Délmagyarország, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-09 / 6. szám

4 KEDD. 1851. JANUÁR 0. AMIT A TECHNIKAI NORMÁKRÓL TUDNI KELL ' A Magyar Népköztársaság mi­nisztertanácsának a takarékos­ságról szóló határozata meg­szabja népgazdaságunk számára az irányt az 1951-es tervévre. A határozat, mikor a hibák és hiá­nyosságok kiküszöbölése, vala­mint a takarékosság minden irá­nyú fokozása érdekében normá­kat, technikai normákat ír elő, felvetődik előttünk a kérdés, mik azok a technikai normák? Technikai normák mindazok az előírások, iránymutatások, me­lyek egyrészt megszabják az el­végzendő munka mennyiségét, minőségét, másrészt jelentősebb sikerek elérésére ösztönöznek bennünket. Technikai normákkal találkozunk az iparban, mezőgaz­daságban, szállításnál és általá­ban az egész tervgazdaságunk­ban. Akadnak egyesek, akik azt állítják, hogy egyáltalán nincs szükségünk technikai normákra. A kétkedőknek Sztálin elvtárs szavai adják meg a választ. „Technikai normák nélkül terv­gp'-V~ág lehetetlen." T>hát az a célunk, hogy a normákat mind­jobban kiterjesszük tervgazdasá­gunk minden ágára. Nagy általánosságban a nor­ma szó használata csak a mun­jrote'i'v'tmény követelményeként Ismeretes, De norma az is, ha pl. a cipőiparban meghatározzák, hogy egy pár cipő elkészítéséhez milyen és mennyi felsőbőr, talp­bőr, vászon, szeg stb. szükséges, Természetesen a szabásnál hulla­dék, selejt keletkezik. A norma megszabja, hogy a keletkezett hulladék és selejt hány százaléka lehet a felhasználandó bőr meny­nyiségének. Továbbá a norma ír­ja elő azt is, hogy egy pár cipő elkészítéséhez mennyi lesz az előállítási költség, milyen és mennyi segédanyag szükséges hozzá, mennyi energia kell a gé­pek meghajtásához milyen idő­közben kell elvégezni a szüksé­ges gépkarbantartásokat, stb. Vagy egy másik példa a vas­Iparból. Norma írja elő azt, hogy egy tonna öntvényhez mennyi vasérc. mennyi formahomok, mennyi grafit vagy mennyi koksz használható fel, stb. Nézzük meg a mezőgazdaság területét. A ga­bonabetakarításnál óvatlan, hogy elő ne fordul ion szemveszteség, viszont gondos betakarításnál ennek a f.zemvesztesé'mek szá­zalékát lényegesen tudjuk csök­kenteni. Jelen esetben a norma megmutatja a megengedett szem­veszteségi százalékot. A fonóiparban tudjuk azt, hogy egy tonna fonal elkészíté­séhez nem egy tonna gyapotra, hanem ennél valamivel többre van szükség. Amíg a nyers­anyagból, vagyis a gyapotból kész fonal lesz. különböző gép­lépcsőkön halad keresztül. Az egve* eénléoosők eredményezik azt, hogy a nyers gyapotból — illetve az egyes géplépcsőknél mint félkész anyagról beszélünk — hulladék keletkezik. Ezzel a hulladékmennyiségbe!, illetve a hulladék súlyával kell növelnünk a nyersanyagot, amit mi fonal­gyártásra akarunk felhsználni. A hulladék keletkezésének több oka lehet. Származhat hulladék ab­ból, hogy a gyapot nem azonos minőségű, vagyis a nyers gyapot szennyeződése különböző mér­tékben fordul elő. De származhat abból is, hogy a fonónő, illetve aki dolgozik a gépen, nem elég elővigyázatos és figyelmes, így a keletkező hulladék további nö­vekedését nem igyekszik meg­akadályozni. A jelen esetben a normát az szabja meg, hogy melyik az a mennyiség, amely ."'.ükséges egy tonna fonal előállításához. A normák itt is előírják, hogy mi lesz egy tonna fonal ára, meny­nyi üzemanyag, villamosenergia, szén, munkaidő, bér. segédanyag és egyéb költség szükséges elő­állításához. Az eddigi példákat összegezve a nyeranyagnormák, bérncrmák, időnormák, segédanyagnormák, szállítási normák, közös néven: technikai normák. A technikai normák mindig termékegységre vonatkoznak — egy iparágon belül az iparágban szokásos mértékegységre —, vagyis pl. egy pár cipő előállí­tására, egy tonna vasöntvényre, egy mázsa búzára, egy tonna fonalra stb. Ez azért is szüksé­ges, mert nem nv.ndegy, hogy egy tonna vagy egy mázsa vas­öntvényhez mennyi nyersanya­got, bért, időt, anyagot állapí­tanak meg. Magától érthető az, hogy a szocializmus fejlődésével fejlődnek a technikai normák is. Vagyis a régi normákat újak, szigorúbbak követik, mert beru­házásokkal, újításokkai, munka­módszerátadással állandóan fo­kozzuk a munka termelékenysá­gét. csökkentjük a termékegység előállításához felhasznált — te­hát fajlagos — különféle anya­gok mennyiségét. így az egyszer megállapított normák elavultakká válnak ési nincs meg a kellő ösz­tönző hatásuk. Az ösztönző ha­tást csak a jól megválasztott normák biztosítják. A jó normák nem a hátul kullogok eredmé­nyeire támaszkodnak, hanem kö­zéphelyet foglalnak el a legkivá­lóbbak és az átlagos eredmények között. Csak így biztosíthatjuk a normának azt a szerepét, hogy munkánkat állandóan megjavít­sa. fejlessze és a szocializmus építését meggyorsítsa. A minisztertanács határozata kimondja azt, hogy az eddig mintegy négyszáz különféle anyagra megállapított normák számát 1951-ben 1000-re kell kiterjeszteni. Jelenteni £ogja ez azt, hogy minden iparág tervszerűbben gazdálkodhat a gyártáshoz szük­séges anyagokka', lényegesen megkönnyebbül a.z. anyagszükség­let tervezése is. Ujabb iránymu­tatást kapunk a végrehajtandó önköltségcsökkentési felada­tunkhoz. Örömmel üdvözöljük a minisz­tertanács határozatát, mely Pár­tunk és egyben népünk akaratát fejezi ki, mert a takarékossággal a boldogabb jövő megvalósítását, a szocializmus építését segítjük elő. A Szegedi Textilművek ifjúmunkás technikusai. Az államosítás után kiváló eredményeket értek el a Szegedi Fémipari Egyesülés 3. számú telepén PÁRTÉLET A Bárkányi-féle vasöntöde álla­mosítás után igen szépen fejlöjlött. Egy új kohót állítottnk fel. kibő­vítették az öntödéket, a tanulók egy külön- formázó helyet kaptak, ahol megfelelő oktatás mellett ta­nultak és dolgoztak. Éppen ezért növekedett az üzem termelékenysége is. így 1950. évi felemelt operativ tervüket októ­berben 146 százalékban teljesítet­ték. Nagyban hozzásegítettek ehhez az A. üzemrész dolgozói, akik kö­zel 200 százalékos teljesítményt ér­tek el. Jól kifejlődött a munkaverseny az A. üzemrésznél, 12 dolgozó tel­jesítette túl vállalását. Czalbert Fe­renc például már 1951 áprilisi ter­vén dolgozik. Szép eredményeket értek el az üzemrészek is. Az A. üzemrész 117 százalékot, a B. üzem. APROHIRDETESEK I ADÁS-VÉTEL | I CSEMEGEPAPRIKA korlátlan meny­nyiségben kapható. Meinl fiókban, Lenin-u. 6. LIBAAPRöLéK, hús. libaháj, máj, kacsa, csirke naponta legolcsóbban Fodoménál, Kigyó-utca 1. KESZTYŰ harisnya, divatos kar­digánok sálak nagy választékban. Pauluszné, Kölcsei-utca 3. EGY barna női télikabát eladó. Áp­rilis 4 u. 50. 29990 7 plusz 2-es Orion csúcsszuper, nyomógombos, jutányosán eladó. — Érdeklődni, Kölcsey-utca 10, föld­szint 5. 29989 SÖTÉTKÉK nöi kabát, magas ter­metre eladó Partizán-utca 2. 1. aj­tó. 29998 ELADÓ 42-es síbakancs 280 forint, 43-as csizma 150. Egy nagy akt festmény. Kossuth Lajos-sugárút 8. I. 3. ajtó 29996 FEKETE férfi öltöny, kislányka­kabátok, ruhák és cipők eladók. Esti órákban Gutenberg-utca 6. I. 1 ajtó. 29905 JÓ állapotban levő stráfkocsikat keresünk megvételre. Ajánlatokat ár megjelölésével, pontos cím meg­adásával írásban kérünk a BEL­SPKD-nél leadni, folyó hó 12-ig. Bajcsy-Zs-ulca 22. UJ sezlon olcsón eladó. Petőfi-telep II. u, 53 szám. 15611 FÉNYKÉPEZÖGEPALLVANYT, távmérőt, fotoelektromos megvilágí. tásmérőt, Dutó elötétlencsét keres megvételre a Szegedi Kenderfonó­gvár, Londoni-körút 3. 15060 MEGVETELRE keresek egy csikós maliRgóni piros toalett tükröt. Bo­kor-utca 8. Szegfüék. 15601 SZÉP, modern 10 köves férfi kar­óra jutányosán eladó. „Jó óra" jel­igére. A kiadóba kérek, HASZNÁLT irodaszékeket vennék. Cím: Nyersbőrgyüjtö és kereskedel­mi vállalat, Vágóhíd, telefon 40-24. PIANINÓ, zongora, angolmechani­kást vennék megbízásból eladó. Ra­kovszkv zongorahangoló. 15609 ZONGORÁT vagy pianinót vennék (hiányos is lehet). Megbízottam Ra­kov"kv zongorahangoló. | K ÜLÖNÍT LÉK | VARGA szőnyegház Károlyl-u. 4. szám alá (a volt Nemesányi-üzle' helvére) költözött BŐRKABÁT javítás vízhatlan fes­téssel szakszerűen készül, Csordás bőrruhakészitőnél, Szt. Miklós-utca 7 szám. KÉPEIT kereteztesse Kárpáti kép­keretezőnél. Mindenféle képek állan­dóan raktáron. Szálin-krt. 53. sz. EACZKö órás, S:échenyi-tér 9. Zsótér-ház, Jó árat fizetek kar, zseb, ébresztő órákért és szerke­zetekért. KERÉKPÁR varrógép, írógép javí­tása szakszerűen Rádió OKA utal­ványra, kerékpárgumik, alkatéizek kaphatók Kelemennél, Kelemen-utca 11 szám SZEKSZÁRDY böröndöstizletét Kí. gyó-utca 2 szám alá helyezte. IGAZOLVÁNYKÉPEKET olcsó ár­ban készít Szabadi-fotó, Teleki-utca 5 szám, ELVESZETT vasárnap zöld nylon­táska, MDP tagkönyvvel, menza­jeggyel, pénzzel, megtaláló a kiadó, ba adja le. 25605 | t sírig | TISZTA bútorozott szoba, fürdő­szobahasználattal, magányos férfi­nek kiadó Zrínyl-u. 3 szám, eme­let. 20001 LÉPCSŐHÁZBÓL különbejáratú bú­torozott szobát keresek férfi részé­re ...Ián. 20." jeligére, 15604 I„foglalkozás | ÍRÓGÉPEN másolást Ingyen válla­lok, ha gépet ad, „Pontos munka" jeligére, FENTJÁRÓ, idős beteg asszony mellé keresek gondozásra 60 év körüli asszonyt, bentlakót. Valéria­tér 6. Bútorüzlet. 29995 EVOLUT adminisztratív munkában jártas fiatal munkaerő állást keres. „Komoly." jeligére. 15603 „Harcolj az anyngmegtakarf­tásértl Jegyezd meg, hogy minden bőrön csak két négyzetdecimé­lert megtakarítva, naponta biz­tosítod két pár bőrtalpú cipő varrását. rész 121 százatékot és a C. üzem­rész is 121 százalékot teljesített át­lagban. Ezeket az eredményeket még to­vább fokozzák az üzem dolgozói. Ezért tettek munkafelajánlásokat. Czalbert Ferenc esztergályos fel­ajánlotta, hogy az anyagot száz­százalékosan kihasználja, kitűzött tervét tíz darabbal túlteljesíti. Olasz Imre 16 százalékkal növeli teljesítményét, selejtjét pedig 3.6 százalékról 2 százalékra csökkenti. Csánk István minőségi munkát vé­gez, selejtjét pedig 1.5 százalékkal csökkenti. Termelési tervét 5 szá­zalékkal teljesíti túl. 'Áz üzem összes dolgozója érté­kes felajánlásokat tett és megfo­gadták, hogy a jövőben még ered­ményesebb munkát végeznek, Így erősítik népgazdaságunkat, a béke táborát. Tanuljunk a szovjet ftgitátoroktóll P ár nappal ezelőtt jelent meg a minisztertanács takarékos­ságról szóló rendelete. A akarékosság a szocializmust építő népgazdaság fontos tartaléka. Éppe i ezért népnevelőink fontos felada­ta, hogy a mindennapi példákon k resztül magyarázzák meg a taka­rékosság nemzetgazdasági jelentőségét. Olyan szívós és meggyőző nép­nevelő munkát kell végeznünk, hog y hazánk minden dolgozója szemé­lyes érdekének érezze a takarékossági mozgalmat és a nép államS. nak minden fillérjére úgy vigyázzon, mint a szeme világára. Tanul­junk ezen a téren is szovjet elvtársainktól, a szovjet agitátoroktól: Bjellkov elvtárs, mérnök, agitá­tor, beszélgetést folytatva osztályá­nak munkásaival, megmagyarázta nekik, hogy az eszterga-felszerelé­sekhez szolgáló új szerkezetek al­kalmazása lehetőséget nyújt a se­bességi megmunkálás módszerének bevezetésére valamennyi munkapa­don. Retivoj elvtárs, ugyancsak mérnök-agitátor, naponta beszélget a munkásokkal, s felhívja figyel­müket a selejt csökkentésére. „Csak a marószerszám helyes ki­használásának következtében — mondotta — havonta körülbelül kétezer rubelt lehet megtakarítani." Már a terven felüli szocialista felhalmozásokért folyó harc első napjai megmutatták, hogy a gyár­ban még sok számításba nem vett takarékossági tartalék van. Ezért a gvár igazgatója, Sziikov elvtárs, a moszkvai ipnr dolgozóinak értekez­letén felszólalva kijelentette, hogy a kötelezettséget felemelik 30 mil­lió rubel terven felüli szocialista felhalmozásra. Néhány nanpal a 35 üzem leve­lének közzététele után. a „Moszká­bel"-gvárban megtartották a népne­velők gyűlését, 'A'z önköltség csök­kentéséről. a terven felüti nyeresé­gért folyó harcról és az agitátorok feladatairól a gvár vezető főköny­velőié tartott előadást. Felhívta az agitátorok figyelmét a legszigorúbb anyagtakarékosság szükségességére. — mint a megtakarítások legfőbb tartatékára. Ugyanerről beszé'get­tek a gyár osztályaiban az agitá­torok is. Igen nagy munkát fejtett ki a 35 üzem levelével kapcsolatban a „Párlzsszkája Kommunna".gvár pártszervezete. Itt általános gyűlést tartottak a takarékossági rendszer kérdéséről. Azután megtartották a pártgvü'ése.ket az osztályokon. Elő­adásokat tartott az agitátorok előtt a gyár igazgatója, Medvedjev elv­társ. Népnevelő értekezletet tartottak az összes osztályokon is. A gyár párlirodája széleskörűen alkalmaz­zn a szemléltető agllációt. Az osz­tályokon plakátok vannak kifüg­gesztve, s ezek a gyár munkásait, a bőr, enyv, cérna, fonal stb. meg­takarítására hívják fel, íme az egyik plakát szövege: A hővulkanizációs osztályon szé­pen dekorálva kiállítottAk az osz­tálynak azt a kötelezettségét, hogy nagymennyiségű Rnyagot és nyers­anyagot takarít meg. Az osztály kötelezettséget vállalt, hogy havon­ta két napot a belső erőforrások terhére dolgozik, anélkül, hogy » raktárból anyagokat venne fel. 'A'z agitációs munka eredményei hamar megmutatkoztak, Erről szem­léltetően adnak hírt a „villám­ban". A gyár kollektívája gratulált Devidova ifjúsági brigádjának, amely 1500 méter fonalat takarított meg. Egy másik „villámban" az . A" műszak tehúzóit és behúzóit üdvözlik, akik jelentős megtakarí­tást érlek cl. A "nullasát! szakemberek érte­kezletén, 1931-ben tartott beszédében. Sztálin elvtárs rámutatott, hogy a szocialista felhalmozás legdöntőbb feltétele, .,a rossz gazdálkodás meg­szüntetése, az ipur belső erőforrá­sainak mozgósítása, a gazdasági ön­költség rendszeres csökkentése és az iparon belüli felhalmozások fo­kozása az iparnak kivétel nélkül minden ágazatában." Moszkva üzemeinek agitátorait Sztálin elvtárs eme utasítása vezeti, .amikor a dolgozókat a takarékossá­gi rendszerért és a szocialista ter­ven felüli felhalmozásokért folyta­tott harcra mozgósítják. * » • Ez a szovjet példa nemcsak a gyárakra Vonatkozik. Vonatkozik minden területére a termelésnek. Az agitációs módszereket, tekintet nél­kül arrn. hogy milyen üzemről van szó, mindenütt lehet és kell is al­kalmazni. A fenti szovjet példa fő­ként azt mulatja meg, amit Pártunk Politikai Bizottságának legutóbbi határozata megkövelel agitátoraink­tól; hogy ngitáclónk konkrét legyen és jó helvl érvekel használjunk Ja­vítsuk tehát meg agitációs mun­kánkat a szovjet agi'átorok jó módszereivel, hogy újabb győzelme­ket arassunk a takarékosság te­rén is. 50 mázsa fát takarítanak meg havonta a Szegedi Ecsetgyárban az ecsetnye'ek egységesítésével A minisztertanács taikarékos­aági határozata a Szegedi Ecset­gyár munkájában is döntő vál­tozást hozott. Fokozzák az anyagkihasználást és a külföld­ről behozott ecsetsörtét hazai anyaggal pótolják. Az ecsetnyeleket eddig külön­böző nagyságban és átméretben készítették. Bár a nyelek között csupán pár centiméter nagyság­különbség volt, mégis a külön­böző nagyságú nyelek kiszabása meglassította a munkafolyama­tot. Most azáltal, hogy a nye­leket egyforma átmérőjűre és hosszúságúra szabják, havonta mintegy 50 mázsa fát taíkarita­nak meg és — mivel így a mun­kát is leegyszerűsítik — körül­belül 15 százalékkal több ecset­nyelet tudnak elkészíteni. Ezenkívül az üzem dolgozói azáltal, hogy a marok-ecset sör­tét hazai anyagból készítik, 12 ezer forintot takarítanak meg havonta népgazdaságunknak. Fonómunkás-továbbképző tanfolyamok a Textilkombinátban A Szegedi Textilkombinát dolgozói folyamatos továbbkép­ző szaktanfolyamokon vesznek részt. A legutóbbi tanfolyamon — amely november 10-én kezdő­dött és 1951 január 6-án ért véget — több mint 50 ifjúmun­kás fonónő vett részt. A hall­gatók a fonás technológiáján és a szakszámítás ismertetésén kí­vül politikai oktatásban is ré­szesültek. A szaktanfolyamon résztvett dolgozók a tanultakat munkájuk­ban hasznosítják. Győrffi Márta a novemberi több mint 3 kg napi hulladékot két és fél kg-ra csökkentette. Szép Rózsa és Alexia Ilona a tanfolyam ideje alatt 3 gépoldal helyett 4 gépoldal kiszolgálására tértek át. Termelésüket a novem­beri 95—98 százalékról január elején 105—106 százalékra emel­ték. Fagyé iev elvtárs Genfbe utazott Vasárnap Prágába érkezett Alc­xandr Fagycjev elvtárs, a Szovjet Írók Szövetségének elnöke, a Béke­világtanácsnak alelnöke, va'.am nt Guljajev fa Emi Szi-Ao kirtai költő, n Békevilágtanácsnak két titkára. Ilétfön mind a hárman továbbutaz­tak Genfbe, ahol résztvesznek a Békevilágtanács elnökségének ülé-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom