Délmagyarország, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-17 / 13. szám

2 SZERDA, 1951. JANUÁR 47. PÁRTÉLET A népnevelők oktatásáról A népi demokráciánk, Pártunk előtt álló feladatok sikeres megoldása szükségessé teszi, hogy népünk széles tömegei egyre fokozottabb ütemben váljanak a szocializmus lelkes építőivé és a béxe tudatos védőivé. Ez arra kötelez bennünket, hogy magasabb köve. telményeket támasszunk Pártunkban a politikai nevelő munkával Szemben. A Politikai Bizottságnak az agitációs munkáról szóló határozata megmutatja, hogyan kell a politikai nevelő munka leghatásosabb fegyverét, az agitációt, a népnevelő munkát olyan színvonalra emeln\ hogy az ténylegesen biztosítsa a Párt és a tömegek kö/ötii kapcsolat szilárdságát, a széies párlonki vüli tömegek felsorakoztatását a Párt és a kormány politikája mögé. Althoz, hogy ez a célkitűzés valóra váljék, egyre több gondot kell fordítanunk népnevelőink előkészítésére, nevelésére. Ezért tér ki a Politikai Bizottság fentemlített határozatának 4. pontja arra, hogy pártszervezeteinknek biztositaniok kell a népnevelők sokoldalú oktatását. Csak képzett népnevelő agitálhat meggyőzően Agitációnknak szilárd eszmei alapra, a marxizmus-leninizmus tudományára kell támaszkodnia, mert csak igy lehet igazán meggyőző, mozgósító. Ez persze nem azt jelenti, hogy népnevelőinknek például a dialektik- törvényeit kell tudományosan megmagyarázniok ahhoz, hogy a dolgozókat a munkafegyelem megszilárdításának szükségességéről meggyőzzék. Egyes népenevelőink ezt teszik. Éppen ezekhez szól Lenin eivtárs, mikor azt mondja, hogy az agitátor köteles „Egyszerűen és világosan, a tömegek részére érthető nyelven beszélni, határozottan eldobni a bölcs terminusok nehéz ütegét, az idegen szavakat, a betanult, kész, de a tömegek részére még érthetetlen, ismeretlen jelszavakat, a meghatározásokat, következtetéseket." Éppen akkor kényszerül a népnevelő száraz, úgynevezett „tudományos" érvelésre támaszkodni, amikor maga sem érti elég jól az/, amit meg kellene magyaráznia — nem érti, hogy a marxizmusleninizmus tanítása hogyan függ össze a való éiettel, azzal a mai kérdéssel, amely mögé mozgósítania kell a tömegeket. Népnevelőink sokszor érvelnek azzal, hogy „hazafiasságunk ismerve a Szovjetunióhoz való viszonyunk". Ez a megállapítás feltétlenül igaz és helyes — de ha csak ennyit mondunk, ezzel még nem világítottuk meg, hogy a tartalma a hazafiasságnak, a Szovjetunióhoz való viszonyunk. Tanuljunk Pártunk vezetőitői! Revei elvtárs a Magyar-Szovjet Társaság kongresszusán azt mondta: „Miért szereti a mi népünk a Szovjetuniót határtalan ragaszkodással? Azért, mert függetlenségünket neki köszönhetjük. Azért, mert szabadságunkat neki köszönhetjük, Azért, mert segített, talpraállani nemzetünknek, államunknak azután a szörnyű hú borús katasztrófa után, amelybe népünk elnyomói a. második világháboríibun Hitler oldalán hazánkat belesodorták. Azért szereti a magyar nép a Szovjetuniót, mert módot adott arra, hogy élhessünk szabadságunkkal," Ez az érvelés eljut a dolgozók szivéhez és értelméhez, teltekre ösztönöz, hogy hazánkban a szocializ. mus mind gyorsabb építésével háláljuk meg mindazt, amit a nagy Szovjetuniónak köszönhetünk. Az a népnevelő, aki rendszeresen tanulmányozza a marxizmus-leninizmus kérdéseit, az ért abho-z, hogy ne csak címszavakkal agitáljon. hanem összefüggésükben tud ja megmutatni a dolgokat. Meg tudja magyarázni: ahhoz, hogy a béketábor szilárd támasza legyünk, soha nem látóit ütemben kell fejlesztenünk iparunkat, egyre magasabb színvonalra kell emelnünk termelésünket. A/t is mag tudja tehát értetni a dolgozókkal, hogy békénk védelme hogyan áll szoros kapcsolatban azzal az eredménynyel, amelyet a dolgozók a terv teljesítésével és túlteljesítésével, munkamódszerük állandó javításával elérnek. Minden egyes új te. herautö mgkönny'ti azt, hogy épít. kezeseink megfelelően el legyenek látva anyaggal, minden egyes újonnan épülő gyár az új gépek százait adja népgazdaságunknak, s e gépekkel megtermeljük minazt, ami a magyar nép szükségletére, az egyre éleződő nemzetközi helyzetben népgazdaságunkhoz szüksé. ges. A népnevelő felelősséggel tartozik a Pártnak azért, hogy a rábízott dolgozókat egyre öntudalosabbá nevelje. Nem tudja ellátni ezt a megtisztelő feladatát, ha elhanyagolja a saját maga képzését. Hogyan láthatná ő a körülötte történő eseményeket világosabban, mint a többi dolgozó, ha nem tanulmányozza a marxizmus-leninizmus elméletét, ha nem igyekszik ezt alkalmazni a gyakorlatra? Pál József elvtárs, a Magyar 'Acélárugyár egyik népnevelője, rendszeresen eljár a politikai iskolai foglalkozásra. A „Hogyan éllek a dolgozók a Horthyrendszerben?" cíniíi tananyag feldolgozása után világosan meg tudta magyarázni a dolgozóknak, hogy a Horlhy-fasizmus idején nemcsak a munkabér alacsony színvonala tette nehézzé életüket, hanem a bizonytalanság is, amelyben éllek. Rámulatott, hogy a legjobb esetben is csak 8—9 hónapot dolgozhattak évenként. Ezzel szembeállította azt, hogy milyen nagy szociális juttatásokat kapnak ma az üzemi dolgozók és elmondotta, hogy mindez azért lehetséges, mert az ország irányítója a Párt, amely küzd azért, hogy a dolgozó népet felemelje. A népnevelők bevonása a pártoblatásbu Ez a példa is bizonyítja, hogy ha népnevelőink a tömegek igazi kommunista nevelőivé akarnak lenni, — politikai képzettségüket állandóan cmelniök kell. Pártbizottságaink súlyos mulasztásokat köveitek el ezen a téren. Az oktatási év megindításánál nem fordítottunk elég gondol arra, hogy a népnevelőket bevonjuk a szervezett oktatásba. így fordulhatott elő az, hogy a népnevelők többsége számára nem biztosítottuk a továbbfejlődés lehetőségét. Ez a lemaradás különösen megmutatkozik a munkás népnevelőknél. Például a Hofherr-gyúrban 258 népnevelőből mindössze 54-en vesznek részt pártoktatásban. De ugyanilyen jelenségek tapasztalhatók a XIX. kerületben is, ahol 231 népnevelőből 7-et vonlak be szervezett oktatásba, vagy Hajdú megyében, ahol csak a népnevelők 50 százaléka számára biztosították a tanulást. Ezen súlyos mulasztások okát abban látjuk, hogy a pártbizottságok — bár a legtöbb pártszervezet „súlyponként" kezelte a népnevelők oktatását (körlevelet adlak ki az alapszervczeteknek) — de nem eléggé következetesen ellenőrizték, hogy a végrehajtás milyen mértékben történt meg. tíz azt bizonyltja, hogy legtöbb helyen a funkcionáriusok a Politikai bizottság határozata után sem látják: most nem az egyetlen és nem is a legdöntőbb feladat a népnevelő-csoportok átszervezése és kiilönbö/ö más, szervezeti jellegű intézkedés. Elsősorban azt kell biztosítani, hogy ugitúciönk, tartalmát és színvonalát illetően, egyre hasonlóbbá váljék a bolsevik agitációhoz, hogy a marxizmus-leninizmus tanításaira támaszkodva, harcos, mozgósító jellegű legyen. Ezért, szükséges, hogy pártbizottságaink vizsgálják felül: megfelelő számban vonták-e be az oktatási munkába a népnevelöket és végeznck-c népnevelő munkát azok, akik a pártoktatásban résztvesznek. Arra kell törekednünk, hogy rövid időn belül csak azokat osszák be népnevelő munkára, akik a szervezett tanulásban résztvesznek. A pártonkívüli népnevelőket vonják be tömegelöadássorozatokra, rádiószemináriumokra, hogy számukra is biztosítsuk a továbbfejlődés lehetőségét. Kísérjék figyelemmel azokat a népnevelőket, akik képezik magukat, nézzél? meg: különböző oktatási formáink biztosítják-e azt, hogy népnevelőink a tanulás során megfelelő érveket szerezzenek. A propagandista-szeminárimok, politikai iskolák vezetőinek adjanak minden tananyag feldolgozásához helyzetképet arról, hogy ott, az üzemben, vagy faluban a párt-, vagy termelési munka melyik kérdésében mutatkozik különösebb lemaradás. A propagandista elvtársaknak úgy kell feldolgozniok ezeket a helyi szempontokat, hogy az iskola hallgatói előtt világossá váljék az anyag helyi kérdései és a helyi problémák közötti kapcsolat. A propagandisták mondassák néha el egy-egy kérdésnél a politikai iskola egyik, vagy másik hallgatójával, hogy például hogyan győznének meg egy pártonkívüli középparaszt dolgozót arról, hogy neki a termelőszövetkezetben van a helye, stb. Pártbizottságaink tehát ne elégedjenek meg azzal, ha esetleg népnevelőink nagy többsége résztvesz pártoiktat-ásban, hanem legyenek igényesek a népnevelők továbbképzését illetően. A Párt Országos Kongresszusára való készülődés jelenése a politikai nevelömunka színvonalának megjavítását, ami a pártós termelőmunka minden területén még nagyobb eredményeik elérését teszi majd lehetővé. Azok a népnevelő elvtársak, akik képezik magukat, tartsák kötelességüknek, hogy meggyőzzék a tanulás jelentőségéről mindazokat a népnevelőket, akik ettől húzódoznak. Kovács Éva. fl szegedi pártértekezlet küldötteinek felszólalásaiból A Pártkongresszus tiszteletére kijavítjuk pártszervezetünk munkájának hibáit A vasárnapi pártértekezleten számos értékes hozzászólás hangzóit el. Ezeket a hozzászólásokat lapunk „Pártélet" című rovatában rendszeresen közöljük. Első alkalommal Juhász Sándor elvtárs, az újszegedi Ládagyár párttitkárának rövid beszédét ismertetjük: — Üzemünk, az újszegedi Ládagyár is igen szép termelési eredményt ért el ötéves tervünk első évében — mondotta Juhász elvtárs. — Az ország számtalan üzemével együtt mi is vállaltuk, hegy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára befejezzük tervünket. Ezt a felajánlást november l-re valóra is váltottuk. Munkánkban a Párt adott állandó, rendszeres támogatást, útmutatást, a Párt volt az, aki problémáink megolaásában segítséget nyújtott. — Eredményeink mellett azonban nem feledkezhetünk meg a fennálló hiányosságokról sem. Pártszervezetünk általában jó munkát végzett a mult évben. De ha megnézzük, hogy részleteiben hogyan teljesítette azokat a megnövekedett feladatokat, amelyek előtte állottak, akkor megállapíthatjuk, hogy komoly hiányosságok voltak és vannak még ma is. Elsőként meg kell mondanunk, hogy mulasztást követtünk el a felvilágosító munka terén. Végeztünk népnevelő, agitációs munkát, de hol? Kizárólag csak üzemen belül. Ez az egyik s ami még nagyobb hiba, maguk a pártszervezet vezetőségi tagjai is lebecsülték a népnevelő munkát. így, nem is csodálkozhatunk azon, hogy a kerületi pártmunkára beoszlott elvtársak sorozatosan nem jelentek meg népnevelő munkára. De figyelembe kell vennünk azt is, hogy a párttitkárváltozással az új titkár nem ismerte ki hosszú ideiig magát s amikor ki kellett a népnevelőket választani, akkor a kijelölés egy hivatalos kimutatásból én rem személyi beszélgetés alapján történt. így történt meg, hogy például a falujárókat osztottuk be városi népnevelő munkára, a városi népneveiöket pedig falujárói munkára. Ez a fordított állapot állt fenn a tanácsválasztás, a békekölcsönjegyzés idején, sőt még az azt követő hónapokban is. Rossz népnevelő és felvilágosító munkánkban csak az utóbbi időben történt változás. A Pártbizottság népnevelő munkánk felülvizsgálásakor rámutatott hibáinkra, amelyeket sürgősen ki is kell javítanunk. Célunk az, hogy sokkal többet foglalkozunk egyénileg is a párttagokkal, népnevelőinkkel, előadásokon keresztül konkrét szempontokat adunk nekik felvilágosító munkájukhoz és megjavítjuk az ellenőrzést is. Nagyobb gondot fordítunk oktatási munkánkra is és szélesikörűbb felvilágosító munkával megszüntetjük a szemináriumok lemorzsolódását. Pártunk Kongresszusának tiszteletére termelési munkafelajánHtainikon kívül pártszervezetünknek ezeket a hiányosságait is felszámoljuk. R pártszervezet segíti a népnevelőket: A pártszervezet elhanyagolja a népnevelőket: a Ruházati IN V-ben rohamosan nő a DÉMÁ-ban alig emelkedik a Szabad Nép előfizetőinek száma A szegedi üzemekben a népnevelők egyre növekvő lelkesedéssel folytatják munkájukat és jó felvilágosító munkával arra törekednek, hogy minél több áj előfizetőt gyűjtsenek Pártunk közpon'i lapjának, a Szabad Népnek, Reggel a munka megkezdése előtt, délben, ebédidő alatt és a műszak befejezése után is felkeresik azokat a dolgozókat, akik m,ég nem előfizetői a Szabad Népnek és jó felvilágosió munkával győzik meg őket a Szabad Nép rendszeres olvasásának szükségességéről. A Szegedi Ruházati AV népnc. velői is igy végzik munkájukat és ennek eredményeként kedden délig 115 új Szabad Nép előfizetőt szereztek. Ezt az eredményt példaképül lehet állítani valamennyi szegedi iizem elé. Az üzemi pártszervezet számos jó agitációs érvvel tállá el a népnevelőket és állandóan segítséget nyújt munkájukban. A népnevelők a kampány megkezdésének napján nagy lelkesedéssel kezdtek munká jukhoz és már az első nap több mint 25 új előfizetőről számoltak be. A népnevelők állandóan szoros kapcsolatot tartanak fenn a pártszervezettel és az üzemi bizottsággal s mindkét helyről Nagy érdeklődéssel fogadták a szegedi dolgozók a koreai eseményekről szóló előadást állandó támogatást kapnak. Az előfizetők számának növelésében a jó tanácsadás és Irányítás mellett a pártszervezet és az üzemi bizottság személyes példamutatással Is élen. jár. így Szabó Antal elvtárs, párttitkár és Huszka Sándor elvtárs iib-titkár 22 új előfizetőt szerez*"*. A jó példamutatás lelkesítette a többi népnevelőket is s így Budányi Lászlóné 25. Pámer Miklós 12. Kasza Ferenc és Barna Erzsébet 7—7. Kirí Mátyás 6, Valkó Péter pedig 5 új előfizetővel emelte a Szabad Nép olvasóinak táborát. Vasárnap délelőtt a „Nemzetközi kérdések" előadássorozatában a koreai helyzetről tartottak eiöadást a Szabadság Moziban. Fél 10-kor már egyetlen üres nclv sem volt a nézőtéren. Az előadás előtt a Szegedi Nemzeti Szinház művészei szavalatokkal, énekszámokkal szórakoztattak a közönséget. Ezután Nagy István elvtárs, a Központi Eiöadóiroda munkatársa ismertette a kcrcai helyzet legújabb eseménj c-it. Az előadas még inkább megvilágította a dolgozók előtt a hős koreai nép szabadságharcát. A hét hónap óta tartó harcot szinte maguk előtt látták a dolgozók. Gyűlöletes moraj zúgott végig a termen, amikor az amerikaiak kegyetlenkedéseit ismertette. De őszinte lelkesedéssel hallgatták, amikor a hazáját és a szabadságát szerető koreai nép harcának eredményeitől beszélt. Lelkes tapssal szakítottak félbe előadását, amikor elmondotta, hogy a sokszázmilliós kínai nép önkénteseivel segíti Koreát. Gyozii kell az igazságnak — valamennyi dolgozó ezt érezte —, amikor tijra csak hatalmas tapsvihar közt Sztálin és Rákosi civtársat éltették. Az előadás után a hozzászólásokból kitűnt, hogy a jelenlévők megértetlek mindazt, amit az előadó elmondott és ígéretet tettek, hogy az előadáson tanultaüst átadják dolgozó társaiknak, hrgy azok is még elszántabban harcoljanak a békéért. Prágai Lajos elvtárs 17 új előfizetőt szerzett. De nem elégszik meg az elért eredménnyel cs most versenyre hívta ki Ludányi Lászlóné elvtársnőt. — Tudom. a pártszervezettől megkapok minden támogatást — mondja. Jó felvilágosító munkával <"zép eredményeket lehet elérni, de szerintem a legfontosabb az. hogv a népnevelő, akit a Párt a Szabad Nép előfizetésének gyűjtésével bízott meg. öntudatosan végezze munkájút. A legelső és legfontosabb, hogy ő maga is előfizetője legyen „ Sza. bad Népnek. A Szegedi Ruhagyár valamennyi népnevelője lelkesen végzi munkáját. Tudják mit jelent az. ha egy. re több és több dolgozóhoz — párttaghoz és pártonkivüUhez — jut el Pártunk szava a Szabad Népen keresztül. A pártszervezet állandó segítséget nyújt számukra és igy bátran merték vállalni.hogy a kampány végére az üzemi dolgozók 95 százaléka lép a Szabad Nép előfizetőinek sorába, A DÉMA Cipőgyárban lassan emelkedik a Szabad Nép előfizetőinek száma. Eddig összesen 34 új előfizetővel emelték a Szabad Nép olvasóinak számát, pedig a kampány hat nap óta tart. A DÉMA Cipőgyárnak 30 népnevelője van, tehát a 30 népnevelő napi összte,jesitménye valamivel több, mint két előfizető. Pedig a népnevelők számára széles terület nyilt meg az előfizetés gyűjtésben, hiszen a kampány megkezdése előtt az üzemi dolgozóknak 29 százaléka vo.t csak Szabad Nép előfizető. Jóllehet a népnevelők szorgalmasan végzik munkájukat, de nincs kiépítve a kellő kapcsolat köztük és a pártszervezet között. Sem a népnevelőfelelős, sem pedig Jenei József párttitkárhelyettes elvtárs sem igyekezett szoros kapcsolatot teremteni a népnevelőkkel. Jenci elvtárs munkája például abban merül ki, hogy hetenként megadja a szempontokat a népnevelőknek. A Szabad Nép-kampány esetében te. hát csak annyi történt, hogy útjukra indította a népnevelőket és nem kisérte figyelemmel a munkát. Nem gyakorolta az ellenőrzést a népnevelők munkája felett és igy csak „körülbelül" tudta, hogy milyen eredményt értek el az előfizetők számának emelésében. Nem foglalkozott kellőképpen a népnevelökkel és azt sem tudta, milyen nehézségek állnak a népnevelök előtt munkájuk végzésében. A DÉMA Cipőgyár pártszervezetének feladata, hogy állandóan figyelemmel kisérje a népnevelők munkáját — óráról-órára segitsé. get nyújtson munkájukban. Igv sikerű! majd megsokszorozni a Szabad Nép előfizetőinek számát, egy. ben megjavítani az üzem népneve, lőinek munkáját.