Délmagyarország, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-09 / 286. szám

Megérkezett Budapestre a román kormányküldöttség •tó.. VII. ÉVF. 286. SZÁM. ARA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1950 DECEMBER 9. Üdvözölj ük román vendégeinket A Román Népköztársaság kormányküldöttsége: élmunkások, szövetkezeti parasztok, tudósok éa művészek érkeztek hazánkba, hogy résztvegyenek a Budapesten és az ország számos más vidéki városában ma kezdődő Magyar-Román Barátsági Hét ünnepi eseményein, megmozdulásain és ünnepségein. A magyar nép meleg szeretettel köszönti a Román Népköztársaság küldötteit. Szeptemberben a Román Népköztársaságban megtartott Román-Magyar Barátsági Hét során a román dolgozók tömegei tettek hitet a magyar és román nép megbonthatatlan és szoros barátsága mellett és küldötteink útján üdvözölték a magyar dolgozókat. Mindkét találkozó közös célt szolgált: a két népi demokratikus ország közötti testvéri együttműködés további elmélyítését s ezzel a Szovjetunió-vezette béketábor újabb erősítését. A Barátsági Hét eseményei és ünnepségei újabb alkalmak arra, hogy a magyar nép ismételten kifejezze megelégedettségét, örömét afelett, hogy a Szovjetunió történelmi győzelmei után a népi demokratikus rendszerek létrejöttével végleg és visszavonhatatlanul lezárult a két nép közti félreértések, nacionalista-soviniszta súrlódások korszaka, amelyet a mult társadalmi rendszerének uralkodó osztályai idéztek élő s egyre szítottak legkülönfélébb hazugságokkal. Ma mór mindkét nép dolgozó tömegei tudják, hogy az ellentétek szításával a magyar és román tőkések, a magyar földesurak és a román bojárok a nép figyelmét akarták elterelni a nép nyomorúságáról, szolgaságáróL A gyalui mócok a magyarban, a mezőségi magyarok a román népben látták szörnyű sorsúik okát. Az évszázados elnyomás, népbutító nevelés, majd később a vasgárda és a nyilas idők lélekmérgezései nem egyszer véres egymásratörésben robbantak ki. A két nép legjobb fiai kétségbeesve szemlélték azt a kútmérgezést, amelyet a világtörténelem legátkosabb rendszere a két egymással és egymás mellett lakó nép közt művelt. A magyar és a román nép kizsákmányoló osztályai által tudatosan élesztett ellentétet, az egymás iránti gyűlölet korszakát azonban felváltotta a most mind szívélyesebbé váló jószomszédi viszony, amióta Magyarországot és Romániát a dicsőséges Szovjet Hadsereg felszabadította és amióta a két országot a Román Munkáspárt és a Magyar Dolgozók Pártja vezeti, élén a két nép legnagyobb jávai, Sztálin elvtárs legjobb magyar és román tanítványával, GheorghiuDej és Rákosi Mátyás elvtársakkal. A Magyar és Román Népköztársaság között mind szorosabb a baráti egyetértés, alappillére pedig ennek az, hogy mindkét nép a béke és a szocializmus, a Szovjetunió-vezette tábor nagy családjába tartozik: Ez a viszony, a román és a magyar népi demokráciák közötti bensőséges kapcsolat, messzemenően megfelel a két ország alapvető érdekeinek, erősíti mindkét országban a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály hatalmát, a népi demokratikus államrendszert. A két nép közötti szilárd barátság pedig tovább növeli a béketábor legyőzhetetlen arcvonalát. A Román Népköztársaság ereje a most lezajlott tanácsválasztásokkal még fokozottabban megszilárdult. Ez tette lehetővé, hogy az elért sikerek és eredmények alapján rátérjen első ötéves tervének és az egész országot átfogó villamosítás kérdésének megoldására. Ezek a feladatok hatalmasak, de végrehajtásuk a béketábor újabb erősítését szolgálják. Gheorghiu-Dej elvtárs mondotta választási beszédében: „Nincs olyan becsületes ember, nincs olyan hazáját szerető ember, akit ne lelkesítenének és ne töltenének el hazafias büszkeséggel azok a csodálatos távlatok, melyek megnyíltak országunk előtt. Bízunk népünk erejében és biztosak vagyunk ab ban, hogy legyőzünk minden hiányosságot és nehézséget, amelyekkel ezeknek a nagyszerű terveknek megvalósítása útján találkozunk." Messzemenően előmozdítja a magyar és a román nép politikai, gazdasági és kulturális együfcműködését, hogy mindkét nép államának története, helyzete, fejlődése egymással számos rokonvonást mutat. Mindkét nép életében a döntő fordulatot a Szovjetunió győzelmes harca hozta meg és mindkét népi de mokrácia történetének leglénye gesebb vonása a Szovjetunió felbecsülhetetlen értékű támogató sa. A Szovjetunió biztosítéka a Magyar és Román Népköztársaság függetlenségének, szabadsá gának, békés fejlődésének, de segítője mind a magyar, mind a román ipar, mezőgazdaság, népi. szocialista-realista kultúra kialakításának. A magyar és a román dolgozó tömegek egyaránt lelkesen sajátítják el a szovjet dolgozok munkamódszereit, egyaránt merítenek a szovjet nép 30 éves, kimeríthetetlen gazdagságú tapasztalat-forrásaiból. Törhetetlenné kovácsolja a két szomszédos népi demokratikus ország közötti kapcsolatot a ha tárainkon ugrásrakészen álló Titó-horda, amelyik csupán washingtoni gazdáinak parancssza vára vár, hogy megtámadja szabad népeinket. Az amerikai im perializmus beavatkozási kísérletei, kémei, kártevői éppenúg.v fenyegetnek minket, mint a román dolgozó népet. Az imperialista vadak egyformán akarják elgáncsolni országaink fejlődését s arra törekszenek, hogy eltántorítsanak a Szovjetunió mélységes szeretetétől, a béke harcos megvédésének gondolatától, — a többi között azzal is, hogy éket verjenek a román és a magyar nép közé. Az amerikai imperialisták és titóista bérenceik terveire azonban már eleve halál vár. Az USA-fasiszták és lakájaik aknamunkáját, háborús gyújtogatását megfékezi, meghiúsítja a béketábor legyőzhetetlen ereje, amelynek magasztos zászlaja alatt menetel a magyar és a román nép. Ugyancsak GheorghiuDej elvtárs mondotta: „A népek békereménye • napjainkban is, mint mindenkor, a Szocializmus Nagy Országa és a nemzetközi békeharc zászlóvivője, a lángeszű Sztálin felé irányul." A sztálini zászló alatt fűzik még szorosabbra kapcsolataikat népeink, hogy méltó választ adjanak az imperialista rablóknaK, mert tudják: országaik jó szom szédi viszonya, szoros együttműködése állja útját a háború? terveknek, a hóhér Tito és bandája aljas mesterkedéseinek. A ma kezdődő Magyar-Román Barátsági Hét folyamán a két nép barátsága még fokozottabban elmélyül, hogy a Magyar Dolgozók Pártja és a Román Munkáspárt iránjutása mellett sziklaszilárddá váljék. Ez egyben kifejezője lesz közös hálánknak és szeretetünknek a nagy Szovjetunió, a nagy Sztálin iránt, de ugyanakkor egyik erős biztosíték a béke reánk eső szakaszának megvédéséhez. flz országgyűlés elfogadta a közlekedés és postaifgyi, építésügyi, igazságügyi, pénzügyi tárcák kültségvetését, az alkotmány módosításáról és a béke védelméről szélé törvényjavaslatot Csütörtököt} tárgyalta az országgyűlés a közlekedés- és postaügyi minisztérium költségvetését, amelyet Hajdú Rezső előadó ismertetettAz idei öszi csúcsforgalom lebonyolításának idején a közlekedés dolgozói a megnövekedett forgalmat zökkenőmentesen bonyolították le. Vz 1946-os 14 napos kocsifordta'.ót az idei őszi csúcsforgalomban 3 és cloapra szorították le, sőt túl ezen, a 3 napos kocsiforduló időt s elérték. A közlekedés- és postaügyi tárca 1951. évj költségvetését az önköltség csökkentése, a bürokrácia kiküszöbölése jellemzi. A tárca költségvetése a tavalyihoz képest 232 millió forintnyi csökkenést eredményér, azonban ez a csökkenés úgy volt elérhető, hogy egyes feladatok elvégzése más szervek hatáskörébe került. A továbiakban arról szólt, hogv a közlekedés- és postaügyi tárcára újabb feladatok is hárulnak. A földművelésügyi tárcától a közlekedésügyi tárcáihoz kerültek át a vízgazdasági feladatok. Mezőgazdasági termelésünk emelése érdekében kereken hatmillió hold mezőgazdasági művelés alatt álló terület árvízvédelméhez 3.600 kilométer belvizJevezetö csatorna fenntartásáról történt gondoskodás, mintegy 84 millió 630 ezér forintos fedezettelA közlekedési tárca költségvetéséhez Gáspár Sándor, a Vasutasok és Hajósok Szakszervezetének főtitkára szólt hozzá. A most bejutatott költségvetés, valamint az eddigi eredmények is azt mutatják, hogy Közlekedéspolitikánk tengelyében a dolgozó nép egyetemes érdekének szolgálata áll — mondotta —, majd részleteiben foglalkozott a közlekedés eredményeivel, fejlődésével. A budapest—hatvan—miskolci vonal villaimositása dolgozó népünk és népgazdaságunk számára óriási jelentőséggel bír. Az ország energiaellátásának érdekeit szolgálják a bányákhoz vezető vasútvonalak építései. Millión megtakarítások szovjet útmutatások nyom tín Az élenjáró szovjet sztahánovista vasutasok példája nyomán széleskörű muríkaversenymo-zgalom indult meg vasutas dolgozóink körében. A Szovjetunióból ittjárt sztahánovisfák -útmutatása nyomán nálunk is kiemelkednek a kétezer tonnás, 500 kilométeres, valamint a felemelt sebességért és az irányvonat képzései összefüggésben indított mozgalmak. A 2000 tonnás mozgalom negjndulása óta ez év október végéig mintegy 7.5 millió forint értékű megtakarítást ért el. Az 500 ki'ométeres mozgalom ugyanakkor 26 millió forintos megtakarítást eredményezett. öntudatos vasutasaink szénmegtakarjtásj mozgalotamal havonta 400 vagon s®enet juttattak issza népgazdaságunknak. Elmondotta ezután, hogy az utazás jobbá, előnyösebbé tétele ériekében a fővonalakon a gyorsvonatok utazási sebességét 70 kilométerről 83 kilométerre, a sebesvotiatokét 65-ről 75 kilométerre, a személyvonatokét 62-ról 67.5 kilométerre, a tehervonatok sebességét pedig 36-TÓI 40 kilométerre emelik. MegnOtekedett igények Ezután a posta munkájára tért át- , A hároméves terv harmadik évében és az ötéves terv első évében eddig kereken 1300 falut, tanyát és gépállomást láttunk el távbeszélővel — mondotta. Beseélt a posta megnevekedett orgalmáról, elmondotta, hogy a távbeszélőállomások száma 28.9 százalékkal, a rádióelőfizetök száma 12.3 százalékkal haladja meg az simult évit. A továbbiakban a mélyépítőipar ejlödéséröl. munkájáról, mnjd a tehergépkocsiforgalom és a vízi szállítások növekedéséről, valamint a belföldi légiforgalom fejlődéséről z;imolt be. A Magyar Dolgozók Pártja és a maga nevében a költségvetést elfogadta. Gáspár Sándor beszéde után az országgyűlés a közlekedés- és pos'aügyj minisztérium költségvetését általánosságban és részleteiben elogadta. A pénteki ülést tíz óra után néány perccel nyitotta meg Drahos ,ajos elvtárs, az országgyűlés elnöke. Az országgyűlés folytatta az gyes tárcák költségvetésének tárgyalását. Elsőnek az építésügyi mi. sztérium 1951. évi költségvetését drgyalta. A tárca költségvetését Gattyán ános előadó ismertette. Az építésügyi minisztérium 1951. ívi költségvetési előirányzata 33 millió 750 ezer forint, ami a mult övivel szemben 79 százalékos emelkedést jelent — mondotta. Népgazdaságunk ötéves tervének második évében az építőipar előtt álló feladatok az építésügyi minisztérium megerősítését, továbbfejlesztését teszik szükségessé. Az építőiparba újonnan bevonuló munkaerők, valamint a vállalatok megnevekedett száma — mondotta a továbbiakban — égetően veti fel az alsó-, „közép-" és felsőkáderek oktatását, illetve továbbképzését. A tárca 440 tanfolyamon 18.150 fő kiképzését vette tervbe. Ezután arról a felbecsülhetetlen segítségről szólt, amelyet a nagy Szovjetunió a magyar építőiparnak nyújt azzal, hogy kitűnő mérnökeit. sztahánovistáit. a még ma Is körünkben levő Makszimenko elvtársat és sztahánovista csoportját küldte hozzánk. A továbbiakban arról szólt, hogy mig a kapitalista országokban az építőmunkások ezrei vannak munka nélkül, addig nálunk az 1948 évhez viszonyítva 1950-ben hét és félszeresére nőtt építőipari dolgozóink száma. Munkaerőhiány lépett fel. Hangsúlyozta, hogy megszűnt az építőipar idényjellege. — A tárca költségvetésében új fejezetként szerepel a betontechnikai intézet azzal a feladatatta), hogy a Szovjetunió tapasztalatai alapján kísérletezéseket végezzen a beton és a vas gazdaságos felhasználása érdekében. Ezután Köböl József elvtárs, az Építőipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára mondott beszédet. Jelentőm anjagmegtakaritáe Beszéde elején a most folyó hatalmas építkezésekről bestéit, majd így folytatta: A hatalmas építkezések magvalósításához nagy segítséget nyújt n Szovjetunió támogatása. A nálunk járt szovjet mérnökök tanácsainak, útmutatásainak eredményeképpen a jövő évben körülbelül 20—25 százalék gömbvas megtakarítása válik lehetségessé. Nagy segítséget jelentenek a Szovjetunióból kapott építőipari gépek is, amelyek megkönnyítik az eddigi verejtékes munkát, meggyorsítják az építkezést. Nagy segítséget jelent az építőipar számára a Magyar Dolgozók Pártja állandó támoga. tása. Rámutatott ezután, hogy az építőipar csak úgy tudja megoldani az élőtte álló hatalmas feladatokat, ha folyamatosan hozzáidomitja ezekhez a nagy feladatokhoz az egész építőipar szerkezetét. A továbbiak során foglalkozott az építőipar még fennálló hiányosságaival, s azok kiküszöbölésének módjaival. A nőket még nagyobb szám. ban kell bevonni az építőipar szakmunkásai közé. Ezt bizonyítja a fiatal Czukor Anna példája, erről tanúskodik a szovjet nők példája — fejezte be Köböl József nagy tapssal fogadott beszédét. A következő felszólaló Sándor László elvtárs, építésügyi miniszter volt. Az építőipar — kezdte beszédét — 1950-ben két és félszer annyi építkezést végez el, mint 1949-ben. Ugyanekkor a foglalkoztatott munkások száma csak 56 Százalékkal több. Haladunk a nagyipari Jelleg felé 1949-ben sok dolgozót kellett elbocsátani a téli időszakban, mig az idén mintegy húszezer szak. és segédmunkásra volna még szüksége az építőiparnak. Kézművesjellegű építőiparunk rálépett a nagyipari fejlődés útjára. Ma már építkezéseinken olyan gépek láthatók, amelyek eddig Magyarországon ismeretlenek voltak: toronydaruk, földgyaluk, árokásógépek, beton, és habarcsszivattyúk. Pártunk, elsősorban Rákost elvtárs, el tátott bennünket tanácsokkal, rámutatott hibáinkra s megmutatta hibáink kijavításának módját. Sjzovjet emberek lanítják a magyar épí'iőmunkásokat a gyors falazási módszerre. Az átképzell magyar sztnhánovisták már az első napokban több miót 200 százalékos átlagteljesítményt értek el. 'Az elért eredmények azonban nem takarhatják el az épitőipar komoly hiányosságait: nagyon drágán építünk. 'A'z építésügy területét átszervezzük és ilymódon alkalmassá leszszük építőiparunkat, hogy az 1951ben ránk váró feladatot végrehajthassuk. Egyik legdöntőbb feladat számunkra, hogy megismerjük a „szovjet építő technikát." A tervezésben megmutatkozó bitókat is ki kell küszöbölnünk. \z eddigi gyakorlattól eltérően „fész'npusterveket" kell készítenünk. Fejleszteni kell építőanyaggyárló iparunkat. A mennyiség növelése mellett azonban meg kell javítani a tégla minőségét is. A szovjet elvtársak tanácsai alapján 1951-ben s a további években fokozott mértékben fejleszteniok kell az épületelemek előregvártásál. A szocialista munkaversmiy, a Sztahánov-mozgalom fejlesztésére az É. M-ben a szovjet tapasztalatik alapján sztahánovista osztályt fogunk szervezni, amely inajd a legfelsőbb vezetéshez tartozik. Építőiparunkat fokozottabb mértékben kell gépesítenünk. Fokozottabb mértékben lcell rátérnünk a hazai építőgépek gyártására. 1954-re főbbeser épttérnsmérnökSt képesünk ki. Ezentúl a műszaki akadémián, építőipari technikumokon, különböző középfokú, alsó oktatáson sz ulén több tízezef munkást fogunk képezni. Azon leszünk, hogy minél 'több nőt képezzünk ki mérnökké, technikussá, építésvezetővé, gépkezelővé, kiilönbözö szakmunkássá Meg vagyok győződve — fejezte be szavait —, hogy az épftóinunkásság erejét nem kímélve fog tío.gozni. Pártunk Rákosi elvtárs vezetésével, a Szovjetúntótól kapott állandó segítséggel időben, jól fogjuk elvégezni 1951-ben az öléves tervben meghatározott építő feladatokat. Sándor elvtárs beszéde után az országgyűlés az építésügyi minisztérium költségvetését általánosságban és részleteiben elfogadta, majd áttért az igazságügyi tárca költségvetésének tárgyalására. 'A' költségvetést Seprényi Sándor elvtárs, előadó ismertette. Hangsúlyozta, hogy szocializmust építő hazánk hatalmas megerősödését jogalkotásunk és igazságszolgáltatásunk egyéves fejlődése is visszatükrözi. Az Igazságügyi tárca költségvetése védi újjáépítésünk eredményeit, új. nagy alkotásainkat teniiuy, igamágo* Ué