Délmagyarország, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-27 / 22. szám

Ma délben nyílik meg „A Szovjetunió 16 köztársasága" című kiállítás A SZOl tiltakozó távirata a martinsvillei hét néger Italaira ítélése ellen VIII. EVF. 22. SZÁM. ARA 50 FILLÉR szombat. 1051. janii ab 27 A terménybegyűjtésről Az elmaradás oka kétségtelen (n. p.) Hét hónapja mult, hogy az első búzával tömött zsákokkal megrakott kocsik elindultak a földművesszövetkezetek raktárai felé, s megkezdődött a terménybegyűjtés Csongrád megyében, az Alkotmányunk ünnepére tett felajánlás nyomán. A cséplőgéptől indultak el a fogatok, a gép alól adták be a dolgozó kis- és kczépparasztok — a termelőszövetkezetek példáját követve — gabonájukat. Járások, községek, dolgozó parasztok versenyeztek egymással: ki ad be több gabonát a nép államának. Most, hét hónap távlatából visszatekintve, azt kell megállapítanunk, hogy az augusztus 20-a előtti lelkes begyűjtési verseny erősen szalmaláng-szerü volt. Mert az Alkotmány ünnep© után mintha elvágták volna a verseny fonalát, úgy szakadt meg, úgy csökkent a begyűjtés üteme. Később — igaz — lökést adott a begyűjtésnek a tanácsválasztásokra tett munkafelajánlás, de mégsem alakult ki olyan verseny és nem született meg olyan eredmény, amely ma büszkeséggel — de legalább is megnyugvással — tölthetne el minden csongrádmegyei dolgozót. A begyűjtés terén még mindig messze el vagyunk maradva a 100 százalékos teljesítéstől. Feladataink még mindig hatalmasak ezen a téren. A begyűjtés kérdése nem rövidlejáratú kampány, hanem állandó harc mindaddig, míg kötelezettségeinknek eleget nem tettünk. Fel kell tehát számolnunk minden olyan nézetet, amely a begyűjtési versenymozgalmat kampányszerűen akarja vinni. De emellett még több káros nézetet kellett megszüntetnünk. Községi pártszervezeteinknél és a tanácsoknál még ma is többször találkozhatunk a kulákoik, az ellenség által terjesztett megállapításokkal. Hányszor lehet hallani párttagtól és tanácstagtól is azt — mikor más község eredményére hivatkoznak: „Ott, abban a községben könnyű elérni a 100 százalékot, de próbálják meg nálunk." Vagy „kenyérgabonából lehet eredményt elérni, de a kukoricából nem." Ezeket — és a hasonló nézeteket — az ellenség sugalja. Ott, ahol így beszélnek, nem csoda, ha nem halad a begyűjtés. Mert ezek a jelek azt mutatják, hogy a tanács egyes tagjai — sőt még párttagjaink közül is egyesek — az ellenség „agitációjának" uszályába estek. Hogy mennyire kitalált és az ellenség által sugalmazott nóta a jó felvilágosító, tudatosító munka hiánya. De nem utolsó sorban a begyűjtést végző szerveink liberális intézkedései, az hogy kesztyűs kézzel bántak a kuIákkal. Az elszámoltató bizottságok ahelyett, hogy következetesen végrehajtották volna feladatukat, maradéktalanul elszámoltatták volna a kulákot — alkudozásiba bocsátkoztak, egyez-1 jellemzik kedtek a dolgozó nép ellenségeivel. Ha megtalálták a felesleget, nem nézték, mennyi takarmányra van a kuláknak szüksége, hanem egyszerűen .kapásból" mondtak egy számot. így állapították meg, mit kell beszállítani a kuláknak. Előfordult azután az, hogy felesleges takarmányt haD Szovjetunió minisztertanácsa melleff miMúű Központi Statisztikai Hivatal közlése a Szov etunio 1S50. évi népgazdasásfejíeszfési állami terve teljesítésének eredményeiről Az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés fejlődését, a beruházásokat, az áruforgalom növelését és a nép anyagi és kulturális életszínvonalának emelését az 1950. évben a következő adatok 1. A termelési tere teljesítése az iparban Az 1950-es évben az ipar össztermelési tervét 102 százalékban teljesítették. Az ipari össztermelési tervet 1950-ben: a vaskohászati minisztérium 101, szénipari gyott meg az elszámoltató bi-iminisztérium 100.8, a köolijzottság továbbra is népünk ellenségeinél. Az ilyen és ehhez hasonló liberális intézkedések, alkudozások azt eredményezték, hogy a kulák hörcsög módjára raktározott, több helyen nem a saját házában halmozta fel. hanem szanaszét, ismerőseinél, a vele szimpatizálóknál helyezte el ipari minisztérium 101, villamossrőművek minisztériuma 102, vegyipari minisztérium 104, autó- és traktoripari minisztérium 102, szerszámgépgyártási minisztérium 102, mezőgazdasági gépgyártási minisztérium 100.1, a Szovjetunió építőanyagipari minisztériuma 104, a Szovjetunió felesleges terményeit, amelyeket F könnyűipari minisztériuma 104, azután feketepiacon igyekezett elárusítani. Minden becsületes ember igaz ságosnak, sőt szükségesnek tart ja a közellátásunk és népgazda ságunk ellen áskálódó kulákok, i spekulánsok szigorú megbüntetését. A becsületes dolgozók kívánságát fejezi ki az élelmezésügyi minisztérium legújabb rena Szovjetunió élelmiszeripari minisztériuma 103, a Szovjetunió filmügyi minisztérium ipari vállalatai 110 százalékban teljesítette. Az 1950-es esztendőben jelentékeny mennyiségű szenet, kőolajat, benzint, petróleumot, villamosenergiát, vasércet, színesfémet, lokomobilt, Diesel-motort, delkezéae is. amely szerint azok H teher- és személygépkocsit, goa kulákok, akik terménybe-idási Blyóscsanáevat. önműködő darut, hátralékukat többszöri felszólí- 3 nagyteljesítményű kotrógépet, tás, sőt helyszíni elszámoltatás Inagy- és nehéz szerszámgépet, ellenére sem teljesítették, kész-1 raültetőgépet. lenarató ko-.nleteiket elfeketézték: beazolgál-sbájnt, kaucsukot, cementet, abtatásl hátralékuk erejéig búza- H laküveget, gramofont, varrógéküograuwmként két forint pénz-jpet, órát, fényképezőgépet, gyabeli kártérítést kötelesek fizetni J oot-, len- és selyemszövetet, Egyéb hátralékosoknak pedig Ihúst, kolbászfélét, cukrot, cukrábeadási hátralékuk minden egyes Iszati készítményt, konzervet, búzakilogramja után egy forint!teát, szeszt, cigarettát, szappant, kártérítést kell fizetniük. "pezsgőt és sok más ipari terméNemcsak halmozott, nem-1 ket termeltek terven felül, csak szabotált a kulák, hanem | Az össztermelésitervettel,.agitált" is. Ezt pedig nem ver-;ízesítették és túlteljesítették, ték vissza községeink vezető I Ugyanakkor egyes minisztériuszervei. Nem vezették elsősorban B mok egyeg termékfajtákban nem helyi pártszervzeteinfc úgy a fe|-R teljesitettéik a tervet. világosító munkát, hogy szétzúzták volna az ellenség hazudozásait. Legyőzni, porrázúzni az ellenség érvelt, megváltoztatni az elmaradottak véleményét — csakis kommunista felvilágosító, nevelő munkával és főleg: gyakorlati példamutatással lehet. ...... Nem egyik napról a másikra. ™les választéka es minőseget hanem szívós, fáradságos, hosz-'^toen megállapított feladatoszadalmas munkával. Nem elé- ^t azo"ban az 'Pa/Kcak . ,fem például a „nem termett' siránko-1 gedhetünk meg azzal, hogy a | valamennyi agazatában teljesizás, hogy mennyire nem így ál) népnevelő egyszer ellátogatott és beszélt a dolgozókkal: fel kell 1950-ben javult az ipari termékek minősége. Jelentékenyen megnövekedett azoknak az ipari és élelmicikkeknek termelése, amelyek iránt a lakosság részéről nagy kereslet mutatkozik. Az állami tervben az ipari tertették 100 százalékig- így például a vaskohászati minisztérium nem teljesítette a tervfeladatot egyes vas- és acélfajták termelése terén. 2. Az Ipari ttrmeléa növekedése A legfontosabb ipari termékek termelése 1950-ben 1949-hez viszonyítva a következőképpen változott meg: Az 1950-es év termelése az 1949. évi termelés százalékában kifejezve: nyersvas 11?, acél 117, szén 111, kőolaj 113, benzin 117, villamosenergia 116, fővasúti villamosmozdony 124, teherautó 130, személyautó 141, autóbusz 113, motorkerékpár 134, ekszkavátor 128, önműködő daru 112, szövőgép 126, traktor 123, arató-cséplőgép 159, traktorvon tatású eke 147, traktorvontatású vetőgép 1S5, traktorvontatású kultivátor 167, műtrágya 119, cement 126, tégla 124, előregyártott ház 119, rádió 122, óra 127, fényképezőgép 156, gyapotszövet 108, gyapjúszövet 103, bőrlábbeli 124, gumi lábbeli 118, hús 135, állati eredetű zsír 107, cukor 123. A Szovjetúnió egész Iparának össztermelése 1950-ben 10-10hez viszonyítva 23 százalékkal emelkedett. 1950-ben tovább javult az ipari felszerelés kihasználása. A vaskohászati minisztérium üzemeiben a Martin-kemencék alapterületének négyzetmétere után számított acéltermelés megnövekedett. Az elmuit évben bányakombájnokat nagyobb arányban használtak a szénipari minisztérium üzemeiben és a bányakombájnok termelékenysége növekedett. A villamcserőművek minisztériumának üzemeiben csökken az1 zálására, tudományos kutatómunbeliil 6 százalék. Az Ipar és a közlekedés fejlesztésében 1040-ben elért sikerek, a munka termelékenységének növelése, a termelési költségek csökkentése eredményeképen a kormány 1950 február elsején csökkentette a fémek, gépek, felszerelési tárgyak, vegyi anyagok, építőanyagok, fa és papir árát, ugyancsak csökkentette a villamoscnergia és a vasúti teherszáliilás tarifáját is. Az önköltség további csökkentése lehetővé telte, hogy az építési költségek leszállítása céljából 1950 július elsején tovább csökkentsék az anyagok és felszerelési tárgyak árát, a szállítási dijakat. <1. Az új technika fokozott alkalmazása a népgazdaságban 1950-ben a megállapított tervnek megfelelően a népgazdaság valamennyi ága. * zuiában az új technika fokozott alkalmazása terén komoly sikereket értek el. *A" hazai ipar több mint 400 újtipusú és márkájú nagytermelékenységű gépet és berendezést gyáriolt, A hatalmas vizierőtelepek és nagy csatornák építésének céljaira, a szén és egyéb bányaipar további gépesítésének céljára hatalmas, nagytermelékenységíí egy- és lőbbmerítőkanalas ekszkavátort és talaj, gyalut, ujtipusú szénkombájnokat, új szén- és kőzetrakodó gépeket gyártottak. Az autómobiliparban meg. kezdték az új, kényelmes, hát. üléses ,.Zim".szeméIyautók és az új „Zisz—155" autóbuszok gyártását. Uj mezőgazdasági gépeket .készítettek. Ezek lehetővé teszik a gabonafélék, ipari és kerti növények vetésének és aratásának még fokozottabb gépesítését. Az új gépek között vannak nagy termeié, kuiységű gabonakombájnok és há romsoros répaszedő kombájnok. Uj berendezéseket gyártanak a terr elési folyamatok ellenőrzésének és szabályozásának automstia valóságban a helyzet, mutatja a statisztikai hivatal napokban kiadott jelentése is. Az itt közölt adatok is azt bizonyítják, hogv a kenyérgabonatermésünk 9.7 százalékkal multa felül az előző évit. Kukoricatermésünk is több volt, mint 1949-ben. Ez a megállapítás vonatkozik Csongrád megyére is. Csík itt az történt, hogy a begyűjtést végző szervek nem álltak a hivatásuk magaslatán. Elsősorban maga a Megyei Tanács kereskedelmi osztálya sem. Neon kis mértékben járult hozzá a lemaradáshoz a begyűjtés terén megmutatkozó laza ellenőrzés. Van miből teljesíteni kötelezettségünket. Csongrád megye dolgozó parasztjainak van mit eladni a dolgozók államának és el is adják, becsülettel viszik a begyüitőhelyre gabonájukat, takarmányukat. vagy bármilyen más terményüket, ha meggyőzik őket ennek nagy jelentőségéiről. Ezt a megállapítást támasztja alá a közelmúlt hetekben lezajlott kukoricahét eredménye is. keresni ismételten, beszélgetni vele és meggyőzni Pártunk, népi államunk intézkedéseinek helyességéről. Akadtak és akadnak ma is olyan népnevelők, akik könnyen, sőt felelőtlenül fogják fel feladatúit elvégzését. Ha első agitációs útjuk során nem érnek el eredményt, kereken kimondják, hogy nem lehet meggyőzni az illető dolgozó parasztot- így termés-etesen nem lehet és nem is szabad Pártunk szavát, felhívását, útmutatását magyarázni. „A Párt útmutatásait — mondotta Sztálin elvtárs — türelmesen és gondosan kell megmagyarázni, hogy az emberek megértsék. mit akar a Párt és merre vezeti az országot. Ha nem értették meg ma, igyekezzetek azt holnap megmagyarázni, ha nem értették meg holnap, magyarázzátok meg holnapután". — Magyarázzák tehát népnevelőink türelemmel, odaadással dolgozó parasztjainknak Pártunk útmutatását. Magyarázzák meg, hogy a begyűjtés és a béke ügye elválaszthatatlan egymástól, hogy az államnak eladott termény a béke erősítését, a szocializmus építését szolgálja. És a magyarázat mellett mutassanak példát párttagok és tanácstagok egyaránt. A kommunisták, párttagok példamutatása óriási szervező és lelkesítő erő Tehát minden kommunistának magánaik kell példát mutatnia, hogy igazi lendületet kapjon a begyűjtési verseny és százszázalékig befejezhessük a terménybegyüjtést. Az üzemekben és a mezőgazdaság szocialista szektoraiban a munka frontján új sikerek eléréséért küzdenek, versenyeznek a dolgozók. így üdvözlik örömmel, lelkesedéssel Pártunk Országos Kongresszusát Még ma s egymást követik a felajánlások, s nap mint nap újabb és újabb eredményeket hoznak a teljesítések. Az üzemek és a mezőgazdaság szocialista szektorának dolgozói mögé fel kell záregységnyi villamosenergia előállítására fordított fűtőanyag. Jobb hatásfokkal használták ki a Szovjetunió építőanyagipari minisztériumának üzemeiben a cement- és téglagyártás felszereléseit is1950-ben az ipar gazdaságosabban használta fel a nyersanyagot, fűtőanyagot és villamosenergiát. Csökkent az anyagveszteség és a hulladék, növekedett a munka termelékenysége, a forgóalap forgási sebessége meggyorsult. Az önköltségcsökkentés ezerkilencszázötven évi tervét az ipari termelésben teljesítették. Az ipari termelés önköltségének csökkentése öszszchasonlító árakban kifejezve köriitkóznia az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztságnak is. — Amikor a város dolgozói a legnagyobb erőfeszítéssel, lelkesen harcolnak a munka frontján — írták felhívásukban a SzüVOSz esongrádme-gyei küldöttei — nekünk, dolgozó parasztoknak támogatnunk kell ezt a harcot, ami értünk íe folyik úgy, hogy feleslegeinket minél előbb békák végzésére. 1950.ben jelentékeny munkát vé. ge-ztek a sok és nehéz testi munkát igénylő munkálatok gépesítése terén. A szén iparban befejeződött a réselésnek, a fejtésnek, rakodásnak és a szén földalatti szállításának gépesítése. A szén rakodásának gépesítése 1049-hez viszonyítva 2 és félszeresre fokozódott. A szénrakodás azonban még mindig nincs eléggé gépesítve. Fokozódott a föld és betonmun. kők gépesítése az építkezéseknél, a be- és kirakodó munkák terén, a vasúti és vizi szállításnál (Folvtatás az 5. oldalon) veit, fe'eslegüket leadják a dolgozók államának. Négy nappal ezelőtt versenyfelhívást intézett a szegedi Járási Tanács végrehajtó bizottsága Csongrád megye dolgozóihoz. A versenyfelhívásban vállalja, hogy a Pártkongresszus tiszteletére a terménybegyüjtést legkésőbb március 18-ig a járás minvisszük a földművesszövetkezet Jn ko^ege teljesít,. Vasze hnov raktáraiba Munkásságunk bizto-; ^riVt'fT sítja számunkra a szükséges | iparcikket, mi pedig az ő élelme- j ^nmnybegyuj.es, versenyre zcsüket- így a kölcsönös segítés » mefy.ef va!a'™nny( do " alapjáa szilárdul a munkás-pa-! Parasztját. Csatlakozzanak raszt szövetség. I'hhez- „a Járásink I megyeink valamennyi dolgozó Ez a néhány szó megmondja, | parasztja- Vezesse ezt a vermiként kell felzárkóznia Cson- senyt, irányítsa mindenütt a grád mogye egyénileg dolgozó Párt helyi szervezete a községi parasztságának az ipari dolgo- tanáccsal karöltve. Vonjuk be zók, a mezőgazdaság szocialista ebbe a munkába a DISz-t, a töbrzektorainak dolgozói mögé. Vi-! bi tömegrasrvezetet, a bókebilágosan megmondia. hogy azzal zottségot, vigyék ezt a munkát ünnepelhetik legméltóbban a úgy, hogy valóban méltó kószüKcngresszust, ha maradéktalanul j [ődés legyen ez Pártunk II. Konteljesítik a terménybeadási ter-1 gresszusára.