Délmagyarország, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-06 / 283. szám

SZERDA, 1950. DECEMBER «. TÁMOGATJUK A BÁNYÁSZOK HARCAT! Szegedi dolgozók levelei arról, hogyan segítik sikerre a széncsatát sara mi is válaszolunk. Válaszolunk a fokozott takarékossággal. a füléi terén bevezetett újításokkal, új munkamódszerekkel. De hozzájáru­lunk azzal is, hogy míg eddig reg­gel hat órakor kezdtük a munkát villanyvilágításnál, hétiötöl kezdve csalc hétkor kezdünk dolgozni, Igy is dlősegitjük a szén megtakarí­tását." „Tervgazdálkodásunk rohamos növekedése megköveteli a szén­termelés gyors emelését. Ezek a követelések olyan nagyméretűek, hogy szénbányászatunk kezd el­maradni mögöttük. Nem szorul magyarázatra, hogy mit jeleni to­vábbi fejlődésünkre, hu nem lesz elég szenünk". Egy hónapja mondta ezeket Rá­kosi elvtárs nagyjelentőségű be­6zédében. Bányászaink, de az egész magyar dolgozó nép tettekkel bizo­nyította bc, hogy megértette Rákosi elvárs felhívását. Kemény csatára indultak bányászaink a több és jobb szánért. Ehhez a szén­csatához szorosan felzárkóztak üzemi, hivatali dolgozóink, de házi­asszonyaink is. Újítások, új mun­kamódszerek bevezetésével, takaré­kossággal ők i® hozzájárulnak ah­hoz, hogy minél több szenet adjunk az iparnak, hogy minél zavartala­nabbul végezhessük • szocialista építő munkánkat. Ezekről beszélnek a szerkesztőségünkbe beküldött le­velek is: ,,Kedves Elvtársak! Ifös bányászaink széncsatájuk győzelemre viteléért mi, az újsze­gedi Kender- és Lenszövő Vállalni kazánfűtői vállaljuk, hogy jobb hatásfokú, átalakított kazánjaink szakszerű kezelésével, megfelelően adagolt levegőaláíúvással, a szén tökéletes kiégetésévcf, újabb szén­megtakarjtást érünk el, hogy ezzel is elősegítsük bányászaink harcát, amelyet iparunk szénnel való ellá­tásáért végeznek, 4—- Kovács Pá\ r. fűtő'' * „A színháznál, mlnf fűtők dol­gozunk — írja Marinkovics Illés és Dobó András. _ Egyikőnk 25, má­slkunk 18 éve végzi már ezt a mun. kát. Ezalatt az Idő alait komoly ta­pasztalatra tettünk szert. Éveken keresztül láttuk azt, hogy egész jó minőségű szénnel sem boldogulunk jncgfetelően, s a szénnek mintegy 25 százatéka. mint el nem égett ter­mék, a salak közé került. Sokat gondolkodtunk, mit keilenc ten­nünk, hogyan változtathatnánk ezen az áltapoloo. Problémánkkal a mult télen Bozsó István technikushoz fordultunk. Tüzetesen átnéztük a kazánt és megállapítottuk: azért vagyunk kitéve a tüzelés szempont­jából az időjárás szeszélyének, mert nincs megfelelő huzala a ka. zánnak. Közös erővel újítást hoz­tunk létre. Az újítás által levegőt vittünk a kazán alá. Ezáltal <lér;iik a tökéletes égést. A kazán huzalát feljavítottuk és a víz felmelegedé­sét, a gőz fejlesztését megrövidítet­tük. Mig újításunk előtt három­négy óra alatt, ma fél, legtöbb há­romnegyed óra alatt elérjük a kí­vánt hőmérsékletet. Újításunkkal a begyújtáshoz szükséges fa meny­nylségét is 00 kilóról Itt kilóra csökkentettük. A inuít évben újítá­sunkkal három vagon szenet taka­riiotíunk meg. Most azon dotgo. zonk, hogy ezt az ujitást tovább tökéletesítsük és újabb szénmeny­nylség megtakarításával hozzájárul­junk a bányászok széncsatájához. A mult héten ennek érdekében mór tettünk lépéseket. Újításunkat át­adtuk a Pedagógiai Főiskolának. Tudjuk, ezzel is elősegítettük a szénért folyó harc győzelmét. Marinkovics Illés. Dobó András fülök, Bozsó István technikus." * ,,Nem elég, ha csak a bányászok indulnak harcba a több szénért, mi pedig továbbra is pazarlásig égetjük a villanyokat, s üresen járatjuk a motorokat. — írja levelében Ham­zsek László, a Késárugyár ifjúmun­kása. — Nekünk, dolgozóknak is hozzá kell járulnunk a széncsalá­hoz Eddig igen sokszor előfordult üzemünkben is, hogy amikor anyag­ért mentünk, tovább járatluk üre­sen gépünket, vagy amikor nem volt szükség villanyvilágításra, akkor is égettük azt, Rákosi elvtárs felhívd­,.Hős bányászaink! Sok ember talán azt litszí, szén­nel esak az üzemekben, s nagyobb hivatalokban tehet takarékoskodni Nem! Én, mint háziasszony, szerel­ném elmondani, hogyan járulok hozzá a ti harcolok győzelemre vi­teléhez. Kályháinál az idén átalakíttattam szénfűtésesre. Minden reggel hét óra felé szoklam begyújtani, hogy mire a takarítással végzek, meleg legyen a szobám, ne fázzak varrás közben. Naponta átlag nyolc-tíz ki­ló szenet használtam cl. Azt mon­dom, hogy használtam, mert ma már jóval kevesebbet tüzelek cl. ltákosi Mátyás pár nappal ezelőtt beszélt a bányászok értekezletén, ezt a beszédet megvallom őszintén, én nem hallgattam meg, csak ké­sőbb az újságból olvastam. Sokai gondolkodtam azon, én, inint házi­asszony hogyan járulhatnék a bá­nyászok és a dolgozók széncsatá­jához. Gondolkodásomnak eredmé­nye, amiről már nagyon sokat hal. lőttünk: tüzelés előtt benedvesítem a szenet, így egyrészt magasabb hőfokot érek el, másrészt a poros szenet Is fel tudom használni. Na­ponta két-három kiló szenet taka­rítok meg azóta. Örülök eredmé­nyemnek, mert ha így egy-egy nap eredménye kevésnek is látszik, de egész fűtési idény alatt tekintélyes mennyiségű szenet takarítok meg az ipar számára. Ezt a fűtési mód­szert ajánlom minden asszonytár­samnak, aki szintén részt akar ven­ni c nemes csa iában. Kincses Ferencné MNDSz-asszony, Vásórhclyl.süt". AZ ŰJlTÓK harcos seregszemléje lesz az a vitaest, melyet pénteken 5 órai kezdettel rendez a Szege­di Pártbizottság iparj-termelé­si osztálya a Ruházati Válla­lat Kossuth Lajos-sugárút 72. szám alatti üzemének kultúr­termében. A vitaest címe: Az újítómozgalom társa­dalmi b ír á 1 a t a. Miről lesz szó ezen az ankéton ? Arról, ho­gyan támogatják munkájuk­ban az újítókat a vállalatok vezetői, a technikai szakembe­rek. szakszervezetek, üzemi pártszervezetek. Megbeszélik az ankéton résztvevő újítók a hasznos tapasztalatokat, azo­kat a módszereket, melyekkel elő tudják segíteni egymás munkáját. Megvitatják, hogyan lehetne elhárítani az akadá­lyokat a, további munka elől, hogyan lehetne á szegedi újí­tómozgalmat még magasabb színvonaIra emelni. A tárgykör tehát igen szé­fes éa sokrétű. Nem azt jelen­ti az újítómozgalom társadal­mi bírálata, hogy felsorolva a megmutatkozott hibákat, pa­nasznapot üljünk, hanem azt, hogy a hibák megemlítésekor javaslatot is legyünk a hibák kiküszöbölésére. Az újítók tervszerűen készítsék el már előre felszólalásukat, gondol­ják át mondanivalóikat, tárják fel bátran a meglévő nehézsé­geket, hiányosságokat éppúgy, mint azokat az eredményeket, melyeket elértek. Országos viszonylatban tar­tottak már egy-két ilyen ankétot az újítómozgalom problémáiról, de vidéki viszonylatban ez az an­két úttörő kezdeményezésnek számít. Tegyük tehát olyanná ezt, hogy tanuljanak belőle másutt is és újítómozgalmuk fejlődéséhez meríthessenek ér­tékes tapasztalatokat a szegedi újítómozgalom társadalmi bí­rálatából. Az eddig megtartott hasonló vitaestek nagysikerű­ck voltak, ugrásszerűen előre­vitték az érintett terület újító­mozgalmát. Minden okunk megvan tehát, hogy azt mond­juk: ez a vitaest mérföldkőnek számít a szegedi újítómozga­lom történetében. Az újítók aktivitásán múlik, mennyire lesz jelentős ez a mérföldkő. Jugoszlávia gazdasági helyzete katasztrofális Belgrád jellegzetes képe: éhes, elcsigázoit emberek A Szovjet Tájékoztató Iroda közli P. Vinokuvnak ,.A belgrádi Júdás-klikk" című cikkét. A belgrádi Júdások — Tito ás klikkje —, akik dollárokért és fon. tokért eladták magukat, szélesre tárták Jugoszlávia kapuit az Egye­sült Államok és Anglia monopolis­tái előtt. Az országot elözönlöt­ték az amerikai és angol monopo­listák ügynökei. Tito népellenes politikája a ka­tasztrófa szélére taszította az or­szág gazdaságát. Ezt most már a külföldi megfigyelők is elismerik. A Daily Telegraph and Morning Post tudósítójának szavai szerint aki nemrégiben Jugoszláviában járt —, „Jugoszlávia gazdasági ka­tasztrófa' határán áll.'' A jegyre kiadott élelmiszerfejadagok rend­kívül alacsonyak és gyakran még a gyermekek számára sem biztosit­ket kell szállítania az imperialis­ták által előkészítendő új hábo­rúhoz. És Tito szívesen megy bele ilyen üzletbe. A Reuter athéni tudósítójának jelentése szerint Tito és Venizelosz görög minisz­terelnök között tárgyalások foly­nak, amelyeknek eredményekép­pen a két hóhérrendszer kormá­nya között a diplomáciai viszony helyreállítása várható. Az Egyesült Államokkal és Angliával szemben vállalt köte­lezettségeinek értelmében Tito az imperialista agresszorok hábo-ús hídfőjévé változtatja Jugoszlá­viát. Washington parancsára a bal­káni háberús kalandok és pro­vokációk tervét Belgrádban do!­lap ják őket. .. . . . ^utat | gozzák ki. Belgrád a népi demo­Belgrád szomorú képet Mindenütt elhanyagolt, vagy befe­jezetlen épületeket, éhes, elcsigázott férfiakat és nőket látni. A jugoszláv forradalmi emig­ránsok rádiója egyik kommentár­jában megállapította: „A titóisták. áruló politikája az országot amerikai gyarmattá vál­toztatta. Az amerikai monopolis­tákkal közösen kidolgozott gazda­sági .,terv" a pusztulásba dönti Jugoszlávia gazdaságát.'' Ugyanez a kommentár megálla­pítja, hogy Tito fasiszta udvartar­tásának költségeire háromszor any­nyit fordítanak, mint a háború előtti Jugoszláviában a királyi ud­var fenntartására. Tito udvaronc­klikkje bőségben tobzódik, mig a nép nincsielenségtöl. éhségtől és betegségektől szenved. Jugoszlá­viában évente százezer ember hal meg tüdőbajban. Tito gazdái körében riadalmat Vált ki a Tito-rendszer helyzete, annál is inkább, mert hónapról-hó­rtapra fokozódik a jugoszláv nép harca Tito fasiszta klikkje ellen. Tito nemrégiben hárommillió font­Bterlinges kölcsönt kilincselt az angol kormánynál, hogy „enyhit­fce" az országban uralkodó éhség és nincstelenség fojtogató légkö­rét. Az ilyen kölcsönökért azonban drágán, vérrel kell fizetnie a ju­goszláv népnek. A Tito-bandúnak á/jyútöltelé­kráciák ellen irányuló kémkedési és földalatti felforgató tevékeny­ség központja. Az albán „Baskimi" megállapítja, hogy a jugoszláv hadsereget amerikai tanácsadók vezetése alatt képezik ki és fegy­verzik fel. Ebben az évben a ju­goszláv hadsereg fenntartására 60 milliárd dinárt irányoznak elő. Fokozott ütemben folyik az ame­rikai légierők számára a repülő­terek és stratégiai autóutak épí­tése. A jugoszláv kikötőket; az amerikai hadihajók rendelkezé­sére bocsátják. Jugoszlávia dolgozói mindjob­ban meggyőződnek a Kommunis­ta Pártok Tájékoztató Irodája határozatának mély igazságáról. A jugoszláv dolgozók egyre job­ban fokozzák harcukat Tito nép­ellenes hóhérrendszere ellen. A titóista bandát — a nemzet­közi imperializmus ügynökségét — nem menti meg sem a dollár, sem a font, sem az amerikai fegyverek, sem a fékevesztett fa­siszta terror. A Szegedi Bőrgyár dolgozói készülnek december 21-e megünneplésére A Szegedi Bőrgyár dolgozói de­cember 4-én telték meg felajánlásu­kat december 21-re, Sztálin elv- , , .. , , társ 71-iik születésnapiára. ( klvuI Kakuszi Ferenc fclajanlotta, vezetnek bc, amely által jelentős árammegtakarítást érnek el. Ezen­Az első hozzászóló Kukovccz Jó­zsef, géptisztító javasolta, hogy azzal fejezzék ki szeretelüket és hálájukat Sztáün elvtárs iránt, hogy 1950. évi tervüket december 2l-re befejezik és november havi PS szá­zalékos minőségi eredményüket 100 százalékra emelik fel. Nagy gondot fordítsalak a selejt csökkentésére, cz energia- és anyagtakarékosságra. Kukovecz József javaslatát egy­hangúlag és nagy lelkesedéssel io­gadi'ák el a,z üzem dolgozói. Ilajós János azzal egészítette ki Kukovecz József javaslatát, hogy az üzemátlagot 105 szazalékra emeljék fel. A dolgozók ennek érdekében tet­tek egyéni felajánlásokat i®. Hajdú Dávid például megfogadta, hogy teljesítményét 20 százalékkal nö­veli és 100 százalékos minőségi munkát végez. Kakuszi Ferenc a komplex-brigád nevében ajánlotta fel, hogy 21-ére műszaki újítást hogy befejezi azt az újítását, mely­nek segítségével az üzem jelentős cserzőanyagot takarít meg. Tóth Ferenc üzemi tudósító összekötő utat kér Baks és Csanytelek Baks és Csanytelek között nincs megfelelő összekötő út, ezért a két község lakossága csak 9 kilométeres kerülőútlal tud közlekedni egyik faluból a másikba. Ha azonban Baksot és Csanyteleket összekapcsolnák a csongrád-szegedi műúttal, akkor ez a távolság 4 kilométerre csök­kenne, t A Szegedi Textilkombinát valamennyi dolgozója felajánlást tet! december 21 tiszteletére A Szegedi Textilkombinátban a mult héten megtartott termelési ér­tekezleten a kártoló üzemrész kez­deményezésére számos dolgozó tett felajánlást Sztálin elvtárs kö­zelgő születésnapja liszteletére. December 21-re az üzem valamennyi dolgozó munkása megtette fel­ajánlását. Szép Rózsa, r.lki november 27-én 3 gépoldal kezeléséről 4 gépoldal kezelésére tért át. felajánlotta, hogy eddigi 105 kg-os napi termelését 110 kg-ra felemeli, ezáltal a régi 112 százaléka helyett 118 száza­lékra teljesíti előirányzatát. A kártolóban Alföldi [stvánné vállalta, hogy 5 százalékkal eme'.í termelését, ugyanakkor eddigi 10 kg hulladékát 9 kg-ra csökkenti. Az e'őfonóban Albert Mária fel­ajánlotta, hogy 1 kjg 70 dkg hullá­dé kát 1 kg 50 dk-ra csökkenti. 6 kilogrammal emeli teljesítményét és a minőség megjavítása érdekében duplaszálas fonalat nem enged a csávére. Felajánlását követő napon mán 4 kilogrammal emelte teljesít­ményét. Az üzem dolgozói felajánlásaikat Sztálin elvtárs arcképével díszített lapokon tették meg és díszes ke­retben elhelyezték az üzem lofyosó­lyán Johh munkával, tagtoborzással. Új Világ­agitáció val készül azl. Országos Kongresszus napjára a Magyar Kender kopszolójának MSz T-szer veze te Nagy ünnepre készülnek szerte as országban mindenütt cz MSzT­szervezetek. Egyre jobban közeledik cz a nap, mely a Magyar-Szovjet Társaság sokmilliós táborának kettős ünnepet jelent; december 21-e, sze­re ett Sztálin elvtársunk 71. szüle­tésnepja, s egyben az MSzT Első Országos Kongresszusának ideje. Lelkes készülődés folyik a szegedi MSzT-szervezetekben is, üzemek­ben és kerületekben egyaránt. Az alapszervezeti küldöttválasztó tag­gyűlések már mindenütt lezajlottak, s az arra legérdemesebb tagokat választotta meg a tagság Vasár­nap megválasztották a Megyei Kon­ferencia küldő'teh is. Mint min­denütt, úgy Szegeden is az I Or­szágos Kongresszus közeledtére na­gyot fejlődött cs javult MSzT­szervezeteink munkája. Hogyne ja­vult volna, hiszen minden tag érzi és tudja a kongresszus jelentőségét, s munkájával is hitet akar tenni a Szovjetunió mellett. Igy ven ez a Magyar Kender kopszoló üzemrészének MSzT-szer­vezetében is. Itt is hozzá kíván já­rulni a tagság jobb munkával a kongresszus minél nagyobb sike­réhez. Nézzük meg például, hogyan dolgozo't és dolgozik Kalocsai Zol­tánná, a kopszoló MSzT-szervezeté­nek titkára. Már a kngresszus megrendezésé­nek hírére elhatározta, hogy újabb tagokat toboroz a Magyar-Szovjet Társaságba. Ennek az elha'ározás­nak meg is volt az eredménye, az MSzT aktívák újabb 16 dolgozót szerveztek be tagnak, ezek közül egyedül Kalocsainé hatot szerzett. Tagtoborzómunkájában cz vczérel'e, hogy elmélyítse a Szovjetunió iránt érzett szeretetet. — Elmondolám dolgozótársaim­nak azt, hogy mi mindent köszön­hetünk dolgozó népünk nagy barát­jának, a Szovjetuniónak — ismer­teti agitációs munkáját Kalocsai Zcl ánné. — Beszéltem a felszaba­dításunkról, a szinte felmérhetetle­nül nagy gazdasági segítségről, me­lyet a Szovjetunió nyújtott és nyújt ma is a számunkra. Rámutattam arra, hogy a Szovjetunió legjobb sztahánovjs'áit, tudósait, művészeit küldi el hozzánk, hogy azok tanít­sanak, útat mutassanak számunkra. Szép eredményeket ért el Kalo­csainé az agitáció terén, de jól tud­ja azl is, hogy ez még nem minden. Továbbra ia arra törekaxlb, hogy a kopszolcban lehetőleg min­denki tagja legyen a Magyar-Szovjet Tarsascgnak december 21-re. De elhatározta emellett még azt is, hogy eredményeket ér el az eddig nem sok sikert felmutató Uj Vjlág­cgitáció terén is A tagság létszá­mához mérten ugyanis meglehetősen kevesen olvassák az Uj Világot, mely még közelebb hozza hozzánk, még jobban megismerteti velünk a Szovjetuniót. Egyénileg azt a célt tűzte ki maga elé, hogy az /. Or­szágos Kongresszus napjáig három új előfizetőt szerez. Dc vannak más tervei is Kalocsai Zoltánnénah Ezek közé tar'ozik például a faliújság megjavítása Ed­dig bi zony nem igen jelentek meg cikkek, vagy lulsokáig függött egy­egy kjnt a faliújságon, ezt a hiányos­ságot is kiküszöbölik Kalocsainé maga ir elsőnek cikket a faliújságra­milyen jelenleg csak fényképek füg­genek, Kedden orosx nyelvtanfolyam indul a Magyar Kenderben. Erre a tanfo­lyamra tizenketten jelentkeztek a kopszoló üzemrészből és ezek a dol­gozók elhatározták, hogy mindjárt a beindulásnál alapos tanulásba kezde­nek hogy még közelebb kerüljenek a Szovjetúnióhoz, s még méltóbb­képpen tudjanak készülni az /. Or­szágos Kongresszus napjának meg­ünneplésére Az 1. Országos Kongresszus kiér­tékeli cz eddigi munkát és irányt ad a további teendőkre nézve. Az alap­szervezetek. köz'ük a Magyar Ken­der kopszolójának MSzT-szervezete is jelentős mértékben megerősödik, mire a Kongresszus lebonyolításra kerül. A feladat az, hogy a párt. szervezet irányi ásóval és támogatá­sával ez a megerősödés minél na­gyobbarányú legyen, mert igy jól le', készülve indulhatnak majd a továb­bi feladatok megvalósítására a kon­gresszus után a Magyar-Szovje) Társaság tagjai-

Next

/
Oldalképek
Tartalom