Délmagyarország, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-18 / 14. szám

6 CáFTÜBTtMk, 1951. JANUÁR 13. Adenauer nem német, hanem amerikai választ adott A német dolgozók óriási felháborodással fogadták Grotewohl elvtárs javaslatainak elutasítását sára irányuló javaslatot, akkoT Adenauernek Ottó Grotewohl javaslataira adott elutasító vá­lasza óriási felháborodást keltett egész Németországban. Felhívunk minden nyugatnémet bányászt, harcoljon Adenauer gyarmati politikája és az ame­rikai imperialisták tervei ellen — követeli a Német Demokrati­kus Köztársaság bányaipari szak­szervezetének Nyugat-Németor­szág bányászaihoz intézett nyílt levele. Adenauer elutasító álláspont­jával a német és külföldi mono­polisták érdekeit a német nép érdpkei fölé helyezi. Nyilatkozata bizonyítja, hogy az angol-amerikai imperializmus kiszolgálója — mondja a demo­kratikus nőszövetség branden­burgi csoportjának nyilatkozata. Ottó Nusohke, a Keresztény Demokrata Unió elnöke a Neue Zeitben megállapítja, hogy „Dr. Adenauer pontosan másfél hó­nappal Grotewohl levelének kéz­hezvétele után válaszolt. Válaszlevél helyett csak * sajtóértekezleten nyilatko­zott és mély csalódást oko­zott egész Németországban. Dr. Adenauer úr felelőtlen vá­laszt adott — írja Ottó Nuschke. A német népnek be kell bizonyí­tania, hogy helyre akarja állí­tani a német egységet és Nyugat-Németország remili­tarizálása ellen vívott el­szánt harccal meg akarja akadályozni a háborút. A Neues Deutschland Adena­uer válaszával kapcsolatban így ír: „Adenauer igyekszik az ame­rikai és angol megszálló hatósá­gok kedvében járni. Adenauer nem néniét, ha­nem amerikai választ adott." Adenauer újabb árulása Nyu­gat-Németország lakosságának legkülönbözőbb rétegeiben is mély felháborodást keltett. Az ADN hírügynökség jelen­tése szerint azonban mind a há­rom nyugati főbiztos sürgősen kifejezte megelégedését Ade­nauer válaszával. A francia főbiztos nyíltan meg­mondta: „Adenauer nyilatkozata megfelel a szövetséges politika céljainak." — Ma, a fokozódó háborús ve­szély idején, egy nyugatnémet­országi politikus, aki németnek nevezi magát, visszautasítja a hazája egységének helyreállítá­nem népe érdekében, hanem a külföldi háborús uszítók klikkjének érdekében cselek­szik — mondotta Fink, a hamburgi Deutsche Werft üzemi bizottsá­gának elnöke­A német Demokratikus Nőszö­vetség hamburgi szervezetének nyilatkozata kifejezi a hamburgi nők felháborodását. A nyilatko­zat ezeket mondja: „Nekünk nőiknek a legfonto­sabb a harc a béke megőrzéséért Ebben a harcban fontos lépési jelentenének a tárgyalások Né. metország nyugati és keleti ré­szének kormánya között. A bonni kormány megértette, hogy az újabb árulás visszatetszést és felháborodást kelt a tö­megekben, s ezért ugyanazon a na pon, ami­kor Adenauer nyilatkozatát köz­zétették, különleges tanácskozást tartott a demokratikus erők el­leni terror fokozásának megtár­gyalására." A bonni kormány szakadár po­litikája ellein tiltakozó határoza­tok érkeznek Nyugat-Németor­szág minden részéből. *­A SZOVJET FILMMŰVÉSZET több mint 30 éves múltra tekint vissza s ú'ját hatalmas sikerek jelzik. Különös nagy érdeme a szovjet filmművészetnek az hogy ábrázolni tudja a nép és a Pá/t vezéreinek, korunk nagy emberei­nek lelkesítő és szeretett alak­jait és ábrázolni hídja a szovjet ncp küzdelmét a harcban és épí­tőmunkában. A szovjet filmművészet a Nagy Honvédő Ii ábonl utáni években intenziven továbbfejlő­dött és élj művészi sikereket ért el. Ez a fejlődés a Párt közvet' len vazetése alatt ment végbe. A Párt a szovjet filmművészek munkájának mindig a legjobb inüu/atú, bölcs és szigorú, bíráló­ja, volt. A pártkritika, amely leleplezte a kozmopolita kritikusok hazafi­atlan csoportját, óriási segítsé­get nyújtott a szovjet művészet­nek általában, különösen pedig a szovjet filmművészetnek, amikor elvágta a burzsoá befolyás éaját azzal, hogy elítélte a szocializ­mussal szembenálló, ellenséges burzsoá művészet előtt való hó­dolatot, ami a szovjet, film né­hány művészét és elméleti dolgo­zóját is megfertőzte. A szigoréi párt kritika és a szovjet művészet további fejlő­désének a Párt által felvázolt programja a szovjet filmművé­szet új fellendülését indította el, amely a szovjet nép művészi fegyvertárát olyan kiváló alko­tásokkal gazdagította, mint az „Eskü", „Ifjú gárda."„Egy igaz ember", .jjecsületbíroság ,,Har­madik csapás". „Ivan Pavlov akadémikus", „Micsurin", Sztá­lingrádi csata", ,J3crlin eleste" — és mások, A szovjet, filmművészetben a kiváló színészek egész csapata nőtt fel. A színészek idősebb nemzedéke, akik a színházból jöttek a filmhez, magukkal hoz ták az orosz realista szí* házi művészet gyönyörű hagyomá­nyait. Ezek a hagyományok je­lentették azt az alapot, amelyen a szovjet film színésziskolája fejlődött és tökéletesedett. A szovjet nép a filmművészet dolgozóitól, egyszersmind az írók­tól is új, még nagyszerűbb és niég gyönyörűbb filmek alkotá­sát várja, amelyek a szovjet em­bereket éij erőfeszítésekre lelke­sítik a kommunizmus felépítésé­ért, a béke megerősítéséért, a Szovjetunió hatalmának megszi­lárdításáért.. Az olasz kormány brutális módon akarja eltitkolni Eisenhotver előtt a nép utálatát Á tábornok ugyanolyan sorsot szánt Olaszországnak, mint MacÁrthur Koreának A szerdára virradó éjtszaka Olaszország valamennyi nagyvá­rosában érvénybeléptek a má­sodik világháború óta eddig el­rendelt legszigorúbb belső rend­őri intézkedések, hogy megaka­dályozzák az Eisenhower ellen kibontakozó hatalmas tüntetése­ket — jelenti a Reuter tudósító­ja Rómából. A véreskezű Scelba nagy han­gon bejelentette, hogy „a rend­őrség minden eszközzel elfojtja a tüntetéseket." A Telepress tudósítója a kö­vetkezőket jelenti: A kormány nagyhangú fenyegetése távolról sem ijesztette meg a munkáso­kai, sőt a dolgozókat még több olasz városban arra ösztönözte, hogy sztrájkkal tiltakozzanak Ei­senhower „felügyelő kör­útja" ellen. Legutóbb Taran­to, Pcscara és Parma szak­szervezeti tanácsa hirdetett általános sztrájkot. Megszavazták a sztrájkot azan­conai tengerészeti arzenál és a salernoi üveggyár munkásai is. Sztrájkolni készülnek Nápoly, Livorno, Bologna és az észak­olaszországi városok dolgozói. Rómában, az olasz fővárosban pattanásig feszült a hangulat. Kedden éjtszaka a város valamennyi terét gépesített rendőrség szállta meg. A provokáció súlyos fenyegetése lebeg az „örök város" felett. Az olasz békeharcosok azonban ret­tenhetetlenü! folytatják tevé­kenységüket, hogy előkészítsék a sztrájkokat és tiltakozásukat. A Béke Hívei Országos Bi­zottsága felhívást intézett az olasz néphez. „Ebben a súlyos órában — hangzik a felhívás — egyetlen olasz férfi vagy nő sem háríthatja el magáról a felelősséget hazánk békéjéért és jövőjéért. Eisenhower Olaszország és egész Európa számára ugyanolyan romlást készít elő, mint amilyent MacÁrthur zúdított Korea föld­jére." Az olasz általános szakszerve­zeti szövetség nyilatkozatában tiltakozott a kormány terrorin­tézkedései ellen. Úgyszintén be­jelentette, hogy a szakszervezeti szövetség felkéri Eisenhowert, fogadja a küldöttséget, amely kifejti előtte az olasz általános szakszervezeti szövetségben tö­mörült ötmillió szervezett mun­kás álláspontját. Az egész demokratikus olasz sajtó állást foglal Eisenhower lá­togatása ellen. „Á'z olasz nép világosan tudaté­ni rtTTORio, ra adja Eisenhowernek — írja az Unita —, hogy nem akar há­borút". Az Avanti és az II Püese a kormány intézkedéseiről meg­állapítja, hogy azok az uralko­dó körök gyengeségét és félel­mét bizonyítják. • ­Meg kel! akadályozni a kormányt háborús politikájában csak a Di Vittorio, az Olasz Szak­szervezeti Szövetség (OGIL) fő­titkára Tarantóban beszédet mondott — jelenti az Unita. Többek között kijelentette: Az OGIL-be tömörült erőknek „meg kell akadályozniok a kormányt abban, hogy végrehajtsa pusz­tulást jelentő háborús terveit." Ha a dolgozókat támadó há­borúba akarják bevonni, a Szov­jetunió dolgozói ellen az ameri­kai milliárdosok érdekében — gazdagok háborúzzanak — mondotta. Majd foglalkozott az úgyne­vezett „szabotázs"-törvénnyel és a gazdasági ellenőrzésről szóló törvénnyel, melyet az olasz kor­mány nemrégiben vezetett be. „A gazdasági ellenőrzés — mondotta Di Vittorio — nem a nagytőkésekre, hanem a közép­rétegekre és a dolgozókra rakja a terheket. Ezeket a rétegeket újból óriási áldozatok hozatalá­ra kényszerítik." fmerikai glienflrrés ah helyezi* Jugoszlávia gazdasági életének ku'cspozicióit A jugoszláv politikai cmigrán­Truman vonja ki csapatait Koreából — követeli ax északdakotai szenátus Éazakdakota állam szenátusa 36 szavazattal 5 ellenében határozatot hozott, amelyben követeli, hogy a 1 ongresszus és Truman haladékta­lanul adjon ki parancsot az ame­rikai csapatok kivonására Koreá bél. Walter Troxal, Északdakota ál­lam köztáraaságpárti szenátora igy nyilatkozott: „Mindazokat, akik e határozat ellen szavaznak. Koreá­ba kell küldeni akár néhány nap­ra is." A Varga kötélgyár dolgozói között egyre többen fizetnek elő a „Szovjet Kultúra" című folyó­iratra. Néhány héttej ezelőtt még csak 19 előfizetője voit és ma már az előfizetők száma a 100-at is meghaladja. sok „Nova Borba" című lapja a jugoszláv gazdasággal foglalkoz­va a többi körött a következőket írja: Titóék propaganda gépezete nagy dobra verj az amerikaiak úgynevezett „segélyét" és arra törekszik, hogy a jugoszláv né­pek előtt úgy tüntesse fel, mint ­ha önzetlen segélynyújtásról len­ne saó és az amerikaiak semmi­féle feltételhez nem kötötiek volna. A Toto-banda és az ame­rikaik között 1950 november 12­én kötött „egyezmény" is meg­cáfolja azonban Titóék hazugsá­gait. Az úgynevezett „egyezmény" gyakorlatban azt jelenti, hogy Jugoszlávia gazdasági életé­nek összes kulcspozícióit az amerikai monopolisták ellen­őrzése alá helyezik. Jugoszlávia és az Egyesült Álla­mok „kölcsönös" segélynyújtása azt jelenti, hogy Tjtóék az ame­rikaiak rendelkezésére bocsájtják Jugoszlávia összes természeti kincseit, a rezet, aranyat, ólmot, ónt, antimont, chromot, bauxitot, alumíniumot, higanyt, cementet, vasérceket, vasat, acélt, sőt a szenet, kőolajat, fát és az ipari növényeket is. Emellett még a szállítási időpontokat, a mennyi­ségeket és az áru minőségét, va­lamint az árakat is az amerikai háborús uszítók állapítják meg. A belgrádi kémbanda a jugo­szláv nép háta mögött az egyezményekhez csatolt titkos záradékokkal, az álla­mosított üzemeket a korábbi külföldi tulajdonosoknak adja át. A Mari Bor melletti teznoi gépkocsigyár még meg sem kezdte működését, de máris a General Motors amerikai mono­pólium két megbízottja vezeti. A zenicai és a storei kohá­szati üzemek a Betlehem Steeíco amerikai társaság érdekeltségei. Trepcsai, zletovoi és beío­brdoi ólombányák újból korábbi angol tulajdonosuk számára ter­melnek. Ez a néhány példa világosan bizonyítja, hogy vajion Amerika támogatja-e Jugoszláviát, vagy pedig Tito Amerikát. Nem fér kétség ahhoz, hogy az úgyneve­zett amerikai segítség az impe­rialista leigázás legszemérmetle­nebb módja, mint ahogy azt már saját bőrükön érezték Korea és Görögország népei. Az amerikai háborús politika mellett foglalt állást Figl osztrák kancellár Figl osztrák kancellár nyilat­kozatot adott a New York He­rald Tribüné bécsi tudósítójának. Erről a Volksstimme a követke­zőket írja: Az osztrák kancellár nyilatkozatában világosan az amerikai háborús politika, mel­lett, a Szovjetunió ellen foglalt állást. Az amerikai lap tudósítója úgy emlékezik meg Figlről, mint akit nyugaton ,, na gvra becsű I ne k a A NAPOKBAN JELENIK MEG LENIN ELVTÁRS ÖSSZES MŰVEI MAGYAR­NYELVŰ KIADÁSÁNAK ELSŐ KÖTETE V. I. LENIN MÜVEI 1. kötet (1893—1804) 574 CLDAL ÁRA DÍSZES EGÉSZVÁSZONKÖTÉSBEN 18.- FT SZIKRA KIADÁS ELŐJEGYEZHETŐ: AZ ÜZEM! KÖNYVTERJESZTŐKNÉL, A SZIKRA ÉS A KÖNYVESBOLT V. FIÓKJAIBAN Szovjetunió ellen tanúsított ki­tartó ellenállásáért." A kancellár nyíltam megmondotta, hogy elle­ne van minden békülésnek. Sót, felszólítja a nyugati hatalmakat, készüljenek háborúra. Figl képmutatóan sajnálkozik, hogy nem állíthatják fel a Wer­machtot. közben kifecsegi, hogy „Ausztria nyugati zónáiban a csendőrséget már bizonyos mér­tékben felfegyverezték." Figl ez­zel először ismerte be hivatalo­san, hogy Ausztria nyugati tar­tományainak csendörsége nem egyéb álcázott Wermachtnái, amelyet az amerikai megszállók védelme alatt szerelnek fel. A háborús előkészületek mel­lett való kiállás a legsúlyosabb provokáció, ami súlyosan veszé­lyezteti Ausztria, valamint az osztrák nép érdekeit — fejezi be a Volksstimme cikkét. A második héten a 12 találatos tipp• sxelvény 62.515 forintot, míg a 11 találatos tippszelvények egyenként 15.626 forintot nyertek a TOTON

Next

/
Oldalképek
Tartalom