Délmagyarország, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-26 / 21. szám

PÉNTEK. 1951. JANUAR 26. TIZENKILENC MEGYEI FIATAL TANULJA VÁSÁRHELYEN a kombájnvezetés tudományát Zúg, zakatol a kombájnképző tanfolyam gépszínében a hatalmas arató-cséplőgép 50 lóerős motorja. Szinte reng belé a föld. Kékesszür­ke munkaruhás férfiak, nők állják körül a nagy, csodás alkotmányt és nézik, vizsgálják szakértő sze­mekkel, amint működik rajta a sok-sok szerkezet. Botykai Lajos elvtárs, a tanfo­lyam egyik műszaki oktatója egy­másután teszi fel nekik a kérdése­ket: — Varga elvtárs, hány főrésze van a kombájnnak? Varga Imre, aki a hajdúnánási gépállomástól jött ide Vásárhelyre, hogy elsajátítsa az arató-cséplőgép kezelését, nem sokat gondolkozik, máris válaszol: A kombájn it gépből áll. Első a hajtómotor, második az ara. tőrész, harmadik a cséplőszerkezet Ennek a három gépnek az ötletes egybeépítése folytán szinte forra­dalmasítani tudjuk nagyüzemi gaz­dálkodásunkat. Varga elvtárs jól felelt. Valóban olyanok ezek a gépek, mint harc­mezőkön a diadalmas tankok, csak­hogy a kombájnok a közös terme­lőmunka, a szocialista mezőgazda­ság győzelmes kialakításában hoz­zák a döntő sikert. Végh János is műszaki oktató a tanfolyamon. Ismeri az arató-csép­lőgép minden esinját-binját. A •mult esztendőben iOO hold gabo­nát aratott és csépelt le ilyen kom­bájn segítségével Szolnok és Bor­sod megyékben. Tudását, tapaszta­latait most át akarja adni többi elvtársainak. A tanfolyam egyik nőhallgatójá­nak, Kun Erzsébet traktorista lány­vak éppen arról beszél, hogy a kombájn hogyan működik. Kun elv­társnő nagy figyelemmel hallgatja a szavakat: — ... A szárkeverő motolla a vá­gószerkezetre dönti a gabonát, A levágás után a gabona a gyiijtn­asztalra kerül. Itt két szárgyiijtö­csiga középre tereli és egy közponr ti szállítószerkezetnek adja át, amely azután egy ferde felvonónak továbbítja... A felvonó a dobba ereszti a gabonát, ahol megtörté­nik a gabonaszemek kicséplése. A dobból különböző részeken távozik el a szem, a szalma, a törek és a polyva... A kicsépelt szemek a kombájn tartáylába kerülnek. Itt H mázsa gabonát lehet tárolni, mig végül is az arató-cséplő után hala­dó autóba ömlesztik át... Kun F.rasébet szeme felcsillan. Szinte látja kép zeittében, amint vezeti majd ö is a kombájnt és ömlenek ki a gép szá­ján a drága gabonaszemek. Kun Erzsi egyszerű munkáslány, de mégis jelentkezett erre a nehéz tanfolyamra, — A nőknek is ott van a helyük •mindenütt, ahol a szocializmust le­het építeni — mondja lelkes han­gon. — Különösen itt van a he­lyünk, ahol a szocialista mezőgaz­daság győzelméért vívott csaták él­harcosait, a kombájnvezetőket kép zik. Nagy József elvtárs, a kéthóna­pos tanfolyam műszaki előadója is sokat beszélt már hallgatóinak a kombájn jelentőségéről. Sokat ma­gyarázott már erről a diadalmas alkotásról, amely a Szovjetunió ba­ráti gondoskodása folytán hozzánk, magyarokhoz is eljutott. Nagy elvtárstól megtanulták, hogy ez a gépcsoda óránként több mint egy hold gabonát arat le és csépel ki egyszerre. Kezeléséhez mindössze három ember szükséges. Ezért hetven ember helyett végzi a munkát! Dolgozó parasztságunk te­hát mentesül az aratás és cséplés nehéz és egészségtelen munkájától és a jövőben több időt fordíthat az ipari növények gondozására. A kombájn óránként £ kilométeres sebességgel halad munka közben, így az eddig előfor­duló szemveszteséget is a minimum­ra csökkenti. Jelentős megtakarítás mutatkozik az üzemanyagfogyasz­tásnál is. Mig a tratorok óránként H kiló üzemanyagot fogyasztottak cséplés közben, addig a kombájn az aratás és cséplés munkáját egp szerre elvégezve, csak 8 kiló üzem­anyagot fogyaszt, A földművelésügyi kormányzat a tél folyamán 200 kombájnvezetőt kiván kiképezni. Ilyen iskola az országban egyedül csak Hódmező­vásárhelyen van, éppen ezért a je­lenlegi tanfolyamon is 19 megyé­ből kerültek ide a hallgatók. A kéthónapos tanfolyamok sűrűn követik egymást, mert az ö'óves' terv során 1500 kombájn dolgozik majd Magyarországon. Nagyjelentőségű tehát es a tan­folyam, mert a kombájnok megje­lenése döntő állomása az ország gépesítéséért meginduló harcnak. Fontos lépése boldog jövőnk építé­sének, szocialista mezőgazdasá­gunk kiformálásának. A tanfolyam hallgatói megértet­ték ezt és tanulnak, iparkodnak lelkes szorgalommal, hogy majd a kombájnok vezetőülésére kerülve jó, képzett és rendíthetetlen harco­sai legyenek ennek a nagy ügy­nek. li meg Holnap nyílik „A Szovjetunió 16 köztársasága" című kiállítás Szeged dolgozói egyre na­gyobb érdeklődéssel tekintenek „A Szovjetunió 16 köztársasága" című kiállítás elé, hiszen meg jobban meg akarják ismerni pél­daképeinket, a szovjet embereket, azokat a hősöket, akik harcukon, munkájukon keresztül elért ered­ményeikkel bebizonyították ké­pesek a béke metrvédésóért foly­tatott harc vezetésére, a kom­munizmus felépítésére. Meg akarják ismerni a Szovjetunió népeinek, a Szovjetunió 15 köz­társaságának gazdag életét, A kiállítás gazdagságában és terjedelmében bő betekintést nyújt a dolgozóknak ahhoz, hogy megismerjék a 16 köztársaság élenjáró kulturáját, 200 millió ember határtalan hazaszeretetét, hősies munkáját a kommuniz­mus építésében A kiállítást szombaton délután 1 órakor nyitják meg a Magyar­Szovjet Társaság szegedi szék­házának termeiben. A megnyitó ünnepségen Dénes Leó elvtárs, a Városi Tanács végrehajtó bizott­ságának elnöke mond beszédet. Szeged dolgozói január 27-től február 11-ig tekinthetik meg a gazda^ kiállítást ame'v még kö­zelebb ho-za majd mindan-yi 'nk­(hoz a Szovjetuniót, a béke tábor vezető erejét. Újabb üzemek csati akoliak a kongresssusi versenyhez A POSTAIGAZGATÓSÁG dol­gozói Rákosi elvtárshoz küldött levelükben tették meg felajánlá­saikat, illetve csatlakoztak a Hofherr-gyár versenyfelhívásá­hoz. Az I. ügyosztály dolgozói a szakoktatás megszervezését vál­lalták, valamint az útiterveket KÉT DOLGOZÓ ŰTJA a 100 százalékig A Szegedi Kender gömbölyítő üzemrészében minden gép na­gyon gyorsan működik. A gépen dolgozó munkásoknak emelkedik a százalékteljesítménye. Csak TVLAI SÁNDORNÉ teljesített mindig 100 százalékon alul és akármilyen gyorsan moz­gott a keze, akármilyen gyorsan fűzött be és kötötte meg a cso­mót, nem tudott többet termelni. Ahogy egymásután szedte le a gombolyagokat a gépkarról és cserélte ki az orsókat, gondolko­dott, hogyan emelhetné fel telje­sítményét. Itt van a Pártkon­gresszus. Amikor munkatársai megtették felajánlásukat, mér­legre vette, mit ajánljon fel. Már eddig is — úgy érezte — minden percét jól kihasználta, a lehető leggyorsabban dolgozott. Nézte a gép lassan forgó villáját — nem ajánlhat fel magasabb szá­zalékokat! „Mégis! Szeretem a Pártot, sokat köszönhetek a Pártnak!" — fűzte tovább gon­dolatait Tulai Sándorné. Már többször figyelmeztették, hogy a minőséggel van baj. „Igen, a Pártkongresszus tiszte­letére megjavítom a minőséget!" — írta Rákosi elvtárs képe alá az emléklapra. Már eddig ig megjavította mi-1 nőségi munkáját, de úgy érezte, I hogy ezzel még nem fejezi ki aztj a nagy hálát és szeretetet, amit a Párt iránt érez. Mi volna, ha nagyobb hajtókereket tennének be. Bizonyára gyorsabban menne a gép. És egyik nap, miunka után Tulainé, Sapszon Ferenc, az üzemrész műszaki vezetője és egy pár üzemi dolgozó megtárgyal­ták, hogyan lehetne meggyorsí­tani a gép járását. Sapszon elv­társ azonnal látta, hogy valóban a kerék kicserélésével meggyor­sítják a gépet, sőt ha átcserélik a gép egyik régebbi szerkezetét, még a munkát is megkönnyítik. Most már csak arra volt szük­ség, hogy a műszaki rajzok el­készítése után átszereljék a gé­pet. És 22-én hozzáfogtak a ke­rék átszereléséhez és leszerelték a régimódi súlyzó le szorító kart. is. Tulainé boldog volt. Nemcsak könnyebb lesz a munka és nem­csak könnyebben állítja le a gé­pet, hanem egész biztos, hogy emelkedik a száaalékteljesítmé­nye is. Szerdán reggel különös izga­lommal fogott munkához Tulainé. Először dolgozik az újonnan át­szerelt gépen. Most dől el, hogy jók-e a számítások és hogy végre az ő munkalapjára is ráírják-e legalább azt, hogy 100 százalék. Azelőtt 77 százalék volt a leg­magasabb eredménye. Megindította a gépet. Szokatlan volt a villámgyors forgása, gyorsan cserélte ki az egymásután kikerü­lő orsókat. Nagy örömmel • vette észre, hogy kevéis lett az a sok tele orsó, amit reggel munka előtt a gép mellé készített. És munka után örömmel állapította meg, hogy már az első nap 100 kilóval többet termeit, 14 füzér helyett 18 fűzért. Befejezte a napi munkát és még nem fáradt. A hajtókar leszerelé­sével valóban megkönnyült munká­ja. És ahogy elhaladnak gépe mel­lett munkatársai, ő még mindig ott áll, nézi a nagy halom üres orsót, másik oldalon a nagy gombolyago­kat. Tudja, hegy még ez a kezdet, most jön az igazi, szép, komoly munka, most már jóval túlszár­nyalja a száz százalékot. A Párt. kongresszusra megtette kommunis­ta kötelességét. A Még novemberben gyerekek sza­ladgáltak itt a zöld gyepen, tanú. lós után. És most. ha újra erre jár az ember, latja, hogy már két ha­talmas épület emelkedik ki a föld­ből. A Magasépítő Vállalat lóver. senytérí üzemrészének dolgozói igen kemény és szép munkát vé­geztek. Itt sokan vannak olyanok, akik­nek teljesítménye meghaladja a 150 százalékos teljesítményt. De vannak olyanok ig. akik 100 száza­lékon alul teljesítettek. K4C.FRA FERENC például még nem is olyan régen 78 százalékra teljesítette normáját. Róvó József brigádvezető többször figyelte Kacera Ferenc munkáját, nézte mi az oka annak, hogy mun­katársa nem teljesiti még a száz százalékot sem. Kacera Ferencet Róvó József brigádjába osztották be a követke­ző héten. Ahogy rakták egymás mellé a téglákat, feszitették ki a zsinórt, vagy rakták a falra a mai. tert, Kacera Ferenc ott dolgozott Róvó József mellett. És Róvó Jó­zsef nuíika közben mindig magya­rázott. Megmutatta hogyan kell elteríteni a maltert, hogy az elég legyen és gyorsan kössön, Bcmu tatta a kézmozdulatokat, hogyan le­het a téglát gyorsan rakni a kü­lönböző fogásokkal. És egyre gyorsabban, egyre job­ban haladt Kacera Ferenc munká­ja. Már tudta egyenesen rakni a falat a kifeszített zsinór mellett, nem állt meg gondolkodni, ha a sa­rok rakásához ért. Amikor megtet­te felajánlását a Pártkongresszus tiszteletére, még nem tud'a, hogyan éri el a száz százalékot. Mig egye­dül dolgozott és ő maga próbálko­zott az újabb fogásokkal, érezte, hogy a próbálkozás csak a munkát hátráltatja. Alig haladt valamit. Már vissza akart menni segédmun­kásnak, hogy újra csak az anyagot hordja. Ekkor került Róvó József brigádjába. Régen tudta, hogy Róvó József brigádja átlagban 115 százalékot teljesít és, hogy bizonyára valami jó munkamódszerrel dolgoznak. De őszintén szólva nem sokat remélt attól, hogy őt tanítják. És rnori, az utolsó bérhéten, amikor a verseny­táblára kiírták az eredményeket, amikor megkapta a fizetését, cso­dálkozva nézett a számokra: 125 százalék. Pedig nem is érezte, hogy gyorsabban dolgozik és azt sem érezte, hogy nehezebb a munka. Alig hitt a szemének. Még mindig kérdés maradt, hogy ő valóban pár hét alatt 47 százalékkal haladt előre. Látta, hogy munkatársai is tíz, húsz százalékkal teljesítettek töb­béit. mint a mult héten. Róvó Jó­zsef minha meglátta volna szemé­ben a kérdést, magyarázni kezdte, hogy most a Pártkongresszusra ké­szülnek és a Párt iránti szeretet­ből nagyobb eredményeket érnek el. Tudta: ö most nemcsak 125 szá­zalékot teljesített, hanem ez a nagy szám azt jelenti, hogy túltel­jesítette felajánlását. Most már em­lékezett rá, hogy Róvó József fel­ajánlási lapjára az is rá volt ír­va : „anunkamódszeremet átadom munkatársaimnak," — Én mag — határozta el ma­gában. amikor hazaindult —. ezt az eredményt még tovább foko­zom, hogy jó szakmunkás legyen belőlem, hogy még magasabb szá­zalékokkal kiérdemeljem a párttag­ságot. (n. m.) A finn jobboldali szociáldemokraták munkásellenes bérpolitikája Az új finn kormány, amelyben sen elitélik a jobboldali szociál­nngy számban képviseltetik magu kat a jobboldali szociáldemokrata vezetők, a bérrögzitési és az új ár­emelésre vonatkozó határozat jó­váhagyásával kezdte meg tevé­kenységét. Finnországban egyre jobban ki­demokraták összeesküvését a tőké­sakkel a dolgozók életszínvonalá­nak újabb csökkentésére. Finnor­szág számos városában gyűléseket tartanak, amelyeken a dolgozók követelik a bérrögzitésről szóló ha­bontakozik a do'gőzök mozgalma tározat hatálytalanítását. A dolgo a jobboldli szo­gazdaságpolitikája a burzsoázia « eiáldemokraták ellen. Töbfo vállalat és üzeni dolgozói határozatot hozták, amelyben éle. zók követelik a kapcsolatok hala­déktalan helyreállítását a Finnor­szági Szakszervezetek Központi Szövetsége és a Szakszervezeti Vi. lágszövetség között. úgy szervezik meg. hogy 20 szá­zalékos megtakarítást érjenek el. A II. ügyosztály dolgozói közül hatan párosversenyre léptek a hivatali szemlével kapcsolatig anyag- és értékfelkutatások te­rén. A III. ügyosztály dolgozói szakmájuk még magasabb szín­vonalon való elsajátítását vállal­ták, azt. hogy az új postakezelési utasítást szemináriumszerűen át­veszik. Vállalták még egy papír­vágógép megjavítását és üzem­behelyezését. A IV. ügyosztály dolgozói elhatározták, hogy esy nappal előbb, 13 nap helyett 12 nap alatt befejezik az üzemelszá­molási oktatást. A VI ügyosztály dolgozói fokozott takarékosság­gal készülnek a. Kongresszusra. Vállalták: munkájukat úgy ter­vezik meg, hogy a vidéki tele­fonbeszélgetéseket 10 százalék­kal csökkenthessék. A beadott újításokat gyorsabban elintézik és a terv kiértékelési munkák meggyorsítása érdekében mind­annyian elsajátítják a logarlée kezelését. Elhatározták ezenkí­vül a főosztály által kiadott ütemterv 110 s:,ázalékrá való tel­jesítését. A szegedi Postaigazgatóság dolgozói a Kongresszus tisztele­tére felajánlották, hogy az Igaz­gatóság minden tagját beszerve­zik a Szabad Nép-előfizetők tá­borába. Vállalták, hogy úgy a tüzelőanyaggal, mint a villany­árammal a legmesszebbmenően takarékoskodnak és az irodahe­lyiségeket 20 foknál magasabb hőfokra nem engedik fűteni. A DÉLMAGYARORSZÁG NYOMDA dolgozói a következő levelet küldték Rákosi elvtárs­nak : „Drága Rákosi elvtárs! Mi, a Délmagyarország Nyom­da dolgozói, átérezve Pártunk Országos Kongresszusának je­lentőségét, csatlakozunk a Hof­herr-gyár dolgozóinak verseny­felhívásához. Pártunk Országos Kongresszusának méltó megün­neplésére a következő célkitűzé­sek magvalósítását vállaljuk: 1. Üzemünk felbontott, január és február havi tervét két nap­pal hamarabb befejezi. Ennek érdekében átlagos teljesítmény­százalékunkat 4 százalékkal emeljük. 2. A népgazdaság szempont­jából fontos, közvetlen és köz­vetett anyagokból, valamint ener­giából január és február hónap­ban az eddigi havi megtakarítá­saink forint összegét 1000 fo­rinttal túlszárnyaljuk. 3. A munkamódszerátadó és észszerűsítői mozgalmat üze­münkben kibővítjük, amiáltal el­érjük. hogy üzemünkben senki se marad a 100 százalékos teljesít­mény alatt. 4. Az adminisztratív dolgozók vállalják, hogy a kongresszusi verseny kiértékelését naponkint elvégzik, mellyel hozzájárulnak a verseny lendületének fokozá­sához, A Délmagyarország Nyomda dolgozóinak nevében: Hernádi Gyula párttitkár Bene Gyula üb.-titkár Ptiskin Sándor vállalatvezető"

Next

/
Oldalképek
Tartalom