Délmagyarország, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-27 / 22. szám

! IWOMBAT, 1991. JANUAR 27. Jg| '(folytatás az 1. oldalról) I" !A. vaskohászatban tovább töké­|etesi tették a nyersras és acél ter. (Bélését, A bánya- és szénipariban mo­Bem géptípusok alkalmazásával haladottabb módszereket vezettek be az érc- és a szén kitermelé­sére és dúsítására. A gépgyártásban tovább fej­lesztették az öntés és kovácso­lás, préselés, a fémfeldolgozás, a hő segítségével történő és he­gesztési munkálatok új technoló­giai folyamatait. 1950-ben a gépgyártásban munkálatok folytak az önműködő és futószalagos termelés további bevezetésére és jelentékenyen kiszélesítették a műszerek alkal­mazását a technológiai folyama­tok menetének ellenőrzésére, A kohászati iparban kiszélesí­tették a nagyolvasztók és a Mar­tin-kemencék hőfolyamatai ellen­őrzésének automatizálását. A könnyűiparban új, magas termelékenységű gépeket és ön­működő szövőgépéket rendszeré­rt,ettek. 1950-ben növekedett a. munka­Sok, mérnökök és technikusok találmányainak és újításainak száma. Az 1950-ben csupán az ipari üzemekben bevezetett talál­mányok ég újítások száma több mint 600.000. 4. Mezőgazdaság 1950-ben új sikerek születtek a szocialista földművelés további fel­lendítése, a kolhozok és szovhozok társadalmasított állattenyésztésének fejlesztése és a kolhozok szervezeti és gazdasági megszilárdítása terén. A gabonafélék összterméseredmé­nye 1950-ben 7 milliárd 600 millió pud volt (1245 millió mázsa). A feladatot, amelyei nz ötéves terv a gabonafélék termelése te­rén 1950-re előirt, tűlteljesi. tették. A gyapot össz terméseredménye 2 millió 750 ezer tonn„ volt. A cukorrépa 1 millió 200 ezer fonnáva! volt több az 1949 évinél. A mezőgazdasági termények ve­tésterülete 1950-ben az 1949. é\lhez képest 6.6 millió hek­tárra] növekedett. Sikeresen befejezték az őszi ve­tést, amellyel az 1951. évi termést készítették elő. 'A'z őszi növényfaj­fák állami vetéstervét teljesítették. 1950 őszén az előző évihez képest nagyobb arányokban és sokkal rö­videbb idő alatt folyt le a tarlóhán­tás az 1951, évi tavaszi vetemé­nyek alá. Mult évben a mezőgazdaság több ni int 180.000 traktort kapott, 15 ló­erős traktorokra átszámítva, továb­bá 46,000 kombájnt. 82.000 teher­gépkocsit és több mint 1 millió 700 ezer vonlától és egyéb mezőgazda­sági gépet. A mezőgazdaság technikai felsze­relésének növekedése 1950-ben le­hetővé tette a mezőgazdasági mun­kák gépesítési színvonalának jelen­tűs emelését A gép. és traktorát, lomások 1950-ben 15 százalékkal nagyobb mennyiségű mezőgazdasá­gi munkát végeztek el a kolhozok­ban, mint 1949-ben. A kolhozokban 1950-ben a szán­tás és tarlóliántásnak több mint 90 százalékát traktorral végez­ték. A gabonavetésterület felét a kolho­zokban kombájnokkal aratták és csépelték. 1949-hez viszonyítva növekedett A mezőgazdaság műtrágyával és üzemanyaggal való ellátása is. Ko­moly sikereket értek el a kolhozok és szovhozok közösségi állattenyész­tésének fejlesztésében. A kolhozok közösségi jószágállománya előzetes adatok szerint 1950-ben a követke­zőképpen növekedeti: szarvasmarha 10 százalékkal, sertés 28, a juh és kecske 13, a ló 15 százalékkal. A baromfi­állomány a kolhozokban 44 szá­zalékkal cmrlkedett. 'A' Szovjetúnió szovhozügyi mi­nisztériumának vezetése alatt álló szovhozokban is jelentősen emel­kedett a jószágáltomány 1950-ben. Az 1948-ban elfogadott mezővédő erdőültetési terv teljesítése során a Szovjetúnió európai szlyeppés és erdőssztveppés részében lévő kol­hozok, erdőgazdaságok, erdfivédő állomások és szovhozok 1,350.000 hektár területen ültettek védőerdő­ket, ebből 1950-ben 760.000 hektá­ron. A mezővédő erdősávok ülteté­sének 1950-re vonatkozó tervét túl­teljesítették. 5. A vasúti, vizl és gépkocsi teherszállítás növekedése 1950-ben a vasúti teherszállítás évi tervét 105 százalékban teljesí­tették. Az átlagos napi teherszállí­tás 1950-ben az előző évihez képest }3 százalékkal növekedett. Az egy tonnakilométerre eső üzematiyagfelhasználás a vasutaknál 1950-ben 5 százalékkal csökkent 1049-hez képest. A folyami teherszállítás 1950-ben az előző évihez képest 16 százalék­kal emelkedett, de nem teljesítette az évi teherszállítási tervet. A gépkocsikon történő teherszál­lítás 1950-ben 18 százalékkal növe­kedett az 1949. évihez képest. 6, A beruházások növekedése a népgazdaságban 1950-ben az állami beruházások 23 százalékkal emelkedtek 1949-hez képest. 'A' villanytelepek építésében 32, a vas- és fémkohászatban 16, a szén- és olajiparban 15, a gép­gyártásban 9, az épftőanyagiparban 16, a könnyű- és élelmiszeriparban 10, a gép. és frakforállomásokon és a szovhozokban 48, a közle­kedésben 22, a lakásépítésben 18 százalék volt az emelkedés. 1950-ben a minisztériumok és hi­vatalok építői és tervező szerveze­tei munkálatokat folytattak az építkezési költségek csökkentése ér­dekében, úgy, hogy megszüntetik a felesleges kiadásokat a tervekben és a költségvetésekben, továbbá úgy, hogy a tervekben figyelembe veszik a magas termelékenységű gépcsoportok alkalmazását, az élen­járó üzemek eredményeit tükröző technológiai normákat és termelési módszereket. Ugyancsak figyelembe veszik a gazdaságos tervezési meg­j oldásokat, csökkentik az építkezé­sek időtartamát, javítják az építési és szerelési munkák megszervezé­sét, jelentékenyen fokozzák az ösz­szes munkanemek gépesítését és szélesebb körben vezetik be a nagy­üzemi módszereket. 7. Az áruforgalom fejlődéle Az ipari és mezőgazdasági ter­melés terén 1949-ben elért újabb sikerek alapján, a munka termelé­kenységének emelkedése és a ter­melési önköltség csökkenése alap. ján a kormány 1950 március 1-én a jegyrendszer megszűnése óta sorrendben már a harmadik ár­leszállítást hajtotta végre a köz­szükségleti eikkek állami kis­kereskedelmi áraira vonatko­zólag. Az újabb árleszállítás a rubel még nagyobb megszilárdítására, vásárló­képességének további emelésére és az áruforgalom jelentős emelkedé­sére vezetett. 1950-ben az állami és szövetkeze­ti kereskedelem útján a lakosság­nak az összehasonlító árakban ki­fejezve 30 százalékkal több árut adtak el, mint 1949-ben. az élelmi­szerek eladása 27 százalékkal, az iparcikkeké 35 százalékkal nőtt. A kolhozpiacokon az árak 1950­ben tovább estek. 8. A munkáitok é* alkalmazottak •zárnának nttvekedé«e éi a mnnka termelékeny-légének emelkedése A Szovjetunió népgazdaságá­ban a munkások és alkalmazot­tak létszáma 1950 végén 39.2 millió ember volt, 2 millió em­berrel több, mint 1949 végén. Munkanélküliség az ország­ban 1950-ben épúgy nein volt, miként az előző évek­ben sem. Szaktanfolyami oktatás útján 1950-ben új kádereket képeztek ki és 7 millió munkás és alkal­mazott szakképzettségét emel­ték. 1950-ben az ipariban foglalkoz­tatott munkások termelékenysége 12 százalékkal ©méikedett az 1949 évihez képest 9. A kultúra fejlesztése, közegészségügy, városrendezés Az 1950-es esztendőt a kul­túra fejlesztése és a dolgozók kulturális színvonalának emelke­dése jellemzi. Az év végén az elemi, a hétosztályos és középis­kolákban. a technikumokban és más tanintézetekben 37 millió volt a tanulók száma. Az ezekben a tanintézetéieben foglalkoztatott tanerők száma elérte az egy­millió 600.000-et és 80.000-rel volt több, mint 1949-ben. 1950-ben az ország 880 főisko­láján, a levelező tanulókat is be­leértve, 1,247.000 diák tanult. Számuk az 1949 évihez viszo­nyítva 115.000-rel emelkedett. Az 1930-ben kiadott könyvek pél­dányszáma 21 százalékkal emelke­dett az előző évihez képest. A filmszínházak, mozik és ván­dorfiivetítök száma 1950-ben több mint 5000-rel növekedett. 1950-ben a kórházakban és a szülőotthonokban az ágyak szá­ma 47 000-rel volt több, mint 1949-ben. Az orvosok száma 1950-ben 7 szá­zalékkal emelkedett. 1950-ben — mint az előző évek­ben is — nagyszabású munkák folytak a közüzemek építése, a vá­rosok és munkáslakótelepek fejlesz­tése, a vízvezetékhálózatok építése, a villamos- és troUeybuszközlekedés bővítése, továbbá a lakások gázzal való ellátása, a városok fásítása, kövezése, aszfaltozása, terek és par. kok, sugárutak építése terén, 10. A nemzeti jövedelem é» a lakosság Jövedelmének emelk edéae A Szovjetunió nemzeti jövedelme 1950-ben 21 százalékkal emelkedett az 1949. évihez viszonyítva, össze­hasonlító árakban. A nemzeti jöve­delem növekedése lehetővé tette a lakosság anyagi helyzetének továb­bi jelentős javulását és a szocialis­ta termelés további szélesítésének biztosítását városban és falun. Az 1950 március 1-én végrehaj­tott árleszállítások következtében a munkások és alkalmazottaik reálbé­re 15 százalékkal emelkedett. A parasztok kiadásai az ipari termé­kek olcsóbbodása következtében 16 százalékkal csökkentek. Ezenkívül a lakosság 1950-ben — miként az előző években is — je­lentős segélyekben, különböző jutta­tásokban, ingyenes és kedvezményes üdülésben, legalább kéthetes fize­tett szabadságban részesült az ál­lamtól. A Szovjetunió miniszteri anó­csa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal. A minisztertanács ülése Akikre BÜSZKÉK VAGYUNK Alsóvároson Jójárt Sándor ötholdas dolgo­zó paraszt kenyérgabonából 143, takarmánygabonából 168, burgo­nyából ped'g 100 százalékig tett eleget begyűjtési kötelezettségé­nek. Jójárt Sándor elmondotta, mindig igyekezett úgy gazdál­kodni, hogy túlteljesítse begyűj­tési kötelezettségét. Jójárt Sándor már régen fog­lalkozik azzal a gondolattal, hogy belép az Uj élet termelő­csoportba. Mióta megalakult a csoport, figyelemmel kíséri fej­lődésüket, eredményeiket. — Habár a földterület annyi­felé van, ahány tagja van a csoportnak s így sokkalta ne­hezebb a megmunkálása —, mégis szép eredményeket tudnak felmutatni — mondotta Jójárt Sándor- Csak sokkal könnyebb közösen, gépek segítségével dol­gozni. őszre én is csoporttag szeretnék lenni! Kispéter János is jó példával jár elől. Ő kenyérgabonából 155, takarmánygabonából 110, burgo­nyából 124 százalókra teljesítet­te beszolgáltatási kötelezettsé­gét. Nagyi István ma már az Uj élet termelöcsoport tagja. De csoportbalépése előtt be akarta bizonyítani, méltó arra, hogy termelőcsoporttag legyen. Ke­nyérgabonából 150, takarmány­ból 113, burgonyából 100 száza­lékos eredményt ért el. Felsfívároson is vannak olyan dolgozó parasz­tok, akik élenjárnak a termény­begyűjtésben- Bakacsi Sándorné 10 holdas középparasztasszony kenyérgabonából 106, takar­mánygabonából 102, burgonyából 100 százalékig tett eleget be­szolgáltatási kötelezettségének. • A Felsővárosi feketeföldeken Gera József 10 holdas középpa­raszt is túlteljesítéssel harcol a békéért. A beszolgáltatásnál ke­nyérgabonából 188, takarmány­gabonából 102 százalékra teljesí­tett. • Hajdú János is majdnem két­szeresen teljesítette gabonabe­adási kötelezettségét, 182 száza­lékos eredményt ért el. Takar­mánygabonából 107 százalékra teljesített A minisztertanács Dobi István elnökletével pénteken délelőtt ülést tartott. A minisztertanács a munka tör­vénykönyvéről az Elnöki Tanács elé terjesztendő törvényerejű ren­delettervezetet fogadott el. A tör­vényerejű rendelet a munkavi­szonyra vona'kozó, eddig különbö­ző jogszabályokban lévő rendel­kezéseket egységes rendszerbe fog­lalja. Az Elnöki Tanácsnak a minisz­terhelyettesekről hozott törvényere­jű rendelete alapján a miniszter­tanács elhatározta, hogy az Elnöki Tanácshoz előterjesztést tesz mi­niszterhelyettesek kinevezésére. Törvényerejű rendelet a miniszterhelyettesekről A Népköztársaság Elnöki Taná­csa törvényerejű rendeletet hozott a miniszterhelyettesekről. A törvényerejű rendelet értelmé­ben az államtitkári és minisztéri­umi csoportfőnöki állások megszűn­nek. Ahol a jogszabályok és egyéb rendelkezések államtitkárról, vagy csoportfőnökről tesznek említést, helyettük mindenütt miniszterhe­lyettest kell érteni. A minisztériumokban működő miniszterhelyettesek egyike a mi­niszter első helyettese, aki a mi­niszter tennivalóit látja el, annak akadályoztatása esetében. A mi­niszterhelyettesek jogkörét a mi­niszter határozza meg. A minisz­terhelyetteseket a minisztertanács javaslatára a Népköztársaság El­nöki Tanácsa nevezi ki. Dr. Petru Groza és Dobi Islván táviratváttása a magyar-román barátsági szerződés aláírásának évfordulója alkalmából A magyar.román barátsági, együttműködési és kölcsönös se. gélynyujtási egyezmény aláírásá­nak harmadik évfordulója ajkalmá­ból dr. Petru Gróza, a Román Nép. köztársaság minisztertanácsának elnöke és Dobi István, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsá­nak elnöke között meleghangú táv iratváltás történt. „Ez a szerződés, megpecsételve együttműködésünket és testvéri kapcsolatainkat, arae. 1/ek állandósultak népeink között, hatalmas erőt jelent a béke meg­védése szempontjából — hangsú­lyozta dr. Petru Gróza táviratában. Népeink a hatalmas béketáborba egyesülve, amelynek éién a győzei. mes Szovjetunió és a nagy Sztá­lin áll, határozott harcot folytat, nak az új háborúra gyújtogató im. perialisták ellen." „Legmelegebb jókivánataimat küldöm önnek és a baráti román népnek — hangzik Dobi István táv irata —, amely a magyar néppel vállvetve harcol a vüág békéjének nagy ügyéért, a hatalmas Szovjet­unió és a nagy Sztálin vezetésével. Kívánom, hogy a két népet ösz­szefüző szcrzó'dés minden évfordulója egyre újabb és nagyobb ered. menyeket és sikereket jelezzen a jövőben is népeink számára, szocia­lista jövőjüket építő munkájukban." A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadi jelentése A koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága közli, hogy a néphadsereg légiereje az utóbbi időben az arcvonal és a mögöttes területek fölött kifejtett tevé­kenysége során nagy sikereket ért el. Január 24-én a néphadsereg légierejének 14 vadászgépe ke­mény légicsatát vívott 35 ellen­séges vadászgép ellen Szinyicszu (Szingisziu) és Szinanycszsu (Szinansziu) fölött és lelőtt 8 el­lenséges repülőgépet, eröspn megrongált két ellenséges repü­lőgépet. Január 25-én Incson (Csemul­po) térségében a néphadsereg egységei elsüllyesztettek két el­lenséges hadihajót. Újabb egyéni gazdálkodást folytató gyümölcs- és szőiőesoportok alakulnak Csongrád megyében Csongrád megyében is egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik az egyéni gazdálkodást foly­tató gyümölcs- és szőlőcsoportok iránt. A megye területén eddig 17 egyéni gazdálkodást folytató szőlőcsoport alakult meg- Ötszáz dolgozó paraszt körülbelül 600 katasztrális hold szőlő- és gyü­möicsterülettel lépett be a cso­portokba, mert így biztosítva látják a szőlő és gyümölcs ter­mesztéséhez szükséges védekező­szerek beszerzését. A kormány­zat a védekezőszereket kellő időben és kellő mennyiségben rendelkezésére bocsátja szőlő- és gyümölcstermelő dolgozó pa­rasztságunknak. Balástyán a szőlőtermelő cso­port vezetőségválasztó közgyűlé­sén számos szőlőtermelő dolgozó paraszt gyűlt egybe. A nagy ér­deklődést bizonyítja, hogy a ked­vezőtlen időjárás ellenére öt-hat. sőt tíz kilométer távolságról is eljöttek a dolgozó parasztok a gyűlésre. A dolgozó parasztok megvitatták azokat a kedvezmé­nyeket, amelyeket a kormányzat juttat a csoport részére. Mórahalom községben e hó­napban alakult meg az egyéni gazdálkodást folytató szőlőter­melők csoportja, amelybe nap­ról-napra újabb és újabb dolgo­zó parasztok lépnék be. A föld­művesszövetkezetek dolgozói je­lentős mértékben hozzájárulnak a csoport taglétszámának növe­léséhez jó szervező és felvilágo­sító munkájukkal- Kovács Béla az Országos Pártkongresszus tiszteletére felajánlotta, hogy 50 katasztrális hold szőlőterületet szervez be a csoportba. Felaján­lását sikerrel teljesíti, mert két nap alatt 'kilenc dolgozó pa­rasztot szervezett be a szőlőter­melő csoportba, összesen 18 ka­tasztrális hold földdel. „Dalolva szép az élet" című magyar film Bécsben A napokban mutatták be az egyik bécsi mozi zsúfolt nézőtere előtt a „Dalolva szép az élet" cimü magyar játékfilmet. A bemutatón az Oszt­rák-Magyar Szövetség nevében dr. Wernigg hívta fel a magyar népi demokrácia e filmalkotásának érté­keire a közönség figyelmét. A bécsi újságok is megemlékeztek a magyar film sikeréről. Az Österrcichischa Zeitung hosszabb cikkében kiemeli, hogy a közönség lelkes tetszésnyil­vánításokkal kisérte a filmszalag izgalmas cselekményét és népi ze­nén felépült dallamait. Tűzálló munkaruha A leningrádi Munkaegészség­ügyi Intézet munkatársai újfajta tűzálló munkaruhát készítettek a meleg hőmérsékletű munkahe­lyen dolgozó munkások számára. A ruha vásznára fehér bádogból készült vékony pikkelyek vannak varrva. A lemezek olyan köny­nyűek, hogy a ruha egyáltalán nem akadályozza a mozgást. Eb­bein a munkaruhában a munkás nem érzi a hőséget, mert a leme­zek között szabadon jár a le­vegő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom