Délmagyarország, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-24 / 19. szám

SZERDA, 1961. JANUÁR 14. 3 Készüljünk az MDP II. Kongresszusára Irta: KOVÁCS ISI VÁN 19S1 február 24 fc&gyjelentőségü esemény lesz Pár­tunk és egész dolgozó népünk éle­tében, E napra hivta össze a Köz. ponti Vezetőség Pártunk legfe.sőbb szervének ülését, az MDP II, Or­szágos Kongresszusát. Egy hónap múlva összeülnék fő­Városunkban a Párt, a magyar dol­gozó nép legjobb képviselői, hogy meghallgassák és megvitassák Pár­tunk vezérének, Rákosi Mátyás elv. társnak „a Központi Vezetőség be­Számolója és a Párt feiadatai"-ról szóló jelentését és Pártunk főtit­kárhelyettesének, Gerő Ernő elv­társnak jelentését „ötéves tervünk első évének eredményeiről és a szo­cialista népgazdaság további fel­adatairól." A kongresszus küldöt­tei, a főkérdések; a nemzetközi és belpolitikai helyzet, az elmúlt kon­resszus óta végzett munka ered­ményei és tanulságai, a béke vé. delme, az ötéves terv, a falu szo­cialista átalakítása, a Párt és az országépités kérdéseinek megvita­tása s a további feladatok megha­tározása mellett megtárgyalják szervezeti szabályzatunk módosítá­sát is és titkos szavazással meg. választják az új Központi Vezető­Béget. Pártunk legfelsőbb vezetőszervé­nek, a kongresszusnak ülése, a pártélet legdöntőbb eseménye, Pártunk hatalmas seregszemléje. A munkásosztály egységét megterem­tő egyesülés utáni második kon­gresszus is, mint Pártunk minden kongresszusa, fontos mérföldköve lesz Pártunk és országunk fejlő, désének. Rákosi elvtárs a kongresz­szuson nemcsak Va Párthoz, hanem • z ország egész népéhez beszél. Az ország vezető pártjának tanácsko­zása. a kongresszus határozatai hosszú időre utat mutatnák nem­csak Pártunk tagjainak, hanem egész dolgozó népünknek és döntő hatással lesznek népi demokráciánk további gazdasági-politikai fejlő­désére. Ezért a II. kongresszus nemcsak belső pártügy, hanem né­pünk, hazánk további felemelkedé­sét szolgáló nagy nemzeti ügy is.' Pártszervezeteink tagjai az egész országban mindenütt tudatosítják a kongresszus nagy országépitő je­lentőségét és mozgósítják az egész magyar dolgozó népet, hogy mél­tón készüljön fel Pártunk és né­pünk nagy harcos ünnepére, a II. kongresszusra. Pártank erejének forrás. Marx, Engels, Lenin, és Sztálin ta­nításainaik, « Bolsevik Párt, a nemzetközi és a magyar munkás­mozgalom gazdag tapasztalatainak felhasználása, s a mi viszonyaink­ra való helyes és következetes al. kalmazása. Ugy készülünk fel mél­tóan a kongresszusra, ha fokozzuk kádereink, párttagságunk marxista­leninista elméleti Jcépzettségét, ha városban, üzemekben és falun az esti pártiskolákat és az egyéni ta­nulást jobban előkészítjük, ha mind szélesebb tömegeket vonunk be marxista-ieninista nevelésbe, s ezzel még jobban emeljük Pár tank, dolgozó tömegeink ideológiai, politikai színvonalát. Erőnk forrása Pártunk, a Ma­gyar Dolgozók Pártja közel millió tagjának eszmei és szervezeti egy­sége. Az, hogy az ország minden részében, városban, üzemben, falun és tanyákon ott éinek és dolgoznak Pártunk hű katonái, a tömegek ügyének hű szolgálók a kommunis­ták, akik erőt és fáradtságot nem 1 ámélve küzdenek Pártunk helyes politikájának, szervezeti elveinek a gyakorlatban való végrehajtásáért, A Párt megbonthatatlan egységé­vel, harckészségével, tagjai áidoza tos-öntudatos munkájával vívta ki győzelmeit a munkásosztály ellen­ségei, a haza ellenségei ellen. Erőnk forrása: sikerült véget vetnünk a munkásosztály évtizedes megosztottságának, s megteremtet­tük a munkásosztály egységét, lét­rehoztuk egységes pártját, az MDP.t, s az egyesülés óta a becsü­letes volt szociáldemokrata töme­gek összeforrva a kommunistákkal, szorosabbra zárják Pártunk sorait, S Pártunk eszmeileg, szervezetileg egységesebb és összeforrottabb, mint valaha. Ugy készülünk fel méltóan a kongresszusra, hogy fo­kozzuk az éberséget, hogy az áruló, az ellenséges, a pártba nem való elemek eltávolításával még szorosabbra zárjuk sorainkat és úgy őrizzük Pártunk egységét, mint t széniünk világát. i...,, ... Erőnk forrása; a kommunisták a felszabadulás óta végzettt munká­jukkal bebizonyították a dolgozó nép előtt, hogy Pártunk a munkás­osztály élcsapata, a dolgozó nép nagy Pártja. A kommunisták eddig elvégzett munkájukkal 3 eredmé nyeikkel meggyőzték a magyar dol­gozó népet, hogy a kommunisták pártjára építhet, mint a gránitszik­lára, mert amit a Párt megígért, azt meg a valósította. Erőnk forrása: Pártunk élén több mint négy évtizedes forradalmi munkásmozgalmi tapasztalattal ren. delkező, nagy harcokban, 15 fegy­házban töltött év Során sok meg­próbáltatásban megacélosodott ve­zető, a magyar kommunisták, a magyar nép nagy nevelője, Sztálin elvtárs legjobb magyar tanítványa, szeretett vezérünk, Rákosi Mátyás elvtárs áll. Pártunk és népi demo­kráciánk nagyszerű győzelmei el­téphetetlenül össze vannak forrva Rákosi elvtárs nevével. Minden dol. gozó a saját helyzetének javuásán keresztül is tudja, mit köszönhet Pártunknak, Rákosi elvtársnak. Ez­ért mélyül el egyre jobban népünk megbecsülése, szeretete és bizalma Pártunk, Központi Vezetőségünk éa vezérünk, Rákosi elvtárs iránt. Ezért zárta szivébe a magyar dol­gozó nép Rákosi elvtársat. Ezért veszi körű Pártunkat egyre jobban a pártonkivüliek rokonszenve. „Pártunk ereje a párt és a pár­tonkívüli milliós tömegek közötti eleven kapcsolat fenntartásában van. A kommunisták ereje abban vau, hogy az aktív pártonkívüliek millióit tudjuk pártunk köré cso­portosítani" — tanítja Sztálin elv­társ. Ugy készüünk fel méltóan a kongresszusra, ha még jobban tu­datosítjuk a tömegek között Pár­tunk és Rákosi elvtárs vezető sze­repét a szocializmus építésében. Ha tudatosítjuk, hogy a Párt a munkásosztály gerince. „Osztá­lyunk agya, osztályunk ügye, oss­tályunk ereje, osztályunk dicsősége a Párt" (Majakovszkij). Ha párt­szervezeteink és párttagjaink vég. reha.'tják a Politikai Bizottság ha­tározatát, a politikai tömegnevelő munka megjavításával és állandó­sításával elmélyítik a tömegekben a Pártunk iránti szeretetet és ki. szélesítik Pártunk tömegbázisát, mélyebbre eresztik Pártunk gyöke­reit a munkásosztály és a dolgozó parasztság között. Ha kineveljük Pártunk körül a tanácsokban, a szakszervezetekben, a tömegszerve­zetekben a pártonkívüli aktívák százezreit, akik tevékenyen kiveszik részüket a közösség ügyéért végzett munkábó'. Erőnk forrása: a hatalmas Szov jetunió népeinek, népünk nagy és szeretett barátjának, Sztálin elv­társnak állandó példamutatása és támogatása. A magyar nép jól tudja, hogy felszabadulását, fel­emelkedését e'sősorban a Szovjet, uniónak és Sztálin elvtársnak kö­szönheti. Ezért mélyül el hómapról­hónapra a magyar nép szeretete és barátsága a Szovjetunió népei, a világ dolgozóinak vezére, nagy ta­nítómesterünk, a bölcs Sztálin elv­társ iránt. A II. kongresszusra ügy késeü­lünk fel méltóan, ha ismertetjük a szovjet nép életét, a kommunizmus építésében elért sikereit és még jobban elmélyítjük a szovjet nép és Sztálin elvtárs iránti szeretetet. A koagreiizninak nagy nemzetközi jelentősége is van. A II. kongresszus a kiéleződő, fe­szült nemzeitközi helyzetben zajlik le. Az amerikai imperialisták a ko­reai kudarc után tovább fokozzák háborús készülődésüket. Példátla nul hatalmas összegeket és anyagi erőket fordítanak fegyverkezésre, a harmadik világháború előkészíté­sére. Világméretekben fokozzák há­borús uszításukat, provokációjukat, s felhasználják erre déli határain­kon levő csahos kutyájukat, Titót és bandáját is. A magyar nép harcos helytállása a háborús veszély elhárításában, a béke védelme központi kérdése lesz Pártunk kongresszusának. A kon­gresszusra úgy készülünk fel leg­jobban, ha pártállásra, vallásra való tekintet nélkül erősítjük né pürik egységét, ha fokozzuk a har­cot az imperialista háborús gyujto­gatók külső és belső ügynökei e! len és erősítjük dolgozó népünk harci felkészültségét a béke aktív védelmére. ifgy védjük legjobban békénket, úgv készülünk fel legméltóbban a kongresszusra, ha a kommunisták és a pártonkivüliek az egész or­szágban helytállnak a termelésben. Ha jó politikai felvilágosító mun­kával megértetjük a dolgozó töme­gekkel, hogy országunk gazdasági erősítése, az ötéves terv minden té­ren való teljesítése és túlteljesítése, a takarékosság, a termelőszövetke­zetek fejlesztése a dolgozó nép szá­mára a legdöntőbb és a legértéke­sebb politika, mert ezzel gazdasá­gilag erősítjük hazánkat, ezzel emeljük életszínvonalunkat, szilár­dítjuk a békefrontot, erősítjük a honvédelmet. Ezzel erősítjük ha­zánk függetlenségének, népünk sza­badságának védelmezőjét, szeretett néphadseregünket. A termelő mun­kában való helytállással biztosítjuk népünk további gazdasági és kul­turális felemelkedését, gyermekeink boldog jövőjét, hazánk felvirágoz­tatását. A Hofherr-gyár munkásainak kongresszusi versenyfelhívására tör­tént egyéni versenyfelajánlások tíz­és százezrei, az emelkedő termelési eredmények fényes bizonyítékai an­nak, hogy a magyar munkások egy­re jobban megértik; a termelés fo­kozása nagy nemzeti ügy, a béke védelmének ügye, s ezért odaadóan teljesítik kötelességüket, A munka hősei, a utahánorisiAk — nemcsak a párttagok, hanem a pártonkívüliek is — megértve a kongresszus jelentőségét — komoly felajánlásokkal juttatják kifejezés­re a Párthoz való ragaszkodásukat. A MÁV'A'G szerszámműhelyéből Nagy Lajos pártonkívüli marós a következőket írja: „Az elvtársaktól és a sajtóból szereztem tudomást a kongresszus előkészitéséről. A kon­gresszus nagyjelentőségű, nemcsak a párttagoknak, hanem a pártonkí­vülieknek is." Ezért Nagy Lajos vállalta, hogy 50 darab készülék marását terven felül megcsinálja, s 1951-es egész évi tervét még a kon. gresszus előtt befejezi. Az egyik legjobb magyar sztahá­novista, Pióker elvtárs az Egyesült Izzóból vállalta, hogy az 1951. első félévi tervét február 24-re a kon­gresszus tiszteletére teljesít!. Sző­czel Sándor, a MÁVAG Kossuth-dí­jas sztahánovistája brigádjával vál­lalta, hogy 1951. évi tervét június 21-ig befejezi. Tatabányán Tajkov András sztahánovista vállalta, hogy február 24-ig tervén felül 720 csil­lével több szenet termel. 'A' kongresszusi versenyfelajánlá­sokba egyre jobban bekapcsolódnak a gép. és traktorállomások, az ál­lami birtokok, a tszcsék dolgozói, az egyéni gazdálkodók is és kon­krét kötelezettségeket vállalnak ter­melő munkájuk megjavítására. Párttagok és pártonkívüli dolgozók növelik a tszcséknek és a tagoknak a számát, megjavítják és megszilár­dítják a tszcsék munkáját, A magyar munkásosztály, a dol­gozó parasztság és a haladó értel­miség százezrei — megértve a kon­gresszus nagy, országépitő jelentő­ségét lelkesen küzdenek vállalt kötelezettségeik, a legjobb termelési eredmények eléréséért. Küzdenek, hogy elnyerjék a Központi Vezető­ség megtisztelő kongresszusi ver­senyzászlaját, A kongresszusi munkaversenyben, a takarékosságban, a K. V. ver­senyzászlójáért folyó harcban a kommunisták mutassanak példát. Ne legyen egyetlen termelésben dolgo­zó kommunista sem, aki nem vesz részt a versenyben. Kommunista helytállással, öntudatos példamuta­tással, a kongresszusi verseny jelen­tőségének tudatosításával mozgósít­suk a dolgozókat, hogy a február 19—24-i kongresszusi versenyhéten minden eddigit felülmúló eredményt érjenek el. Rendszeres politikai tö­megnevelö munkával érjük el, hogy a dolgozók százezrei a munkaver­seny állandósításával vállalt köte­lezettségeik maradéktalan teljesíté­sével a béke védelmének, a szocia­lizmus építésének még öntudato­sabb harcosai legyenek. A kommu­nisták mutassanak példát a haza ügyének hű szo'gálata, az állampol­gári kötelességek teljesítése, az ál­lami fegyelem betartása terén is. A béke védelmét, a termelésben előttünk álló feladatokat csak ak­kor tudjuk jól végrehajtani, ha sza­kadatlanul erősttjük a szocializmus építésének motorját, győzelmeinek szervezőjét, a Pártot. „A Párt a káderein áll vagy bukik". Eddigi előkészítő munkánkban nem dom­borodott még ki eléggé, hogy a kongresszusra akkor készülünk fel legmé'tóhban, ha mindenütt jól megerősítjük a pártvezetést és meg­javítjuk a pártépítés munkáját A falu szocialista átalakítása, a tsz. csék fejlesztése, az osztályharc ki­éleződése szükségesssé teszi, hogy megerősitsük elsősorban a járási pártbizottságok és a falusi alap­szervezetek vezetését. 'A' falusi párt­szervezetek élén olyan titkárok kel­lenek, akik jól meg tudják érteni, magukévá tudják tenni és a gya­korlatba jól át tudják ültetni Pár­tunk parasztpolitikáját. Hogy kádereink lépést tudjanak tartani a Párt és a szocializmus építésének növekvő és gyorsuló kö­vetelményeivel, alapvetően meg kell javítanunk a kádermunkát. Meg kell találni, politikailag és szakmai­lag gyorsabban ki kell képezni a káderek ezreit és tízezreit. A káder, munka megjavítása, a káderek meg­találása és gyorsabb fejlődése ér­dekében a központtól az alapszer­vezetekig döntő láncszem: az egyé­ni foglalkozás, a káderek alapos megismerése, segítése és nevelése. Minden vezető csak akkor tudja jól megoldani feladatát, akkor készü! fel méltóan a kongresszusra, ha jól ismeri a területén dolgozó kádere­ket, egyénileg foglalkozik velük, át­segíti őket a kezdeti nehézségeken s megtanítja munkatársait a vezetés művészetére. A pártbizottságok, az alapszervezetek vezetésének megerő­sítésévél, az egyéni foglalkozás kö­vetkezetes megvalósftásávai egyszer, smind megjavítjuk pártuutnkánk egyik leggyengébb pontját: a tag­sággal való törődést, a tagság akti­vizálását. A párfépflé* legdöntőbb kérdésel a párttagok szervezése, megismeré­se, kommunista nevelése és a párt­életbe való aktiv bevonása. A kon­gresszus előkészítése közben min­den párttagnak számvetést kell csi­nálnia. Mit tett az elmúlt kongresz­szus óta? Hogyan teljesítette köte­lességét pártjával, osztályával szem­ben? Hogyan tett eleget szervezeti szahályzatunknak, amely többek kö­zött kimondja: Párttag az, aki ak­tivan kiveszi részét a Párt vala­mely alapszervezetének a munkájá­ból. Pártunk nevelő munkájának eredményeként egyre növekedik azoknak a párttagoknak és tagje­lölteknek a száma, akik méltóan kiveszik részüket a közösség érdeké­ben kifejtett társadalmi munkából, de bizony még sokan vannak tag­jaink között, akik még nem értik, milyen nagy megtiszteltetés az él­csapat tagjának lenni és nem telje­sítik a Párttal szemben önként vál­lalt kötelességüket. Ennek egyik fő oka, hogy az alapszervezeti vezetőségek és párt­bizalmiak neim ismerik eléggé a párttagságot és nem foglalkoznak vele eleget. A párttagok minden­nap közvetlenül érintkeznek a párt­tonkívüli tömegekkel. A párttagok a tömegek tanácsadói, vezetői, neve­lői kelt, hogy legyenek. Az ő fel­adatuk nap mint nap megmagya­rázni a tömegeknek Pártunk politi­káját s mozgósítani őket a felada­tok végrehajtására. Többet kell tö­rődnünk tagjainkkal, egyénileg meg kell ismerni őket, kommunista ön­tudatra, bátorságra, helytállásra, szilárdságra, párthűségre, áldozat­készségre, a Párt, a dolgozó nép ügyének védelmére kell őket ne­velni. A kongresszus előkészítése köz­ben tudatosítsuk tagjaink és a pártonkivüliek között; milyen nagy tisztesség párttagnak lenni és has­sunk oda, hogy a párttagok mégj ób­ban megbecsüljék párttagságukat és jobban teljesítsék kötelességü­ket. Ugy kell dolgoznunk, hogy a termelésben és tömegmunkában ki­váló legjobb pártonkívüli dolgozók abban a kitüntetésben részesülje­nek, hogy a II. kongresszusra fel­veszik őket Pártunk sorai közé tag­jelöltnek. Akkor készülünk fel jól a kongresszusra, akkor erősítjük meg szervezetileg sorainkat, ha tagjaink és tagjelöltjeink túlnyomó többségét aktivizáljuk, segítjük őket a pártmunka végzésében és bizto­sítjuk, hogy a jövőben méltóan ki­vegyék réiszüket a társadalmi mun­kából. A kongresazns előkészítése, a küldöttválasztó pártértekezletek és maga a Pártkongresszus kiváló alkalom a pártonbelüli demokrácia, a kritika és önkritika továbbfej­lesztésére, amely fontos eszköz a pártélet megjavítására, a tömegek aktivizálására, a vezetők és a tag­ság, a Párt és a tömegek kapcso­latának szorosabbra zárására. A KV mult év február 10-i határoza­ta után értünk el bizonyos eredmé­nyeket e téren, de nyíltan megkell mondani, hogy a kritika és külö­nösen az önkritika még mindig nem vált a vezetők és a tagság hú­sává-vérévé. Még mindig előfordul­nak esetek, hogy funkcionáriusa­ink nem tartják tiszteletben a pár­tonbelüli demokráciát, a tagság jogait. Még mindig előfordulna," olyan szégyenletes esetek, hogy egyesek elfojtják az alulról jövő, igazságos, épftő bírálatot. A kongreszus előkészítése közben bátorítani kell az alulról jövő bírá­latot, fejleszteni az önbírálatot és kíméletlenül fel kell lépni a bírá­lat elfojtói, megrendszabályozol el­len. Nagyobb lehetőséget kell adni a dolgozó tömegeknek, hogy ellen­őrizzék a vezetőket, bátran nyíl­tan bírálják a hiányosságokat, mert ezzel javítjuk munkánk minőségét, jobban megoldjuk feladatainkat és aktívan bevonjuk a tömegeket a Párt, az állam és a gazdasági élet vezetésének gyakorlásába. Néhány nap multa összeülnek a megyei és a budapesti küldöttválasztó értekezletek, hogy megtárgyalják pártszervezeteink munkáját és titkos szavazással meg­válasszák az Országos Kongresszus küldötteit. A páriértekezle tekét az eddigi értekezletek tapasztalatainak felhasználásával még alaposabban készítsük elő, tudatosítsuk a párt­értekezletek küldöttei között, hogy a legjobbakat, az arra legérdeme­sebbeket válasszák meg kongresz­szusi küldötteknek, olyan termelés­ben és pártmunkában kipróbált elvtársakat, akik méltóan fogják képviselni a kongresszuson a párt­tag-ságot és az egész magyar dol­gozó népet. Nagy feladatok állnak előttünk. Meg kell védenünk a békét a haza belső és külső ellenségeivel szem­ben. Szakadatlan harcban és ke­mény munkával fel kell építenünk a szocializmust. Egész népünk vi­lágosan tudja, hogy ennek a mun­kának és ennek a harcnak a Párt a vezetője, a szive, a motorja. Min­den becsületes magyar dolgozó fo­gadja meg; a békéért, a boldog jö­vőért még szorosabban felsorako­zik Pártunk zászlaja mögé, jobb munkával, harcos helytállással ké­szül Pártunk Kongresszusára. Egy hónap van még hátra az MDP II. kongresszusáig. Használjuk fel ezt az időt párt- és tömegszervezeteink, elsősorban a DISz, a szakszerveze­tek és az MNDSz teljes mozgósí­tására. A párt- és tömegszervezeti munka megjavításával fokozzuk a kongresszusi felvilágosító tömeg­munkát s mindkettő segítségével tegyük élővé, s minden eddigit fe­lülmúló hatalmas tömegmozgalom­má a kongresszusi termelési ver­senyt. Ha jól dolgozunk, akkor el­érjük, hogy- párttagjaink és a pár­tonkívüli tömegek megértik a párt­kongresszus történelmi jelentősé­gét és a termelő munka és társa­dalmi munka megjavításával a ter­melést, a pártmunka megjavítását célzó javaslatok ezreivel segítenek a KV-nek még eredményesebbé tenni a kongresszus munkáját. Ugy kell fokoznunk a kongresszusi felvilágosító munkát, hogy febru­ár 24-re az egész ország népe a kongresszus felé fordítsa figyel­mét. Minden egyes pártszervezet, min­den párttag fogadja meg a Párt­nak és Rákosi elvtársnak: minden erejével azon lesz, hogy még na­gyobb eredmények kivívásával, szervezeteink megerősítésével, Pár­tunk tömegbázisának kiszélesítésé­vel készül fel a kongresszus hatá­rozatainak, Rákosi elvtárs útmuta­tásának jobb végrehajtására. Kállai Gyula elvtárs üdvözlő távirata A na Pauker elvtársnőhöz a magyar-román barátsági szerződés aláírásának évfordulóján Kállai Gyula elvtárs, külügyminiszter meleghangú táviratot küldött Ana Pauker elvtársnönek, a Román Népköztársaság külügy, miniszterének a magyar-román barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási szerződés aláírásának harmadik évfordulója alkal­mából. ,,Ez a szerződés, amely megpecsételte a két nép közötti barát­ságot, az elmúlt három év alatt szocialista építömunkánk és béke­harcunk fontos tényezőjének bizonyult — hangzik a távirat. Meg­győződésem, hogy a magyar és a román nép testvéri barátsága és szilárd együttműködése a jövőben is jelentős mértékben hozzájárul a Magyar és Román Népköztársaság fejlődéséhez és továbbra is meg­ingaihatatlan pillére less a Szovj etunió-vezette hatalmas béke­tábornak. -j

Next

/
Oldalképek
Tartalom