Délmagyarország, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-18 / 14. szám

4 CSÜTÖRTÖK, 1931. JANUÁR 18. ^ÁRTÉLET Nem áll hivatása magaslatán a pártszervezett Gombamódra elszaporodtak a hibák a Szegedi Bútorgyárban „Fokozni kell Pártunkban annak tudatát, hogy népi demokráciánk életének minden teriieltéért — eZ­sősorban gazdasági területéért is — mi vagyunk a felelősek és hogy a jó kommunista politikai munká­ját a jó gazdasági eredmények iga­zolják. Érezze magát minden kom­munista vezető felelősnek azért a gazdasági területért, amelyet rá­bíztak és gondoskodjon róla, hogy ezen a területen a legjobb eredmé­nyeket érje el" Ráikosi elvtárs szavait, amelye­ket a Közpon'i Vezetőség február 10-i ülésén mondott, szüntelenül szem előtt kell tartani minden párt­funkcionáriusnak, minden gazda­sági vezetőnek. Ott, ahol a kommu­nisták szem elől tévesztik Rákosi elvtárs útmutatásait, ahol a kom­munisták egyéni magatartásukkal, szilárd helytállásukkal nem mu­tatnak példát, ahol nem fordítanak kellő gondot a Párt és a kormány határozatainak végrehajtására, ahol az egyéni érdekeket a közösség ér­dekei elé helyezik, családias ala­pon igyekeznek elkendőzni a hibá­kat. ott nincs és nem is lehet biz­tosítva a termelési terv végrehajtá­sa, ott az üzem munkájában csak szaporodnak és mélyülnek a hibák. Szemléltető példája ennek a Sze­gedi Bútorgyár, ahol a termelésben számos hiba mutatkozik, éppen azért, mert a pártszervezet, a szak­szervezet vezetősége, a vállalatve­zetőség nem tartotta szem előtt Rákosi elvtárs fent idézett szavait. Nézzük meg, milyen hibák mutat­koznak az üzemben a termelés vo­nalán. A Szegedi Bútorgyár nem tudta teljesíteni 1950. évi tervét, pedig, amint Vas Zoltán elvtárs mondotta a BHnpestt Pártbizottság legutób­bi aktivaértekezletén: „Az ötéves terv törvény. S a törvényt be kell tartani." Az üzemben nem biztosítják a munka folyamatosságát és zavar­talan menetét. A műszaki vezetés rosszul szervezi meg a munkát. így például megtörtént az is, hogy a munkások sétálgattak, mert nem biztosították számukra a zavarta­lan munkafolyamatot. Amint az üzem egyik dolgozója. Faragó Sán­dor elmondja, igen sok a gépállás, előfordul, hogy két hétig is állnak a gépek. Az előkészítő csoportnál sokszor kiesés van a termelés me­netében. Egyszer igen sok a mun­ka, máskdr meg egyáltalán nincs. A sztálini munkafelajánlások ide­jén is rosszul szervezték meg a munkát s így akadályozták a dol­gozókat Vállalásuk teljesítésében. Az üzem dolgozói előre figyelmez­tették a vállalntvezetőséiget és a műszakiakat, hogy biztosítsák a munka folyamatosságát, azonban intézkedés ennek ellenére sem tör­tént. A termelési eredmények foko­zását nagyban gátolja, hogy sem a pártszervezet, sem a srakrzer­veaet nem fordít gondot a munkaverseny kiszélesítésére és a dolgozók vállalásai teljosí­lésének biztosítására. Rózsa Mi­hály elvtárs, ÜB-titkár például arra hivatkozott, hogy a hosszú­lejáratú versenysaerződéseket azért nem tudják megkötni, mert csak 50 versenylap van, ugyan­akkor a dolgozók száma 90. Ki­jelentette, akkor fognak hozzá a verseny megszervezéséhez, ha meglesz mind a 90 munkafel­ajánlási lap. Pedig az üzem dol­gozói lelkesedéssel akarják ki­venni részüket a termelés foko­zásából. Az ilyen bürokratikus intézkedések azonban gátolják a dolgozók nt unkn lendületét. Gátolja a munkuverseny lendüle­tét az is, hogy nem fordítanak gondot a termelésben élenjáró dolgozók népszerűsítésére. Pedig az üzPtn nem egy dolgozója 200 százalékos, sót ennél magasabb teljesítményt is elért már. Az il­letékesek azonban még azzal sin­csenek tisztában, hogy tulajdon­képpen kit is lehet sztahanovis­tának tekinteni. Az üzem dolgo­zói joggal teszik fel tehát a kérdést: mi az oka annak, hogy nem ismerik el az élenjáró dol­gozók teljesítményeit s miért nincs az üzemben élmunkás, sztahánovista? Sem a pártszervezet, s^m a szakszervezet nem fordít kellő gondot az alulról jövő kezdemé­nyezések támogatására. A leg­utóbbi tervismertető értekezleten a dolgozók felajánlásokat tettek a Pártkongresszusra, három bri­gádot alakítottak, de a pártszer­vezet és a szakszervezet nem fordít kellő gondot az eredmé­nyeknek továbbfejlesztésére, a munkafelajánl ások kiszel elite­sére. Ezekután nézzük meg, miben rej­lik a hibák gyökere, mivel magya­rázható az, hogy ilyen komoly ter­melési hibák és hiányosságok ta­lálhatok a Szegedi Bútorgyárban. Mindenekelőtt meg kell állapíta­nunk, hogy a pártszervezet nem áll hivatása magaslatán, nem érvénye­sül a pártszervezet vezetése a termelésben. A vállalatvezető és az ÜB-titkár lebecsülik a párt­szervezetet. Horváth Márton elv­társ. vállalatvezető például kijelen­tette: ..Én is mnnlMskáder vagyok, a pár'titkár mellém van beosztva." A vállalatvezető és az üzemi bi­zottság titkára nem vonták be a párttitkár elvtársat az üzemi pro­blémák megtárgyalásába, ami első­sorban természetesen a párttitkár hibája. Üzemi háromszög értekez­leteket például egyáltalán nem tar­tottak, sőt a vállalatvezető még azt sem tudta, hogy egyáltlaán tartani kellene üzemi háromszög értekezle­tet. A pártszervezet, szakszervezet és a vállalatvezetőség együttműködésének hiányéiban nyilvánvaló, hogy sorozatos hibák, zavarok mutatkoznak a termelés­ben. Horváth Márton elvtárs, vál­lalatvezető arra hivatkozik, azért nem vonják bo Nagymihály Irén elvtársnőt, a párttitkárt a terme­léssel kapcsolatos megbeszélésekbe, mert fiatal. Az eddig elmondottakon kívül még számos súlyos hiba akadályoz­za a Szegedi Bútorgyárban a ter­melés sikerét. Nyilvánvaló, hogy nem lehet eredményes a munka ott, ahol családias alapon nem kiirtani, hanem elkendőzni igyekezneh a hibákat. Rózsa Mihály elvtárs, ÜB-titkár a vállaltvezető sógora. Előfordult például, hogy amikor az üzem egyik dolgozója termelési értekez­leten bírálatot gyakorolt az üzemi bizottság munkája felett, Horvát} Márton elvtárs, a vállala'vezeti nemhogy helyeselte volna a bir&la tot, ellenkezőleg, védelmébe vette az üzemi bizottságot. Súlyos hibá' követe t el a vállalatvezető azzal is hogy csupán egyszerű öorgálásbar részesítette az ÜB-tit,kárt akkor amikor az két alkalommal kásőb' jött be az üzembe, ittassága miatt A vállalatvezető elvtárs nem elé­gedett meg azzal, hogy sógora a: üzemben dolgozik, apósát is elhe­lyezte az üzemben, mint portást. A Szegedi Bútorgyár pártszerve­zetének az most a legfőbb feladata hogy fölismerje ezeket a hibákat és hiányosságokat és azonnal hoz­zálásson azok kiküszöböléséhez Biztosítani kell mindenek előtt az üzemben a pártszervezet vezető szerepét, ehhez azonban szüksége, az is, hogy az üzem kommunista termelőmunkájukban, de egyén magatartásukkal is példát mutassanak a többi dolgozóknak. A pártfegye'.em és a tervfegyolem köve'kezetes végrehajtása biztosít­hatja csak a fennálló eúlyo3 hi­bák kiküszöbölését. A nemzetközi helyzet, amely napról-napra újabb és újabb kemény feladatokat állít elénk, parancsolólag írja elő szá­munkra, hogy küszöböljünk ki mun­kánkból minden lazaságot, libera­lizmust. Pártunk és népi demokráciánk életének nagyjelentőségű esemé­nyére. a Pártkongresszusra ké­szülnek az egész ország, így Sze­ged dolgozói is. A Pártkongresszus­ra való készülés azt jelenti, hogy meglévő hibáink kiküszöbölésével, eredményeink fokozásával kell ké­szülni megnövekedett feladataink­ra. A Szegedi Bútorgyár pártszer­vezetének az most a legfőbb felada­ta, hogy a Pártkongresszusra való előkészület munkáját használja fel arra, hogy a hibák kiküszöbölésé­vel eredményessé tegye az üzem dolgozóinak építő munkáját. A koreai nftk haráiuu felszab Állásáért Koreában az ellenséges megszál­lás alól felszabadított kerületek­ben és körzetekben mindenütt nő­bizottságok alakultak. Ezek aján dékokat készítenek a fronton küz­dőknek, varróbrigádokat alakíta­nak. A djancseni kerület nőbizottsága mintegy ezer küldeményt juttatott a frontnak. A kengi tartomány sok falujában a helyi női bizottságok helyiségeket léteritettek a sebesül­tek számára. Sok koreai nő önkén­tesen a forntra ment, hogy beteg ápolóként dolgozzék. A koreai nők nagyban hozzájárulnak hazájuk felszabadításának ügyéhez. KÖZEL EZER (JJ ELŐFIZETŐ Szeged dolgozói között egyre emelkedik azoknak a Száma, akik a régi előfizetők mellett új előfi­zetői lettek a Szabad Népnek. A népnevelők jó felvilágosító munkája nyomán egyre többen és többen értik meg a Szabad Nép rendszeres olvasásának je­lentőségét. Érzik és tudják, hogy azokat az eredményeket ame­lyeket a felszabadulás óta eiér. tünk, a Szovjetunió önzetlen tá­mogatásával, a Magyar Dolgozók Pártjának köszönhetjük. A dolgo­zók soraiban ezrek, tízezrek, százezrek, párttagok és párton­kívüliek hallgattak a Párt sza­vára és megtanulták, hogy értle. mes a Párt szavára hallgatni, érdemes a Párt utasításait kö­vetni. mert ez nz egyet en út, amely a felemelkedés felé vezet. És a Párt szava mindennap, a napnak minden szakában Tár­tunk központi lapján, a Szabad Népen keresztül jutott el a mun­kásokhoz, a dolgozó parasztság­hoz és a néphez hű értelmiség, hez. Szegedi viszonylatban az új előfizetők száma közeled.k nz ezer felé. Szerdán este 964 volt az új előfizetők száma. A nép­nevelők ugyanazzal a lendülettel és lelkesedéssel végzik továbbra is munkájukat, mint eddig, sőt fokozzák a lendületet. A Szegedi Ruhagyár AV. népnevelői pél­dául egymást hívják ki verseny­re és e nemes vetélkedésből va­lamennyi elsőnek akar kikerülni. A Magyar Szovjet Társaság sze­gedi szervezetei eddig 210 elő­fizetőt szereztek. A Varga-kötél­gyár népnevelői 32 új előfizetőt szereztek eddig. A Magydr Ken­der népnevelői 74 új előfizetőről számoltak be a tognvű napon. Ez a szám arányáig nem sok, de mutatja, hogy Szeged dolgo­zói várják és igenis akarják hallani a Párt szavát. Tanulni akarnak, tisztában akarnak len­ni a kül- és belpolitikai esemé­nyekkel. Bebizonyítják azt is, hogy a Párt segítségéve, akar­ják emelni teljesítményüket a munkában és fegyvernek érzik kezükben a Szal ad Népet, amely még öntudatosabbá és még szi. tórdnbbá, harcosabbá edzi őket a békéért fo'vtatott harcban. Három hónap alatt több mint 75.000 látogatója volt a Szegedi Nemzeti Színháznak A Szegedi Nemzeti Színházat, amely október 5-én nyitotta ka ­púit, a dolgozók minden nap nagyszámban látogatják. A há­rom hónap alatt rendezett 100 előadáson több mint 75.000 dol­gozó vett részt. Hatalmas sikert aratott a legutóbb bemutatott „Szabad szél" és az „Amerika hangja". Volt olyan előadás, amikor ezeket a színdarabokat több mint ezren nézték meg. A színház művészei és az üze­mek, valamint a falvak dolgo­zói között elmélyült kapcsolatok­nak tudható be, hogy minden előadáson zsúfolt a színház né­zőtere. A rendszeres üzemlátoga­tások és a pzegedkörnvéki köz­ségekben megtartott táisrínhAz­előadások eredményezték azt, hogy 7000 fölé emelkedett a 1 ke­letesek száma. Az űi.szegedi Ken­dergyárnak körei 500 dolgozója váltott bérletet. A francia dolgozók újabb munkabeszüntetésekkel tiltakoznak Kysipt-Mtelország feSfcovverzése eSíeu a marseiliei dolgozókon kívü! Nizza, Toulon és Rouen dolgozói is tüntetnek szerdán Nyugat­Németország felfegyverzése és Eisenhower tábornok ellen — írja a Ce Soir. A touloni fegy­vergyárban eddig 3 ezer dolgozó írta alá a Nyugat-Németország felfegyverzése ellen irányuló pe­tíciókat. a mozgalom nagy len­dülettel folytatódik. Egyes üzemekben tiltakozó' munkabeszüntetésekkel kísérik a petíciók aláírását. A nagy lehavrei hajókötél­gyár 800 dolgozójának 95 szá­zaléka félórás figyelmeztető sztrájkba lépett, majd egyhangú határozatot hozott Nyugat-Né­metország felfegyverzése ellen. A határozatot küldöttség jut­tatta el a megyefőnökségre és as usa lehavrei konzulátusára. A Marssilleben állomásozó hajók legénysége legtöbb eset­ben százszázalékban csatlakozik a mozgalomhoz. A saint-etiennei bányavidék sok tárnájában a dolgozók ne­gyed órától 24 óráig tartó figyel­meztető sztrájkba léptek bérkö­veteléseik támogatására, Nyugat­Németország fe!feeyverzése, va­lamint egyes tárnák tervbevett bezárása ellen. A FALU ÚJ ÉLETÉNEK ALKOTÓI KÖRÖSINÉ, A NÉPNEVELŐ 600 mázsa havi tüzelőmegtakarítás a Szegedi Lemezgyárban A takarékosságról szóló mi­nismtartanácsi határozat előírja a gépek minél jobb kihasználá­sát, szervezett, rendszeres kar­bantartását. A szegedi Falemezgyárban már eddig is szép eredményt ér­tek el a gépállási idő csök'.:j.:lé­sénél. Géphiba esetén a gépen dolgozó munkás is segédkezik a javításban, jobban megismeri a gépet, munkaközben fokozottabb gonddal tud vigyázni rá. így el­érték, hogy a decemberi gópáilási idő 11 százalékkal csökkent ok­tóberhez viszonyítva.. Most újításokkal és észszerű­sítésekkel további megtakarítá­sokat érnek el az üzem dolgozói. A préselőgép felületét tíz szá­zalékkal jobban kihasználják azáltal, hogy 2x1.25 lemezek gyártásáról'" áttértek 2.25x1.25 lemezek készítéséire. A régi mé­retnél a tovább felhasználásnál az asztalos iparban 25 cm hulla­dék keletkezett, most a lemaradó 50 cm-es darabot fel tudják használni. A kazánnál a gőzszeleuek szakszerű beállításával, a tüzelő­anyag tökéletesebb elégetésével, a víz utántáplálásnak szabályo­zásával óránkint 600 kg gőzt ta­karítanak meg. Ez azt jelenti, hogy havonta 620 mázsával ke­vesebb tüzelőre van szükség. ODAKINT SÜRÜ KÖD SZITÁL. A nem túlságosan meleg váróterem ajtaja néha álmosan nyikordul, az utasok unatkozva várják a vonalot. Beszélgetnek. 'Alacsony, kövér nŐ vi­szi a szót. Szájába időnként fél­maroknyi apró cukrot töm, s mi­közben ezen csámcsog, csakúgy dől belőle a panasz. ,,Az embernek meg kell bolondulnia. Már semmit nem lehet kapni. Ot kiló paprikát nkar­tam venni, hit azt hiszik, adtak? Több mint öt forintba keriilt ez a kis csomag cukorka is... A fiam ti. zenhárom hónapja katona, heten­ként küldöm neki a csomagot, hogy no koplal jon szegény . .." A várakozók közül többen kellet­lenül hátat fordítanak, válaszra sem méltatják a fecsegőt. Csak egy 45 év körüli, szigorú pillantású asz­szony figyel éberen, barcrakészen s fekete szeme haragosan villan. Az első alkalommal közbeszól: „Nem tudom, hol katona a maga fia, de az enyém is éppen tizenhárom hó­napja vonult be, azóta kétszer küld­tem neki csomrjot, disznóöléskor, meg húsvétkor, mind a kétszer szin­te megdorgált érte. A nyáron ma­gam látogattam meg, kirántotlhúst vittem neki. Nem birta megenni. Az ebédjük paradicsomleves, rizses­bús és tortaszelet volt, de bősége­sen, Meg lehet kérdezni a többi ka­toim szülőit, kérnek-e csomagot otthonról a fiaik1'. 'A' panaszkodó zavarában elvörö­södik. Nem is tud válaszolni. Meg­szégyenülten, mint a tettenért tol­vaj, elkullog. A feketeszemű asz­szonyra pedig barátságosan moso­lyognak az utasok. Ismerik: Kőrösi­né, a népnevelő. A FALUJÁBAN SZERETIK, meg­becsülik a dolgozó parasztok. Reg­gelenként, amikor kondába hajtják a disznót, gulyára a marhát, sok­szor az asszonyok egész csoportja várakozik rá, hogy elbeszélgesse­nek. Nem egyszer a lakásán is fel­keresik, jótpiiúcsért, útbaigazításért. ö nemcsak néhány „hivatalos órát" fordít hetenként felvilágosító mun­kára, Nemcsak akkor népnevelő, ha háziagitáciút végez vagy kisgyülést tart. Tanít, nevel a nap minden órájában, utcán, szövelkezeti bolt­ban, a községi kútnál, ahol csak emberekkel találkozik. És nemcsak beszél. A terménybeadási agitáció sorún nem egyszer megkérdezték, vájjon uz ő családja teljesitette-e a beadást. Emelt fővel járhatott az emberek között: három hold föld­jük van és ttz mázsa búzát bead­tak, tengeriheadásban is teljestlel­ték kötelezettségüket. — En is tudom, hogy nekünk kell gondoskodnunk az ország élelméről, teljesítjük is szívvel kötelességün­ket, dc legalább olcsóbb lenne a ruhaféle, meg a lábbeli — vetette ellen Szarka Péter középparaszt. — Többen hordanak ma fényes új csizmát, mint valaha is vá­laszolt. — Nézze csak végig vasár­nap délután a falut, amikor öregek, fiatalok felöltöznek. Halmai János, Nagy Dávid kisparaszlok és hogy öltöznek! Ennyi selyem- és gyapjú, kendöt, ennyi szép kabátot és csiz­mát még nem látott a mi utcánk. Nem vott a mi lányaink lábán hó­. cipő azelőtt, de még puplininget ! sem viseltek a férfiak. Most meg | minden másodikon azt látni. Ré­Igente durva kender, háziszőttes volt a fehérnemű, némelyik szegénynek, mint Baiaska Vendelnek, még a nadrágja is befestett kenderszőltes­ből készült. Ma meg úgy öltözik a többiekkel együtt, hogy öröm vé­gignézni rajta. Kőrösiné nagyon jól tudja: jómó­dú a falu. A csizmát, ruhafélét gyü­mölcsből, borból, a régente soha nem termelt szerződéses ipari nö­vényekből. sertéshízlalásböl, barom­fitenyésztésből veszik. Ezért esik meg gyakran, hogy napok alatt szét­kapkodják a földművesszövetkezeti boltba érkező árut. 'Az ellenség azt szeretné elhitetni, hogy kevesebb ez az áru, mint azelőtt. Kőrösiné tud­ta eddig is, hogy ez nem igaz. Tud­ta, azért van olykor áruhiány, mert a falu vásárlóereje hatalmasan megnövekedett. A SZÖVETKEZETI BOLTBAN az asszonyok éppen ruhát • vásároltak, amikor belépett 6s persze, volt, aki éppen panaszkodott. „Hát nem tud­nak eleget gyártani? Ha az ember kicsit későbben jőn, már nem jut megfelelő ruhaanyag." — Bizony, nem könnyű az élet — sóhajtott erre Kőrösiné is pana­szos hangon. Most mindenki reá fi­gyelt Vargóné, aki jói ismeri, szem­meiláthatóan csodá'kozvn nézetl rá: „Hát már ez is igy beszél?" Körö­siné zavartalanul folytatta: — \ lá­nyom szegény éppen most panasz­kodik, hogy augusztusban elviileaz új ruháját és még ma sem kész. De hiába próbálja az ember akármelyi­ket a tizennégy varrónő közül, mindegyiknél annyi munka halmo­zódik, hogy megesik, félesziendöre is elmaradnak egy-egy megrende-

Next

/
Oldalképek
Tartalom