Délmagyarország, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-04 / 29. szám

m. HMljtt «. 3 Szeretném bejárni ezt a vidéket... Gazdag tapasztalatokat nyomok a szegedi dolgozók „A Szovjetunió ló köztársasága" című kióllítóson Terület. Európa felár. 4. Ázsia egyharmadára terjed ki a hatal­mas Szovjetuniónak. Természeti feinoseinek gazdagsága pedig fel­mérhetetlen. De a legnagyobb kin­cse ennek a hatalma, országnak tmégis — a szovjet szocialista tár­sadalmi rendszer. Nagy utat t.ttek meg a Szovjetunió népei a gyóztss Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom óta. Amit azóta elértek, meg. termetettek és megvédtek az ellen­séggel vívott harcban, az mind — a sokmillió egyszerű szovjetember fáradhatatlan munkájának,, önfel­áldozó küzdelmének az eredmény*. Erről győz meg bennünket a ,Szovjetunió 18 köztársaeágá"-nak kiállítása, amelyet egy hét óta lá­togatnak Szeged dolgozói, hogy erőt, lelkesedést merítsenek a kiál­lított képekből ötéves tervünk telje­sítéséhez és a békéért vívott har­eunkhoq, A kopek közith látunk részlete­iket az újjáépített Sztálingrádról és Minszkről is. Ez a két város külö­nösen sokat szenvedett a német fasiszták ellen vívott háborúban. A romok helyén ma már szebbnél­szebb új épületek, meder* tteemeh emelkednek. — Ilyen bdmulcíbs teljesítmény­re osak az a nép képes, amelyet Lenin és Sztálin Pártja vezet — jegyzi meg Kószó Antal, a Vízmű dolgozója társának, Siprikó János­nak. — De sokat is ér se a kiállítás nekünk szegedi dolgozóknak — válaszolja ShnUcó János —, mert olyan tanulságokat vonhatunk le belőle, amelyeket igen nagy ered­ménnyel használhatunk fel a szo­sializmus építésénél hazánkban és O békéért vívott harcunkban. Üzbegisztán tájai tárulnak elé­bünk egy másik képcsoportnál. A köztársaság lakóinak a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom előtt alig S százaléka tudott írni-olvasni. Ma pedig nino* írástudatlan ember Üzbegisztánban. Vannak azonban nehéz- és könnyűipari gyárai, anya- és ossesemővédő otthonai, napközi otthonai, üdilőtelepei, isko­lái, színházai, mozijai, •pora- ée bal.ttsainháa Az üzbég kolhozok dolgozói munká­jukkal csodálatosan szép gyümöl­csöket termelnek. Sárgabarack al­ma, körte, szőlő mosolyog ránk a képekről. — Milyen szép gyümölcsök remnek ezen a vidéken — szólal meg mellettem Sooky Éva, a Dugo­nics-utcai általános iskola V. osz­tályú tanulója. Osztálytársa, a kis Schneider Klára meg is jegyzi vá­laszában: — Szeretném bejárni ezt a vi­déket, mert bizonyára nagyon sok szépet látnék itt. — Valóban, ezek a nemrégen még félnomád embe. rek ilyen bámulatosan nagyszerű kertgazdálkodást folytatnak. A kiállításon bemutatott gyer­mekvédő és nevelőintézmények, is­kolák Í3 mély hatást gyakorolnak a látogató dolgozókra — Azt látom ezeknél az intézmé­nyeknél — állapítja meg Ábrahám Jánosné egyetemi dolgozó —,hogy a Szovjetunióban már a gyerme­kekben kifejlesztik az élet iránti derűt, fírümőt és a munka, az alkotó tevékenység iránti lelkesedést és a béke szere­tetét. Általában az egész kiállítás, ból azt a következtetést vonhatom le — fejezi be szavait —, hogy a Szovjetunió a nemzetkőzi béke szi­lárd támasza s hogy — legyőzhe­tetlen. A sztálini nemzetiségi politika diadalát, a Szovjetunió népeinek testvéri összefogását is szemlélte­tően mutatja be a kiállítás, A Szov­jetunió fejlettebb népei állandóan segítik az elmaradottabbakat épí­tésben, munkában, harcban egy. aránt. R Béke-Vílágfanács fükárságának nyilatkozata X Bffloe-VflégtainAes titkársága nyilatkozatot tett közzé. A világ népei — hangoztatja a nyilatkozat tiltakoznak a fegyverkezési ver­seny ellen. A világ minden népe tudja, hogy a fegyverkezési verseny min­dig háborúhoz vezet. A Béke-Világ­tanács titkársága azoknak a hatá­rozatoknak megfelelően, amelye­ket Varsóban a Béke HíveJ II. Világkongresszusán hoztak, felhívja a népeket, hogy támogassák: 1. Az atomfegyver minden vál­fajának, továbbá a baktérium, ve. gyí, rádióaktív, hadieszközöknek és minden olyan fegyvernek feltétlen eltiltását, amely tömegpusztításra alkalmas. 2. Annak a kormánynak háborús bűnössé nyilvánításét, amely e hadieszközök valamelyikét a jövő­ben elsőként veszi igénybe. 3 A szárazföldi, légi és tengeri fegyveres erőknek 1951-ben és 1952-ben mai állományuk egyhar. madával, Illetve felével való pro. gresszív módon és egyidejűleg tör. ténó arányos csökkentését. 4. A Biztonsági Tanács mellett kellő tekintéllyel felruházott nem­zetközi ellenőrző szerv létesítése. Hogy ez az ellenőrzés hatékony legyen, nem csupán arra kell szorít, koznia, hogy a minden ország ál. tal bejelentett fegyveres erők, a meglévő fegyverzet és fegyvergyár­tás felett gyakoroljon felügyeletet, hanem a nemzetközi ellenőrző bi­zottság kívánságára felügyeletet kell gyakorolnia B fegyveres erők és az olyan meglévő fegyverkezés és fegyvergyártás felett is, amit nem jelentette be. A Román Népköztársaság 1950* évi leívjeleniése A Román Népköztársaság állami tervbizottsága nyilvánosságra hoz­ta jelentését a Román Népköztársa­ság 1950. cvi népgazdasági terve teljesítéséről. A népgazdaság 1950-es fejlődését a következő adaték jellemzik: ipar Az ipar globálisan 104 százalék­ra teljesítette az évi előirányzatot. Számos iparágban jelentősen túltel­jesítették az évi tervelőirányzatot. Az ipari termelés globálisan 37.3 százatokkal emelkedett 1949-hez képest. 1950-ben több mint száz fajta cikksorozat gyártását kezdték meg, amelyeket első ízben állítanak elő a Román Népköztársaságban. Az ipari termelés önköltsége 1949-hez képest hat százalékkal csökkent A kisipari szövetkezeti hálózat Jelen ősen kibővült. Mezőgazdaság Az 1950-es mezőgazdasági terv teljesítését a szocia'ista szektor ki­bővülése és megszilárdulása, vala­mint az jellemzi, hogy mind na­gyobb mértékben gépesí'dk a mun­kafolyamatokat és fejlett agrotech­nikai módszereket alkalmaznak. Annáik ellenére, hogy 1950-ben szá­razság volt, a terméseredmények — Valóban meglepő és felemele az a tapasztalat — állapltja meg dr. Medgyesi Endre, ugyancsak egyetemi dolgozók —, hogy nincs le maradás a 18 köztársaságnál, mind­egyik egyformán részesül abból amit az alkotás, a teremtő energic létrehoz a Szovjetunióban. Szeged dolgozói most, amikor a: ötéves terv második évének elő­irányzatát teljesítik, rendkívül gaadag tapasztalatokkal távoznak a kiállításról. Hiszen ma az imperialisták, élen az Amerika, Egyesült Államokkal, egyre na­gyobb erőfeszítéseket fejtenek ki a: új háború kirobbantása érdekében hogy a legborzalmasabb szenvedé­seket zúdítsák az emberiségre. Öl éves tervünk végrehajtásában, a ki­éleződött nemzetközi politikai hely­zetben világító fáklyaként áll elő' tünk és a világ békeszerető népei­nek százmilliói előtt is a hatalmá nak és erejének biztos tudatában álló Szovjetunió, forrón szereteti lángeszű vezérével, a nagy Sztá­linnal. Pintér Géza a legfőbb cikkekben túlhaladták az 1949-es év eredményeit, 1950 végén már több, mint ezer termelőszövetkezet működött a Ro­mán Népköztársaiságban, 65,800 család részvételével. Az erdősítési tervet 117 száza­Lókra teljesítették. Az erdősőitett területek nagysága meghaladta a 60.000 hektárt. Áruforgalom Az áruszállítás előirányzatát 109.6, a személyszállításét pedig 122.8 százalékra teljesítették. 1950-ben tovább fejlődött az ál­lami és szövetkezeid kereskedelem, Az állami bo'tok száma 1251-el, a szövetkezeti boltok száma pedig 5530-al növekedett. A román dolgozóknak csaknem 60 százaléka vett részt a szocialista munkaversenyben. A munkások, parasztok és értelmiségiek a nép­gazdaság valamennyi ágában egy­re nagyobb mértékben alkalmazzák a szovjet munkamódszereket, ame­lyeknek segítségével fokozzák a mun ':averseny eredményeit. Az 1950-es román népgazdasági terv túlteljesítésével megteremtőd­tek a feltételei annak, hogy a Ro­mán Népköztársaság dolgozói si­kerrel láthassanak hozzá az 1951­es terv végrehajtásához, amely az első román ötéves terv kezdetét je­lenti. 4 Magyar Dolgozók Párija Központi Vezetőségének távirata Vorosilov marsalihoz „Kedves Vorosilov elvtárs! Engedje meg, hogy 70-ik születésnapja alkalmából szívből üdvözöljük önt és hosszú évekig tartó termékeny munkát és jó egészséget kívánnunk önnek- Ezekben a napokban különösen élénken emlékezünk az ön baráti segítségére, országunk felsza­badulásának első éveiben nyújtott tanácsaira. Nemcsak mi, Ma­gyar Kommunisták, de egész dolgozó népünk szívébe zárta önt és ma ís közeli és drága barátját, a nagy szovjet nép képvise­lőjét, szeretett Sztálin elvtárs egyik legközelebbi fegyvertársát látja önben. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy a békéért, országunk szocialista építéséért folytatott további munkával és harccal fe­jezzük ki határtalan hálánkat a felszabadító szovjet nép iránt, mely megnyitotta előttünk a szabad, erős, szocialista Magyaror­szág megteremtéséhez vezető útní. Fogadja, kedves Vorosilov elvtárs legmelegebb Jókívánsá­gainkat. Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége nevében: ÍSAKOSI MATYAS." Dobi István távirata Vorosilov marsallhoz Kiiment Jefremovies Vorosi lov Úrnak, a Szovjetunió minisz­tertanácsa elnökhelyettesének, Moszkva, A hét könyvei Szikra. Sztálin: Beszéd a sztahá­novisták első összszövetségi tanács kozásán (marxizmus-leninizmus kiskönyvt. 76.) 26 oldal, 1 forint. Vais Zoltán: Az ötéves terv má­sodik évének feladatai. 78 oldal 1.80 forint. Gorkinava: Pártellenőrzés az üzemben (Pártépítés kiskönyvt. 23. sz.) 78 oldal, 1.50 forint. Hegedűs András: A magyar me­zőgazdaság szocialista átszervezé­sénei; kérdései. (MDP pártfőisko Iájának előadásai. 8. sz.) 28 oldal —.80 forint. Szépirodalmi könyvkiadó: Vörös­marty Mihály: Csongor és Tünde. (Színjáték.) 132 oldal. Fűzve 4.50 forint. Veres Péter: Ukrajna földjén (Napló.) 136 oldal. Fűzve: 10.50 forint. Rideg Sándor: Sámson. (Re­gény.) 248 oldal. Fűzve: 16.50. kötve: 22.50 forint. Kovács György: Foggal és kö römmeí. (Regény.) 274 oldal. Fűz­ve: 15.50, kötve: 20.50 forint. Volkov: Borove. (Regény.) 11/ oldal. Fűzve: 9.—, kötve 14.— fo rint. Uj Magyar Könyvkiadó. Gon­ceár: Zászlóvivők. (Regény.) 3. ki adás. 528 oldal. Fűzve 18 forint. Kozsevnyikov: Az ejtőernyős (Elb.) (Szabadságharcos kiskönyvt 2. sz.) 62 oldal. Fűzve: 1.20 forint Művelt Nép Könyvkiadó. K-atren­ko: Feltété arany. (Term. tud. kis­könyv. 57. sz.) 48 oldal. Fűzve 1.50 forint. Zsdánov: A röntgen-sugárzás (Termé-zst'ud. kisk. 58. sz.) 30 oldal. Fűzve: 1.20 forint. Béketüntetés Montevideóban Montevideóban az uruguayi béke­harcosok tüntetést rendeztek, majd táviratban felszólították a kor. mányt, hogy tegye magáévá a varsói Békevilágkongresszus ha­halározatait, Ax új görög kormány Az új görög kormány, amely Venizelosz és Papandreu pártjá­nak tagjaiból áll, csütörtökön le. tette az esküt. fl koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijelentése A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének fő­parancsnoksága közölte februái 2-án: A néphadsereg egységei a kina' önkéntesekkel együtt valamenny frontén kemény harcokat vívnak é továbbra is súlyos veszteségek' okoznak az el'enségnek. Dobi István részvéttávircta Kim Csak elhunyta alkalmábó Kim Csak, a koreai kormány miniszterelnökhelyettese, ipar­ügyi miniszter, a Koreai Munkás­párt politikai bizottságának tagja, január 31-én meghalt. Dobi Ist. ván miniszterelnök a magyar kor­mány nevében táviratban rész­vétét fejezte ki Kim Ir Szemnek, a koreai népet ért súlyos veszte, ségéért. Miniszterelnökhelyettes Űri Engedje meg, hogy 70. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Kormánya és népe nevében forró szerenesekivánati­mat küldjem Önnek. A magyar nép mindig hálásan emlékszik vissza az ön magyar­országi tartózkodására s arra a bará'i segítségre, melyet Ön, megyey lósítva a nagy Sztálin politikáját, országunk felszabadítása és újjá. építése terén nyújtott. Kívánom Önnek, hogy még hosszú évekig jő egészségben, si­keresen munkálkodjék a Szovjetunió és az egész bék&lábor javára. Dobi István, a Magyar Népköztársaság i minisztertanácsának elnöke. VOROSILOV ELVTÁRS 70 ÉVES Kiiment Jcfromovics Vorosilov > elvtárs február 4-én tölti be 70. életévét, Vorosilov elvtárs régi bol­sevik, Lenin elvtárs hűséges tanít­ványa, Sztálin elvtárs meghitt mun­katársa és barátja, a Bolsevik Párt és a szovjet állam kimagasló egyé­nisége, egyike a szovjet fegyveres erők első megszervezőinek. Vorosilov elvtárs 1881 február 4­én született Verhnyie faluban, a volt Jaktyerinoszlavi kormányzóság­ban — ma dnyepropetrovszki terü­let — mint egyszerű munkáscsalád gyermeke. Már kora gyermekévei­ben Saját bőrén kellett tapasztal­nia a kizsákmányolt, megalázott és rabszolgasorsban tartott ember ke­serves sorsát. Ez a nyomorúság, ez a kiáltó igazságtalanság a lelke mé­lyéig felháborította a fiatal kezdő vasmunkást. Rádöbbent arra, hogy a munkásosztálynak magúnak kell kiállnia emberi jogai megvédéséért és a kiállás sikerét csak a kemény, állhatatos harc hozhatja meg. És kezdetét vette a harc. Mint 16 éves ifjú, Vorosilov mór aklivan résztvett a munkásmozgalomban, 1899-ben sztrájkot szervez az al­csccki vasöntődében. Elbocsájtják a gyárból és a neve fekete listára ke­rül. Ezzel azonban a fiatal forra­dalmárt nem tudták lefegyverezni, tét csak fokozták harci elszántsá­gát. 1903-ban, amikor a luganszki, a mai vorosilovgrádi mozdonygyár­ban dolgozott,. Vorosilov elvtárs belépett a Bolsevik Pártba és te­vékenyen résztvett az 1905—1907­2S forradalomban. A Párt IV. 'stockholmi) és V. (londoni) kong­resszusán — mint küldött — talál­kozott először a Párt vezetőivel, Leninnel és Sztálinnal. A reakció ideje alatt Vorosilov elvtárs hosszú éveket töltött bör­tönben és , száműzetésben, ahol folytatta forradalmi munkáját. Az első világháború idején különböző pétervári gyárakban dolgozott. 1917 februárjában fellázította a főváros­ban állomásozó Izmailovszkij gár­daezredet. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom előestéjén Vorosilov elv­társ Lugánszkba utazott, ahol az októberi felkelés élére állt. 1918 őszén, amikor a németek megszáll­ók Ukrajnát, Vorosilov az ellenség 'ólában a Donyec-medence munká­saiból parlizáncsapatokat szerve­zett és hátbatámadva halálos csa­lásokat mért az ellenségre. Nemso­kára ezután Vorosilov elvtársat az V ukrán hadsereg főparancsnokává | nevezték ki, amelynek élén meg­tervezte az ostromlott Cáricin — | > mni Sz'á' -vrád — fe'«r-hoitue.. sót. Sikeresen áttörte a németek és a doni fehérkozák ellenforradalmá­rok ostromgyürüjét. Cáricin vé­delmében Vorosilov elvtárs Sztálin elvtárs első legközelebb álló segf­tölársa volt. Rendkívüli bátorságá­val példát mutatott katonáinak a fiatal Szovjet Köztársaság megvédé­sére. tüzelve őket. A cáriéi ni győzelem cs Ukrajná­tok a német megszállóktól való megtisztítása után Vorosilov elvtárs az Első Lovashadsereg élén Bu­gyonijjal együtt Sztálin elvtárs ter­vei alapján szétverte a fehérgár­dista Denikin tábornok és Vrangel tengernagy seregét 1919-ben és 1920-ban, majd a lengyel Pet'ujra­banditáktól szabadította fel Ukraj­"át. 1921—1924-ben Vorosilov elvtárs az észak-kaukázusi katonai körzet parancsnoki állását töltötte be, majd pedig 1924—1925-ben a mosz­kvai katonai körzet parancsnoka lett. 1925-töl majdnem egészen a má­sodik világháború kitöréséig a Szovjetunió összes fegyveres erői­nek főparancsnoka, hadügyi, hon­védelmi népbiztos volt. A Nagy Honvédő Háború évei alatt felelős­ségteljes állások egész sorát töllöt­lo be a szovjet ország irányításá­ban és a Szovjetunió fegyveres erőinek vezetésében. Vorosilov elvtárs 1921 óta tagja a Bolsevik Párt Központi Bizottsá­gának, 1926 óta tagja a Szovjetunió Kommunista (Bolsevikl Pártja Köz­ponti Bizottsága politikai irodájá­nak 1137 december óta egyfolytá­ban Ugja a Szovjetunió Legfelső Tanácsának, több éve pedig a Szov­jetunió ininiszlerclnökhelyettese. Vorosilov elvtárs az orosz nép hű fia, Lenin-Sztálin Pártja törhetet­len harc.sa, kérlelhetetlen harcosa a nép ellenségeinek, aki minden erejét LS képességét a szovjet ál­lam megszilárdításának. a kommu­nista társadalom építésének szen­teli. Vorosilov marsall a magyar nép ragv és felejthetetlen barátja. Fel­szabadulásunk után, mint a Szövet­séges Ellenőrző Bizottság elnöke, soha ei nem felejthető hatalmas támogatást nyújtott országunk újjá­építéséhez és a szocializmus alap­tainak megteremtéséhez. Vorosilov marsall a szovjet-magyar barátság nagy harcosa, aki minden becsüle­tfs dolgozó magyar ember szere­telét és legmélyebb tiszteletét vtv­la ki. Hetvenedik születésnapján Magyarország do'gozó népe csatla­kozik a nagv Szovjetunió népeinek és a vi'ág dolgozóinak őszinte jó­Lengyel-kínai kereskedelmi hajózási és posta ügy i egyezmény A Kínai Népköztársaság köz. ponti kormánya és a Lengyel Köz­társaság kormánya között Pe­kingben 1951. évre szóló kereste. delmi hajózási és postaügyi egyez, mény jött létre. Az egyezmény mindkét ország gazdasága szem­pontjából nagyjelentőségű.

Next

/
Oldalképek
Tartalom