Délmagyarország, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-26 / 21. szám

7.F.I.K ZOLTÁN> AZ ÉPÜLŐ KOMMUNIZMUS HAZÁJÁBAN A Néra partján Hat magyar író járt a közelmúltban a Szovjetunióban. Hat magyar jró kapott lehetőséget arra, hogy megismerkedhessen a szocialista realizmus mestereivel, olyan írókkal, mint Fagyejev, Tyihonov, fízurkov, Azsajev, Kazakevica, Bubenov, Katajev, Elmondhattuk nekik a mai magyar irodalom problémáit, kikérhettük tanácsaikat s az ó tapasztalataikkal, útmutatásaikkal gazdagodva térhettünk haza, hogy nagyobb s jobb munkával dolgozhassunk tovább a magyar irodalom szocialista fejlődéséért. Ha mindössze ennyi történt volna, hogy hazahozhatjuk a szovjet írók útmutatását, akkor is egy életre szóló gazdagodást jelentene számunkra a szocializmus hazájában eltöltött 23 nap. De vendéglátónk, « Szovjetunió írószövetsége gondoskodott arról, hogy megismerjük a felépült szocializmust, az épülő kommunizmus hazáját, az üzemek és kolhozok életét, a színházakat, az „Új embert kovácsoló" iskolákat — s elsősorban azt, aki mindezt megteremtette: a szovjet embert. Ez volt legnagyobb élményünk, a szovjet ember munkaszeretetének, felelősségtudásának, közösségi érzésének, hazaszeretetének megismerése. Ezt hoitnk hin példaképnek • nemcsak íróink, hanem minden magyar dolgozó számára. A Szovjetuniót megismerni anynyi, mint megismerni az emberiség új történelmének kohóját; szovjet földön járni annyi, mint járni az eljövendő évezeredek szülőföldjén. Megtanultuk, hogy van olyan pillanat, amire igaz ez a jelző: „magasztos", Ilyen pillanat volt az, amikor beléptünk a Lenin-mauzoleumba és megláttuk az alvó Lenint. Ilyen pillanat volt, amikor első este megláthattuk felragyogni a csillagot a Kreml tornyán, S hány ilyen pillanatunk volt, hányszor éreztük torkunkban dobogni szivünket, hiszen ott jártunk a Szmoln ijban, abban a szobában, ahol Lenin az asztal fölé hajolva felrajzolta az emberiség jövőjének térképét, az emberi társadalom új, boldog arcát. Jártunk a Téli Palota előtti téren, ahol matrózok, a Pugyilov-gyár munkásai mentek rohamra és örökre ledöntötték a kizsákmányolás, az elnyomás fellegvárait. S ott jártunk a> .taréra fedélzetén, láthattuk azt az ágyúcsövet, amely -— ahogy Sosipacsov írta versében — jelt adott a történelemnek. Egy nagy nép múltja, történelemformáló ereje s a boldogabb jövendő egyre közelebbi képe: ezt láttuk, ezzel találkoztunk a Nagy Októberi Forradalom városában: Leningrádban. Ennek a városnak minden köve az orosz nép nagyságát * az emberiséget megváltó Októberi Forradalom dicsőségét hirdeti. Megyünk Leningrád egyik utcáján s kísérőnk fölmutat: Ebben a házban lakott Puskin. Néhány lépés s ahhoz a házhoz érünk, amelyikben Gogoly írta regényeit, szemben egy másik ház, ebben Csajkovszkij művei születtek .. " Itt tanultak meg szeretni hazánkat Alltunk a Néva partján, a hatalmas téren, melyet a „rézlovas" Nagy Péter szobra dlszlt. A 16 palái alatt eltaposva kinyúlik a maradiság, a tudatlanság kígyója. A folyó itt, a tenger közelében óriáaivá duzzad, a tér, a szobor is óriási, de semmi sem olyan nagy, semmi sem olyan roppant arányú, mint az, aminek lehelletét itt érezzük: az Októberi Forradalom. Mult, jelen és jövő fonódik egybe ebben a gyönyörű városban. 'Ázt éreztük mindnyájan, amit a küldöttség vezetője, Darvas József mondott itthoni beszámolójában: „A Szovjetunióban tanultuk meg mégjobban (szeretni hazánkat", 'X forradalmi mult és a jövendő találkozását láttuk az Auróra fedélretét, termeit, kabinjait járva. A cirkáló, amely a Néva vizén hirdeti Lenin és Sztálin eszméinek győzelmét, igazán méltó arra, hogy az Októberi Forradalom ereklyéje és muzeuma legyen. De nemcsak ar. A béke védelmének s a jövendő győztes harcok iskolája is. Iskola a szó igazi jelentésében: a Nahimov tengerész-iskola növendékei élnek a hajón, a forradalom győztes cirkálóján tanulják, hogyan kell győztessé válni minden eljövendő küzdelemben. Jelképnek la gyönyöré ez, de a Szovjetunióban nincs olyan dolog, ami csupán jelkép lenne. A Szovjetúnlóban mindent megtölt a valóság, a mindennapi élet. Az Auróra sem fejezte be pályafutását 1917 októberének dicsőségében: új nagy dicsőségek színhelye, a békét védő, legyőzhetelten szovjet katona iskolája. Ugyanígy él tovább a jelent és a jövőt szolgálva a Szmolnij és a Téli Palota. 'A' Szmolnij egyik szobája muzeumként hirdeti Lenin halhatatlan munkáját, mig a többi szobában, teremben a mai szovjet ember dolgozik, folytatva Lenin művét. S a Téli Palota, a hajdani önkényuralom fellegvára, ma a világ legnagyobb képzőművészeti alkotásait őrzi, hogy naponta ezrek és ezrek láthassák azokat a remekmüveket, melyeket évszázadokig elrejtettek azok igazi gazdája, a nép előtt. Szovjet emberek közfttt Milyen az ember, aki ebben a légkörben nevelkedik, és dolgozik? Hogyan tükrözi a szovjet ember gondolkodásmódja, a munkához és embertársaihoz való viszonya a forradalom hagyományait? Erre a kérdésre is megkaptuk a választ, s úgy, hogy kérdeznünk sem kellett. Ahány találkozás a szovjet emberrel, annyi válasz erre a kérdésre, S valamennyi válasz azt mondja: szeresd hazádat, ahogyan a szovjet émber szereti hazáját. Dolgozz olyan munkaszeretettel és olyan felelősségtudattal, ahogyan a szovjet ember dolgozik. Védd munkádat, békédet, gyermekeidet, úgy, ahogyan a szovjet ember védi. S ha kell, úgy harcolj hazádért, békédért. gyermekedért, ahogyan szovjet ember harcolt 1917-ben, a polgárháborúban. s a nagy Honvédő Háborúban. Ezt a választ kaptuk, ha katonákkal, ha munkásokkal, ha kolhozparasztokkal, ha egyetemi tanárokkal, vagy tanítónőkkel beszélgettünk. Megpróbálom iderajzolni néhány szovjet ember arcát. Sztálin szülővárosában, Goriban történt. Leonidze, a nagy szovjet költő elmondotta pohárkőszöntőjében, hogy előző nap egy falusi lakodalom vendége volt. Mindenki mulatót, mindenki táncolt, csak a vőlegény édesanyja húzódott félre. Mikor őt is táncolni, énekelni hívták. így felelt: Örülök én, nagyon örülök fiam boldogságának. De engedjétek meg nekem, hogy egy másik fiammal legyek. Azzal a fiammal, aki messze Magyarorezfigon van eltemetve — Szegedem örülök annak, hogy itt lehetek a fiam lakodalmán,, de arra vágyom, hogy elmehessek a másik fiamhoz, Szegedre... t Aznap Mt« a Lanin-azovhoa elnöke ült az asztalfőnél. Poharát emelve, a mi Rákosi elvtársunkat, s a magyar népet köszöntötte. Nagy nép a magyar nép — mondotta — mert Petőfit, Rákosit adta a világnak, mert 1948 népe, s most a hatalmas béketábor harcosaként, a szocializmust építi. Az asztal túlsó végén kolhozban és szovhozban dolgozó parasztok ültek. Volt közöttük, aki Budapcsalatt, volt, aki a Tisza partján, s volt, aki a Dunántulon harcolt... Tibii i9ziből, Grúzia fővárosából visszarepülve Moszkvába, arra figyeltünk, hogy egyik utitársunk, egy magasrangú szovjet tiszt, Petőfi orosznyelvű életrajzát olvassa. Mikor megtudta, hogy magyarok vagyunk, mint régi kedveg barátait üdvözölt bennünket. Kiderült, hogy ez a barátság valóban régi keletű: 1918-ban, a polgárháborúban magyarokkal harcolt együtt, közöttük Zalka Mátéval. Moszkvában ellátogattunk fegy iskolába. Itt találkoztunk Geraszimov történelemtanárral, egy fehérhajú, de fiatalos arcú férfivel, akinek szelid tekintete mögött is megláttuk, megéreztük a kemény, harccal teli életet. S megtudtuk, hogy ez a férfi, aki szenvedélyes szerelmese mestergégének, a nevelésnek, épp ilyen szenvedélyes szerelmese volt a szovjet haza védelmének is. Végigharcolta a Nagy Honvédő Háborút, s már alezredes volt, amikor viaszatért az iskolába. Természetes, hogy az ilyen ember mélységes hazaszeretetre, a béke szeretetére, de ugyanakkor az ellenség gyűlöletére is megtanítja növedókeit, a komszomolokat a a pirosnyakkendös pionírokat. Hány ég hány ilyen nagyszerű emberrel találkoztunk. Egy könyv kevés lenne felsorolásukra. Befejezésül egy magasnövésü, tisztes tekintetű fiatalemberről szólok, akivel a moszkvai Gorkij-intézetben találkoztunk. 42 nemzet fiai, lányai tanulnak ebben az intézetben, ahonnan mint Szimon,>v és Azsajev, azerbajdzsán, jakut, mongol irók mondták el itt nekünk életüket s beszéltek hazájukról, amely az analfabétizmus országából a virágzó tudomány és művészet földjévé változott. Végül felállt a 29 éves Szubotyin és igy szólt: „Az én életrajzom katonai életrajz. Mint páncélos résztvettem Riga, Varsó, Berlin elfoglalásában. Ott voltam, amikor a Reishstagra tüz. tük a győzelem zászlaját. Erről írtam eddig, erről írok és erről fogok imi ezután." Ki tudja, hova, milyen magasságba vezet ennek a fiatal irónak az útja? Egy bizonyos: minden leírt szaréval a nagy szovjet hazát, s az emberiség, a világ minden dolgozójának ügyét fogja szolgálni. Minden leirt szava fegyver lesz, ameiy a békét védi, amely a béke elianségeit pusztítja. Ilyen fegyverré kell válni a magyar irók szavai nak is! A SzOT távirata az ENSz Politikai Bizottságához és a görög kormányhoz A Szakszervezetek Országos Tanácsa a következő táviratban tiltakozott az ENSz Politikai Bizottságánál és a görög kormánynál a halálraítélt két görög hazafi, Szarafisz tábornok és Kosztasz Gavrilidisz, a Görög Agrárpárt főtitkárának tervezett meggyilkolása ellen: „A Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsa 1,700.000 szervezett dolgozó nevében mélységesen elítéli a görög kormánynak Szarafisz görög tábornok, a nemzeti felszabadító hadsereg tisztje és Kosztasz Gavrilidisz, a Görög Agrárpárt főtitkára életére törő gyilkos terveit. Ez az aljas terv azt bizonyítja, hogy a görög nép ellenségei még a koncentrációs táborba zárt hazafiaktól is rettegnek. A magyar szervezett dolgozók nyomatékosan követelik, hogy a két görög hazafit, akiket teljesen jogtalanul. minden vád és ítélet nélkül már három éve koncentrációs táborban tartanak, azonnal, feltétel nélkül bocsássák szabadon. Apró Antal főtitkár" A bukaresti rádió a magyar-román barátsági szerződés aláírásának harmadik évfordulójáról A magyar-román barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény aláírásának hároméves évfordulójáról megemlékezve, a bukaresti rádió többek között ezeket mondotta: Az egyezmény aláírása óta a két nép még jobban megerősítette testvéri esyütműködését. A két népnek, g magyar én A román népnek közösek a barátai és ellenségei és közösen harcol a munkásosztály, a Magyar Dolgozók Pártja és a Román Munkáspárt vezetésével az imperialista háborús uszítók ellen. A magyar és a román nép harcos elszántsággal folytatja a szocializmus építését, a béke megvédését, | Washingtonba rángatják és Belgrádban ngat Tito, a fasfsz. ta kutya, hogy amerikai gazdáin ak rágalmait világgá csaholja, E%y nyílt zsarolás kudarca Leontyev, a moszkvai rádió hírmagyarázója írja: Az EN-Sz politikai bizottsága folytatja a koreai kérdés tárgyalását. A figyelem központjában a Kínai Népköztársaság indítványai állanak. Csu En-Laj indítványai jó alapot adtak arra, hogy tovább folytassák a tárgyalásokat a távolkeleti kérdés békés rendezése céljából. Erről ma már nemcsak a Szovjetunió, Iengyelország, Csehszlovákia és más demokratikus országok vannak meggyőződve, hanem az ázsiai és arab országok többsége is. India például tevékenyen közreműködik abban, hogy a koreai háború megszüntetésére vonatkozó tárgyalások kedvező eredménnyel járjanak. Ebben az erőfeszítésben Indiát 11 más ázsiai és arab ország is támogatja. Az amerikai agresszorok azonban újra megmutatták, hogy nem a békére törekszenek Koreában. Az Egyesült Államok január 20-án a politikai bizottságban határozattervezettet nyújtott be. amelyben teljesen efutaiSÍt mindennemű békés tárgyalást Kínával. Az Egyesült Államok cinikusan követelte a politikai bizottságtól, hogy nyilvánítsa agresszornak a Kinai Népköztársaságot, amely pedig saját területét védelmezi az amerikai intervencionistákkal szemben. Még a reakciós amerikai sajtó sem titkolja, hogy az Egyesült Államok valójában mire törekszik. A New-York Times szerint az Egyesült Államok valójában ugyanolyan sorsra szeretné juttatni a Kinai Népköztársaságot, mint a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot. Egy másik amerikai újság, a Christian Science Monitor rámutat, hogy ha a népi Kinát agresszornak nyilvánítják, akkor MacArthur tábornok nyilvánvalóan felhatalmazást kap arra, hogy a hadműveleteket kínai területre vigye át. Közismert, hogy az amerikai barbárok milyen kegyetlenkedéseket és pusztításokat követnek el Koreában. Most ugyanezt akarják megismételni Kínában. Az amerikai militaristáknak az a törekvése, hogy kiszélesítsék a háborút Távol-Keleten, Európa és Ázsia népeinek éles ellenállásával találkozik. Ez az ellenállás általános felháborodássá növekszik s ennek következtében az Egyesült Államok küldöttsége a politikai bizottságban az utóbbi napok folyamán két komoly diplomáciai vereséget szenvedett. Először kudarcot vallott az a kísérlet, hogy társszerzőket találjon aljas határozattervezetéhez, amely Kinát agresszornak akarja nyilvánítani. A másik diplomáciai kudarc január 22-én érte az Egyesült Államokat, amikor szavazásra bocsátották az indiai javaslatot, hogy az említett amerikai határozattervezet felett a szavazást halasszák el két nappal és ezt a két napot a békés rendezés érdekében használják fel. Az Egyesült Államok és latinamerikai segítőtársaik kisebbségben maradtak. Az a nyomás, amelyet az Egyesült Államok jelenleg Európa és Ázsia marshaJlizált és más tőle függő országaira igyekszik gyakorolni, nyilt zsarolássá fajult. A zsarolás ellenére a marshalli* zált európai országok közvéleménye is határozottan ellenzi az amerikai háborús gyújtogatok provokációi mesterkedéseit. Hehru magáévá lelte a népi Kína álláspontlát India miniszterelnökének rádiónyilatkozata a koreai helyzetről Nehru indiai miniszterelnök szerdán r .dióbeszédben foglalkozott azzal az amerikai javaslattal, amely arra akarja rábírni az ENSZ-et, hogy nyilvánítsa agresszornak a Kinai Lemondott a holland kormány A Willeim Drees munkáspárti miniszterelnök vezetése alatt álló holland kormány szerdán lemondott. A Reuter szerint a kormány lemondásának oka a Nyugat-új-Guinea ügyében támadt vita. Amerikai fegyverek érkeztek Iránba Amerikai hajó fegyvereket hozott Bender-Sahpur dél iráni kikötőbe — jelenti a Journal de Teherán című lap. A lapok jelentései szerint a fegyvereket az iráni kormány az „amerikai segélyprogram keroiékapta. Népköztársaság kormányát, Nehru azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy ez a javaslat nem vezethet a békéhez, hanem csak a konfliktus elmélyítéséhez. Kijelentette, véleménye szerint a pekingi kormány a koreai kérdés békés rendezését kívánja. „Itt az ideje — mondotta —, hogy az érdekelt országok összeüljenek a tárgyalóasztalhoz és ne sokezer mérföld tá. volságról folytassanak egymással eszmecserét." Kevés pénxxel sokat nyerhet 3-30-ért tippelhet a TOTON