Délmagyarország, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-18 / 41. szám

Eljcn a békét védelmező, a szocializmust építő magyar nép vezetője, A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA! A kongre*»*uHÍ elóltpftailő munha segítőié PROPAGANDA MUNKÁNK MEGJAVÍTÁSA A Jelenlegi nemzetközi hely­zet és a szocializmus épttése Borin •'lőttünk álló nagy feladatok azt követelik meg minden párttagtól és minden becsületes, a Párthoz, a Szovjetunióhoz és a népt demokrá­ciához hü dolgozótól, hogy még na­gyobb fegyelemmel, példamutatással, önfeláldozással és elszántsággal áll­jon helyt mind az építő munkában, mind a békéért folytatott harcban. Hogy ezt megvalósíthassuk, ahhoz nz szükséges, hogy pártszervezeteink megmagyarázzák minden kom­munistának, minden becsületes dol­gozónak Pártunk politikáját, hogy képessé tegyék őket a nehézségek leküzdésére, nagyobb erőfeszítésre és megszilárdítsák bennük a Párt­hoz, hazánkhoz, a Szovjetunióhoz való hűségüket. Rákosi elvtárs az „ötéves a Tár­sadalmi Szemle" cimö cikkében a kővetkezőket irta: ,Jfa a Magyar Kommunista Párt nagyban és egészében meg tudta oldani a ráháruló feladatokat an­nak dönti tinirezöje, hogy a legfe. lelösebb munkát végső vezetőink al­kalmazni tudták a marxi-lenini ta. nításokat, alkalmazni tudták abban a formában, ahogy a bölcs Sztálin a tanokai tovább fejlesztette, elmé­lyítette és killön, a II. világháború utáni viszonyokra kidolgozta Pártszervezeteink többsége meg­értette a marxista-leninista elmélet elsajátításának és alkalmazásának hatalmai jelentőségét. Bizonyttja ezt az idei oktatási év beindítása és az azóta eltelt idö. Pártszervezete­ink, párttagságunk döntő többsége az oktatásban, a tanulásban végzett munkájával is bebizonyította, meg­érti, hogy a marxizmus-leninizmus tanításainak ismerete nélkül nem é'lhatjuk meg helyünket a terme­lés, a párt építés, a békéért folyta­tott harc területén. Ezt bizonyltja az 1b, hogy párt­szervezeteink sokkal nagyobb gon­dossággal, alapot felvilágosító mun­kával vonták be a hallgatókat a kit. lönböző oktatási formákba és ügyel­tek arra is, hogy az egyes oktstási formákra bevont hallgotók Szociá­lis összetétele, foglalkozás, nem. kor és elméleti képzettség szerinti össze­télele a kívánt követelményeknek megfeleljen. Párttagságunk döntő több­sége, sőt a pártonkívüli becsületes dolgozóknak Is egy igen jelentős ré­sze felismerte a marxista-leninisis elmélet tanulmányozásának jelentő­ségét. Ezt bizonyttja az is, hogy nemcsak párttagjainkat, hanem a pártonkívüli aktivistáinkat is soha nem tupasztalt tudásszomj és tanu­lási kedv hatja át. Jelenleg párttag­ságunknak több mint 50 százaléka vesz részt szervezett pártoktatásban és ezenkívül a becsületes pártonkí­vüli dolgozóknak ezrei tanulnak a tömegpropagandn előadásokon és a rádiószemináriumokon. A szervezett pártoktatásban, a tömegpropaganda előadásokon és a rádiószemináriu­mokon résztvevő hallgatóknál ko­moly fejlődés tapasztalható az ok­tatási év megindulása óta. Ez ter­mészetesen megmutatkozik a pftrt­épftési munkában, a termelés foko­zásában és s békéért folytatott harc növekedésében is. Ai idei oktatási évben a propa­ganda munkánk is tovább javult. Ehhez kétségtelenül hozzájárult az is, hogy megszerveztük u propa­gandista iskolákat, Így lehetőséget iivujtottunk előadóinknak, hogy a politikai iskolák unyagát magasabb színvonalon tanulják és az anyag alaposabb, jobb ismerelében felké. szültebben vezessék a pilitikal isko. Iákat. Bár kétségtelen, hogy komoly eredményeket értünk el a pártokta­tási munkában, azonban Búlyos hi­bát követnénk el, ha ugyanakkor nem inutitnánk rá a munkánkban lévő hiányosságokra és azok kikü­szöbölési módjára. Első ilyen hiányosságként kell megemlítenünk azt, hogy egyes pártfunkcionáriusaink még mindig lebecsülik az elmélet jelentőségét. Vannak még olyan alapszervezeti vezetőségi tagjaink, — sőt titkára­ink Is —, akik nem tanulnak és el­hanyagolják az oktatási munkával való törődést. Igy a Kiskereske­delmi NV párltitkára a legutóbbi konferencián nem jelent meg és az előző konferencián, mivel nem ké­szült fel — egyszer sem szólt a kérdésekhez. Áz Épületszerelő V. párttitkára még egyetlen konferen­cián sem jelent meg. De van olyan ti!kár elvtárs is, mint például a Bőrruha V. pártlitkára, aki semi­lven oktatásban nem vesz részt, l./.ek az elvtársak nem látják azt a veszélyt, hogy a forradalmi elmélet hiányában szűk látókörű, praktt. •itta emberekké válnak, olyan em­berekké, akik az elmélet hiányában nem képesek eszmel-politikai irá­nyítóivá válni szervezeteiknek. Egyes pártfunkcionáriusaink gyakran hivatkoznak a túlterhelt­ségre, ezzel akarják megmagyarázni a tanulás elhanyagolását. Ugyanak­kor azonban azt tapasztaljuk, hogy ezek az elvtársak n gyakorlati mun­kájukat sem végzik cl kellőképpen. Ezek az elvtársak nyilván elfelejt­keztek a Politikai Bizottság 1949. okt. 20-i határozatáról, amely a ká­dereknek a nagy elfoglaltságukra való hivatkozására a kővetkezőket mondja: Kádereink „éppen elméleti színvonaluk emelésével tudják mun. kájukat tervszerűbben, jobban átte­kinteni és megszervezni." Pártfunkcionáriusainknak, propa­gandistáinknak az a feladatuk, hogy a tanulási fegyelem megszilárdítá­sában járjanak elől Jó példával és ragadják magukkal lelkes tanulá­sukkal sz elmaradottakat. Pártszer­vezeteink vegyék fel a harcot az el. raélet nyílt, vagy burkolt, tudatos, vagy öntudatlan lebecsülése ellen. Gyakran előfordul egyes pártszer­vezeteinknél, hogy egv-egy kam­pánymunka során az oktatási mun­kát háttérbe szorítják, pedig éppen a termo]ós fokozása is elősegítené a kampányfeladatok sikeresebb vég­rehajtását A szervezett pártoktatáson kivül pártszervezeteink nagyobb gondot fordítsanak a tflmegpropa­ganda előadásokra. Különös gondot fordítsanak a nemzetközi kérdések és a Bolsevik Párt útja előadássoro­zataira Járó elvtársak kiválogatá­sára. We vonják be az alapszerve­zet párttag és pártonkívüli aktivis­táit. Azokat az elvtársakat, akik nem járnak el pontosan az előadá­sokra — csak a filmekhez — és nem egy esetben kiadják a látoga­tási jegyeket „albérletbe", váltsák Io és helyettük olyan népnevelőket, hékeblzottsági titkárokat és becsü­letes pártonkívüli aktivistákat osz­szsnak be, akik eljárnak ezekre az előadásokra és fel is tndják hasz­nálni sz Itt tanultakat s napi mun­kájukhoz. Végezetül még egy kérdést kell felvetnünk, az elmélet és gyakorlat összekapcsolásának kérdését. Párt­szervezeteink és propagandistáink állandó feladata legyen az elmélet és gyakorlat összekapcsolása. Nem az a célunk, hogy az oktatásban résztvevő elvtársak egy-egy anyag megtárgyalása után általánosságokat beszéljenek például a békéről, a munkás-paraszt szövetség megszi­lárdításának kérdéséről, hanem az, hogy a hallgatók lássák, milyen konkrét feladataik vannak a terme­lés, a párlépllés, a külső és belső ellenség elleni harc terén. Ezt csak úgy tudjuk elérni, ha propagandis­táink pártszervezeteink segítségével szorossn beleépítik előadásaikba a Párt és az egész üzem előtt álló feladatokat. Propagandistáink ke. ressék fel üzemeiket, pártszerveze­teiket és hallgatóikat s ne csak a szemináriumi foglalkozások napján, hanem a hét más napjain is. Pro­paganda munkánkat csak így tud­juk elevenné, mozgósítóvá tenni. Pártunk II. kongresszusától már csak egy hét választ el ben­nünket. Pártunknak erre a hatal­mas seregszemléjére nemcsak a Párt tngjai, hanem egész becsületes dol­gozó népünk lázasan készül. Párt­szervezeteink és propagandistáink használják fel a még hátralévő egy hetet arra, hogy a propagandamun­ka megjavításával, a tanulási fegye­lem megszilárdításával, a politikai iskolák munkájának javításával, munkások és dolgozó parasztok fo­kozott bevonásával, az elmélet és gyakorlat jobb összekapcsolásával, a pártszervezetek oktatási munká­jának jobb ellenőrzésével és irányí­tásával is méltóképpen készüljünk fel Pártunk II. Országos Kongrcsz­szusára- Pártoktatási munkánk megjavításában tartsuk szem előtt a Politikai Bizottság 1949 október 20-i határozatát, amely többek kö­zött ezeket mondja: „Pártunk és országunk további fejlődésinek most egyik fő akadá­lya a marxista-leninista szellemben nevelt káderek hiánya. Fejlődé­sünknek c szük keresztmetszetét fogjuk megszüntetni, ha kádereink marxista-leninista nevelését egész pártmunkánk, előterébe állítjuk és véget vetünk annak a helytelen gyakorlatnak, amely az elméleti munkát a mindennapi feladatok megoldása közben háttérbe szorí­totta" • Ifj. Simon Béla Szegedi Pártbizottság oktatási felelőse. PávpJ Kiisztnv: A pártirodában A hajnalfény alighogy felsugárzilt, műr cseng a távbeszélő asztalán. Ö itt a pártnak szervezője. Látszik, hogy nála hajnalórán sincs „korán". E dolgos ház nem ismer késedelmet, akár egy fővezérkar, úgy zsibong és kezeslábas vértet öltve jön-megy a munka népe, brigád és csoport. Vitáznak is, ha itt-ott nyűg a restség s a raktárakban nincs minden helyén. A7 ifjaknak is int a kötelesség s a komszomol-leányhad is serény. Mert nem hiába járnak itt a népek az építésről — ifjú és öreg: a kommunista szó nyomán az élet új tartalommal tölt agyat, s szivet. Hideg halomban áll a tég'akő még és tervben él csupán az épület, de látja már, ki itt munkál, jövőjét és tudja: megteremtni mért siet. LÁNYI SAROLTA fordítása A pártszervezet segítségével döntő rohamra indulnak a Kongresszusi Héten a Magyar Kender dolgozói A Magyar Kender pártszervezete, népnevelői, a szakszervezeti bizal­miak lelkes munkába kezdtek más­fél hónappal ezelőtt, hogy sikere­sen megszervezzék a Pártunk Kon­gresszusára indított versenyt. Egyé­nileg megbeszélték az üzem dolgo­zóival a kongresszusi vállalásokat, kinkrét javaslatokat tettek, hogy nz üzem dolgozói mit ajánlanak fel és mennyiben tudják vállalásaikat tel­jesíteni. Igy biztosították a kon­krét és kiértékelhető felajánlásai­kat. Hatalmas ütemben indult meg a kongresszusi verseny a népneve­lők jó felvilágosító munkája nyo­mán és most, a Magyar Kender dol­gozói döntő rohamra készülnek. A kongresszust héten a vállalások lúJ­teljesí'ésével és eddigi eredményeik túlszárnyalásával akarják bebizo­nyítani, szeretik a Pártot és vezeté­sével harcolnak a békéért. Felhasználják a „horeai két" tapasztalatait A kongresszusi hét megszerve­zéséhez felhasználják a koreai hé­ten szerzett tapasztalatokat. A „ko­reai héten" a dolgozók nem láthat, ták tisztán a versenyben elért ered­ményeket. A kongresszusi héten minden dolgozó munkapadja mellé felírják az előző nap elért eredmé­nyeket. Ezeket a népnevelők is tu­datosítják a dolgozók között. Fel­hívják a lemaradók figyelmét arra, teljesítsék kongresszusi vállalásai­kat, de megnézik azt is, mi az oka a lemaradásnak. Prágai Piroska például két héttel ezelőtt még 80 százalékra teljesítette normáját A pártszervezet felfigyelt erre a hiá­nyosságra és a népnevelők útján politikai felvilágosító munkával, Kalidka Katalin pedig sztahánovis­ta munkamódszerének átadásával elősegítette, hogy Prágai Piroska eddig már százszázalékos eredményt ért el. A népnevelők munkája eddig ;s megmutatkozott az üzem termelé­kenységének emelkedésén. Egyre több és több dolgozó teljesíti, illetve túlteljesíti felajánlását. A Magyar Kenderben 220 olyan dolgozó van, aki már teljesítette kongresszusi vállalásét, de most újabb vállalást tett a kongresszusi hétre. Gátvölgyi Pálné kopszoló például első felaján­lását 22 százalékkal teljesítette túl. Vállalta, hogy 131 százalékos ered­ményét hat százalékkal fokozza. Eddig 165 százalékra emelte telje­sítményét. Megvalósulnak a dolgozók Javaslatai A termelő munkában a kommu­nisták járnak az élen. A népnevelők személyes példamutatással is hoz­zájárulnak a felajánlások sikeres teljeisi léséhez. Az üzem dolgozóinak lendülete mellett nom maradhat hátra az Üzem vezetősége. A pártszervezet, a vájlalatvezetőség és üb, megbe­szélte a kongresszusi verseny eddi­gi tapasztalatait. Rámutattak a felmerült hibákra és megjelölték a további feladatokat is. Figyelembe­vették az üzem dolgozóinak javas­latait és észrevételeit is. Igy pél­dául Bicskei Ka'alin és Sebők Vera sztahánovista szövőnő felhívta a pártszervezet figyelmét arra, hogy kevés a vetülékcsiga s ez akadályoz­hatja a verseny Imáit letét. A szövő dolgozói arra figyelmez'ették a pártszervezetet, hogy mielőtt a gép­re anyagot adnak ki, vizsgálják fe­lül, melyik gép a legalkalmasabb az anyag feldolgozására. Igy kiküszö­bölhetik a rendszeres 6zálszakadást és ezzel is elősegítik az üzem dol­gozóinak munkáját. A .pártiszervezet rámutatott arra, hegy elsősorban az üzem gyártási programja alapján meg kell vizs. gálni az anyagellátást. A zavarta­lan rnyagallá'ás a Kongresszusi Hét sikerének egyik alapvető előfeltéte­le. A pártszervezet már gondosko­dott arról, hogy a felmerült hibák kiküszöbölésével biztosítsák a Kon­gresszusi Hét sikerét. Ezért máris kiküszöbölték a szövődé dolgozóinak anyagellátási problémáit és 500 új vetülékcsigát készítettek a copso­lőknak. Számbavettóh a tartalékét őket A Kongresszusi Hét sikere érdeké­bem fel kell tárni az üzem belső tar­talékait. A pár'teervezet feltérké­pezte az üzemben található tartalék­erőke-';, hogy adott cse öen zavarta­lanul igénybevehessék a Kongresz­szusi Hét alatt. Igy például előké­szítették a szabadságon lévő dolgo­zók esetleges munkábavonását. Fi. gyelembevették az ipari tanulók fel­ajánlásait, akik vállalták, hogy a pártkongresszusra százszázalékosan elsajátítják szakmájukat. A mun­káskáderek vállalták, hogy a Kon­gresszusi Hé'en tömegszervezési munkájuk elvégzése mellett terme­lő munkát is végeznek a délutáni szakmányban. Igy lehetővé teszik, hogy az éjszakai parti felduzzasz­tásával még nagyobb átlagered­ményt érjen el az üzem. A munka­módszerátadók amellett, hogy állán­dóan foglalkoznak a százévá zalékon alul teljesítő dolgozókkal, idejük egy részét termelő munkára fordítják. Természetesen a verseny ilyen nagy lendületé megköveteli a rend­szeres és folyamatos anyagellátást, amelyet a pártszervezet a műszaki­ak munkájának állandó ellenőrzésé­vel biztosít. Felhívta a műszakiak figyelmét arra is, h^ry minél ala­csonyabbra csökkentsék a gépállá­sokat, illetve a gépek részletes át­vizsgálásával küszöböljék ki az eset­leges géphibákat. Gyors „hadi leien tések" adják majd ktrtll a gyömé ImeS A pártszervezet világosan látja, hogy az üzemien belüli verseny megindult és szélesedik, azonban csúcspontját a Kongresszusi Héten éri el. Sikerét — a politikai felvi­lágosító munka megjavítása és a műszaki feltételek megterem'ésén kívül — elsősorban a versenyered­mények jól megszervezett, gyors-é» színes nyilvánosságra hozásával se­gíthetik elő. Ugy szervezik meg a Kongnesfpmsi Hétre a verseny nyil­vánosságát, hogy a közlések négy­óránként, mint gyors hadijelenté­sek, beszámolnak a verseny állásá­ról. Ez elősegíti a műhelyek, bri­gádok és egyéni versenyzők közötti nemes vetélkedést. Ilyen alapos felkészültség mellett a pártszervezet biztosítja, hogy s Magyar Kender dolgcfcói u Kon­gresszusi Héten eddig még soha nem látott eredményeket érjenek el a termelő munkában s nagyszerű eredményekkel köszöntsék Pártunk II, Országos Kongresszusát, Cs. M. Megjelent a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének, Politikai Bizottságának és Szervező Bizottságának fontosahb határozatait tartalmazó gyűjtemény A Szikra könyvkiadó a Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszu­sára 50.000 példányban adta kl a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének, Politikai Bizottságának és Szervező Bizottságának fon­tosabb határozatait. A Párt könyvkiadója ezzel módot nyújt arra, hogy a párttag­ság és a funkcionáriusok u kötet áttanulmányozásával jobban ellen­őrizhessék saját munkájukat, hogy mtndrn pártmunkás még alapo­sabban megvizsgálhassa, hol akadnak muukájábaii hiányosságok, melyik munkaterületen kell megjavítani munkáját és igy elősegítenie ötéves tervünk hatalmas feladatainak megoldását. A kötetben közölt határozatokat tárgyuk szerint öt fejezetbe csoportosították. ) A HET KÖNYVEI Marxizmus-leninizmus klassziku­sai: Lenin: „Baloldaliság" A kommu­nizmus gyermekbetegsége. II. kiad. (Marxizmus-leninizmus kiskönyvt 19—20) 128 oldal. Ara 4.— forint. Sztálin, a marxista-leninista ag­rárelmélet továbbfejlesztője (MDP központi előadói iroda előadásai 6. sz.) 36 oldal. Aia 1 forint. POLITIKAI MÜVEK Dialektika a természettudomány­ban (MDP központi előadói iroda előadásai 4. sz.) 26 oldal. Ára 1.— forint Laptyev I. D.: Sztálin, a kolhoz­rendszer megalkotója (marxista­leninista ismeretek kiskönyvtára 133.) 64 oldal Ara 1.50 forint. Puhov G. Sz.: A párttörtineü szemináriumok módszertani kérdé­sei (propagandista könyvt. 3. sz.) 58 oldal. Ára 1.— forint. SZÉPIRODALMI KÖNYVKIADÓ Radu: Fekete érc. (elbeszélés) 54 oldal. Ara fűzve 4.50 forint. Voltairé: Camdide — A vadem­ber. 172 oldal. Ára fűzve 9.50, kötve 15.— forint. UJ MAGYAR KÖNYVKIADÓ. Sotóhov: Uj barázdát szánt az eke. 7. kiadás. 332 oldal. Ara fűzve 8 forint, IFJÚSÁGI KÖNYVKIADÓ. A komszomolcok és az ifjúság politikai oktatásáról, A Szovjet­unió lenini, Kommunista Ifjúsági SAvotsége központi bizottsága XVII. plénumának határozata, 24 oldal. Ara fűzve 1.— forint, MŰVELT NÉP KÖNYVKIADÓ Műsorfüzet az üzemi kulturcso­portok részére 1951 február-már­cius. 284 oldal. Ara fűzve 9.— fo­rint Bazsanov: A legrövidebb rádió­hullámok titka. 184 oldal. Ara köt­ve 19.50 forint. Blagoj: A klasszikus orosz iro­dalom világraszóló jelentősége (szocialista kultúráért 2.) 44 oldal. Ara fűzve 2.50 forint. Fegyinszkij és Asztapovics: A világmindenség apró égitestei (ter­mészettudományos kiskönyvtár 59.) 42 oldal. Ara fűzve 1.50 forint, ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom