Délmagyarország, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-27 / 48. szám

Blosiséis a legyizliefetlegi béhetábor vezérének, néoiink mm barátiának9 a bölcs Sztálinnak! csenek egyéb feladatai, mint, hogy védje hazánk független­ségét és szabadságát. Dolgozó népünk tudja, hogy hon­védsége csak azt a célt szolgálja, hogy a népi demolcráciánk vívmá­nyait megvédje. Ezért olyan nép. szerű fiatal honvédségünk és ezért támogatja szívvel-lélekkel, mint bé­kénk és biztonságunk űrét, az egész dolgozó nép. A béke megvédéséért folyó küzde­lemben felmérhetetlen jelentősége, van annak a békemozgalomnak, melynek élén a Szovjetunió áll, me­lyet elszántan támogatnak a népi demokráciák s rajtuk túlmenő]eg szerte a világon a dolgozó, haladó emberek százmilliói. Ez a békemozgalom, mely az öt világrész minden haladó emberét egy táborba fogja össze, olyan széles és hatal­mas, amilyenhez hasonlót még nem látott a történelem. Ez a mozgalom szóval és tettel leplezi le, nehezíti meg a háborús gyújtogatok terveit. Ennek a moz­galomnak erejét napról-napra vi­lágszerte növelni azoknak az anyák­nak, feleségeknek, gyermekeiknek a tíz ós százezrei, akik éppen a ko­reai agresszió tüzében az amerikai imperialisták szörnyű embertelen­ségeinek hatása alatt ismerik fel az imperializmus igazi arculatot és éppen ezért a béke. az emberi hala­dás híveinek oldalára lépnek át. És a világ ugyanakkor tanúja annak IS hogy a Szovjetunió minden lehetőséget felhasznál, minden eszközt megragad, hogy megvédje a békét a ne­kivadult háborús gyujtogatók­kal szemben. Abból, ami a nemzetek szövetségé­ben a koreai agresszió óta történik, újra kiviláglott, hogy mennyire iga­za volt Sztálin elvtársnak, amikor az angol-amerikai imperialistákról azt mondotta: „Nekik nem megegyezésre és együttműködésre van szükségük, hanem csupán megegyezést és együttműködést illető szólamok­ra, hogy meghiúsítsák a meg­egyezést." Ezt éppen etekben a hetekben ta­imperialisták és csatlósaik az ENSz­ben keresztülerőszakolták a Kínai Népköztársaságot megbélyegző ja­vaslatukat, bár a javaslattal szem­behelyezkedő országok lakossága a földkerekség lakosságának több mint felét teszi ki s a megegyezést követelő határozatot támogató orszá­gok lakosságának száma pedig egy milliárd 400 millió. IrAz Egyesült Nemzetek Szer­vezete — mondotta joggal Sztá­lin elvtárs —, amelyet úgy al­kottak meg, mint a béke megőr­zésének bástyáját, a háború esz­közévé, az új világháború kirob. bantásának eszközévé változik... — A dolog lényegét tekintve az Egyesült Nemzetek Szervezete most nem annyira világszerve­zet, mint az amerikaiak szolgá­latára álló szervezet, az ameri­kai agresszorok szükségleteinek megfelelően működő szervezet." Az Amerikai Egyesült Államok népe eddig közvetlen tapasztalatból nem ismerte a háború borzalmát és ezért kevésbbé értékelte Európa és Ázsia dolgozó százmillióinak béke­vágyát és békeakaratát Ma azon­ban itt is változik a helyzet, az ame­rikai imperialisták koreai kudar­cainak hatása alatt nz amerikai anyák, feleségek, nővérek, gyer­mekek fokozódó tömege áil át a bé­ke oldalára és egyre sokasodnak azok a híreik, melyek azt bizonyít­ják, hogy éppen a koreai agresszió következtében ugrásszerűen nő a békemozgalom és a békeköwetelések magában az Egyesült Államok­ban is. A béke megvédéséért és *» imperialista háborús gyujtoga­tók elleni harcban mindenütt élenjárnak a kommunista pár­tok. A békemozgalom minden híve <j] erőt merít Sztálin elvtárs szavaiból: ,A béke fennmarad és tartós lesi, ha a népek veszik kezükbe a béke megőrzésének ügyét és végig kitartanak mellette. A há­ború elkerülhetetlenné válhat, ha a háborús uszítóknak sikerül ha­zugságaikkal behálózniok a nép­tömegeket, megtéveszteni és új yaeztolhattok, amikor az amerikai világháborúba sodorni őket." h. Ezért a széleskörű békekam­pánynak — amely eszköz a há­borús uszítók bűnös mesterkedé­seinek leleplezésére — ma első­rendű jelentősége van." Mi, a Magyar Dolgozók Pártja s velünk az egész magyar dol­gozó nép ígérhetjük. hogv lankadatlanul hűen, erőnket nem kímélve, kiizdünlc lováhb a béka frontján, s minjenüít ott leszünk, ahol a béke nagy ügyéért küzdeni éz áldozni ke'ill Beszámolómnak a nemzetközi helyzetről szóló részét nem fejezhe­tem be, mielőtt nem méltatnám a Kommunista és Munkáspártok Tá­jékoztató Irodájának működését. A Magyar Dolgozók Pártja büszke arra. hogy tagja ormok a fontos nemzetközi szervezetnek, mely segít koordinálni a Kommunista és Mun­káspártok működését, segíti tapasz­talataik kicserélését és elterjedését. Külön meg kell emlékeznem a ..Tar­lós békéért, népi demokráciáért!" című lapról, a Tájékoztató Iroda he­tilapjáról, mely tizenhat nyelven, köztük magyarul is és több mint egymillió példányban jelenik meg. Jelentékenyem hozzájárul a Kom­munista és Munkáspártok problé­májainate ismertetéséhez, a felme­rülő hibák kijavításához, a prole­tár-nemzetköziség eszme jenek ter­jesztéséhez, megerősítéséhez és -mindenekelőtt a tartós békéért fo­lyó harc fokozásához, az imperia­lista háborús gyújtogató!-: leleplezé­séhez. összefoglalva: A nemzetközi erő­viszonyok mérlege azt mutatja, hogy szakadatlanul nőnek a béke, a haladás, a szocialista építés erői és csökkennek az imperialista háborús gyújtogatok kilátásai. Ez azonban nem jelenti azt hogy csökken a háborús veszély, hogy nem kell minden erővel tovább küzdeni ellene. De ha a háborús uszítók új vi­lágháborút kezdenek. tapasztalni fogják Malenkov elvtárs megálla­pításának helyességét: „Ha az imperialisták harmadik világhábo. rút robbantanak ki. az már nem egyes kapitalista államok, hanem az egész világkapitalizmus sírja lesz." Horthy idejében két évti-zed A Mugyar Népköztársaság belső helyzete Belső helyzetünket a magyar dol­gozó nép egysége jellemzi. Nemcsak a béke kérdésében egységes dolgozó népünk, hanem egységes Népköztár­saságunk minden döntő kérdésében. Egységesen helyesli ast a baráti jó­viszonyt, mely hazánkat felszabadi­tónkhoz, a nagy Szovjetunióhoz és a népi demokráciákhoz fűzi. Egységes demdkna-ldlcus vívmányaink megvé­désében, ötéves tervünk megvalósí­tására irányuló erőfeszítéseiben. Ezt a nemzeti egységet, mely­nek politikai szervezete a Füg­getlenségi Népfront. Pártunk vezetésével a munkásosztály hozta létre szoros ő-szinte szövetségben a dolgozó pa­rasztsággal. Ez az egység a régi kizsákmá­nyoló rend maradványaival szem­ben vívott hosszú és következetes harcok eredménye. Ez a harc csaik úgy sikerülhetett, hogy meg tudtuk valósítom Pártunk vezetése alatt a nemzeti d.emokraM­kus erők összefogását. Ezután Rákosi Mátyás elvtárs elemezte a magyar dolgozó nép leg­utóbbi esztendők során szerzett ta­pasztalatait. Beszélt sikereinkről, az egyház palástja mögé rejtőzött reakcióra mért csapósról, az impe­rialisto ügynökök: a Rajk-banda és a jobboldali szociáldemokraták le­leplezéséről. Beszélt alkotmányunk­ról, hatalmas kultúráiig fejlődé­sünkről. Középiskolai hc&lgatóink szánna, — mondotta — 83.3 százalékkal ma. gasabb, mint az utolsó békeévben volt. Az egyetemi és főiskolai hall­gatók száma majdnem háromszoro­sa annak, mint 1938-ban volt. 1950­ben 63 millió példányban jelentek meg a könyvek és brosúrák, 1950­ben a népoktatásra és népművelés­re fordított beruházások értéke 100.5 százalékkal haladta meg az 1949. évit. Ennek a fejlődésnek eredményeképpen kultúránk minden területén megjelentek az új, szo­cialista hajtások. A fiatal magyar filmtermelés rö­vid idő alatt nemzetközileg is figye­lemreméltó sikereket tudott felmu­tatni. Irodalmunkban sorra jelent­keznek fiatal szocialista íróink, kép­zőművészetünk, színházunk egyre inkább rátér a szocialista realizmus sikeres alkalmazására. Mindenütt bíztató kezdőnek vagyunk tanúi és rafia, lessünk, hogy ezen a téren is megfelelően biztosítsuk a kezdeti si­kerek egészééires továbbfejlődését. A' belpolitikai sikerekkel járt • jó külpolitikai mranfea. Olyan nemzetközi politikát folytattunk, mely megszilár­dította világszerte sokat szenvedett népünk tekintélyét és néhány év alatt lehetővé tette, hogy emelt főve! lép­hettünk be a Szovjetunió ve­zette békés, haladó nemzetek nagy családjába. Rákosi elvtárs ezután rámu­tatott, hogy a dolgozó nép he­lyesli és támogatja a Párt poli­tikáját. Ezt bizonyítják a® 1949­es országgyűlési választások és a tanácsválaaztásck eredményei. A tanácsválasatás újra igazol­ta — folytatta —, hogy dolgozó népünk helyesli a nemzeti, demo­kratikus erők összefogását és etrycsmbértként áll ezt az egysé­get képviselő Magyar Nemzeti Függetlenségi Népfront mögött. Ebből visz.ont következik, hogy továibb is változatlanul folytatni kell a helyesnek bizonyult, any­nyi sikert eredményező népfront politikát. Az egységes dolgozó nép Pár­tunk vezetésével megvívott har­cainak folyományaképpen jött létre a népi demokrácia állama, az az állam, melynek segítségé­vel a Szovjetunió győzelmének eredményeképpen és a Szov­jetunióra támaszkodva, a dolgozó nép a munkásosztály vezetése alatt halad a kapi­talizmusból a szocializmus felé. A népi demokrácia funkciójára nézve proletárdiktatúra. Ennek az államnak a feladata, hogy megtörje a megdöntött és kisa­játított földbirtokosok és kapi. ] talisták ellenállását, hogy meg­hiúsítson minden kísérletet, mely a tőke hatalmának visszaállítá­sára irányul, hogy a szocializmus műnkben, csak azután jöhetett létre, hogy megvertük az elnyo­mókat ég kizsákmányolókat Ezek a politikai győzelmek tették lehetővé, liogy fokoza­tosan kiszorítottuk őket álla­munk, gazdaságunk legfon. tosabb területeiről és meg­nyithattuk az útat szocialista építésünk előtt. Gazdasági fejlődésünkről és problémáiról kongresszusunk má­sodik napirendjének keretén be­lül Gerö elvtárs fog részletesen beszámolni. Ezért itt csak rövi­den ismertetem a legfontosabb és legjellemzőbb adatokat és té­nyeket. Amikor jó két és fél évvel ez­előtt a Magyar Dolgozók Pártjá­nak első kongresszusán eredmé­nyeinkről beszéltem, büszkén hi­vatkoztam arra, hogy gyáripa­runk már csak három százalék­kal termel kevesebbet, mint 1238-ban. Az azóta eltelt 30 hónap alatt gyáripari termelésünk az 1938. évinek körülbelül duplájára nőtt: a pontos számítást megnehezíti az, hogy ma egy sor olyan ipar. cikket gyártunk, melyet a fel­szabadulás előtt Magyarországon neon készítettek. Szocialista iparunk termelése tavaly 35 százalékkal volt nagyobb, mint 1949-ben. Többet fejlődött egy évben, mint a kapitalizmus idején 20 esztendő alatt. Első kongresszusunkon, mint jelentős sikert említettem, hogy a munkásak és tisztviselők színvonala elérte az 1938-as év 97 százalékát. Most viszont arról számolhatunk be, hogy a munká­sok és alkalmazottak béralapja az 1950-eg év folyamán több építésének, a gazdasági és kul- jmint 3 milliárd forinttal nőtt és turális felemelkedésének céljaira hogy a proletáriátus köré tömörítse az egész dolgozó népet és az im­perialista külső ellenséggel szem­ben megfelelő honvédelmet hoz­zon létre. Az a népi egység, mtefyraek pégját hiába feerwmfjfe történeí­a munkások átlagbére 1950 decemberében havi 59 forint­tal volt magasabb, mint egy év előtt. A nemzeti jövedelem tavaly, öt­éves tervünk első esztendejében 20 százalékkal nőtt, főbbel, mint alatt. 1948-ban mint nagy ered mónyt jelentettem be, hogy há­roméves tervünket, melynek be­ruházásai meghaladják a tízmil­liárd forintot, előreláthatólag két év és öt hónap alatt be fogjuk tudni fejezni. Arra is rámutat­tam, hogy hároméves tervünk számait milyen kételkedve, sőt gúnyolódva fogadta a polgári kritika. Viszont az ötéves terv első esztende­jében a bernháaások össze­ge megközelítette az egész hároméves tervét. Mi 1949-ben, mikor az ötéves tervet kidolgoztuk, azt tűztük ki célul, hogy e terv megvalósí­tásával lerakjuk a s:ocja]izmus alapjait s ezzel kapcsolatban ha­zánk fejlett ipari termeléssel rendelkező mezőgazdasági or­szágból, fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá vál­jék. Ennek a tervnek megvalósí­tására öt éve alatt 51 milliárd forintot szántunk beruházások­ra. Az elmúlt év tapasztalatai meggyőztek bennünket arról, hogy eziek a célkitűzéseink ala­csonyak és ezért új tervet készítettünk, mely 80—85 milliárd forint beruházást igényel, 65—70 százalékkal többet a<z erede­tinél. S hogy ezek a tervek reálisak, annak egyik bizonyítéka az 1950­es év, melyben a megemelt ter­vet 109.6 százalékra teljesítettük. Leggyorsabban fejlődött építő­iparunk, mely tavaly 116 száza­lékkal termelt többet, mint 1249. ben. 20 százalékkal nőtt meg a munka termelékenysége, Ez az eredeti ötéves tervben egy évre előirányzott növe­kedésnek a duplája. Mindez a tény azt mutatja, hogy alábecsültük a szocialista ipar lehetőségeit s tartalékainkat, melyekkel rendelkezünk s melye­ket most kezdünk mozgósítani. Mit jelent az új, megemelt öt­éves terv? Elsősorban azt, hogy ez az új terv sokkal többet ruház be a nehéziparba, ezen belül a vas, az acél, ít szén- és a villamosenergia termelésbe. Számszerűleg ez úgy jelentke­zik: 37—38 milliárdot kívánjunk beruházni a nehéziparba, az ere­deti tervnek több mint kétszere­sét. 1949-ben úgy terveztük, hogy gyáriparunk 86.4 százalék­kal emelkedik: az új terv sze­rint a gyáripar termelése hozzá­vetőleg háromszorosára, mintegy 150 százalékkal nő s benne a ne­hézipar csaknem megnégyszere­ződik. A könnyűipar az eredeti terv 72.9 százaléka helyett mint­egy 150 százalékkal nő. A mult évben a nehézipar termelésének értáfce csak 2.2 százalékkal volt nagyobb, mint a könnyűiparé: az ötéves terv végén a nehézipar részesedése a termelésben 70 etozalékcs lesz, a könnyűiparé 30 százaiéi:. A mezőgazdaság beruházá­sát az új terv 40 százalékkal emeli még. 11 milliárd forintot szán az új terv több mezőgazdasági gépre, műtrágyára, épületre. A terve­zett 22.800 traktor helyett 26— 28 ezret kap a mezőgazdaság, az öntözött területet nem 118 ezer holddal, hanem 323 eizier holddal fogjuk növelni. Mindezzel lehetővé válik a mezőgazdaság termelésének több mint 50 százalékos eme­lése. Város- és községfejlesztésre 33 százalékkal irányoz elő töb­bet a terv, tízmilliárdot, amely összegből többek között 220 ezer lakást építünk. A közlekedés be­ruházásait js megfelelően nö­velni kell: itt is egyharmaddal többet, 11 milliárdot állít be az új terv. Ezeknek a megnevekedett cél­kitűzéseknek megfelelően megnő a végrehajtásukhoz szükséges munkások és alkalmazottak szá­ma is. Eredeti ötéves tervünk megvalósításához 480.000 új munkást és alkalmazottat tartot­tunk szükségesnek. A megemelt tervekhez ennél sokkal több, 600 zott szükséges, köztük 11 ezer új mérnök, több mint amennyi mérnökünk ötéves tervünk kez­detén volt és 17 ezer új technikus. Végül, de nem utolsó sorban: az új terv a nemzeti jövedelem 63 szá­zalékos növekedése helye í több mint 129 százalékos nö­vekedést ír elő, ami dolffoó népünk életszinvo nalának, kultúrájának további emelését teszi lehetővé. Tervünk megvalósításának j megvannak már a legfőbb előfel­tételei. Iparunk a kisipar kivéte­lével a szocialista állam kezében van. A közlekedés, a nagykeres­kedelem, a bankszervezet 100 százalékig szocialista szektorthoz tartozik. A kiskereskedelem 70 százalékát is a szocialista keres­kedelmi szervek bonyolítják le. A mezőgazdaságban is megin­dult a szocializmus építése. Ezek a tényezők lehetővé te­szik, hogy népgazdaságunk minden téren fokozódó terv­szerűséggel tudjon dolgozni és kitűzött terveit meg is valósítsa. Dolgozóink között egyre töb­ben értették meg, hogy a munka nálunk ma már nem kényszerű robot többé, hanem a felsraba. dult dolgotok becsületének és dicsőségének ügye. A szocialista munkamóetszerefc elterjedésének az a felajánlás adott lendületet, mellyel a ma­gyar dolgozó nép a nagy Sztálin hetvenedik születésnapját ünne­pelte. Ez a munkafelajánlás ma­gával ragadta a dolgozókat, meg. törte a jeget és szabaddá tette nálunk is mindazoknak a munka­módszereknek az elterjesztésiét melyeknek a Szovjetunió arany' gazdasági sikerét köszönheti. A Szovjetunió segít legmo­dernebb üzemeink építésé­ben, átadja nekiink legjobb gépeit, legújabb gyártási el­járásait, de ami nem ke­vésbbé fontos, nagylelkűen rendelkezésünkre bocsátja tudósait és élmunkásait. Köztudomású, hogy a szovjet sztahanovisták közvetlen mun. kamódszerátadása alapján ha. talmasan megnőtt a magyar szta­hanovista mozgalom. Az ő tanít­ványaik Muszka Imre vaseszter, gálycxs, a Rákosi Mátyás Művek munkamódszer át ad ója, Pioker Ignác gyalús, aa Egyesült Iz­zóban, Kugler István hengeres®, Diósgyőrben, akiknek a brigádjia a legjobb az országban. Szőczel Sándor, Kossuth-díjas kovács, Ormai Árpádmé, Kossuth-díjas szövőnő, Molnár Jánosné, a Ma­gyar Pamut ipar 16 gépen dol­gozó szövőnője. Piszkei Erzsébet ifjúmunkás, aki Győrben auto­mata gépen dolgozik. Varga Bar. nabás, tatabányai vájár, aki ki­tűnő munkájúért Kossuth-díjat kapott, Dietrieh József srntahA. niovista vájár, Tajkov András, Tatabánya legjobb vájárja, Po. zSonyi Zoltán, Kossuth-díjas építőmunkás, Lengyel József, a legjobb mozdonyvezető és szá­zai meg ezrei azoknak a sztaha­novistáknak, akik a magyar szo­cialista ipar élcsapatát képezik. A szovjet sztahanovisták ós a magyar szocialista (-'munkátok között eleven és termékeny ősz. créköttetés keleífceaett. A Szovjetunióban a szocialista verseny már a munkások termé­ssetévé vallott. Mi még r.eim tartunk itt, de nálunk k kezd meghonosod­ni az a jó szokás, liogy a dolgozó néo minden nagy évfordulóját vagy fontos eseményt munkafelajánlás­sal ünnepel. Ezt tapasztalhattuk most is, mi­kor Pártunk kanizresszusára ha­talmas munikafel ajánl ásókkal, a munka verseny soha nem látott kiterjesztésiével mutatja ki hűsé­gét és szeretetét Pártunk iránt, a város és falu dolgozó népe. Nincs olyan területe népgaz. dadagunknak — és hozrátehetem! egész szocialista életünknek —, mely ne kapott- volna és ne kap­na szakadatlanul és folyamato­san felbecsülhetetlen támoga­tást a Szovjetuniótól. Most ke®. —4550 eaer munkás és alkalma, dünk rátérni, hogy tapasztala-

Next

/
Oldalképek
Tartalom