Délmagyarország, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-04 / 2. szám

4 CSÜTÖRTÖK, 1951. JANUÁR ». Fedagógtisnagy gy ül és január 7-én d. a 10 órakor a Szabadság Moziban A jugoszláv nép hóhérai feltétel nélkül szolgálják ki a háborús gyújtogntókat Az angol-amerikai imperialisták háborús terveiben a Balkán igen fontos helyet foglal el. Céljuk az, hogy a Balkánt ugyanolyan lőporos hordóvá változtassák, amilyen a törlténelem folyamán eddig is volt. Arról álmodoznak, hogy a Balkánból újból váifAhidal csinálnak, ahol majd életüket vesztik a balkáni országok munkásainak és parasztjainak milliói. Az elmúlt öt év alatt az amerikaiak a dollárok százmillióit fekltetfék a Balkánba, hogy saját céljaikra átalakítsák. Monarcho-fasiszta bérenceík segítségével vérbefojtják a görög nép felszabadító harcált és a Tito—Rankovics-kükk segítságévcl Jugoszláviát is gyarmatukká változtatták. Legközelebbi céljuk az, hogy megvalósítsák az „athén-belgrádi tengelyt" és szövetséget köttessenek kélt ügynökükkel. Ez lenne az a bázis, amely a Balkánon a Szovjetunió és a népi demokráciák elleni hídfőállást képezné. Ax elkerülhetetlen házasság/ Ezt a szövetséget már beharangozta a görög monarchofasiszta „Katemirini" cimü lap, amikor megírta, hogy a fasiszta Görögország és a titóista Jugoszlávia közötti házasság „elkerülheteltlen". Ez a nyilatkozat körülbelül arra az időre esett, amikor Titóék már nyíltan kezdték támogatni a görög monarchofasiszitákat a demokratikus hadsereg hátbatámadásával és átengedték a monarcho-fasiszta csapatokat jugoszláv területen. Ezzel a ténnyel indult útjára — nyíltan is — a Balkán kélt fasiszta diktatúrájának szövetsége, amely ma már a kölcsönös dplomáciai kapcsolatokig fejlődött. Az első lépések a nyiltegyüttműködés irányában a következőkből álltak! A görög kormány átengedte Tito kormányának Szolun szabad zónáját és megnyitotta a vasútösszeköttetést Jugoszláviával. Ennek fejében a jugoszlávok áttették Görögországba a görög demokratikus hadsereg harcosainak gyermekeit akik a monarcho-fasiszta vérengzés elöl szöktek Jugoszláviába. Az amerikai imperialisták ki akarják bővíteni aa atkán—belgrádi tengelyt és lépéseket tesznek Belgrád és Róma, illetve Belgrád és Bécs szövetségének létrehozására is. A „jóviszony" helyreállítása érdekében Tito szabadon engedi azokat az osztrák háborús bűnösöket, akik a felszabadító háború évei alatt résztvettek a német fasiszta bünteb'i expedícióban, felgyújtották a jugoszláv falvak százait és legyilkolták a lakosság tízezreit. Titóék még azoknak a háborús bűnösöknek is megkegyelmeznek, akikot halálra ítéltek. Jugoszlávia, Görögország. Olaszország é? Auszrría népei világosan látják, hogy ezek a szöveltségek nem a népeik barátságának és együttműködésének szövetségei, hanem ellenkezőleg, az imperialisták háborús politikájának újabb allomásai. Ezek a szövetségek éppen úgy, mint a különböző más néven szereplő paktumok is, a háború előhésaítésánek és általában az imperialisták agresszív politikájának egyik alapját adják a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen. E szövetségek, az egész emberiség és elsősorban a jugoszláv, görög, osztrák és rlasz nép ellen irányulnak. Elsősorban e népek veszik fel tehát ellene a harcot és e szövetségek — ha meg is valósulnak — éppen úgy papírrongyok maradnak, mint az imperialisták többi szövetségei. A népek milliói harcolnak ellenük és előbb-utóbb megsemmisítik őket. A Magyar-Szovjet Társaság Rókus I. szervezete december 30-án jólsikerült estet rendezett Feltámadás-utcai helyiségében. Műsoros estünknek igen nagy sikere volt ugyanúgy, mint legutóbb a Sztálin elvtárs 71-ik születésnapja alkalmából rendezett ünnepségnek. Estjeink sikereit és a résztvevők nagy számát annak köszönhetjük, hogy mindig a pártszervezettel szoros kapcsolatban végezzük szervező, felvilágosító munkánkat. 'Aktíváink nemcsak a tagságot, de a környék minden dolgozóját rendszeresen igyekeznek tájékoztatni munkánkról. Arra törekszünk, hogy minél több dolgozót világosítsunk fel arról, mit jelent a magyar-szovjet barátság és milyen fontos szerepet tölt be a Mngyar-Szovjet Társaság. Munkánkat a jövőben még jobban ki akarjuk szélesíteni és kapcsolatot akarunk teremteni a békebizottságokka! is. Növelni akarjirk aktíváink létszámát és ezzel együtt tagságunk létszámának emelésére is törekszünk. Fontos feladatunknak tartjuk tagjaink politikai nevelését is, nem utolsó sorban az újságolvasás és a sajtóval való szoros kapcsolat útján. Az MSZT Országos Kongreszszusa után még jobban fokozzuk felvilágosító, szervező munkánkat a magyar-szovjet barátság és a béke megvédése érdekében. Onnzó Imre az MSZT Rókus I. alelnöke. Előkészületek a Szovjetunió autonóm köztársaságaiban a legfelső szervek választására A Szovjetunióban folyik a készülődés az 1951 február 18-i választásokra a szövetséges és autonóm köztársaságok legfelső szerveibe. Az oroszországi, az ukrán, az üzbég, litván, azerbajdzsán és a többi köztársaság területén már megalakították a központi választást bizottságokat. A bizottságokban helyet foglalnak a szakszervezetek, a szövetkezetek, a Kommunista Fárt szervezetek, az Ifjúsági és kü, lönbüző társadalmi szervezetek és társaságok képviselői, munkások, parasztok és értelmiséglek. Mindenfelé népes gyűléseket tarfonák a körzeti választási blzoltsá* gok tagjainak jelölésérc. Fe!adaíunk a takarmányfenne és-fej!esztésí ferv megvalósításáért Forráskúíon Szeged közegészségügye állandóan javul A felszabadulás óta egyre fejlődött Szeged közegészségügye és különösképpen nagy javulás állt be, amikor az egészségügyi hálózalt a tanács hatáskörébe került. A fertőző betegségek közül a tífusz és a vérhas, amelyek Szegedet állandóan fenyegették, ma már csak szórványosan fordulnak elő. A jövőben még inkább csökkentik e két igen veszélyes betegség lehetőségeit és ehhez nagyban hozzájárul a tanács kezdeményezésére megkezdődött piacrendezés, a piac tökéletesebb tisztaságának megvalósítása. Igen nagyjelentőségű intézkedések történtek már eddig is a ferltőző betegségeket terjesztő legyek elleni küzdelem idei megindítása terén. 1 A sfcarlát-járfány elleni küzdelem terén is ért már el a tanács közegészségügyi és népjóléti oszálya jelentős eredményeket. Ebben nagy segítséget jelenített a tanács által vásárolt 100 millió egység penicillin, valamint az, hogy a közkórház 60 ágyas fertőzőosztályán kívül a gyermekklinika újjáépítése folytán ott is fertőzőosztály áll a betegek elhelyezésére. A közegészségügy állandó javítását szolgálja az is, hogy január 1től a védőnők számát 10-re emelték. Az állattenyésztés és takarmánytermelés kétéves fejlesztési tervvel kapcsolatosan a minisztertanács felhívja a dolgozó parasztokat, a termelőszövetkezet tagjait, az állami gazdaságok, az állattenyésztés- és az állategészségügy minden dolgozóját, tartsák szem előtt, hogy az állattenyésztés fejlesztésével az ötéves terv végrehajtását és ezen keresztül a szocialista Magyarország építését segítik elő. Mi, forráskúti dolgozó parasztok, nem mondhatjuk, hogy mindannyian megértettük még eddig ezt a felhívást. Községünkben vannak hasznos és követésre méltó példák, de még nagyon sokan vannak, akik csak beszélnek, de semmit som, vagy nagyon keveset tettek e nagy célkitűzésünk megvalósítása érdekében. Hogy jó termést adjon a föld, szükséges, hogy mi is adjunk neki. Itt gondolok a trágyára. Forráskút dolgozó parasztjainak csak mintegy 10 százaléka fordít gondot az istállótrágya kezelésére. Mondhatni azt, hogy a falu házainak udvarában meg lehet találni a kihordott trágyát egy eldugott sarokban, amit a baromfik rugdosnak, kaparnak szét. Az ilyen helyek mintegy 90 százalékát teszik ki a községnek. Ez azt vonja maga után, hogy az értékes istállótrágya a helytelen kezelés miatt csak értéktelenül kerül ki jórészben a szántóföldre. Most még a szétkapart trágya nem szárad ki, mert esik az eső. De ha így kezeljük a föld értékes tápanyagát, akkor a nyári meleg időben elérjük azt, hogy teljesen kiszárad a trágya, az amóniáksav tartalma elvesz az udvaron, a tyúkok és más baromfik kapargálásával. Igen fontos tennivaló Forráskút dolgozó parasztjainak, de minden más községben, ahol ilyen mostohán, hanyagul kezelik a trágyát, hogy ezt a kérdést mélyebben vizsgálják meg. Ajánlatos, hogy dolgozó parasztságunk minden udvarban, ha más lehetőség nincs, legalább 30 cmes vastag, agyaggal kidöngölt trágyatelepet készítsen az istállóból kihordott trágya részére, így a trágya állandóan nyirkos ós tömött állapotban marad. Nem veszti el értékét és mint gazdag táperőt adó anyag kerül ki a földre, ahol mérhetetlen szükség van rá. Nem nehéz kiszámítani, ha ezt lelkiismeretesen végrehajtjuk, holdanként legalább 2 mázsával több termést érünk el. Ha ezt forrásikúti szemszögből nézzük, azt jelenti a község részére, hogy hozzávetőlegesen 1200 mázsával több termést takaríthat be Forráskút dolgozó parasztsága. Nem kétséges és mindenki látja, hogy ha ezt így hajtjuk végre, már eleve fokozottabban járulunk hozzá a takarmánytermelésünk fejlesztéséről szóló kétéves terv megvalósításához. Nagyban elősegítjük ötéves tervünk sikeres végrehajtását és erősítjük a dolgozó nép hatalmát. Pesti Menybért, Forráskút, vb-elnök A belkereskedelmi minisztérium közlése a liszt és cukor szabadforgalmi áráról A belkereskedelmi minisztérium a 4—1951. sz. minisztertanácsi rendeletben kapott felhatalmazása alapján szabályozta a AZ ÜJ CSOPORTTAG Már a széken is rendesen ül. Nem csak úgy félig, mint azelőtt, béres korúban, amikor még levett kalappal, földig hajolva köszönt — mert ez így illett — minden pantallósvak; jegyzőnek, Írnoknak, urnák... De így tanították. Ezt látta már a nagyapjától,, sziileitő, meg a tanító is azért verte el sokat a nádpálcával. hogy alázatos legyen. Alázatos, szolgálatkész: jó cselédje az uraknak. Ez volt akkor a „rend". Most azonban a volt cseléd, Bitté István arcán már nem az alázatosság, nem a cselédi, a „szolgalélek" vonásai ülnek. Igaz, a korán elkezdett robot és a hamar megismert gond nem is Cey mély barázdát húzott arcára, De arcán már a szabad, független ember vonásai ülnek. Fiatalok még ezek a jelek, hiszen még csak néhány hónapja, szeptember 15-én lépett be az „Alkotmány" termelőcsoportba De már ez a kevés idő is döntően megváltoztatta az egész embert. Nyugodt, megfontolt> amikor beszél, amikor élete történetét meséli a termelőcsoport irodájában. Azt hinné az ember, a harminc évbe bizony nem sok esemény fér bele ... — Háirotn elemit jártam, mert csélédeskedö szüleim nem tudtak annyit keresni, hogy elég legyen hármónknak. Kilenc éves koromban én is ott görnyedtem a többiek közölt látástól-vakulásig és harmincnegyven fillérért dolgoztam a 750 ho'.dcs- Vincze Béla úrnak. Attól kezdve nem is jártam iskolába. Most elhallgat, kissé elpirul, mintha neki kellene szégyelnie a mult vétkes rendszerét. Aztán így folytatja: — Ettől az időtől kezdve mind nehezebb és nehezebb munka várt rám. Tizenhat éves koromban már én is kommenciós cselédje lettem Vincze úrnak. A fizetésem 80 pengő, 12 mázsa búza. 4 mázsa tavaszi, 20 k'ló só és 20 kiló szalonna évente. Ha pénzzel számoljuk össze, évente 567 pengő. Kiszámoltam már. hogy naponta 1 pengő 43 fillérből ettem, ruházkodtam, — Mozit, színházat még távolról sem láttam. Még a 10 filléres jegyet sem tudtam megvenni Ha szabadidőmben — ami kevés volt — el akartam valahova menni, az úrtól kellett engedélyt kérni. Legtöbbször kurtán intézte el az ügyet: „Nem találsz munkát?" Ahogy nőttek az évek, úgy nehezedett rám is a munka és a gondA sorsom olyan volt, mint a többi cselédeké; nyomor, megaláztatás, szolgasors. A szürke hétköznapok végtelen robotjaibem férfivá lettem és bevittek katonának. Jött a háború, a harctér és a fogság. — Amikor 1948 őszén hazajöttem Magyarországra, új világ tárult a szemem elé. Űj> felszabadult emberekkel találkoztam Anyámék Jugoszláviában maradtak. Ott Titóék eladták az országot az imperialistáknak, itt pedig új Magyarország született, amely már nem az uraké. Itt ismét megáll egy kicsit és hálásan mosolyog Sztálin és Rákosi elvtársak fényképe, felé. Azok mintha visszamosolyognának rá és biztatnák: lesz még jobb sorsod is... — Dolgoztam, kerestem ezután és ettől az időtől kezdve mertem tervezni is. Igaz, napszámos volíam, de kollektív szerződés biztosította számomra a megélhetéshez szükséges pénzt Aztán megnősültem. Már akkor figyeltem a termelőcsoportok munkáját, mert láttam, milyen szépen gyarapodik a csoportok vagyona, milyen egyetértésben dolgozr.ak a csoportok tagjai és ez szöget ütött a fejembe. — Akkor már megvolt a kisfiam is. Egy este, munka után a feleségemmel megtárgyaltuk eddigi életünket. A fiam ott volt az asszonyom karján pólyában és két kis kezével mosolyogva kapkodott öszsze-vissza. Azután rátértem a dologra. Meséltem a feleségemnek a csoportról, a boldog és megelégedett emberekről. Ö csendesen hallgatott és közben többször magához szorította a kicsit Ügy t^szett neki, mint a mese, amelyben csodákról hall. Az iroda közben megtelik emberekkél. Ebédidő van, hát ők is bentmaradnak és hallgatják Bitté Istvánt. 6 zavartalanul beszél tovább, hiszen ugyanarról az ismerős érzésről, ugyanarról a Sorsról mesél most, mint amilyen a többi csoporttársainak volt. — És a feleségemnek könnyes lett a szeme, amikor kimondtam: mi is belépünk. Felállt a gyerekkel és boldogan kérdezte: melyikbe? — Az „Alkotmány"-ba. Az .Jilkotmány"-ba. mert ez van legközelebb. Azóta itt vagyok. Boldognak és szabadnak érzem magam. Nincs gondom semmire. Családomnak megvan bőven a mindennapi betevő falatja, hús is többször vem az asztalon, mint bármikor. A csoportban megkapom mindazt, amire szükségem van, kedvezményesen. így is annyi mindent kaptam csak ez egy hónapra, szeptember 15-töl október 15-ig. a zárszámadásig, hogy kedvezményesen is 505 forintot lesz ki. Ebből pénzben 206 forintot is kaptam. Azóta is úgy élek, ahogyan kell egy dolgozónak: bőségben, szabadon és boldogan. Lassan kezdem már elfelejteni a sok év gyötrelmeit . .. — Csak akkor jut eszembe — mondja kis szünet után —, amikor szüleimtől levelet kapok. Szürke, köznapit írnak, nem mernek mást írni. És én ilyenkor fogom a tollat és írok. Az én hátam mögött nem áll Tito• megírom a valót: jól vagyok, jól van az egész család, nekünk napról-napra jobb lesz, nincs gondunk, szépen gyarapodunk és biztosan haladunk a felemelkedés felé, mert nem Tito, hanem Rákosi elvtárs kezében van a sorsunk. Amióta termelőcsoportban vagyunk, nagyon szép az életünk ... Aztán elhallgat. A többlek helyeselnek. Szeme isméf a két képre téved. Hosszan néz Sztálin és Rákosi elvtársra és egy percre elgondolkodik. Gondolatban ott van kisgyermeke mellett, akinek nem lesz már elérhetetlen vágya, már a tanulás sem. És nem lesz része éhezésben , megaláztatásban, szolgasorsban, mert már az apja is szabad ember; megelégedett, boldog csoporttag az ,, Alkotmány''.ban. Kürti Lászlq, fíforgalombakerülő cukor és nomliszt árát. A hatósági jegyre kiszolgáltatott cukor és finomliszt ára — mint ismeretes — változatlan marad. A kereskedelmi szabadforgalomba kerülő kristálycukor árát fenti felhatalmazás alapján kilónként 12 forintban, a kockacukor árát 13.60 forintban, a finomliszt és búzadara árát pedig 5.20 forintban állapította meg a belkereskedelmi miniszter. Ezzel egyidejűleg néhány fogyasztási cikknél, amelyeknek alapanyaga finomliszt, illetve cukor, a fogyasztói ár némileg módosult, így a zsemlye és ki£li darabonként 60 fillér, a savanyúcukorka 2.40 forint, különleges cukorka pedig 2.80 forint tíz dékániként. A SZEGEDI Jutagyárban tegnap 4100 forint jutalmat osztottak ki a minőség megjavításában és a hulladék csökkentésében legjobb eredményt elért dolgozók között. A SZEGEDI LEMEZGYÁRBAN december 27-én tervismertető értekezletet tartottak. A dolgozók ismertették a,z 1950-es évben elért eredményeiket és megvitatták az 1951. évi tervelőirányzatot. ÁLTALÁNOS takarékossági tervet készítettek a Lemezgyár dolgozói. A terv teljesítesd érdekében „Cél-brigádot" alakítottak, amelynek tagjai 'Z üzem sztahánovistái, élmunkásai ég művezetői,