Délmagyarország, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-14 / 11. szám

y ymrcvAp, ww. JANUÁR M; TEGYÜK MINDED SZEGEDI DOLGOZÓ KENYEKÉVÉ A SZABAD NÉPET is egéM ország, így Szeged nép^bevelőlt U újabb megtisztelő fel. tedat végrehajtásával bizta meg a I: Magyar Dolgozók Pártja. Ez a { megtisztelő feladat: minél töhl] új előfizetőt gyűjteni Pártank kőz. ponti lapjának, a Szabad Népnek. E feladat végrehajtása jelentős mértékben előmozdítja a Pártkon. gresszns sikerét, Révai elvtárs két évvel ezelőtt azt irta a Szabad Népről, hogy „Százezrek kenyere a Szabad Nép!" Valóban barátunk, fegyvertársunk, nevelőnk és lelkesítőnk a Szabad Nép, az újjáépítés, a hároméves terv sikeres befejezése, az ötéves terv első évének 1 eredményes befejezéséért vivott harcunkban. Eddig a Szabad Nép félmilliós példányszámban jelent meg. Félmillió munkásnak, parasztnak és néphez hű értelmiségnek lett hűséges harcostársa. Félmillió embert segített a munkában, nevelt ideológiailag és edzett kemény harcossá. A fejlődés maf szakaszában azonban kevésnek bizonyult ez a félmilliós olvasótábor és ezért ( Pártunk eélul tűzte ki: emelni a ) Szabad Nép olvasótáborát, eljuttatni Pártunk központi lapját a viszonylag elmaradt teröletek lakosságához, előfizetőknek megnyerni az egyénileg dolgozó pai rasztok tízezreit. i E feladat végrehajtásával bízta meg Pártunk a párttagok legjobbjait, a népnevelőket. Népnevelőinknek Ismét alkalom nyilik arra, hogy brbizonyítsák, méltók a megtisztelő népnevelői címre. Ismét bebizonyíthatják, a Párt szavára búrmikor készek a feladatok megoldására. Ha megvizsgáljuk, liogy szegedi viszonylatban a kampány néhány elmuit napja alatt népnevelőink milyen eredményeket értek el, megállapíthatjuk, hogy eddig gyöngébb eredményt értek el, mint ahogy a Párt elvárta. A szegedi népnevelőknek a hátralévő napokban arra ketl törekedniük, hogy mielőbb behozzák a lemaradást és valóban olyan munkát végezzenek, mint amilyen munkát vár tőlük Pártunk, Nem szabad könnyen kezelni a Szabad Nép kérdését. Népnevelőink tartsák mindenkor szem előtt, hogy a pártsajtóra való előfizetés és a lap rendszeres olvasása ma már nem anyagi kérdés, hanem az öntudat kérdése. Munkájuk végzése közben egy pillanatra sem tévesszék szem elől azt, hogy n Szabad Népen keresztül Pártunk minden nap, minden órában beszél a dolgozó néppel. Nekünk nem közömbös, hogy naponta hány százezer munkással és pa. rasztial beszél a Part a sajtó segítségével. A Szabad Nép fokozott elterjesztése tehát elválaszthatatlan része a Párt és a tömeget még teljesebb összeforrasztására irányuló munkának. Éppen ezért még nagyobb lendülettel végezzek munkájukat a népnevelők az előfizetők táborának növeléséért. Vegyenek példát a Magyar Kender népnevelőitől, akik vállalták, hogy január 16-lg minden párttag elő. fizet a Szabad Népre és vállalásuknak máris konkrét eredményei vannak. Egészen bizonyos, hogy a párttagokon túlmenően számos pártonkívüli dolgozót is meggyőznek a Szabad Nép előfizetésének szükségességéről. De példás a Szegedi Magasépítési Vállalat tervező Irodája dolgozóinak vállalása, akik vállalták, hogy valamennyien előfizetnek a Szabad Népre, És e két vállalat dolgozóinak példáját követték Szeged dolgozó kisiparosai is, amikor vállalták, hogy a kisiparosok körében a Szabad Nép előfizetők számát megduplázzák, A Párt központi lapja Iránytű amely naponta biztosítja a tájé. koződás helyességét, fegyvertárs, amely új és új érveket ad a tömegek felvilágosításához, nevelő, amely szélesíti a dolgozók politikai láfókörét és mindennapi életé ben biztosan vezeti a felemelkedés felé. Népnevelőink ezekufán láthatják. milyen nagy és megtisztelő feladattal bízta meg őket a Párt. Ennek jegyében végezzék tovább munkájukat és folytassák harcu. kat Pártunk központi lapja befolyásának további erősítéséért, új előfizetők szerzéséért HARCBAN A HULLADÉK ELLEN Előjegyzés Lenin műveinek 1. kötetére Lenin halálénak 27. évfordulóján, 1951 január 21-én jelenik meg ú Szikra kiadásában Lenin összegyűjtött művei magyarnyelvű kiadásának első kötete. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége azért határozta el Lenin összes műveinek magyarnyelvű kiadását, hogy tanulnivágyó dolgozóink a legteljesebb gyüjte menyből tanulmányozhassák Lenin műveit, amelyeken a kommunizmus harcosainak milliói nevelkednek. Lenin művei magyarnyelvű kiadásának I. kötete Leninnek 1893 —1894-ben írt műveit tartalmazza. Lenin művei egyes kötetei korlátolt példányszámban jelennek meg, ezért Lenin művei gyűjteményes kiadására a Szikra előjegy. zést indit. Előjegyezni január 15-től az üzemi pártszervezet Szikra-terjesztőknél, a Szikra könyv- és propagandaanyag-terjesztő. valam int a Könyvesbolt Kiskereskedelmi Váv lalat fiókjaiban lehet. ,,A melléktermékek és hulladékok feldolgozása, hasznosítása a kezdet kezdetén tart. Jelentékeny mennyiségű kohósalak, bőr, textilanyag megy így veszendőbe. Nem kielégítő a hulladékok gyűjtése sem. Ennek következtében olyan anyagokban is behoztallal kell fedezni a szükségletet, amelyek í'lehaza is fellelhetők, de a rossz szervezés, nemtörődömség miatt a szeméibe kerülnek." (A minisztertanácsnak a takarékosságról szóló határozatából.) Üzemeink döntő többsége már a minisztertanácsi határozat megjelenése előtt felismerte, milyen hatalmas lehetőségek rejlenek a hulladékok gyűjtésében. Felismerték, hogy nem kielégítő a hulladékok ötletszerű gyűjtése, hanem ezt a mozgalmat szervezetté kell tenrú, jó felvilágosító munkával oda kell hatni, hogy minden dolgozónak szívügyévé váljon ez a mozgalom. A Textilkombinálban a hulladékgyűjtés megszervezése igen jelentős mértékben felemelte a kifonási százalékot. A 74 százalékos kifanás a hulladékgyűjtés után emelkedett fel a mostani közel 95 százalékra^ Legnagyohb problémaként jelentkezett a hulladékok egyéni nyilvántarása, ami megadja az alapot a hulladékok ellen indítóit harc kiértékelésére. Ezt a kérdést úgy oldották meg a Textilkombinátban, hogy a gépekre rekeszeket szereltek. Ezekbe a rekeszekbe gyűjtik össze a dolgozók gépenként a hul'adókor. Ézt gépenként lemérik és kiértékelik, hogyan alakul a hulládéi: a különböző nyersanyagokból. Ez a kiértékelés aztán alapot ad a hulladéknorma kidolgozására, vagyis annak a megállapítására, hogy egyes gyapotfajtákból mennyi lehet a hulladék a különböző munkafolyamatok alkalmával. | Amikor egyes dolgozóknál azt látják, hogy a hulladék mennyisége emelkedik, azonnal kikutatják ennek az okát. Először is a mester beszélget a dolgozóval és megkérdezi, mi a hulladék emelkedésének az oka. Ha műszaki hiba mutatkozik: megvitatják a hibát; ha pedig az derül ki, hogy a dolgozó hanyagsága okozza a hulladék emelkedését, akkor a ki a fegyelmezetlenség, mihelyt eltávozott. Mondanom sem kell. hogy ennek a nevelőnek nem volt osztálya előtt semmi tekintélye. Lássuk, hogyan áll a kérdés az elnyomáson alapuló tekintéllyel. Ez a legrettenetesebb faja a tekintélynek, pedig sok nevelő, a családban pedig különösen az apa, a férfi esik bele. Aki tekintélyét ily módon akarja megszerezni, az folyton kiabál, minden csekélységért dührohamot kap, minden apró-cseprő fcgyehneálenségre maximálisra emelt hangon reagál. Az ilyen nevelő, vagy iskolavezető állandó reszketésben tartja az egész iskolát, ha papáról van szó, az egész családot. A teklntélvszerzésnek ez a módja nemcsak azért káros, mert félelemmel tölti el a gyermeket, hanem azért is, mert a legalkalmasabb módszer arra, hogy a tanuló nevelőjétől eltávolodjék. Nem sokkal a felszabadulás előtt az egyik közeli kisváros középiskolájában tanítottam. Az igazgató, már öregedő ember, a tekintélyszer. zésnek ezt a kétes értékű eszközéi tálasztotta. Hangjától visszhangzott a folyosó, az egész iskola s mindig tudtuk, melyik osztályban „fegyelmez", honnan hallalszik harsány korholása. Az iskolának ezt a ré szét természetesen mindenki kerülte. Eredmény: igazgatónk magánakvaló emberré vált, akit mindenki elkerült, — de tekintélyre nem tuaott szert tenni. A hazug tekintélynek egy további fajtája az, amely a „távolságon" alapszik. Vannak még régimódi nevelök, de különösen kispolgári gondolkodású szülök, akik azt hiszik, hogy az engedelmességre való ne velésnek egyik leghathatósabb eszköze, ha a gyermekekel távoltartják maguktól. 'A'z ilyen nevelő csak nagyritkán lép ki elszigeteltségének magányából s akkor is csak a „fölöttes hatóság" képében. Szerencse hogy a tekintélyszerzés nek ez a módja már kihalófélben van. A tanulóifjúságért élő és dolgozó, az érte és vele együtt harcoló nevelőnek az ifjúság mellett, az ifjúság közvetlen közelében van a helye, s nem ís szakadhat el tőle. Az újtípusú szocialista nevelő a tanítási órákon kívül is sokat foglalkozik mind az oktatás, mind a nevelés vonalán, családlátogatásai kap_ csán pedig a szociálpolitika terüle tén növendékeivel, ismeri problémáikat, segít nekik azokat megoldani, tanítványainak tanácsadója minden gondjukban, bajukban, tapasztaltabb segítőtársa, aki tudásának tárházából, nagyobb látókörű politikai ismeretanyagából mindig szívesen merít tanítványai számára. Beszélhetnénk még a tekintélynek és az engedelmességre szoktatásnak azokról a válfajairól is, amelyek a kérkedésen, a pedantérián, a prédikáláson, a szereteten, jóságon és a baráti magatartáson nyugszanak. Közülük egyesek komoly veszélyt rejtenek magukban, mások többékevésbbé be is válhatnak, de még sem merítik ki teljesen a nevelői vagy a szülői tekintély fogalmát. Mi legyen tehát az igazi nevelői és szülői tekintély alapja? Hogyan érhetjük ei azt a követelményt, hogy nevelői személyiségünk szuggesztív erejével a tanulóifjúságot kellő mértékben aktivizálhassuk, tevékenységét, a benne felgyülemlett fiatalos energiákat az iskolai rend és a szilárd fegyelem kialakítására hasznosítsuk? A válasz egyszerű! Nevelői tekintélyünknek alapja és a fenti célkitűzések elérésének eszköze nem lehet más. mint egész életünk, magatartásunk, teljes állampolgári arculatunk. Az értékes és eredményes nevelői munka egészembereket kíván, Ezt a munkát a nevelőnek legyen az szülő vagy tanító — odaadóan és teljes felelősség mellett ketl végeznie. 'A' szocialista nevelőt forradalmi odaadás kell, hogy áthassa minden ügy iránt, amit a Párt valósít meg, odaadás kelL hogy áthassa a munkásosztály célkitűzései, a szocializmus építésének ügye iránt. Ennek érdekében úgy kell tekintenie iskolai munkáját, mint a szocialista közösség szolgálatát. Munkája közben a jó nevelői Igazságosság, tapintatosság jellemzi tanítványai iránt, következetesség minden megnyilvánulásában és éberség az iskolai munka minden területén, ami minden elnézéstől és minden liberalizmustól mentes. Végül a tekintély megszerzésének és megtartásának egyik legfonto sabb eszköze a tudásbeli vérlezettség, a gondos és alapos felkészülés a mindennapi munkára. Láttuk tehát, hogy a nevelői tekintély és a gyermek engedelmessége, amely a szocialista nevelés eredményei közé tartozik, a nevelő pozitív tulajdonságaira épül, olyan tulajdonságokra, amelyek személyiségének magas erkölcsi színvonalát feltételezik. Ezek a tulajdonságok azonban nemcsak elméleti követelmények, hanem sok nevelőben élő testet is öltöttek. Olvassuk csak cl a nagy szovjet pedagógusok: Kaliuin, Krupszkája. Makarenko és a többiek életleírását s látni fogjuk, hogy a katedrán messze túlterjedő odaadó munkát végeztek a közösségért és az egész társadalomért. Példájukat kell követnünk nekünk, magyar nevelőknek is, ha bármilyen iskolai kérdésben, így az engedelmességre való nevelés, a nevelői tekintély kérdésében is a dolgozók társadalma által elvárt eredményt kívánjuk elérni. Gallé László népnevelők hatnak oda jó felvilágosító munkával, hogy a dolgozó megértse, miiyea fontos nemzetgazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy a hulladék magasabb ne legyen a megengedettnél. A Textilkombinátban állatában igen jól megszervezték a hulladékgyűjtést, de ez nem azt jelenti, hogy nincs ezen a téren tennivaló. Egyes dolgozók még mindig nem látták he teljes mértékben a hulladékgyűjtés fontosságát. Ez abban mutatkozik meg, hogy egyszerűen ,,muszály"-kérdésnek fogják fel a dolgot. A különböző anyagoknak külön rekeszek vannak a gépen. Akik lelkiismeretesen kezelik a hulladékgyűjtést, azok az egyes minőségeket a megfelelő rekeszben helyezik el, akik pedig kényszerből gyűjtik a hulladékot, minden minőséget abba a, rekeszbe dobnak, amelyik legjobban kezük ügyébe kerül. Ig.v összekeverednek a hulladékok, ami erősen lecsökkenti a hulladékgyűjtés gyakorlati hasznát. Tovább kell tehát folytatni ennek érdekében a felvilágosító munkát, mert csak ez lehet az alapja a hulladék elleni harcban elért további sikereknek. A Szegedi Cipőgyárban minden dolgozó tudja, hogy a bőr, amivel dolgozik: kincs népgazdaságunk számára, tehát minden gram megtakarítás igen jelentős. Régen azt csinálták ebben a gyárban, hogy a kiszabásnál leesett hulladékot egyszerűen eltüzelték. Nem is nagyon forgatták a szabászok, hogy egy tábla bőrből minél több talpat hozzanak ki, nem törekedtek arra, hogy a felsőbőr minden kvadrátját kellően kihasználják. Ma már minden dolgozónak szívügye a takarékoskodás. A szabászok rendszerint; túlteljesítik a nyersanyaggal együtt kiadott darabszámnornüit, rendszerint több talpat, felsőrészt hoznak ki a kiadott anyagmeuynyiségből, mint amennyi eiő van írva számukra. Persze elégtelen szakmai tudás következtében előfordul — különösen a kezdő szabászoknál —, hogy nem tudják a megfelelő mennyiseget kihozni a kiadott anyagból. Ezek mellé a szabászok mellé tapasztalt, nagyobb gyakorlattal rendelkező szabászokat osztanak be, akik átadják munkamódszerüket, megtanítják őket az anyaggal való helyes gazdálkodásra. A szabás után azonban, még igen sok hulladék keletkezik, amit cipőkészítésre már nem iehet felhasználni. A talpbőröknél még a kisebb d nabokat is felhasználják sarok készít és re, amikor a saroíkflekkct több darabból állítják össze. A felsőbőrnél keletkező hulladékot azonban a cipőiparban nem lehet hasznosítani. A Szegedi Cipőgyár tervezetet készített ezeknek a hulladékanyagoknak a felhasználására. A terv szerint női paj pucsokat, aktatásfcákai, női táskákat készítenének ezekből a felsőbőrhul 1 adékokból. Elkészítették a mintadarabokat, a gyártás azonban még mindig nem indult meg, mert nem kaptak a felsőbb szervektől engedélyt ilyen üzemrész felállítására. A felsőbb szerve,nek okvetlenül a legrövidebb időn belül meg kell vizsgálni ezt a kérdést és vagy engedélyt adnak a Szegedi Cipőgyárnak a huludékborök ilyenirányú felhasználására, vagy gondoskodnak arról, hogy a hulladék más módon leigyon értékesíthető. A Magyar Kenderben szintén irányt vettek a hulladékok szervezett gyűjtésére. A szövődében a hulladék a vetülékkötözés, láncfonalkötözés és a hengerkötözés alkalmával fordul elő. Elsősorban tehát a gépeknél kellett megszervezni a hulladékgyűjtést. Igen szellemisen és gyakorlatilag helyesen oldották ezt meg a Magyar Kenderben, Minden kiadott munkához csatolnak minőségellenőrzési és hiba-lapot. Ezen a lapen a hibákat, így a hulladékot is pontokkal jelzik, de felhasználják ezt a lapot a különböző hiányosságok (munkafegyelem megsértésére, géptörés stb.) feltüntetésére. Ennek a lapnak az alapján értékelik ki a végzett munkát. A különböző gépekre kiadott anyagok hulladékainak Iemérése után erre az árucikkre minden nehézség nélkül meg lehet állapítani a hulladéknonnát és a minőségellenőrzési lap bevezetése óta egész jó gyakorlat kezd kialakulni ezen a téren a Magyar Kenderben. A dolgozó a kész áruval együtt — abba belehajtva — adja le a hulladékot is. így egyrészt lemérhető és ellenőrizhető a hulladék, másrészt ki van küszöbölve annak a lehetősége, hogy a különböző anyagok — még esetleg más célra felhasználható hulladékai összekeveredjenek. A Magyar Kenderben ezen a téren megoldandó felad i; az. hogy a dolgozó már a munka megkezdése előtt pontosan megtudja, hogy abból az anyagból, amin dolgozik, meanyi lehet a maximális hulladék. Ennek gyakorlati kimutatása meglehetősen nehéz feladat, de a gyár techni* kusai hozzáfogtak ennek a fel* adatnak a megoldásához. A Szegedi Kenderben igen fontos a hulladék gyüjté* se, mert ez az üzem az, ahol hulladék veszendőbe nem mehet, hanem újra felhasználja maga a gyár. A fonásnál keletkező hulladékot a dolgozó a szakmány végéig összegyűjti. A szakmány befejeztével ezt a hulladékot megkapja a kártoió üzemrész, mely ebből rövid id'ín belül ismét használható nyersanyagot állít elő. Ezt a nyersanyagot durvább minőségű fonal előállításához használják fel, ami eredményezi azt, hogy a durvább fonalhoz nem kell annyi nem's nyersanyagot felhasználni. A nyersanyaggyüjíés jó' megszervezése eredményezte azt az üzemben, hogy a kifonási százalékot az 1949-es esztendőben elért 69 százalékról a mult évben már 73 százalékra tudták felemelni. Tekintve, hogy a ken. deriparban sok a fei'iaszráJhatatlan melléktermék — porzás, pozdorja —, a rendelkezés az 1951 -es esztendőre 73 százalékos kifonást ír elő. A Szegedi Kenderfonógyárban tehát már túlhaladták ezt a százalékot s remény van arra, hogy ezen a téren is még további eredményeket tudnak elérni. • A szegedi üzemekben általában jól és idejében felismerték a hulladékgyűjtés fontosságát s kiküszöbölték azokat a hiányosságokat, melyek ezen a téren megmutatkoztak. A felada; az, hogy további jó felvilágosító munkával állandóan tudatosítsák a mozgalom jelentőségét s odahassanak, hogy a dolgozók ezen a téren is jól hajtsák végre a ninnztertanácsnaík a takarékosságról szóló rendeletét. MSZ1 -HÍREK MSzT-instruktorok és titkárok, figyelem! 16-án délután 5 órakor imstruktori értekezletet, fél 6-kor titkári értekezletet tartunk. A tagtársak pontos megjelenését elvárjuk. (Horváth Mihály-utca 3.) D1SZ-H1REK Politikai körzetvezetők részére ma reggel 9 óraikor értekezletet tartunk. Kérjük részükről a pontos megjelenést. Kedden délután 6 órakor üzemi, területi, középiskolai, egyetemi, alapszervi titkár elvtársak részére titkári értekezletet tartunk. Városi DISz-bizottság. MNDSZ- HÍREK A Kossuth Zsuzsa-csoport hétfőn este 6 órai kezdettel népegészségőri és nőnevelö értekezletet tart. MNDSz városi titkársjíi,