Délmagyarország, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-18 / 41. szám

6 VASÁRNAP, 1951. FEBRUÁR 18. ÜZENET AZ ÉLŐKNEK pgy szép napon a ma múlttá vájlk. Beszélni fognak róla, nrtnt nagy Időkről, beszélni fognak név leien bőseiről, akik történelmet eslnállak ... Mindenki, aki hűségesen élt a jövőnek és nkl annak szépségéért esett el, márványba véste alakját." E szavakat Július Fucsik, a hitlerista hóhérok karmai közöli mártírhalált halt cseh kommunista újságíró jegyezie fel börtönnaplójába. S valóban a hitleri fasizmus elleni harc, a haladásért, az emberiség szabadságáért vívott hatalmas küzdelem hősei örökre bevésték nevüket a világ dolgozóinak agyába és szivébe. Követendő példát állítottak minden becsületes dolgozó, a béke és szabadságszerelő milliók elé, akik ma olyan veszedelmes és gonosz ellenséggel állnak szemben, nmeiy egy cseppet sem különbözik ililier fasiszta linódájától. Julius Fucsik, aki már fiatal korában összekapcsolta életét a dolgozó milliók ügyéért, a kommunizmus győzelméért folytatott harccal, megértette, hogy ezt a küzdelmet csakis az újllpusú emberek, a proletáriátus ügyének kérlelhetetlen, meg nem alkuvó harcosai vihetik diadalra. „A ml korunk hőse n proletariátus — Irta Julius Fucsik a Szovjetunióban tett első látogatása ulán. — Az Ilyen hősök mindig egyszerű emberek, cselekedeteikben nincs semmi rendkívüli, ezek egészen természetesek." Ilyen ember volt Julius Fucsik a cseh nép mártírja és sok-sok társa, akik — mint Jelinekné is — így válaszoltak hóhéraiknak: „...senki ne- Sajnáljon, példám senkii se félemlítsen meg. Megtettem, amit a kötelesség kívánt és e szerint Is halok meg." Félemelt fővel, a győzelem tudatában indultak kínzóik elé, a koncentrációs táborba, az akasztófa alá. Számukra csak egy volt a fontos: becsülettel helytállni n nép ügyéért folytatolt harcban. Hősök voltak mindannyian, Egyszerű emberek, akiknek nevét mcgörökilctto a történelem s •kikre hálával és büszkén gondolnak a dolgozó milliók. J

ulius Fucsik és társai kommunisták voltak. A Párt vezette, irányította, szervezte mindennapi harcaikat. A Párt és a nép iránti szeretet, ügyük igazságának tudata adott erőt mindannylójuknak a szinto emberfeletti küzdelmek, a szörnyű szenvedések elviseléséhez. Eletüket elválaszthatatlanul összekapcsolták a Párttal, a dolgozók ügyéért folytatott harccal. „Ez volt a legfontosabb nap az életemben. Most inár nem vagyok a magamé." — ezeket mondotta Lida, amikor felvették a Párt tagjai sorába. És így is cselekedett. Mi adott erőt Focsiknnk és társainak a hősies küzdelemhez? Mi ad erőt a kommunistáknak a fáradhatatlan harchoz? „Mégegyszer Ismétlem: az ürömért éltünk, azért indultunk csatába, érte halunk meg. Ezért sohase fűződjék nevünkhöz szomorúság" — írja végrendeletében Julius Fucsik s börtönnaplója végén ezekkel a szavakkal búcsúzik embertársaitól: „Szereltelek benneteket, emberek. Legyetek éberek!" E szavak mindent megmagyaráznak. A dolgozó milliók ügyéért folytatott harc hőseinek öntudata, kommunis. tn helytállása, áldozatkészsége crőEcbb a hóhérok legválogalotlabb kínzásainál, erősebb a halálnál is. A halál árnyékában is a boldog jövőbe vetett hit sugárzik Julius Fucsik szavaiból. Tudja, hogy ennek n boldogabb jövőnek ő már nem élvezheti gyümölcseit. De erőt ad neki az a biztos tudat, hogy „egy ember halnia semmit sem változtat meg. En és Pártom akkor Is élni fogunk, amikor a vtlág népet már régen eltemetlék magukat... A jövő a mienk, kommunistáké." Ez a meggyőződés ad erőt neki ahhoz is, hogy a börtön falain belül, ezer veszély közepette is ne szűnjék meg harcolni, továbbfolytnlni a megkezdőit munkál. „A négyszázas messze előretolt állássá alakult. Mtnden oldalról bekerítve, összpontositolt tűzzel elárasztva harrolt, — de egy pillanatra sem 1 gondolt megadásra. Vörös zá.sz'ó lobogott fölölte és a felszabadulásért harcoló nemzet együttérzése mit. tattá meg benne erejét" — írja bürt ön naplójában Julius Fucsik. Az utolsó pillanatig irányit, lelkesít, vezet. Az életre, a boldogabb jövőre gondol s úgy cselekszik, hogy halála ulán társai folytathassák azt a munkát, amelyet ő elkezdett. TVia, amikor Hitler utódai, az amerikai imperialisták és bérencelk újabb pusztulásba akarják taszítani a világot, amikor bele akarnak gázolni a magunk építetle szebb és örömtelibb életünkbe — különösképpen példaképünk Julius Fucsik. Nekünk is úgy kell szerelni az életet, a dolgozó milliókat, mint ő s nekünk is olyan áldozatkészséggel és helytállással kell küzdenünk az életért, a békéért, mint Julius Fucsik. Juliul Fucsik nincs egyedül a hitleri fasisztákkal szemben folylatott harcban. Amíg őt és társait llillcr felfegyverzett hóhérainak gyűrűje veszi körül, mindenütt Prágában és mindenült Csehszlovákiában s mindenüll a világon, a harctereken és a hátországokban milliók és milliók harcolnak azoknak az eszméknek diadalrajut tatásáért, Amelyekért Julius Fucsikot halálra ítélte a hitleri fasizmus. És meri a dolgozó nép milliói ugyanolyan helytállással harcoltak, mint ő s mert tudla, hogy legyőzhetetlen az ügy, amelyért a Párt vezetésével harcolnak a dolgozók, agyonkinozva, véresen is ezl kiáltja hóhérainak: „Hogy tl, ti milyen gyengék vagytok 1" S mennyire gyöngék az amerikai imperialisták is, akik ma ugyanazt cselekszik Koreában, mint telték azt Hitler és hóhérql. S milyen erősek a dolgozó milliók, akik szilárd akarattal, áldozatkészséggel harcolnak a békéért, hogy megakadályozzák Hitler utódainuk újabb gnztetteitl 1/ ülönösképpen időszerű tehál erőt és példát merítenünk Julius Fucsik életéből, a kommunizmus és a béke győzelméért folytatott harcaiból, amelyet hűen és magával ragadó erővel mutat be Jurij Burjakovszkij szovjet Író: „üzenet nz élőknek" című színmüve, ameiy Julius Fucsik börtönnaplójának színpadi feldolgozása. A Julius Fucsik hörtörnaplójúban oly mesterien jellemzett alakok teljes hitelességgel elevenednek meg a darabban. Élesen rávilágít a színmű a kommunista harcosok nép iránti szeretetére, áldozatkészségére, hősiességérc, ugyanakkor kidomborítja a hitleri fasiszták iránti mélységes gyűlöletüket s Hitler hóhérainak mérhetetlen aljasságát. Megmutatja a darab, mennyire erősek azok, akik mögött milliók állanak s menynyire gyengék, gyávák, aljasok és gerinctelenek azok, akik a hitleri fasizmus szolgálatába szegődlek. A feladat, amelyre a darab bemutatásával a Szegedi Állami Nemzeti Sztnház művészei vállalkoztak, nem volt könnyű. 'Az egyes alakítások igen gondos, körültekintő kidolgozást igényelnek. A rendezés is igen komoly, nehéz feladatok előtt állott, sok nehézséget kellett áthidalni a négy felvonás tizenkét képének hatásos és tökéletes beállításához. A Szegcdi Állami Nemzeti Színház művészei jól oldották meg ezeket a feladatokat s a rendezés különösképpen komoly fejlődést piutat az előző előadásokhoz képest. S itt mindjárt le kell szögeznünk, hogy a darab sikeréhez döntő mértékben hozzájárult a színházi együttes lelkesedése, amely ennél az előadásnál összehasonlíthatatlanul nagyobb volt, mint az eddigieknél. Éz a lelkesedés 6cgítette át a színészeket nehéz feladataik megoldásán, s egyben bizonyltja a szegedi színészek politikai öntudatának fejlődését isJulius Fucsik kommunista volt, vezető funkcionárius. Forradalmi intellektuel, aki fiatal korától kezdve eggyéforrott a Párttal, a dolgozó néppel. Gondolkodó ember, aki a vezető megfontoltságával, éles meglátásaival, határozottságával, magabiztosan vezeti az illegális harcot. Mindemellett mélységes forradalmi szenvedély és lelkesültség hatja át. E két alapvető tulajdonság azonban nála szorosan egybekapcsolódik. Bölcs megfontoltságát, előrelátását, a vezetőre jellemző magabiztosságot gazdag érzelem, az élet szeretete és öröme hatja át. Ész és sztv együtt harcol Julius Fucsikban. E két alapvető tulajdonságot nem sikerült egybekapcsolnia Miklós GyörgynekAz ő Julius Fucsikja néha ugyan író, a vezető intellektuel Is, de a lel. kes, az életszerelettől áthatott forradalmárból nagyobbrészt hiányzanak az intellekluelre, a bölcs vezetőre jellemző vonások. Lclkcsültsdge, amelyet nem egyszer modorossí.ggal, külsőleges eszközökkel igyekszik érzékeltetni,, még inkább elhomályosítják benne az írót, a gondolkodó embert, A darab egyes jeleneteiben azonban ráismerünk az igazi Fucsikra s nem kétséges, hogy a fiatal, tcheiségcs Miklós György megtalálhatja az útat az igazi Fucsik hü megrajzolásához. Ki kell emelnünk a darab befejezéseként elmondott monológját, amely Mik. lós György hatásos, mélyen álélt előadásában különösképpen méltó befejezése a nagyszerű darabnak. A Párt egyszerű, csendes, odnadó harcosai Jellinek és Jellinekova. Egyszerű emberek ők, ilyen a környezetük is. De egyszerűségükben hősies elszántság, áldozatkészség rejlik. Felemelt fővel, meg nem tántorodva járják végig a szenvedéssel teli úlat. Nem voltak Ők világszerte ismert hősök, csupán egy „apácska" és egy „anyácska" a milliók közül, de mert nem inoglak meg a legkegyetlenebb kínzások közepette sem, mert az utolsó pillanatig harcoltak az igaz ügyért, hősökké nőttek s az ő nevüket is feljegyezte a történelem. Horváth József Je'.linek szerepében az egy szerű villanyszerelőből inkább szimpla, szürke embert formált. Hiányzik belőle az emberi melegség közvetlenség. A harmadik felvonás ban azonban magára talál s itt mái valóban az „apácskára" ismerünk benne. Vass Irma Jellinekovájábai megtaláljuk mindazt, ami erre r törékeny, egyszerű, de a megpróbál, látások közepette egyre acélosabbá formálódó asszonyra jellemző. Vas Irma finom árnyalatokban, igaz átéléssel érzékelteti, mulatja meg azt az úlat, amelyen haladva az egy szerű, nemeslelkű asszony felismer helyét és feladatait a harcok közepette s végülis, méltó társa lesz a többi kommunistának harcban éráldozatkészségben egyaránt. Alaki tása egy alkalommal mutál ném; törést, akkor, amikor különben is nehéz feladatot kell megoldania, r. férje fényképével való beszélgetés',. Ez a magában véve is „színpadias1, jelenet csupán akkor oldódhat fe' igazán őszintévé és megkapóvá, ha Vass Irma még több átéléssel és közvetlenséggel oldja meg feladatát. Petsek a hatvanéves pártonkívüli tanító a börtön falai között nemcsak tényleges apává válik, hanem igaz kommunitává is. ltarsi Béla alakításának méiyen emberi megnyilvánulásai hűen domborítják lú az „apát", de azt az útat is, amely elvezet addig, hogy Julius Fucsik búcsúzásakor méltó harcostárs karjára köti fel a megkülönböztető vörös szalagot. Ha Borsi Béla mozdulataiban is hűen adná vissza a hatvanéves „apát", akkor még sikerültebbé, igazabbá formálhatná Pelsek tanftó alakját. Igen kitűnően sikerült alakítás A Horválh Júlia 'A'nnája. Az út, amit Anna megtesz az ellenség puszta gyűlöletétől a kérlelhetetlen harcig az elnyomókkal szemben — meggyőző erővel árad Horváth Julin Annájából. Kiilönképpen lenyűgöző alakítás az első felvonás Annája, Tábori Nóra kissé egyoldalúan mu. tatja be Lldát, ezt a kifelé „vfg. könnyelmű csitrit". Egyoldalúan azért, mert az első felvonásban inkább csak az előbb jellemzett, a külső Lidát mutatja be s nem azt a leányt, aki lényegében komoly, meggondolt, harcos. Különösképpen megmutatkozik ez az első felvonásban, amikor a párttagságról beszél, de úgy, hogy nem az érelt, komoly, gondolkodó Lida beszél belőle, hanem inkább a víg, könnyelmű, csitri lány. A pozitív hősök közül kiemelkc dik még Fodor Teréz Gusztinája és Károlyi István Zdenyekje. A megvetésre méltó, de egyben szánalmas áruló, Mirek alakját igen jól mutatja be Inkc László. Mireke! az első pillanatban meggyőződéses harcosnak ismerjük meg. A fiatalos hév, a meggondolatlan harc izgalma azonban helytelen úlra sodorja, mert a dolgozó nép iránti szeretete közelről sem annyira őszinte és mély, mint társaié, ö nem az elvileg szilárd, meggondolt, szívós harcos. Igy nem is csoda, hogy megtörik a kínzások alatt és elárulja társait. 'A'z áruló szégyenteljes alakját, vergődését nagyszerűen, életteljesen mutatja be Inke László. T"1 alán Jirzsi, a bányászfiú is az anarchizmus útjára sodródna és el is indulna ezen az úton, de Julius Fucsik szavai meggyőzik szándékának helytelenségéről, hiszen Jerzsiben az osztálya iránti szerele! erősebb minden pillanatnyi felindultságnál. Nem úgy Mireket, akinél Fucsik előre látja a veszélyt, de nem sikerül visszatérítenie a veszélyes útról, mert Mirek indivi. dualista hősködését nem fékezi az osztálya iránti szeretet, felelősség és mélységes meggyőződés. Váradi Árpád többé-kevésbbé helyesen alakította Jirzsit, a fiala! bányászfiút Azonban sokkalta életteljesebben, erőteljesebben kellene kidomborítani a fiatal bányász jellemvonásait ahhoz, hogy valóban meggyőző, tökéletes alakítás legyen. Farkas József Bőhm Bzercpében élesen rajzolja meg a hitlerista vallatóbiztos feneketlen aljasságát. Ez a minden hájjal megkent hitlerista hóhér „saját meggyőződés" nélkül vadászik emberekre. „Mozdulata gyorsak, csendesek, mint a ragadozóé, tekintete éles. átható, min dent észrevevő". Mindezeket a Furcsik által leirt vonásokat teljes hűséggel rajzolja meg Farkas József, mélyen gyűlöletessé téve Böhmöt. Kevésbbé gyűlöletes azonban Kőszegi Gyula Friedrichje, mert ő a gonoszságot külsőleges eszközökkel igyekszik élctrekelteni. Amint már említettük, Körmöczi László rendezésében komoly fejlődés állomását jelenti ez a darab. A rendezés hatásosan igyekszik kidomborítani a színmű mondanivalóját. Különösképpen jól sikerült a május elsejei jelenet, amely a színészek lelkes munkája mellett nagyrészt a rendezés érdeme. A rendezésnek fokozottabb mértékben FEL A HEHE VEUEEMERE A békeharc fokozásával segítsék elö a Kongresszusi Hét sikerét a Szegedi Kender békebizottságai Bókebizottságflink munkája igen leintő szerepet játszik abban a hatalmas, egyre fokozódó harcban, amely most a két tábor: az impeialisták egyre gyengülő és a Szovjetunió vezette, egyre erősödő béketábor között folyik. A Szegedi Kenderfonó bákebizottsá-gainak tagiai is felismerték ennek a hatal•nas harcnak jelentőségét és igyekeznek olyan jó munkát végezni, amellyel etgész népünk érdekeit szolgálják, A kongresszusi versennyel kapcsolatiban az elmúlt hetekben igen jó személyes agitáeiót 'ejtettek ki a békebizot'ságok tagjai. Elmentok s megkérdeztek: „Te slvtársnő nem akarod a békét? A pártkongresszus a békét szolgálja s mi felajánlásainkkal a kongresszus sikerét biztosítjuk''. A dolgozók megértették, hogy az ő felajánlott százalékaik is szükségesek ahhoz, hogy közös erővel, minél nagyobb csapást tudjunk mérni ellenségeinkre: az imperialistákra. Ebben a munkában igen jó példát mutatott munkatársainak, Gárgyán Istvánnó békebizottsági titikár. Míg egy éve sincs annak, hogy a Szegedi Kenderfonógyárban megalakultak a békebizot'ságok, de már eddiig is igen szép eredményeket tudnak felmutatni. Mikor megindultak a szegedi üzemekben a heti békemüszakok, a Szegedi Kenderben először csak a javító üzemrész tartott bókocsü törtökéit. A békebizotteágok jó munkája nyomán, ma inár az üzeni minden dolgozója minden héten csütörtökön béhemÜKzakot tart. Kimagasló termelési eredményeikkel is harcos kiállásukat bizonyít, ják a béke Ugye mellet^ Megmutatkozik a békebizot'ság tagjaiban a kezdeményező készség is. Például Fodor Pálné, az egyik alnpszervezet titkára ezelőtt a tűjavító műhelyben dolgozott. Egy pár hete elhatározta, hogy ő elvállalja három osztály gépeinek olajozását. Ezt n munkát azelőtt csak férfiak végezték, de most Fodorné párhetes gyakorlat, után maga végzi a gépek olajozását. A fent felsorolt jó eredmények mellett vannak hibák is, amelyeket felteden és minél előbb líI kell küszöbölni. Az értekezleteket mindon héten megtartják, de jelentéseket csak a békeirodába küldenek, az üzem békefelelösének, Koszorús elvtársnak nem. Ebben Koszorús elvtárs a hibás, aki már négy hónap óta békefelelőse az üzemnek és még azóta egyszer sem kérdezte meg a titkároktól, hogy miért nem csinálnak jelentést. Igy nem tudha'ja, mivel foglalkoznak a békebizottságok, mik a hibák ós milyen eredmények vannak, hiszen hiányzik a munkájából a személyes ellenőrzés is. Hiba még az is. hogy a békebizottsági titkárok nem járnak el rendszeresen a titkári értekezletekre, pedig itt igen értékes szempontokat kapnának további munkájukhoz. Tartsanak szoros kapcsolatot a Szegedi Kender békefelelősei a városi béketanáccsal, járjanak cl pontosan a titkári értekezletekre. így könnyen ki tudják küszöbölni a hibákat. Ellenségeink a Szovjetuniótól kapott szabadságunkat aknrják elvenni tőlünk. Ezért a szabadságért áldozatkész harcot kiell vívnunk jó munkánkkal s ha kell, fegyverrel is. Ebben a harcban komoly feladat vár a Szegedi Kender békebizottságaira, amelyeknek nagyiban hozzá kell járulniok a kongresszusi hét sikeréhez. Akikre BÜSZKÉK VAGYUNK Hódi Péter Szentháromság-utcában lakó kilencholdas do'igoaó paraszt » jó begyűjtési eredményével mutatja ki szeretetét a dolgozó ncp államával szemben. Kenyérgabonából 145, takarmánygabonából 130, burgonyából 100 százalékra teljesítette begyűjtési kötelezettségét. „C" jegyre beadott 688 kiló búzát. Lovászi Szilveszter a Cserepes-soron lakik, ötholdas dolgozó paraszt, ö is jó begyűjtési eredményeivel segíti elő ötéves tervünk sikeres végért el- Beadott ezenkívül 405 kiló búzát és 23 kiló kukoricát. Csonka Józsefné Gólya-utca 17. szám alatt lakó kétholdas paraeztas&zony is teljesítette, sőt túlteljesítette kötelezettségét. Kenyérgabonából 166, takarmánygabonából 114 ezázalékos- eredményt ért el- Beadott „C" vételi jegyre 197 kiló búzát és 34 kiló kukoricát. A Pásztor-utcában idősebb Blte Ferencnó kenyérgabonából 126, takarmánygabonából 100 száza'ékig rehajtását. Kenyérgabonából 152, , teljesítette begyűjtési kötelezetttakarmánygabonából 125, burgo- ségét- De beadott még ezenkívül nyából 100 százalékos eredményt11012 kiló búzát. SZAKSZERVEZETI-HIREK A Pedagógus Szakszervezet bábszínháza (József Attila-rakpart( közgazdasági fiúgimnázium) február 18-án felújítja „Doldor Jajdefáj" és kis kakas és a szultán" című bábdarabokat. Előadások kezdete délután 3 óra. A YB. elnöke közli: Értesítem a lótenyésztő gazdákat, hogy a szegod-rókusi megtereé-cs termékenyítő állomáson 1951 február 15-én megkezdődött a kaniák kötelező fedeztetése. A kancákat naponként 9 órára kell felvezetni, DÉFOSZ-hirek Az alsóvárosi alapszervezet Földnűvec-utca 7. szám alatti hedyiséTében 18-án délelőtt 11 órakor pa. •asztnugygyűl'ést. a bektói szerveit 10 órakor az Algyevl-útí heyisógéban taggyűlést tart. MSZT-HIREK MSZT-titkárok figyelőm! Az MSZT-srékházban titkári érteke*. letet tartunk 20-án este fél 6 órakor. Pontos megjelenést elvárunk. A Magyar-Szovjet Társaság sze. gedi titkársága február 22-én, csütörtökön nagyjelentőségű, előadást rendez, „A marxizmus-leninizmus jelentősége a tudományok és művészetek fejlesztése szempontjából" címmel. Az előadás az MSZT székház nagytermében este 6 órakor kezdődik. DISZ-HIREK Vasárnap délután 3 órakor az előadúkcpzö tanfo'yam hallgatói részére értekezlet. Üzemi, területi, iskolai és egyetemi DISZ-titkárok részére kedden este 6 órakor titkári értekezlet. Területi, közép- és főiskolai DISZ-szervezetek kulturfeielősei részére 21-én, szerdán este fél 6 érakor a városi kulturosztályon értekezlet. x Ladvánszky Rozália és Tólh János február 17-én házasságot kötöttek. Minden külön értesít ás helyett. és céltudatosan kell törekednie annak a gondolatnak kidomboritására, amellyel Fucsik az ellenséget jellemezte: „Hogy, ti, ti milyen gyengék vagytok!" Annál is inkább szükséges ez, hiszen ennek a darabnak is még inkább meg kell erősítenie a dolgozókban azt • meggyőződést, hogy legyőzhetetlen és elpusztithatatlan nz az erő, amely a népből táplálkozik. Legyőzhetetlen a dolgozó nép. amelynek ügyéért olyan elszánt, kiváló emberek harcoltak és harcolnak, mint Julius Fucsik. Az ő példamutatása is neveljen ben_ íűinket helytállásra, megnemalkuvó, kövelkezctes harcra ellenségeinkkel szemben. Szeressük az életei, a békét, az alkotást, úgy mint Fucsik és legyünk hasonlóak hozzá az életért folytatott harcban. Faragó Jenő.