Délmagyarország, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-06 / 283. szám

Á román nép megsemmisítő többsége a népi demokratikus arcvonal mellett tett hitet Szegadi dolgozók levelei a széncsatc sikerének előmozdításáról VII. ÉVF. 283. SZÁM mitw ARA 50 FII.I.GR SZERDA, 1950. DECEMBER «. RÁKOSI ELVTÁRS SZAVA .megmozgatta az egész ország dolgozóit. Mindenki megértette ezekből a szavaikból, hogy a széncsata sikerrevitele együk igen fontos láncszeme ötéves tervünk, a szocializmus építése sikerének. Minden dolgozóban tudatosodott az. hogy a széncsata sikere nem csupán a bányászokon múlik, hanem azon is, hogy az üzemek dolgozói a saját munkájuk vonalán, a széntalkarékossági mozgalom eikerrevi telével hogyan támogatják azt a hősi küzdelmet, ami a szénbányák mélyén folyik. Elsőnek a Rákosi Művek Varrógépgyárának fiataljai értették meg, mi a, teendő. Rákosi elvtárs szava hozzájuk is szólt; „Tervgazdálkodásunk rohamos növekedése megköveteli a széntermelés gyors emc'ésél. Ezek a követelések olyan nagyméretűek, hogy szénbányászatunk kezd elmaradni mögöttük. Nem szorul magyarázatra, hogy mit jelent további fejlődésünkre, ha nem lesz elég szenünk..." A Rákosi Művek Varrógépgyára fiataljainál valóban nem kellett magyarázni, mit jelent fejlődésünkre, ha nem lesz ,elég szenünk. Megértették cs azonnal országos méretű versenykihívással válaszoltak. A versenykihívás célja az, hogy a már megflévő, kibányászott szénből tegyünk ahhoz, amit. nap, mint nap, kemény munkáival hoznak felszínre a bányászok. Az a célja a versenyfelhívásnak, hogy az ofszág minden üzemének dolgozóját fokozott szantakarékosságra serkentse. A széncsatára mozgósító szavak iSzegeden sem maradtak visszhang nélkül. Már elő járóban meg kell állapítani azonban azt. hogy ez a visszhang nem volt olyan méretű, mint amilyet joggal el lehetett volna várni a szegedi üzemektől. Szerverért és tervszerű formában csupán a MAV és a Szegedi Textilnagykereskedelmi Vállalat kezdeményezett széntakarékossági mozgalmat. A MAV Szegedi Igazgatósága versenyének fő pontja a vonatkésések kiküszöbölése. A késések kiküszöbölésével igen sok szenet tudnak megtakarítani, mivel nem kell egy gramm szenet sem fölöslegesen eltüzelni. A kereskedelmi vállalat dolgozói a villanyárammal való takarékoskodással segítik jikerrc a széncsatált. Általában azt lehet elmondani, hogy a szegedi dolgozókat egyénileg fellelkesítették Rákosi elvtárs széncsatára hívó szavai, de az üzemek hatalmas többsége nem figyelt fel kellőképpen erre a hatalmas jelentőségű mozgalomra. A termelési értekezleteken egymásután álltak fel a dolgozók, felajánlásokat tettek a szénmegtakarítás fokozására. A dolgozók egymás között ls beszélgettek erről a kérdésről. Ballá László, a Magyar Kender dolgozója, például a következőket mondotta; „Segítünk a bányászoknak mi ts. Mától fogva nem marad égve egy égő sem a munkahelyen, nem jár egyetlen gép sem Feleslegesen!'4 A Fémipari Egyesülés vasöntödéjének dolgozói újítással, mintegy 10 százalék villanyáramot takarítanak meg, Kószó András esztergályos ifjúmunkás, társai nevébzn megfogadta, hogy az esztergapadnál egy pillanatig sem égetik fölöslegesen a villanyégöket. Kovács Pál, a Magyar Kender egyik fűtője, levelet juttatott el szerkesztőségünkbe, melyben arról ír, hogyan akar iák elősegíteni az újabb szénmegtakarítást. A Színház fűtői szintén újítással segítik elő a szénmegtakarítást... És sorolhatnánk még jódarabig ezeket a tényeket, melyek mind azt mutatják, hogy dolgozóink nem hagyták figyelmen kívül ezt a mozgómat, saját munkájuk vonalán mir.den tőlük telhetőt meglesznek bányászaink harcának segítése érdekébe®. De mennyivel eredményesebb volna ez a mozgalom, ha az üzemek vezetői, a pártszervezeteik, szakszervezetek nem bíznák a széntakarékossági mozgalmat a dolgozók spontanaltására. Mennyivel nagyobb sikereket tudnánk elérni ezen a vonalon is, ha szervezett kereteket biztosítanám' a dolgozók lelkesedésének, ha be lefolyna ebbe a munkába a vállalatok vezetöiíöl kezdve a technikusokig mindenki. Nem szabad lebecsülni ezt a kérdést azzal, hogy „nálunk csak kilókról van szó." Egy mázsa szene: Szeged valamennyi termelő üzemében meg lehet takarítani naponta De, még ha ennél kevesebbet takarítanak meg, akkor is egy hónap alatt tonnákat tesz ki az a szén mennyiség, amit csupmn szegedi viszonylatban megtakarítottunk. Helyes fogalmat csak akkor tudunk alkotni ennek a mozgalomnak méretéről, ha a szegedi megtakarításhoz hozzávesszük azt a megtakarítást, melyet országos viszonyjatban érn^k el. Igen helyesen mondták a dolgozók a Plch Szalámigyárban: „Olyan, mintha mi is szenet bányásznánk!'' — Igen! Minden kilogram megtakarított szén amny! népgazdaságunk számára, mintha ezt a szenet a dolgozó cselekvő munkával hozta volna fel a bányából a föld színére, rendelkezésére bocsájtva népgazdaságunknak. Igen súlyos mulasztás terheli az üzemi DlSz-szervezeteket abban, hogy ezen a vonalon nálunk lemaradás mutatkozik. Hiszen, Kákos elvtárs kifejezetten hozzájuk szól: elsősorban; ,.Mi most azt javasoljuk — mondotta Rákosi elvtárs —, hogj az ifjak legjobbjai forduljanak a bányák felé is. Példamutató munkájukkal támogassák a bányászokat, c régi széncsaták hőseit." Rákosi elvtárs szavali nemcsak azt jelentették, hogy a legjobb ifjúmunkások menjenek el a bányákba dolgozni, hiszen, minden jó munkát végző fiatal nem lehet bányász. Azit is jelentették ezek a szavak, hogy a fiatalok legjobbjai a saját munká juk vonalán nézzenek szét, mii tehetnének meg a bányászok támogatására, hogyan tudnák elősegíten a több szénért folyó küzdelmet. A Rákosi Művek Varrógépgyárának fiataljai megérteitek a szavakat, dt a szegedi üzemi DlSz-szervezetek legtöbbje még a csepeli fiatalok versenyfelhívásának sízavait sem értette meg, vagy egyszerűen non: vette figyelembe. A DISz-szerveze teknek kellett volna tudatosítani azt, hogy ennek a versenyfelhívásnak elfogadása és sikerrevitele az jelenti, hogy a szegedi fiatalok elvégezték annak a feladatnak ecy részét, melyet Pártunk bölcs vezetője tűzött eléjük. A feladat misik része jelenti azt, hogy a hatatok cselekvöleg is támogassák a bányászokat úgy, hogy leszállnak s bányák mélyébe szenet termelni Ezen a vonalon már siikieresebl munkát fejtettek ki a szeged: DISz-szervezetek. Az eredmény nem i« maradt el. Az utóbbi napol folyamán egyre több fiatalt indíthattunk el az ország különböző bányái felé. hogy ott jó munkájukká bizonyítsák; a magyar ifiúsák méltó követője akar lenni példaképének, a lenini Komszomolnak. Egyes fiataloktól már levelek is érkeztek. Ezekben a levelekben beszámolnak élményeikről, arról a szocial zmust építő hősi küzdelemről, mely a bányáik mélyén folyik. Beszámolnak arról, hogy ma már mtlyen jó élete van a bányásznak, hogy a bányászok milyen szeretettel veszik körül őket, nevelve, tanttvaNem maradtak tehát visszhang nélkül Szegeden sem Rákosi elvtárs szavai De arról van síző, hogy ezen a téren még sokkal jobb munkát kell végeznünk. Tegyük minden üzemben tervszerűvé és szerElfogadta az országgyűlés a belügyi, külügyi, honvédelmi és népjóléti tárca költségvetését Áz országgyűlés keddi ülését D^ahos Lajos elvtárs nyitotta j meg. Az ülésen megjelent Rákosi Mátyás elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkára, Rónai Sándor elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Dobi István, a minisztertanács elnöke és a kormány több tagja. Elsőnek a minisztertanács és a hozzátartozó kisebb tárcák költségvetésének tárgyalását kezdték meg. Ennek előadója Nagyistók József elvtárs, az országgyűlés alelnöke volt. Részletesen foglalkozott a Majyar Tudományos Akadémia költségvetésével, majd a népgazdasági tanács és az ebben a fejezetben levő intézmények költségvetésével foglalkozva megállapította, hogy az 1951. évi előirányzat 324 millióval haladja meg az előző évi 1154 millió forintos előirányzatot. A tárca költségvetéséhez Kiss Károly elvtárs szólt hozzá. Kiss Károly beszédében először az újjászervezeit Tudományos Akadémia költségvetését ismertette. Részletesen beszámolt arról a fellendülésről, ami az Akadémia munkásságában jelentkezett. Elmondotta, hogy ebben a költségvetési évben . 800.000 forinttal többet fordítunk tudományos életünk szükségleteire, mint tavaly. Tudományos ösztöndíjakra 3 millió 740.000 forintot irányoztak elő. Kiss Károly ezután a népgazdasági tanács költségvetésének ismertetésével foglalkozott, majd az Országos Tervhivatal költségvetését elemezte. Az ötéves terv második esztendejének megnőtt feladataival karöltve fejlődik Tervhivatalunk feladatköre is. Eddigi munkájában a Tervhivatal lényegében megfelelt a vele szemben támasztott követelményeknek. Tervgazdálkodásunknak azonban még csak az elején tartunk — állapította meg Kiss Károly. Tennivalóink vannak még a tervező mérnökök, technikusok és tudósok marxista-leninista képzettségének emelése terén is. Nagyobb mértékben kell elsajátítanunk a Szovjetunió tervezési tudományát. A találmányi hivatal és a statisztikai hivatal költségvetésének ismertetése után végül a munkaer tartalékok hivatalának köliségvetéséről szólt. Elmondotta, hogy itt a legfontosabb tételek mintegy 79 ezer ipari tanuló kiképzésének biz. tositására szánt összeg. 97 tanulóotthon, 40 iparos, tanulóműhely és 130 Ipari tanuló iskola gondoskodik ipari szakmunkás szükségletünk ki. clégitéséról. Ezen a területen az a döntő tény határozza meg a feladatokat, hogy megszűnt országunkban a munkanélküliség és szakmunkáshiány jelentkezik, különösen az épitő-, a bánya- és nehézipar területén. A továbbiakban a hivatal munkájának eredményeivel és hiányosságaival foglalkozott. A költségvetést teljes egészében mind a magam, mind Pártom nevében elfogadom —- fejezte be felszólalását Kiss Károly elvtárs. Nagy tapssal fogadott beszéde után az országgyűlés a minisztertanács és más kisebb tárcák költségvetését egyhangúlag elfogadta. Ezután megkezdték a belügyi tárca költségvetésének tárgyalását. 4 belügyi tárca Költségvetése népi demokráciánk megvédését és az ötéves terv megvalósítását szolgálja belügyminisztérium költségvetését is a kongresszus által megszabott feladatok szempontjából kell vizsgálni. Ezután ismertette a tanácsok munkáját. A továbbiakban megállapította, hogy Népköztársaságunk fejlődése szempontjából az új állami szervezet megszilárdítása a belső rend biztosítása és a népvagyon védelme. Azok az alapvetően fontos feladatok, melyek a belügyminisztérium előtt állanak. Bugár János elvtárs, rendőralezredes, előadó szólalt fel. A költségvetés részleteit ismertetve kiemelte, hogy a tárca keretében a közigazgatási iskolák céljaira — ahol az államapparátusban dolgozó funkcionáriusokat képezik ki — 6652 ezer forintot fordítanak. A rendőrség feladataival kapcsolatban ismertette azokat az intézkedéseket, amelyek a rendőrszemélyzet jó munkafeltéleleit biztosítják. A belügyi tárca 1951. évi költségvetése népi demokráciánk megvédését és az ötéves terv megvalósítását szolgálja. Lehetővé teszi, hogy a béketáborban szüárdan helyt tudjunk ülni. Bugár János rendőralezredes után Pongrácz Kálmán elvtárs, a fővárosi tanács végrehajtóbizoltságának elnöke szólalt fel. Pongrácz Kálmán elvtárs a belügyminisztérium költségvetését tárgyaló beszéde elején a második Béke világkongresszus határozatairól szólt és rámutatott arra. hogy a Hangsúlyozta, hogy minden esetben erőteljesen kell fellépni a tervszerűség vagy a tervfegyelem megbontóival szemben. Pongrácz Kálmán után Katona Jenő szólalt fel a belügyi költségvetés vitájában. Hangsúlyozta, hogy a tanácsok megalakulásával az államhatalom a népé iett. Régen az állammal szemben bizalmatlan volt a magyar és joggal — mondta. — Valóban nem sok oka volt a dolgozóknak azért az államért lelkesedni, amely a kizsákmányoló osztályok elnyomó szerve voltKatona Jenő ezután arról szőtt, hogy a tanácsok felállításáv.al megteremtettük a szervezeti előfeltételét annak, hogy az államigazgatás az eddiginél alkalmasabb legyen az öíéves terv végrehajtására és a szocialista építésre. . A költségvetést maga és pártja nevében elfogadta. Katona Jenő beszéde után »az országgyűlés a belügyi tárca költségvetését általánosságban és részleteiben elfogadta és utána áttért a külügyi tárca költségvetésének tárgyalására. Külpolitikánk legfőbb célkitűzése a béke védelme Ennek során Szipka József előadói beszédében mindenekelőtt kihangsúlyozta, hogy külpolitikánk legfőbb célkitűzése a béke védelme. A békéért folytatott harc külpolitikánk főfeladata volt eddig és lesz az elkövetkezendő esztendőkben is. Népköztársaságunk az idén még szorosabban felzárkózott felszabadítónk és szövetségesünk, a nagy Szovjetunió mellé és bensőségesebbé fűztük kapcsolatainkat a népi demokratikus országokkal. Az Egyesült Államok és Olaszország minden nemzetközi jogszabály semmibevevésével egyszerűen bezáratta konzulátusainkat, Anglia pedig önkényesen megszakította a kereskedelmi tárgyalásokat. A továbhiakban arra mutatott rá, hogy a külügyminisztériupr és a külképviseletek politikai és szociális összetétele jelentősen megjavult. A legtöbb követség élén már munkások és dolgozó parasztok állanak. A megnövek'edett feladatok mellett — mondotta — a költségvetés elkészítésénél a szigorú, de észszerű takarékosság érvényesült. Ugyanakkor elsőrangú fontosságú feladatának látja a külügyminisztérium, hogy a békéért folytatott harc erősítése érdekében még szélesebb alapokra helyezne tájékoztatási, munkánkat. A költségvetést abban a biztos tudatban fogadja el. hogy a külügyminisztérium továbbra is jó munkát végez. A béke védelme reális célkitűzés Szipka József előadó beszéde után Mód Aladár elv.árs emelkedett szólásra. — A mi külpolitikánk a béke politikája — mondotta. Nagy célkitűzéseink megvalósításához békére és a békeszerelő országokkal való együttműködésre van szükségünk. 'A' béke biztosítása mcgköVieli, egyrészt a béke erőivel való együttműködés elmélyítését, másrészt minden függetlenségünk elleni támadás határozott visszautasítását. Rámutatott ezután a békeszerelő, szocializmust épitő államokkal, valamint a béke és a haladás élenjáró országával, a nagy Szovjetunióval való gazdasági és kuhurális vezette a széntakarékossági mozgalmat. Járjanak ebben példamutatóan az élen az üzemek kommunistái, tűzzék napirendre ezt a kérdést az üzemi pártszervezetek. A népnevelök magyarázzák meg a mozgalom fontosságát, hassanak oda, hogy a dolgozók megértsék, milyen nagy ügyet támogatnak akkor, amikor idejében eloltják a gép fölött, égő villanyt, amikor egy perc g sem járat ják fölöslegesen gépüket. A vállalatok vezetői, a műhelymesterek, művezetők vegyék figyelembe a dolgozóik széntakarékossági javaslatait, s hassanak oda, hogy ezek a javaslatok a gyakorlatban megvalósuljanak. Forduljon e felé a kérdés fe'.é az újítók figyelme is. kövessék Boros Gergelynek, a Szegedi Erőmű sztahánovistájának példáját, aki újításával két téli hónap áramtermeléséhez szükséges mennyiségű szenet takarít meg. Induljon meg a szegedi üzemekben a nemes versengés a szénmegtakarítás vonalán is, de vigyázzunk arra — különösen a világítással kapcsolatos megtakarításoknál — hogy soha Ue tévesszük szem elöl; a mi országunkban legfőbb érték az ember Szerte az ország bányáiban folyik a küzdelem a széntísata sikeréért. Az ország valamennyi dolgozójának a figyelme a bányászok felé fordult Rákosi elvtárs beszéde óta s az egész országban valamennyi öntudatos dolgozó részt kér ebből a harcból. Ennek tudatában vizsgálják meg ezirányú munkájukat a szegedi üzemek, küszöböljék ki az eddigi hiányosságokat. végezzenek ezen a téré® is olyan jó munkát, mint a termelés egyéb területein.