Délmagyarország, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-12 / 288. szám
KEDD, 1950. DECEMBER -12. Üzemi dolgozók, tszcs-tagok, egyéni dolgozó parasztok, egyetemi tanárok képviselik Csongrád megyét az MSzT L Országos Kongresszusán Vasárnap ült össze a MagyarSzovjet Társaság csongrádmegyei küldöttválasztó konferenciája. A vásárhelyi tanácsházán hatalmas szovjet és magyar címer hirdette a két nép örök barátságát és a két címer alatt Sztálin elvtárs képe tekintett a küldöttekre. A folyosón vörös zászlódísz fogadta a megye legjobb MSzT-tagjait: a küldötteket. A teremben hatalmas betűk hirdesaság I. Országos Kongresszusa!" Sztahánovisták, élenjáró dolgozó parasztok, tudósok, orvosok, fiatalok és nők a küldöttek, akik fehér küldöttigazolványukat boldogan szorongatják. Fejkendős parasztasszonyok élmunkásokkal, orvosokkal beszélgetnek. A sok hang szinte eggyé olvad és acélosan cseng. — Mi, küldöttek, békét akarunk, a békéért harcolunk, mert békében akarunk élni. dolgozni, tik: „Éljen a Magyar-Szovjet Tár- 1 építeni Fokozott feladatok a békeharchan A konferencián Oláh Mihály elvtárs, a hódmezővásárhelyi Városi Tanács vb.-e]nöke nyitotta meg és hangsúlyozta, hogy ez a konferencia a béke megvédésének jegyében kezdi meg munkáját. A küldöttek hatalmas lelkesedéssel választották meg az elnökséget. a jelölő bizottságot és a mandátumvizsgáló bizottságot, majd a megye küldöttei köszöntötték a konferenciát. A Szegedi Kenderfonó munkásai virágot hoztak. Elmondották: Sztálin elvtárs születésnapjára tett felajánlásukban vállalják, hogy még lelkesebben dolgoznak az ötéves terv megvalósításáért; elmondották, hogy november 4-én befejezték az 50-es évi tervet. Hatalmas örömmel fogadta a konferencia a néphadsereg küldöttségét, a Szegedi Kenderfonó szabadságharcosait, a DlSz-küldöttségét, az úttörőrajt. — Mi is a szovjet pioníroktól veszünk példát s ezért tartottuk kötelességünknek köszönteni a szovjet barátságot segítő MSzT megyei küldöttválasztó konferenciáját — mondotta az egyik pirosnyakkendős úttörő. A küldöttség fogadása után Rudas László elvtárs, az MSzT megyei titkára mondott politikai beszámolói: — A megyei konferencia olyan időre esik, amikor kiélezett nemzetközi helyzet jellemzi az egész világot, s amikor a világ népei harcolnak a varsói Békevilágkongresszus határozatainak megvalósitásáért. Rudas elvtárs élesen világi tott rá a békeharc jelenlegi állására, is. mertette a varsói Békevilágkongresszus határozatát és Szólott a Izék eh arc kérdéséről MSzT vonatkozásban is. Rudas elvtárs után Sinkó Ant.nl elvtárs, a Párt megyebizottsága nevében üdvözölte a konferenciát és biztosította az MSz-t a Pá't támogatásáról, maid Salamon F:renc elvtárs, az MS/T szegedi titkára tartott beszámolót az MSzT eddigi munkájáról, a további feladatokról. Irfröxln távirat Rákosi elvtársnak Az értekezlet táviratban üdvözölte Rákosi Mátyás elvtársat, a Szovjetunió nagykövetségét és az MSzT központját, valamint Pártunk megyebizottságát. Az üdvözlő táviratok felolvasása után Borbélv András elvtárs ismertette az ,,Uj Világ" terjesztési verseny állását és a legjobb aktivistáknak oklevelet és könyvet adott át. Jutalmat kapott Hudi István makói MSzTlag, aki 132 Uj Világ előfizetőt gyűjött. valamint Juhász István. Hrisztov Péterné, Molnár Sándorné. A községi vándorzászlót Szaty. maz nyerte 178 elöfziető szervezéséért. A hozzászólások során Hortyas Gyula. Romhányi Lajos, dr. Kanyó Béle egyetemi tanár újabb eredmények elérését fogadták meg. Csongrád megye küldöttei Ezután megválastzotta az értekezlet Rudas László megyei titkárt, Kiss Józsefet, Fekete Zsuzsanna Kossuth-díjas iszcs-tagot, Dénes Leó Szeged város VB tanácselnököt. Rácz Károly szegedi Ruházati Vállalati dolgozót, dr. Bónis György egyetemi tanárt, Deli Ferenc csongrádi dolgozót, Simicz Ferencné Jengyelkápolnai tanácselnök, dolgozó parasztasszonyt, dr. Kanyó Béla egyetemi tanárt, Varga Imre ma. kói traktoristát Salamon Ferenc szegedi MSzT-titkárt, Détár Pál szentesi kisparasztot, Koszorús Istvánnét, Vladiszláv Milánné szőregi dolgozó parasztasszonyt küldöttként az Országos Kongresszusra. A további hozzászólások során több kritika hangzott el a szegedi járási titkárság felé, ma.id Kiss József elvtárs, a központ küldöttének hozzászólása után sok értékes munkafelajánlást tettek a résztvevők. Végül a konferencia határozator fogadott el a munka további meg. javítására, valamint a megye MSzT aktíváknak a további fe'adatok el végzésére való mozgósításra. Kultúrotthont avattak a szegedi Falemezgyár dolgozói Meleg ünnepségre gyűltek öszsze vasárnap délután a Szegedi Falemezgyár dolgozói. Vasárnap avatták fel a Falemezgyár dolgozói az újonnan átalakított, gyönyörű új színpaddal ellátott kultúrotthont. Hámori György, a művészeti csoport vezetője bevezető beszédéhen megköszönte a Szovjetuniónak, Sztálin elvtársnak, a Pártnak, hogy lehetővé tette a Falemezgyár dolgozói számára is, hegy új kultúrotthoniban, a kultúra fegyverével is harcolhatnak a békéért, a szocializmusért. A dolgozók izgatottan várták a műsor kezdetét és amikor felgördült a függöny, a műsorszámok után zúgó tapssal nyilvánították ki tetszésüket. Az egyes műsorszámok leleplezték az amerikai „kultúra" ürességét, tartalma tlanságát, s egyben bebizonyították, hogy a haladó szovjet kultúra nemcsak szórakoztat, hanem neveli is a dolgozókat. ,,A világ legboldogabb embere" cimü jelenet bemutatta, hogy Amerikában, míg azt hirdetik, ni megy — addig a munka nélkül élő milliók a „világ legboldogabb emberének" nevezik magukat, ha csak olyan munkát is kapnak, amely biztos pusztulásukat jelenti. A zene, a tánc terén is sikerült a műsornak bemutatni, hogy míg Amerikában és a nyugati imperialista országokban a „szving tonik" ide-oda vonaglásban. craító, rikoltó zenében lelik örömüket, addig a Szovjetunióban, a népi demokratikus országokban a népi zenéből átírt tánczenével, finom, egyszerű táncokkal szórakozik a fiatalság. A ,,Súlyos eset" című jelenet mulatságosan leplezte le a táppénzicsalókat, akik betegséget színlelve mennek orvoshoz csat azért, hogy ne keljen dolgozniok. De sorolhatnánk itt végig az összes műsorszámokat, mer; mind a szavalatok, népi táncszámok, mind az énekszámok és jelenetek igen jól sikerültek. Ila a Falemezgyár kultúrcsoportja a pártszervezet segítségével továbbra is ilyen lelkesen dolgozik. Szocialista fejlődésünk újabb állomásai voltak a földművesszövetkezeti közgyűlések A föidművesszövetkezeti evi rendes közgyűlések már mindenütt befejeződtek Csongrád megyében. A közgyűlések nem elszigetelt események voltak a föidművesszövetkezeti mozgalom fejlődésében, hanem szorosan illeszkedtek azokhoz a jelentős szervezeti változásokhoz, melyek a földművesszövetkezetsk minőségi fejlődését biztosították y jó vezetőségválasztó közgyűlések után új, pezsgő élet indult meg a földművesszövetkezetekben. Növekedett a tagság aktivitása. Áldozatkész, szilárd, helytállásra alkalmas vezetők kezében a szocialista építés és a béke ügye iránti harc szilárd pillérjeivé válnak a foldművesszövetkezetek. Szőregen, Kiszomboron, Alsóközponton, ahol jól megszervezték és előkészítették -a közgyűléseket, a közgyűlések sikere az ellenség újabb vereségét jelentette. A harcos szövetkezeti közgyűlések mindenütt újabb lépéssel szorították vissza a kulákság befolyását a falun. A falu dolgozóinak a közgyűlések iránti nagyfokú érdeklődését mutatta, hogy a közgyűléseken sokszor a tagság létszámát meghaladó mértékben vettek részt. A nagytőkéi földművesszövetkezet közgyűléséi! nemcsak a tagság vett teljes számban részt, hanem elment a köztünk azonban a földművesszövetkezeti közgyűléseken az ellenséggel való megalkuvás opportunista szellemével is. A pusztamérgesi közgyűlésen nem tárták fel kellő mértékben a földművesszövetkezet eddigi működésében elkövetett hibákat, •em alkalmazták a kritika és az önkritika fegyverét. Az ellenség kezét kell keresnünk amögött is, hogy több közgyűlésen igyekeztek háttérbe szorítani a köz^pparasZtságot. Misem természetesebb, hogy az ellenség örül annak. ha a középparaszt nem megy be a földművesszövetkezet vezetőségébe. Tudja ugyanis, hogy a föidművesszövetkezeti vezető középparaszt már döntően szakított a kulákkal és a népi demokrácia a munkásosztály oldalára állt. A középparasztság tömegeinek a föidművesszövetkezeti tagság soraiban van a helye. A termelésben, népi demokráciánk iránti hűségé, ben élenjáró, becsületes középparasztokat be kell vonni a szövetkezetek vezetőségeibe is. közgyűlések jelentős feladata volt, hogy leleplezzék s eltávolítsák a szövetkezetekből az ellenséget és leváltsák azokat a szövetkezeti vezetőket, akik hanyagul végezték munkájukat. Több helyen félremagyarázták a vezetőségválasztó közgyűléseknek ezt a feladatát. Több helyen úgy vélték, te közgyűlésre a falu dolgozó pa- kintet nélkül arra. hogy a régi versaztiaitlnl, {SKKaána „ „Xtr.tdrrt 7Pt.nl/ léi VÜITU VnQClll vócp-jtpt. csak egy hogy ott minden embernek öthatszobás lakása van és nyáron i ezután i3 igen komoly ereményemindenki üdülni, télen pedig síel- I ket érhet el. Szép eredményeket érnek e! az anyagmegtakarítás terén az Ecsetgyár dolgozói Az anyagmegtakaritás terén is igen szép eredményeket értek A Szegedi Ecsetgyárban nagymértékű munkamódszerátadás folyik. Az egyik üzemrészben, ahol eddig 105 százalék volt az üzem átlaga, most Vas István sztahánovista átadta munkamódszerét az üzemrész dolgozóinak, ezáltal 140 150 százalékot teljesítenek. el. Novemberben 12 mázsa fát takari. tottak meg. A selejtet a múltban feltüzelték. most kétezer darab ecsetnyelet készítettek el a novemberi selejtből. A Magyar Kenderben megkezdte munkáját a munkavédelmi bizottság rasztjainak többsége, a szövetke zeten még kívülálló dolgozó parasztok is. JTalvaink dolgozói a legtöbb közgyűlésen tanúságot tettek arról, hogy helyesen tudják összekapcsolni egyéni sorsukat a közösség ügyének szolgálatával. Számonkérték a szövetkezet régi vezetőitől eddigi munkájuk eredményeit és hiányosságait. Az ellenség ellen éles fegyverként használták fel a közgyűléseket, eltávolították a szövetkezet tagságából és vezetőségéből a dolgozó nép boldogulására törő. a tagság éberségének kijátszásával befurakodott ellenséget Talál zetők jól, vagy rosszul végezték feladatukat, .oem lehet beválasztani őket az új vezetőségbe. Ez történt Csanyteleken is. A föidművesszövetkezeti közgyűlés nem volt hajlandó beválasztani az új vezetőségbe azokat a régi vezetőségi ta. gokat sem. akik eddig jól végezték munkájukat. Ezt a hibát azonban sikerült még ott a közgyűlésen kijavítani. jy földművesszövetkezetek eddigi fejlődése szemléltetően be. bizonyította már, hogy a parasztassznyok részvétele a vezetésben nagy erőforrása az előrehaladásnak. Mégis előfordult némely szövetkezeti közgyűlésen, hogy a parasztasszonyok számarányának növelése helyett éppen, hogy „mutatóban" választottak be kettőt a vezetőségbe. De előfordult olyan ese is, mint például Pusztamérgesen, ahol a felügyelő bizottságba egyetlen asszonyt sem, az igazgatóságba pedig csak egy asszonyt választottak be. A fiatalság részvétele sem kielégítő mindenütt a vezetőségben. A megyében vannak olyan szövetkezetek is, mint a nagylaki és de. rekegyházi földművesszövetkezetek ahol a közgyűlésen- egyetlen parasztfiatalt sem választottak az új vezetőségbe. A földművesszövetkezeteknek az ifjúság újabb nagy tö. megeível kell növelniük azt a lenditő erőt. amit a szövetkezetek munkája számára a parasztfiatalok lelkesedésétől áthatott részvétele biztosit. JT ontos feladata vol a közgyűléseknek a tagság minél szélesebb tömegeinek mozgósítása és a szövetkezeti belső demokrácia ki. fejlesztése mellett a szövetkezetek saját anyagi erőforrásainak az eddigieknél sokkal nagyobb mértékű feltárása. Több közgyűlésen határozta el a tagság, hogy üzletrészei névértékét a jelenlegi 10 forintról 50 forintra emeli. A kopáncsi föidművesszövetkezeti közgyűlésen például 50 szövetkezeti tag emelte fel 50 forintra üzletrésze névértékét. A szövetkezeti tagság tudta, hogy ezzel Raját magát saját szövetkezetét erősiti. a szövetkezet gazdasági fejlődését segiti elő. A földművesszövetkezetek tovább fejlődésének ügye a közgyűlések után is váljék a földre.srövetkezet egész tagsága közös ügyévé. Az új vezetőségek a dolgozó tömegektől támogatva '•'arcra és kemény munkára felkészülten azzal az elhatározással vegyék kezükbe a szövetkezetek ránvítását. hogy Pártunk irányvonalát híven követve, a szocialista úten haladva, népgazdaságunk erős pillérjeivé, a falusi osztályharcban a munkásosztály ás a dolgozó parasztság éies fegyvereivé fejlesszék a földművesszövetkezeteket. A Magyar Kenderben megalakult a munkavédelmi bizottság. A bizottságnak 11 tagja van, akik egy-egy üzemrészt képviselnek. Az állandó bizottsági tagokon kivüi minden szakszervezeti bizalmicsoportban van egy munkavédelmi tag. Ez a kifejlett aktivahálózal biztosítja, hogy a bizottság jó munkát végezzen. A bizottság a szakszervezet irányítása alatt áll, vezetője Sugár Miklós főmérnök. A bizottság feladata, hogy a balesetelháritáson kívül megelőzze a baleseti lehetőségeket, feltárja azokat a hibákat és hiányosságokat, amelyek a baleset okozói lehetnek. A bizottság tagjai tervszesű felvilágosító munkával mutatnak rá a baleseti lehetőségekre, azonkívül oktatásban is részesitik az üzem dolgozóit. Igen nagy jelentősége van az oktatásnak az ifjúmunkások körében, akik hathetes tanulóidejük alatt heti két órán balesetelhárítási tanfolyamot végeznek. A kollektív szerződés eddig i) biztosította a balesetek megelőző, sét, de a munkavédelmi bizottság tervszerűen fogalkozik a balesetelhárítással. Ilyen szervezet csak a szocialista társadalomban létezhet. mert a szocialista társaaa'oni jelszava az, hogy legfőbb érték aq ember. Négy kútkíiolyó épült Algyő-ŰjteJepen A tanács teljesítette az újtelepi dolgozók régi kívánságát Algyő-Ujtelep lakosainak még hasznukat. Most ezt felhasmálták a dolgezó parasztság vizelláa fasiszta Horthy-rendszer bűneként közel három kilóméiért ke'.Iett sokszor féllábszárig érő sárban is megtenniök, hogy megfelelő ivóvízhez jussanak. Azelőtt liiáiba kérték, hogy kutat létesítsenek a telepen, de most a tanácsválasztások után teljesülhetett. jogos kívánságuk. Az algyői tanács magáévá tette a dolgozók kérését és megtette a szükséges intézkedéseket a telep ivóvízzel való ellátása, új kútkifolyók létesítése érdekében. Maguk a telepi dolgozók is örömmel járultak hozzá mind anyagiakkal, mind munkájukkal a vízvezetékkifolyók minél előbbi megépítéséhez. A tanács intézkedett, hogy szedjék fel a föld alól azokat az összesen mintegy 130 métert kitevő vízvezetékcsöveket, amelyek a régi grófi birtok földjében voltak és mostanáig senkisem verte tásának biztosítására és a tanács még újabb nagymennyiségű csövekkel. valamint ezer téglával és nagykocsi homokkal segítette elő az építkezést. Algyő-Ujtelep dolgozói már fel is avatták új vízvezetékhálózatukat. Nem kell már messzire járni nekik sárban, fagyban vízért, mert négy kifolyót is létesítettek a telepen, sőt többen a házukba is bevezették a vizet. Az avató ünnepségen Boldizsár Ferenc tanácselnök boldogan mutatott rá arra, hogy az algyői dolgozók előbb hidat, majd iskolát, később villanyt, most pedig egészséges ivóvizet kaptak, de még tovább épül a község és a tanács a Párt segítségével még továbbfejleszti Algyőt. A legközelebbi tervek közé a gyalogjárók építése tartozik. Árurejiegctő kulákokat vont felelősségre a megyei bíróság A megyei biróság négyévi börtönre, ezer forint pénzbüntetésre, háromezer forint vagyoni elégtételre és hathónapi kitiltásra Ítélte Solymqsi Lajost, magyarbánhegyesi kocsmáros-kulákot. aki külön, titkos padlásrekeszben fegyvertöltényeket, 20 kiló levelesdohányt. 9 mázsa ipari cirokszakált. 40 liter vegyes pálinkát, nagyobbmennyisé_ gű búzát, kukoricát. 26 mázsa szappant és 39 liter tiszta szeszt rejtett el. Seres Lajos szegvári kulák szalmakazalban 50 kilogram cukrot és 20 kiló sót dugott el. A biróság árurejtegetés cimén egyévi börtönre. kétezer forint pénzbüntetésre, kétezer forint vagyoni elégtételre ítélte el és elrendelte Szegvár területéről két évre való kitiltását. F. Török Sándor szentesi kulák demokráciát rágalmazó kijelentéseket tett a DÉFOSz hivatalos kiküldöttek előtt. Ezért a megyei biróság héthónapi börtönre és ötezer forint pénzbüntetésre itélte.