimaradt még ebből a felsorolásból. Mindegyik üzem viszonylatában hasonló beruházásokról számolhatnánk be, elmondhatnánk, hogy kultúrtermek, fürdők, étkezőhelységek, sportpályák épültek a megtakarított forintokból, hogy ezek nyomán korszerűbbé, egészségesebbé, a termelés céljainak megfelelőbbé vált az üzem. Mint például_ a Ládagyárban, ahol az ebédlőt asztalokkal, székekkel szerelték fel, új színpadot epítettek, hangosítoval szerelték fel az üzemet. Akármerre néznek az üze* mekben a dolgozók, megváltozott a világ. Sokat alkotott két kezük munkája, találékonyságuk és öntudatuk- Ez a magyarázata annak, hogy a kongresszusi emléklapokról úgyszólván elmaradhatatlan a további önköltségcsökkentést, takarékosságot célzó vállalás. Tudják a dolgozók, hogy a versenynek nemcsak az a célja, hogy többet termeljünk, hanem az, hogy úgy termeljünk többet, hogy olcsóbban termelünk. Minden üzemben felhasználják ennek érdekében az elmúlt év gazdag tapasztalatait a így a Statisztikai Hivatal jelentésének nemcsak az a jelentősége, hogy ennek nyomán pontos képet alkothatunk magunknak az elmúlt tervévről, hanem ennek nyomán élére áll az a kérdés is: mit lehetett volna még jobban megcsinálni? Csak egy példa a fűtőházból: a forgalom a kért vonatgépeket nem a megfelelő időben mondja le, ami eredményezi azt, hogy ezekbe a mozdonyokba fölöslegesen gyújtanak be, fölöslegesen értesítik ki a mozdony személyzetét. Esetenként így nemcsak 150—200 forintot vonnak el a népgazdaságtól, hanem akadályozzák s ok nélkül megszakítják a mozdonyszemélyzet jól megérdemelt pihenőjét is. A MÁV-nál ez az eset annál súlyosabb, mert még mindig fennáll. Január 1. és január 24- között például 30 esetben mondtak le mozdonyt. Ezt a számot nyilvánvalóan lehetne csökkenteni a munka jobb megszervezésével. A Szegedi Cipőgyár vállalatvezetősége a tervjelentés nyomán jött rá, milyen bűnös mulasztást követett el akkor, amikor a sztahánovista munkamódszerek bevezetésének kérdésével nem foglalkozott eléggé. Az építőiparban is hiányzik a sztahánovista munkamódszerek bevezetése, a tervfegyelem is sok üzemben hagy kívánnivalót maga után, egyes helyeken még mindig nem kielégítő a viszony az újítókhoz és az újításokhoz. Eredményeink mellett hibáinknak, hiányosságainknak nyílt feltárása és kijavítása viszi állandóan előre fejlődésünket s teszi lehetővé, hogy maradéktalanul megvalósítsuk szocializimust építő terveinket- A tervjelentés tükrében megláthattuk eredményeinket éppúgy, mint hibáinkat. Ha a meglátáson túlmenően minden üzemben irányt j vesznek a hibák felszámolására, ; akkor minden kétséget kizárólag valóra válik az az ígéret, melyet dolgozóink tettek a Pártnak: telje-ítjük, sőt túlteljesítjük tervünk második évét is. Megkezdődik a rendszeres egészségvédelmi szolgálat a szegedi termelőesoporiokban A Városi Tanács szervezésében február 1-ével megkezdődik a szegedi termelőszövetkezeti csoportoknál az egészségvédelmi szolgálat. Kormányzatunk ismételten bebizonyítja, népi demokráciánk legfőbb értéke az ember. Ez az eredmény is újabb csapást jelent az ellenség aknamunkájára, amelyet a szocialista szektorokkal kapcsolatban fejt ki. Az ellenség nem egyszer megpróbálta suttogó propagandájával lebeszélni a dolgozó parasztokat arról, hogy kollektív gazdálkodásra térjenek át. Egyre gazdagodó termelöcsoportjaink bizonyítják, menynyire alaptalanok az ellenség rágalmai. A múltban a dolgozó parasztnak ahhoz, hogy kezeltetni tudja magát, lovát, szekerét kellett eladnia — ha egyáltalában volt neki, — vagy pedig szánalomra számíthatott, talán akad valaki, aki szalmás kocsiderékalján elviszi az orvoshoz. Ha eladható ingósága nem volt, akár meg is halhatott. Ma a dolgozó parasztok teljesen díjtalanul kapják meg a helyszínen i a legjobb szakorvosoktól mindazt, ami egészségük megvédéséhez szükséges. 'A Városi Tanács egészségügyi és népjóléti osztályának munkaterve szerint február 1-én a „Dózsa", 8áu az „Alkotmány' és „Felszabadulás", 15-én „Vörös Csillag" és „Úttörő", 22-én a „Haladás" és „ötéves terv" március 1-én a „Táncsics" és „Uj élcl"-tszcséknél megkezdődik a rendszeres egészségvédelmi szolgálat. Igy kerül ismét egy lépéssel közelebb a város és a falu, igy jutnak hozzá távoli tanyákon is a terhes anyák és csecsemők a legmegfelelőbb gondozáshoz. Az a cél, hogy a léli időszakban felkutassák és felszámolják a krónikus betegségeket (reuma stb), valamint a gyakran e'őforduló betegségeket (sérv, aranyér), amelyek a munkában akadályozzák a dolgozókat. Fontos feladat a nyári munkaidőre az időszakos bölcsődék megszervezése is. A tanács egészségügyi szolgálata kiierjed a környezet min. den problémájára, a jó ivóvíz-ellátásra, légy elleni küzdelemre stb.