Délmagyarország, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-10 / 287. szám

IBfflW, tt». DECEMBKH tt. 1 'A Román Népköztársaságban olyan hatalmas munkálatok folynak. amelyek Románia felszabadulása előtt elképzelhetetlenek voltak. Nemcsak a háború pusztításait hozták helyre, hanem új üzemek, munkásbérházak gépállomások épül tek és megkezdődött a mezőgazdatág nagyarányú gépesítése is. A román nép különösen nagy büszkesége a Duna-Feketclengeri csatorna építése. Ennek munkálatainál is megmutatkozik a szovjet dolgozó nép önzetlen, baráti segítsége: gépekkel, munkamódszereik, tapasztalataik átadásával siettek a román dolgozók segítségére, hogy minél hamarabb elkészülhessen és minél kiválóbb legyen ez a nagy alkotás. Felvételünk a Duna- Feketetengeri csatorna építkezéseinél készült és az egyik hatalmas szovjet gépet ábrázolja munkában A Szovjetunió a Román Népköztársaság mezőgazdaságának fejlődéiéhez is nagymértékben hozzájárult. Román parasztkiildöttség látogatását tette lehetővé a Szovjetunióban, átadta az élenjáró szovhozok és kolhozok termelési tapasztalatait, de ezenfelül kitűnő gépeket is küldött a szövetkezés útján elindult román dolgozó parasztoknak. Képünkön szovjet traktor szánt a „Február 10" állami gazdaság földjén. Az élenjáró szovjet agroblológia és agrotechnika vívmányait is nagysikerrel alkalmazzák a Román Népköztársaságban. Hatalmas segítséget jelent a szovjet mezőgazdasági tudomány alklmazása a terméseredmények növelésében, új minőségi fajták kitermelésében. Képünk a kolozsvármegyei Borsa község mezőgazdasági szakiskolájának kísérleti telepén készült. Az iskola növendékei szorgalmasan dolgoznak a kísérleti telepen. A román dolgozó nép tudja, mit köszönhet a nagy Szovjetuniónak, felszabadítójának. Tudja azt is, hogy eddigi eredményeit é.s további alkotó munkáját csak a béketáborban tudja biztosítani. Lelkesen dolgoznak ezért a békéért és minden becsületes dolgozó csatlakozott a békefelhivási aláírásgyűjtő mozgalomhoz. Több mint tízmillió román dolgozó írta alá a stockholmi békefelhívást a városokban és falvakban. Felvételünk Talus Oradi bukaresti háziasszonyt mutatja be, amint örömmel írja alá a békefelhívást, hogy ezzel is biztosítsa maga, családja és az egész nép számára a további békés alkotó munka lehetőségeit. A KULTÚRA IS A NÉPÉ Valaha, évente egyszer-kétszer jöttek le a favágók a hegyekből. A dunai halászok hetenként fordították vissza bárkájukat a faluba, a pásztorok és a béresek pedig minden hét végen jelentkeztek csak a bojárok udvarházaiban. Rongyosan és soványan bandukoltak be a faluba. Néha kaptuk egy kis pénzt „bérük" fejében, hogy aztán elkölthessék ezt a kis pénzt a kulák vagy az uzsorás üzletében, megvehessek azokat a portékákat, amiket amúgy sem tudtak másnak a nyakába sózni. Ez az árú a legtöbbször nem volt más, mint a pálinka és vasárnaponként dülöngélő emberek rótták a falvak girbe-görbe utcáit, vagy elkeseredve ültek a füstös csapszékek összetákolt asztalainál. Egy kicsit felejtettek. Az ital, a kocsma volt a menedékük. Mámorba menekültek a mindennap szörnyű valósága elől és i't mérgezték testüket Jelküket• Ki gondolt ekkor a hegyi falvakban könyvtárra, mozira, színházra, vagy rádióra. Igy volt ez még nem is olyan régen. Egy napon aztán feltűntek Keletről a hős szovjet katonák és elhozták a román népnek is a felszabadulást. És a nép, élén a Párttal, hozáfogott, hogy új életet teremtsen magának. Ma a hegyi falvak lakói, a pásztorok, a favágók, a halászok, éppúgy, mint a többi dolgozók, a kultúra minden áldását élvezik. A sötét lebujok eltűntek. A dolgozók klubokban, filmszínházakban, könyvtárakban töltik szabadidejüket. Itt van például Jigália helységben, az N. Balcescu állami gazdaság. Fenn a hegyek között szép moziterem. Idejönnek a dolgozó parasztok minden vasárnap a környező falvakból és itt szívják magukba a kultúra áldásait. A havasi falvakban, amelyek oly távol es"ek a városoktól, ma már a Szovjetunióból hozott 38 gép vetíti a filmet nz erdömunkások és családjaik számára. 426 könyvtár, 158.833 könyvvei kínálja az érdekes olvasnivalókat, 426 rádió közli a legújabb híreket ezekkel a dolgozókkal, okik azelőtt hónapokig art sem tudták, mi történik a világban. Az erdei munkás, a pásztor és a halász ma már boldogan várja a pihenőnapot, mert az valóban felüdülést jelent. A havasok tetején, amikor döng az erdő a favágók lejszccsapásoitól, akkor ez már nem a mindennapi egyhangú robot szörnyű dobolása, hanem egy új világ boldog dala. Természetesen nemcsak a hegyi falvak, hanem Románia valamennyi vidékének, falvának megváltozott a kulturális arculata. Már minden nagyobb falunak van saját mozija. Naponta nyílnak mozik és az év végéig a moziberendezések száma eléri a 46.700at, nem is szólva a különböző klubok és kultúrházak moziberendezéséről, Mig 1945-ig csupán két-három vándormozi működött és a nép érdekeitől teljesen idegen filmeket mutattak be a falvakban, addig ma 174 vándormozi játsza a falvak közönsége előft a szovjet és a népi demokratikus országok művészi játék- és dokumentfitmjeit és 774 keskenyfilm vetítésre alkalmas készülék van. Ma már nincs olyan falu, vagy tanya• ahol ne jelenne meg a vándormozi, Ezenkívül az egész országot behálózzák a kuhúrotthonok, amelyekben valóban napról-napra fejlődik az igazán a népi kultúra. A kultúráiét egyik legfontosabb tényezője, a színházi élet is döntő változáson ment keresztül 1945 óta. 1945-ben egész Romániában 8 állami és 14 magánszínház működött, amelyeknek jórésze a fővárosban volt. Az államosítás óta 28-ra emelkedett a színházak száma és ma már nem csupán a fővárosban cs a legnagyobb ipari központokban, hanem a kisebb városokban is vannak színházak. Felismerhetetlenségig megváltozott az utóbbi évek alatt a román szinhdzch műsora. A román színház sikeres fejlődését jelentós részben a munkdsközönséég'Ü való kapcsolatának megszilárdítása magyarázza, A modern román sziniirodalom szellemét cs tartalmát és az írók döntő többségének gondolatait és érzéseit nem is jellemezhetjük jobben mással, mint Mihail Davidoglu, a kiváló román színműíró szavaival. — Azért imk, hogv hazám népe minél /óbban megértse tcladetait és céljait, hogy minri méltóbb legyen annak a népnek nevére, amely tudja, miért él. . . Az új román darabok a dolgozók mindennapi életével, a munkával, a munka szépségével és a mult kiemelkedő történelmi eseményeivel foglalkoznak. Ezeknek a daraboknak a szinrehozatala» valamint a szoviet színműirodalom müveinek bemutatása és sikere meggyőzően bizonyítja, hogy a szinházpolitika megfelel a demokratikus Románia néptömegei érdekeinek és igényeinek. Új élet a Román Népköztársaságban Dolgozó népünk meleg szeretettel vette körül a Magyarországra érkezett román kormányküldöttséget, a román dolgozó nép küldötteit. Jó szomszédainknak. az országukat és hazájukban a szo. eializmust építő román dolgozók millióinak testvéri üdvözletét hozták hozzánk a küldöttek a Magyar-Román Barátsági Hét alkalmából. Jóleső számunkra ez az üdvöz, let és jóleső az a tudat is, hogy baráti, velünk együtt közös célért, a szocializmus minél előbbi felépítéséért dolgozó nép él mellettünk. amellyel egy táborban, a .Szovjetunió által vezetett, naprólnapra növekvő erejű békcláborban baladunk előre. Közős az Utunk a román néppel, a román munkások, dolgozó pa. rasztok és értelmiségi dolgozók tömegeivel. Mi is, ők is a Szovjetunió, győzelmes hadseregének felszabadítása nyomán kezdhettük meg azelőtt soha nem ismert arányú alkotó munkánkat, amelynek már eddig is hatalmas eredményei mutatkoztak, de még további nagy távlatai állnak előttünk. Éppenúgy, mint nálunk, a Komán Népköztársaságban is az élenjárt) szovjet munkamódszerek, Ipari, mezőgazdasági, kulturális és tudományos eredmények követésé, vei fejlődik az ország, válik mind szebbé a dolgozók élete. Uj gépek, új munkamódszerek növelik a termelési eredményeket s mindehhez járul az öntudatos dolgozók munkalendülete, a mindinkább szélesedő munkaverseuymozgaiom. A román ipar mindjobban erősödik és izmosodik. A román munká. sok mind nagyobb tömegekben veszik ki részüket a munkaversenyekből és a szovjet munkamódszerek elsajátításával mindjobban tökéletesítik munkájukat. Eimunkások és sztahánovisták viszik előre óriási lendületlel a termelést, a Román Népköztársaság kormánya pedig hatalmas összegeket fordít az üzemek, gyárak fejlesztésére, a mezőgazdaság minél több és jobb géppel való ellátására, A romániai tervgazdálkodás biztosítja, hogy az ipar fejlődésében és a dolgozók életszínvonalának emelkedésében ne mutatkozzék zökkenő. A sztálinvárosi traktorgyár is — amelynek udvara képünkön látható — állandóan túlteljesíti tervét, mint a leglöbb román gyár. A traktorgyár udvarán az új traktorok tömege sorakozik. A Párt, a Román Munkáspárt vezeti újabb és újabb győzelmekre a román népet, amelynek min. den lagja a becsületes magyar dolgozókhoz hasonlóan, a béke megvédésének harcos híve és kemény helytállással igyekszik kivenni részét a Szovjetunió által vezetett óriási béketábor erőfeszítéseiből, amellyel sikeresen szegül szentbe az imperialista gyújtogatok háborús kísérleteivel. A Román Népköztársaságban is megváltozott az élet. Mindinkább eltűnik a régi nyomorúság nyoma és boldog emberek építik még boldogabb jövőjüket. Erről be. szélnek képeink is, amelyek egyegy részletét mutatják bc a szocializmust épitő, űj jövőjét formáló és velünk egy táborban, a béke legyőzhetetlen táborában haladó román nép életének. Boldog jövő vár a román gyermekekre. A Román Népköztársaság messzemenően gondoskodik a gyermekekről, s derűs életet biztosi.t a kis úttörők számára. A nagy Szovjetunió, a Párt és Népköztársaságuk szeretetére nevelik őket A román áttörök tudják is, hogy mit köszönhetnek a Szovjetuniónak ét.s Pártnak, ezért igyekeznek minél jobb tanulással kivenni részüket a béke megvédésének, országuk építésének abból a nagy munkájából, amelyet az öntudatos dolgozók tömegei folytatnak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepségein felvonultak lelkes csoportokban a román áttörök is. Képünkön az úttörők bukaresti felvonulásának egy részletét lát' hatjuk. A menetben gördülő díszkocsi a bukaresti úttörőpalo[a kicsinyített mása.