Délmagyarország, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-23 / 18. szám

KEDD. 1961. JANUÁR 23. 3 Ötéves a Társadalmi Szemle írta: RÁKOSI MÁTYÁS 'Amikor alig háromnegyed év­vel hazánk felszabadítása után Pártunk elhatározta, hogy tudo­mányos folyóiratot indít, a cél­kitűzések és megoldandó felada­tok szorosan összefüggöttek a magyar kommunista mozgalom sajátos viszonyaival. Huszonöt esztendős kíméletlen és véres fasiszta elnyomás után nemcsak legális lett Pártunk, de a szó szoros értelmében egyik napról a másikra vállaira zuhant a há­ború romjai közt vergődő ország talpraállításának ós vezetésének minden gondja. Ha a Magyar Kommunista Párt ebben a nehéz történelmi helyzetben nagyban és egészben meg tudta oldani a rá háruló feladatokat, annak döntő tényezője, hogy a legfelelősebb munkát végző vezetői alkalmazni tudták a marxi-lenini tanításo­kat, alkalmazni tudták abban a formájában, ahogy a bölcs Sztá! in e tanokat továbbfejlesztette, el­mélyítette és külön a. második világháború utáni viszonyokra kidolgozta. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy Sztálin elv­társ e felbecsülhetetlen jelentő­ségű munkáján s gyakorlati út­mutatásain alapultak sikereink. S kudarcaink, vereségeink, me­lyek a harcok folyamán értek bennünket, legtöbbször abból fa­kadtak, hogy nem tudtuk jól a magyar viszonyokra alkalmazni Lenin-Sztálin tanítását. A Magyar Kommunista Párt funkcionáriusainak és tagjainak zöme azonban öt esztendővel ez­előtt nem ismerte a marxi-lenini elmélet alapjait, sőt az elmélet jelentőségével Sem volt tisztá­ban. Egy negyedszázadon át lég­mentesen elzárták Horthyék a magyar munkásosztály széles tö­megeit a szocialista elmélettől. Egy egész új munkásgeneráció állott előttünk,, melybe mélyen behatolt a sovinizmus, sőt a fasiszta métely. A feladat nem­csak az volt, hogy azonnal fel­vegyük a harcot az ellenség ideo­lógiájával s szénibe szegezzük velük a kommunista elméletet, de még külön meg kellett értet­nünk az elmélet jelentőségét,, azt a lenini megállapítást, hogy élenjáró párt csak az lehet, me­lyet élenjáró elmélet vezet. Rá kellett világítanunk arra a kor­szakalkotó munkára, mellyel ta­nítónk, a nagy Sztálin a marxiz­mus-leninizmust minden téren gazdagította, mélyítette, s az ese­ményekkel kapcsolatban a szó szoros értelmében napról napra továbbfejlesztette. S végül fel kellett állítanunk a követelményt, hogy a magyar kommunisták ne csak azt tanulják meg, hogyan kell sokat szenvedett dolgozó né­pünk talpraállítására és feleme­lésére sikerrel alkalmazni a ma­gyar viszonyok közt a lenini­sztálini tanokat, hanem maguk is járuljanak hozzá ennek az el­méletnek a továbbfejlesztéséhez. A „Társadalmi Szemle"-nek, mint Pártunk tudományos folyó­iratának, jelentős szerep jutott e munkában. Ma, öt ©szendére visszatekintve, megállapíthatjuk, hogy a magyar kommunisták döntő része megérti i a lenini­sztálini elmélet fontosságát. Ezen túlmenőleg, száz- és százezren sajátították el kezdő vagy ma­gasabb fokon magát az elméle­tet is. A magyar kommunisták, de az ©gész magyar dolgozó nép a nagy Sztálin munkájának gya­korlati eredményén keresztül nemcsak megérezték, de meg is értették, hogy e világraszóló tetteket nemkevésbbá hatalmas, szilárd elmélet fűti és veheti. A felszabadító Szovjetunió ennek a gigászi lenini-sztálini elméletnek gyakorlati megvalósulása. A magyar munkás, földműves, mér­nök, orvos, tudós tulajdonképpen az utolsó esztendőben, mondhatni az utolsó hónapokban kezdi lei­fedezni, hogy számára milyen kimeríthetetlen kincsesbányát je­lent a Szovjetunió gyakorlatában megvalósult lenini-sztálini elmé­let. Ezen a téren elmondhatjuk, hogy a magyar dolgozó nép tu­lajdonképpen most fedezi fel új­ra a Szovjetuniót, most gyürkö­zik neki, hogy minden téren megismerje; és hasznosítsa a szovjet tapasztalatokat. Szá­munkra viftágos, hogy e tapasz­talatok gy: ikorlati átültetésével és hasznosításával együtt jár annak az el'znéletnek és módszer­nek az elsajátítása, alkalmazása és továbbtctrjedése, mely lelket és életet lethel a gyakorlatba, mely fűti és. vezeti a gyakorlatot. A mi dolgozó népünk, élén a magyar koipmunistákkal, a Ma­gyar Dolgozók Pártjával, eddig lényegében sikeresen meg tudta oldani azokat a feladatokat, me­lyek elé a fejlődés állította. Eb­ben az eredményben megmutat­kozik a „Társadalmi Szemle" öt­esztendős munkája is. Megálla­píthatjuk, hogy nagyban és egészben megfelelt a várnkozá­solcnak, jórészt beváltotta a hoz­záfűzött reményeket, gyökeret tudott verni s sikeresen járult hozzá a lenini-sztálini elmélet és gyakorlat terjesztéséhez hazánk­ban. Ami az öt év előtti célkitű­zéseiből jórészt a jövőre maradt, az a lenini-sztálini elmélet to­vábbvitele a magyar tapasztalá­tól? alapján, eredeti munkánkkal. Az elmúlt esztendők részben ki­nevelték azt a gárdát, melynek továbbfejlődése reményt nyújt arra, hogy a közeli években ezt a nehéz, de fontos és szükséges munkát is megkezdhetjük. Amel­lett az, ami öt évvel ezelőtt ne­hezen elérhető célkitűzés volt, ma már nem egy téren kevés. Tovább kell mennünk, mert a fejlődés új feladatokat állít a gyakorlat és az elmélet elé egy­aránt. Az elmúlt öt esztendő a szocialista mozgalom hatalmas győzelmeinek sorozata volt. Lét­rejöttek Európában a népi de­mokráciák, a Német Demokrati­kus Köztársaság. Ázsiában a ha­talmas kínai nép a Kínai Kom­munista Párt vezetésével szét­zúzta az amerikai imperialisták bábjait s kivívta függetlenségét, szabadságát. Hogy ez a világtör­ténelmi esemény milyen lendüle­tet adott a gyarmati és félgyar­mati népek szabadságharcának, azt éppen ezekben a napokban tapasztalják az amerikai agresz­szorok Koreában. S tapasztalják szerte a világon a gyarmatosító, rabszolgatartó imperialisták, akik lázas fegyverkezéssel, a harmadik világháború kirobban­tásával akarják megállítani és visszafordítani a fejlődést. A béke megvédésének problémái, a hazafiság s a proletárnemzetkö­ziség elválaszthatatlan összefüg­gései és kölcsönhatásai, az im­perialista ideológiának leleplezé­se, a/z imperialisták terveinek, fondorlatainak helyes megvilágí­tása. a legközelebbi idők fontos feladata marad s a „Társadalmi Szemlére" ebben a munkában nagy szerep vár. Külön figyel­met és erőfeszítést igényel az imperialisták jugoszláv láncos kutyáinak, a „szocialista" álarc­ban garázdálkodó Tito-banda „teróiáinak" és aljas gyakorlatá­nak felfedése és kipellengére­zése. S végül, de nem utolsó sor­ban, erőteljesen meg kell növelni azoknak a kommunistáknak a számát, akik a lenini-sztálini el­méletet a maguk munkaterületén a mindennapi élet gyakorlatában alkalmazni tudják. Ezeknek a száma örvendetesen nő s az ő működésük eredménye mutatko­zik meg népi demokráciánk, szo­cialista építésünk sikereiben. A növekvő feladatok, a nemzetközi helyzet és az osztályharc élező­dése azonban e téren is gyorsabb iramot követelnek. Parancsolóan megkövetelik, hogy e téren is jobban közelítsük meg példaké­pünket, a nagy Bolsevik Pártot. A Bolsevik Párt kisebb funk­cionáriusai, a járási, falusi tit­károk zöme nagyszerűen tudja alkalmazni a lenini-sztálini el­méletet a mindennapi aprómun- ] kában. Nem engedi meg, hogy i az agitációban. vagy propagan- | Lenin zászlaja alatt, Sztálin vezetésével előre a itamnfuniznms győzelme felé dában ez az elmélet elváljon a gyakorlattól. Ellenkezőleg, úgy alkalmazzák az elméletet, hogy az természetesen elválaszthatat­lanul össze van nőve és együtt jelentkezik a mindennapi gya­korlati munkával. Az egyszerű párttag vagy pártonkívüli dol­gozó naponta a saját tapasztala­tából győződik meg arról, hogy az elmélet a helyes gyakorlat ki­vonata. általánosítása és to­vábbvitele, hogy a gyakorlat szakadatlanul megerősíti, iga­zolja az elméletet s hogv minden új tapasztalatot az elmélet azon­nal magába szív, feldolgoz és visszairányít a gyakorlatiba. En­nek a lenini-sztálini munkamód­szernek az alkalmazása hozza létre a szovjet ipar és mezőgaz­daság szédületes eredményeit. A háború pusztításainak gyors lik­vidálása, a győzelmek a munka frontján, melyék úgy megdöb­bentették ez imperialistákat és halomra döntötték világuralmi spekulációikat, elválaszthatatla­nul összefüggnek a bolsevik el­méleti aprómunkával, jelzői, mu­tatói ennek a mintaszerű mun­kának. A Magyar Dolgozók Pártjá­nak fejlődése most ért oda, hogy rátérhetünk járási és falusi ká­dereink megerősítésére s nevelé­sükre végre annyi energiát és figyelmet fordíthatunk, amennyi elengedhetetlenül szükséges. Rá kell nevelnünk járási és falusi vezető elvtársainkat, hogy gyor­san sajátítsák el az elmélet és gyakorlat olyan egységét, ahogy azt a Bolsevik Párt hasonló pártmunkásai olyan mesterien alkalmazzák. Meg kell tanulniok a mi elvtársainknak is, hogy az elméleti munka, az agitáció, a propaganda helyességét, jóságú' szinte azon nyomban, számsze­rűleg le lehet olvasni a terme­lés, a begyűjtés, a szántás-vetés adataiból. S megfordítani: min­den eredmény a termelés front­ján igazolja, erősíti, gazdagítja az elméletet, új szempontokat és érveket, szélesebb perspektívát ad az elméletnek és az agitáció­nak. Nem szorul különösebb bi­zonyításra, hogy milyen fontos szerep, milyen hálás munkaterü­let vár ezzel kapcsolatban a „Társadalmi Szemlé-"re. Befejezésül még egy kérdést szeretnék újra felvetni. Öt esz­tendővel ezelőtt a „Társadalmi Szenile" egyik legfontosabb fel­adatául a kommunisták fegye­lemre nevelését jelöltük meg Pártunk akkor még fiatal volt, a kommunista fegyelem elsajátí­tása a hozzánk áramló százezres új tömegek fegyelmezése olyan problémát jelentett, amellyel Pártunk minden szervének fog­lalkoznia kellett. A kommunista fegyelem, magatartás, jellem, példamutatás és egyéni bátorság ma újra előtérbe került Pártunk­ban. Ráirányítottuk a figyelmet azért, mert viszonylag békés fej­lődésünk, viszonylag könnyű gaz­dasági és politikai sikereink ne­gatív, káros oldalai kezdtek mu­tatkozni. Jelentkezett az a han­gulat, hogy úgyis minden jól megy, nem kell ide a szigorú párt- és állampolgári fegyelem Helyenként lazaság, hanyagság megengedhetetlen anyagiasság sőt korrupció ütötte fel a fejét Az ellenség erre rákapcsolt. Ugyanakkor élesedik a nemzet­közi helyzet, az imperialistáik mozgósítják hazánkon belül meg­maradt erőiket. A szocializmus építése a falun élezi az osztály­harcot, a kulák, a spekuláns minden követ megmozgat elle­nünk. Világos, hogy az élesedő hely­zet fokozott követelményeket ál­lít párttagjaink, a népi demo­krácia minden híve elé. Most újra több fegyelemre, példamu­tatásra, áldozatkészségre, bátor A rravda vezércikke — Ma a szovjet nép. ai egész lia'a­Jó emberiség — frja többek között — megemlékezik Vlagyimir Iljics Lenin, a Kommunista Párt és a szovjetállam megalapítója halálának 27. évfordulójáról. Lenin neve el­választhatni unul kapcsolódik össze ,?z új korszakkal a nemzetközi pro. letariálus felszabadító harcában, a világtörténelemnek azzal u gyökeres fordulópontjával, amely a régi, ka­pitalista világot új, szocia'ista vi­lághoz vezeti. Lenin uz új törté­nelmi feltételeknek megfelelően, al­kotóan tovább fejlesztette Marx és Engels tanításait. A szocialista for­radalom elméletével, az osztályharc stratégiájával és taktikájával vér­tezte fel a prolefáriátusl. Lenin alapította és nevelte az újtipusú pártot, a Bolsevik Pártot, mint a proletariátus vezető szervezetét, amely nélkül leheietlen győzni a proletariátus diktatúrájáért, a szo. clallzmusért vívott harcban. A szociális forradalom és a pro­letariátus diktatúrájának Pártját kovácsolta és edzette Lenin és Sztá­lin a forradalmi harcokban, Lenin és Sztálin védelmezve és fejlesztve a forradalmi marxizmust, kímélet­lenül harcol) az opportunizmus el­len és körültekintően vezette a Pár. tot és a munkásosztályt a kapita­lizmus megdöntéséhez, a prolotáriá. ;us diktatúrájának megteremtéséhez. A Nagv Októberi Szocialista Forra­da'om győzelme a leninizmus dia­dala volt. Az Októberi Forradalom hirdette, hogy n kapitalizmus szá­zada végéhez ért, hogy a proletár­forradalmak korszaka kezdődött a kapitalista országokban, a felszaba­dító forradalmak korszaka a gyar­matokon. Október a kommunizmus Ideológiai győzelme volt u szoclá'­deinokratizinus felett, a marxizmus diadala a reformizmus fölött. A leninizmus Lenin halála óta eltelt évek alatt újabb világtörté­nelmi jelentőségű győzelmeket ara­tott, lobogója alá tömörítve a dol. gőzök millióit. Amikor már nem volt Lenin, Sztálin elvtárs magasra emelte és előre vitte a lenini harel lobogót. E nagy lobogó alá tömörítette Sztálin elvtárs a Bolsevik Pártot, az egész szovjetnépet és a nemzetközi kommunista mozgalmat. A szovjet nép a Bolsevik Párt Irányításával, Sztálin elvtárs vezetésével felépítet­te a világ első szocialista társadal­mát, a némel fasizmus és a japán imperializmus ellen vívott heves háborúban niegvédic a szocializ­mus ügyét. A Szovjetunió történél, mi győzelme a Honvédő Háború­ban megnyitotta a szabad és bol­dog élet úiját Európa és Ázsia egész sor országának dolgozói számáru. A szocializmus építésének áljára léplek a népi demokráciák orszá­gul. Nagy diadalt araioit Kommu­nista Pártja vezetésével a kínai nép. Felmérhetetlenül megnövekc. dett és megizmosodott a demokrá­cia és szocializmus Szovjetúnió.vc­zctic hatalmas tábora. Ez a leniniz­mus újabb nagy diadala. A leninizmus zászlaja alatt tor. jed és erősödik a nemzetközi kom­munista mozgalom, fokozódik az el. nyomott népek felszabadító harca. A leninizmus megvilágíija a népek­nek az ntal az egész világ békéjé­ért, az imperialista háborús gyuj. Ingalók ellen vívott nagy és nemes harchoz, A szovjet nép Lenin halálának 27, évfordu'óját a kommunista épí­tésben elért kimagasló sikerekkel ünnepli. Sziálin elvtárs vezetésével keményen és biztosan halad a le. ülni úton. Lenin-Sztálin Pártjának vezetésé, vei a szovjet nép megteremti a kommunizmus anyagi alapját, meg­oldja a kommunista építés nagv feladatait. Lenin-Sztálin nagy tanítása a doigozók kommunista nevelésének alapja. Országunkban két hatalmas erő: a nép és a kommunizmus ol­vadt egybe. A szovjet nép határia. lanul szereti a Kommunista Pártot. A szövetséges és autonóm köztársa­ságok legfelső tanácsai elkövetkező vá'asztúsaival kapcsolatos, most folyó választási kampány ragyogó megnyilvánulása a szovjet társada­lom erkölcsi és politikai egységé­nek, a Szovjetúnió népei barátságá­nak. Ez a választási kampány meg­nyilvánulása annak a szeretetnek és odaadásnak, amit a Szovjet nép Lenin-Sztálin Pártja Iránt tanúsít. Lenin zászlaja a'att, Sztálin veze­tésével a szovjet nép bizton halad előre a kommunizmus győzelme fe. lé — fejeződik be a vezércikk. Eddig tizenötezren jegyezték elő a Lenin-művek I. kötetét I/enin elvtárs művei magyar nyelvű kiadásának első kötete halálának 27. évfordulójára je­lent meg. A müvek iránt már az első napokban hatalmas érdeklő­dés nyilvánult meg, különösen az üzemi dolgozók körében. Az eddig beérkezett adatok szerint január 15-e és 19-e kö- 1 zött csak a budapesti üzemek­ben több mint 15 ezer dolgozó jegyezte elő Lenin elvtárs mü­veit. Nagy ütemben folyik az elő­jegyzés vidéken is. Különösen nagy az érdeklődés Baranya és Szolnok megyében. Községházát, villanyt, kislakásokat, kultúrotthonokat kaptak a szegedi járás dolgozó parasztjai az elmúlt évben A szegedi járás dolgozó paraszt­sága a megyében élenjárt az ara­tás, cséplés és terménybegyüjtés si­keréírt folytatott harcban. Munká­ja ellenértékét sokszorosan kapta vissza a nép államától. Villanyt, artézi kutakat, kislakásokat, köz­ségházát és kultúrotthonokat kap­tak már az ötéves terv első évé­ben, Csengele község artézi kutat, Márahalom villanyt, új kultúrott­hont kapott és 250 ezer forint be­ruházással bővítették a gépállomás 'pületeit. Szatymaz község 175 ezer forintos költséggel községházát 'pített, Dorozsmát hat kilométeres villamosvonal köti össze Szegeddel. Ujszentiván és Kistelek rádióval, könyvtárral és színpaddal felsze­-elt kultúrotthonhoz jutott. A já­rás területén 300 kislakást építet­ek. Többek közöt Balástyán 37, Csorván 51, Csengelén 23, Röszkén 20 modern, egészséges kislakás 'pült. 1051. évben tovább fejlődnek a zegedi járás községei. 4.800.000 forintos beruházással újabb 400 kislakás kerül tető alá. Balástya község szarvasmarha- és lómegter­mékenyítő államást kap, 30 ezer forintos költséggel. Deszken a tü­dőbetegkórház kibővítésére hetven­ezer forintot fordítanak. Csórva községben korszerű orvosi rendelő és gyógyszertár létesül, 323 ezer forintos beruházással. Pusztamér­gesen 85 ezer forint költséggel ar­tézi kutat fúrnak. Ezenkívül szá­mos kultúrotthont, új bekötőutakat és szociális létesítményeket kapnak a járás dolgozó parasztjai. A szegedi földművesszövetkezet megkezdte a Marx-téri mázsaház­nál az alomszalma és a takarmány­szalmafelvásárlást. Az alomszal­mát métermázsánkét 6 forintért, a takarmányszalmát pedig 12 forint­ért veszi át a szövetkezet. Azok a gazdák, akik esetleg szá­lastakarmány beadási hátralékban vannak, beadási kötelezettségüknek takarmányszalmával is eleget te­hetnek olyképpen, hogy a szövet­kezet két métermázsa takarmány­szalmát egy métermázsa szénának számít fel kiállásra, éberségre és elszánt­ságra van szükség. A „Társa­dalmi Szem!é"-nek célkitűzése ezen a téren ma még aktuálisabb, mint öt évvel ezelőtt. Jó meg­oldásától függ nagyrészben, hogy hazánk az imperialisták s csatló­saik minden aknamunkája da­cára szilárdan haladhasson to­vább, a 800 milliós béketábor hű tagjaként, az eddigi úton, a szo­cializmus építésének útján, újabb sikerek útabb győzelmek felé. * Rákosi elvtárs cikke megjelent a Társadalmi Szemle jubiláris szá­mában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom