Délmagyarország, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-25 / 20. szám

VIII. ÉVF. 20. SZÁM. ARA 50 FILLÉR. Szombaton délután nyitják meg „A Szovjetunió 16 köztársasága44 címíí képkiállítást az MSzT-székházbaö CSÜTÖRTÖK, 1931. JANUÁR 23. A TANULMÁNYI FEGYELEM KÉRDÉSE - AZ EGÉSZ ORSZÁG ÜGYE Az iskolának az igazgató legyen a gazdája — mondotta Révai lózsef elvtárs a közoktatási minisztérium országos értekezletén Budapestem a Vasas-székház­ban szerdán kezdődött meg a közoktatásügyi minisztérium or­szágos értekezlete. Az értekezletet Jóboru Magda elvtársnő, államtitkár nyitotta meg, majd Darvas József mi­niszter „Iskoláink tanulmányi és fegyelmi helyzete" címmel tartott beszédet­— A két hónappal ezelőtt tartott oktatási értekezlet el­határozta, hogy országos moz­galmat, harcot indít a tanulmá­nyi fegyelem megszilárdítására, az általános iskolai lemorzsoló­dás ellen — mondotta a minisz­ter. — Szép eredményei vannak már ennek a mozgalomnak, kü­lönösen abban a tekintetben, hogy a tömegszervezetek, szü­lők, pedagógusok mellett az újonnan alakult megyei és helyi tanácsok is egyre komolyabban kezdenek foglalkozni az iskolai problémákkal. Hiba volt azon­ban, hogy felvetettük ugyan a tanulmányi fegyelem kérdését, de ezt majdnem kizárólag arra korlátoztuk, hogy küzdjünk is­koláinkban a mulasztások, a hiányzások ellen. Hiányossága még mozgalmunknak, hogy csak az általános iskolák kereteire szűkítettük le. Tovább kell szé­lesíteni ezt a mozgalmat, ezt a munkát a középiskolák területe felé is. Az első negyedév tanul­mányi eredményei késztetnek bennünket arra, hogy sürgősen cselekedjünk­Laza, rossz fegyelem Vizsgálatainkból kiderült, hogy a negyedévi rossz tanulmá­nyi eredmények legfőbb oka: iskolánkban laza és rosez a fegyelem. Egyes helyeken kife­jezetten súlyos fegyelmezetlenség uralkodik iskoláinkban. A diá­kok jelentékeny része nem ta­nul rendesen. Készületlenül jár­nak az órákra, az iskolában fe­gyelmezetlenkednek, még a ta­nítás ideje alatt is. Tiszteletle­nek a pedagógusokkal szemben. Az igazgatók nem rendelkez­nek a tantesülettel úgy, ahogy kellene- Nem ellenőrzik kellő­képpen a pedagógusok munká­ját. Iskolánkívüli szervek be­avatkoznak az iskolák életébe, rendelkeznek a pedagógusokkal, az igazgatóik tudta és beleegye­zése nélkül. Sok iskolaigazgató­nak nincs elég bátorsága, hogy fellépjen az iskola fegyelmét és munkáját zavaró jelenségekkel szemben. A DISz sokszor félreismeri szerepét A DISz-szervezet helyi veze­tői több esetben teljesen félre­ismerik szerepüket, szinte a diákok érdekvédelmi szervezetét akarják megteremteni az igaz­gatóval és a pedagógusokkal szemben. A másik ok, amelyet a vizs­gálat felderített: pedagógusaink­nak nem megfelelő az iskolai munkája- Minden órának az anyagát a pedagógusnak újra és újra át kell élnie, át kell for­málnia, mert különben órája, ta­nítási munkája és módszere él­vezhetetlen lesz. Pedagógusaink számára a po­litikai és szakmai színvonal ál­landó emelésére van szükség. Nagymértékben hozzájárul a gyenge tanulmányi eredmé­nyekhez — de bátran mondhat­juk, még a rossz fegyelemhez is — a tanulók túlterhelése társa­dalmi munkával. Mi helyesnek és szükségesnek tartjuk, hogy végezzenek társadalmi munkát, de csalc úgy és olyan mérték­ben, hogy ez ne menjen a ta­nulás rovására. Szükséges az iskolai fegyeletm megteremtése, ebben nagy fel­adatuk van az iskolai DlSZ-szer­vezeteknék. Sajnos a DISZ ezt a feladatát még nem töltötte be úgy, aho­gyan kellene. Természetesen vannak iskolák, ahol a DISZ-szervezet jól dolgo­zik. A pedagógus szakszervezet feladata A pedagógus szakszervezetnek a pedagógusok nevelésében kell vógpznie iránymutató munkát. Sajnos a pedagógus szakszer­vezet legtöbbször megelégedett azzal, hogy egyszerűen érdekvé­delmi szervezete legyen a peda­gógusoknak. A mi hibánk és mulasztásunk, hogy még mindig nem segítettük iránytmutató anyaggal, taná­csokkal eléggé pedagógusainkat. Bizonyos mértékig még mindig el van szakadva a minisztérium a gyakorlati élettől, az iskolák életétől. A hibákban bizonyos mértékig részük van a gyerekek szüleinek is A szülők egyrészében még benne él a tanulás lebecsülésének teljesen helytelen szemlélete, a fegyelem és a tanulás területén. Az elkövetkezendő hónapok alatt döntő változást kell elérni. Mindenekelőtt biztosítani kell az iskolák felelős egyszemélyi vezetését. Az iskolában a közok­tatásügyi kormányzat egyetlen megbízottja az igazgató. Darvas József ezután arról beszélt, hogy a pedagógusoknak nagyobb tekintélyüknek kell len­nie. Csökkenteni lcell pedagógusa­ink túlterhelését. Helyes, ha ren­deletet adunk ki, amely meg­szabja a vállalható órák maxi­mumát. — A mi DlSZ-mozgalmunk­nak egyik legfőbb szerepe az kell, hogy legyen: tudatosítsa diák­jainkban az iskolai rendtartás­nak, a fegyelmi pontoknak való­ságos tartalmát, lényegét. DÍSZ­szervezeteinik tudatosítsák, hogy a politikai öntudat fokmérője éppen a jobb, fegyelmezettebb iskolai munka és iskolai maga­tartás. — Szeretném, ha az iskolai év végén vezérünknek, Rákosi Má­tyásnak azt jelenthetnénk: az eddiginél több és jobb munkát végeztünk. Darvas József hosszantartó, lelkes tapssal fogadott beszéde után több hozzászólás hangzott el. Révai József eltiárs beszéde A pedagógusok felszólalása után pedig Révai József elvtárs, miniszter, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkárhelyettese mon­dott beszédet. Mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy az iskolai fegyelem és a ta nu mányi előmenetel megjavításá­nak kérdése nem a pedagógusok és tanulók ügye csupán, hanem ügye az egész kormánynak, az egész népi demokráciának és ügye a Magyar Dolgozók Pártjának. — ötéves tervünk — mondotta _ sokezer és tízezer új szakembert követel meg: szakembereket, mér­nököket, orvosokat, de miféle szak­emberek lennének ezek. ha már az alsóbbfokú iskolákban rosszul kez­dik, ha az általános iskolákból, kö­zépiskolákból nem megfelelő kép­zettséggel jutnak az egyetemre, főiskolákra. Nyilvánvaló, hogy egész ötéves tervünk szakemberképzése forog kockán, ha nem teremtünk rendet — mégpedig sürgősen — azokban a kérdésekben, amelyek tárgyában a mai értekezletet ösz­szehivták.' Az első ilyen kérdés, a fegyelem kérdése. A mi Pártunk álláspontja az — és hangsúlyozom, hogy ennek a tőlünk r. egszokott következetességgel ér vényt fogunk szerezni hogy nz iskolákban meg kell valósí­tani az egyszemélyes felelős vezetést. Az iskolának az igazgató legyen a gazdája. Meg kell szüntetni azt az álláspontot, hogy a gyermekek­kel, az iskolákkal és a pedagógu­sokkal haféle szer/ rendelkezzék és cibálja őket ide-oda. Az iskolák rendjéért nem a DISZ. hanem az igazgató felelős. Az igazgató a fe­jős, ami azt jelenti, m.gy kemé­nyen kell tartania kezében a gyep­lőt. s aki ezt nem érti mag. ak tovább folytatja az eddigi gyakor latot, legyen az bármilyen hatóság, vagy tömegszervezet. az nem érti meg a tanulás je­lentőségét egész nemzeti jö­vőnk szempontjai*!, az lebe. csüli az iskolák jelentőségét az új magyar generáció felneveié se, kiképzése szempontjából. És ennek a lebecsülésnek véget kell vetni. Véget kell vetni annak is, hogy a pedagógusokat aszerint Íté­lik meg, ki működik jól a kukorica­bégyüjtésnél, vagy amint itt az egyik felszólaló mondotta, mennyire tudják a tanulókat mozgósítani a baromfi vész­elleni oltásoknál. Közvéleménnyé kell tenni azt, hogy jó pedagógusnak elsősorban az szá mit, aki rendet tart az iskolákban és a legjobb tanulmányi eredményt tudja elérni, mégpedig nem liberá­lis osztályozással hanem a tanulók tudásának emelésével. Jó pedagógus o>, aki jól tanít és csak ezen keresztül lehet le­mérni azt, hogy híve-e a népi de mokráciának igazán vagy nem. A mi Pártunk a termelés dolgában már régen kiadta azt a jelszót és ez valóban közvéleménnyé vált — hagy azt, hogy valaki jó kommunista, jó demokrata-e, azon kell le­mérni, jól dolgozik-e a munka­helyén. Itt az ideje, hogy ezt az elvet az iskola területén is alkalmazzuk. Hangsúlyozta ezután Révai Jó­zsef elvtárs, hogy a pedagógusok túlterhelésének megszüntetése ér­dekében szükséges, hogy a belügy­minisztérium mepfele'ő rendelettel utasítsa a tanácsokat, hogy rendkí­vüli esetektőt eltekintve — de ezek valóban kivételes esetek lehetnek csak —, ntm szabad a pedagógusokat iskolán kívüli munkára Igény­be venni. — Az iskolai fegyelem és a ta­nulmányi fegyelem kérdésében — folytatta ezután Révai elvtárs — nemcsak arról van szó, hogy a diá­kok a tananyagot elsajátítsák. Mi beszélünk egész népünkkel kancsó latban arról, hogy nagyobb állam polgársági fegyelemre, nagvobb ál­dozatvállalásra van szükség. Az erre való nevelését népünknek már az iskolapadokban meg kell kez­deni és az egész oktatási fegye­lem kérdését ebből a szempontbó is kell tekinteni. A gyermek az is­kolábain kezd állampolgárrá neve­lődni. És ha állampolgári fegyelem­re akarjuk nevelni, akkor az oktatási fegyelemmel kell el­kezdeni az állampolgári fe­gyelemre való nevelést. Rámutatott ezután Révai Jó­zsef elvtárs arra, mi a Magyar Dolgozók Pártjának álláspontja az iskolai fegyelem kérdésében. Mi nem a szabadosság, hanem — a rend mellett tagyunk az egész állami életben és nem utolsó sorban az iskolákban — mondotta. — Mi nem amellett vagyunk, hogy a DISZ-titkár szabja meg, hogy mit tanítsanak és hogy el kell-e járni fegyel­mezetten az órákra, hanem amellett vagyunk, hogy ezt a tanárok és az igazgató szab­ják meg. Mi ellene vagyunk mindenféle liberális felfogásnak az iskola fegyelmét illetőleg. Ez nem azt jelenti, hogy a régi ..pálcafegye­lem" mellett vagyunk. Mi a fe­gyelmezés egyik fontos módsze­rének tartjuk az ifjúrég öntu­datra való apellálását. az ifjú­sággal való szervezett együtt­működést, a DISZ-szervezet és az iskolai közösségi élet más for­mái révén. De ezt sem értelmeztük úgy, hogy egyszerű morálprédikáció­ra volnánk hajlandók leszűkíteni a fegyelmezés problémáját. Nem. Mi a „pálca fegyelem" ellen vagjun h, mi amellett vagyunk, hogy az ifjúság vegyen részt a fegyelem kialakításában, de a főhatalom a fegyelem kérdésében a taná­roké, az igazgatóé legyen és nemcsak az öntudatra V3ló apel­lálással, hanem bizonyos konkrét rendszabályokkal is el kell ér­nünk az új fegyelem kialakítá­sát. Véleményünk szerint a VKM feladata, hogy az egész fegyelmi rendtartást részletesen kidolgozza, elvi­leg és gyakorlatilag és a pe­dagógusok kezébe adja. Ennek az iskolai fegyelemről, az iskola belső rendjéről szóló ren­deletnek tartalmaznia kell azt nz elvet, hogy az iskola gazdája az igazgató és semmiféle értekez­let. semmiféle társadalmi munka a tanítási idő alatt, de azon kívül sem történbet az ö en­gedélye nélkü!. A Magyar Dologozck Pártja Központi Vezetősége minden se­gítséget megad a minisztérium­nak, a pedagógusoknak az isko­lai fegvolem, az iskolai rend helyreállítása terén. Abból a meggondolásból indulunk ki, hogy ilyen rend és fegy/elem nél­kül lehetetlen az iskolákban jól tanulni és jól tanítani, a jó tanu­lás ég jól tanítás nélkül pedit? ötéves tervünk eredményeit ve­szélyeztetjük. Ismétlem: ez nem a VKM és nem is csak a peda­gógusok kérdése, országos Jlgy és mi mindent mpg fosniuk ten­ni, hogy Önök megkapják a Párt­tól mindazt a támogatást, ami ennek a feladatnak az elvégzőé­hez szükséges. Révai elvtárs beszédét hosz­szantartó, viharos taps fogadta, az értekezlet résztvevői hosszú perceken át lelkesen éltették a Magyar Dolgozók Pártját és népünk szeretett vezérét. Rákosi Má­tyás elvtársat. Béki Ernő, a pedagógus szak­szervezet főtitkára hangsúlyozta, a pedagógus szakszervezet is fe­lelős az iskolai fegyelem terén jelenleg mutatkozó hiányossá­gokért. Most gyökeresen változ­tatnak ezen — mondotta. Gosztonyi János, a DISZ Köz­ponti Vezetőságének tagja rá­mutatott, hogy mindezidcig s,\m a DlSZ-központ, sem a megyei, városi DISZ-bizott3ágok nem for­dítottak elég gondot az iskolai munkára. A hibákat a DISZ Köz­ponti Vezetősége a Párt segítsé­gével felismerte és változtatni fog a helyzeten. A DISZ munká­jában ezentúl vas törvén vnek kell lennie annak, hogy DISZ-vezető cs?k olyan diák lehet, aki jól ta­nul. Erdei Lászlóné. az MNDSZ országos szervezőtitkára hangoz­tatta, az MNDSZ a szülői mun­kaközösségeken keresztül mozgó­sítja majd a s'ülőket arra, hogy foglalkozzanak többet gyerme­keik tanulásával, segítsék a pe­dagógusok munkáját. Darvas József miniszter az értekezlet végén részletesen vála­szolt az elhangzott felszólalá­sokra, majd kijelentette, hogy a minisztérium fontos feladatának tartja, hogy elősegítse a Peda­gógusok szervezett továbbképzé­sét, de a pedagógusok is érezzék kötelességüknek, hogy önmaguk képzésére, iskolai munkájukra, az órákra való felkészülésre az eddiginél sokkal nagyobb gondot és sokkal több energiát fordítsa­nak. A lengyel és a csehszlovák rádió beszámolt a magyar népgazdasági terv 1950. évi eredményeiről A lengyel és a cseh rádiók adásaikban részletesen beszámol­tak a magyar ipar és mezőgaz­daság 1950. évi eredményeiről. A lengyel rádió különösen ki­emelte, hogy a magyar nemzeti jövedelem 1950-ben húsz száza­lékkal múlta felül az előző évit­' A csehszlovák rádió az építő­iparban az egyre szélesedő mun­j kaverseny és a szovjet sztaháno­vista munkamódszerek meghono­sítása útján elért sikerekre tért ki különösebb részletességgel. A Szovjetunió ájabb kifejezéséi adta a Kina iránti barátságának Egész Kína r.épe lelkesedéssel fogadta az őszinte barátságnak azt a jelét, amelyet a Szovjet­unió kormánya tanúsított, ami­kor a kínai kormány rendelke­zésére bocsátotta az északkelet­kínai volt japán vagyont. Sanghajban és sok más vá­rosban valamennyi demokratikus párt és népi szervezet nyilatko­zatban üdvözölte a Szovjetunió kormányának lépését. A nyilatkozat hangsúlyozza: ez a lépés újabb kifejezése Kí­na és a Szovjetunió nagy ba­rátságának. Ez a barátság meg­erősíti azt a hitünket, hogy fel­építjük az új Kínát és feltar­tóztatjuk az USA-imperializmua agresszióját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom