Délmagyarország, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-17 / 40. szám

Pénzügyi tervkészítés termelőszövetkezeti csoportjainknál VIII. ÉVF. 40. SZAM. ARA 50 FII-LÉIt. SZOMBAT, 1051. FEBRUÁR 17 Egészséges, életvidám munkásnemzedékért A testnevelés és sport kérdésé­Vei foglalkozni kell minden dolgo­zónak, aki a szocialista hazát akar­ja építeni, aki harcol az imperia­listák háborús törekvései ellen, aki békés, épitő munkával, de ha kell, harccal is meg akarja védenj ha. záját. A Szovjetunió Kommunista (bol­sevik) Pártja, s annak vezetői döu. tó kérdésnek tartották a szocialis­ta embertípus kialakításánál a testnevelés és a sport kérdését és nagy gondot fordítottak a szovjet dolgozók sportolási lehetőségének biztosítására, mind sportvezetői kép­zés, mind sporttelepek építése te­kintetében. Ezzel kapcsolatban a szovjet állam megalakulásának el­ső évében Lenin elvtárs ezeket mondotta: „Munkás országunkban a testileg erős, az akarat, a férfi­asság, az életerő. * kitartás embe­reinek milliós hadseregei szüksé­gesek. övék a jövő, az 5 kezük harcolja kl a jogot az emberi tár­sadalom alapjainak megépítésére.-" Sztálin elvtárs ezeket jelentette ki: „Egészséges és életvidám munkás­nemzedéket neveljünk fel mely a kellő' színvonalra tudja emelni a Szovjetország hatalmát és ha kell, életével is megvédi hazáját az el­lenség merényleteivel szemben." Lenin és Szlálin kezdeményezé­sére megindult a sportszervezetek szervezése, elkezdődött az ifjúság testneveléséinek szakirányítás .alá vétele, lerakták a szovjet sport és testnevelés alapjait. Egymásután alakultak a munkás sportegyesüle­tek, a dolgozók százezrei kapcso lódtak be a sportba. A Komszomoi a szovjet ifjúság milliós tömegei, tői jövő kívánságot közvetített a Párt felé, Sztálin elvtárs felé és 1930-ban létrehozták a GTO.sport­mozgalmat, mely lehetővé tette a szovjet dolgozók millióinak bekap­csolását a sportba. A Párt támo­gatta a GTO-sportmozgalmat, me­lyet Kalinin elvtárs igy jellemzett 1934-ben: „Mi az embert minden irányban ki ukarjuk fejleszteni; tudjon jól futni, úszni, gyorsan és délcegen járni, hogy egész szerve­zete kifejlődjék, hogy egészséges, normális ember legyen, aki egy­aránt alkalmas békés munkára és honvédelemre és aki testi képessé­geivel párhuzamosan értelmi ké­pességeit is telejsen kifejleszti." A Párt azt tunitja, hogy a sport elválaszthatatlan része az általá­nos politikai nevelésnek és a test­nevelés kérdését bele kell kapcsol­ni az állami és társadalmi szervek és szervezetek működési terveibe. A Szovjetunióban a pártszerveze. tek, az állami szervek, a tömeg­szervezetek. a politikai és gazda sági kérdések mellett gondot fordí­tanak a sport és a testnevelés kér­déseire. A GTO.sportmozgaiom el­ső jelvény-kiosztó ünnepségén Vo­rosilov marsa'l mondott beszédet. Kijelentette: Egészen mások azok az emberek, akiknek életszabályuk az állandó, mindennapos, rendsze­res testgyakorlás. Ezek az elvtár­sak mindig jókedvűek, vidámak, munkaképesek és kitartóak." A Bol­sevik Párt vezetőinek nyilatkoza­tait mindig követte a Párt hatal­mas támogatása, mely a szovjet sport óriási fejlődését, a szovjet emberek sokmilliós tömegeinek irá­nyított testnevelését, a testedzésen keresztül egészséges, edsett, hazá. ját szerető, a termelésben élenjáró, az ellenséggel szemben mindig harcra kész emberek nevelését se­gítette elő. Hazánkban a felszabadulás óta a testnevelés és a sport hatalmas fejlődésen ment keresztül. Irányt mutatott ehhez Rákosi elvtárs, ami­kor 1945-ben kijelentette: A testnevelésnek a nemzet é'etében rendkivü'i fontosságot tulajdonit a Magyar Kommunista Párt. Értnek a fontosságnak minden a'kalomnial Igyekeztünk Is kifejezést adni a múltban és ra'ta leszünk, hogv a jövőben ez még tnkáhb megtörtén­jék." Bár Pártunk előtt megoldás­ra vártak hatalmas politikai és gazdasági nroblémák. még's gon­dot fordított arra, hogy biztosítsa és elősegítse a magyar dolgozó nép, az ifjúság sportolási, testne­velési lehetőségeit. Gondot fordí­tott arra, felhasználva a Szovjet. unió Kommunista (bolsevik) Párt ja tapasztalatait, hogy fejlődő sportéletünket szocialista tarta­lommal töltse meg. Leszögezi ezt Pártunk 1947.ben kiadott sport­programja: „A magyar demokrá­cia fejlődése megkívánja, hogy a dolgozók, munkások, parasztok és értelmiségiek százezrei részesülje­nek a sport örömeiben, erősítő, egészségvédő hatásában. Feladat: hatalmas, új országot kell építeni, megvalósításáért egészséges, erős bizakodó emberekre, sportolókra van szükség." Ahhoz, hogy ezen hatalmas fel­adatot meg tudjuk oldani, a régi irányító keret már nem volt jó. sem összetételében, sem szervezeti felépítésében. Ezért kormányzatunk létrehozta 1948 tavaszán az Orszá gos Sport Hivatalt, majd megszer. vezték ennek alsóbb szerveit, a me­gyei sportfelügyelőségeket. Hogy az új sportszervezet egészségesen tudjon működni, a Párt irányításá­val és támogatásával fokozatosan megtisztítottuk a sportvezetést az oda nem való ellenséges és reak­dós elemektől és helyükbe Pár tünkhöz, munkásosztályunkhoz, do! gozó népünkhöz hű, a népből szár. mazó sportvezetőket állitoltunk. A magyar sportélet, a szovjet tapasz­talaitok felhasználásával, hatalmas fejlődésnek indult. Az új szerveze­ti vezetés következtében új tarta lommal, szocialista tartalommal kezdett megtelni. Kormányzatunk hatalmas összegeket biztosított sporttelepek építésére, edzők és sportvezetők képzésére. Egymás­után jöttek létre falusi sporttele­peink, városi stadionok és elkezd tűk épiteni a budapesti népstadiont is. Csongrád megye területén több százezer forintos beruházással új sporttelepek épülnek városokban falvakban egyaránt. A szovjet GTO-sportmozgalom nyomán Pár­tunk kezdeményezésére megszer­veztük a Munkára Harcra Kész­sportmozgalmat. Százezrek kapcso. lódtak be a rendszeres sportolásba az MHK-n keresztül. Ezzel is be­bizonyította dolgozó népünk azt a? akaratát, hogy felhasználja a sportolás lehetőségét, hogy önma­gát erőssé, edzetté, bátorrá tegye, hogy helyt tudjon állni a munka területén, a termelés frontján ér ha kell, a béke harcos megvédésé, nél. Népi demokráciánk fejlődése, az élesedő osztályharc é9 a nemzetkö­zi helyzet, a minőségi sport fejlő dése. dolgozó népünk sportolás utá­ni vágya, az MHK-sportmozgal. mon keresztül a sporto­lásba bekapcsolódott félmilliós dolgozó tömeg — mindez új fel­adatok elé állította a sportolókat a sportvezetőket. Az OSH ezen feladatok megoldására már nem volt alkalmas, ezéit a Párt kezde­ményezésére kormányzatunk meg. szervezte a minisztertanács mellett működő Országos Testnevelési és Sportbizottságot. Megszervezik en­nek alsóbb szerveit, a megyei, já rási és városi TSB-ket is. Ezzel megvalósul az a feltétlenül helyes és szükséges elv, hogy úgy orszá. tos, mint megyei viszonylatban egy szervezet kezében összpontosuljor a sport irányítása. A sport állami ügy, a nép ügye lett. A megyei városa és járási TSB az illetékes tanács végrehajtó bizottságána' önálló osztályát képezi és a tanáo irányítása alá kerül. Ez az új ke­ret lehetőséget ad arra. hogy min­ién dolgozó sportolhasson. Csongrád megye sportvezetői és sportolói hálával gondolunk ? Szovjetunióra, Pártunkra és Ráko si elvtársra, hogy lehetővé tett'­zámunkra a sportolási lehető-é gck legszélesebb kereteit. Feladata minden sportolónak, sportvezető' nek, hogy kihasználja ezt a lehető séget, minden erejével, lenduletév'" és küzdeni-akarásával helytálljon úgy a termelés, mint a sportmoz­ga'om fronlján a hazáért, a szn­ciaizmusért. a békéért vívott har cunkban. Varga Pál, a csongrádmegyei tanács Vi sportalosztály vezetője. A Textil kom hinát és a Falemezgyár a% elsők kosé került a Központi Vezetőség kongresszusi zászlajáért folyó versenyben Ma egyszerre két szegedi üzem lolgozóinak is igen kellemes megle­petésben volt részük. Arról értesí­tette őket a minisztérium, hogy jó eredményeket értek el a Párt Köz­ponti Vezetőségének kongresszusi zászlajáért vívott harcban. Az egyik üzem, büszkeségünk: a Szegedi Textilkombinát. A kon­gresszusi zászlóért folyó verseny­jen élüzemünk a legfrissebb kiértékelés alap­ján a harmadik helyre került, ami igen jó eredmény. Pillanatnyilag az első helyet a Kis­pesti Textilgyár tartja, a zászlóért folyó verseny második helyezettje pedig a Kelenföldi Kombinát. Ez a két üzem előzte meg a Szegedi Tex­tiikombinátot. Élüzemünk dolgozói azonban tudják, hogy ez még nem végleges kiértékelés. Még előttük áll a verseny nagy hajrája, a Kongresszusi Hét s arra akarják ezt a hetet felhasz­nálni, hogy megelőzzék a két előt­tük járó üzemet és maguknak biz­tosítsák Pártunk Központi Vezető­ségének vándorzászlaját. Igen jól előkészítették a Kongresszusi He­tet, úgyhogy minden reményük megvan erre, A másik üzem, mely abban a megtiszteltetésben részesült, hogy a Központi Vezetőség zászlajáért folytatott harc élenjárói közé ke­rült: a Szegedi Falemezgyár. Ez az üzem eddig 115 százalékban már teljesítette kongresszusi vállalását s ma már igen jelentős új vállalá­sokat tettek az üzem dolgozói, A Falemezgyár a faiparban a verseny harmadik helyére ke­rült s a dolgozók — hasonlóan a Tex­tilkombinát dolgozóihoz — megfo­gadták : nem elégszenek meg a har­a többi üzemek Is igyekeznek felzárkózni „ Kongresszusi Hét ideje alatf az élenjárókhoz. Mindkét üzom dolgozóinak foga­dalma azt jelenti: tudják, hogy a A Textilkombinát dolgozói örömmel veszik eredményt tudomásul a jó madik hellyel, hanem úgy fogják meg a munka végét, hogy szakmá­jukban elsők legyenek, elhozhassák a zászlót. Szeged minden dolgozóját büszke örömmel tölti el ez a jó ered­mény 6 verseny állása minden nap, min­den órában változhat, tehát nem pihennek meg az elért sikereken, hanem úgy dolgoznak, hogy a ver­seny állása az ő javukra változ­zon. HARCBAN A KONGRESSZUSI ZÁSZLÓÉRT l Fokozott jó munkával akarjuk kiérdemelni a Pártunk által felajánlott vörös zászlót! — írják leveleikben a szegedi üzemek dolgozói Gyors lábakon jár az idő — pár nap, s t't a Kongresszusi Hét és Pártunk II, kongreszusa — halljuk a szegedi üzemek sok-sok dolgozójától, akik egyemberként, lázas izgalommal számolják a napokat, órákat, s örömmel nézik a jól végzett munka után a jo. lyosókra, udvarra s az üzem kü­lönböző helyeire kirakott ver­senytáblákat, Minden nap, min­den órában egyre nagyszerűbb eredmények születnek a munka jobb megszervezésével, új munka­módszerek bevezetésével, a mun­kaidő százszázalékos kihasználá­sával s a hibák felszámolásával. Az egyéni versenyzők, a brigá­dok, üzemrészek nemes verseny' indítottak a kongresszusi zász­lókért s keményen, öntudatosan harcolnak a jobb, kiemelkedőbb eredményekért. A szegedi üze­mek több brigádja, egyéni ver­senyzője levelet is küldött szer­kesztőségünkbe, amelyben el­mondja, hogyan, milyen eredmé­nyek elérésével akarják kiérde­melni a Párt kongresszusi zász. laját. let akarjuk, hogy miénk legyen a zászló Kedves Elvtársak! A Szegedi Kendcrfonó kézigerc­benicző brigádja nevében írjuk le­velünket. Brigádunk nem ma, vagy gnap, hanem már pár hónapja alakult s születése pillanatától azon gondolkodtunk, hogyan tudnánk még jobb eredményt elérni. Termc­ésünk, bármennyire is kihasznál, uk a munkaidőt, nem haladta meg i 80, legjobb esetben a 90 száza­ékot. Mikor üzemünk dolgozói egy­másután csatlakoztak a Ilofhcrr­yár kommunistáinak nngyszeríí ;czdeményczéséhez, mi a kézigerc­nínező brigád tagjai is elhatároz­ok, hogy Pártunk II. kongresszu­st 100 százalékos termelési ered­néninycl ünnepeljük meg. Ezt a fel. •lánlást, mint a mai eredmények is bizonyítják, sikerült nemcsak elér­őink, de túl is teljesíteni. Osztályunk sztnhánovista dolgo­níja, Makra Liyula elvtárs a brigád valamennyi tagjával külön-külön foglalkozik s türelmes, gondos ta­nítással mindannyian,knak átadta munkamódszerét. Igy az új mun­kamódszer bevezetésével jelenleg 129 százalékra teljesítjük normán­kat, Ezzel nz eredménnyel nem elégszünk meg, tovább fokozzuk s jó munkánkkal ki akarjuk érde­melni ,.a kongresszusi verseny leg­jobb brigádja" címet s üzemünket hozzá akarjuk segíteni a kongresz­szusi zászló elnyeréséhez. Brigádunk nevében ígérjük, hogy a Kongresz­szúsi Héten példásan megálljuk he­lyünket, hogy a kongresszusi ver­seny végleges kiértékelésekor miénk legyein a Pártunk niegyebizotlsúga által felajánlott vörös zászló. LandLsz Lajos II., Jusztin István ifjúmunkások. .1 Textil kombinát Petőfi-brigádjának levele A kongresszusi versenyben elért eredményeinkkel köszönjük meg Pártunknak azt a sok-sok mindent, amelyet felszabadulásunk óta kap­tunk s értünk cl, de a termelés frontján születő eredményekkel fe­jezzük ki ragaszkodásunkat, őszin­te, igaz szeretetünket is, amiért Eu­rópa egyik legmodernebb üzemé­ben, a szegcdi Textilkonibinátban dolgozhatunk — írják a Textilkom. binát Petőfi-brigádjának DISZ.fia­taljai. A Hofherr-gyár dolgozóinak fel­hívására beálltunk mi is a csatasor­ba. hogy küzdjünk a jobb, n több termelésért. A kongzfíszusi ver­senyben elhatároztuk, hogy küz­dünk a „légjcbb kongresszusi bri­gád" elmért, hogy a verseny végén üzemünk kiérdemelje a Párt zász­laját. Meg kell mondanunk, nem a leg­jobb brigád voltunk, de most a kötelezettségvállalás után brigádunk valamennyi tagja Ígéretet lett a Pártnak, s ha ezt az Ígéretet nem teljesítjük, hazudtunk a Pártnak. Kemény, lázas, gondos munka követte az ígéretet. Vidáman, sok­szor énekszóval ajkunkon végezzük munkánkat. Nem egyszer — ha bri­gádunk valamelyik tagjának sokáig áll a gépe — odamegyünk, hogy se. gltsünk neki. Minél kevesebb le­gyen a gépállás. Felajánlottuk, hogy a leszedési időt 1.80 percről 1.50 , percre csökkentjük, ma mér ezt 1.37-rc sikerült lenyomnunk. Igyek­szünk egymásnak átadni a jó mun­kamódszereket, és a munka jobb megszervezésével napjainkban már úgy emlegeti üzemünk valamennyi dolgozója brigádunkat, hogy az ifik legjobb brigádja. A leszedési idő csökkentésénél nagyjelentőségű, hogy a hüvelyt, amelyet rárakunk az orsókra, előre elkészítjük, igy semmi időveszteségünk nincs. Ezt a munkát igyekszünk továbbra is fo­kozni, hogy nocsak ma, de a kon­gresszusi verseny után is mindenki úgy emlegesse a Petőfi-brigádot, hogy a kopgresszusi verseny leg­jobb brigádja, Tóth Mária bilgúdvczétff, Kii. rucsai Máriu, Hasku Aranka, Juhász Mária, Csíkos Etelka, Farkas Irén, Kövecs Jolán le. szedők. Teljesen kiküszöböljük « selejtet, hulladékot! A Magy.ar Kender copszo'.ó bri­gádjai közül Goda Imréné brigád­ja a következőket írja: Kedves elvtársak! Nap mint nap egyre boldogab­ban végezzük munkánkat, Közele­dik Pártunk II. kongresszusa és a Kongresszusi Hét, g c nagy na­pok közeledtével fokozódik bennünk is a lelkesedés a jobb és több ter­melési eredményekért, Brigádunk —, amelyben itt dolgozik Sebők Magdolna sztahanovista, a kender­lenszakma legjobb copszolója is, felajánlot'a, hogy elsőnegyedévi tervét hat nappal előbb befejezi. Ezt a felajánlásunkat a mai napig 111 százalékra teljesítettük. Ezen vállaláson túl, hogy a kongresz­szusi verseny kiértékelésekor meg­kapjuk a „legjobb kong rc szűzi brigád" című piros zászlót, vállal­tuk, hogy a selejtet, hulladékot tel­jesen kiküszöböljük, s csak elsőren­dű minőségi árut termelünk. Egy­másnak átadjuk jó munkamódsze­rünket, hogy ezzel is elősegítsük a felajánlások maradéktalan teljesi­tését. Goda Imréné brigádvezetö '•''•bök Magda sztaháno i ' • Kéri Istvánné Papp Gizella

Next

/
Oldalképek
Tartalom