Délmagyarország, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-07 / 5. szám

TASARNAP, 1951. JANUÁR 7, 5 PÁRTÉLET Az oktatási munka meg javításával készülünk a Pártkongresszusra T)olgozó népünk munkájának eddigi eredményei, az előttünk álló feladatok és a feszült nemzetközi helyzet szükségszerűen megköveteli, hogy a pártoktatás az eddiginél sokkal szélesebb méretekben és az eddiginél lényegesen magasabb színvonalon történjék. Lenin elvtárs azt mondotta: „Szerintünk az állam ereje a tömegek öntudatában rejlik. Az állam akkor erős, ha a tömegek mindent tudnak, mindenről véleményt tudnak alkotni és mindent tudatosan tesznek." Ehhez tehát szükséges, hogy a párttagság alaposan felvértezze magát a marxizmus-leninizmus elméletének fegyverével, mert így a tömegek nevelését is magasabb eszmei színvonalon tudjuk végezni. Az ősszel megindult oktatási munka óta komoly eredményeket értünk el. Ezek az eredmények azonban nem fedhetik el munkánk hiányosságait. A Szegedi Kenderfonógyár oktatási bizottsága a Magyar Dolgozók Pártja Szeged városi oktatási bizottságának kritikáját és útmutatását magáévá tette. Felülvizsgáltuk oktatási munkánlkat és megállapítottuk a meglévő hibákat és hiányosságokat. A munkánkban mutatkozó hibák és hiányosságok nagyrészben onnan adódnak, hogy egyes vezetőségi tagjaink, pártcsoportvezetőink és népnevelőink nemi járnak elől jó példával, ők maguk igen gyakran — általuk fontosnak mondott kifogásokkal — távoltartják magukat a tanulástól, ugyanakkor azonban másokat meg akarnak győzni az elmélet elsajátításának jelentőségéről. Ilyen körülmények között azután sok hiba mutatkozik munkájukban. Nem tudják magukat kellő érvekkel felvértezni és nem tudnak eredményesen harcolni az ellenség eszmei behatolási kísérletéi, a kispolgári nézetek, a jobbodali szociáldemokraták és a klerikális reakció ellen. De párttagságunknak és aktíváinknak van egy olyan része is, akik ugyan rendszeresen résztvesznek a szemináriumokon, azonban csak arra támaszkodnak, amit az előadásból meg tudtak tartani, az anyaggal azonban nem foglalkoznak behatóan és így a szemináriumok nem mutatják a kellő aktivitást. J^z Oktatási Bizottság hibája az, hogy könnyen elfogadja az elvtársak kifogásait és nem igyekezett megértetni velük, hogy a személyi problémákat az öntudatos párttagnak nem lehet a fontos pártérdek elé helyezni. Hiba az is, hogy maga az ellenőrzés munkája sem folyt kielégítően az Oktatási Bizottság részéről. Az O. B. üléseken igen egészséges javaslatok hangzottak el, amelyek nagyrésze azonban papíron maradt és nem került gyakorlatilag megvalósításra, mert az O. B.-tagok a részükre kiadott feladatok teljesítéséről nem számoltak be. Nem utolsó sorban hátráltatta oktatási munkánkban az eredmények elérését az a körülmény is, hogy az oktatást irányító és ellenőrző elvtársak elmerültek a napi feladatok végzésében, sőt mondhatjuk, nem kis mértékben elbürokratizálódtak. A hibákat növelte az is, hogy az üzemi P. B. nem tette központi és elsődleges kérdéssé az oktatást. A napi feladatok a legtöbbször hátiérbe szorították az oktatást és csak ha nem volt más „fontosabb" elintézni való, akkor került előtérbe az oktatás kérdése, de félre is tették azonnal, ha új feladat állt előttük. Felismerve a hiányosságokat, az Oktatási Bizottság a következőképpen javítja meg a Szegedi Kenderfonógyárban az oktatási munkát: JjMsődlegea feladatul tűzzük ki az oktatási munka eszmei irányítását. A munka adminisztrációs részével külön megbíztunk egy elvtársat. Az O. B. tagjai között szétosztottuk a munkaterületeket, meghatároztuk, ki melyik üzemi alapszervezetet instruálja, ki veszi kézbe az oktatási munka irányítását és ellenőrzését a tömegszervezetek felé. A szemináriumokról hiányzókat maguk az O. B. tagjai is felkeresik és megvilágítják előttük ismételten az elméleti képzettség fontosságát, jó felvilágosító munkán keresztül odahatnak, hogy lemorzsolódás ne forduljon elő és a szemináriumon a hallgatók kellő aktivitást mutassanak. ^ Pártbizottság oktatási felelőse, az 0. B. tagjai a Pártbizottság káderesével és a szemináriumvezetőkkel karöltve kádermunkát végeznek olyan formában is, hogy rendszeresen látogatják a szemináriumokat, hogy minél több olyan elvtársat kutassanak fel, akit pártiskolára javasolhatnak, vagy akit magasabb funkcióba állíthatnak. Az Oktatási Bizottság minden igyekezetével azon lesz, hogy az eddigi hiányosságokat felszámolja, eredményesebbé tegye az oktatási munkát, a maga területén hozzájáruljon a szocialista embertípus kiformálásához és a Pártkongresszusra jó oktatási munkával készüljön fel, bebizonyítva ezzel is odaadó, lelkes szeretetét Pártunk és Rákosi elvtárs iránt. A Szegeti Kenderfonógyár Oktatási Bizottsága: Márki László Ma DISz aktívaértekezlet a Szakszervezeti Székházban Vasárnap délelőtt 9 órakor DISz aktivaértekezletet tartanak a szakszervezeti székházban. Az értekezleten Reszta Miklós elvtárs, a városi DISz-bizottság titkára az új vezetőségek előtt álló megnövekedett feladatokról tart előadást. Ez az értekezlet hozzásegíti a DISz-szervezetek új vezetőségeit munkájuk további jó végzéséhez. I A Textilkombinátban már 94.7 százalékra emeliék fel A KIFONÁSI SZÁZALÉKOT A „Bolsevik Párt útja" 5. előadása a „Vörös Csillag" moziban Ma délelőtt 9 órakor tartják meg a Vörös Csillag-moziban a „Bolsevik Párt útja" című előadássorozat ötödik előadását, amely a Párttörténet negyedik és ötödik fejezetének összevont előadása lesz. Az előadást Hegedűs László elvtárs rendőralezredes tartja meg. Ma délelőtt előadás a pedagógusok részére a „Szabadság" moziban A „Szabadság" Moziban ma délelőtt 10 órakor tartják meg a Városi Tanács Oktatási Osztálya és a szegedi Pedagógus Szakszervezet előadását, ,,Lemorzsolódás kérdése és az iskolai fegyelem" címmel A pedagógusok az előadáson értékes útmutatást kapnak, hogyan harcoljanak eredményesen a lemorzsolódás ellen és az iskolai fegyelem megszilárdításáért. Az előadásra minden érdeklődőt szívesen várnak. „A gyapotfonal kifonását 1951-ben az Idei 86 százalékról 92 százalékra kell emelni és ezzel 16 millió forint megtakarítást kell elérni. (A minisztertanácsnak a takarékosságról szóló határozatából.) Sokat beszéltünk, irtunk már ar ról, milyen nagy segítséget nyújtott számunkra a Szovjetunió, amikor támogatásával lehetővé tette büszkeségünknek, a Textilkombinátnak a megépítését és modern, korszerű gépekkel való felszerelését. A hatalmas fonóterein — valahányszor látja az ember —, min. dig új és új élményt nyújt, a halkan duruzsoló gépek, melyek az óramű pontosságával dolgoznak megerősítik az embert. Nap, mint nap hirdetik, hogy az áz ország, mely ilyen gépeket tud gyártani: legyőzhetetlen, s az a tábor, melynek élén ez az ország áll, erősebb a kősziklánál. Az év utolsó napján került nyilvánosságra a minisztertanács határozata, melyből fentebb idéztünk. Ez a határozat nyilvánvalóan vonatkozik a Textükombinátra is, de — mint a gyár dolgozói a határozat elolvasása után büszkén jelentették ki — , a határozatnak ez a része az ő üzemük viszonylatában már túlhaladott álláspont, ők már az ötéves terv első évében maguk mögött hagyták a 92 százalékos kifonást, túlhaladták ezt 2.7 százalékkal. Mielőtt arról beszélnénk, hogyan jött létre ez a rendkívül jó eredmény, tisztáznunk kell, mi is az a kifonási százalék. 'Egyszerűen arról van szó, hogy az illető üzem 100 kg gyapotból hány kiló fonalat tud előállítani. Ahány kilót előállít, annyi a kifonási százalék. A Textilkombinát tehát 100 kilogram gyapotból 94 kiló 70 deka fonaiat készít. Hogyan tudták mindezt elérni a Textilkombinát dolgozói? Kérdezheti az ember akár a fonónőket, akár a vállalatvezetőt, a technikust, a tervosztály vezetőjét, vagy a versenyirodát — egy a válasz. „Elvtárs! Szovjet gépeken dolgozunk!' — Valóban ez az első és egyik Legfontosabb ok. Ezeket a gépeket össze sem lehet hasonlí Walter Kidd megfogadja a Párt hívó szavát: „Felszabadítjuk Amerikát!'' „Visszaadjuk a hangját, ha,dd harsogjon úgy, mint apáink idejében. Ne vesztegessük az időt, vezessen harcba MacDonald kapitányi'' A bemutató előadás számos jólgikerült alakítása közül ki kell emelnünk Fodor Teréz Cynfhiájjt. Fodor Teréz megértette; a Walter Kiddnek tett eskü nemcsak a férjét szerető feleség esküje volt. hanem a demokratikus elveket szilárdan valló s -sokért harcolni is kész feleség esküje is. Koós Olga — a kettős szereposztás másik Cyn^hiája — szintén jól felfogta a szerepét. Igen szemléletesen érzékelteti játékában a fejlődést, amin az események hatására keresztülment Walter Kidd felesége. Kőszegi Gyula MacDonald szerepében híven érzékeltette, hogy nemcsak az egyszerű sztrájkoló munkás áll előttünk, hanem a kommunista is. aki még mielőtt felfedi Walter Kidd előtt. hogy párttag — akkor ig kommunista meggyőződésével és szilárdságával vezeti Walter K;ddet a Párt felé. Ige n Jól sikerült alakítás Ambrus Edit Merrielje és Kátai Endre Buttlerje is. Mindketten minden túlzás nélkül, eredeti, élethű alakítást nyújtottak. Sikerült bem.utatniok a léha, az amerikai életforma minden szennyével megfertőzött, műveletlen és ostoba jampec-párt. Azonban teljesen indokolatlan és érthetetlen Kátay Endre Buttlerje a IV. felvonásban, ahol jampec ruhájával mintha a jampec-tulajdonságokiat is levetette volna Egy egészen új, felemás figura jelenik meg a szinpadon a negyedik felvonásban. Bármennyire is változnak a körülmények, Lavrenyov Buttlerje a negyedik felvonásban ig az előző felvonások Buttlerje marad. És itt meg kell említenünk a rendezés egyik komoly hibáját. A negyedik felvonás túlzott erotikával fűtött jelenete teljesen szükségtelen naturalista megoldás, a jelenet enélkül is teljesen érthető — de ezzel kissé gusztustalan. Farkas József Mr. Miller szerepében valóban gyűlöletessé tudja tenni a háborús uszító szenátort, akinek aljasságát élesen, jól kidolgozott alakításban mutatja be. Ugyanezt mondhatjuk Apor László, ról és Beck Györgyről is, O'Leary, a hivatásos gengszter szerepében. Nagyban hozzájárult a darab sikeréhez Bartók Júlia (Mrs. Kidd1), Horváth Júlia (Sally), Kőműves Erzsi (Dorothy), Károlyi István (Houston) szerepében. Miklóssy György Breastedet, e rendőrt alakította. Breasted az amerikai rendszer egyik jellemző figurája, a kedélyesen, biazirtan aljas rendőr, a Willerek és a többi különböző alakban előforduló nagy gengszterek kis pribékje. Persze, ez a tipus megtalálható minden elnyomó burzsoá országban — más és más formában. Miklóssy mulatságos alakításában — meg kell mondanunk átgondolt és kidolgozott alakítás —, csak az a hiba, hogy nem egészen a Lavrenyov által megrajzolt figurát adta. Ez a Breasted inkább hasonlított a Horthy-idők korrupt zupásőrmes. tereihez, mint a Truman-idők ugyancsak korrupt rendőréhez. Az író Breasteden keresztül is az egész amerikai társadalom koTruptságát akarja leleplezni *— Miklóssy játékában pedig túlnyomórészt csak Breasteden lepleződik le. ' ' KI kell emelnünk -Sándor Lajos kitűnő díszleteit, amely vetekszik a pesti előadáséval. Igen jól sikerült az I. felvonásban a mulatozó amerikai katonák jelenete, amelyen meglátszott a rendezés körültekintő, gondos munkája is. A jelenet szereplői kivétel nélkül életteljesen, mértéktartóan oldották meg feladataikat. Végül szólnunk kell a darabban szereplő két jó színésznek és a jó rendezőnek egy pár hibájáról — rosszul felfogott alakításáról. Lavrenyov Walter Kiddje megjelenésében, alakjában igen jól illik Inke László megjelenésére és főleg alakjára. Inke feladata az lett volna, hogy alakításában beleélje ma. gát Kidd jellemébe és helyzetébe is — és azt kellett volna elősegíteni Körmöczi Lászlónak, mint rendezőnek. Ezt sikerült is jó néhányszor elérni, mint például az egész első felvonásban, a negyedik felvonás túlnyomó részében és mint például a Scoundrell-Kidd jelenet egyes mozzanataiban. De gyakran kiesett Inke a szerepből, (amire talán a legjellemzőbb az ebéd jelenet, ahol az író által olyan kitűnően felépített, pattanásig feszült hangulatot semmivé teszi Inke túljátszott játéka). Most is, — mint már annyiszor — Inke az átélt és az adott helyzethez illő játék helyett — színészkedik és most sem — mint már jópárszor nem volt elég erélyes a rendező, hogy ezt lefaragja végre Inke is. 'Alkosson olyat egy szerepbe —, amire képes. ('Itt említjük meg, hogy helyesnek tartanánk, ha Inke, — mint a szinház löbb tehetséges tagja is — játszana már végre kettős szereposztásban.) A másik alapvetően hibás alakítás — Eare Scoundrell, az Amerikaellefies Tevékenységet Vizsgáló „bíró". Barsy Béla — és tegyük hozzá, most ez valószínű, Körmöczi László — alakításából azt gondolhatnánk, hogy Scoundrell valami veszélytelen kretén. Igaz, Scoundrell valóban buta, műveletlen, kretén, — mint az egész „amerikai" műveltség, — de Scoundrell tudja, hogy mit és miért csinál. Gyűlölete a Szovjetúnióval szemben, az emberiséggel szemben, — minden idiotizmusa ellenére veszélyes kártevővé „avatja". Ezt nem sikerült érzékeltetni Barsynak, nem kis mértékben azért, mert a szerep adta „lehetőségeket" — a szemeknek forgatását, a fogaknak vicsorgatósát, — Barsy a lényeg rovására, túlságosan felhasználta. Lehet — és kell is — ezeken a fogyatékosságokon változtatni, mert még a darabot jópárszor játsszák Szegeden A kijavításra váró hibáktól eltekintve a darab szereplői kiváló munkát végeztek s az ,,'A'merika hangja" előadásai nagyban hozzájárulnak majd ahhoz, hogy a szegedi dolgozók méglnkább megismerjék, kik és hogyan törnek a világ békéjére s hogy Amerika igazi hangja túlharsogja majd a háborús Uszítók kardcsörletését s a MacDor.áldok és W'alter J'iddek milliói elnémítják majd a háborús uszítókat. (bóday—faragó.) tani bármilyen más gyártmányú gépekkel, ezekkel a gépekkel hasonlíthatatlanul magasabb terméseredményt lehet elérni, mint a kapitalista ipar akármilyen modernnak nevezett gyártmányaival. A gép azonban — még a szov. jet gép is — csupán holt anyae. ha nem áll mellé és nem úgy áll mellé a gazdája, az ember, a dolgozó, hogy életet leheljen belé. Bizonyítja ezt az a tény, hógy a Textilkombinátban a kifonási százalék az első negyedévben még csupán 74.8 százalék volt, vagyis 100 kilő gyapotból csak 74 kiló 80 deika fonalat tudtak előállítani. Döntő javulás csak hónapokkal későbben állt be. Ennek a megváltozásnak előfeltételei voltak. A legelső ilyen előfeltétel volt, hogy a pártszervezet javítsa meg á munkáját, váljon alkalmassá azoknak a feladatoknak a beitőltésére, melyet a fejlődés ebben a hatalmas üzemben elétüz. A másik ilyen előfeltétel volt, hogy a, szakértő műszaki vezetés lássa meg a fejlődés, az előrehaladás ap. ró technikai akadályait. Az olyan akadályokat, hogy például a kártolóban és a tisztitóban át kell állítani a gépeket, finomabb beállítással kell a hulladékcsökkentést elősegíteni. Az üzemben átalakult a pártszervezet, megerősödött, alkalmassá vált arra, hogy a dolgozókat is átalakítsa. A technikai vezetég ig megszilárdult, alkalmasabbá vá.t a feladatok megoldására. így aztán érthető, hogy a kifonási százalék Jb napról napra emelkedett. Elsősorban a munkaversenyt szervezték át. Természetesen ezt az átszervezést szívós felvilágosító, nevelő munka előzte meg. A versenymozgalom fellendítése tette lehetővé, hogy bevezessék az egyéni hulladék-nyilvántartást. Ea annyit jelent, hogy minden gépen kis — erre a célra készített — rekeszben a dolgozó saját maga öszszegyüjti a munka közben adódott hulladékot. A hulladékot nyilvántartják. s azonnal felfigyelnek rá, ha valamelyik dolgozónál -több hulladék mutatkozik az előirányzatnál. Ez a kiértékelés egyben, azt ig je, lenti, hogy ezen a vonalon is megindulhatott a verseny, külön vál'a_ lásokka] tehették «r*4fnényesebbá a dolgozók a hulladékt-sökkentési. mozgnmat. *..•> A 94.7 százalékos kifonás ice™ jó eredmény, de nem azt jelenti, mintha a gyár dolgozói megelégednének ezzel. A kombinátban már elkészültek erre az évre. az ötéves terv második évére a hossuúlefáratű verseny svervődések, melyek kivétel nélkül tartalmaznak minőségi és hulladékcsökkentési vállalásokat. De általában minden dolgozó belevette ezt a szempontot szerződésébe, mely díszes űrlapra írva, szépen dekorlt tasakban elhelyezve ott függ a gépén. Ezeknek a versenyszerződéseknek •az összesítése adja majd meg, hogy az egész üzem viszonylatában milyen további lehetőségek vannak a kifonási százalék emelésére. Ehhez ad támpontot a hamarosan elkészülő anyagnorma, mely nyilvánvalóan úgy készül eb hogy figyelembe veszik az eddig elért eredményeket s a meglévő lehetőségeket. A Textilkombinát dolgozói túlteljesítették azt a feladatot, melyet a minisztertanács határozata az ötéves terv második évében irányoz elő De még további eredményeket érhetnek el, ha az eddigiekhez hasonló munkalendülettel dolgoznak, figyelembevéve, hogy a magyar textilipar minden dolgozója példaként tekint a szegcdi Textilkombinátra.