Délmagyarország, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-07 / 5. szám

yi»iiwaf, ftst. ixmriv r; 3 Egyre több dolgozó köti meg a szegedi üzemekben 1951-re szóló hosszúlejáratú versenyszerződését fiz új esztendőben újult erővel fogtak munkába dolgozóink. Megnövekedett feladatok állnak előttük, s ők elhatározták, hogy ezeket g feladatokat is megvalósítják, sőt túlteljesítik. Ezt az elhatározásukat és lelkes épfteniakarásukat mutatja gz a tény, hogy egyre több azoknak a dolgozóknak a száma, akik már megkötötték az 1951-es évre szóló bosszúlejáratú versenyszerzödéseiket. Ezek a versenyszerződések már mások, mint a tavalyiak: jobbak, konkrétabbak és jelentősebbek. A DEMA Cipőgyárban például már eddig is 236 azoknak a dolgozóknak a száma, akik munkavállalásokat tettek a hosszúlejáratú versenyszerződéseken keresztül. Ezekben a versenyszerződésekben a minisztertanács határozata szellemének megfelelően jelentős anyagtakarékosságot ajánlottak fel. így például a szabászok 80 százalékról 82-re emelik az anyagkihasználást. A talpbőr kihasználásánál 1.2 százalékos fokozást ajánlottak fel a dolgozók, a termelékenység területén pedig vállalták, hogy az eddigi kiértékelés szerinti üzemátlagot, a 100.92 százalékot 105 százalékra emelik az első tervnegyedévben. Igen szép egyéni felajánlásokat is tesznek a dolgozók. Szóráth 'András felsőbőr szabász nyolc százalékkal emeli az elmúlt évi 130 százalékos átlagteljesítményét. Ugyancsak fokozza átlagát Szabó Zoltán 10 és Szöllősi Sándor sztahánovista szintén 10 százalékkal. A Szegedi Kenderfonőgyárban már a december végén megtartott tervismertető értekezletek idejére többszáz dolgozó megkötötte hosszúlejáratú versenyszerződését. A lendület az új esztendőben még tovább fokozódott és az elmúlt napok sorún már 858-ra emelkedett a jelentős munkafelajánlást tévő dolgozók száma. 'A' versenyszerződések közül különösen kiemelkednek a következők: Tóth Erzsébet kártolős, aki hat hónappal előbb fejezi be évi tervét. Szűcs Ferenc törős, október 80-ra teljesíti évi előirányzatát, s eközben a minőséget 5 százalékkal javítja. Boros Pál sztahánovista az eddigi 150 százalékos teljesítménye mellett vállalta, hogy ebben az esztendőben százszázalékos minőségi munkát végez. Megkezdődött a versenyszerződések kötése a Szegedi Ruhagyárban. A szabászaton dolgozók már csaknem kivétel nélkül tettek felajánlást erre az esztendőre. A többi üzemrészekben még nem nyert ekkora lendületet a versenyszerződések kötése, azonban ez annak tudható be, hogy igen sok az új dolgozó, aki munkakörébe még nem szokott bele. Éppen ezért a vállalat és a szakszervezeti vezetőség felajánlotta, hogy január hó 20-ig minden egyes dolgozóra felbonlják a tervet és ezzel párhuzamosan jó felvilágosító és szervező munkával elérik azt, hogy minden dolgozó versenyszerződést köt. A Pick szalámigyárban már minden ötödik dolgozó tett felajánlást 1951-re. A felajánlások az anyagtakarékosságot, a munkamódszerátadást, a termelésben lemaradottak támogatását, a hulladék csökkentését és a minőség megjavítását célozzák legfőképpen. Ilyenértelmíí például Drobny János pácoló felajánlása, aki a páclevet teljesen kihasználja és takarékoskodik a sóval. Géczi Ferenc keverő szerződésében azt ajánlja fel, hogy kiküszöböli a gépek üres járatát, ami által komoly mennyiségű villamosáramot tud megtakarítani. Apró Mihály csontoló öt nappal előbb fejezi be első negyedévi tervét és ő is takarékoskodik az anyaggal, nem hagy a csontokon húst. Ehhez hasonló kép tárul elénk a többi szegedi üzemekben is. A Textilkombinátban már minden dolgozó megkötötte munkaversen^szerződését, de még azokon a helyeken is, ahol most indult be a szerződések kötése, egyre növekszik a jelentős munkafelajánlásokat tevő dolgozók száma. Ebben a szándékukban az üzemvezetőségek behatóan támogatják mindenütt a dolgozókat. Mutatja ezt többek között az Erdőgazdaság példája is. Itt az üzem vezetősége külön felajánlást tett, hogy hamarabb felbontja egyénekre a tervet a határidőnél. így válik lehetővé, hogy az Erdőgazdaságnál is tíz nap múlva már minden egyes dolgozó megkötheti 1951-re szóló versenyszerződését. 'A' versenyszerződések kötésén keresztül újabb lendületet nyert üzemeinkben a szocialista munkaverseny. A dolgozók lelkesedése értékes, reális alapokon nyugvó felajánlásai art mutatják, hogy látják a versenyszerződés jelentőségét, figyelemmel kisérik saját munkájukat, hiszen tudják azt, hogy melyik területen tudnak újabb, fokozottabb eredményeket elérni. Nagy lendület, tel folyik a szerződéskötés, azonban arra ügyelni kell, nehogy elsiessük. Sokkal értékesebb egy jó munkaversenyszerződés, mint akárhány rossz, túlméretezett, vagy általánosságban mozgó. A mult év tapasztalatai arra tanítanak bennünket, hogy nem egy esetben kiértékelhetetlenek voltak az elsietett, nem kel. lő körültekintéssel kötött verseny szerződések. Tény az, hogy az elmúlt év során igen sokat fejlődtek, megacélosodlak dolgozóink a munkaversenyben, annak egy-egy kiemelkedő csatájában, mint például az április 4-i, vagy május 1-1 munkaversenyben, azonban azt még nem mondhatjuk el, hogy mind'en egyes dolgozó eléggé fejlett ahhoz, hogy világosan lássa és tudja tennivalóit. Ezért szükség van a további felvilágosító munkára, hogy ne legyen egyetlen egy olyan dolgozó sem, — legyen az akár régi szakmunkás, vagy álképző tanfolyamot éppen elvégzett dolgozó, idős, vagy fiatal, férfi, vagy nő — akinek ne magyaráznák meg népnevelőink és tömegszervezeti aktíváink a hosszúlejáratú versenyszerződések jelentőségét. Ha valamelyik dolgozó nem tudna konkrét felajan. lást tenni, segítsenek ebben neki a műszakiak is. Beszélgessen el például az a művezető egy-egy dolgozóval, hogy miképpen áll a termelése, hogy és milyen mértékben lehetne jobb munkát végeznie például a minőségjavítás .vagy hulladékcsökkentés, vagy egyéb más területen. Járjanak élen továbbra is a hosszúlejáratú versenyszerzödések megkötésében és az ennek érdekében folytatott agitncióban az üzemek kommunistái, s akkor nem lesz egyetlen olyan dolgozó sem, aki ne vállalna még jobb munkát, még nagyobb eredmények elérését ötéves tervünk második évi előirányzatának teljesítésében és túlteljesítésében. He legyen hói, ohol ócskavas feksiik felhasználatlanul A földművesszövetkezetek összegyűjtik a vas-, toll-, csont-, rongy- és üveghulladékot ©Tovább folytatódik a begyyftési mozgalom megyénkben Röszke, Királyhegyes, TSagymajlát a legjobban teljesítő községek közé kerüllek Á „kukorica-hét" befejezése után is folytatódik a kukorica és a többi termények begyűjtési mozgalma Csongrád megyében. Mind a .,kukorica-héten", mind azon túl, jelentős eredményeket értek el a begyűjtésben Röszke, Királyhegyes, Nagymajlát községek. Királyhegyes, amelynek jelenlegi teljesítése kukoricabegyüjtésben 268, szénabegyüjtésben 395 százalék, a „kukoricahéten" és az ezt követi napokon 10 százalékkal javította fel eredményét. Röszke 2 százalékkal gyarapította begyűjtési eredményét az elmúlt hetekben. Teljesítése 240 százalék ,,B" vételi jegyre beadott kukoricában. Nagymágocs 108 Csongrád 149, Nagymajlát 119, Pitvaros 107 százalékra teljesítették eddig kukoricabegyüjtési előirányzatukat. Eredményükkel a megye legjobban teljesítő községei közé kerültek. Takarmánygabona begyűjtésben a megye városai közül élvonalba Szeged város került. Az nlnralr két héten négy százalékkal emelte eredményét. Utolsó helyen áll. az elmuit két hét eredményét nézve. Hódmezővásárhely, ahol csupán 0.1 százalékkal emelkedett az előirányzat teljesítése a kukoricabegyüjtésben. A megye teljesítése kukorica begyűjtésben még nem érte el a 100 százalékot. A „B" vételi jegyre beadó t kukorica mennyisége 71, „C" vételi jegyre beadott kukorica mennyisége 28 százalékát teszi ki az előirányzatnak. Az, hogy a megye eddig nem tudta 100 százalékban teljesíteni begyűjtési előirányzatát, jórészt a gyengén teljesítő községek hibájának róható fel. Cserebökény 9, Mártély 19, Baks 13, Sövényháza 16 százalékra teljesítette eddig loikoricabegyüjtési előirányzatát. A begyűjtés sikerét előmozdító politikai nevelő és szervező munka elaludt ezekben a községekben. Ahhoz pedig, hogy sikereket érjünk el. múlhatatlanul szükséges a jó és hathatós politikai munka. A meggyőzés erejével kell lehetővé tenni, hogy dolgozó parasztságunk a begyűjtésben állama, népe iránti hazafias kötelezettségét lássa és teljesítse azt. A rendszeres népnevelő munka nélkül, amely az eddigi tapasztalatok felhasználásával emeli hatásosságát, el sem képzelhető jó eredmény a begyűjtésben. Az elmaradó községekben, de minden olyan községben. ahol még begyüitetlen kenyér- és takarmánygabona mennyiségek vannak, munkánk alapja továbbra is a párt- és a tömegszervezetek népnevelőinek szívós felvilágosító munkája kell, hogy legyen. Igen szép példát mutattak megyénk városaiban és községei oen egyes dolgozó parasztok. Székkutason Ludányi István 9 holdas középparaszt 100, Banka István 11 holdas középnaraszt 102 százalékra teljesítette példamutatóan begyűjtési kötelezettségét. Mészáros Pál 16 holdas szegvári közénparaszt 400, Szajánszki Mihály 4 holdas szegvári kisparaszt 300 százalékra teljesítette burgonyabeadási kötelezettségét. Nagymágocson id. Matuz János 9, Varjú Imre 5, Géza Antal 6 holdas dolgozó parasztok túlteljesítették begyűjtési kötelezettségüket. Kiskirályságon a takarmánygabona beadásban Nagránd György 12 holdas középparaszt 114 százalékos teljesítéssel a legjobban teljesítő kiskirálysági dolgozó parasztok közé került. A fenti példák is mutálják, hogy kis- és középparasztjaink szívesen eleget tesznek begyűjtési kötelezettségüknek, sőt felül is teljesítenek, ha népnevelőink alaposan megmagyarázzák nekik a begyűjtés maradéktalan teljesítésének fontosságát. A begyűjtési mozglom megyénkben nem állt meg. Es hogy jó eredményeket hozzon, az a párt- és a tömegszervezetek tovább; együttes jó politikai munkájától függ. Vasárnaponként a legjobb kuitúresoportok szórakoztatják a szegedi dolgozókat A legjobb üzemi és hivatali ku 11 ú rcsop o rt ok m i n-ien v a s árnap délután 5 órakor műsoros délutánokat rendeznek, hogy szórakoztassák és a kuttúra terjesztésével is neveljék a szegedi dolgozókat. Az első előadá.-tt 14én, vasárnap tartják meg az alsóvárosi kultúrházban, Felsővároson a Postás-otthonban, Kecskés-telepen a kultúrházban, móravárosi kultúrházban, Petőfi-telepen. József-telepen és az újszegedi kultúrházban. Felhívjuk a szegcdi dolgozók figyelmét, hogy az előadásokon minél nagyobb számmal vegyenek részt. ,,Ai 1951. év folyamán legalább 50 szízalikkal kell növelni az ócskavas, a színesfémek, a bőr, a papír, a rongy és egyéb hulladékok begyűjtését, 1950-hez képest. A minisztertanács elsősorban az ifjúságot hívja fel, hogy a, hulladékbcgyiljtésben lelkes résztvételével segítse szocialista iparunk erősítését'* — hangzik a minisztertanács határozata a takarékosságról. A szegedi és a vidéki földművesszövetkezetek megkezdték a hulladékoknak, a vas, papír, toll bőr, szőr, üveg, csont, rongy felvásárlását. Először felhívják a dolgozók figyeímót arra, hogy milyen fontos a takarékosság és, hogy a fentemlített hulladékanyagok eladásával népgazdaságunkat erősítik A föjdművesszövetkezetek plakátokat raktak ki, amelyek a hulladékanyagok felvásárlását és előnyös beváltását hirdetik. Egyes falvakban, mint például Medgyesegyhá'ián, Battonyán már az első napokban igen szép eredményeket értek el a helyi földmű vesszövetkezetek. Battonyán például az úttörők kezdték meg a vas gyűjtését. így már az első héten hét mázsa vasat gyűjtöttek be az iskola udvarára. Nem feledkeztek meg a rongy, a papír és a csont összegyűjtéséről sem. De nemcsak Battonyán és Medgycegyházán, hanem a többi falusi földművesszövetkezetekben is a minisztertanács határozata után lényeges fellendülés mutatkozik különösen a bőr, toll, csont és vas begyűjtésében. Ezekkel a kezdeti eredményekkel azonban nem elégszenek meg. hanem az úttörők és a DlSz-fiatalok segítségével felkutatják a házaknál fekvő hulladékot. Közvetlenül eljutnak a háztartásokhoz, a falpsi kovácsokhoz, állami gazdaságokhoz, számbaveszik a vashulladékot, a többi hulladékanyaigokat, összegyűjtik és napi áron kifizetik. Az ócskavas begyűjtésében a pártszervezetek felvilágosító mankóval mutatnak rá arra. milyen fontos ét jelentős nyersanyag az ócskavas 3 mennyi mindent lehet abból újragyártani. Még a mult évben is jelentős mennyiségű hadironcsot, tankot, ágyút olvasztottak fel a közmüvek, amelyekből ekét éa traktort gyártottak. A népnevelők rámutatnak arra is, hogy ha egy-egy háztartásból csupán öj-hat kilogram vassal járulnak hozzá népgazdaságunk erősítéséhez, ez már jelentős mennyiség, hiszen, ha összeszámpljuk, ezer családtól már 50—60 mázsa vasat gyűjtenek be. De rámutatnak arra is, hogy a takarékossággal és a hulladékanyagok összegyűjtésével szintén jelentős összegeket takarítanak meg és ha ezeket újra felhasználják, külföldről drágán behozott nyersanyagot pótolnak. A földmüvesszövetkezetek ana törekednek, hogy ne legyen ház. ahol ócskavas fekszik felhasználatlanul. Ezért szervezik meg ezeknek a hulladékoknak a teljes felvásárlását. Dolgozóinknak meg kell érteniök a minisztertanács határozatának jelentőségét, fel kell jsmernlök, hogy népgazdaságunknak milyen nagjr segítséget nyújtanak a vas- és fémhulladék és a többi hulladékanyagok feltárásával éti összegyűjtésével, hiszen drága külföldi anyagot helyettesítünk, takarítunk meg s növeljük népi demokráciánk gazdagságát. A minisztertanács határozata is felhívja a dolgozók figyelmét; ,,Ne feledjék, hogy minden tonna szén. vas, minden mázsa gabona és takarmány, minden méter szövet, minden tégla, minden forint megtakarítása népgazdaságunk fejlődését, ötéves tervünk végrehajtását, hazánk erejének növelését szolgálja." Az állallenvésziési trrv sikere érdekében munkaversenyre hívta ki a csorvaí „Kiss Imre" termelőcsoport a megye valamennyi termelőcsoportját A Járási Tanács Mezőgazdasági Osztálya a Községi Tanácsok és termelőszövetkezeti csoportok kép viselőinek bevonásával értekezletet tartott, amelyen megtárgyalták a minisztertanács határozata alapján a kétéves állattenyésztési, fejlesztési terv járásunkra vonatkozó részét. Kerekes János, a Mezőgazdasági Osztály vezetője megnyitó beszédében rámutatott arra, elérkezett az idő, amikor felszámoljuk az állattenyésztésben megmutatkozó szervezet, lenséget és a minisztertanács határozata nak tervszerű végrehajtásával, a Szovjetunió példája nyomán az állattenyésztés területén is hozzájárulunk ötéves tervünk sikeréhez. Török István elvtárs, a Megyei Tanács Állattenyésztési Osztályának csoportvezetője ismertette a terv jelentőségét. Rámutatott az állattenyésztésben megmutatkozó hibákra, s ismertette, milyen intézkedéseket kell végrehajtanunk a tervek sikeres végrehajtása érdekében. Rámutatott a szocialista munkaverseny jelentőségére, a kétéves állattenyésztési terv teljesítésében. Ezután a községi tanácsok kül döttei és a termelőcsoportok képviselői konkrét javaslatokat tettek a tervek végrehajtására s megvitatták az állattenyésztés terén fennálló problémákat. FoSor Ferenc, a csorvai „Kiss Imre" termelőcsoport elnöke felszólalásában ígéretet tett arra, hogy mind a községben, mind pedig a termelőcsoportban megvalósítják a szocialista munkaver senyt. Dobó András és Horvátti Imre termelőcsoporttagok nevében munkaversenyre hívta ki a megye va'amennyi termeló'cso. portjának az állaltenyésztés területén dolgozó tagjait. A versenyfelhívás szempontjai a következők: 1. Az ellési százalék emelése. 2. A növendékállalck szakszerű nevelése. . 3. Több és jobbminőségű tej. |hús, tojás stb. előállítása, i 4. A takarmányok célszerű kihasználása. 5. A takarmányok helyes begyűjtése és tárolása. 6. A betegségek és az elhullás csökkentése. 7. Az apaállatok szakszerű és gondos ápolása, mindennapi járatása. 8. A tenyésztési idő minél hosz. szabbi időtartama. A Községi Tanácsok jó munkájától függ, hogy kellő gondossággal szervezzék meg az állattenyésztés fejlesztését, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű közszükségleti cikket tudjunk bizto. sátáni az ipari dolgozóknak. A terv sikeres végrehajtása elősegíti a dolgozó parasztság életszínvonalának emelését és hozzájárul ötéves tervtlnk 81. keres végrehajtásához. Az értekezlet végén jutalmat osztottak ki a járás és a város leggondosabb apaállatgondozóinak. Bózsó Szilveszter szentmihályteleki. Kovács Pál deszki, Huboda József kisteleki és Dobó András csorvai termelőcsoporttng 200— 200 forint pénzjutalomban részesült. Az értekezlet hathatós segítséget nyújtott abban, hogy a tapasztalatokat hasznosítva, sikerrel tudják végrehajtani a minisztertanács határozatát. In?ri tanfo'vemok indulnak a Géüfiszeli Tecfin v "bán A nehézipari minisztérium engedélye alapján a szegedi Gépészeti Technikumban (volt Felsőipariskola, Szeged, Kálvária-tér 6/b) az alábbi képesítési nvujtó esti tanfolyamok indulnak: Stabil, és lokomobil gőzgépkezelő, robbanómotorkezelő, stabil- és lokomobil gőzkazán-fűtő, vas- és fémesztergályos, láng. és Ívhegesztő, villamosmű-kezelői, műszaki rajz továbbképző, rajzmásoló, részletszerkesztő, rádiószerelési belanttó, autóvillamossági betanító, műszerész betanító. A tanfolyam hntlgnfásának részleteiről az iskola igazgatósága mindennap reggel 8 órától délután 6 óráig ad felvilágosítást.