Délmagyarország, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-25 / 20. szám

CSÜTÖRTÖK. 1951, JANUÁR 25. 3 A Kongresszus tiszteletére közel egymillió forintot takarítanak meg a Ruhagyár dolgozói A Szegedi Ruhagyár dolgozói jpsatlakoztak a kongresszusi versenyhez és a következő levelet juttatták el Rákosi elvtárshoz: Drága Rákosi elvtárs! Mi, a Szegedi Ruhagyár dolgoBói megtárgyaltuk az 1951. év el. só negyedévi tervelőirányzatát és lelkesen csatlakozunk a Hofherrgyár dolgozóinak kezdeményezéséhez. Felajánlásainkat azzal a tudattal tesszük meg, hogy a könyryűipar dolgozóitól az eddiginél nagyobb lendületei, áldozatkészséget, több és jobb munkát követel a szocializmus építése. így fcjszzük ki a béketábor mellett- rendíthetetlen helytállásunkat, a így akarjuk méltón ünnepelni Pártunk Kon. gre&szusát. Pá-iunk II. Kongreszsziusának tiszteletére a következőket vállaljuk: 1. Vállaljuk, hogy az első negyedévi terme'ési tervünket 3.2 •zázalékkal túlteljesüljük, ami azt jelenti, hogy tervüket 1 nappal a határidő előtt befe;a ziik. Ezzel S59 ezer forinttal többel adunk nép. gazdaságunkn ak 2. Az 1. pontban előirt 1 napi túlteljesítést a szabászat álta meg takarított anyagból fedezzük. Ez a megtakarítás több, mint 3 ezer méter anyagot jelent, 440 ezer forint értékben. 3. Az 1951 évi első tervnegyedben megtervezett 77.9 százalékos önköltségünket az első negyedévben 0.5 százalékkal csökkentjük. Ennek értéke 190.820 for nt. 4. Üzemünk kiváló dolgozói, valamint sztahánovistáink bevonásával kiszélesítjük muukamódszerétadá-í mozgalmunkat üzemrészekre és külön szalagokra. így a darabbérben dolgozó 100 száza:ékon aluli teljesítők létszáámt 37 százalékról 11 százalékra csökkentjük. 5. Vállaljuk, hogy az eddigi 97 száza ékos minőségi munkát a Kongresszus tiszteletére 98.5 százalékra emeljük. A Pártkongresszus tiszteletére üzemünk osztályai a következő felajánlásokat tették: NORMAOSZTALY: Vállalja, hogy a reáháruló feladatokat csökkentett létszámmal oldja meg, ami által egy év alatt 20 ezer forintos megtakarítást ér el. Elkészítik az újfajta béitkartonokat s azokat minden egyes munkapadra kifüggesztik. TECHNIKUS OSZTÁLY: Vállalja, hogy a 100 százalékon alul teljesítő dolgozók számát a vállalat által előirányzott 11 százalékról további 2 százalékkal csökkenti. ÜZEMFENNTARTÁS: Vállalja 300 kiló őcsika-vaa és 100 kiló használt vízvezetékcső összegyűjtéséit. A kovácsműhely az első negyedévben 100 kiló szenet takarít meg, úgy, hogy kovácsolás után a szenet lelocsolja, a ha szükséges, isimét meggyújtja. Á kazánház az iroda és konyha fűtésénél 48 mázsa szenet takarít meg. MÜSZERESZ CSOPORT: Vállalják a selejtes tűk kijavítását, a gépszíjak kiválogatását, olymódon, hogy azokat kapocscsal összefűzve tovább lehessen használni a gépek meghajtásáraAz eddigi 111 óra havi gépjavítási időt 5 százalékkal csökkentik. Az általuk készített vertikális kuris gépet, valamint körkuris gépet január 31-re üzembehelyezik. A jelenleg használatban lévő bevizsgáló gépet január 31-ig korszerűsítik. Február 2-ig egy használaton kívüli ponyvakarikázó gépet ia üzembehelyeznek. ígérjük Rákosi elvtársnak hogy vállalásainkat becsülettel teljesíteni fogjuk. Szabó B. Antal párttitkár Huszka Sándor üb.-tttkár Nagy Ernő vállalatvezető Albert János DlSz-titicár Több, jobb munkát vállaltak a Szegedi Textilnagykereskedelmi Vállalat doigozái is A Szegedi Textilnagykereskedelmi Vállalat dolgozói is megértették Pártunk II. Kongresszusának hatalmas jelentőségét és elhatározták, hogy munkájuk me tó.vitásával teszik még nagyo i ünneppé a Pártkongreszszust, A csomagoló osztály dolgozói fokozott takarékosságot vállaltak. Felajánlották, hogy az eddig felhasznált csomagoló anyagot 10 százalékkal csökkentik- A gyapjúosztály tételösszeállítói vállalták a munkaszobában felvett rendelések pontos, seínszerinti napra kész öszszeállítá8át. Az áruátvevők az árut a beérkezéstől számítva 24 órán bedül hibamentesen átveszik. A dolgozók igyekeznek az árukat úgy eladni, hogy rossz méretek ne maradjanak. A főkönyvelésben dolgozók vállalták, hogy a mérleget határi tő előtt február 15-re elkészítik. Ezeken a felajánlásokon kívül a Szegedi Textilnagykereskedelmi Vállalat dolgozói számos kisebb-nagyobb felajánlást tettek, szemelőtt tartva a pontosabb, jobb munkát, a takarékosságot. Mit jelent A FORGÓESZKÖZ MEGGYŐZŐDTEM, sokkalta előnyösebb a nagyüzemi gazdálkodás Nyolc egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt tépett be a „Táncsics" termelőcsoportba a vezetőségválasztó taggyűlésen Termelőcseportjaink egy év alatt igen sokat fejlődtek. A fejlődés nemcsak a nagyobb terméseredményekben mutatkozik meg, hanem dolgozó parasztságunk önhidata növekedésében, a munkához való •viszonyában, a dolgozók államával szemben fennálló kötelezettségek teljesítésében. A jövőben még fokozottabb fejlődést kell elérni a termelőesoportoicnak. Ezt a fejlődést szolgálja a vezetőségek újjáválasztása is, amellyel'megszilárdítják a csoport belső demokráciáját, bevonják a vezetőségbe a nők, a fiatalok és az újonnan belépett tagok legjobbjait. Szegeden a Táncsics termelőcsoport tagjai is új vezetőséget választottak. A kultúrteremben megjelentek a csoport tagjai, a szomszédos tszcsk küldöttei, sőt számos egyénileg dolgozó kis- és középparaszt is. Ok is eljöttek, hogy még közelebbről megismerjék a tszcsk életét, munkáját. Csúcs Mihály elnök beszámolt a csoport munkájának eredményeiről. Részletesen ismertette azokat az eredményeket, amelyeket a Párt és a kormány támogatásával elértek. A beszámolóhoz Szőke István szólt hozzá elsőnek. Elmondotta, nem jól szervezték meg a tavaszi munkát s így egyes növényeket nem tudták idejében megművelni. A hiba oka az volt, hogy a vezetőségben nem volt szakképzett irányító, aki helyesen megszervezte volna a munkát. Drinóczki Szilveszter elvtárs, csoporttag felszólalásában rámutatott arra, hogy a csoport tagjai olcsón hozzáiuihattok a háztartási és egyéb közszükségleti cikkekhez. — Ha ezt mind kiszámoljuk — mondotta —, megállapíthatjuk, hogy nem 25 forint, hanem 40 forint esik egy-egy munkaegységre. ördöjh Istvánné, aki alig két hete lépett be a csoportba, így beszélt; — Nekünk, a csoport dolgozóinak fel kell számolni elmaradottságunkat. Okvetlenül fontos, hogy tanuljunk és olvassuk Pártunk sajtóját, a Szabad NépetEzután Makra Mihály elvtárs, a Szegedi Pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője a vezetőség újraválasztásának jelentőségéről beszélt, majd a csoport tagjai megválasztották az új vezetőséget. Elnök: Csúcs Mihály. Intézcbizottsáei tagok: Kovács Lajos, Katona Antal, Bálint Jánosaié, Kószó István. A fegyelmi bizottság tagjai: Szőke József, Mákner Éva, Buzder János. A „Táncsics" termelőcsoport dolgozói kongresszusi felajánlásukban vállalták azt is, hogy a tszcs taglétszámát felvilágosító munkával emelik. Ezen a taggyűlésen már meglátszott munkájuk eredménye, mert a gyűlés végeztével egymásután jelentkeztek az egyénileg dolgozó parasztok, hogy belépjenek a csoportba. A vezetőségválasztó taggyűlés is méginkább meggyőzte őket arról, hogy a dolgozó parasztság felemelkedésének egvet'en útja: a nagyüzemi társaszízdá'kodás. Elsőnek Bodor Kávo'v feleségével családjával jelentkezett — Elhatároztam, hogy betépek a csoportba — mondotta —, mert megbecsült munkása akarók lenni népi demokráciánknak, nem úgy, mint a Horthy-rendszerben, amikor pár fillérért látástól-vakulásig kellett dolgozni és mégis piszkos bitangnak neveztek bennünket A felszabadulás után is kulákná] dolgoztunk. A kulák nem fizetett, ezenkívül különböző rémhíreket terjesztett a termelőcsoportokról. De most már nem hiszek a kulák szavának, mert látona, hogy a csoport tagjai egyre jobb eredményeket érnek el a termelésiben s így emelkedik életszínvonaluk — mondotta. A másik belépő Sebők Lajos kovácsmester. — Belépek a csoportba, hogy munkámmal elősegítsem a nagyüzemi gazdálkodás fejlődését — mondotta. Kovács Lajos szentmihályteleki lakos, egyénileg dolgozó parasztt volt a következő jelentkező, aki csnládiáva* együtt belépett a termelőcsoportba. — Megfigyeltem a csoport munkáját — mondotta. — Meggyőződtem, sokkalta előnyösebb a nagyüzemi gazdálkodás. Ez is bizonyítja, hogy esyre több egyénileg dolgozó paraszt ismeri fel a nagyüzemi gazdálkodás jelentőségét. Látják, milyen komoly eredményeket tudnak felmutatni a csoport tagjai. A „Táncsics" termel őcsoport tagjainak most az a feladatuk, hogy a vezetőségválasztás után megerősödve, még nagyobb igyekezettel végezzék munkájukat. (b. e.) A takarékosságról szóló minisztertanácsi határozat elrendeUet hogy 1951. évben a nehézipari üzemek 15 százalékkal, a könnyűipari üzemek pedig 10 százalékkal csökkentsék a forgóé szkózszükségIctüket, figyelembe véve a termelés előirányzó^ emelkedését. A határozat egyben megjelöli a forgóeszközmegtakarítás útját is: a termelési folyamat megrövidítésével, a felesleges készletek felhasználásával, anyagtakarékossággal és a raktárkészletek csökkentésével kell elérni ezt az eredményt. Mi a forgóeszköz? Az iparvállalat termelése során különböző nyers- és segédanyagokat dolgoz fel készáruvá. Ezeket a kész termékeket értékesíti és a kapott ellenérték egy részén újabb anyagokat vásárol, hogy tovább termelhessen. Állandóan ismétlődő körforgás ez, aminek során a termelőeszközök elhasznált része — az anyag — újra és újra visszatérül a vállalathoz. A vállalat forgóeszközei egy adott időpontban: az anyagok — függetlenül attól, hogy raktárban vannak még, vagy pedig már megmunkálás alatt —, továbbá azok a készáruk, amelyek még a vállalat birtokában vannak. Mindennek forintértékéhez még hozzá kell számítani a vállalat pénzköveteléseinek összegét is, amelyeken újabb anyagokat vásárolhat, továbbá az esetleges átmenő tételeket, mint amilyen az átmenő munkabér, stb., amelyek még nem térültek vissza a vállalathoz. Anyag, készáru, pénz — mindez állandó forgásban van. A pénzből anyag lesz, az anyagból gyártmány, a gyártmányból újra pénz, illetve követelés az egyszámlán. Az anyagbeszerzés, a gyártás és az értékesítés folyamatosan történik. A tőkés gazdaságban a forgótőkéket rendszerint nem a termelő-, hanem az értékesítőfolyamat — a készáru eladása — köti le a leghosszabb ideig, minthogy a kizsákmányolt dolgozók vásárlóereje áhlalában visszamarad a termelt árumennyiség mögött, így például az USA szénbányászatában hétszerannyi, a közszükségleti cikkeket gyártó iparokban pedig általában nyolc-tízszerannyi az értékesítés időtartama, mint a termelésé, A szocialista tervgazdaságban viszont, ahol a termelés és a fogyasztás mindig egymással összhangban fejlődik, ahol a fogyasztók igényei sokszor gyorsabban emelkednek, mint a termelés, ott az értékesítés időtartama általában jóval rövidebb, mint a termelésé. Minél gyorsabban lesz az üzemben az anyagból készáru, annál gyorsabban térülnek vissza a forgóeszközök. Ez azt jelenti, hogy a vállalat ugyanannyi forgóeszköz felhasználásával többet tud termelni, vagyis a forgóeszközszükséglete kisebb mértékben emelkedik csak, mint a termelése. Ha például a vállalat évi forgóeszközszükséglete a termelési terv alapján százmillió forint és a gyártás időtartama három hónap, akkor a forgóoszközzükséglate 25 millió forint lesz, ninthogy a forgóeszközök négyszer térülnek vissza egy évben. De, ha a termelékenység növelésével, a veszteségidők kiküszöbölésével, a % belső anyagmozgatás rneggyorsí-ásával és a termelés jó megszervezésével sikerül a termelés időtaramát három hónapról két hónapra •sökkenteni, akkor a forgóeszközök iera négyszer, hanem hatszor fo•v—iák e<rv évben és a vál'alat forgóeszközszükséglete csak 16.7 mii" lió forint lesz, vagyis egyharmadával kevesebb. Lényegesen csökkenti a vállalat fogóeszközszükségletét a takarékosság, Ne kössön le több forgóeszközt 3 raktár, mint amennyire a termelés folyamatosságának biztosítása érdekében szükség van. Ne használjunk fel több anyagot, több tüzelőt és áramot, mint a menynyit a gyártás feltétlenül megkövetel. Az anyagpazarlás, a selejt, a hulladék, a feleselegosen nagy raktárkészlet mind növeli a forgóeszközszükségletet, ami egyúttal a gyártási önköltség emelkedését jelenti. Ezzel szemben az anyagokkal való messzemenő takarékosság, a jobb anyagkihozatal, a selejt is a. hulladék mennyiségének csölckentése, valamint a raktárkészle. teknek a legszükségesebb mértékre való leszorítása csökkenti a vállalat forgóeszlcöszükségletét és ezzel az önliöltséget is. De ezen túlmenően az egész népgazdaság érdekeit szolgálja a forgóeszközcsökkentés, hiszen a termelés meggyorsításával gyorsítjuk a bővített újratermelés folyamatát, a felszabaduló összegekkel pedig növeljük a szocialista akkumulációt, fejleszthetjük a termelést, tovább emelhetjük a dolgozók jólétét. A forgóeszközök csökkentésének nagy népgazdasági jelentőségét már régen _ felismerték a Szovjetunió dolgozói, akik tervszerűen törekednek arra, hogy minél több forgóeszközt szabadítsanak fel az állani számára. A kezdeményezők a moszkvai üzemek dolgozói voltak, akik Sztálin elvtárshoz intézett levelükben vállalták, hogy gyors ütemben növekvő termelésüket aTánylag kisebb forgőeszközfelhasználással valósítják meg. A legalaposabban megvizsgálták az [ anyagtakarékosság és az anyagmegtakarítás különböző módozataik Jelentős forgóeszközcsökkentéssel jár a Korabelnyikovamozgalom bevezetése is, amikor az üzem a hónap egyik napján megtakarított anyagokat dolgoz fel. Cé- ' lul tűztek ki a szovjet gyárak dolgozói annak az időnek a megrövidítését is, amit 32 anyagnak a gyárban kell töltenie. Az egyik gépgyárban megállapították' például, hogy az anyag a gyárban eltöltött összes időnek mindössze 15 százar lékában volt ténylegesen feldolgozás alatt, mig az összes idő 85 százalékán át hevert, vagy pedig útban volt egyik munkahelyről a másikra. Gondos szervezéssel sikerült ezeket az arányokat alapvetően megváltoztatni. Kövessük a Szovjetunió példájáí ezen a téren is! Nemcsak a vállálatvezetés feladata az előírt forgóeszközcsökkentés megvalósítása, hanem a dolgozóké is. Hiszen ők látják elsősorban, hol lehet takarékoskodni az anyaggal és hogyan lehet megrövidíteni az anyag útját és a termelési folyamatot. A dolgozók javaslatainak kell tehát elősegíteniök azt, hogy a válla'at necsak teljesítse a minisztertanács rendeletében előírt forgóeszközcsökkentést, hanem túl is teljesítse azt. Ezért a versenyvállalások során szem előtt kell tartanunk a forgóeszközök forgási sebességének meggyorsítását is. Arra kell törekednünk, hogy a forgóeszközök minden egyes forintjával többet termeljünk az eddiginél és ezt a célt a munka termelékenységének emelésével, a munka jobb megszervezésével és messzer.érh°tiíík pt Ez a film új lendületei- ad munkánkban Levél a ,,'liikos megbízatás"-ról A ,JSzabadság" Filmszínház nagy sikerrel mutatja be a ,,Titkos mcybizatás" című szovjet filmet, amely a Szovjet Filmhét kimagasló műsora. Est a filmet mindenkinek meg kell nézni, mert nagyon tanulságos. Felvilágosítja a dolgozókat, kik azok, akik a harmadik világ-1 háborút tervezik. ' Masenka, egy szőkehajú szovjet kislány kitűnően játssza szerepét. Mindenütt oH van, ahol a német tábornokok és tisztek tárgyalnak az amerikai tőkésekkel. Vájjon miről? Talán a békéről? Nem! ök egy újabb háború Jdrobbantásáról tárgyalnuk. Masenka, a szovjet lány ezeket a tárgyalásokat kihallgatja és értesüléseit továbbítja, hogy a Szovjetunió tudomást szerezzen, milyen gaztetteket spekulálnak a fasiszta fenevadak. A háború még tart, még pata. kokban ömlik a dolgozók vére, de a német tőkések az amerilcai kiküldöttekkel máris egy újabb, hatalmas háború kirobbantásán dolgoznak, Ez a háború ismét a dolgozók szenvedését jelentené, de a tőkés társadalomnak egy ilyen hatalmas háború busás hasznot jelent. Ezért ragaszkodnak ahhoz, hogy háború, legyen. Nem törődnek a dolgozó néppel, a gyermekekkel, nekik mindegy, hány ember pusztul cl. A film megmutatja a dolgozóknak, hogyan készülnek új háborúra a tőkések. Ez a film új lendületet ad munkánkban, hogy még többet termeljünk, mert, ha többet termelünk, akkor csapást merünk az amerikai imperialistákra, akik ma ártatlan nőket és gyermekeket gyilkolnak Koreában, kórházakat, egyetemeket, lakóházakat tesznek a föld színével egyenlővé. A világ dolgo. zóinak meg kell akadályozni, hogy az imperialisták kiterjesszék a koreai háborút. Meg kell hiúsítani az imperialisták terveit. Erre a harcra buzdít bennünket es a film Bozóki. István