Délmagyarország, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-08 / 285. szám

" PÉNTEK, 1950 DECEMBER 8. 3 ÜDVÖZÖL1ÜK AZ OJlTÓANKÉTOT! Ma román kormányküldöttség érkezik Budapestre A magyar-román barátsági hét előkészületei Művészi kivitelű plakátok jelenitek meg, amelyek a barátsági hét programját ismertetik. A b idapesti és vidéki könyvkereskedése.? reprezentatív román kirakatokat rendeznek, román szerzők magyar fordításban megjelent könyveiből. A kultúrkapcsolatok intézetének épületében gazdag anyagú román kiállítást rendeznek. A Nemzeti Szalonban folynak a Román Népköztársaság művészetét bemutató kiállítás előkészületei. A román kultúrdelegáció művész tagjai, énekesek. cs karmestere* meg .ezdték a próbákat az Operaházban, a rádió, ban, illetve a filharmóniai és fővárosi zenekarokkal. SiHestri karmester műsorában több modern román zeneszerző műve szerepel, amelyeket először fog hallani a magyar közönség. Pénteken délelőtt érkéz k meg a román kormánydelegác.ó és az élmunkásküldöttség. A pénteki órákban várhaló a román szakszer/rze. ti tánc- és énekegyüttes is. A dolgozók érdekében dolgozik a szegedi Ecsetgyár Társadalombiztosítási Tanácsa beteg, kórházba kell majd mennie. A beteglátogató bizottság utánajárt a dolognak és megállapította, szó sincs semmiféle betegségről, csak az illető nem akar dolgozni. A bizottság tagjai azonnal jelentették ezt az üzemben, ahol utánanéztek az illető személynek és megállapították, hogy más, hasonló üzelmei is voltak. Ezekután természetesen elbocsátották ezt a személyt a munkahelyéről. A dolgozók örülnek a Társadalombiztosítási Tanácsnak, szeretik és a magukénak tartják azt, hiszen legközvetlenebb munkatársaik a tagjai. De nem is csodálható ez. A tanács jól dolgozik, a dolgozók érdekeit képviseli. Ügyelünk dolgozóink egészségére, szociális helyzetére — igy foglalta össze röviden Berta Lászlóné, a társadalombiztosítási tanács elnöke a munkájukat. Együtt vagyunk dolgozó társainkkal, látjuk, hogy kin, mivel kell segíteni. Ügyelünk az étkezésre, a tisztaságra, mindenre, ami a a dolgozók egsázségével, testi épségével összefügg. Megértjük egymást a dolgozókkal, segítjük egymás munkáját. Elég lenne erre csak azt az egy példát felhozni, hogy most már közvetlenül kapják az üzemben a táppénzt, nem kell órákhosszáig álldogálni és utánajárni, mint régen az OTI-ban. De egyébként is minden panaszukat, kérésüket közvetlenül előadhatják. A Szegedi Eesetgyár Társadalombiztosítási Tanácsa tehát jól végzi a munkáját. A dolgozók érdekeiért harcol, az igazságosság és méltányosság elve alapján. Ugyanakkor azonban éberen őrködik azon, nehogy öntudatlan, az ellenség uszályába került dolgozók megsérthessék a szocialista munkafegyelmet, dolgozó társaik rovására bármily módon is becsapják a dolgozók államát. A Békevilágkongresszus fontos határozatai mellett tesznek hitet vasárnap Szeged dolgozói A szegedi Ecsetgyárban már mintegy öt hete működik a Társadalom biztosítási Tanács. Az elmúlt hetek során a tanács tagjai egyre jobban megismerték és megszokták új feladatkörüket, egyre jobb munkát végeznek dolgozó társaik érdekében. Valóra vált a a.egedi Ecsetgyárban is népi kormányzatunk határozata. moly szerint a társadalombiztosítással, a dolgozók szociális és egészségvédelmével kapcsolatos közvetlen tennivalók elvégzését • : addigi központosított OTj helyett a szakszervezeteknek, üzemeknek, egyszóval maguknak a dolgozóknak ndta át. Az Ecsetgyár Társadalombiztosítási Tanácsa keretében több albizottság működik, így az üdültetési, egészség- és tisztaságvédelmi, balesetelhárító. társadalombiztosítási, napköriotthon ellenőrző és betcglátogató albizottság. Az albizottságok vezetői és tagjai lelkiismeretesen, ÍKZ ügy jelentőségéhez mérten végzik munkájukat. Állandóan szem elélt tartják a dolgozók jogos érdekeit, de ugyanakkor harcolnak az ellenséges megnyilvánulásokkal — mint például a táppénzcsalással — szemben. A napközi otthon ellenőrző albizottság például hatékonyan, rövid idő alatt elhelyezést szerzett az Ecsetgyárban dolgozók kisgyermekei Brémára. Az iidüliető albizottság már most megkezdte a jövőévi szabadságolási és üdültetési terv kidolgozását. — Az a cól vezet bennünket — I mondotta Erős Béláné, az üdültetési albizottság vezetője —. hogy a jövő évben minél több dolgozót elküldjünk a szebbnél-szebb üdülőhelyekre, a Balaton mellé, vagy a hegyekbe. ahol jól kipihenhetik magukat. A szabadságolási tervet már kidolgoztuk, üdüHetére pedig 60 dolgozót irányoztunk elő szemben az idei mintegy harmincas létszámmal. • De nemcsak ilyen technikai feladatokat végez az üdültetési albizottság. Felvilágosító munkát folytat a dolgozók között. Ugyanis még mindig vannak egyesek, akik nem ismerik fel azt. hogy helyes, ba évről-évre más-más időszakokban (tavasszal, nyáron, ősszel, vagy télen) veszik ki pihenő idejüket. Ugyanakkor figyelemmel kísérik a dolgozókat és nz üdülőhelyekre az arra legmáltóbbakat irányozzák elő. Szép munkát végez a beteglátogató albizottság is. Röv'den így jellemezhetjük működésüket: elvtársi sogílségnyú'.tás. Az albizottság tagjai rendszeresen felkeresik otthonukban a megbetegedett dolgozókat, elbeszélgetnek velük, nem egyszer elvégzik helyettük a házkörüli munkát is. Ha azt tapasztalják, a bizottsági tagok, hogy a betegség nehéz helyzetbe sodorta a családot, jelentik az üzemi bizottságnak, s az — mint ahogy már több esetben megtörtént — a szükséghez mérten jelentós segélyt utal ki. A múltkoriban az egyik dolgozó nő hamarabb felkelt a betegágyából, mint ahogy lehetett volna. Rövid ideig dolgozott, viszont aztán még súlyosabban megbetegedett, jelenleg tüdőgyulladásban fekszik. Bayer Gézáné, a beteglátogatási albizottság vezetője, és tagok is, mindennap elmennek ehhez az idős dolgozó társukhoz, esténként feltakarítják a lakást és ápolják a beteget. De éber is a betegláíogató bizottság. Ugyanakkor, amikor beteg dolgozó társukért mindent megtesznek a tagok; a lógósakat; a munkalemlem megsértett leleplezik. A múltkoriban történt, hogy az egyik dolgozó egy egész héten át azzal hitegette az üzemet, hogy Szeged dolgozói napról-napra hatalmas érdeklődéssel figyelték a varsói Békevilágkóngresszust, amelyen a dolgozók millióinak küldöttei tettek hilet a Szovjetunió által vezetett béketábor mellett ós fordultak kiáltvánnyal a világ valamennyi békeszerető, becsületes emberéhez. A varsói békeküldöttek tanácskozásai, béke melletti harcos megnyilvánulásai a magyar dolgozó nép és Szeged dolgozóinak békeakaratát is képviselték, hiszen a mi békeküldötteink is ott foglaltak helyet a kongresszus padsoraiban. Most a szegedi dolgozóknak alkalmuk nyílik arra, hogy közvetlenül is kinyilvánítsák: egyetérteA rendőrség továbbra is fokozott eréllyel folytatja azok felkutatását, akik bűnös módon zavarják az ország közellátás; érdekeit. Márki Györeyné, szegedi Búspáter-u 10. szám alatti lakos, tíz feket-n levágott sertés húsát és zsírját értékesítette feketén. Csányi Illés 100 holdas őszeszéki kulákot azért vették őrizetbe, mert rsizsikes gabonát találtak nála és 21 mázsa burgonyát elrejteti, földjét nem szántotta fel, sertéseit pedig burgonyával etette. Fekete István 60 holdas őszeszéki kulákot feketevágás és engedély nélküli fairtásért vette őrizetbe a rendőrség. Széli Antal gajgonyai lakos káposztát érmését, Vásárhelyre akarta engedély nélkül átállítani. Szanek a kongresszuson elhangzottakkal és támogatják, magukénak tartják a kongresszus határozatait. Emellett alkalmuk nyílik arra is hogy még részletesebben, a kongresszus egyik részvevőjétől- halhassák azokat a nagyszerű eseményeket, amelyek ott lezajlottak. Ezt az alkalmat a Szegedi Városi Békebizottság teremti meg azzal hogy vasárnap beszámológyű'iés' rendez a Szegedi Nemzeti Szinház ban a Békevilágkongresszusról. i beszámológyűlésen Orbán Lászl elvtárs, országgyűlési képviselő, r kongresszuson résztvett magyai küldöttség egyik tagja beszél. Á gyűlés délelőtt pontosan 10 órakoi kezdődik. bó Mihály 40 holdas kisteleki kulál kukoricát szállított engedély nilkü! Lieber János és Erekl József pilisvörösvári lakosok hagymát akartai Szegedről láncolási szándékkal elszállítani. Lippai Vince őszeszéki 60 holdas kulák 15 mázsa burgonyatermését eltagadta és ezt sertések etetésére készítette elő. Emellett annak ellen •re. hogy önellátó, lisztszükségletet a szabadforgalombar szerezte be. A rendőrség megállapította. hogy Lippai már egy alkalom mai kétévi büntetést kapott. Özv. Hévízi Péterné, Vigh Erzsébet t ápai, Nagy Mária kerekegyház* és özv. Mák Baiázsné szirmabesnyő: lakosak hagymát' akartak Szegedrő" engedély nélkül kiszállítani és ezért eljárás indul ellenük. A szegedi újítómozgalom történetében hatalmas jelentőségű ez a mai nap. Ma délután ülnek össze a szegedi újítók, vállalatvezetők, mérnökök, technikusok, az újítás iránt érdeklődő dolgozók, hogy megbeszéljék azokat a problémákat, racíyek Szegeden az újílómozgalommal kapcsolatban felmerültek, Vitaest keretében megtárgyalják az eddig elért eredményeket, az elkövetett hibákat, a még meglévő hiányosságokat, valamint azok kiküszöbölésének módjait. Külön aláhúzza az értekezlet fontosságát az, hogy a Szegedi Pártbizottság ipari-termelési osztálya rendezi. Ebben a lényben is beigazolódik az. hogy — mint Rákosi elvtárs mondotta — mindenért, ami ebben az országban történik, a kommunisták a felelősek s a kommunisták jó, vagy rossz munkáján függ minden, ami ebben az "országban történik. Ha a kommunisták jól dolgoznak, ha a Párt igyekszik megelőzni a hibákat, közvetlen segítséget ríyujt a munka nég jobbá tételéhez, akkor a várt jú eredmények el sem maradhatnak. 'Azt mondani sem kell, hogy ennek a tételnek fordított j a is igaz, mert mindannyian tudjuk, hogy ahol mi nem vagyunk, oli az ellenség van, ahol mi nem dolgozunk. ott dolgozik az ellenség a világuralomra törő, új háborút előkészítő imperialisták utasításai szerint. Nem keü tehát sokáig bizonygatni. hogy egy olyan kérdés, mint az újítómozgalom, szorosan a békeharchoz tartozik, mivel közvetlenül és cselekvőleg beleavatkozik a termelési módok és folyamatok megjavításába, elősegíti a többlermelésl. a minőség megjavítását, az anyagtakarékosságot. A felszabadulás óla az újítómozgalom számtalan nuinkahőst lernielt ki. sokezer munkafolyamatot egyszerűsített le, vagv éppen feli feleslegessé és sokmiliió forintot takarított meg népgazdaságunk számára. Az újítómozgalom újtipusú mozgalom, mivel csak olt verhet gyökeret, csak abban az országban terebélyesedhet ki, hol a dolgozók saját kezükbe vették sorsuk irányítását, ahol jogos tulajdonosaiké, a munkásoké lettek a gyárak, ahol nincs meg többé a kapitalizmus megoldhatatlan ellentmondása, a termelés és a kisajátítás közötti különbség.' A kapitalizmusban a dolgozó sajál maga alatt vágná a fát, ha azon törné a fejét, hogy munkafolyamatot küszöböljön ki újításával, hiszen saját magát tenné munkanélkülivé, nem is beszélve arról, hogy az újításából származó haszon égből hullt.It mannaként pottyanna a tőkés zsebébe. Nem kell arra gondolni, hogv az újítómozgalom valami szük körben mozgó.feltalálói körösdi. Nem! Igen izélés tömegmozgalom. melyben aktivan tud dolgozni minden öntudatos, szakmáját tökéletesen ismerő munkás. Elég csak pár adatot szegedi viszonylatban felsorolni, máris láthatjuk, milyen széles területet ölel fel ez a mozgalom. Ügyedül augusztus hónapban 21 zegedi üzemben 247 újítási javaslatot nyújtottak be a dolgozók.. Egyedül a Lemezgyárban egy év alatt csaknem 150 újítási javaslatot adtak be. Ezek között olyan is van — min például Maróti istvánné újítása —, amellyel éven. 4 37.740 forin tot takarítanak meg. V legtöbb újítást azok nyújtották be, akik közvetlenül a gépeken dolgoztak és sokkal kisebb számban azok. kiknél hivatásszerű a feltalálás: x mérnökök, technikusok. Ez a ány mindennél élesebben rávilágii z újítómozgalom tömegjellegére. Miért éppen ezek az emberek ál'sr.ak a mc< galom élén? A felelet kettős lehet. Az egyik feleletet Sztá'n elvtárs frappáns mondatával lehet megadni: ..Ezek az emberek mentesei a mérnökök, technikusok, *czdasági funkcionáriusok egy részének konzervativizmusától és maradiságátál, merészeli törnek előre.'' tt azonban ki kell hangsúlyozni ismételten és különleges éllel, hogy a nérnökőknek é,s technikusoknak rsak egy részéről van 9:ó és hozziátehctiük: kisebb, eíenyészöbb ész az. amely még mindig rabja a konzervativizmusnak, maradiságnak. A nagyobb rész az. aki a szegedi üzemekben is összeül a fizikai dolgozókkal. rajzolgat, számolgat, körösen kidolgozza a: újítást. — A fe'elct másik része abból indulhat ki, hegy addig, smig a mérnökök, technikusak feladata az, hogy átlássák 's kézbentartfiák, irányítsák a gyár. agy az üzemrész egészét, addig a lolgozók hosszú esztendőkön ke•esztül ismerkedtek egy, vagy két 'éppel, közvetlenül a termelő munában, munkavégzés közben, maga a ermeJő munka adta meg számukra zt, hogy mit kell megvalósítani a „ Srmeiés könnyebbé, jobbá, credmélyesebbé tétele érdekében. Az újító dolgozó rendszerint beleütközött technikai tudátía elégtelenségének gátjába s akkor léét dolgot cselekedhetett. Vagy segítségért fordult a műs'aki szakemberekhez, vagy hozzálátott technikai tudásának elmélyítéséhez. Legtöbb újító mindkettőt megcselekedte. Komoly segítséget jelentett ezen a téren szegedi viszonylatban a technológiai könyvtár létesítése s a ta-o pacztaiatcserc szélesebb alapokra fektetése. És az a tény, hogy az újító do'gazó rendszerint beleütközik tecniiíai tudáiiánnk elégtelenségébe, hatalmas jelentőségű. Kényszeríti a dolgozót arra. hogy bővítse, minél alaposabbá tegye s.'.akmai tudását. Ebben aztán igen nagy távlatok rejlenek. Rejl k többek között nagy célunk, a kommunizmus megvalósításának kulcsa. Ho- • gyan? Ügy, hogy a szellemi éö fizikai munka közötti ellentét eltűnésének csiráját rejti magában. Sztálin evrárs megmondotta; „A szellemi is fizikai munka közötti ellentél kiküszöbölését csakis azon az alapon lehet elérni, hogy Q munkásosztály kulturális és technikai színvonalát a mérnökök és technikusok színvonalára emeljük." lis hozzátette: ..Csokis ez biztosíthatta a munkának ozt a magas termelékenységét és a fogyasztási cikkeknek azt a bőségét, ami szükséges ahhoz, hogy az átmenetet a szocializmusból a kommunizmusba megkezdhessük." Nem arról van szó. hogy az újítómozgalom a szpc'alizmu,s kikerülésével kommunizmust épít. hanem arról van szó, hogy \z újítómozgalom képviselői ténykedésüknél fogva kényst erűinek arra hogy egyre erőteljesebb lépéseket tegyenek a fizikai és szellemi munka közötti ellentét megszüntetés* felé. ami nyilvánvalóan a munka termelékenységének olyan magas foka} eredményezi, hogy szocializmusul!! építése meggyorsul. Joggal tehetné fel bárki a kérdés} ezek után: Ha ilyen nagyjelentőségű az újítómozgalom, miért nen. kapcsolódik bele ebbe a mozgalomba minden dolgozó? S, ha eddig a kérdésig eljutottunk, akkor megközelítettük a szegedi újítómozgalom legnagyobb problémáját is. Sok újítási javaslatot nyújtottak már be a szegedi dolgozók, de korán;. sem eleget. Megnövekedett feladataink azt követelik, hogy tízszer, százszor, ezerszerennyi újítás szülessen meg a jövőben. Azt követelik meg, hogy minden dolgozó belekapcsolódják az újílómozgalomba. Olyan munkaterület nincs, ahol nem lehet újítani, csak olyan dolgozó van. akiben nem tudatosodott még minden kétséget kizáróan, hogy az a gép. melyen dolgozik, az övé, a saját elidegeníthetetlen tulajdona s nem mindegy az, hogy ez a gép többet, vagy kevesebbet, jobbat, vagy rosszabbat termel. Ezeken a dolgozókon kivül szólni kell azokról is, akik belekapcsolódtak az újítúmozgalomba, de elvették a kedvüket az újítástól. Kik? Azok. akik eléggé el nem ítélhető, bűnös módon, bürokratikusán kezelték az újításokat, azok a vezetőemberek, akiknek a fiókjában még mindig hónapokat hever egy-egy újítási, észszerűsitési javaslat. Azok a vezetőemberek, gazdasági funkcionáriusok, akik a találmányokkal való bánásmódhoz példáért tengerentúlra mennek, a trösztvezérek irodáiba, oda, ahol a legjelentősebb találmányok a páncélszekrények mélyén feküsznek pusztán azér, mert a kapitalizmusnak nem az ipar fejlődésére van szüksége, hanem lényegéből fakadóan: a profitra. A mi népünk a megvalósult szocializmus országát, a Szovjetuniót követi, azt az országot, ahol három évtized arait olyan fejlődés következett be, amihez még csak hasonlóra sincs példa a világtörténelemben. Bekövetkezett volna.eolt ez a hatalmas fejlődés, ha a gyárak vezetői a páncélszekrénybe süllyesztették volna a találmányokat? Persze, akadtak ott is a mi újítás-biirokratizáló embereinkhez hasonlók, olyanok, akikről Sztálin elvtárs úgy beszélt, hogy „ezeket az igen tisztelt férfiakat kissé oldalba kellett ütnünk. .." Nyilvánvaló, hogy az újítási mozgalom vonalán is — mint minden vonalon — próbál az ellenség támadni éppen ennek a mozgalomnak a fontossága miatt. Ezen a téren egyetlen tennivalónk lehet: leleplezni és megsemmesiteni az ellenséget. Erre keresve sem kereshetünk jobb alkalmat, mint a mai újitóértekez. let. Persze ez nem azt jelenti, hogy mindén vonalon ellenséget akar. junk találni, ahol hiányosság van. hanem éppen azt, hogy amikor felvetünk egy hiányosságot azonnal határozzuk is meg a megoldás módiát. Igy lesz eredményes a szegedi újítóértekezlet, melynek munkájához sok sikert kívánunk! Német bányászifjak látogatnak a Szovjetunióba A Komszomol Köziponti Bizottságának meghívására a zwickaui bányászifjak egy csoportja a Szovjetunióba látogat. A küldöttség-tagjait a zwickaui szénmedcnce bányászifjúsága megbízta, hogy a Szovjetunióban különösen a Sztahánovmozgalmat, a szakmai továbbképzést, a kőszéntermelés munkamódszereit és a munkatervezést tanulmányozzák behatóan. A bányászifjak megismerkednek a Komszomol kultúrmunkájával és szervezeti felépítésével is. Á szovjet tudomány sikerrel alkalmazza az állati vér-preparctumokat a gyógyításban Az embervérnek állati vérrel vai< pótlása már régj problémája az orvostudománynak. A szovjet tudósok most új módszert dolgoztak k az állati vér preparálására. Aratót professzor kipróbálta az új készít ményt, amely teljesen veszélytelel az emberi szervezetre. Az új ké szítményt néhány moszkvai éa le ningrádl kórházban már telje.sikerrel használják is, Terményrejiegető kulákok, fekete vágók és zugkeresketlok kerültek rendőrkézre