Délmagyarország, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-01 / 26. szám

viii. évf. 26. szám. ara 50 fillér. Hegkezdik a rendszeres egészségvédelmi szolgálatot a szegedi termelőcsoportokban Újabb szegedi üzemek csatlakoztak a kongresszusi versenyhez Előre a kuUűrforradalom győzelméért Egyre erőteljesebben kibonta­kozó kulturforradialmunk ma már az ország minden egyes helyén érezteti hatását, egyre nagyobb tömegeket mozgósít a népi demo­kráciánk kulturális életében előt­tünk álló feladatok megoldására. Kulturális életünk eddigi ered­ményei és a növekvő feladatok, valamint a dolgozó tömegek ré­széről megnyilvánuló kezdemé­nyezések következtében hirdette meg az Országos Népművelési Bizottság először a téli falusi kulhírversenyt, majd a február elsejével meginduló üzemi és vá­rosi kul hírcsoportok tavaszi kul­turversenyét. A falusi kul hírversenyek vé­géhez közelednek. Megyénkben az elmúlt vasárnap tartoták meg a járási döntőket, ahol falusi kulturcsopoirtjaink nemcsak, hogy alapos felkészültségről tet­tek tanúbizonyságot, hanem be­bizonyosodott az is, kulturforra­dalmunk ma már a legszélesebb tömegeket átfogó megmozdulás. A dolgozó parasztságunk kultu­rális hajlandósága, melynek ki­bontakozása elé az elmúlt rend­szer számos akadályt gördített, s amelyet igyekezett a saját cél­jainak megfelelően kihasználni — bátran mondhatjuk eltorzítani — ma már valóban tömegmozga­lom és a szocializmust építő tár­sadalom feladatainak megoldá­sát igyekszik elősegíteni. Mi tette lehetővé, hogy falusi kul hírcsoportjaink ilyen nagy­saerií eredményekről tehettek tanúbizonyságot a téli kultur­vensenyen? Mindenekelőtt azi, hogy a felszabadult munkásosz­tály a Párt vezetésével elsőren­dű feladatának tekinti a dolgo­zó parasztság kulturális életszín­vonalának emelését. Üzemi kul­turcsoportjaimk, amelyek szám­talanszor ellátogattak és elláto­gatnak ma is az egyes közsé­gekbe, kulturmunkájukka] is se­gítséget nyújtanak a falusi kul­turcsoportojcnaik és megmutatják az utat, amelyen haladniok kell. A munkásosztály a Párt vezeté­sével biztos kézzel irányítja kul­turforradalmunkat, városban ég falun egyaránt. A február elsején megkezdődő üzemi é® városi kultúresoportok tavaszi kul hírversenye bebizo­nyítja majd, milyen hatalmas léptekkel halad előre a kulturá­lis fejlődésben a felszabadult munkásosztály. Falusi kul hírcso­portjaink kuituraktjvái részére igen tanulságos lesz majd ez a kulturverseny. hiszen ebből is újabb útmutatást meríthetnék további munkájukhoz. Az üzemi kulturaktivák is nagy figyelemmel kisérték a verseny első időszakában a téli kulturversenyben résztvevő fa­lusi kulturcsoportok munkáját éB eredményeit. Segítő készségükről tettek tanúságot, amikor Cson­grád megyében is 16 köztségi kul­turcsoport patronálását vállalták el a téli verseny során, hogy ez­zol is szélesítsék és erősítsék a munkás-paraszt szövetséget, se­gítséget nyújtsanak a város és a falu közötti különbségek fel­számolására a kultura területén is. Az Orszávos Népművelési Bi­zottság felhívására az üzemi kulturaktivák most február 1-én .maguk iá megkezdik a versenyt. Ez a felhívás Csongréd megye ti nemeiben és iskoláiban is ter­mékeny talajra talált, mert egy­másután jelentik a csoportok a csatlakozást a tavaszi Versenyre való felhíváshoz. Megyei viszonylatban elsőnek a soentesi Pcs'a csatlakozott, de utána gvors ütemben jelentkez­tek a többi nagyobb üzemek is, a szegedi Késáru Vállalat, a Fa­Igmeagyár, Szőrme- és Bőrruha­vállalat, a hódmezőövásárhelyi I Kórház, Nem maradt el a ver­senybe való jelentkezésnél a sze­gedi Textilkombinát és a Ruhá­zati Vállalat sem. Természetesen a kisebb üzemek is egymásután jelentik csatlakozásukat a tava­szi kul hírversenyhez. A jelentkezések tömege ig bi­zonyítja, hogy Csongrád megye üzemeinek kulturaktivái megér­tették, hogy az üzemi kulturver­seny jelentős állomása kibonta­kozó kulturális forradalmunk­nak. Különös jelentőséget ad az üzemi kulturversenynek, hogy egyidőben van a Magyar Dolgo­zók Pártja Kongresszusával. A kul hírversenyre való jó felké­szülés tehát egyben Pártunk Kongresszusára való méltó elő­készül ödést is jelent. Ez a készü­lődé,5 különösen megnyilvánul a Textillkonabir-átnál és a Ruhá­zati Vállalat kulturaktiváinál, akik megértve e felhívás fon­tosságát, úgy csalakoztak a ver­senyhez, hogy vállalásuk minden egyes kulturaktivával szemben méltó követelményt állítson fel. A szegedi Textilkombinát eddig csak egy színjátszó csoporttal szerepelt, most négy színjátszó ós 2 tánccsoporttal nevezett be a versenybe. A Ruházati Válla­lat pedig 2 színjátszó és 3 tánc­csoporttal és énekkarral. Ebben a két üzemben figyelemibevették nemcsak a meglévő erőket, ha­nem a verseny alkalmával fel­színre kerülő új aktívákat is. Vannak a&onban még olyan üzemek is, amelyek nem értet lék meg a kulturverseny fontossá­gát. Nem látják tisztán, hogy a? országos kulturverseny célja kultúráiig forradalmunk kiszéle­sítése és Pártunk Kongresszusá­nak méltó megünneplését jelenti Egyes üzemekben nem látják még azt, hogy a kul hírversenyen keresztül üzemük kulturcsoportjí) megerősödik, működése tervsze­rűbbé, rendszeresebbé válik, mű­vészi színvonala crrr'kedik Ezekben az üzemekben azután kisebb-nagyobb problémák visz­szatartják a csoportokat a ver­senyben való részvételtől. így a Délmagyarország Nyomda és a szegedi Cipőgyár azért nem akar benevezni a Versenyre, mert kul hírcsoportját gyengének ta­lálja. Ezenkívül a szegedi Cipő­gyárban a két műszakra is hi­vatkoznak. Ugyanakkor mindké üzemben megfelelő létszámú kulturaktiva van, akik sziveser résztvennének a versenyben, h" üzemi bizottságaik nem tanúsíta­nának olya® közönyt. Egész sor olyan üz?m is var i azután, ahol beneveztek ugyan f kulturcsoportok a tavaszi v?r­i senybe, azonban nem minder művészeti ágba. A szegedi TÜZÉP énekkara és a DÉMA Cipőgyár színjátszói például az­ért maradnák távol, mart gyön­gének érzik magukat és attól félnek, hogy már az első össze­csapás alkalmával kiesnek a ver­senyből. Nem tekintik azt, hogy a benevezés után, ha kezdeiber gyengén is szerepelnek, vagy ki esnek, de a teljesítménweraeny ben komolv eredményeket érhet­nek el. Sőt a teljesítményver­senyben résztvevő legjobb cso­portokat a Szakszervezeti Ta­nács még külön jutalomban is részesíti. Előfordulnak azután olyan hj­rnht a vásá-helyi kórház­nál is. ahol az egész benevezés gépiesen történt. A kul túrfelelős kitöltötte a na verés i lapot anél­kül, hegy előbb megbeszélte volna a külturc-soporttal, hogy milyen műsorszámokkal vesznek részt a verserveJL F'' a gépies bsnevezó.c azután meg ig mutat­kozik a kórhág kulturcsoporijá­r.ál, ahol még egyáltalában nem is készülődnek a versenyre, A verseny csak akkor ered­A német népi kamara képviselői egyhangúlag elfogadták a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának felhívását a Német Szövetségi Köztársaság parlamentjéhez A Német Demokratikus Köztársa­iág népi kamarája kedden rendkí­vüli ülést tartott Berlinben, hogy megtárgyalja 'Adenauernak az össz­német alkotmányozó tanács létesí­ésére tett javaslattal kapcsolatos tlu'asító válaszát, Fzzel kapcsolatosan a rendkívüli ülésen Grotewohl elvtárs a követke­zőket mondotta: — Az össznémet alkotmányozó anács létrehozatala nem csupán Németország egységének helyreálli­ását jelentené, hanem hozzájáru­ást is jelentene Európa békéjéhez. Ezért nekünk meg kejl tenni min­dent, hogy ezek a tárgyalások Ke­• et- és Nyugat-Németország között meginduljanak. Grotewohl elvtárs izutún arról beszélt, hogy Ade­nauer tagadó választ adott az erre vonatkozó levelére, ami kétségtele­nül az amerikai barátainak „han­gulatát'' tükrözte vissza. Adenauer nyilatkozatából megállapítható, hogy Nyugat-Németország egyenes irányban halad a sovinizmus, a revizinnizmus és a militarizmus politikája felé, amely út feltét­len katasztrófához vezet. Megemlítette Grolewohl elvtárs, hogy Adenauer a német demokrati­kus Köztársaság békeszerető demo­kratáinak teljes kapitulációját tüz­'.e ki célul, majd arról beszélt, hogy Adenauer résztvesz a nyugati táma­dó tömbnek amerikai parancsnok­sága alatt álló hadseregében. Énnek érdekében döntést hozott a nyugatnémet hadsereg felállt, tásáról, a nyugatnémet ipar há­borús átállításáról és, felhatal­mazást kapott a bonni parla­menttől fegyverkezést hivatal feláliftásáru, amely szoros kap­csolatban áll az atlanti álla­mok hadiiparával. — 1931 január 22-én Adenauer kancellár Uadhomburgba ment, hogy ott Eisenhower amerikai tá­bornokkal feltételek nélkül hadi ta­nácskozást folytasson. Rámutatott Grolewohl elvtárs ar­ra, hogy 'Adenauernak az a kijelen­tése, mintha ő is a német nép egy­ségére törekedne, nem őszinte és csak a népek megtévesztésére szol­gált. Hogy mennyire nem ilyen rányban tevékenykedett Nyugat­Németország „kancellárja", elég megemlíteni, hogy a Saar-vidékrt már 1946-ban bekapcsolta a francia gazdasági életbe, majd megalakította Bi­zónlát. De mulatja az is, hogy csatlakozott az úgynevezett Marshall-segély ter­véhez és 1918 nyarán külön nyugatiiémelországi valu­tát vezetett he. Mindezeken felül az ismert három "raukfurlj okmánnyal megalakította i nyugatnémet küiönkormányt. Vé­gül megemlítette, hogy Newyorkhan • örtént értekezlet eredményeképpen Átkapcsolta Nyugat-Németországot t béketábor ellen irányuló új há­Dorús arcvonalba. — Bizonyos vagyok abban — mondotta, — hogy az egész német nép nevében beszélek, amikor mint német ember, eisösorhan nem azért szállok síkra, hogy a szövetségesekkel kezdjünk tár­gyalásokat, hanem mindenek­előtt azért, hogy a németek ta­nácskozzanak egymás között. MegemlíteHe ezután, hogy Nyugat­Németország össznémet ügyeinek minisztere, Jakoh Iveiser, mult év márciusában, közvetlenül a válasz­ásók előtt lett nyilatkozatában ki­fi'fln'pMp pr»,iv „ Imnni konriánv _ Adenauer kijelenti — mondot­ta Grolewohl elvtárs, — hogy csak azokkal hajlandó Németország új­raegyesítéséről tárgyalni, akik haj­landók feltétel nélkül elismerni és garantálni a jogállam rendjét, a szabadságszerelő kormányformát, az emberi jogok védelmét és a bé­ke megőrzését. — Ehhez a kövelkezőket jegyzem meg: Éppen ezek azok az előfelté­telek, amelyek miatt követeljük, hogy üljenek le velünk tárgyalni. Mert nézetünk szerint a jogállam rendjének egyértel­műnek keit lennie a béke hívei szabadságával, ami Nyugat-Né­metországban nyilvánvalóan csak üres szólamokból áll. Mi kitartunk a németek közötti megbeszélések gondolata mellett, még pedig anélkül, hogy ezt előze­tes fettételhez kötnénk. Javaslatom­nak éppen az a lényege, — mon­dotta, — hogy mindenféle napirend nélkül, anélkül, hogy meghatároz­nánk bizonyos eljárási szabályokat és feltételeket, megbeszéljük egy­mással mindazokat a kérdéseket, amelyek mindkét részről felmerül­hetnek. Utalt Grotewohl elvtárs az­után arra, hogy Németország egy­ségének helyreállítása és a megszál­ló csapatok kivonása is a német nép belső megegyezésén múlik­Ézért lankadatlanul harcol ennek az egységnek az érdekében, amely­nek előfeltétele az össznémet ígkot­mányozó testület megalakítása. Kér­te a népi kamarát, vizsgálja meg, komolyan tárgyalja meg és döntsön, milyen lehetőségek kínálkoznak, hogy megvalósuljon minden német I legfőbb óhaja, az egyesülés és a béke biztosítása. — Ebben a komoly órában sem­mi sem lehet fontosabh. mint az, hogy a Német Demokratikus Köz­társaság kamarája az egész német nép szószólója legyen és ne marad­jon kihasználatlanul a legcsekélyebb lehetőség sem a történelem paran­csa nak megvalósítására 'A népi kamara ezután megszakí­totta ülését, hogy lehetőségét ad­jon a púrtcsoportoknak állásfogla­lásra, a kormány nyilatkozatához. Szünet után Dieckniann elnök be­jelentette, hogy a parlamenti párt­csoportok a szünet alatt megegyez­tek egy közös nyilatkozat szövegé­hen, amelyet végleges döntés cél­jából a ház elé terjesztenek A közös nyilatkozat a következő­is. i képp szól: A Német Demokratikus Köztársaság népi kamara janah let hívása a bánni parlamenthez nem lát lehetőséget a közvetlen tár­gyalások megkezdésére, a szovjet megszállási övezet képviselőivel. Rámutatott arra, Adenauer a választásokkal kap­csolatos kérdéseket a megszálló amerikai hatóságokkal beszélte mc", 'S?y "en1 német tigyuek tekintette a választásokat, még nyugalnéinetországi vonatko­zásban sem. Nyugat-Németország nem követte Kelet-Németországnak a béke vé. delmére tett lépéseit, hanem ellen­kezőleg arra törekedett, hogy Nyu­gat-Németországot ettől a mozga­lomtól elszigetelje. Foglalkozott Ade­nauernak azzal a kijelentésével, amely szerint, akik Odera-Neissétől keletre fekvő területekről lemond­tak, nem lehetnek jogosullak Né­metország újra egyesítéséről beszél­ni. Ezzel szemben tény, hogy egyet­len nemzetközi értekezleten sem merült fel ennek a határnak a re­víziójára vonatkozó kérdése, ellen­kezőleg Amerika részéről elhangzott nyilatkozat szerint ezzel kapcsola. tosan csak spekulációk történhet­nek. Bvrnes az Egyesült Államok volt külügyminisztere hivatalos nyi­latkozata szerint Lengyelország nyu­gati határainak „végleges" megál­lapítása a békekonferencia feladata lesz. a háborús uszítók azonban kö­zel 6 éve következetesen meg­gátolnak minket abban, hogy békeszerződést kapjunk, amely békeszerződés véglegesnek mon­daná ki a keleti határokat. Utalt arra Grotewohl elvtárs, hogy a revíziós politika egyedüli célja, hogy Nyugat-Németországot függő­ségi viszonyban tartsa a uyugali hatalmakkal szemben. Ott szítják ugyanis a háború legélénkebb tü­zét, mig mi régen eltapostuk múr ezt a tűzfészkei. Rámutatott arra a továbbiakban, hogy Adenauer a keletnémotországl rendőrségben is fenyegetést lát, holott ez kizárólag a rend biztosítására van hivatva. Ezzel szeyihen Nyugat-Németországban a rentl­őrosztagok együtt vesznek részt hadgyakorlaton az amerikai haderővel. — Jól tudják ezt Németország nyugati részében, hogy mi készek vagyunk tárgyalni, akár Németor­szág egységének helyreállítása előtt is a keleti és nyugati rendőrség jel­legéről, erejéről és fegyverzetéről A Német Demokratikus Köztársa­ság népi kamarája helyesli a Német Demokratikus Köztársaság kormá­nyának kezdeményezését, amellyel Oltó Groicwolil miniszterelnök úr 1950 november 30-án kelt levele út­ján javaslatot terjesztett dr. Ade­nauer szövetségi kancellár úr elé, hogy kezdjenek megbeszélésekéi össznémet alkotmányozó testület megalakítása érdekéhen. Ez a kezdeményezés javasolta, hogy hívjanak össze össznémet al­kotmányozó testületet, amely ké­szítse elő az össznémet, ideiglenes kormány megaliikitásdl és dolgozza ki a szabad nemzetgyűlési választá­sok megtartásának feltételeit, A Német Demokratikus Köztársa­ság kormányának kezdeményezéséi támogatja az egész német nép. Ade­nauer szövetségi kancettár úr lia'o­gatta a választ Ottó Grotewohl mi­niszterelnök úr megegyezésre irá­nvi'á !t?fPtv-nvár« hnry Idő­közben fontos intézkedéseket hajt­son végre a német Wchrmarhl új­rafelállítása és a német hadiipar feltámasztása érdekében, Dr. Adenauer 195t Január 15-1 sajtóértekezletén e nyilatkozatában visszautasiiolta a Német Demokra­tikus Köztársaság kormányának ja­vas atút. i A Német Demokratikus Köztársa­ság népi kamarája a német nép aka­ratának megfelelően azzal a javas­lattal fordul a német szövetségi köztársaság parlamentjéhez, hívja­nak egybe közösen egy össznémet alkotmányozó testületet, hogy meg­egyezzenek minden olyan kérdés­ben, amelyet ineg kell oldani a hé. ke biztosítása és Németország egy­ségének helyreállítása érdekében. A Német Demokratikus Köztársa­ság népi kamarája késznek nyilat­kozik a becsületes egyetértés szel­lemében folytatni a tárgyalásokat —1,-ét ív kérdése^ rő*. n-n-tvelt menyes, ha a csoportok tagjai értik a verseny szempontjait, cél­kitűzéseit és azt magukévá is teszik! Az ÜB. kulturneyelésj felelő­sei hassanak oda, hogy minden üzemi csoport nevezzen bp a ver­senybe még olvan kezdő eiopor­tok is, amelyek eddig nem értek el magasabb művészeti színvo­nalat. de a ku]hírverseny pont­jainak taljeaítéfte során és a ka­pott krjtika S0?í|sáyéve| komoly nagy s2Íp.vonilbe!j emelksd'st érhetnek ol, Ne féljenek tehát a gyengébb csoportok a verseny­től! Tűzzék ki maguk elé célnak újabb tagok megszervezésé^ A íte'pari szervezeti megér(Utodé­sét. ezen keresztül a csoport po­litikai és művészeti színvonalá­nak emelését. Ha gyengébb is a csoport és nem lesz első a versenyben, ne féHenek attól, mert arra kell gondolni a benevezésnél, hogy ebben a versenvben mindenkép­pen a kialakuló szocialista rea­lista népi kultúránk lesz a győz­tes, Azp1; a kpRurcsophrtck tehát, amelvek eddig még nem nevez­tek be a versenybe, vagy eset­leg nem kaptak volna benevezési lapot sem, haladéktalanul jelent­kezzenek a Városj Tanács nép­művelési osztályánál. Legyen ez a kulturverseny Csongrád megyében is kultur­forra dalműnk továbbfejlesztésé­nek fontos szakasza. Partunk Kenvresszusánnk rr.é'tó mPvün­nepühe, a művelt emberek szá­mának növelése. Szolgálják az üzemi kulturveTVom-vek jó mun­kájukkal a békefront magyar­országi szakaszának további megerősödését, Pintér János Szakszervezetek Csongrádmegyci Tanácsának kulturnevelésj felelőse,

Next

/
Oldalképek
Tartalom