Délmagyarország, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-10 / 287. szám

VASAKNAP, 1950 DECEMBER 10. 5 A jövőben minden újítást megvalósítunk! — fogadták meg Rákosi elvtársnak az újítóankéton a szegedi újítók és gazdasági vezetők "A Szegedi Ruhagyár feldíszített kultúrtermében ültek össze pénteken délután a szegedi újítók, sztahánovisiák, az üzemek vállalatvezetői, technikusai és az újítási mozgalom iránt érdeklődő dolgozók, hogy megvitassák „Az újítómozgalom társadalmi bírálata' című ankét keretében az újítómozgalom problémái}. A rendkívüli érdeklődésre jellemző az a tömeg, mely színültig megtöltölte ezt a hatalmas termet s az, hogy már az értekezlet előt} is mindenki arról beszélt, mit fog felvetni a vita során. Vidéki viszonylatban úttörő kezdeményezésnek számít ez az értekezlet, mivel magyarországi viszonylatban még csak egy ilyen ankétot rendeztek Budapesten, de ott is főképp csupán a könnyűipar területére szorítkozó problémákról Tudta az értekezlet minden résztvevője, hogy ez az értekezlet mérföldkőnek számít a szegedi újítómozgalom történetében, tudta, hogy ezen az értekezleten olyan segítséget kapnak a szegedi újítók, ami ugrásszerűen előreviszi a további fejlődést. Azt, hogy ennek az értekezletnek főcélja: harc a maradiság ellen — igen találóan hirdette az elnöki emelvényen Sztálin elvtárs egyik híressé vált mondása: „Észre kell téríte. nőnk a gazdasági funkcionáriusok, mérnökök és technikusok mindazon elemeit, akik görcsösen ragaszkodnak a régihez, nem akarnak haladni és rendszercsen fékezik a Sztahánov-mozgalom kifejlődéséi." Az újítók a társadalom legmegbecsültebb tagjai Ennek az útmutatásnak szellepiében nyitolla meg az értekezletet Sajó Gyula elvtárs, javaslatot téve az ankét elnökségére. Az értekezlet résztvevői egyhangú lelkesedéssel választották be az elnökségbe Petróczki István elvtársat, a MDP Csongrádmegyei Pártbizottsága küldöttét, Biczó György elvtársat, a Szegedi Pártbizottság képviselőjét, Kardos Gyula elvtársat, a Találmányi Hivatal főosztályvezetőjét, Kiss András elvtársat, a Találmányi Hivatal főtilkárhelyettesét, a könnyűés nehézipari minisztérium küldötteit, Ábrahám elvtársat, a SzOT megyebizotlságának képviselőjét és a szegedi üzemek legjobb újítóit, sztahánovistáit. Biczó György elvtárs, a Szegedi Pártbizottság küldötte szólalt fel elsőnek. Bevezető szavaiban rámutatott az értekezlet jelentőségére és vázolta azokat a feladatokat, melyeket énnek az értekezletnek meg kell oldania. — Munkásosztályunk felszabadulása eredményezte azt — mondoita -—, hogy a dolgozókban rejlő akaraterő, találékonyság. a munkának könnyebbé, de eredményesebbé tétele is felszabadult, ' üdvözlik a helyes, jó javaslatot, melyet nyomban másik is követett Csernák József, a MÁV kisvasút dolgozója részéről. Csernák elvtárs azt a kérdést vizsgálta felszólalásában, hogy az újítók elölt igen sokszor szinte leküzdhetetlen technikai akadályok állanak. Az újítónak nincs megfelelő szerszámja, technikai lehetőség, pénze újítása kikísérletezéséhez, illetve megvalósításához. — Ezért azt javasolom — mondotta —, hogy létesítsünk megfelelő kísérleti műhelyt az újítók számára, ahol megfelelő szerszámokat, anyagot bocsátunk rendelkezésükre, elősegítjük újítások megvalósítását. Kritika saját újításunkkal szemben Igen derűs, de hasznos felszólalás következett ezután a Magyar Kender egyik technikai szakembere, Vitusz Gyula részéről. Egy elrettentő példán keresztül mutatta be az újítónak azt a — bár igen kisszámú —, de meglévő típusát, mely igen sok gondot okoz az üzemekben az újítási megbízottaknak. Igen találó nevet is adott ennek a típusnak: „megrögzött" újító. Ez az a tipus, mely mindenáron feltalálni akar s állandóan fantasztikus öttetek megvaiósi. tásán töri a fejét, ahelyett, hogy saját termelési területén igyekezne újítani. Ezek közül kerülnek ki azok. akik úgy vélik, feltalálták a perpetuum íjiobile-'t s ezek közül kerül ki az sével még magasabb színvonalra I olyan „újító" is, aki mindenáron emeljük újítómozgalmunkat. | meg akarja váltani az emberiséget. . I Igy történt ez a Magyar Kender egyik „újítója" esetében is, aki feRövid idő alatt 'tíz és tízezer dolgozó jelentős újítást hajtott végre a gépeken és szerszámokon, ezáltal szakmunkásaink, mérnökeink sokmilliós segítséget adlak népgazdaságunk erősítéséhez. Vázolta Biczó elvtárs, hogy a horthysta Magyarországon mi volt a sorsa a feltalálóknak s párhuzamba állította ezzel azt a megbecsülést, mely ina a Párt, az állam, az üzemek részéről övezi ezeket az embereket. Részéit a szegedi újítómozgalom eredményeiről, hiányosságairól s ismételten felhívta a figyelmet az értekezlet céljára, arra, liogy a liiányosságok kiküszöböléRiczó elvtárs megnyitó szavai i uián Kiss András elvtárs, a Találmányi Hivatal helyettes íőlilkára lartolia meg beszámolóját, melynek gerincében az újítómozgalom kiértékelése állott. Elmondotta, hogy az újítómozgalom szakadatlanul fejlődik és hónapról hónapra nő a beadott újítások száma, s természetesen ezzel együtt növekszik annak a megtakarításnak összege is, amit ezen az úton érünk el. Létesítsen kirendeltséget Szegeden a Találmányi Hivatal! A beszámolót igen aktiv és szin* onalas vita követte. 'A' felszólalók legtöbbje már készen, leírva hozta el felszólalását az ankétra, ami azt eredményezte, hogy a felszólalások színvonalasak, konkrétak voltak, az értekezlet végig megtartotta ertdeti célkitűzését, nem vált panasznappá, hanem a meglévő hibák feltárása mellett irányt mutatott a hiányosságok kiküszöbölésére. Elsőnek Rónyai Balázs, a Szegedi Késárugvár dolgozója szólalt fei, rámutatva egész sor hibára, melyet mind általánosságban, mind saját személyével kapcsolatban üzemében tapasztalt. Beszélt az akadályokról, azokról a szűk keresztmetszetekről, melyek akadályozzák az újítási munkát az üzemben. Ugyancsak a Késárugyárból szólal} fel Biharvári János, aki a saját lapaszlaiatából konkrét példákat sorolt fel s megoldásként javasolta, hogy a Találmányi Hivatal (élesítsen Szegeden kirendeltséget. A Magyar Kenderből Kiss Sándor arról beszélt, hogy az adminisztráció elégtelensége üzemi viszonylat, ban nagy akadálya az újítómozgalomnak. Erről beszélt Szabó István is, a Falemezgyár dolgozója. Nóvák Jenő, a Kenyérgyár dolgozója, felszólalásában igen súlyos hibára mutatott rá. A Kenyérgyárban a régi vállalatvezetőség valósággal elszabo. tálta az újításokat s még ma is az a helyzet az üzemben, hogy újítás van, de újító nincs. Hogyan történhetett meg cz? Ugy, hogy a régi vállaláivezelőség a beadóit újításra azt mondotta: „Ez nem újítás, hiszen ilyen már másutt van, be van vezetve!" Ha megfelelt az újítás, szépen bevezetlek, az újító pedig igen sokszor még azt sem kapta meg, hogy: köszönjük! Ilyen körülmények között aztán nem csoda, hogy a dolgozóknak elment a kedvük az újítástól, nem fektettek súlyt ennek a jelentős mozgalomnak a kifejlesztésére. Az éberség fontossága Virágh Sándor az éberség fokozására hívta fel az újítók figyelmét. — Nálunk az építőipar területén — mondotta — nap, mint nap tapasztaljuk, hogy az ellenség támadja az újítóraozgalmai, éppen azért, mert az ellenség is felismerte jébe vette, hogy nem engedi az üzemből fáradtan hazatérni a dolgozókat, hanem szerkeszt egy olyan gépet, melybe munka után a dolgozók béleállhatnak s a gép különböző tornamutatványok elvégeztetésével felfrissíti őket. Hiába magyarázták ennek az „újítónak" találmánya képtelenségéi, ragaszkodott hozzá, hogy egy kísérleti mo. delt készítsenek. Ebbe a modclhe persze óvatosságból ember helyeit először egy törülközőt helyeztek el, melyet a „pihentető gép" ügy össze-vissza csavargatott, hogy alig lehetett kibogozni. *A'z értekezlet résztvevőinek derültsége közepette vonla le Vitusz Gyula a tanulságot: „Az újítók, mielőtt a technikai szakembereket vádolnák bűnös mulasztással, viszonyuljanak szigorú kritikával saját újításukhoz." A következő felszólaló Csikós Sándor, az építőipar problémáit vázolta. Rámutatott először is az építkezéseknél mutatkozó rendszertelenségekre, melyek igen sok esetben visszavezethetők a központi szerveknél mutatkozó tervszerűtlen munkára, arra, hogy sok kiadott központi intézkedés légüres térben mozog, nem vizsgálják meg, meg lehet-e valósítani. Ezek az egymással ellentmondó intézkedések eredményezik azt, hogy az építészeti szakemberek elmerülnek az adminisztratív munkában, e mialt nem 'tudnak műszaki kérdésekkel foglalkozni, nem tudnak többek között foglalkozni az újítások kérdéseivel sem, S épp itt kell megkeresni a kulcsát annak a megállapításnak, hogy az építőipar még mindig iparunk egyik szűk keresztmetszete. C.saK újítások, új munkamódszerek bevezetésével tudjuk felszámolni az építőipar területén a kapitalista termelési rendszer csökevényeit s tudjuk az építőipart alkalmassá tenni az előtteálló hatalmas feladatok végrehajtására. Az újító- és Sztahánovmozgalom egymástól elválaszthatatlanok Ábrahám Antal elvtárs, a SZOT megyei titkára, felszólalásában rámutatott az újítómozgalommal kapcsolatos politikai munka fontosságára. Felhívta a pártszervezetek, szakszervezetek figyelmét, adjanak fokozottabb támogatást az újitőinozgalomnak s járjanak élen abban, hogy fel tudjuk hasz. nálni azokat a kiváló szovjet tapasztalatokat, melyek rendelkezésünkre állanak. Rámutatott Ábrahám elvtárs, hogy az újítómozgalom a Sztahánovmozgalom fontos és elválaszthatatlan része, hogy újítómozgalom nélkül Sztahúnov.mozgalom nem lehetséges. Igen értékes javaslatot 'tett még Kovács Zsuzsa, a Paprikabeváltó Telep dolgozója, aki azt vetette fel, liogy szükséges volna az újítók megsegítése érdekében üzemenkénl műszaki rajzolót kijelölni, akinek feladata volna, hogy az újítók ötleteit megrajzolja. Igen sok újító, technikus, gazdasági szakember szólalt még fel ezen az értekezleten. Valamennyien beszámoltak tapasztalataikról, a munka hiányosságairól. megtelték javaslataikat a munka megjavítására. Igy értékelte ki a felszólalásokat Kardos Gyula elvtárs is. Megállapította, hogy igen hasznos volt ez az érte. kezlet s bizonyára jelentős mértékben előreviszi a fejlődés további útján a szegedi újítómozgalmat. — Azt a mozgalmat — tetta hozzá —, ami már eddig is jelentős sikereket vallhat magáénak. Orszá-s gos viszonylatban tigvanis körülbelül 800 millió forintra rug az újítások nyomán elért megtakarítások összege s ezek. nek az újításoknak mintegy 5 százalékát a szegedi üzemek dolgozói nyujtották be. Kardos elvtárs ígéretet tett, hogy a Találmányi Hivalal az elhangzott javaslatokat kiértékeli s gondoskodik azoknak a megvalósításáról, melyek előreviszik ezt a hatalmas jelentőségű mozgalmat. Távirat Rákosi elvtársnak 'A'z értekezlet résztvevői felálltak helyükről, percekig zúgó tapssal ellették a Pártot, amikor az értekezlet méltó befejezéseképpen elhangzott a javaslat, hogy küldjenek táviratot Rákosi elvtársnak, a magyar dolgozó nép szerelett vezetőjének, az újítómozgalom nagy támogatójának, aki nemrégen üzente a dolgozóknak, hogy újítsanak bátrán, meri mögöttük áll a Párl, a magyar dolgozó nép s a Szovjetunió a maga kimeríthetellen tapasztalataival. A távirat szövege a következő: „Kedves Rákosi elvlárs! Szeretettel üdvözüljük Rákosi elvtársat a Szegeden megtartott első „Ujitóinozgalmunk társadalmi bírálata" című értekezletünk alkalmából. Az ertekezlet cé'ja az voít, hogy az újítóninzgalmat a meglévő hibák es eredmények feltárásával riöbbrevigyUk. Az értekezlet ezt a eélját elérte. Ezért megfogadjuk mi újítók, műszaki és gazdasági vezetők, liogy így a hibák felismerése után azon leszünk, hogy minden újítást — mint rejtett tartalékot — a jövőben még a meglévő nehézségek darára is közös együttműködéssel megvalósítunk, mert tudjuk, liogy a szocializmus) építeni és a békét megvédeni esak erős ország képes. Harcos üdvözlettel: az értekezlet résztvevői. El jen a Pórt és annak szeretett vezére, Rákosi elvtárs!" MA BESZÁMOLÓGYÜEÉS SZEGEDEN A VARSÓI BÉ lí E VILÁG KON G R ESSZ ES R Ó! Orbán László elvtárs beszél délelőtt 10 órai kezdettel a szegedi Nemzeti Színházban A béke megvédésének ügye minden becsületes dolgozónak egyaránt közös érdeke. Dolgozóink mind nagyobb tömege látja világosan, hogy a békeharcban való részvétel, a Szovjetunió által vezetett béketábor erősítése ennek a mozgalomnak Jelentőségét.! saját legjobban felfogott érdeke. Dolgoznak ezen a vonalon is a megbúvó jobboldali szociáldemokraták s nekünk az is fel. adatunk, hogy leleplezzük őket. Egymásután léptek a mikrofon elé a felszólalók, hogy beszámoljanak munkájuk eredményeiről, a hiányosságokról s javaslatokat 'legyenek a munka jobbátétele érdekében. Kertes Endre, a Ruhagyár sztahánovistája például azt javasolta, hogy az újítások kiértékelésére létesítsenek kísérleti csoportot, Rónainé elvtársnö a Műszaki Dokumentációs Központ kiadványaira hívta fel a figyelmet. Ezek igen sok hasznos tapasztalatot 'tesznek közkinccsé s segítségükkel már sok jelentős találmány született meg. Jelentős javaslatot 'terjesztett az értekezlet elé Bárkány Simon, a Tervezőintézet mérnöke is: Vonjuk be a tanácsokat az újítómozgalom munkájának megjavításába — Jelentős eredményeket érhetünk el a hiányosságok kiküszöbölése terén — mondotta —, ha a problémák megoldásába bevonjuk a nép hatalmának szerveit, a tanácsokat. A tanácsok működése életünk minden területén érezleli hatását, gyorsabbá vált az ügyintézés, jelentős mértékben kiküszöbölődött a bürokrácia. Természetes tehát, hogy jelentős előrehaladást jelentene . az újítómozgalomban is a tanácsok bevonása. tckezlet elé terjesztette elgondolását is. Helyes volna, ha a Városi Tanács kijelölne ezen a területen felelőst, akihez mint közvetlen ügyintéző szervhez fordulhatnának mind az újítók, mind a vállalatok abban az esetben, ha az újítások körül vita támad. A tanácsnak ez a képviselője gondoskodna arról, hogy a vitás kérdést az illetékesek gyorsan, bürokráciamentesen oldják meg. A lelkes taps bizonyította, hogy az értekezlet résztvevői cgyetérteEzzel magyarázható, hogy olyan hatalmas érdeklődés kísérte a varsói Békevilágkongresszus tanácskozásait és ezért fogadta minden becsületes dolgozó lelkes egyetértéssel az ott nozoti határozatokat. Az újságok és a rádió rész'etes tudósításokat közöltek a Béke v i I ágk ongr ess zu s tö r t én e 1 m i jelentőségű eseményeiről, amelyeket napról-napra élénk figyelemmel kísértek a világ dolgozói. Mindezeknél még érdekesebb azonban a közvetlen résztvevőktől hallani a kongresszus tanácskozásait. Szeged dolgozóinak ma, vasárnap nyílik alkalmuk arra, hogy ilyen beszámolót hallgassanak meg. Orbán László elvtárs, országgyűlési képviselő a varsói Békevilágkongresszus egyik magyar résztvevője érkezik Szegedre, hogy elmondja a kongresszuson tapasztaltakat a szegedi dolgozóknak. A Városi Békebizottság délelőtt 10 órai kezdette! a Szegedi Nemzeti Színházban rendezi meg a beszámoló békegyű lést és itt tartja meg előadását Orbán László elvtárs. A gyűlésen minden szegedi dolgozót szí Bárkány mérnök nyomban az ér- nek Bárkány mérnökkel s örömmel ívesen látnak. Dolgozóink tömeges megjelenésükkel itt is bebizonyíthatják, hogy hívei a Szovjetunió által vezetett béketábornak és a Békevilágkongresszus tanácskozásainak szellemében, harcos békeakarattaj akarják folytatni további munkájukat, s akarják kivenni részüket az amerikai imperialista háborús gyujtogatók gyalázatos politikájának megakadályozása* ból. A Texíilkombinát befejezte felemelt operatív tervét A Szegedi Textilkombinát dolgozói 1950 december 5-én délben befejezték 1950. évi felemelj operativ tervüket. Ebből az alkalomból a következő szövegű táviratot küld ék Rákosi elvtársnak; „MDP Központi Vezetőségének, Budapest, Kedves Rákosi Elvlárs! Mi, a Szegedi Textilkoinb'uát dolgozói örömmel jelentjük a magyar nép szeretett vezérének, Rákosi e vtársiiak. liogy 1950. klóbrr hó 25-én befejezeti évi eredet] (ervünk után 1950 december 5-én 13 órakor a felemelt operativ tervünket befejeztük és ezen keresztül igyekeztünk hozzájárulni a béketá bor erősítéséhez. És most. amikor a közeljövőben hozzákezdünk az 1951 éves tervünkhöz, ígérjük, hogy azt is az eddiginél még nagyobb lendülettel fogjuk Pártunk irányvonala és útmutatása mellctl végezni. A Textilkombinát dogozó' nevében: Klein Sándor párttitkár. Róna Imre vállalatvezető. Dudás Ilona üb. titkár.Örömmel jelentem, hogy terménybeadási kötelezettségemnek 200 százalékig tettem eleget Szerkesztőségünkhöz a következő levél érkeziett: En, Jakus János, Csórva 184. szám alatt lakó hat.holdas dolgozó paraszt, örömmel jelentem, hogy terménybeadási kötelezettségemnek 200 százalékig 'ettem eleget. Ugyanezt tette édesanyám, özv. Jakus Illésné is. Mindezt a-zért tettük, mert mind a ketten látjuk, hogy a mi államunk soha nem látott építkezést hajtott már eddig is végre, amellyel elősegíti a falu szocializálását is Mindketten szívesen adtuk be, mert úgy érert-ük, hogy ez hazafias kötelesség. Felkérek minden dolgozó parasztot. hogy ugyanígy teljesítse hazája, s az egész dolgozó nép iránti kötelességét. A Párt biztosan vezet bennünket előre a feleme'kedés felé és én büszke vagyok arra, hogy dicséretben része;ü'tem attól a Párttól amely biztosan viszi előre Rákosi Mátyás elvtárs vezetésével az egész magyar dolgozó nép nagv ügyét. Jakus János