Délmagyarország, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-21 / 17. szám

110 VASÁRNAP, 1951. JANUÁR ««. Keményen kelt elbánni a szabotáló kulákokkal, dolgozó népünk sötét ellenségeivel Száz és ezer fondorlattal törek­szik a kulákság arra, hogy gátat vessen a mind nagyszerűbb lendü­lettel haladó szocialista építés elé. Ravasz és alattomos módon igyek­szenek kibújni azok alól a kötele­zettségek alól. amelyeket népi álla­munk a kulákságra kiszabott. Évek hosszú során át nem fizetnek adót,, nem teljesítik bcszolgállatási köte­lezettségüket, feketevágással igye­keznek csökkenteni állatállomá­nyunkat, késedelmesen és felülete­sen végzik el n mezőgazdasági mun­kákat, hogy mindezekkel gazdasá­gilag ássák alá népgazdaságunkat. A kulákság minden tettéből a dol­gozók iránt érzett feneketlen gyű­lölet és düh árad fejlődő, szépülő országunk láttán. Csongrád megyében a dolgozó pa­rasztok naponkint tizével leplezik 1« dolgozó népünk sötét ellenségei­nek gazdasági kártevéseit. A szen­tesi kulákok többszázezer forln! adóval vannak hátralékban s emellett a tej- és a zsírbeadást is szabotálják. Váradi Imre szentesi kulák hónapok óta nem szállít a szövetkezetbe tejet, F. Török Imre Marx-téri, özv. Szabó Péterné alsó­réti, Pásztor Ferenc szentlászlót, Négycsi József dónáti kulákok ha­sonlóan sok liter tejjel vannak hát­ralékban, s közben a tejet vagy fe­ketén adják el, vagy jószágaikkal etetik fel, hogy minél kevesebb jus. son a dolgozók számára. Kiss Má­tyás, Kuli Lnjos és Czakó István szentesi kulákok viszont a kötelező zsirbeszolgáltatást nem teljesítették. A dolgozó parasztok döntő több­sége hazafias kötelességgel tesz ele­get azoknak a feladatoknak, ame­lyeket az állam kitűz. A dolgozó parasztság eredményeit igyekszik aláásni Kanász Nagy Sándor fábi­ánsebestyéni 85 holdas, Dorbás An­tal nagymágocsi 78 holdas, ifj. Szé. kely Antal alsóréti 39 holdas, lt­ja János Uiskirálysági, Becsei Dezső l'J holdas ugyancsak kiskirálysági. Vajda Sándor 47 holdas szentesi kuíák is, akik a kötelező mélyszán­tást nem végezték el, ami miatt most eljárást indítottak ellenük. Szegi Kálmán 58 holdas vekerzugi, I.énúrt Bálintné 65 holdas szentesi, Bihari János 5J holdas szegvári és Czuczi Imre 40 holdas szentesi ku­lákok ugyancsuk elszabotálták a mélyszántást. Mi volt ezzel a cél­juk; ezeknek a kulákotnak? '.Vz, hogy a birtokukban lévő sokszáz holdas területen a mélyszántás el­szabotálása miatt alacsony legyen a termés és így közvetvo többsziz mázsányi gabonát vonlsnak el a dolgozóból. Ha a mezőgazdasági munkák kezdetétől a növényápoláson át a betakarításig nyomon kisérjük a ku­lákság telteit, minden vonalon a nagytokú gazdasági kártevést lát­juk. Szegváron 17 kulák ellen a ter­ménybeszolgáltatási kötelezettség szabotálása miatt indult eljárás. Ezek között a kulákok között van Ternai Antalné 41 holdas, Pusztai P4Í 37 holdas, Szarvas István 29 holdas, Szécsényi Mátyás 53 holdas, Piti László 50 holdas, Puskás Já­nos 47 holdas, Deák Sándor 36 hol­das kulák. Ezek a kulákok voltak azok, akik nem teljesítették ugyan beadási kötelezettségüket, de 200— 300 forintos áron korlátlan mennyi­ségben árulták feketén a csövesku­koricát. Most a dolgozók felelősség­re vonják őket ezért a szabotálás­ért. A szentesi községi bíróság már több nap óta tárgyalja azoknak r kulákoknak ügyét, akik nem telje­sítették élősertésbeszolgáltatási kő. telezettségüket. Szegi Kálmán ve­kerzugi kulák 798 kilóval bátraié kos és ezért 1500 forint pénzbün­tetésre Ítélték, Vajda Sándor veker háti kulák 1090 kiló, Demeter Jó­zsef királysági kulák 560 kiló, Ba­zsó Sándor lapistói kulák 1198 ki­ló, Dunaháti Vass István 2277 kiló Berezeli István 1099 kiló, Sarl adi X. Sándor 1313 kiló, Szűcs Lajos 1154 kiló étösertts beadásával van hűiraSóirtsn és ezért ezeket a kulákokat súlyo' pénzbírságra büntették. Bármilyen gazdasági vonalat né­zünk, mindenütt azt látjuk, hogy a kulákság szabotál. A megyében a kulákság a sertések feketevágásává akarja meggátolni állattenyésztés tervünk teljesítését. A bíróságok számos esetben példás ítéletet hoz tak a feketevágó kulákok felett. De akárhogyan is akarják a kuláko! megzavarni gazdasági rendünket, •• dolgozó parasztság ezreinek éhe: szeme leleplezi őket és a kuláksá' nem bújhat ki kötelczettségeinel teljesítése alól, A kulákság gazdasági szabotálása szervesen összefügg az imperialista háborús gyújtogatok agressziójával A kulákság belső gazdasági sza­botálásával az imperialisták hábo­rús céljait igyekszik segíteni. Te hát amikor a nép állama keményen lesújt a szabotáló kulákokra, ak­kor békénk, népgazdaságunk, dol­gozó népünk érdekében jár el. Rövidesen megalakulnak Szegeden is a Lakásépítő Szövetkezetek A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőség 1950 máj. 31-én tar­tott ülésén Gerő elvtárs, a Magyar Népköztársaság fejlesztésének leg­közelebbi feladatai között említet­te, hogy a lakosság anyagi eszkö­zcinek jobb mozgósítása érdekében, részben pedig a lakáshiány enyhí­tésére meg kuli szervezni a saját lakás, és családiház építő mozgal­mat, főként szövetkezeti formában, állami támogatással. Azóta már igen sok helyen meg ts alakultak a Lakásépítő Szövetke­zetek, sőt egyes helyeken már be is költöztek a dolgozók a szövetkezet által épített lakásokba. Szegeden ez a mozgalom még csak most kezd kibontakozni, 'A' Városi Tanács építési osztálya az üzemek, szerve­zetek képviselőinek bevonásával pénteken értekezletet tartott, mely­nek keretében megbeszélte a dolgo­zók képviselőivel a Lakásépítő Szö­vetkezet megalakításának problémá. ját. Az értekezlet célja egyrészt az volt, liogy a dolgozókat tájékoz­tassa a lakásépítés előnyeiről, más­részt pedig, hogy felhasználja a szövetkezet mcglétesítésére azokat a szempontokat, melyeket a dolgo­zók felvetnek. Ezen az értekezleten beszámoltak a lakásépítő szövetkezeti mozgalom mar meglévő eredményeiről is. A falvakban már megindult a lakás­építési akció és a járás kötelékébe tartozó 12 községben mar jelentős számú családiház épült fel. Ezek­nek u házaknak túlnyomó részét már el is foglalták tulajdonosaik. A falusi lakásépítési mozgalom megváltoztatja a falu és a tanya­világ eddigi képét. A tanyavilágban eddig szétszórtan, rendszertelenül építkeztek, s a tanyákon élő dolgo­zók a nagy távolságok miatt el voltak zárva a kulturális fejlődés lehetőségeitől. A lakásépítési moz­galom zárt településeket hoz létre, a megalakult termelőszövetkezeti csoportok területén, vagy azok kö­zelében. így a dolgozóknak nem kell kilométereket gyalogolni és értékes munkaidőt elvesztegetni, míg munkahelyükre érnek. Ez a célja a városi lakásépítési mozgalomnak is. Az üzem dolgozói Lakásépítő Szövetkezelet alakíta­nak. s az állam támogatásával lehe­tőleg munkahelyükhöz, üzemükhöz közel építik fel lakásaikat. 'Az állani messzemenően támogatja a Lakás­építő Szövetkezetet. Egyrészt in­gyen adja a telket, örök haszná­latra. Azonkívül gondoskodik az építkezéshez szükséges anyagról. Elkészítteti az épület tervét, végre­hajtja az építkezést és ellenőrzi annak kivitelezését. Gondoskodik a pénzügyi fedezetről, mert a dol­gozók előtörlesztéseivel az építke­zéshez szükséges pénzösszeg egész jelentéktelen részét gyűjtik össze, túlnyomó részt tehát az állam adja kamatmentesen húszévi törlesztésre, A felépített lakás húszévi rendkí­vüli adómentességet élvez. A lakást építtetni szándékozó doL gozónak be kell lépnie a Lakásépí­tő Szövetkezetbe, tehát be kell fi­zetni 50 forint részletjegy árat. Ki kell választani az igényeinek megfelelő lakást, azok közül a tí­pusok közül, amelyeket az építés­ügyi minisztérium megtervezett. Míg lakásának birtokába nem jut, az építési költség három százalé­kát havi egyenlő részletekben elő­törlesztésként kell fizetni. Miután a szövetkezeti tag már beköltözött lakásába, fennálló tartozását húsz év alatt havi egyenlő részletekben, kamatmentesen fizeti ki, A szövet­kezeti tagok nem egyszerre költöz­nek be a lakásokba, hanem folya­matosan, olyan ütemben, ahogy a házak épülnek. A beköltözés sor­rendjéről a szövetkezeti tagok sor­solás útján döntenek. 'A' pénteki tájékoztató értekezle­ten az Országos Takarékpénztár ki. küldötte ismertette a megjelentek előtt ezeket a szempontokat. A La­kásépítő Szövetkezet iránt már otl az értekezleten is igen nagy érdek lődés mutatkozott. Kovács Mihály­né, az újszegedi DÉFOSZ-szerveze! képviselője például bejelentette, hogy Újszegeden máris mintegy 50 dolgozó érdeklődik a mozgalom iránt és vasárnapra értekezletet hívnak össze, hogy ott megbeszél­jék a problémákat. Az értekezle' résztvevői az üzemekben, szerveze­tekben felveszik a kapcsolatot azok­kal a dolgozókkal, akik a Lakás­építő Szövetkezet keretében építtet ni akarnak, tájékoztatják őket é<­odahatnak, hogy rövid időn belii Szegeden is minél több Lakásépítő Szövetkezet alakuljon, minél töbl dolgozó jusson hozzá korszerű egészséges, kényelmes lakáshoz. Pénzjutalmat osztottak ki a Textilkombinát 30 dolgozójának A Textilkombinát üzemi gyűlésén 11.100 forintot osztottak ki az üzem 30 dolgozójának. Ezek a dolgozók jó munkájukkal és a selejt csök­kentésével érték el ezt a jutalmat. A jutalmazottak között van Szép Rózsa 4 oldalas gyűrűsíonónő, aki­nek formahibás teljesítése 4.9 szá­zalék volt decemberben. Balogh Ee. rencné kétgépes elöfonónő, akinek 3 havi átlaglermelése 138.2 száza­lék. Bodó Zoltán technikus, al< megszervezte az üzem segédanyag­ellátását és biztosította a termelés zavartalan menetét. Vásárhelyi Gé­za esztergályos, aki átlagosan 130 százalékot teljesít, Klivinyi József kazánfűtő, aki a szén teljes kiégelé. sével nagy mennyiségű szenet taka rított meg. A Szegedi Gépkocsíközlekeáési Vállalat dolgozóinak kongresszusi felajánlásai A Szegedi Gépkocsi közlekedé­si Vállalat dolgozói lelkes röp­gyűlésen jelentették be csatlako­zásukat a Hofherr-gyári dolgo­zók kezdeményezéséhez. Szabó László sztahánovista gépkocsivezető a forgalmi sze­mé! yzet nevében vállalta, hogy a kocs k és motorait ápolását munkaidő után az autóbuszállo­máson végzik el. Az állomás és a műhely közti 4 km-es út meg­takarító sával üzemanyagfogyasz­tásuk havi 96 liter benzinnel és 44 kg nyersolajjal csökken. Vál­lalták, hogy gondos, szakszerű kezeléssel további 5 százalékos üzemanyagot takarítanak meg. A műhely dolgozói a minőségi munka még további fokozásával készülnek a Kongresszusra- A munkahelyek összevonásával 50 százalékos tüzelő megtakarítást érnek el. Az irodai dolgozók a verseny napotnkinti kiértékelését és " papírral, írószerrel való takaré­koskodást vállalták. A Pártkongresszus napjáig az üzem valamennyi dolgozója meg­köti hosszúlejáratú versenyszer­ződését. Felvétel az ápolónőképző tanfolyamra A szegedi Kossuth Zsuzsanm: Állami Ápolónőképző szakiskolr februárban ápolónőképző szaktan folyamot indit. A tanfolyam idő tartama két év, a bentlakás kotr lező. Kérvényeket február 15 ip lehet beküldeni az iskolába. (Sze­ged, Kálvária-utca 1.), Földművesszövetkezeteink feladatai i küldöttgyűlés után, a Pártkongresszus előtt J anuár 7-én és 8-án tartotta meg a SZÖVOSZ a föl'l­nűvesszövetkezetek második Or­szágos Küldöttközgyűlését Buda­pesten, a MEMOS2 székházában. Erein a küldöttközgyűlésen ha­ánk földművesszövetkezetei kép­viseletében 328 küldött vett részt és ezenkívül a Párt, a kormány éa az összes tömegszervgze tek küldöttei, valamint a Szovjet­unió, a népi demokráciák, az olasz- és franciaországi haladó szövetkezeti mozgalom, küldöttei. A második Országos Küldött­közgyűlés megvizsgálta földmű­vefszövetkezeteink je!(>nlezi hely­zetét. Megvitatta, megtárgyalta a földművesszövetkezeti mozga­tómmal kapcsolatos problémákat 'is megjelölte azokat a feladito­at, amelyek szükségesek ahhoz, hogy földművesiszövetkezeti moz­galmunk helyes irányban tovább fejlődjön. A küldöttgyűlés meg­választotta a SZÖVOSZ új or­szágos vezetőségét, igazgatósá­gát, felügyelőbizottságát és ha­tározatot hozott a földművesszö­vetkezeti mozgalom soronlévő feladatai végrehajtásáról. ptóldművesszövefkezeteinknek igen fontos feladatuk az elkövetkezendő Időkben a SZÖ­VOSZ n. Országos Küldött­gyűlése határozatának a legszé­lesebb körben való tudatosítása, és a határozat mielőbbi megvaló­sítása. Erre vegyen irányt min­den földművesszövetkezeti ve­rető, fö!dmüvesszövetkezeti dol­gozó és tag. A küldöttgyűlés határozata négy pontban foglalja össze azo­kat a feladatokat, amelyeket föld­müvesszövetkezeti mozgalmunk továbbfejlesztése érdekében el kell végeznünk. Az első pont töb­bek között a következőket tar­talmazza : „ ... föidművesszöve t­kezeteink további fejlesztése te­rén egyik legfőbb feladatunknak tartjuk, hogy a falu minden be­csületes dolgozóját bevonjuk a szövetkezet mindennapos munká­•'ába. Ugy kell munkálkodnunk, hogy minden dolgozó paraszt sn­-'áíjának érezne a szövetkezetet és meggyőződjék arról, hogy a szövet kézé 3 az ő boldogulását, anyagi felemelkedését mozdítja elő. Tudatosítanunk kell, hogy az a jó földművesezövetkezpt. amely kíméletlenül és szüntelenül har­-ol a dolgozó nép ellenségei el­'en s amelynek nevelő, felvilá­gosító, szervező és gazdasági munkájában az egész tagság lel­kesedéssel vesz részt." ^ határozat második pontja a következőket írja elő: .... fejlesztenünk és javítanunk kell a földművesszövetkezetek ••azdasági tevékenységét, ötéves 'ervünk sikeres végrehajtása ér­dekében földművesszöve {kere­teinknek legfőbb feladatuk, hogy minél több mezőgazdasági ter­ményt és terméket biztosítsanak dolgozó népünknek, szocialista marunknak. Ez a legfőbb bizto­sítéka annak, hogy egyre több 's jobb minőségi áruval lássuk el a falu dolgozóit. Földműves­szövetkezeteink gazdasági tevé­kenységének megjavítása és fej­'esztése, a mezőgazdaság terma­'őerőinek növelése a dolgozói pa­rasztság jólétének emelését, a munkás-paraszt szövetség to­vábbi erősítését mozdítja elő." ^ harmadik pontban a ha­ha tározat a következőket nondja: „... földművesszövet­kezeteink fő feladatának tekint­jük. hogy az eddiginél erőtelje­sebben segítsük elő az új terme­'őcsoportok alakítását és a már meglévők további erősítését. Egyéni meggyőzéssel. türelmes "elvilágosító munkával, az ön­kéntesség elvének szigorú betar­tásával arra kell törekednünk, hogy földművesszövetkezeteink jgyénilrg dolgozó parasztjai, kü­'önösen a középparasztok közül minél többet megnyerjünk a ter­Mkr melőszövetkezetbe való belépés­- i* re­A SZÖVOSZ H. Országos Köz­gyűlése határozatának ezek a pontjai mind fontos feladatai földművesszövetkezeteinknek. FöldműveSsaövetk'saeteink ve­zetői a szövetkezeti dolgozókkal üzemi értekezleteken, a szövet­kezeti tagsággal pedig taggyűlé­seken tudatosítják a küldöttgyű­lés határozatát, hogy azután együttes erővel lássanak a hatá­rozat végrehajtásához. iris megállapíthatjuk, hogy földművesszövetkezietoink dolgozói világosan látják a kül­döttgyűlés határozata megvalósí­tásának fontosságát, s példát véve a Hofherr-gyári, a Ganz hajógyári ós a többi nagyüzemi munkásoktól, lelkes munkafel­ajánlásokat tesznek Pártunk Kongresszusa tiszteletére. Vál­lalják a SZÖVOSZ n. Országos Küldöttgyűlése határozatának maradéktalan végrehajtását. Fel­ajánlást tesznek a takarékosság, a hulladékgyűjtés megszerveze­gére. üzletrész befizetésére és egyéb olyan dolsok megvalósítá­sára. amelyek néngazd? ságunkat erősítik és dolvozó népünk jólé­tét, boldogulását segítik elő. Ilyen munkáfe'aiánlást tett mér a csongrádi földművcsszö­vetkezet. A szövetkezet mind­egyik alkalmazottja vállalta- hogy a felemelt 50 forintos üzletrésze­ket mindannyian befizetik feb­ruár 24-re, a Pártkongresszus napjára. A fá.biánsobestvéni földmü­vesszövetkezetnél Bórák János vállalta, hogy a Pártkon­gresszus napjára 8 kat. ' hold földre köttet termelési szerző­dést a dolgozó parasztokkal és a műtrágya raktárt rendbehozza. Ma tők Imre terményfelvásárló vállalta a Pártkongresszus tisz­teletére. hogy február 18-ra a raktári munkások segítségével az összes raktári könyveket, a raktárkészletet és zsikkészletet ­rendbehozza. Ezenkívül még 20 Szabad Nép-előfizetőt szervez be. A mindszenti f ö'd mű vess rövet­kezet dolgozói vállalták, hogy a 8 órás munkaidő telies kihasz­nálásával 20 százalékos villany­áram megtakarítást érnek el. a fűtésnél pedig 10 százalékos meg­takarítást. A földművesszövet­kezet kiadását 5 százalékkal csök­kentik. A Sznbad Nép-előfizető kampányban előirányzatukat 200 százalékra teljesítik és szövet­kezetüknél megalakítják a Sza­bad Nép Baráti Kört. megszer­vezik a rendszeres sajtóolvasást. Jj^ mórahalmi fö!dművPsszö­vetkezetnél Kovács Béla boltossegéd vállalta, hogy a Pártkongresszus napjára a most megalakult ..szőlőtermelék cso­portját" 50 katasztrális hold földterülettel felfejleszti. Mindezek a vállalások azt mu­tatják, hogy földművesszöVeíke­zeteink dolgozóinak jórésze meg­értette, hogy mi a teendője a küldöttgyűlés után. Ezért tettek munkafelajánlást Pártunk Kon­gresszusára. E dolgozók példáját kövesse a megyében mindcn föidművessrövetkezeti vezető, szövetkezeti dolgozó és tag. A Pártkongresszusra tett felaján­lások nagyban elősegítik a föld­műve.'iRnövelkezef' mozgatóm erő­södését. a SZÖVOSZ n. Országos Küldöttgyűlése határozata meg­valósítását. A Pártkongresszus tiszteletére munkafetói'ánlást tett csongrádm egyei földművesszö­vetkezetek nedig induljanak harc­ba felajánlásuk teHesít%íért. A felajánlás teljesítésével, az ed­diginél jobb munkával, a SZÖ­VOSZ II. Országos Küldöttköz­gyűlése határozatának maradék­talan végrehajtásával fejlesszük tovább földművesszövetkezeti mozgalmunkat. Brachna János SZÖVOSZ megyei titkár

Next

/
Oldalképek
Tartalom