Délmagyarország, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-12 / 9. szám

4 renrcit, 1*1. JANUÁR W. f(eskenyfilmvetítő gépet kaptak a Magyar Kender dolgozói A terménybegyü lésben é enjárók A feiszabdulás óta hazánk ipara hatalmas ütemben fejlődik. A Szovjetunió támogatásával, Pártunk vezetésével, hazánkban is ieraktuk a tervszerű gazdálkodás alapjait. Újjáépített üzeme nk ma már sokkalta nagyobb létszámú dolgozó foglalkoztatnak, miat a háború előtt. A felszabadulás óta épített új üzemeink és a most épülő üzemeink is a dolgozok tíz, sőt százezreinek biztosítanak munkát. így számos, oljnn uj dolgozó került be az üzemekbe a falvakból és a várcsok pereméről, akiknek egy-két, sőt löbb hold földjük is volt. Ezek a „kétlaki munkások" — ahogyan Rákosi elvtárs nevezte őket —r sokszor cocart okoztak a termelés menetében. Az aratás, vetés ideje alatt gyakran elmaradlak a gyárból, hogy földjeiket mefeművelhessák. Természel esen a földjeiken sem tudtak eleget tenni, csak kapkodva végeztek a munkát, mert siettek vissza az üzembe és így egyszerre zavarták az ipart és a mezőgazdasági termelést. Rákosi elvtárs október 27-i beszéde óta mind több és több „kétlaki munkás" látta be, hogy nemzetgazdasági szempontból, de az ő egyéni szempontjából sem előnyös ez a kétlakiság. Ezért Szegeden is egyre több és több „kétlaki munkás" keresi fel a Városi Tanács mezőgazdasági osztályát, vagy az üzemek vezetőjét azzal a kéréssel, hogy földjét átadhassa az államnak. Sebők István, a Ládagyár egyik dolgozója az elsők között jelentkezett, hogy felajánlja földjét az államnak. — Négy és háromnegyed hold földem van — mondja —, de nem tartok rá igényt. ötven eves vagyok és nehéz már nekem a mezőgazdasági munka. IJa pedig nem műveljük és nem gondozzuk úgy a földet, amint azt kell, bizony örökös a ráfizetés. Az idén is csak annyi termett, hogy ki tudtam fizetni a gépimunka árát és szűkösen meg lett a fejadagom. Edd'g igazán sokat bajlódtam tel a az üzemi munka mellett, de Rákosi elvtára beszéde után beláttam, a kétlalciság kárt okoz népgazdaságunknak. A termelőcsoportokban látjuk, milyen szép eredményt érnek el és úgy gondolom, ők majd gazdaságosabban tudják kihasználni a földet. En pedig nyugodtan végezhetem a munkámat bent az üzemben és a fizetésemből megvehetem mindazt, amire nekem szükségem van. Hunyadvári Miklós, a Szegedi Erőmű dolgozója is felajánlotta egy hold földját. — Magam nem tudtam megművelni a földet é3 így kénytelen voltam felesbe kiadni. A feles nem fordított kellő gondot a föld megművelésére és így a termésből kaptam is, meg nem is. Amikor Rákosi elvtárs rávilágított arra, mennyire helytelen a kétlakfság, azonnal elhatároztam, hogy felajánlom a földemet. A magam földjén tapasztaltam, hogy a két lakiak csak kárt okoznak az államnak. Éppen ezért mondtam le a földemről, mert én nem akarok a szocializmus építésének az akadályozója lenni. Nagyon előnyös a föld átadása azért is, mert az állam igen magas árat fizet érte. De nemcsak ők ketten, hanem a szegedi üzemekben már számosan lemondtak, vagy a közeli napokban lemondanak a földjeikről. Dobó Pál Vadász-utca 4/a. szám alatt lakó villanytelepi dolgozó, Gácser Lajos köztiszlaságitelepi, özv. Zsurkán Ferencné és K'ss Zsigmond ládagyári dolgozók is rövidesen lemondanak földjükről, mert belátták, hogy a szocializmus építéséből, mint üzemi dolgozók csak úgy vehetik ki jól a részüket, ha minden erejüket és tudásukat az üzemi munkának szentelik. Csehszlovákiában működő kémcsoportoknak szánt amerikai rádióleadót laláltak Ausztriában Az osztrák sajtó jelentései szerint nemrégiben a hollabrunni körzetben, a csehszlovák határ közvetlen közelében, amerikai rádióleadót találtak, amelyet repülőgépről dobtak le ejtőernyővel. A leadót, mint megállapították, a Csehszlovákiában működő, amerikai zsoldban álló kém- és felforgató csoportnak szánták. Ez az ötödik rádióleadó, amit az utóbbi időben Hollabruun körzetében találtak. fiz amerikai pilótáknak parancsol adtak, hogy polgftriruftás koreaiakra \\ tüzeljenek Az amerikai prancsnoksás Koreában újabb bűnös parancsot adott ki — jelenti a sajtó. Mint az Egyesült Al amok Koreábarl működő 5. légi alakulatának vezérkara bejelentette, a repülők parancsot kaptak, hogy tüzeljenek minden koreaiból álló embercsoportra a front mögött, függetlenül attól, hogy katonai egyenruhát vagy polgári ruhát viselnek. Márciusban megkezdik az Úttörő Köztársaság egészségházának építését 1948-ban alakult meg Csillagbércen az Üttörő Köztársaság- Az úttörő gyermekek részére akkor még csak egy lakóházat és öt szállást építettek Később áll<tndóan bővítették a köztársaság épületeit< hogy minél több úttörőiljú nyaralhasson a táborban. Az Üttörö Köztársaság kibővítését, kiszélesítéséi az idén még tovább folytatják. Márciusban megkezdik a köztársaság egészségházának építését: itt tizennégyágyas kór* teremben, orvosi vizsgálóban őrködnek majd az úttörpk egészségén. Ugyancsak márciusban kezdik meg a személyzeti és raktárépület éplt^sét is. Franci? országban nteg ll'ották a „Tarlós Bókéért néni demokráciáéit" arflsitósai A francia hivatalos lap január 11-í száma a belügyminiszter rendeletét közli, amely megtiltja a Tájékoztató Iroda hetilapja, a „Tartós békéért, népi demokráciáért" francia nyelven megjelenő kiadásának árusítását. Az ötéves terv első évét sikeresen fejezték be a Magyar Kender dolgozói. A mult évben jelentősen csökkentették a selejtet, szép eredményeket értek ol anyagmegtakarítás terén is. A vállalat vezetősége az üzem ifjúságának régi kívánságát teljeeitefte, amikor a nyefeségviszszatérítésből egy 12 ezer forintos hangos keskenyfilmvetítőgépet vásárolt. A vetítőgépen rendszeresen adnak előadásokat az üzem dolgozóinak, hogy a filmből is tanuljanak, ismerjék meg a szovjet emberek munkáját és az ő példájukat követve, még eredményesebb termelőmunkát végezzeneik. Szép eredménvexet érlek el a muli óvhfn a Sertéshizlaló dolgozói Január 8-án, a szegedi Sertéshizlaló kultúrtermében ismertették az üzem dolgozóinak mult évi eredményeit A takarmányhasznoíitásban e.'ső helyet a Nagy Lajos brigád foglalta el 133.2 százalékos teljesitrgénynyel. Tok György brigádja 133 százalékot, Budai Mihály brigádja 128.7 százalékot. Szántó György brigádja pedig 127 százalékot ért el. A ráhizlalásban élenjár a Hegedűs-brigád 142 százalékos teljesítménnyel. Ezért a szép eredményért meg is kapták a „Legjobb brigád" vándorzászlót. Ha a brigád ezt az eredményt megtartja, úgy három hónapon keresztül tulajdonukban marad a vándorzászló. Szép eredményt ért el még a Karácsonyibrigád. 128.2 százalékkal, a Budai brigád 128 százalékkal. Az üzem dolgozói ezeket az eredményeket még tovább akarják fokozni és takarékossággal is kiveszik részüket nemzetgazdaságunk erősítéséből. A terménybe gyűjtésben Szegeden számos dolgozó kisparaszt jár elöl jó példával. Bezdán József kenyérgabonában 142 százalékra, takarmányban 112 százalékra, burgonyában 100 százalékra teljesítette begyűjtési kötelezettségét. Jó eredményt ért még el Jójárt Sándor, aki a begyűjtés során kenyérgabonát 143 százalékot, takarmányt 168 százalékot, burgonyát pedig 100 százalékot adott be. Csóti Józsefné takarmánybeadását 135 százalékra. Korogán Ferenc pétiig 105 százalékra teljesítette. A bor forgalmának és szállításának szabályozása A minisztertanács felhatalmazása alapján az élelmezést miniszter szabályozta. a bor forgalmát és szállítását. Budapest főváros területén kívül a vendéglátó iparosok évenként 1500 l'iter bort vagy mustot, üzletük helyének határától számított 10 km-es körzeten belül, legfeljebb 3 tételben közvetlenül a termelőtől is vásárolhatnak. I Bort és mustot az ország egész területén bármilyen mennyiségben csak szállítási igazolvánnyal szabad szállítani. A rendelet szerint az illetékes pénzügyőri szakasz adhat szállítási igazolványt többek közölt a termelő részére a szemleívben feltüntetett sajáttermcsű bornak, vagy mustnak a termelés helyérői a tárolás helyére történő szállításához. A termelő részére legfeljebb 15 liter bornak vagy mustnak kézipodgyászként való szállításához indokolt esetben az elszállítás helye szerint illetékes tanács végrehajtó bizottsága adhat szállítási igazolványt. Finn —lengyel kereskedelmi megegyezés Helsinkiben aláírták a Finnország és Lengyelország között 1951. évre szóló kereskedelmi egyezményt. Az egyezmény értelmében Lengyelország szenet, cukrot, sót, vegyszereket és fémipari készítményeket szállít. Finnország lengyelországi kivitele főként papíripari nyersanyagokból és egyes gépek szállításából áll. Bőrcserzőanyagok hazai gyártása Bőr- és cipőiparunk megkezdi a sertésbőrök újfajta kidolgozását, amellyel a sertésbőröket alkalmassá teszi kitűnőminőségű cipőfelsőrész készítésére. A bőrés cipőgyári maradék bőröket 1951-ben már rendszeresen felhasználják műtalp és mű talpbél és készítéséihez. 1951-ben a cserzéshez 50 százalékban hazai anyagokat használhatunk, ami jelentős valutamegtakaritást tesz lehetővé. „A koreai események újabb fejleményei" címmel előadás vasárnap 10 órakor kezdődik a Szabadság Moziban a nemzetközi kérdések című előadássorozat keretében. Az előadó Nagy István elvtárs, a Központi Előadó Iroda {agja lesz. Rákosi elvtárs beszéde után beláttam: A kétiakiság Kárt o:soz népgazdaságunknak Egyre csökken Szegeden a „kétlaki munkások" száma KET KULTÜRCSOPORT pártunk Szervező Bizottságának határozata alapján az Országol Népművelési Bizottság országos kultúrvffrseny megrendezését hirdette meg A verseny elindításakor a SzOT elnöksége is külön felhívást bocsátott ki december 24-én az üzemi kullúrcsoportok felé- Az ország valamennyi üzemének, igy számos szegedi üzem kultúrcsoponjának tagjai is komolyan készülnek a versenyre. Több üzemben, mint a Szegedi Lemezgyárban, az Első Szegedi Cipőgyárban, a Paprika NV-bcn, a DÉMÁ-ban, a Gyufagyárban át is szervezték, új, fiatal dolgozók bevonásával felfrissítették a kullúrcsoporiokat. A kérdés most az, — lépésről-lépésre. fokról-fokra hogyan fejlődtek az utóbbi időben kullúrcsoportjaink. hogyan, milyen felkészültséggel állnak most á kultúrvorseny előtt. Vannak< mint említetjük — jó, szorgalmas kultúresoportjaink is! Ilyenek — a sok közül — A KÉSQYAR csoporja. Itt Sztálin elvtárs 70. születésnapja alkalmával szervezték meg az első kultúresoportot, amely többé-kevésbbé meg is állta helyét. A csoport munkájának hiányosságait — amelyek főleg 1950 nyarán jöttek felszínre — gyökeres átszervezéssel hamarosan leiszámolták. Űj. friss erőkkel kezdte (gy meg a kultúresoport az ősz folyamát munkáját. A mult hibáinak tapasztalatain okulva, arra vették az irányt, hogy a Pártszervezettel való minél szerosebb együttműködéssel rendszeresebbé és széleskörübbé tegyék felvilágosító, nevelő és agitációs munkájukat. Ez sikerült is. A szinj át szó, népi tánc- és cnckbrigádok nem kampányszerűen készülnek már a műsorszámokkal, hanem rendszeresen tanulnak Több szavalatot, énekszámot, színdarabot tanulnak mag, mint amennyit valóban elő akarnak adni, azért> hogy mindig a legjobb számokkal jöjjenek a nyilvánosság elé. Az egyes szereplések után a kultúresoport tagjai értekezleteken kiértékelik munkájukat, megállapítva a kiküszöbölésre váró hiányosságokat. A Késárugyár kultúresoport tagjai állandóan képezik magukat, Könyvtáruk megalakulása, óta nagy érdeklődéssel fordultak a jobbnál-jobb szépirodalmi könyvek felé és azokat nemcsak elolvassák, de felhívják rá a többi dolgozó figyelmét is. A közelmúltban jó agitációs munkát fejtettek ki a Szikra I könyvvásár sikerrevitele érdekében. Colul tűzték, hogy az üzem minél több dolgozója vásároljon könyvet. A könyvvásár idején a hangoshirszolgákit útján is felhívták erre munkatársaik figyelmét. A kuhúrmunhát állandóan összekapcsolják az agitációs munkával. Több alkalommal szellemes csasztuskákat énekelnek a csoport tagjai. Ezeken keresztül a termelésben lemaradókat felhívják jobb munkára, a munkában élenjárókat pedig megdicsérik. ösztönzik. Szavalatokkal, ének- és táncszámokkal tanítjuk, szórakoztatják dolgozó társaikat különböző értekezletek és gyűlések előtt. Segítik munkáidban a filmpropagandistát is. A jelentősebb filmeket igen sokan nézik meg és kultúrcsooort-értckezleten kiér fékelik. A termelésben is megmutatkozik a kultúresoport jó munkája. A csoport valamennyi tagja, munkaversenyban van, mindannyian kötöttek hosszúlejáratú versenyszerződést. A csoport tagjai mind 100—120 százalékra teljesítik normájukat. Andrekovics Ilona színjátszó például az utóbbi időbőn 140—150 százalékot ér el. A jó munka melleit vannak azonban hiányosságok is — és akadnak nehézségek is. Mivel még mindig nincs állandó helyisegük, ahol próbákat, vagy egyéb megbeszéléseket tarthatnának, a csoport egyes tagjai elvesztik kedvüket. Egyszóval nem birkóznak meg a nehézségekkel. De ezek felé a pártszervezettel együtt a kultúresoport tágjai — túlnyomó többségben öntudatos dolgozók — jó felvilágosító munkát végeznek. Most a kúlturverseny-f elhívás óta újabb lendülettel dolgoznak és — igaz. még a müsorkönyveket nem kapták meg —, már is több szavalatot, énekszámot és egyfelvonásos színdarabot tanulnak. Egy héten kétszer-háromszor is öszszejönnek, sokszor cz üzem folyosóján ós fáradhatatlanul próbálnak, énekelnek, táncolnak * De, ha igaz a közmondás — és akinek megszúrta a kezét, bizonyíthatja, hogy igaz —,,nincsen rózsa tövis nélkül", úgy igaz az is — és aki járt már kint a gyárban, az bizonyítja, hogy igaz — mi. szegediek sem vagyunk gyenge kultúresoport nélkül. Ilyen a Konzervgyár kultúrcsoportja. A KONZERVGYÁRBAN szintén sokat tanultak a kultúresoport tagjai, * mult rosszul működött csoportjának hibáiból, A nyár folyamán itt is átnevezték a csoportot és nagy lendülettel hozzá is kezdtek a munkához. Elég jó kapcsolatot, együttműködést alahltottah ki a pártszervezettel, ÜB-vel és a vállaiavezetöséggcl• Így sikerült is már-már teljes mértékben felszámolni a múl; kampányszerű munkáját. A szorgalmas. odaadó munka azonban csak pár hétig tartott. A próbákról, megbeszélésekről egyre többen maradtak el s egyre rosszabb és gyengébb lett a pártszervezettel való kapcsolatuk is. Kiss Istvúnné I. elvtársnő, a kultúresoport vezetője is egyre r/tkábban kereste fel problémáikkal a pártszervezetet, vállalatvezetőt, üzemi bizottságot. A csoportban egyre inkább elterjedt az a helytelen nézet '»• hogy ,,a termeléssel vagyunk elfoglalva s nincs időnk a kultúrmunkával törődni.'' Csupán az üzem tánc- cs énekcsoportjai végez rendszeres munkái. De itt is előfordul olyan, hogy például "Papái Erzsébet népitáncos kijelenti, hogy ő különb, mint a csoport többi tagjai és ezért minden szó nélkül egyszerűen kizárják a népi táncosok sorából. Hiba, hogy nem folytatnak — még a csoporton belül sem — megfelelő. rendszeres felvilágosító munkát A Papái Erzsébetnek például nem magyarázták meg, hogy helytelen az ilyen magatartás is nem tudatosították vele, hogy azoknak a dolgozóknaK, akiknek könnyebben megy a munka, vagy éppen a népi tánc, — feladatuk, hogy segítsék az elmaradókat, a képzetlenebbeket. Elmulasztják a Konzervgyárban a szavalók továbbképzését is. Kiss Istuánné -kukúmezető .például azt mondja, hogy üzemüknek mindössze Mészáros Etel a szavalója. — ,,Voh több is, de azok csak tómon• dották a költeménye! et és nem hangsúlyozták megfelelően. Éppen ezért ezekkel nem is foglalkoztunk tovább," Kiss elvtársnőnek ezek a szaval is bizonyítják, hogy elmulasztották a képzetlenek képzését. Bizonyára a gyengébb szavalókból ie lennének kitűnőak. ha megmagyaráztam volna és megmagyaráznák, hogyan szavaljanak, ha segítséget nyújtanának nekik a tanulásban. — Elmulasztották a csoportban a továbbképzést is Az tizemnek ncgyszázkötetes könyvtára van, amelyet — az utóbbi hetet kivéve — egyáltalán nem használtak a kultúresoport tagjai. De nem használják fel a filmet sem, mint fegyvert az ellenség elinni harcban. Magára hagyják a filmpropagandistál, s nem segítik szervező, agitációs mun. kjukkal a filmlátogatási. A konzervgyári kultúrcsoportnak ezeket a hibáit látva, természetesnek vehetjük azt is, hogy még egyáltalán nem készülnek a kuli árversenyre, de reméljük, ez az állapot már nem sokáig tart itr sem. Az országos kultúrverseny elindulása az ország valamennyi üzemi kultúresoport jártak életében nagy változást hoz. A kultúresoporlok a közelmúltban szoros kapcsolatot építettek ki a pártszervezetekkel és a vállalatvezetőséggcl. A konzervgyári kultúresoportnak is feladata, hogy mipél előbb felvegye a kapcsolatot az üzem pártszervezetével, az ÜB-vel és a vállalatvezetősiggcl. mert csak így tudja majd maradéktalanul megoldani a rá váró megnövekedett feladatokat• (k. m,)